2007. évi CXXIX. törvény — mi változott? 2013. november 1.

(3) A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket – a földvédelemre, valamint a mellékhasznosításra e törvényben megállapított szabályok kivételével – alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.

- a) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Evt.) meghatározott erdő létesítésére, védelmére, az igénybevételére, a belterületbe vonására, és az erdőgazdálkodásra;

(4a) Az erdészeti hatóság jogosult annak megállapítására, és igazolására, hogy mely terület minősül az Evt.-ben meghatározott erdőnek.

(7) Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanokra (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a zártkerti ingatlan – annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján – megfelel az e törvényben meghatározott termőföld fogalmának.

- 1. átlagos minőségű termőföld: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;

- 2. cél-kitermelőhely: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben meghatározott cél-kitermelőhely;

- 3. első igénybevétel: a termőföld más célú hasznosítása érdekében végzett első munkafolyamat, illetve fizikai beavatkozás;

- 4. földminősítési mintatér: az a terület, amely egy adott – a településen, illetőleg a becslőjárásban előforduló – művelési ágú és minőségi osztályú termőföld jellemző tulajdonságainak, a termelés feltételeinek és természeti adottságainak szemléltetésére szolgál;

- 5. földvédelmi eljárás: az ingatlanügyi hatóság által, ügydöntő hatóságként vagy szakhatóságként lefolytatott olyan hatósági eljárás, amely a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatására, illetve a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányul;

- 6. havária: olyan káresemény, amely elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség következtében, a katasztrófavédelmi, a vízügyi, illetve a környezetvédelmi szervek valamelyikének azonnali intézkedését igényli, és amelynek hatására a termőföld mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik;

- 7. humuszos termőréteg: a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétege;

- 8. igénybevevő: a termőföldet – engedéllyel vagy engedély nélkül – más célra hasznosító magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, illetve ezek jogutódja;

- 9. kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházás területével szomszédos terület, valamint e területtel szomszédos terület: olyan termőföldnek minősülő földrészlet, amely egy kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházáshoz közvetlenül kapcsolódik, vagy attól önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választja el;

- 10. külfejtéses bányászati tevékenység: a bányafelügyelet által engedélyezett, a termőföld fel- és altalajának eltávolításával járó homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag – ideértve mindezek változatait és keverékeit is – kutatása, feltárása és kitermelése;

- 11. más célú hasznosítás szüneteltetése: az az eset, amikor az engedély jogosultja a más célú hasznosítás érdekében végzett munkavégzést felfüggeszti, a termőföld igénybevételével kapcsolatos tevékenységét megszakítja;

- 12. mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amely a település belterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül;

- 13. mezőgazdasági célú tereprendezés: mindazon – nem termesztéstechnológiai – földmunkák és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő beavatkozások – különösen a szintvonalas művelés feltételeinek megteremtése, káros vízbőség megszüntetése, erózió elleni védekezés –, amelyek a tervezett mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásához szükségesek és a termeszteni kívánt kultúrák igényét kielégítő, tartós felszíni formák kialakításával hozzájárulnak a talaj termékenységének megvalósításához és optimális feltételeket teremtenek a korszerű termesztéstechnológia gazdaságos alkalmazásához;

- 14. mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná váló termőföld: olyan termőföld, amelynek igénybevétele, vagy használatának, hasznosításának jogszabályi előíráson alapuló korlátozása eredményeként mezőgazdasági tevékenységet nem lehet folytatni;

- 15. mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;

- 16. talaj: feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mezőgazdasági termelés, az erdőgazdálkodás alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység;

- 17. talajvédelem: a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése;

- 18. talajvédelmi terv: a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyag;

- 19. termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül;

- 20. termőföld eredeti állapotának helyreállítása: az időlegesen, illetve az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldnek a más célú hasznosítását közvetlenül megelőző, az ingatlan-nyilvántartásban rögzített művelési ágnak és minőségi osztálynak megfelelő állapotába történő helyreállítása;

- 21. ültetvény: az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös, továbbá fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet.

(3) Ha az ingatlanügyi hatóság engedélyezte a termőföld más célú hasznosítását, a földhasználó vagy az igénybevevő köteles a termőföldet az első igénybevételig az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint hasznosítani (ideiglenes hasznosítás).

(5) Az (1)–(4) bekezdésben előírtakat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi.

(6) Az ingatlanügyi hatóság az (1)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező jogerős határozatának egy példányát közli a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

### A zártkerti ingatlanok hasznosításának elmulasztására vonatkozó külön szabályok

5/A. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség, illetve ideiglenes hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz, a határozat jogerőre emelkedését követően a határozat egy példányát közli a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzattal, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzattal (a továbbiakban együtt: önkormányzat).

(2) A településen szociális földprogramot, illetve mezőgazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási programot (a továbbiakban együtt: földprogram) működtető önkormányzatnak a részére megküldött, az (1) bekezdésben foglalt jogerős határozatban a földvédelmi bírság megfizetésére kötelezetett személyt, valamint – ha az nem azonos a tulajdonossal – a tulajdonost (a továbbiakban együtt: kötelezett) értesítenie kell arról, hogy amennyiben az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül – a (3) bekezdés szerinti módon – nem igazolja, hogy az 5. §-ban meghatározott kötelezettségének eleget tett, az önkormányzat a határidő lejártát követően – az önkormányzati hatósági hatáskörben hozott határozattal – a zártkerti ingatlant 1 évre a földprogram működtetése céljából kijelölheti.

(3) A kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettsége teljesítését az ingatlanügyi hatóság által – a kötelezett kérelmére – kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek alapján az önkormányzat a zártkerti ingatlannak a földprogram működtetése céljából való kijelöléséről dönt, a zártkerti ingatlanon a –földprogram céljából történő – használat, hasznosítás megkezdésének napján a fennálló földhasználati szerződés megszűnik.

(5) Az önkormányzat a (4) bekezdés szerinti döntését hatályon kívül helyezi, ha a kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettsége teljesítését – a (3) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvánnyal – a képviselő-testületi döntés meghozatala után, de még a zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használata, hasznosítása megkezdésének napjáig igazolja.

(6) Az önkormányzat a (4) és (5) bekezdés szerinti döntését közli a kötelezettel, és a zártkerti ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósággal.

(7) A zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használatáért, hasznosításáért az önkormányzat ellenszolgáltatással nem tartozik a zártkerti ingatlan tulajdonosa felé.

### Újrahasznosítási eljárás

6. § (1) A más célú hasznosítás megszüntetését követően, illetve a más célú hasznosítás 4 évet meghaladó szüneteltetése esetén az igénybevevő, illetve az igénybevevő személyének eredménytelen megállapítása esetén a terület tulajdonosa (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő) köteles a területet, de legalább a terület felét – a választása szerint – mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni (a továbbiakban: újrahasznosítás).

(2) A más célú hasznosítás megszüntetését, illetve a más célú hasznosítás szüneteltetése esetén a 4 éves időtartam beálltát követő 60 napon belül az igénybevevő köteles a tervezett újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni, kivéve, ha a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével kíván gondoskodni.

(3) A bejelentésben meg kell jelölni:

- a) az érintett földrészletet (település, fekvés, helyrajzi szám),

- b) az újrahasznosítás tervezett célját a kialakítandó művelési ágak megnevezésével,

- c) az újrahasznosítás megvalósításának tervezett időpontját.

(4) A bejelentéshez csatolni kell:

- a) az (5) bekezdés szerinti újrahasznosítási tervet,

- b) az 50. § (2) bekezdés d) pontjában előírt talajvédelmi tervet,

- c) a tervezett újrahasznosítással kialakítandó terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból nyomtatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek tartalma áttekinthető és tartalmazza a méretarány tényezőt.

(5) Az újrahasznosítási terv tartalmazza:

- a) az újrahasznosítás tervezett céljának megvalósításához szükséges munkafolyamatok leírását,

- b) a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogi jellegéből adódó speciális feladatokat, azok ütemezését és módszerét.

(6) A bejelentés jóváhagyásáról – a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti bányafelügyeleti hatósági eljárás, valamint az erdőtelepítés engedélyezésére vonatkozó erdészeti hatósági eljárás kivételével – az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt, melyben

- a) megállapítja az újrahasznosítás célját és határidejét, és

- b) előírja az újrahasznosítás megvalósítása érdekében az igénybevevő kötelezettségeit.

(7) Az igénybevevő a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően köteles a területet újrahasznosítani. Az igénybevevő az újrahasznosítást – annak elvégzését követő 8 napon belül – köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(8) Az újrahasznosításról a (7) bekezdésben meghatározott bejelentéstől számított 15 napon belül, bejelentés hiányában legkésőbb a (6) bekezdés szerinti határozatban meghatározott határidő elteltét követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal közös helyszíni ellenőrzés során győződik meg.

(9) Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítása a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint valósult meg, az ingatlanügyi hatóság az újrahasznosítást határozattal elfogadja.

(10) Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítására nem, vagy nem a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az ingatlanügyi hatóság újabb határozatot hoz, amelyben határidő megjelölésével az újrahasznosítás érdekében szükséges további munkák elvégzésére kötelezi az igénybevevőt. A további munkák elvégzését előíró határozatban foglaltak végrehajtására a (8) és (9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(11) Ha az újrahasznosítási kötelezettség teljesítésének a megállapítása során az igénybevevő úgy nyilatkozik, hogy a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével gondoskodik, az ingatlanügyi hatóság megkeresi az erdészeti hatóságot az erdőtelepítési kivitelezési terv jóváhagyásáról szóló jogerős határozatának a beszerzése érdekében.

(12) Ha az erdészeti hatóság megállapítja, hogy az erdő telepítésének a megvalósítása bármely okból meghiúsult, és ezért az adott terület nem minősülhet az Evt. alapján erdőnek, erről a tényről az erdészeti hatóság tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot.

6/A. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság hivatalból vagy más eljárás kapcsán észleli, hogy az igénybevevő az újrahasznosítást előzetes bejelentés hiányában, illetve a bejelentésnek az ingatlanügyi hatóság általi jóváhagyása nélkül valósította meg, az ingatlanügyi hatóság – az újrahasznosításról való tudomásszerzést követő 15 napon belül – határidő megjelölésével felhívja az igénybevevőt, hogy az újhasznosítással érintett földrészletre vonatkozóan dokumentálja az újrahasznosítás megvalósítása érdekében elvégzett munkafolyamatokat, az újrahasznosítással kialakult új terepviszonyokat, valamint csatolja az újrahasznosított terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból nyomtatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek tartama áttekinthető és tartalmazza a méretarány tényezőt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok benyújtásától számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal közös helyszíni ellenőrzést tart.

(3) Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság kiszabása mellett dönt az újrahasznosítás elfogadásáról, vagy – a 6. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint – a további munkák előírásáról.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti újrahasznosítási eljárását megszünteti, valamint a földvédelmi bírság megfizetéséről szóló határozatát visszavonja, ha az újrahasznosítás megvalósulásától az eljárás megindításáig 5 év telt el. Az 5 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt terheli.

### A termőföld védelmének érvényesítése a településrendezés és a településfejlesztés során

6/B. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a településrendezési eszközök, a településfejlesztési koncepció, illetve az integrált településfejlesztési stratégia elkészítése vagy azok módosítása tekintetében az egyeztetési eljárásban véleményező hatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy a beépítésre szánt területek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A vélemény kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az egyeztetési eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását az övezeti átsorolás szerinti területfelhasználás ne akadályozza.

(2) Az egyeztetési eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak – a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével – kifogást kell emelni, ha a településrendezési eszköz készítése, vagy módosítása alapján kijelölt beépítésre szánt területek

- a) többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldeket érintenek, és a beépítésre szánt terület övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra hasonló körülmények és feltételek esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken is sor kerülhet, vagy

- b) övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben lehetőség van a település már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a zártkerti ingatlan esetében, ha a településrendezési eszköz készítése vagy módosítása a zártkerti ingatlan területének beépítésre szánt területbe történő átsorolása érdekében történik.

(3) A hivatalból indult, illetőleg folytatott földvédelmi eljárás során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek. E bekezdés szerinti határidőre meg nem fizetett egyéb eljárási költség adók módjára behajtandó köztartozás.

(2) A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.

(3) A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A külfejtéses bányászati tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásban való szakhatósági közreműködés esetén akkor is meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelmet olyan településen fekvő termőföldre nyújtották be, amelynek külterületén lévő földrészletek összterületének több mint 25%-ára a bányatelek jogi jelleg be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban.

(4) Az ingatlanügyi hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást nem ad ki.

9. § (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül:

- a) a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik;

- b) a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése;

- c) az Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

(2) Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának:

- a) a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása;

- b) a mezőgazdasági célú tereprendezés;

- c) az erdő telepítése;

- d) a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. § (4) bekezdésében meghatározott használati jog gyakorlása.

(3) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A termőföld belterületbe vonása, valamint a termőföldnek a 15/B. §-ában meghatározott célból történő igénybevétele végleges más célú hasznosításnak minősül.

10. § (1) Az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie.

10/A. § (1) A termőföld más célú hasznosítása megkezdésének minősül:

- a) a 9. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben a termőföld első igénybevétele;

- b) a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a fekvéshatár változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az igénybevevő a más célú hasznosítás megkezdését az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóság részére.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen

- a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;

- b) a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt;

- c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított.

- a) az érintett földrészlet vagy földrészletek megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám);

(2) A kérelemhez csatolni kell:

- c) a talajvédelmi tervet, amennyiben a kérelemben – az (1) bekezdés c) pontja szerint – megjelölt cél az 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul;

- d) az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint.

13. § (1) A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély – annak jogerőre emelkedésének napját követő naptól számított – 4 évig hatályos. Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély időbeli hatálya alatt az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére nem kerül sor, az engedély hatályát veszti. Az engedély jogosultjának kérelmére hatályon kívül kell helyezni az engedélyt, ha az engedély jogosultja arról nyilatkozik, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, feltéve, ha a termőföld engedélyezett más célú hasznosítását nem kezdte meg.

13/A. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott nyomvonal jellegű építmények létesítése érdekében megindult más célú hasznosítás iránti eljárás során, az első fokon kiadott engedély fellebbezéssel nem érintett rendelkezései jogerőssé válnak, ha az engedélyező határozat egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és a más célú hasznosítás jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a határozatnak a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezéseire.

- a) a lábon álló termény megsemmisül,

- b) terméskiesés következik be,

(2) A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldet az igénybevevő az engedélyező határozatban megállapított határidő vagy határnap lejártáig – a (9) bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles az eredeti állapotába helyreállítani. Az engedélyező határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott, az 50. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.

(3) Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld időleges más célú hasznosítását 5 évnél rövidebb időtartamra engedélyezte, és az igénybevevő – az engedély időbeli hatálya alatt – kérelmezi az engedély időtartamának meghosszabbítását, az ingatlanügyi hatóság a kérelemnek megfelelően módosíthatja az engedélyt azzal, hogy az időleges más célú hasznosítás az engedély meghosszabbításával sem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot.

(4) Az engedély jogosultja az eredeti állapot helyreállítását – annak elvégzését követő 8 napon belül – köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(5) Az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal közös helyszíni ellenőrzéssel állapítja meg.

(6) Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállására a (2) bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását határozattal elfogadja, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és – ha e törvény úgy rendelkezik – a bírság megfizetéséről.

(7) Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállására nem, vagy nem a (2) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítása érdekében szükséges további munkák elvégzésére kötelezi az igénybevevőt.

(8) A (6) és (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a (9) bekezdésben meghatározott esetben.

(9) Ha az igénybevevő az engedély időbeli hatálya alatt az engedéllyel érintett termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését kérelmezi, az ingatlanügyi hatóság a 9–13. §-ban foglaltak szerint folytatja le az eljárást, azzal, hogy ha a kérelemnek helyt ad, az időleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát egyidejűleg hatályon kívül helyezi, és a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatában az időleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulékot is megállapítja, és annak megfizetéséről is rendelkezik.

14/A. § (1) Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a termőföldre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közérdekű használati jog – szolgalmi vagy más használati jog – jogosultja, mint igénybevevő részéről e jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását meghatározott ideig nem teszi lehetővé. E jog gyakorlásával járó termőföld-igénybevétel nem minősül engedélyköteles időleges más célú hasznosításnak, feltéve, hogy a jogosult a közérdekű használati joggal terhelt területen olyan tevékenységet végez, amelyre külön jogszabály, illetve jogszabály előírásai szerint az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás vagy jogerős hatósági engedély jogosítja fel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 9–14. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az időleges más célú hasznosítást annak megkezdésétől számított 8 napon belül az igénybevevő köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. A bejelentésnek a 12. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

- a) jogszabályon alapuló közérdekű használati jog esetén a jogszabály megjelölését,

- b) a helyreállítás érdekében elvégzendő munkálatok leírását,

- c) az eredeti állapot helyreállításának tervezett időpontját,

- d) a c) pontban foglaltaktól eltérően, ha a bejelentésig az eredeti állapot helyreállítása már megtörtént, akkor ennek tényét, és a helyreállítás időpontját.

(4) A bejelentéshez csatolni kell:

- a) az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás vagy jogerős hatósági engedély hiteles másolatát,

- b) ha a bejelentésig az eredeti állapot helyreállítása megtörtént, akkor az elvégzett munkák leírását, és az azt tartalmazó jegyzéket.

(5) Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti iratok valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, elegendő a korábbi benyújtásra, és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratokban szereplő adatok a bejelentés időpontjáig nem változtak meg.

(6) Az ingatlanügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat megvizsgálja. Ha a vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a más célú hasznosítás engedélyköteles lett volna, megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.

(7) Az igénybevevő – a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott eset kivételével – az eredeti állapot helyreállítását, annak elvégzését követő 8 napon belül köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(8) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását

- a) a (7) bekezdés szerinti bejelentésben megjelölt időpontot,

- b) a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bejelentés beérkezését

követő 15 napon belül a talajvédelmi hatósággal közös helyszíni szemle lefolytatásával ellenőrzi.

(9) Ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés során megállapítja, hogy

- a) az eredeti állapot helyreállítása megtörtént, az eredeti állapot helyreállítását határozattal elfogadja és dönt a földvédelmi járulék összegéről;

- b) az eredeti állapot helyreállítása még nem történt meg, az eredeti állapot helyreállítását rendeli el;

- c) a más célú hasznosítás engedélyköteles lett volna, vagy a közérdekű használati joggal terhelt területnél többet vettek igénybe, megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.

(10) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

### A termőföld havária okozta igénybevételének különös szabályai

14/B. § A 9–14. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni

- a) a haváriával közvetlenül érintett termőföld, és

- b) a havária elhárítása, megszűntetése vagy további káresemények megakadályozása (a továbbiakban együtt: havária elhárítása) érdekében a haváriával egyébként nem érintett termőföld azonnali igénybevétele

esetében.

14/C. § (1) Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül érintett termőföldön – a katasztrófavédelmi szervnek, a környezetvédelmi hatóságnak, illetve a vízügyi hatóságnak az élet, illetve anyagi javak mentésére, valamint a védekezésre irányuló intézkedéseinek befejezésétől számított 15 napon belül – helyszíni szemlét tart. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle alapján határidő megjelölésével elrendeli a haváriával közvetlenül érintett terület eredeti állapotának helyreállítását vagy kivételesen az újrahasznosítását. A haváriával érintett terület újrahasznosítását akkor lehet elrendelni, ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle, valamint a rendelkezésére álló információk alapján megállapítja, hogy a termőföld eredeti állapotába való helyreállítása lehetetlen.

(2) A termőföld eredeti állapota helyreállításának elrendelése esetén a termőföld időleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy földvédelmi járulék kiszabásának nincs helye. A terület újrahasznosításának elrendelése esetén a 6/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy földvédelmi bírság kiszabásának nincs helye.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül érintett termőföld eredeti állapotának helyreállítására vagy újrahasznosításra kötelezi

- a) elemi csapás esetén a termőföld tulajdonosát vagy a tulajdonosokat együttesen, ha a földrészlet közös tulajdonban áll;

- b) ipari szerencsétlenség esetén a káresemény okozóját.

14/D. § (1) A havária elhárítása érdekében a haváriával nem érintett termőföld azonnali igénybevétele esetében a 14/C. §-ban foglaltakat a (2) és (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A havária elhárítása érdekében eljáró katasztrófavédelmi szerv köteles a havária elhárítása miatt szükségessé vált termőföld igénybevételéről a termőföld más célú hasznosításának befejezésétől számított 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságot értesíteni. Az értesítésben meg kell jelölni a haváriát okozó eseményt, a havária elhárítása érdekében megtett intézkedéseket, a haváriával érintett települést, azon belül a havária elhárítása miatt igénybe vett földrészletek beazonosításához szükséges adatokat.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül helyszíni szemlét tart.

(4) Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül nem érintett termőföld eredeti állapotának helyreállítására vagy újrahasznosításra kötelezi

- a) elemi csapás esetén a termőföld tulajdonosát vagy a tulajdonosokat együttesen, ha a földrészlet közös tulajdonban áll;

- b) ipari szerencsétlenség esetén a káresemény okozóját.

(5) Az eredeti állapot helyreállításának, vagy az újrahasznosítás elfogadásáról az ingatlan ügyi hatóság határozatban rendelkezik.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az újrahasznosítás elfogadásról szóló határozatban rendelkezni kell a havária elhárítása érdekében igénybe vett termőföldben okozott kár mértékéről. E bekezdés szerinti okozott kár az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztály és az újrahasznosított termőföld minőségi osztálya szerint számított földvédelmi járulék különbözete.

14/E. § A 14/D. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonos részére – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályai szerint – meg kell téríteni a havária elhárítása során a termőföldben a 14/D. §-a szerinti okozott kárt, továbbá a termőföld eredeti állapotának helyreállításával, illetve az újrahasznosításával kapcsolatosan felmerült igazolt költségeket.

### A belterületbe vonás engedélyezésére vonatkozó külön szabályok

(2) Termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelemhez csatolni kell az érintett földrészletek helyrajzi számait, a területnagyságot, és a területfelhasználási célt tartalmazó képviselő-testületi döntést, valamint a településszerkezeti terv kivonatát. A kérelemben az önkormányzatnak nyilatkozatnia kell arról, miszerint a kérelemben megjelölt földrészletek a kérelemben megjelölt célra 4 éven belül ténylegesen felhasználásra kerülnek.

(5) El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet, ha az

- a) nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez, vagy

- b) olyan területfelhasználás céljára irányul, amely a település belterületén beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén megvalósítható.

(6) Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése esetén a belterületbe vonás során, valamint zártkerti ingatlannak a belterületbe vonása során a (2) bekezdés utolsó mondatát, a (3)–(5) bekezdés rendelkezéseit, továbbá a 11. § (2) bekezdésének első mondatát nem kell alkalmazni.

### Cél-kitermelőhely és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó külön szabályok

15/B. § (1) A cél-kitermelőhely létesítéséhez és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez (a továbbiakban együtt: cél-kitermelőhely) szükséges termőföld más célú hasznosításának engedélyezése esetén a 9–13. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése iránti kérelmet a külön törvény szerinti építtető, az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó, és a bányavállalkozó (ezen alcímben a továbbiakban együtt: jogosult) nyújthat be. A kérelemnek – a 12. § (1) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell a tevékenység megszüntetését követően a terület helyreállításának, természeti környezetbe való visszahelyezésének tervezett módját.

(3) Cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető.

(4) A (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén sem engedélyezhető a termőföld végleges más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a kérelemmel érintett település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe.

(5) Ha a végleges más célú hasznosítással érintett területet a jogosult a bányafelügyelet jogerős határozata alapján úgy állítja helyre, hogy ennek eredményeként a végleges más célú hasznosítással érintett terület egésze vagy annak egy része e törvény szerinti újrahasznosítása valósul meg, a jogosult köteles az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(6) Az újrahasznosítás bejelentése esetén az eljárásra a 6/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 6/A. § (3) bekezdése szerinti fölvédelmi bírság kiszabásának nincs helye.

(7) Az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatban rendelkezni kell a végleges más célú hasznosításról szóló jogerős döntésben meghatározott és befizetett földvédelmi járulék összege, valamint az újrahasznosított területre az 1. melléklet 1. pontja alapján kiszámított földvédelmi járulék összege különbözetének a jogosult javára történő visszatérítéséről.

### Más célú hasznosítás engedély nélkül

16. § (1) A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, ha

(2) Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az ingatlanügyi hatóságnak az igénybevevővel szemben kell lefolytatnia. Az igénybevevő személyének megállapítása céljából az ingatlanügyi hatóság a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt is nyilatkozat megtételére hívhatja fel. Ha az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárás eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén pedig a haszonélvezőt kell tekinteni.

(3) Az igénybevevő személyének (2) bekezdés szerinti megállapítását követően az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt értesíti az engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó eljárás megindításáról és felhívja a figyelmét a (4)–(6) bekezdésekben foglaltakra.

(4) Az igénybevevőt az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság kérelemre a végleges más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos engedély). A termőföld végeleges más célú hasznosításának utólagos engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a más célú hasznosítás előzetes engedélyezésének a 11. §-ban és a 16. § (3) bekezdésében meghatározott feltételei egyébként fennállnak.

(5) Az igénybevevő a végleges más célú hasznosítás utólagos engedélyezése iránti kérelmét a (3) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. Az utólagos engedélyezés iráni kérelemhez – a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével – csatolni kell a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát is. Közös tulajdonban lévő termőföld esetén valamennyi tulajdonostárs egyhangú hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

(6) Az ingatlanügyi hatóság engedélye nélkül létesített cél-kitermelőhely esetében az utólagos engedélyezés iráni kérelemhez csatolni kell a bányafelügyeletnek a cél-kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó jogerős határozatát.

(7) Az ingatlanügyi hatóság az (5) bekezdésében foglalt határidő leteltéig a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárást felfüggeszti. Az ingatlanügyi hatóság az (5) bekezdésében foglalt határidő eredménytelen elteltét követően az eljárást hivatalból folytatja tovább. Ha az igénybevevő – az (5) bekezdésében foglalt határidőn belül – végleges más célú hasznosítás utólagos engedélyezése iránti kérelmet nyújt be, az ingatlanügyi hatóság az eljárást, mint kérelemre induló eljárást folytatja tovább.

(8) Ha az igénybevevő az (5) és (6) bekezdésében meghatározott mellékleteket nem csatolja, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításáról dönt.

16/A. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárás során megállapítja, hogy a kérelem tárgyát képező földrészlet

- a) teljes területén engedély nélküli más célú hasznosításra került sor, a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, és megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást;

- b) egy részén került sor az engedély nélküli más célú hasznosításra, az ezzel kapcsolatos eljárás megindításával egyidejűleg a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelemre induló eljárást – az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárás jogerős befejezéséig – felfüggeszti.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság jogerősen

- a) utólagos engedélyt ad ki, a felfüggesztett eljárást – az engedély nélküli más célú hasznosítással nem érintett területre vonatkozóan – továbbfolytatja;

- b) a termőföld eredeti állapotának helyreállítását rendeli el, a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja.

16/B. § (1) Az ingatlanügyi hatóság a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárást megszünteti, ha a 16. § (1) bekezdésében foglalt valamelyik eset építési beruházás megvalósítását eredményezte és az 10 éve bekövetkezett. A 10 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt, illetőleg a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt terheli.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során építési beruházásnak minősül az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, valamint bővítése érdekében végzett, termőföld igénybevételével járó építési tevékenység.

17. § (1) Az eredeti állapot helyreállítását – határidő megjelölésével – az ingatlanügyi hatóság határozattal rendeli el. A határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott, az 50. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.

(2) Az igénybevevő az eredeti állapot helyreállítását – annak elvégzését követő 8 napon belül – köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(3) A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatóság bevonásával helyszíni szemlét tart.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén földvédelmi bírság és a termőföld más célú hasznosításáért járó földvédelmi járulék megfizetésére kötelezi az igénybevevőt. Az eredeti állapot helyreállításának el nem fogadása esetén újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésével egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és földvédelmi bírságról.

(6) Az ingatlanügyi hatóság engedélye nélkül létesített cél-kitermelőhely utólagos engedélyezése esetében a 15/B. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

### A földvédelmi és az újrahasznosítási eljárás igazgatási szolgáltatási díja

18. § (1) Az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért – ide értve az ingatlanügyi hatóság külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködést is –

- a) egy földrészlet esetében 30 000 Ft,

- b) 2–5 db földrészlet esetén 30 000 Ft, valamint földrészletenként további 7000 Ft,

- c) 6–25 db földrészlet esetén 58 000 Ft, valamint földrészletenként további 2000 Ft,

- d) 26 db vagy annál több földrészlet esetén 98 000 Ft, valamint földrészletenként további 1000 Ft,

összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

(2) A földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott díjat kell fizetni.

(3) Az első fokon bejelentésre indult újrahasznosítási eljárásért, valamint az újrahasznosítási eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott díjat kell fizetni.

19. § (1) A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek, illetve bejelentőnek – ideértve azon eljárás kérelmezőjét is, mely eljárásban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre – kell megfizetnie.

(2) A díjfizetési kötelezettség – ideértve a jogorvoslati eljárást is – kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem, illetve a bejelentés előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, illetve a bejelentés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot.

(3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásától számított tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni és igazolni annak megfizetését.

(2) Ha a kérelem, illetve a bejelentés, valamint a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.

(3) Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását

- a) talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása,

- b) öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése,

- c) közüzemi lakossági ivóvízellátást, valamint szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló műtárgyak és azok védőterülete létesítése,

- d) védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére, jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása,

- e) legfeljebb 2 hektár területnagyságú termőföld igénybevételével járó állami vagy önkormányzati szociális intézmény, egészségügyi- és sportlétesítmény építése, temető létesítése, bővítése,

- f) vízkárelhárítási töltés és műtárgyai létesítése vagy bővítése,

- g) állandó jellegű vízkárelhárítási és öntözési célú tározó létesítése vagy bővítése,

- h) belterületbe vonás esetén állami, önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása,

- i) belterületbe vonás esetén új község alakítása, településegyesítés megszüntetése

céljából engedélyezi.

(3a) A (3) bekezdésben foglaltakon túl nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását

- a) a külön jogszabály szerinti ügyfél-nyilvántartásban regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély tulajdonos (haszonélvező) részére, mezőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, legfeljebb 1000 m2 területnagyságú területre,

- b) magánszemély tulajdonos (haszonélvező) részére, legfeljebb 400 m2 nagyságú területre

engedélyezi.

(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott járulékmentesség nem illeti meg a magánszemély tulajdonost (haszonélvezőt), abban az esetben, ha a földrészleten engedély nélküli más célú hasznosítást valósított meg.

(5) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott intézmény, létesítmény építése céljára engedély akkor adható, ha az engedély jogosultja írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja.

(8) A (3a) bekezdésben meghatározott járulékmentesség a tulajdonost (haszonélvezőt) csak egyszer illeti meg. Ezen a címen – 10 éven belül – ismételt járulékmentesség tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost, illetőleg az új haszonélvezőt nem illeti meg, továbbá a földrészlet megosztásával nem nyílik meg ismételten e címen a járulékmentesség.

(9) Ha a más célú hasznosítás iránti kérelemben szereplő terület nagysága a (3) bekezdés e) pontjában, valamint a (3a) bekezdésben meghatározott területnagyságot meghaladja, a kérelemben foglaltak engedélyezése esetén az egész területnagyság után ki kell szabni a járulékot.

(10) Az ingatlanügyi hatóság a (3) bekezdés e) pontjában és a (3a) bekezdésében meghatározott járulékmentességről – a földrészlet és az engedély jogosultjának a határozatban szereplő adatairól – a járulék utólagos kiszabása céljából nyilvántartást vezet.

22. § (1) A járulék összegének megállapításáról a végleges más célú hasznosítást engedélyező határozatban kell rendelkezni.

(2)

(6) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósul meg, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 4 éven belül a járulékkülönbözet visszafizetését kérheti az igénybevevő. Ha a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya még nem járt le, az igénybevevőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy az engedélyezett, de más célra nem hasznosított termőföld más célú hasznosításának jogosultságáról lemond.

(7) A más célú hasznosítást akkor lehet megvalósítottnak tekinteni, ha a más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozattal érintett termőföld területe az ingatlan-nyilvántartás alapján már nem minősül termőföldnek.

- a) elmulasztja

- aa) a termőföld hasznosításával kapcsolatos általános vagy ideiglenes hasznosítási,

- ab) a mellékhasznosítási,

- ac) az újrahasznosítási

kötelezettségét;

- b) elmulasztja

- ba) a művelési ág megváltozásának,

- bb) a más célú hasznosítás megkezdésének,

- bc) a tervezett újrahasznosítás,

- bd) az újrahasznosítás elvégzésének,

- be) az eredeti állapot helyreállítása elvégzésének

bejelentését;

- c) az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóság jóváhagyása nélkül valósította meg;

- d) az ingatlanügyi hatóság felhívására nem csatolja be a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokat;

- e) az időleges más célú hasznosítást követően a termőföldet

- ea) az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként teszi termelésre alkalmassá;

- eb) a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá;

(4) Az (1) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerinti földvédelmi bírságot a földhasználóval szemben kell kiszabni. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság a földhasználókat, illetőleg tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.

(5) Az (1) bekezdés b) pont bb)–be) alpontjai, valamint a c)–f) pontjai szerinti földvédelmi bírságot az igénybevevővel szemben kell kiszabni. Ha az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárás eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekintetni. Ha az érintett földrészlet közös tulajdonban áll vagy az ingatlan-nyilvántartás szerint több haszonélvezője van, a földvédelmi bírság a tulajdonosokat vagy a haszonélvezőket egyetemlegesen terheli.

26. § (1) A járulékot és a bírságot a termőföld fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

(4) Az ingatlanügyi hatóság a kiszabott földvédelmi járulékokról és bírságokról nyilvántartást vezet.

(5) A járuléknak a 13. § (1) bekezdésén, illetve a 22. § (6) bekezdésén alapuló visszafizetéséről, valamint a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséről a földügyért felelős miniszter dönt. A járulék visszafizetése átutalással teljesíthető.

(6) A járulék visszafizetésére irányuló kérelmet az igénybevevőnek a járulék megfizetését elrendelő ingatlanügyi hatóságnál kell előterjesztenie. Az ingatlanügyi hatóság a visszafizetés iránti kérelemben foglaltakat helyszíni szemle alapján megvizsgálja, és ha a járulék visszafizetését megalapozottnak tartja, a kérelmet a kormányhivatal útján felterjeszti a földügyért felelős miniszter részére.

(7) A (6) bekezdés szerinti felterjesztéshez csatolni kell:

- a) a járulék visszafizetésére irányuló kérelmet, amely tartalmazza a 13. § (1) bekezdése, illetve a 22. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot, valamint annak a pénzintézetnek és számlaszámnak a megjelölését, amelyre a kérelmező a visszafizetést kéri;

- b) a járulék megfizetését, valamint ezeknek a 26. § (1) bekezdése szerinti továbbutalását igazoló okiratot;

- c) a megfizetett járulék megállapításáról szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatot;

- d) az ingatlanügyi hatóság által – kérelem alapján – megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet;

- e) az ingatlanügyi hatóságnak a más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat hatályon kívül helyezéséről szóló jogerős határozatát a 13. § (1) bekezdésén alapuló kérelem esetén.

27. § (1) A földminősítés az az eljárás, amelynek során a földrészlet művelési ága, minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) az ingatlanügyi hatóság által külön jogszabály rendelkezései szerint megállapításra kerül.

(2) A hivatalból indult, illetőleg folytatott földminősítési eljárás során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek. E bekezdés szerinti határidőre meg nem fizetett egyéb eljárási költség adók módjára behajtandó köztartozás.

(2) A földminősítési munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földminősítési jogosultságot a jogosult részére a földügyért felelős miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földminősítő igazolvány tanúsítja.

### A földminősítési eljárás és a földminősítő igazolvány kiállításának igazgatási szolgáltatási díja

30/A. § (1) Az első fokon kérelemre indult földminősítési eljárásért

- a) 10 000 m2 területnagyságot el nem érő földrészlet esetében 20 000 Ft,

- b) 10 000–50 000 m2 területnagyság esetében 30 000 Ft,

- c) 50 001–100 000 m2 területnagyság esetében 36 000 Ft,

- d) 100 001 m2 feletti területnagyság esetén 36 000 Ft, valamint minden további 100 000 m2 területnagyság esetén további 20 000 Ft

összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A földminősítési eljárás díjára vonatkozóan egyebekben a földvédelmi eljárás díjára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

30/B. § A földminősítő igazolvány kiadásának, kicserélésének és pótlásának díja 2000 Ft.

A földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jog

30/C. § (1) A földminősítési mintaterek által elfoglalt területre – mintaterenként legfeljebb 50 m2 nagyságú ingatlanrészre – az államot e törvény erejénél fogva használati jog illeti meg. A használati jog a mintatér megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedéséig marad fenn.

(2) A használati jogot az ingatlanügyi hatóság földminősítési mintateret kijelölő jogerős határozata alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, illetve annak megszűnését megállapító határozata alapján kell onnan törölni. A használati jogot az ingatlanügyi hatóság gyakorolja.

(3) A tulajdonost az (1) bekezdésben meghatározott használati joggal összefüggésben kártalanítás nem illeti meg.

(2)

- e) szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához,

- d) a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosításhoz,

(3) A telepítési hatóság a telepítési engedélyt a (2) bekezdés szerinti tartalommal legfeljebb két év időtartamra adja ki. A határozat az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot írhat elő. A telepítési engedély egy példányát a mezőgazdasági igazgatási szervnek meg kell küldeni.

65/A. § E törvénynek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatályba lépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a haváriával közvetlenül nem érintett termőföldnek a havária elhárítása érdekében történő igénybevételével okozott kár, továbbá a termőföld tulajdonost terhelő eredeti állapot helyreállításával vagy újrahasznosításával felmerült igazolt költségei megtérítésének a részletes szabályait.

- 1. A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 20 000 forintot.

| | Minőségi osztályok | (AK szorzószáma) |

| | I. | 184 000 |

| | II. | 152 000 |

| | III. | 120 000 |

| | IV. | 88 000 |

| | V. | 56 000 |

| | VI. | 35 000 |

| | VII. | 20 000 |

| | VIII. | 4 000 |

- 2. Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értéke ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 20 000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente ezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület az eredeti állapotának helyreállítása elfogadásra kerül.

- 3. A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a terület mezőgazdasági termeléssel nem hasznosítható.

- 4. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításakor

- 4.1. a más célú hasznosítás utólagos engedélyezése esetén a járulék számításánál az 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni;

- 4.2. az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén a járulék számításánál a 2. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

- 1. A bírság összegét az alábbi módon kell megállapítani, azzal, hogy a bírság összege 20 000 forintnál nem lehet kevesebb.

- 2.1. a 24. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének kétezerszerese;

- 2.2. a 24. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt esetekben 20 000 forint azzal, hogy a bírság összegét a 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén földrészletenként kell megállapítani;

- 2.3. a 24. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglalt esetben, ha a termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél

- 2.4. a 24. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában foglalt esetben a termőföldnek az engedélyező határozatban előírt határidő lejárta és a tényleges helyreállítás időpontja közötti időre a más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa;

- 2.5. összege a 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben

- a) a más célú hasznosítás utólagos engedélyezése esetén az 1. melléklet 4.1. pontjában,

- b) az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén az 1. melléklet 4.2. pontjában meghatározott módon számított földvédelmi járulék háromszorosa;

- 2.6. összegét, ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján kell megállapítani.