2007. évi CXXIX. törvény — mi változott? 2012. május 27.
A 2012. április 14. és 2012. május 27. között hatályba lépett módosítások. 10 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2012. április 14.)Következő módosítás (2013. április 5.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 22 változatlan sor ⋯
(7) Ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni.
1/A. § Az ingatlanügyi hatóság, valamint a talajvédelmi hatóság – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottak szerinti – jelentős számú ügyfelet érintő eljárásokban az ügyféllel hirdetményi úton tartja a kapcsolatot, továbbá ha a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében szükséges, közmeghallgatást tart.
### Fogalommeghatározások
2. § E törvény alkalmazásában
⋯ 108 változatlan sor ⋯
13. § (1) A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély, ha e hasznosítás megkezdésére négy év alatt nem kerül sor, hatályát veszti. Hatályon kívül kell helyezni az engedélyt, ha az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond.
(2) A határozat időbeli hatályán belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(2) A határozat időbeli hatályán belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítás iránti kérelmet – a 15. § (1a) bekezdésében meghatározott eset kivételével – érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
(3) A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával kapcsolatos más célú hasznosításra e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik.
⋯ 20 változatlan sor ⋯
15. § (1) A belterületbe vonás esetén a 9–13. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
(1a) A 13. § (2) bekezdése nem alkalmazható, ha a belterületbe vonás iránti kérelem olyan földrészletet is tartalmaz, amelynek végleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság már engedélyezte, és az engedély időbeli hatálya még nem járt le.
(2) Külterületi termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelemhez csatolni kell – az érintett földrészletek helyrajzi számait és a területfelhasználási célt tartalmazó – képviselő-testületi döntést, valamint a településszerkezeti terv kivonatát. A kérelemhez az önkormányzatnak mellékelnie kell arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, miszerint a földrészleteket az (5) bekezdés szerint kívánja belterületbe vonni.
(3) Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók a belterületbe.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
(6) Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése esetén a belterületbe vonás során a (2) bekezdés utolsó mondatát, továbbá a (3)–(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
15/A. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a 15. § (1a) bekezdésében meghatározott körülmény fennállása mellett a termőföld belterületbe vonását engedélyezi, ezen engedély jogerőre emelkedése napjával a korábban kiadott végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat hatályát veszti, feltéve, hogy a 22. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt földvédelmi járulékfizetési kötelezettség esedékessége a belterületbe vonás engedélyezéséről szóló határozat meghozatalának napjáig nem állt be. A végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat hatályának megszűnéséről a belterületbe vonás engedélyezéséről szóló határozatban kell rendelkezni.
### Más célú hasznosítás engedély nélkül
16. § (1) A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság – földvédelmi szempontok mérlegelése alapján, indokolt esetben – kérelemre a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatására irányuló kérelmet az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos első ingatlanügyi hatósági intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. Az igénybevevőnek a kérelemhez mellékelnie kell a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát is.
⋯ 95 változatlan sor ⋯
esedékes.
(4a) Ha az ingatlanügyi hatóság a 15. § (1a) bekezdésében meghatározott körülmény fennállása mellett a termőföld belterületbe vonását engedélyezi, és az erről szóló határozat meghozatalának napjáig a korábban kiadott végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat alapján a 22. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt földvédelmi járulékfizetési kötelezettség esedékessége már beállt, a belterületbe vonás miatt a földvédelmi járulék összegét a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése miatt kiszabott jogerős határozatban megállapított földvédelmi járulék összegével csökkentett mértékben kell megállapítani.
(5) A járulék fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető.
(6) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósul meg, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 5 éven belül a járulékkülönbözetet – kérelemre – az ingatlanügyi hatóság visszafizeti.
⋯ 402 változatlan sor ⋯
- a) egy osztállyal gyengébb, akkor a két minőségi osztály szerint számított földvédelmi járulék különbözetének háromszorosa;
- b) legalább két osztállyal gyengébb, akkor az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztály alapján számított földvédelmi járulék háromszorosa;
- 2.4. a 24. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt esetben a termőföldnek az engedélyező határozatban előírt határidő lejárta és a tényleges helyreállítás időpontja közötti időre a más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa.
- 2.5. A 24. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt esetben a bírság összege
- 2.5. A 24. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt esetben a bírság összege
- a) ha az engedély nélkül, vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyreállítják, a föld más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa;
- b) ha az engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföld más célú hasznosítása folytatásához az ingatlanügyi hatóság hozzájárult, a föld végleges más célú használatáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa.
- 2.6. Ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a bírság összegét a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján, a negyedik minőségi osztályra vonatkozó szorzók alkalmazásával kell megállapítani.
⋯ 15 változatlan sor ⋯