2007. évi CXVII. törvény — mi változott? 2022. április 11.

- 35. várakozási idő: a tagsági jogviszonynak a belépéstől számított, a nyugdíjkonstrukció által előírt időszaka, amelynek elteltével a tag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatáshoz vagy az egyéni nyugdíjszolgáltatáshoz – egyéb feltételek teljesülése esetén – legkorábban hozzájuthat;

- 53. egyéni nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérése után a tag részére, a tagi számláján nyilvántartott összeg terhére, a nyugdíjkonstrukcióban rögzített módozatoknak megfelelően választása szerint egy összegben vagy járadék formájában, illetve e kettő kombinációjaként történő pénzbeli kifizetés;

- 54. egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag: az a természetes személy, aki a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződés alapján egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosultságot szerez.

### Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység

5/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztató nyugdíjszolgáltatási tevékenysége mellett egyéni nyugdíjszolgáltatást is nyújthat.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységét a Felügyelet által kiadott végleges határozat birtokában kezdheti meg.

(3) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

- a) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre vonatkozó üzleti tervet,

- b) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkülönített működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,

- c) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó működési szabályzatot,

- d) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkülönített nyilvántartását biztosító számviteli politikát, a számviteli rendszer tervezetét, és

- e) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatok és eljárásrendek tervezetét.

(4) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységét a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatástól elkülönülten végzi.

(5) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó eszközöket és kötelezettségeket elkülönítetten kell nyilvántartani, azokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó eszközökhöz és kötelezettségekhez áthelyezni nem lehet.

5/B. § (1) Egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag az lehet, aki betöltötte 16. életévét és egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződésben egyéni tagi hozzájárulásra vállal kötelezettséget. A tagsági jogviszony a szerződés megkötésével jön létre.

(2) Az egyéni nyugdíjszolgáltatásra szóló szerződés nem tartalmazhat feltételes jogszerzési időtartamot.

5/C. § (1) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységeket foglalja magában:

- a) az egyéni nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékok képzése, a vagyon befektetése és kezelése,

- b) az egyéni tagi hozzájárulások, a foglalkoztatói kiegészítések, egyéb bevételek beszedése,

- c) az egyéni nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási, könyvvezetési, számviteli feladatok elvégzése, és

- d) az egyéni nyugdíjszolgáltatás teljesítése.

(2) Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységet teljeskörűen kizárólag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti.

(3) Az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységre, illetve az egyéni nyugdíjszolgáltatásra jogosult tag jogaira, kötelezettségeire a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra, illetve a tag jogaira, kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(4) Egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységnek minősül az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatása, illetve forgalmazása.

(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet és egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végezhet.

- h) az egyéni nyugdíjszolgáltatási tevékenység elkezdéséhez.

### VI. Fejezet — A PÁNEURÓPAI EGYÉNI NYUGDÍJTERMÉK (PEPP) SZOLGÁLTATÁSÁVAL ÉS FORGALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

85. § A páneurópai egyéni nyugdíjtermék (a továbbiakban: PEPP) szolgáltatására és forgalmazására e törvény rendelkezéseit az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

85/A. § (1) PEPP-megtakarító lehet az a természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte.

(2) A PEPP-szolgáltató meghatározhatja a hozzájárulás minimális összegét. A PEPP-szerződésben rendelkezni kell a hozzájárulás megfizetésének időpontjáról. Amennyiben a PEPP-megtakarító folyamatos hozzájárulásra vállal kötelezettséget, a PEPP-szerződésnek tartalmaznia kell a díjfizetés szüneteltetésére vonatkozó rendelkezéseket és a hozzájárulás megfizetése elmulasztásának következményeit.

(3) A PEPP-szerződés legalább tízéves várakozási idő előírását tartalmazza.

85/B. § A szolgáltatóváltásra irányuló igényét a PEPP-megtakarító írásban jelzi a PEPP-szolgáltató felé. A PEPP-szolgáltató az elfogadott kérelemből egy példányt írásban visszaad a PEPP-megtakarítónak.

85/C. § A PEPP-nyugellátásra való jogosultság a PEPP-szerződés szerinti várakozási idő eltelte és

- a) a 2. § 25. pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltése, vagy

- b) 50 százalékos munkaképesség csökkenés mértékét meghaladó megrokkanás esetén az orvos szakértő által kiállított igazolásának bemutatása

után nyílik meg.

85/D. § (1) A Felügyelet a PEPP szolgáltatására, illetve forgalmazására vonatkozó előírások megsértése vagy hiányosságok megállapítása esetén a következő intézkedéseket alkalmazhatja, akár együttesen is:

- a) felszólíthat a jogsértő magatartással való felhagyásra és a jogsértő magatartás megismétlésétől való tartózkodásra;

- b) átmenetileg eltilthatja a PEPP szolgáltatást nyújtó, illetve forgalmazó személy felelősségre vont vezető állású személyét vagy más felelősségre vont természetes személyt a PEPP szolgáltatást nyújtó, illetve forgalmazó személynél a vezetői feladatok gyakorlásától;

- c) bírságot szabhat ki.

(2) A bírság összege legfeljebb

- a) – ha a jogsértésből származó haszon összege meghatározható – a jogsértésből származó haszon összegének kétszerese; vagy

- b) – ha a jogsértésből származó haszon összege nem határozható meg –

- ba) nem természetes személy esetében 1 617 250 000 forint, vagy ha a nem természetes személy döntéshozó szerve által legutoljára jóváhagyott éves beszámoló szerinti árbevétel 10 százaléka ennél az összegnél magasabb, akkor ez utóbbi összeg – azzal, hogy ha a jogi személy anyavállalat vagy anyavállalat olyan leányvállalata, amelyik a számviteli jogszabályok alapján konszolidált beszámoló készítésére kötelezett, akkor a figyelembe veendő éves árbevétel a legutolsó, az anyavállalat döntéshozó szerve által jóváhagyott konszolidált beszámoló szerinti éves árbevétel vagy a számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő bevétel –, és

- bb) természetes személy esetében 226 415 000 forint. 85/E. § (1) A PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy köteles – az általa végzett tanácsadáshoz és értékesített PEPP-hez igazodó – szakmai ismeretekkel rendelkezni, a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében az ott meghatározott személy köteles az általa nyújtott vagy a jövőben nyújtani kívánt tanácsadással érintett PEPP-ek vonatkozásában évente összesen legalább 15 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen részt venni, amely az 1. melléklet szerinti ismeretanyagra épül.

(3) Azon személyeknek, akik az adott év második félévében lettek az (1) bekezdés szerinti PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó személyek, és az adott évben még nem teljesítették a (2) bekezdés szerinti követelményt, az adott évben összesen legalább 10 órányi szakmai képzésen, illetve továbbképzésen kell részt venniük.

(4) A szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzése legalább két különböző képzési forma együttes elvégzésével (helyszíni jelenléttel megvalósuló továbbképzéssel, e-learning képzéssel, mentorálással vagy egész napos szakmai konferencián történő részvétellel) valósítható meg, azzal, hogy egy egész napos szakmai konferencián történő részvétel 5 órányi képzésnek, illetve továbbképzésnek számítható be.

(5) A PEPP-szolgáltató és PEPP-forgalmazó köteles az (1) bekezdés szerinti – szakmai képzési, illetve továbbképzési kötelezettség alá eső – személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését szakmai képzés, illetve továbbképzés előzze meg.

(6) Amennyiben a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy által nyújtott tanácsadással érintett PEPP feltétel- és teljesítési rendszerében, illetve a tanácsadással érintett PEPP-ek körében változás következett be, akkor a (2) bekezdés szerinti szakmai képzés, illetve továbbképzés elvégzését követően, a PEPP-szolgáltató és PEPP-forgalmazó köteles meggyőződni arról, hogy a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó személy a szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(7) Ha a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy a tanácsadás által érintett PEPP-et illetően a (2) bekezdés szerinti szakmai képzésen, illetve továbbképzésen korábban nem vett részt, akkor a foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó – a megbízás teljesítését megelőzően – köteles meggyőződni arról, hogy a PEPP-re vonatkozó tanácsadást nyújtó természetes személy a tanácsadás nyújtásához szükséges termékismerettel rendelkezik, és ennek tényét a (9) bekezdésben szereplő nyilvántartásba bejegyezni.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzést, illetve továbbképzést az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó saját maga is végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására az 1. mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai képzésen, illetve továbbképzésen történő részvételt az (1) bekezdés szerinti személyt foglalkoztató vagy megbízó PEPP-szolgáltató, illetve PEPP-forgalmazó köteles nyilvántartani, és az ellenőrzés során a Felügyelet részére – a nyilvántartásban szereplő dokumentumokkal – igazolni.

### VII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

### Felhatalmazó rendelkezések

### Hatályba léptető, átmeneti és hatályon kívül helyező rendelkezések

91. § Ez a törvény a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

### 1. melléklet a 2007. évi CXVII. törvényhez

#### A páneurópai nyugdíjtermék témájú általános szakmai képzés, illetve továbbképzés ismeretanyagának minimumkövetelményei

- 1. a kínált páneurópai nyugdíjtermékek minimálisan szükséges ismerete;

- 2. a páneurópai nyugdíjtermékek értékesítését szabályozó alkalmazandó jogszabályok, így például a fogyasztóvédelmi jog, a vonatkozó adóügyi jogszabályok, a vonatkozó szociális és munkaügyi jogszabályok minimálisan szükséges ismerete;

- 3. a páneurópai nyugdíjtermékek szolgáltatóira vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

- 4. a hordozhatósági szolgáltatásra vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

- 5. a páneurópai nyugdíjtermékek befektetésére, a kockázatcsökkentési technikákra vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

- 6. a panaszok kezelésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

- 7. az ügyfelek igényeinek felmérésével kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

- 8. Magyarország nyugdíjrendszerének felépítésével és az általa garantált szolgáltatásokkal kapcsolatos minimálisan szükséges ismeretek;

- 9. a kiegészítő nyugdíjpiac minimálisan szükséges ismerete;

- 10. a nyugdíjprognózisokra vonatkozó minimálisan szükséges ismeretek;

- 11. az üzleti etikai normák minimálisan szükséges ismerete; és

- 12. minimálisan szükséges pénzügyi szakértelem.