2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról

2007. évi CVI. törvény

az állami vagyonról

Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, a nemzet számára tartós értékként megőrzendőnek minősülő vagyon védelmét szolgáló vagyongazdálkodás kialakítása, az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, továbbá a tartós értéket nem képviselő és az állami feladatok ellátásához, valamint az állami vagyongazdálkodás céljaihoz nem illeszkedő vagyon értékesítésének biztosítása érdekében, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről, kivezetéséről az alábbi törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. § (1) E törvény szabályozza az állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást.

(2) E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:

• a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő,
• b) az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti,
• c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az állam tulajdonában lévő egyéb társasági részesedés,
• d) az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,
• e) az állam tulajdonában álló a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti pénzügyi eszköz.
• f) azon országgyűlési képviselőről, aki más, Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betöltve közfeladatot lát el, e közfeladata ellátása körében vagy ezzel összefüggésben, költségvetési forrásból készített, szerzői vagy szomszédos jogi védelmet élvező műhöz vagy teljesítményhez, különösen kép-, illetve hangfelvételhez kapcsolódó, felhasználási szerződés útján vagy a szerzői jogról szóló törvény alapján megszerzett felhasználási engedély, illetve vagyoni jog.

(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a) bekezdés, a 3. § (2a) bekezdése, a 35. § (2a) bekezdése és a 71. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében terjed ki.

(3) Külön törvény rendelkezik:

• a) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról),
• b) a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. működéséről,
• c) a Nemzeti Földalapról.

(4) Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok értékesítésére vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban e törvény rendelkezéseit külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor – különösen a szabálysértési és büntetőeljárásban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon –, ide nem értve a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 318. § (4a) és (4b) bekezdésében meghatározott, állami tulajdonba került gépjárművet, valamint azt a vagyont, amely az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-a és 125/D. §-a szerinti eljárás útján kerül állami tulajdonba.

(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv – ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot –, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására.

(6a) E törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket és az állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket is).

(7) E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra törvény vagy az állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik.

2. § (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon rendeltetésének megfelelő – az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő – hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is).

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás elsődleges feladata az állami tulajdonból történő mielőbbi kikerülés biztosítása hatékony, célszerű, költségtakarékos, társadalmilag hasznos megoldásokkal, valamint az elsődleges feladat veszélyeztetése nélkül történő – a költségek csökkentését célzó – átmeneti hasznosítása.

(2) A központi költségvetési szerv – ha törvény eltérően nem rendelkezik – önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot az állam javára szerez meg.

3. § (1) A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként – ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.

(1a)

(1b)

(2) A tulajdonosi jogokat

• a) a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett – ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter),
• b) azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba tartozik, az MNV Zrt. az agrárpolitikáért felelős miniszterrel közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint az annak végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint,
• c)
• d) a víziközmű-szolgáltató társaságok állami tulajdonú társasági részesedése felett – ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

gyakorolja.

(2a) E törvény felhatalmazása alapján – a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra – e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját a miniszter az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdése szerinti személy kijelölésével határozhatja meg.

(2b)

(3) Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján az állam nevében gyakorló személy e tevékenységét e törvény és az e törvény végrehajtási rendelete szerint végezheti azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogának átruházására, továbbá arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult. A tulajdonosi joggyakorlással érintett társasági részesedés 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatására az MNV Zrt. meghatalmazást adhat a (2a) bekezdés szerint kijelölt tulajdonosi joggyakorló részére.

(3a) Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat gyakorló személy ezen jogait az Nvtv. 8. § (7) bekezdése alapján az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolja, úgy az MNV Zrt. előzetes engedélyét köteles kérni állami vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatásához, a tőkeemeléshez, a nem kötelező tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához.

(3b) Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat a (3a) bekezdés szerinti személy gyakorolja, az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban fennálló állami részesedés átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére.

(3c) Az állami részesedéssel működő gazdasági társaság felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján gyakorló személy – a 29. § (5) bekezdésére figyelemmel – az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti más személynek a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására szóló meghatalmazást nem adhat.

(4) Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

(5) Az a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, amely nem egyedileg meghatározott vagyoni kör tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat, a rábízott vagyon körében a miniszter jóváhagyásával köthet olyan megállapodást, amelynek eredményeként valamely vagyonelem könyv szerinti értéken, ingyenesen más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. Az erre vonatkozó kezdeményezést az ügyletben részt vevő tulajdonosi joggyakorlók együttesen nyújtják be a miniszterhez, a vagyonelem átadására irányuló megállapodás egyidejű megküldésével.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez nem szükséges a miniszter jóváhagyása, ha az érintett vagyonelem más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerülésére törvény rendelkezése alapján kerül sor.

(7)

4. § A miniszter az állam tulajdonában lévő vizek medrének használatáért fizetendő használati díj mértékét rendeletben állapítja meg.

5. § (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja.

(2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.

5/A. § Az e törvény anyagi és eljárási szabályainak megsértésével kötött szerződés semmis.

5/B. § (1) Az állam többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság (ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot), illetve annak többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság a miniszter felkérésére a gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek tájékoztatása érdekében teljesíti a miniszter által meghatározott, a gazdasági társaság fejlesztésével, a foglalkoztatottak juttatásaival, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeivel összefüggő tájékoztatást.

(2) Ha a miniszter a gazdasági társaságot a foglalkoztatottak személyre szóló tájékoztatására kéri fel, a tájékoztatások megszemélyesítése során személyes adatnak a gazdasági társaság által más adatkezelő részére való továbbítására nem kerülhet sor. A gazdasági társaság a tájékoztatásnak az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait, a munkakörre, beosztásra vonatkozó adatokat és munkahelyi elektronikus levelezési címet használhatja fel.

5/C. § (1) Az állami tulajdonban álló a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá nem tartozó egyéb gyűjtemény (a továbbiakban e § alkalmazásában: közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény) olyan különálló dolgok összessége, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol és amelyek a forgalomban egységként szerepelnek.

(1a) Az állam öröklése útján állami tulajdonba került, illetve kerülő, kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szerinti hagyaték egészét, vagy annak egymástól elkülönülő elemeit, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol, az MNV Zrt. hagyatéki gyűjteményként kezelheti (a továbbiakban: hagyatéki gyűjtemény).

(2) A tulajdonosi joggyakorló dönthet valamely állami vagyonelem közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény, illetve hagyatéki gyűjtemény körébe történő bevonásáról, vagy a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményt alkotó, illetve hagyatéki gyűjteményt alkotó valamely állami vagyonelem gyűjteményi körből történő kivonásáról.

II. Fejezet¶

6. §¶

7. §¶

8. §¶

8/A. §¶

9. §¶

10. §¶

11. §¶

12. §¶

12/A. §¶

13. §¶

14. §¶

15. §¶

16. §¶

III. Fejezet — AZ MNV ZRT. FELADATAI, JOGÁLLÁSA, SZERVEZETE¶

Az MNV Zrt. feladatai, jogállása¶

17. § (1) Az MNV Zrt.:

• a) előkészíti, illetve végrehajtja az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit,
• b) nyilvántartást vezet a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonról, valamint gondoskodik az egységes állami vagyonnyilvántartás érdekében létrehozott informatikai rendszer (a továbbiakban: adatszolgáltatási keretrendszer) és a 22/C. § (2) bekezdése szerinti Országleltár működtetéséről;
• c) a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja,
• d) a tulajdonosi ellenőrzési szabályzatában meghatározott rendszerességgel ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy más használók állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól az MNV Zrt. Felügyelőbizottságát, az ellenőrzött szervet, szükség esetén a minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja,
• e) az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – képviseli az államot,
• f) ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését.
• g) elektronikus árverési rendszert működtet, vezeti az árverezők elektronikus nyilvántartását és elektronikus árverési hirdetmény közzététele útján elektronikus árverési eljárást bonyolít le,
• h) az állami feladatok ellátása során a költségvetési szervek, illetve az egyéb, az állami vagyont használó természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére a működésükhöz szükséges állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat (üzemeltetés, beszerzés) nyújt.
• i) elektronikus bérleti licit rendszert működtet, vezeti az elektronikus bérleti licitben résztvevők elektronikus nyilvántartását, elektronikus bérleti hirdetmény közzététele útján, a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami ingatlanok tekintetében elektronikus bérleti licit eljárást bonyolít le, valamint gondoskodik az e célra létrehozott informatikai rendszernek az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerinti működtetéséről.
• j) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek értékesítésével, hasznosításával, kezelésével és a vagyonelemként átvett követelések érvényesítésével kapcsolatos feladatokat.

(2) Az MNV Zrt. jogszabályokban meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek.

(3) Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorlók az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon adatot szolgáltatnak az egységes állami vagyonnyilvántartás érdekében az MNV Zrt. részére a rájuk bízott állami vagyonról készített mérlegről, valamint – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a mérleg soraival megegyező, vagyonelemenkénti tételes adatokról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás). A nemzetbiztonsági szolgálatok az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket.

18. § (1) Az MNV Zrt. az állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapszabályának elfogadása és módosítása a miniszter hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet.

(2) Az MNV Zrt. alapítására és működésére – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.

(3) Az MNV Zrt. alapszabályát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

19. § (1) Az MNV Zrt.-ben az állam részvényesi jogait – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter gyakorolja. Az MNV Zrt. működése során a közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg.

(2) Az MNV Zrt. működésének ellenőrzését a Felügyelőbizottság látja el. A Felügyelőbizottságra a Ptk. 3:124.–3:127. §-ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3) A Kormány az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól évente, a tárgyévet követő év december 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek.

Az MNV Zrt. szervezete¶

Igazgatóság¶

20. § (1) Az MNV Zrt. ügyvezetését legfeljebb 7 tagból álló Igazgatóság látja el.

(2) Az Igazgatóság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.

(3) Az Igazgatóság elnökévé, tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. A 20/B. § rendelkezéseit az Igazgatóság elnöke és tagja esetében is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik

• a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos irányelvekre vonatkozó javaslat kialakítása a miniszter részére,
• b) az állami vagyon elidegenítésével – ideértve a cserét is – kapcsolatos döntés, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke (könyvszakértő által elfogadott vagyonérték, értékbecslés) eléri vagy meghaladja a nettó 500 millió forintot,
• c) döntés az állami vagyon b) pont alá nem tartozó hasznosításáról, illetve megterheléséről, ha az ügylet rendelkezésre álló értéke (aktualizált nyilvántartási érték, értékbecslés, ajánlati ár, szerződéses ár) eléri vagy meghaladja az 500 millió forintot, vagy – a központi költségvetési szervek javára történő hasznosítás kivételével – a hasznosítás határozott időtartamra szól és az meghaladja a 10 évet,
• d) döntés az állami tulajdonú gazdasági társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakításáról, az állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, ha
• da) a társaság állami tulajdonú részesedése az Nvtv. 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés, vagy
• db) a társaság részvényei valamilyen többletjogot biztosítanak – a Ptk. 3:230. § (1) bekezdése alapján – a többletjogok vonatkozásában,
• dc) a társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,
• e) – ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak – döntés a zártkörű pályázat kiírásáról, vagy a versenyeztetés mellőzéséről, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke eléri vagy meghaladja az 50 millió forintot,
• f) gazdasági társaság alapítása, abban részesedés szerzése, átalakítása, megszüntetése, részére állami vagyon nem vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben az apport értéke meghaladja a 200 millió forintot,
• g) ingyenes vagyonátadásra vonatkozó javaslat kialakítása a döntéshozó részére,
• h) az éves költségvetési törvényben foglaltakra figyelemmel, döntés hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról,
• i) az Áht. 45. §-a figyelembevételével döntés gazdasági társaságok részére történő hitel, kölcsön, támogatás, pótbefizetés és tőkeemelés nyújtásáról,
• j) döntés a b) pontba nem tartozó kötelezettségvállalásokról, ha a kötelezettség mértéke, annak járulékaival együtt eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,
• k) döntés az MNV Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása,
• l) döntés az MNV Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának elfogadásáról,
• m) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint a rábízott vagyonról szóló éves beszámolójának és vagyonkezelési tervének elkészítése,
• n) a Felügyelőbizottság részére beszámoló készítése,
• o) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés 100 millió forint értékhatár felett,
• p) a miniszter által gyakorolt alapvető munkáltatói jogok kivételével a vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
• q) döntés állami tulajdonú társasági részesedések esetén az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerint a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására vonatkozóan megbízási szerződés megkötéséről, valamint a megbízási szerződés szerinti megbízói előzetes engedélyek kiadásáról, amennyiben a gazdasági társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés mértéke eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot,
• r) döntés ingatlan és ingóság ingyenes tulajdonba adásáról a 36. § (6)–(8) bekezdése szerinti esetekben.

(5) Az Igazgatóság a (4) bekezdés alapján a hatáskörébe nem tartozó bármely ügyet magához vonhat. A (4) bekezdésben meghatározott döntési hatáskörök jogosultjának megállapításához az értéket (ügyletértéket) vagyonelemenként kell figyelembe venni azzal, hogy amennyiben a döntés több vagyonelem együttes értékesítésére, hasznosítására irányul a döntési hatáskört a vagyonelemek, illetve az azokhoz kapcsolódó ügyletek együttes értéke alapján kell meghatározni.

(6) Az Igazgatóság tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. szerinti társasági jogi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(7) Az Igazgatóság tagja csak a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatainak van alávetve.

(8) A részvényesi jogokat gyakorló miniszter az Igazgatóság részére írásban utasítást adhat, amelyet az végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (9)–(10) bekezdésben foglalt felelősség alól.

(9) Az Igazgatóság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az Igazgatóság tagjai – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben a jogszabályok, az alapszabály, illetve a részvényesi jogokat gyakorló miniszter által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért.

(10) Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(11) Az Igazgatóság tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülnek, javadalmazásukról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter dönt.

(12) Az Igazgatóság a jogait és kötelezettségeit – az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően – testületként gyakorolja.

(13) Az Igazgatóság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.

(14) Az Igazgatóság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.

(15) Az Igazgatóság határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Az Igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(16) Az Igazgatóság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek az Igazgatóság működése során nincs helye.

(17) Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok az ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.

(18) Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a miniszter, illetve képviselője és a Felügyelőbizottság tagja.

Felügyelőbizottság¶

20/A. § (1) Az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését az öt tagból álló Felügyelőbizottság végzi.

(2) A Felügyelőbizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók.

(3) Megszűnik a Felügyelőbizottság tagjának megbízatása:

• a) a megbízás időtartamának lejártával,
• b) visszahívással,
• c) e törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
• d) lemondással,
• e) elhalálozással.

20/B. § (1) A Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának – a kinevezését megelőzően az érintettnek – a miniszter részére hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy vele szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

(2) Ha az érintett személy az (1) bekezdés szerint előzetesen nem igazolja, hogy vele szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a Felügyelőbizottság elnökévé, illetve tagjává nem nevezhető ki.

(3) A Felügyelőbizottság tagját – megbízatása időtartama alatt – a miniszter írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyelőbizottság tagja igazolja, hogy a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az MNV Zrt. megtéríti.

(5) Ha a miniszter megállapítja, hogy

• a) a Felügyelőbizottság tagjával szemben a 20/F. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok fennáll, vagy
• b) a Felügyelőbizottság tagja az igazolási kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, a Felügyelőbizottság tagját visszahívja és intézkedik az új személy kinevezéséről.

(6) A miniszter a 20/F. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok igazolása céljából kezeli

• a) a Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának jelölt személy, illetőleg
• b) a Felügyelőbizottság elnökének vagy tagjának azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

20/C. § (1) A Felügyelőbizottság a jogait és kötelezettségeit – az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően – testületként gyakorolja.

(2) A Felügyelőbizottság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el.

(3) A Felügyelőbizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze.

(4) A Felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A Felügyelőbizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(5) A Felügyelőbizottság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Felügyelőbizottság működése során nincs helye.

20/D. § (1) A Felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a Felügyelőbizottság ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak.

(2) A Felügyelőbizottság ülésén állandó meghívottként – tanácskozási joggal – részt vesz az Igazgatóság elnöke, vagy az általa kijelölt tag. A Felügyelőbizottság ülésére továbbá meg kell hívni a miniszter képviselőjét és a vezérigazgatót.

(3) A Felügyelőbizottság, illetve annak tagja a Felügyelőbizottság elnöke útján az Igazgatóságtól, illetve az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet az MNV Zrt. alapszabályában meghatározott módon és határidőn belül kell teljesíteni. A Felügyelőbizottság az MNV Zrt. könyveit és iratait – szükség esetén szakértők bevonásával – megvizsgálhatja.

(4) Az MNV Zrt. saját vagyonáról a számviteli törvény szerint készített beszámolójának, valamint a külön jogszabályban meghatározott elszámolás szerint a rábízott vagyonról készített beszámolójának jóváhagyásáról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet.

(5) Ha a Felügyelőbizottság megítélése szerint az Igazgatóság, a vezérigazgató, illetve az MNV Zrt. vezetésének tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, a részvényesi joggyakorló miniszter határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az állam vagy az MNV Zrt. érdekeit, ezt köteles jelezni a részvényesi jogokat gyakorló miniszternek.

(6) A Felügyelőbizottság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A tagok – a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint – korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott.

(7) A Felügyelőbizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámolót készít a miniszter részére. A beszámolót a Felügyelőbizottság az Állami Számvevőszéknek is megküldi.

Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok, összeférhetetlenség¶

20/E. § Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagját az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja.

20/F. § (1) Az Igazgatóság, illetőleg a Felügyelőbizottság tagja nem lehet

• a) országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, miniszter, polgármester, főpolgármester;
• b) aki büntetett előéletű;
• c) aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;
• d) gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

(2) Az Igazgatóság tagja és annak közeli hozzátartozója vagy élettársa nem lehet tagja a Felügyelőbizottságnak. Az Igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított további két évig nem lehetnek tagjai a Felügyelőbizottságnak.

(3) Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetben, illetve állami vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, állami vagyonra vonatkozóan adásvételi szerződést az MNV Zrt.-vel nem köthet.

(4) Nem vonatkozik a (3) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási jog alapján kerül sor.

(5) Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag és könyvvizsgáló olyan gazdálkodó szervezetben, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt az államtól társasági részesedést szerzett.

Az MNV Zrt. munkaszervezete¶

20/G. § (1) Az MNV Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az MNV Zrt. alapszabálya, a részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatai, valamint az igazgatóság döntéseinek keretei között a vezérigazgató vezeti.

(2) Az MNV Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben.

(2a) Ha a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos, az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek tekintetében a miniszter tevékenységének ellátásában az MNV Zrt. közreműködik, az MNV Zrt. e körben végzett tevékenységéhez kapcsolódó jogügyletek tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az MNV Zrt.-t a miniszter képviseli harmadik személyekkel szemben.

(3) A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek felett az alapvető munkáltatói jogokat – így a munkaviszony létesítését és megszüntetését, javadalmazás megállapítását – a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja.

(4) Az MNV Zrt. munkavállalói – kivéve a vezérigazgató-helyetteseket – felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.

(5) Az MNV Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese alkalmazásuk megszűnésétől számított két évig nem lehetnek a Felügyelőbizottság tagjai.

21. § (1) Az MNV Zrt. feladatait központi munkaszervezete és – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – területi szervezeti egységei útján látja el.

(2) Az MNV Zrt. alkalmazottaira a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai irányadók.

(3) A szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(4) A 20/F. § (2)–(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az MNV Zrt. könyvvizsgálójára is alkalmazni kell.

(5) Az MNV Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelőbizottsági tag, kivéve a – közvetlenül vagy közvetetten – állami részesedéssel működő gazdasági társaságokat. A tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha e törvény hatálybalépése előtt kötött privatizációs szerződés alapján, a vevő által vállalt kötelezettségek ellenőrzése érdekében az MNV Zrt. jogosult vezető tisztségviselőt vagy felügyelőbizottsági tagot jelölni.

Az MNV Zrt. gazdálkodása¶

22. § (1) Az MNV Zrt. rábízott állami vagyonnal való gazdálkodását el kell különíteni a saját vagyonával történő gazdálkodástól.

(2) Az MNV Zrt. rábízott vagyonával való gazdálkodása során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(3) Az MNV Zrt.

• a) egyes értékesítési tranzakciók esetében – a tranzakció lezárásáig – a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár-kifizetések lebonyolítása céljából, továbbá
• b) a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása érdekében

pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál számlát vezethet.

(4) A kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó forgóeszközök között kimutatott készletek értékvesztésének elszámolása során a különbözetet akkor kell jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot.

22/A. § (1) Az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.

(2) Az MNV Zrt. saját vagyonával való gazdálkodása körében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletet nem köthet, kezességet, garanciát nem vállalhat.

Az egységes állami vagyonnyilvántartáshoz és az Országleltár működtetéséhez kapcsolódó feladatok¶

22/B. § (1) Az egységes állami vagyonnyilvántartás célja az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodási tevékenység támogatásának biztosítása. Az egységes állami vagyonnyilvántartás biztosítja az állami vagyon értékének megállapítását, valamint az állami vagyon változásainak folyamatos nyomon követését. Az egységes állami vagyonnyilvántartás tartalmaz valamennyi állami tulajdonú vagyonelemet, a tulajdonosi joggyakorló személyétől függetlenül.

(2) Az MNV Zrt. az egységes állami vagyonnyilvántartás érdekében – e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon – jegyzéket vezet a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra kötelezett tulajdonosi joggyakorlókról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlók jegyzéke).

(3) A tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásra kötelezett tulajdonosi joggyakorlók az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon

• a) regisztrálnak a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékébe a tulajdonosi joggyakorlói kijelölést követő 30 napon belül,
• b) teljesítik a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást a meghatározott adatszolgáltatási időszakban,
• c) elvégzik az MNV Zrt. által a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásban feltárt hibák, hiányosságok javítását és
• d) szerepeltetik a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatásukban az MNV Zrt. által a vagyonelemek nyilvántartására rendszeresített Országleltár-azonosítókat.

(4) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében a tulajdonosi joggyakorlók következő adatait kezeli:

• a) a tulajdonosi joggyakorló neve,
• b) a tulajdonosi joggyakorló szervezet rövid neve,
• c) a tulajdonosi joggyakorló székhelye,
• d) a tulajdonosi joggyakorló szervezet adószáma,
• e) a tulajdonosi joggyakorló telefonszáma,
• f) a tulajdonosi joggyakorló értesítési e-mail-címe,
• g) a tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlói kijelölésének kezdete,
• h) a tulajdonosi joggyakorló szervezet képviselőjének és kapcsolattartójának
• ha) neve,
• hb) szervezeti egysége,
• hc) szervezeti beosztása,
• hd) telefonszáma és értesítési e-mail-címe.

(5) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló, valamint képviselőjének és kapcsolattartójának személyes adatait a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – addig kezeli amíg

• a) az adott tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlói kijelölése fennáll vagy
• b) a természetes személy az adott tulajdonosi joggyakorló képviselője vagy kapcsolattartója.

(6) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorló képviselőjének és kapcsolattartójának a (4) bekezdés h) pontjában meghatározott adatait archiválja és addig őrzi, ameddig

• a) a tulajdonosi joggyakorló által teljesített tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás helyességének ellenőrzéséhez, vagy
• b) a tulajdonosi joggyakorló és az MNV Zrt. által kötött szerződésben foglalt kötelezettségek érvényesítéséhez

szükséges a tulajdonosi joggyakorló nevében a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást teljesítő képviselő vagy kapcsolattartó személyének megállapíthatósága.

(7) Az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékében a tulajdonosi joggyakorló képviselője és kapcsolattartója személyes adatait a tulajdonosi joggyakorló képviselőjének vagy kapcsolattartójának halála esetén további 5 évig – a későbbi ellenőrzés céljából – kezelheti.

(8) A tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetése során biztosítani kell az abban szereplő adatok megőrzését és biztonságos kezelését, a nem nyilvános adatok védelmét, a titokvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. A tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetése során megismert adatok az e törvényben foglaltak szerint kezelhetőek.

22/C. § (1) Az egységes állami vagyonnyilvántartás teljessége, egységessége, pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a tulajdonosi joggyakorlók az MNV Zrt.-vel együttműködnek és az adatszolgáltatást az adatszolgáltatási keretrendszer használatával teljesítik.

(2) Az Országleltár az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanok, társasági részesedések és egyéb ingó vagyonelemek tekintetében – kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – az egységes állami vagyonnyilvántartás adatait – egy adott időpontra vonatkoztatva, egységes szerkezetben, mennyiségben és értékben – teszi hozzáférhetővé, amely adatok az Országleltár honlapján keresztül bárki számára ingyenesen elérhetőek.

(3) Az MNV Zrt. a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl az Országleltár honlapján közzéteszi azon tulajdonosi joggyakorlók listáját, amelyek a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatási kötelezettségüknek az adatszolgáltatási keretrendszerben nem tettek eleget a jogszabályban meghatározott határnapig. Ha a tulajdonosi joggyakorló az adatszolgáltatási kötelezettségének utólag eleget tesz, az MNV Zrt. – az érintett tulajdonosi joggyakorló törlésével – haladéktalanul intézkedik a közzétett lista aktualizálásáról.

(4) A tulajdonosi joggyakorló a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás teljesítése érdekében köteles az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét az MNV Zrt.-vel – a tulajdonosi joggyakorlói kijelölést követő 30 napon belül – közölni. A tulajdonosi joggyakorló a tárhelyet vagy az elektronikus elérhetőséget érintő változásokról azok bekövetkezését követő öt napon belül tájékoztatja az MNV Zrt.-t.

(5) Ha valamely tulajdonosi joggyakorló megszűnésére vagy tulajdonosi joggyakorlói kijelölésének megszüntetésére a tárgyévi adatszolgáltatási határnapot megelőzően kerül sor, az érintett tulajdonosi joggyakorló – az MNV Zrt. által meghatározott módon – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőben teljesíti a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatást.

IV. Fejezet — AZ ÁLLAMI VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS¶

23. § (1) Az állami vagyonnal a tulajdonosi joggyakorló

• a) maga gazdálkodik,
• b) szerződés – így különösen bérlet, haszonbérlet, megbízás – alapján hasznosításra átengedi, vagy vagyonkezelésbe, haszonélvezetbe adja,
• c) egyoldalú nyilatkozatával – a 28/A. § (2) bekezdése szerinti állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében – központi költségvetési szerv használatába adja.

(2) Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása, az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése.

(3) A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely – az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva – az állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb.

(4) Állami vagyon hasznosítását biztosító szerződés megkötésére kiírt pályázati eljárás, vagy lefolytatott bérleti licit eredményeként a szerződés a pályázati kiírástól, a bérleti licit hirdetménytől, valamint a nyertes pályázattól, a nyertes ajánlattól eltérő tartalommal nem köthető meg.

24. § (1) Állami vagyon használatát biztosító – így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási – szerződés – a (2) bekezdésében foglalt kivételeken kívül – nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető.

(2) Mellőzhető a versenyeztetés:

• a) az Nvtv. 11. § (17) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá
• b) ha nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja,
• c) ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók,
• d) ha a határozott időre kötendő szerződés tartama az egy évet nem haladja meg,
• e) ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.
• f) ha az ingatlan hasznosítása az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog – így különösen bányászati jog – gyakorlásához szükséges, vagy azt segíti elő,
• g) ingóságok hasznosítása esetén, ha azok együttes forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot nem haladja meg,
• h) ha a hasznosítással érintett terület nagysága az 50 négyzetmétert nem haladja meg.

(2a) A (2) bekezdés d) pontja alapján versenyeztetés mellőzésével megkötött szerződés nem hosszabbítható meg, továbbá ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között új határozott idejű szerződés a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával – a (2b) bekezdésben foglalt kivétellel – nem köthető.

(2b) A (2a) bekezdéstől eltérően ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával új határozott idejű szerződés köthető, amennyiben a hasznosítás célja természeténél fogva időszakos jellegű, rövid távú használat – így különösen rendezvények tartásának – biztosítása és az új szerződés időtartama a 30 napot nem haladja meg.

(3) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos – a 23. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő – hasznosítása.

(4) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon – a pályázati felhívás megküldésével – legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha központi költségvetési szerv vagy állami tulajdonú gazdasági társaság a használat, vagy a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlását – amennyiben erre a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződése lehetőséget ad – bérleti vagy más visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi.

(6) Amennyiben az állami vagyon használatára irányuló valamely szerződés vételi jogot is biztosít a használati jog jogosultja számára, akkor a használati jog átengedése az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint történhet.

24/A. § (1) Az MNV Zrt. az általa közvetlenül hasznosított állami ingatlanok bérbeadására irányuló versenyeztetési eljárást az ingatlanokra vonatkozóan elektronikus licitálási lehetőséget biztosító elektronikus bérleti licit rendszeren is lebonyolíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus bérleti licit rendszeren lefolytatott elektronikus bérleti licit eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvános versenyeztetés útján kötött szerződésnek minősül.

(3) Az elektronikus bérleti licit eljárásban kizárólag olyan természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vehet részt, aki szerepel az MNV Zrt. által – a 17. § (1) bekezdés i) pontja szerint – vezetett elektronikus nyilvántartásban és nem áll az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kizárás hatálya alatt. Az elektronikus nyilvántartásba bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy ezek képviselője kérheti a felvételét, aki

• a) megfelel az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti feltételeknek, és
• b) a bérleti licit rendszer használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban és az adatkezelési szabályzatban foglaltakat elfogadta.

25. § (1) Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

• a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
• b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
• c) az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
• d) az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetett előéletű:
• da) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény,
• db) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény;
• e) gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta;
• f) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták.

(2) Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró ok, vagy a szerződő fél a 25/A. § (2) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul – nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(3) Az értékesítés szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

(4) Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

25/A. § (1) Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötését megelőzően a szerződő fél azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, hatósági bizonyítvánnyal igazolja a tulajdonosi joggyakorló részére. Ha a szerződő fél nem igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, vele az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető.

(2) A szerződés érvényességének időtartama alatt a tulajdonosi joggyakorló a szerződő felet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben a 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fenn áll-e. Ha a szerződő fél igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn 25. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a tulajdonosi joggyakorló az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(3) A tulajdonosi joggyakorló

• a) az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés megkötéséről meghozott döntés időpontjáig,
• b) a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés megszűnéséig kezeli.

(4) Az (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettség nem vonatkozik azon jogi személyekre, amelyekre a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény hatálya nem terjed ki.

25/B. § Az országgyűlési képviselőről, aki más, Alaptörvényben nevesített közjogi tisztséget is betöltve közfeladatot lát el, a nem állami forrásból készített szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény, különösen kép-, illetve hangfelvétel vonatkozásában felhasználási szerződés keretében ingyenes felhasználási engedély adható az állam részére.

26. § (1) Az országos törzshálózati, valamint az e körbe nem tartozó vasúti pályát és tartozékait magába foglaló, állami tulajdonban álló pályahálózat ingatlanainak, ingóságainak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott működtetése érdekében kötött szerződés alapján létrejövő jogviszonyokban e törvény és végrehajtási rendelete vagyonkezelési szerződésekre irányadó elszámolási és nyilvántartási szabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján létrejövő, ingatlanra vonatkozó működtetési jogot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

(3) A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet az állami vagyon tekintetében megillető, az Nvtv. 12. § (3a) bekezdése szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jogra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) Az Nvtv. 12. § (3a) bekezdése szerinti működtetési jog jogosultja részére átengedett állami vagyoni körbe tartozó ingó és ingatlan vagyonelemek tekintetében – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – e törvénynek és végrehajtási rendeletének az államháztartáson kívüli egyéb vagyonkezelőkre vonatkozó számviteli elszámolási és nyilvántartási szabályait kell alkalmazni.

A vagyonkezelés szabályai¶

27. § (1) Az állami vagyonra vonatkozóan a tulajdonosi joggyakorló kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést.

(2) A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni.

(2a) A vagyonkezelő – a központi költségvetési szervek és a kizárólag közfeladatot ellátó nem központi költségvetési szerv vagyonkezelők kivételével – köteles díjat fizetni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. Amennyiben a vagyonkezelő ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(2b) A központi költségvetési szervnek nem minősülő, közfeladatot is ellátó vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség alól mentesítheti.

(3) A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4)

(5) A vagyonkezelés további szabályait, valamint a vagyonkezelt állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások nyilvántartásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatban köteles a tulajdonosi joggyakorlóval egyeztetett számviteli politikájában meghatározott módon értékcsökkenést elszámolni.

(7) A vagyonkezelő – a központi költségvetési szervek kivételével – a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség).

(8) Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó, továbbá a közfeladathoz vagy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosító vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. A vagyonkezelő – alapfeladattól vagy főtevékenységétől függetlenül – e törvény erejénél fogva mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól azon ingatlan és ingó vagyonelemek tekintetében, amelyek közfeladat-ellátási kötelezettség teljesítése érdekében állnak a vagyonkezelésében. A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben ettől eltérően is megállapodhat.

(9) A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét vagy a visszapótlási kötelezettség alóli, (8) bekezdés szerinti mentesülés tényét a vagyonkezelési szerződésben, vagy – ha a vagyonkezelési szerződés megszűnésére figyelemmel az már nem lehetséges – az elszámolási szerződésben kell rögzíteni.

(10) Amennyiben a vagyonkezelői jog törvényi kijelölés útján, vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül jön létre, úgy a vagyonkezelőre nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos tulajdonosi ellenőrzési szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező. A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésébe került állami vagyont – a törvényi kijelölés alapján történő vagyonkezelésbe adás jogcímén – nyilvántartásba venni, és arról e törvény végrehajtási rendelete szerint adatot szolgáltatni a tulajdonosi joggyakorló részére.

(11) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszűnésekor a vagyonkezelőnek a vagyonkezelt állami vagyon tulajdonosi joggyakorló részére történő átadásával összefüggésben általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, annak összegét az MNV Zrt. – a Kormány nyilvános határozatában foglalt döntése esetén – megtéríti.

27/A. § (1) Amennyiben a Kormány valamely központi költségvetési szerv állami feladatainak 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban e paragrafus alkalmazásában: gazdasági társaság) általi átvételéről kormányrendelettel dönt akként, hogy a gazdasági társaság jogutódja a központi költségvetési szervnek az általa ellátott közfeladat és a közfeladat ellátásához kapcsolódó vagyon – ideértve a vagyoni jogokat és kötelezettségeket is – vonatkozásában, úgy a vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői jogviszonyra vonatkozóan a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vagyon vonatkozásában a központi költségvetési szerv vagyonkezelői joga a jogutódlás időpontját megelőző napon megszűnik, és az (1) bekezdésben meghatározott vagyon a jogutódlás napján e törvény erejénél fogva ingyenesen, a 27. § (7) bekezdésében előírt visszapótlási kötelezettség teljesítése nélkül a jogutód gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül. A központi költségvetési szerv által az (1) bekezdés szerinti vagyonra vonatkozóan megkötött szerződésekbe a jogutódlás napjával a költségvetési szerv helyébe a gazdasági társaság lép.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyont a központi költségvetési szerv a jogutódlást megelőző napon köteles mennyiségi és értékbeli leltár felvétele mellett a jogutód gazdasági társaság részére átadni.

(4) A jogutód gazdasági társaság a tényleges birtokbavételt jelentő (3) bekezdés szerinti leltár szerinti átvételt követően 30 napon belül kontroll-leltárt vesz fel. A kontroll-leltár megküldésével egyidejűleg köteles vagyonkezelési szerződés megkötését kezdeményezni a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervnél. A vagyonkezelési szerződés megkötéséig a jogutód gazdasági társaság a vagyont birtokolhatja, használhatja és az átvett közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosíthatja, és köteles viselni a vagyonnal kapcsolatos terheket.

(5) A (3) bekezdés szerinti leltárban szereplő, de a kontroll-leltár szerint részére ténylegesen át nem adott vagyontárgyakról, illetve azok hiányáról a jogutód gazdasági társaság tájékoztatja a jogelőd központi költségvetési szervet, valamint a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szervét és a vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló szervet. A hiánynak megfelelően a jogelőd központi költségvetési szerv irányító (felügyeleti) szerve – az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet figyelembevételével – köteles korrigálni a jogelőd költségvetési szerv analitikus és főkönyvi elszámolásait és az éves költségvetési beszámolóját, annak jóváhagyását megelőzően.

Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok¶

27/B. § Ezen alcím alkalmazásában

• a) elhelyezési célú ingatlan:
• aa) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv munkaszervezetének elhelyezését szolgáló olyan, Magyarország területén található önálló ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő összes építmény valamennyi helyiségét együttesen figyelembe véve azok – hasznos alapterületük összessége alapján számított – többsége irodai rendeltetésű vagy tényleges hasznosítása irodai vagy ügyfélszolgálati célokat szolgál azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásban társasház jogi jelleggel bejegyzett ingatlan esetén az irodai rendeltetésű ingatlanrészek nagyságát, valamint az elhelyezési cél megvalósulását a társasház egészének hasznos alapterületét figyelembe véve kell megállapítani, vagy
• ab) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által használt, nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátásához szükséges oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló, Magyarország területén található ingatlan.
• b) állami elhelyezési célú ingatlan: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott elhelyezési célú ingatlan.
• c) elhelyezési cél: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv munkaszervezete részére irodai, ügyfélszolgálati, vagy nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátásához szükséges oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célú ingatlan használatának biztosítása.
• d) kijelölő okirat: az MNV Zrt. által a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére kiadott, ingatlanhasználatot elhelyezési céllal biztosító egyoldalú nyilatkozat.

28. § (1) A központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges – a az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében foglalt vagyontárgyakon kívüli – állami vagyon összetételét és mértékét az állami vagyon használatát biztosító szerződés megkötése előtt, illetve folyamatosan közli az MNV Zrt.-vel, amely az igényeket az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjai figyelembevételével elégíti ki.

(2)

(3)

(4)

(5) Amennyiben ajándékozás, végrendeleti örökösnevezés, illetve tulajdonjog átruházására irányuló más jogügylet kedvezményezettjeként valamely központi költségvetési szervet jelölnek meg, a költségvetési szerv által elfogadott vagyon állami tulajdonba kerül azzal, hogy amennyiben a költségvetési szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges, az MNV Zrt.

• a) az érintett vagyonelemekre – az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kivételével – a költségvetési szerv kezdeményezésére nem visszterhes vagyonkezelési szerződést köt,
• b) az állami elhelyezési célú ingatlant egyoldalú nyilatkozatával a 28/A. § (2) bekezdése szerinti állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében a központi költségvetési szerv használatába adja, vagy
• c) a hagyaték részét képező gazdasági társaságban fennálló társasági részesedésre az adott költségvetési szervvel az Nvtv. 8. § (7) bekezdése szerinti megbízási szerződést köt.

28/A. § (1) Az MNV Zrt. a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezését állami elhelyezési célú ingatlanokban biztosítja. Az állami elhelyezési célú ingatlanok üzemeltetéséről, továbbá az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami elhelyezési célú ingatlanok állagának megóvásáról, karbantartásáról, beruházásainak és felújításainak előkészítéséről, illetve megvalósításáról – a központi költségvetés terhére – az MNV Zrt. gondoskodik.

(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek elhelyezése érdekében kijelölő okirattal – az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek igényeinek kielégítésére alkalmas, az MNV Zrt. által megfelelőnek ítélt ingatlanra vonatkozóan – állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, amely jogviszony nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításnak. A kijelölő okirat alapján az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv köteles az MNV Zrt. által választott, a kijelölő okiratban számára megjelölt ingatlant az abban megjelölt határidőben birtokba venni.

(3) A kijelölő okirattal létrejövő állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében a kijelölő okiratban meghatározott (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv az állami elhelyezési célú ingatlant díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult használni az e törvényben és a végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint. A központi költségvetési szerv közfeladat ellátására való tekintettel az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti gazdasági tevékenységnek.

(4) Állami elhelyezési céllal az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek javára, – az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel – kizárólag az MNV Zrt. jogosult nem állami tulajdonú, Magyarország területén található ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodást kötni.

(5) Az állami elhelyezési célú ingatlanok vonatkozásában hasznosítási megállapodást – az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel – kizárólag az MNV Zrt. köthet, azzal, hogy a hasznosítás a (2) bekezdés szerint kijelölt használó közfeladat ellátását nem akadályozhatja.

(6) A (2) bekezdés szerinti kijelöléssel érintett állami tulajdonú ingatlanok tekintetében az állami elhelyezési célú ingatlanként történő használatot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik az állami elhelyezési célú ingatlan jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének kezdeményezéséről.

(7) Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony megszűnik, ha:

• a) a kijelölő okiratban meghatározott idő lejár;
• b) az MNV Zrt. a kijelölést részlegesen vagy teljesen visszavonja;
• c) az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv megszűnik, ide nem értve a központi költségvetési szervek közötti jogutódlást;
• d) a kijelölés tárgyát képező állami ingatlan az állami tulajdonból kikerül;
• e) a kijelölés tárgyát képező ingatlan megsemmisül.

(8) Az (1) bekezdés szerinti üzemeltetési feladatok ellátása, továbbá az állami elhelyezési célú ingatlanokon végrehajtandó értéknövelő beruházások, felújítások, állagmegóvási és karbantartási feladatok végrehajtása érdekében – közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – az MNV Zrt.

• a) központi költségvetési szervet,
• b) 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot,
• c) 100%-os vagy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot,
• d) többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot

vonhat be.

(8a) Az állami elhelyezési célú ingatlanokat érintő (8) bekezdés szerinti feladatok ellátásába bevont személyek vagy szervezetek jogosultak bontással járó munkálatok elvégzésére és az MNV Zrt. mindenkor hatályos selejtezési szabályzata alapján selejtezésre, a vissznyereményi anyag felújítás, beruházás során történő felhasználására, beépítésére. A (8) bekezdés szerint bevont szervezet a selejtezés műszaki és gazdasági megalapozottságáért, alátámasztottságáért teljes és kizárólagos felelősséggel tartozik, továbbá köteles a selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére.

(9)

28/B. § (1) Ha az Áht. 11/B. § (2) bekezdése alapján a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó – az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő – költségvetési szerv elhelyezési célú ingatlan vagyonkezelői jogát szerzi meg, erről az Áht. 11/B. § (6) bekezdése szerinti záró beszámoló elkészítésével egyidejűleg tájékoztatja az MNV Zrt.-t.

(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, és kiállítja a 28/A. § (2) bekezdése szerinti kijelölő okiratot. A kijelölő okirat kiállításával egyidejűleg az érintett ingatlan vonatkozásában az Áht. 11/B. § (2) bekezdése szerint létrejött vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik. Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó, a megszűnt vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelemben – az érintett ingatlan helyrajzi számának megjelölése mellett – kizárólag e törvénynek a vagyonkezelői jog megszűnésére vonatkozó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlannal kapcsolatos jogviszonyokban – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – a kijelölés kezdő napjával az MNV Zrt. jogutódként belép.

(4) Az MNV Zrt. a (3) bekezdés szerint bekövetkező jogutódlásról annak beálltát követő tizenöt napon belül írásban értesíti a jogviszonyban érintett harmadik személyt. Az MNV Zrt., valamint a harmadik személy jogosult a jogutódlásról szóló értesítés harmadik személy által történő kézhezvételétől számított kilencven napon belül felmondani azon szerződéseket, amelyekbe a (3) bekezdés alapján jogutódként az MNV Zrt. belépett.

(5) A (2) bekezdés szerint létrejött állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra egyebekben e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

28/C. § (1) Ha az Áht. 11/C. § (1) bekezdése szerinti jogutódlás Magyarország területén található, nem állami tulajdonú elhelyezési célú ingatlannak minősülő ingatlan használatát biztosító megállapodás tekintetében következik be, erről a 28/A. § (1) bekezdése szerinti – az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő – költségvetési szerv az MNV Zrt.-t a jogutódlás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő tizenötödik napon az érintett ingatlanra vonatkozó, a jogelőd társaság által kötött használati megállapodásban a költségvetési szerv helyébe az MNV Zrt. lép. A költségvetési szerv a jogelőd társaság által megkötött szerződéseket, valamint a szerződések – MNV Zrt. által meghatározott – lényeges tartalmi elemeit bemutató kimutatást köteles átadni az MNV Zrt. részére.

(3) Az MNV Zrt. a (2) bekezdés szerint bekövetkező jogutódlásról annak beálltát követő tizenöt napon belül írásban értesíti a jogviszonyban érintett harmadik személyt. Az MNV Zrt., valamint a harmadik személy a jogutódlásról szóló értesítés harmadik személy részéről történő kézhezvételét követő hatvan napon belül jogosult a szerződést felmondani.

(4) Ha a harmadik személy a (3) bekezdés szerint nem gyakorolja a felmondás jogát és az MNV Zrt. úgy dönt, hogy fenntartja az (1) bekezdés szerinti elhelyezési célú ingatlan használatára kötött megállapodást, a megállapodásban szereplő ingatlan tekintetében állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő költségvetési szervvel, és a 28/A. § (2) bekezdése szerint kijelölő okiratot állít ki.

(5) A (4) bekezdés szerint létrejött állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra egyebekben e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

Állami tulajdonú gazdasági társaságok¶

és más gazdálkodó szervezetek

29. § (1) Az állam – a törvényes képviseletét ellátó szerv útján – csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2)

(3) Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban részesedés szerzésére és a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogok gyakorlására – ha törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik – az állam nevében az MNV Zrt. jogosult. Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra, valamint társasági részesedés állam nevében történő megszerzésére az MNV Zrt. más személynek, szervezetnek meghatalmazást adhat.

(3a)

(4) A gazdálkodó szervezet cégbejegyzése során az eljáró cégbíróság vizsgálni köteles, hogy a kérelmező jogosult-e az állam képviseletére.

(5) Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) jogokat törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet vagy az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolhat.

(6)

30. § (1) Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek a tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél kötelesek érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást.

(2) Az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közérdekből, kivételesen indokolt esetben a lakosság alapvető közszolgáltatásokkal való ellátása érdekében olyan – követelésvásárlással összefüggő – jogügyletet is köthet, amelyben a jogügylet ellenértékének meghatározásakor a lakosság ellátásbiztonsághoz fűződő érdekét is figyelembe veszi.

(3)

(4)

(5) A többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezet és tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a társaság és a tag (részvényes) a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt, továbbá ha az banktitok sérelmével járna.

(6)

(7)

31. §¶

32. §¶

V. Fejezet — AZ ÁLLAMI VAGYON ELIDEGENÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI¶

Az elidegenítés általános szabályai¶

33. § (1) Állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ideértve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag a tulajdonosi joggyakorló jogosult. Az értékesítés lebonyolítására a tulajdonosi joggyakorló – a közbeszerzésekről szóló jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – harmadik személynek megbízást adhat.

(1a) Az állami elhelyezési célú ingatlanokat érintő 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába bevont személyek vagy szervezetek az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében jogosultak az állami ingatlanokon végzett üzemeltetési feladatokkal, értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, állagmegóvási és karbantartási feladatokkal összefüggésben keletkezett, hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére. Ha a 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába központi költségvetési szerv kerül bevonásra, akkor a vissznyeremény anyagok értékesítéséből származó nettó bevétel a központi költségvetési szervet illeti meg azzal, hogy az értékesítésből származó bevételt kizárólag a 28/A. § (8) bekezdése szerint az MNV Zrt.-vel kötött megbízási szerződésben meghatározott feladat ellátására fordíthatja az államháztartási jogszabályoknak megfelelően.

(1b) Az állami vagyon változásával kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a 28/A. § (8) bekezdése szerinti feladatok ellátásába bevont központi költségvetési szerv az MNV Zrt.-vel kötött megállapodásban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(2) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő a működéséhez már nem szükséges, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket – amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg – kizárólag a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében és javára értékesítheti a 34–35. § alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel a vagyonkezelő központi költségvetési szervet illeti meg.

(3) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő a részére megbízási, vállalkozási vagy felhasználási jogviszony keretében előállított, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket – ha azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg – a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében és javára értékesítheti a 34. § és a 35. § alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel a vagyonkezelő központi költségvetési szervet illeti meg.

(4) A miniszter az állam tulajdonában és az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő Magyarország területén található ingatlant – a diplomáciai és külügyi célú ingatlanok kivételével – rendeletében az (5) bekezdésben, valamint az Nvtv. 7. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, továbbá a közfeladatok költséghatékony ellátására figyelemmel értékesítésre kijelölheti.

(5) A miniszter európai uniós támogatással érintett ingatlant a támogatásból eredő kötelezettségekkel összhangban jelölhet ki értékesítésre. A miniszter a kijelöléshez előzetesen kikéri az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter véleményét.

33/A. § Ha az MNV Zrt. közvetlenül, harmadik személy megbízása nélkül állami tulajdonú, nemesfémből készült ékszert vagy egyéb tárgyat értékesít, tevékenységére a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. § (1) és (2) bekezdésében foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.

34. § (1) Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően

• a) közvetlenül vagy
• b) közvetetten

lehet végezni.

(2) A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető:

• a) nyilvános vagy zártkörű pályázat útján,
• b) nyilvános árverésen, ideértve az elektronikus árverést is [a továbbiakban az a) és b) pont együtt: versenyeztetés],
• c) kivételesen versenyeztetés nélkül.

(3) A vagyon közvetetten – figyelemmel a 35. § (2) bekezdésében foglaltakra is – az alábbi módon értékesíthető:

• a) nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal,
• b) nyilvános vagy zárkörű értékesítésre történő felajánlással, vagy
• c) szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó, Magyarország határa által körbezárt területen lévő állami ingatlan értékesítésére – kivéve a 35. § (2) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzésével történő értékesítést – kizárólag az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszer útján kerülhet sor. Az MNV Zrt. az Nvtv. 7/A. § (1) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorlók részére az elektronikus árverésen történő értékesítést ingyenesen bonyolítja le.

35. § (1) Az értékesítést végzőnek a vagyon tulajdonjogának átruházását – ha törvény kivételt nem tesz – versenyeztetéssel kell megkísérelnie.

(2) Mellőzni lehet a versenyeztetést:

• a) az állam tulajdonában lévő társasági részesedés, ingatlan vagy ingóság cseréje esetén,
• b) állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor,
• c) nyilvános vételi ajánlat keretében történő eladási jog gyakorlása esetén,
• d) kisebbségi állami befolyás alatt álló részvénytársaság részvényeinek értékesítése esetén, ha a befolyásszerző sikeres nyilvános vagy önkéntes vételi ajánlatának lezárását követően vételi jogát gyakorolja,
• e) állami vagyonra vonatkozó vételi jog – d) pont alá nem tartozó – gyakorlása esetén,
• f) a telekalakításról szóló jogszabály végrehajtása vagy a telekalakítások végrehajtásához szükséges tulajdoni változásra vonatkozó megállapodás esetén,
• g) jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultjának történő értékesítés esetén,
• h) helyi önkormányzatnak történő értékesítés esetén,
• i) kis értékű – az éves költségvetési törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi értéket el nem érő – vagyontárgy értékesítése esetén,
• j) nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében történő értékesítés esetén,
• k) külföldi állam részére történő értékesítés esetén a j) pont alá nem tartozó esetben is,
• l) minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő értékesítés esetén,
• m) külön jogszabályban meghatározott, a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk értékesítése esetén,
• n) ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről,
• o) az országos közút melletti pihenő- és várakozóhelyeken 2011. december 31-ig megépült felépítményekre vonatkozó osztott tulajdon létesítése és földhasználati jog alapítása során lefolytatott értékesítési eljárás során,
• p) zálogtárgy tulajdonjogának zálogjogosult által történő megszerzése esetén.
• q) ha a 37. § (2) bekezdése szerinti értékesítéssel érintett ingatlan
• qa) a közvetlenül határos ingatlan tulajdonosa részére kerül értékesítésre, vagy
• qb) osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület, amely földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább három éve tulajdoni hányaddal rendelkezik,
• r) hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítése esetén.
• s) a kisajátításról szóló törvény szerinti fejlesztési befektetési területhez tartozó ingatlan értékesítése esetén.

(2a) Az állam tulajdonában álló pénzügyi eszköznek pénzügyi eszközre történő cseréje esetén a az Nvtv. 13. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

(2b) Versenyeztetés mellőzésével kerül sor a (2) bekezdés i) pontja szerinti kis értékű ingó vagyontárgy értékesítésére, ha

• a) a vagyontárgy huzamos tárolása, kezelése aránytalan költséggel járna a vagyontárgy piaci értékéhez képest,
• b) a versenyeztetéssel történő értékesítés előnyei nem érvényesülnek, vagy
• c) a 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilvános árverés során a harmadik árverés is eredménytelenül zárult.

(3) A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.

(4) Nyilvános a pályázat, ha

• a) az ajánlattevők köre előre meg nem határozható;
• b) a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

(5) Ha a kiíró – megfelelő határidők kitűzésével – az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, a pályázat zártkörű pályázatnak minősül. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen kerülhet sor.

(6) Állami vagyonra vonatkozóan vételi jogot alapítani csak az értékesítésre vonatkozó jogszabályi előírások betartásával lehet. Az ily módon alapított vételi jog időtartama az öt évet meghaladhatja.

(7) Az állami vagyon értékesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(8) Az MNV Zrt. által működtetett elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult regisztrált és aktivált felhasználói nevének, valamint jelszavának megadásával.

(9) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely természetes személy vagy olyan jogi személy kérheti a felvételét, aki megfelel a az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti feltételeknek, ha az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

36. § (1) Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet.

(2) Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható

• a) nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási vagy más kötelezettség teljesítése érdekében, továbbá nemzetközi megállapodásban foglalt együttműködési feladatok megvalósítása és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében,
• b) belföldi vagy külföldi katasztrófák és súlyos szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében,
• c) helyi önkormányzat javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése érdekében,
• d) kormányhatározatban kapott felhatalmazás alapján a Kormány tagja által kötött nemzetközi megállapodásban foglalt együttműködési feladatok végrehajtása érdekében, amennyiben az érintett állami vagyon egyedi, könyv szerinti bruttó értéke a 25,0 millió forintot nem haladja meg.
• e) külön törvény szerinti közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése vagy az általa átvállalt állami közfeladat ellátásának elősegítése érdekében,
• f) az MNV Zrt. által peres eljárásban kötött, bíróság által jóváhagyott egyezség keretében állami vagyonba tartozó dolog tulajdonjogáról való lemondás esetén,
• g) egyház, egyházi jogi személy hitéleti feladatai elősegítése vagy az általa végzett állami – így különösen oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális – feladatok ellátásának elősegítése érdekében.
• h) az e törvény 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti állami vagyon tekintetében.

(2a) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban álló ingatlanok kizárólag sportcélokra adhatóak ingyenesen tulajdonba.

(3) A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról – a (6)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel – a Kormány nyilvános határozattal dönt.

(4) A (2) bekezdés c), e) és g) pontja, valamint a (7) bekezdés alapján ingyenesen átruházható vagyontárgyak összesített értéke évente nem haladhatja meg az adott évi költségvetési törvényben meghatározott keretösszeget.

(5)

(6) Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni a (2) bekezdés c), e) és g) pontjában meghatározott személyek, szervezetek javára az ott meghatározott célokra évente kedvezményezettenként 25 millió forint nyilvántartási értéket meg nem haladó értékű ingóságok ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásáról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(7) Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni helyi önkormányzat javára, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célokra, legfeljebb bruttó 25 millió forint forgalmi értékű ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(8) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése szerinti, az állami feladat ellátásához nem szükséges és leselejtezett tárgyi eszközt az MNV Zrt. a legalább két éve folyamatosan, igazoltan közhasznú, karitatív tevékenységet folytató civil szervezet kezdeményezésére ingyenesen a civil szervezet tulajdonába adhatja. Az MNV Zrt. Igazgatósága köteles az ingyenes tulajdonba adásról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján nyilvánosságra hozni.

(9) A (2) bekezdés h) pontja szerinti mű vagy teljesítmény, különösen kép-, illetve hangfelvétel vonatkozásában az 1. § (2) bekezdés f) pontja szerinti képviselő részére vagy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti jelölő szervezete vagy pártja részére felhasználási szerződés útján ingyenes, korlátozás nélküli felhasználási engedély adható.

(10) A Kormány nyilvános határozatával dönthet ajándékozás vagy ajándékról való lemondás jogcímén állami tulajdonba került és állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóság helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, valamint civil szervezet javára ajándékként történő ingyenes átadásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében, amennyiben az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta.

(11) A (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (10), (12), (13) és (15) bekezdés szerint átruházott állami tulajdonú ingóság tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdését.

(12) Állami vagyonba tartozó ingóság reprezentációs célból, protokolláris ajándékként (a továbbiakban: protokolláris ajándék) ingyenesen átruházható. A protokolláris ajándék tulajdonjogának ingyenes átruházására az átadás során az állam protokolláris képviseletében eljáró személy e törvény erejénél fogva jogosult.

(13) A köztársasági elnök – ha az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta – nyilvános határozatával dönthet az ajándékozás vagy ajándékról való lemondás jogcímén állami tulajdonba és a Sándor-palota vagyonkezelésébe került ingóság:

• a) helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet részére történő ingyenes tulajdonba adásáról vagy ingyenes használatba adásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében vagy
• b) nyilvános árverés útján történő értékesítéséről azzal, hogy a befolyt vételár feletti rendelkezésre a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény (a továbbiakban: KEtv.) 14/A. § (2)–(5) bekezdését, illetve ha az árverés útján történő értékesítésről szóló döntés és az árverés időpontja között a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, a KEtv. 21. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni.

(14) A köztársasági elnök (13) bekezdés szerinti döntéseihez ellenjegyzés nem szükséges, a (13) bekezdés szerinti tulajdonba adásra, használatba adásra, valamint nyilvános árverés útján történő értékesítésre irányuló szerződést az állam nevében a Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője köti meg.

(15) Az MNV Zrt. állami tulajdonú ingatlanban lévő ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az ingatlan értékesítése során annak vevője részére, ha az érintett ingóság (több ingóság esetén együttes) nyilvántartási értéke nem éri el a 300 000 forintot.

36/A. § A 36. § (2) és (5)–(8) bekezdése szerinti vagyonátadás kizárólag olyan kedvezményezett részére történhet, amely

• a) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, lejárt esedékességű köztartozással nem rendelkezik és
• b) a tulajdonosi joggyakorlóval szemben fennálló, lejárt tartozással nem rendelkezik.

37. § (1) Az állami tulajdonban lévő védett természeti területek és értékek, műemlékingatlanok, műkincsek, valamint történeti (régészeti) emlékek és földterületek tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházására csak e védett vagyonra vonatkozó külön törvényben meghatározott esetekben és módon kerülhet sor.

(2) Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület a természetvédelmi kezelésért felelős szerv előzetes jóváhagyásával értékesíthető, amelynek megadása során a természetvédelmi kezelésért felelős szerv meghatározza azokat a feltételeket, amelyekkel az ingatlan védettségi szintjének fenntartása az állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható. A tulajdonjogot megszerző fél a tulajdonjog-átruházási szerződésben kifejezetten vállalja a természetvédelmi kezelésért felelős szerv által meghatározott feltételek betartását, valamint vállalja, hogy a védett természeti terület fenntartásáról, hasznosításáról évente beszámolót készít a természetvédelmi kezelésért felelős szerv részére. A feltételek ingatlan tulajdonosa által történő folyamatos teljesítését a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv ellenőrzi.

(3) A természetvédelmi kezelésért felelős szerv jóváhagyása a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés megkötésének és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének a feltétele.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a védett természeti terület tulajdonjogának bármely jogcímen történő további átruházása esetén is alkalmazni kell.

38. § (1) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő – a feladatellátásához kapcsolódóan – jogosult a megbízási, vállalkozási vagy felhasználási jogviszony keretében részére előállított, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházására, ha azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg.

(2) A központi költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti vagyonátruházásról évente tájékoztatja az MNV Zrt.-t.

A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítésének szabályai¶

39. § (1) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló, a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszereléseket, haditechnikai eszközöket és szakanyagokat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ingóságok) – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárig – a vagyonkezelő a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján az állam nevében és javára értékesítheti. Az értékesítéssel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében a vagyonkezelő a Kormány által rendeletben kijelölt, az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (e § alkalmazásában a továbbiakban: gazdasági társaság) közreműködését veszi igénybe.

(2) A gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti értékesítés során a vagyonkezelő megbízásából, a vagyonkezelő nevében ellátja az ingóságok értékesítésével összefüggő feladatokat, az értékesítési eljárás előkészítését és lefolytatását. A gazdasági társaság az értékesítési eljárás megindítása előtt megállapítja az ingóságok forgalmi értékét az állam érdekeinek figyelembevételével.

(3) A gazdasági társaság közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat, a gazdasági társaság értékesítési eljárással összefüggő feladatait, valamint az általa nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díj mértékét a Kormány rendeletben állapítja meg.

40. §¶

41. §¶

42. §¶

V/A. Fejezet — A KIVEZETÉSRE SZÁNT ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK¶

A kivezetésre szánt állami vagyon, az MNV Zrt. kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai¶

42/A. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartoznak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti:

• a) az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján állami tulajdonba került vagy kerülő vagyonelemek,
• b) az 1. § (6a) bekezdése szerinti, köztartozások fejében állami tulajdonba került vagy kerülő vagyonelemek,
• c) az MNV Zrt. által – a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül kezelt – kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonnak minősített
• ca) kis értékű vagyonelemek, továbbá
• cb) terhelt vagyonelemek,
• d) az államra öröklés útján átszállt, továbbá az 1. § (6a) bekezdése szerinti köztartozások fejében átvett követelések, valamint
• e) állami tulajdonban álló, hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok.

(2) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti kis értékű vagyonelemnek minősül:

• a) az az ingóság, amelynek az egyedi, nyilvántartási értéke az 1 millió forintot nem haladja meg, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott ingóságok kivételével,
• b) a jármű,
• c) az a) és b) pontba nem tartozó egyéb vagyonelem, amelynek az egyedi, nyilvántartási értéke nem haladja meg a 25 millió forintot.

(2a) Az (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti terhelt vagyonelemnek minősül az az ingatlan, amely tekintetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal, zálogjoggal biztosított követelések, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtandó követelések összesített értéke meghaladja az ingatlan egyedi, nyilvántartási értékének 70%-át. A követelések értékének megállapítása során az ingatlan-nyilvántartásba devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség biztosítására bejegyzett követelés, teher mértékét az ingatlan állami tulajdonba kerülése napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell figyelembe venni.

(3) Az MNV Zrt. az e fejezetben foglaltak szerint jár el a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása során. A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a IV. és V. Fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.

42/B. § (1) Az MNV Zrt. folyamatosan vizsgálja a 42/A. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kivezetésre szánt állami vagyonként nyilvántartott vagyonelemeket, és ha a vagyonelem nem felel meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti feltételeknek, az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint átminősíti, ha

• a) az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott ingóságnak minősül,
• b) egyedi tulajdonságai vagy a rendelkezésre álló információk alapján állami feladatok ellátásához felhasználható lehet, vagy
• c) annak egyedi nyilvántartási értéke meghaladja a 42/A. § (2) bekezdése szerinti értéket és tehermentes vagy teljes tehermentesítésére került sor.

(2) Az MNV Zrt. – az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás vonatkozásában az Nvtv. 7. §-ában meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében – átminősítheti azt az (1) bekezdés c) pontja szerinti vagyonelemet, amely tekintetében a fennálló teher alapjául szolgáló követelés pontos mértéke nem haladja meg a 42/A. § (2a) bekezdése szerinti értéket.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonelemek tekintetében az átminősítés napjától az e Fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.

42/C. §¶

42/D. § (1) Az MNV Zrt. folyamatosan vizsgálja az állami tulajdonba és a tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő vagyonelemeket, és ha valamely vagyonelem az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kivezetésre szánt állami vagyonnak minősül, átsorolja a kivezetésre szánt állami vagyon körébe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átsorolás napjától a vagyonelem tekintetében a kivezetésre szánt állami vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

42/E. §¶

42/F. §¶

A kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodás¶

42/G. § (1)

(2) Az MNV Zrt. a kivezetésre szánt állami vagyont az Nvtv. 11/A. §-ában foglaltakra figyelemmel átmeneti jelleggel hasznosítja.

(3) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések tekintetében a követelés nyilvántartási értékén vagy azt meghaladó értéken történő értékesítése és átütemezése mellett – a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében vagyonelemként átvett követelések kivételével – az MNV Zrt. a hosszú távú költségvetési hatásokra, így különösen a követelés érvényesítésére tett kísérletek eredményességére, az érvényesítéssel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve felmerült vagy várhatóan felmerülő költségekre, valamint azok megtérülésének várható idejére és mértékére figyelemmel jogosult a követelés

• a) nyilvántartási értéket el nem érő áron történő értékesítésére vagy
• b) részleges vagy teljes elengedésére, ideértve a kamat elengedését is.

(4) Az MNV Zrt. (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenysége követelésről történő lemondásnak minősül.

(5) Az MNV Zrt. jogosult a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések

• a) pályázat útján,
• b) az MNV Zrt. által működtetett e célra létrehozott elektronikus értékesítési felületen vagy
• c) versenyeztetés mellőzésével

történő értékesítésére.

(6) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések értékesítésére – az (5) bekezdés c) pontja szerinti értékesítési mód kivételével – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény vagy más törvény szerinti követelésvásárlási tevékenység végzésére jogosult pénzügyi intézmény részére kerülhet sor.

(7) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelés értékesítésére versenyeztetés mellőzésével akkor kerülhet sor, ha jogszabály rendelkezései vagy az ügylet egyéb körülményei a lehetséges vevő személyének megválasztását olyan jelentősen korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatóak.

(8) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések értékesítése során az MNV Zrt. csomagban történő értékesítést is alkalmazhat azzal, hogy csomagban történő értékesítés esetén csak az adott csomagban értékesítésre kerülő valamennyi követelésre együttesen vonatkozó ajánlat fogadható el.

(9) Az MNV Zrt. a követelés (3) bekezdés b) pontja szerinti elengedése esetén a követelés kötelezettjével megállapodást köt.

(10) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatokra, így különösen a követelés (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti értékesítésére és elengedésére, valamint az (5) bekezdés szerinti értékesítési módokra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(11) Az MNV Zrt. a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozó részletes szabályokról követeléskezelési szabályzatot készít, amelynek része az MNV Zrt. által alkalmazható engedménypolitika.

(12) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések tekintetében a 42/H–42/O. §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.

A kivezetésre szánt állami vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályok¶

42/H. § (1) Az MNV Zrt. a kivezetésre szánt állami vagyon típusára, jellegére, fizikai állapotára, a piaci viszonyokra, továbbá az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási követelményekre, valamint a várható bevételekre és a kivezetéssel járó költségekre figyelemmel dönt a vagyontárgy állami tulajdonból való kivezetésének módjáról.

(2) Az MNV Zrt. a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése során a kereskedelmi észszerűség követelményének megfelelően köteles eljárni azzal, hogy az MNV Zrt. a kivezetésre szánt állami vagyont bármely e törvényben meghatározott vagy egyéb olyan eljárással értékesítheti, amely megfelel az érintett vagyonelem kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos értékesítési módokra vonatkozó szabályoknak és a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében az állami tulajdon gyors, hatékony, célszerű és költségtakarékos megszűnését eredményezi. A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésének elsődleges célja a költségtakarékos, észszerű állami vagyongazdálkodás feltételeinek biztosítása, amely célok megelőzik az értékarányosság követelményének érvényesítését.

(3) A (2) bekezdés szerinti értékesítési eljárás során az MNV Zrt. jogosult arra, hogy a vagyontárgy ellenértékének megállapításakor a vagyontárgy rendelkezésre álló forgalmi értéke mellett figyelembe vegye különösen:

• a) az értékesítésre szánt vagyonelem tárolásának, állagmegőrzésének, őrzés-védelmének és működtetésének költségeit,
• b) az esetleges újabb értékesítési eljárás költségeit,
• c) a terhelt vagyontárgyak esetében a végrehajtási eljárás költségeit,
• d) az állagromlásból eredő értékcsökkenést,
• e) ingóság esetén a vagyontárgy szállításával, megsemmisítésével vagy hulladékként történő kezelésével kapcsolatos ráfordításokat, továbbá
• f) a fennálló piaci keresleti viszonyokat.

(4) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése előtt meg kell állapítani az értékesítésre szánt vagyontárgy egyedi forgalmi értékét. A forgalmi érték megállapítását az MNV Zrt. által foglalkoztatott értékbecslő (a továbbiakban: belső értékbecslő) vagy külső értékbecslő is elvégezheti.

(5) A belső értékbecslő által készítendő értékbecslés (a továbbiakban: belső értékbecslés) elkészítésének részletszabályait és módszertanát az MNV Zrt. szabályzatban határozza meg. Az MNV Zrt. a 42/N. § szerinti csomagban történő értékesítés tekintetében a belső értékbecslésekre vonatkozó szabályzatában a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg a vagyontárgyak forgalmi értékének megállapítására vonatkozóan.

(6) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésére forgalmi érték alatt is sor kerülhet.

(7) Az MNV Zrt. jogosult a kivezetésre szánt vagyontárgyak versenyeztetés mellőzésével történő értékesítésére is.

(8) A 42/O. § szerinti ingyenes tulajdonba adásnak nem előfeltétele a kivezetésre szánt állami vagyonelem értékesítésének előzetes megkísérlése, továbbá ingyenes tulajdonba adás esetén mellőzhető a vagyontárgy forgalmi értékének megállapítása is. Az átadás nyilvántartási értéken történő átvezetéssel történik.

(9)

(10)

A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése¶

42/I. § (1) Az MNV Zrt. az értékesítést – a 42/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a vagyontárgy jellegétől függően

• a) elektronikus árverési rendszer útján,
• b) egyszerűsített pályázat útján,
• c) versenyeztetés mellőzésével, vagy
• d) egyéb módon

végezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítési módok esetén az MNV Zrt. csomagban történő értékesítést is alkalmazhat a 42/N. § szerint.

(3) Az értékesítés lebonyolítására az MNV Zrt. harmadik személynek megbízást adhat.

(4) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

42/J. § (1) A 42/I. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult regisztrált és aktivált felhasználói nevének, valamint jelszavának megadásával.

(2) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely természetes személy vagy olyan jogi személy kérheti a felvételét, aki megfelel az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja vagy az Nvtv. 14/B. §-a szerinti feltételeknek, és az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

(3)

42/K. § (1) Az MNV Zrt. a 42/I. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerűsített pályázati eljárás útján értékesítheti azokat a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemeket, amelyek értékesítését célszerű helyben megkísérelni, vagy amelyek értékesítését a vagyontárgy jellegére, fekvésére, értékére vagy a piaci viszonyokra figyelemmel nem indokolt a 42/I. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus árverési rendszeren lefolytatni.

(2) Az egyszerűsített pályázati eljárás során az MNV Zrt. a pályázati felhívást a honlapján teszi közzé.

42/L. § A 42/I. § (1) bekezdés c) pontja szerinti versenyeztetés nélküli értékesítés során az MNV Zrt. a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyontárgyat legalább a becsült forgalmi értéken idegenítheti el.

42/M. §¶

42/N. § Egymástól elkülönülő egynemű, vagy egymással alkotórészi kapcsolatban nem álló, de gazdasági, jogi vagy funkcionális egységet képező kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak csomagban történő értékesítése esetén csak a vagyontárgyak teljes egészére mint dologösszességre vonatkozó ajánlat fogadható el.

A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása¶

42/O. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogát – a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek kivételével – az MNV Zrt. ingyenesen átruházhatja:

• a) helyi önkormányzat,
• b) egyház, egyházi jogi személy,
• c) karitatív tevékenységet folytató civil szervezet,
• d) közhasznú szervezet,
• e) nemzetiségi önkormányzat, vagy
• f) nem központi költségvetési szervként működő egészségügyi, továbbá oktatási, nevelési intézmény

részére.

(2) Az MNV Zrt. – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó

• a) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan állami tulajdoni hányadát a tulajdonostárs részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam legfeljebb az ingatlan tulajdoni hányadának a felével rendelkezik és az állami tulajdonban álló ingatlanhányad értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
• b) beépítésre vagy önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, így különösen a kisajátításból visszamaradt ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy – amennyiben az ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa az ingatlant nem kívánja tulajdonba venni vagy az részére egyéb okból tulajdonba nem adható – az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
• c) földhasználati joggal terhelt ingatlant a földhasználati jog jogosultja részére ingyenesen átruházhatja, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
• d) társasági részesedést a társaság vagy a társaság tagja részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam kisebbségi társasági részesedés tulajdonosa, és az állami tulajdonban álló társasági részesedés értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
• e) hagyatékból származó állami tulajdonú ingatlanban lévő ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja
• ea) az ingatlanban bejelentett lakóhellyel rendelkező, vagy huzamos ideje, életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodó személy, az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett haszonélvező, vagy özvegyi jog jogosultja, valamint – közös tulajdonban álló ingóság esetén – a tulajdonostárs, továbbá
• eb) az ingatlan értékesítése során annak vevője

részére, ha az ingóság nyilvántartási értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott értéket;

• f) hagyatékból származó, muzeális és történeti értéket nem képviselő állami tulajdonú könyv, folyóirat, kiadmány ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja Magyarország területén lévő vagy határon túli nem központi költségvetési szervként működő könyvtárak vagy azok fenntartója részére, ha az ingóság nyilvántartási értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott értéket.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ingyenes tulajdonba adást az MNV Zrt., továbbá az (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezményezett személyek is kezdeményezhetik.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti esetekben a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának megszerzésére több személy is jogosult, a tulajdonszerzés módját és sorrendjét az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.

(5) Az MNV Zrt. az állam mint szükségképpeni törvényes örökös nevében az örökségről az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában a hagyaték fekvési helye szerinti helyi önkormányzat vagy ingatlan esetében annak fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára lemondhat, ha az érintett helyi önkormányzat előzetesen írásban nyilatkozik az MNV Zrt. felé az örökség elfogadásáról.

Kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működésének speciális szabályai¶

42/P. § Kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működése során – az állam átmeneti tulajdonosi helyzetére tekintettel – nem kell alkalmazni:

• a) az állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, nemzetbiztonsági ellenőrzésére, egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzésére,
• b) a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igények teljesítésére vonatkozó szabályok kivételével, a gazdasági társaság adatainak honlapon történő közzétételére,
• c) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének kialakítására
• d) a felügyelőbizottság kötelező létrehozására, valamint
• e) a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, valamint az Mt. 208. §-ának hatálya alá eső munkavállalók javadalmazása, továbbá a jogviszony megszűnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat megalkotására

vonatkozó szabályokat.

42/Q. § (1) Az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítésére irányuló végrehajtásnak a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 210/G. § (2) és (3) bekezdése szerint eredményes vagy eredményesnek tekintendő befejezését követően az állam az örökhagyó tartozásaiért – a Ptk. 7:96. § (1) bekezdésétől eltérően – csak

• a) a részére a hagyatékátadó végzéssel átadott, a hagyaték-átadási terhek [a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 6. § (1) bek. b) pont] kifizetését követően fennmaradó pénzösszeg vagy a részére a hagyatékátadó végzéssel átadott, pénzügyi intézménynél elhelyezett összeg kezelésére szolgáló szerződés alapján kezelt összeg,
• b) a Vht. 210/D. § (9) bekezdése szerint a foglalás alól feloldásra és az ingatlanban lakónak átadásra került vagyontárgy becsértékének megfelelő összeg és
• c) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a végrehajtás során befolyt és részére a Vht. 210/E. § (10) bekezdése szerint kifizetett összeg

erejéig felel; a részére a végrehajtás során visszaadott vagyontárgyak kezelésére a továbbiakban a kivezetésre szánt állami vagyon kezelésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés azon, öröklés útján megszerzett vagyontárggyal vagy a helyébe lépett vagyonnal való helytállásra, amelyre az állam nem kérte az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítésére irányuló végrehajtás elrendelését.

VI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

43. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 28. § (2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, a 47. §, a 48. § (4) bekezdése, az 56. § (1) bekezdésének e) pontja, az 56. § (1) bekezdés g) pontjának a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés j) pontja módosítására irányuló rendelkezése, az 56. § (1) bekezdésének n) pontja, az 58. § (1) bekezdésének p) pontja és a 66. § 2008. január 1-jén lép hatályba.

(3)

Módosító rendelkezések¶

44. § (1) Az Áht. 12/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában hosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlásra, lízingre, eszköz üzemeltetésre és karbantartásra, illetve bérlésre irányuló, több évre szóló (több év kiadási előirányzatait terhelő) fizetési kötelezettséget jelentő szerződések (megállapodások). E § alkalmazásában szolgáltatás vásárlásának minősül az is, ha a szolgáltatási díjban a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszköz létrehozását is megtérítik. Hosszú távú kötelezettségvállalás kizárólag e § rendelkezései alapján köthető. Nem minősülnek hosszú távú kötelezettségvállalásnak

a) az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből finanszírozott támogatási programok;

b) azon határozatlan időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelő éves fizetési kötelezettség az 500,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el;

c) azon határozott időre kötött szerződések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelő fizetési kötelezettség folyóáron számított összértéke (a továbbiakban: összérték) az 5000,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el.”

(2) Az Áht. 12/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti összérték megállapításakor az ugyanazon programhoz kapcsolódó – akár eltérő jogcímen alapuló – valamennyi várható költségvetési kifizetést együttesen kell figyelembe venni. E § vonatkozásában program alatt együttesen azon szolgáltatásvásárlásokra irányuló szerződéseket kell érteni, amelyekhez a Kormány, illetve az Országgyűlés ugyanazon döntés keretében adja meg a felhatalmazást.”

(3) Az Áht. 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja az „elkülönített állami pénzalapoknak,” szövegrész után az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek,” szöveggel egészül ki.

(4) Az Áht. 18/C. § (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni]

„d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) a hozzárendelt vagyon és a privatizációs tartalék pénzeszközeinek kezelésére, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,”

(5) Az Áht. IX. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„

Gazdálkodás a vagyonnal”

(6) Az Áht. 104. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagyon” szöveg lép.

(7) Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, az állami vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy állami vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:

a) a bérbeadásra, használatba adásra, vagyonkezelésbe adásra, amennyiben az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,

b) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan,

c) a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának az Ötv. 80/A. § (5) bekezdés szerinti vagyonkezelésbe adására.”

45. § (1)

(2) Az NFA tv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § „A Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) gyakorolja, feladatait az MNV Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el.”

(3) Az NFA tv. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az NFA ellenőrző bizottság működése nem érinti az MNV Zrt. gazdálkodásának ellenőrzését végző, jogszabályban meghatározott szervek – így különösen az állami vagyonról szóló törvényben megjelölt Ellenőrző Bizottság – feladat-, illetőleg hatáskörét.”

(4) Az NFA tv. 6. § (1) bekezdésének felvezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Nemzeti Földalapba tartozik:

a) az állami tulajdonban lévő termőföld, valamint a mezőgazdasági termelést szolgáló vagy ahhoz szükséges művelés alól kivett, állami tulajdonú terület;”

(5) Az NFA tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § „(1) E törvény erejénél fogva a Nemzeti Földalapba kerül az állam által bármely jogcímen megszerzett termőföld.

(2) Nem kerül a Nemzeti Földalapba az a földrészlet, amelynek a Magyar Állam által történő megszerzésére országos közút megépítése érdekében került sor.

(3) A Nemzeti Földalapba kerül a (2) bekezdés szerint megszerzett, de országos közút építésére fel nem használt termőföld, feltéve, hogy annak eredeti tulajdonosa az elővásárlási jogával nem él.”

(6) Az NFA tv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § „Az MNV Zrt. a székhelyén, az internetes honlapján, az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatalánál történő kifüggesztés útján rendszeresen közzéteszi a Nemzeti Földalapba tartozó értékesítésre, vagyonkezelésre vagy haszonbérbeadásra szánt földrészletek jegyzékét.”

(7) Az NFA tv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az MNV Zrt. a mezőgazdasági igazgatási szerv határozata alapján termőföld részarány-tulajdonával rendelkező magánszemélynek – az AK érték erejéig – termőföldet ajánlhat fel.”

(8) Az NFA tv. 13/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az életjáradék program fedezetét – amennyiben az az MNV Zrt. bevételeiből nem finanszírozható – a központi költségvetés biztosítja.”

(9) Az NFA tv. 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § „A termőföld értékesítésére, illetve haszonbérletére irányuló pályázati felhívás kiírásának, valamint elbírálásának részletes szabályait az MNV Zrt. által kiadott és az agrárpolitikáért felelős miniszter által – az NFA ellenőrző bizottság véleménye figyelembevételével – jóváhagyott szabályzat határozza meg. A szabályzatot a Magyar Közlönyben, valamint az MNV Zrt.-nek az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében közzé kell tenni.”

46. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Állami vagyonra vonatkozó koncessziós szerződés megkötéséhez az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyása szükséges.”

47. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi költségvetési szervekkel szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti és egyéb munkaviszonyban, valamint más címen foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek elhelyezéséhez szükséges lakásokra, illetőleg helyiségekre (ideértve a bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog gyakorlását is), – e törvény keretei között – rendeletben határozza meg:”

48. §¶

49. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § „Az országos, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi, illetve elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével – a vonatkozó jogszabályok alapján – az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel köti meg.”

50. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Spt.) 49. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„i) gondoskodik az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásától és rendeltetésszerű hasznosításáról,”

(2) A Spt. 64. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Kormány által külön jogszabályban olimpiai központnak minősített, állami tulajdonban lévő ingatlanok – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés alapján – a sportigazgatási szerv vagyonkezelésébe tartoznak.”

(3) A Spt. 64. §-ának (3)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az állami tulajdonú, a sportigazgatási szerv vagyonkezelésében lévő ingatlanok vagyonkezelői jogát a sportigazgatási szerv térítésmentesen és versenyeztetés nélkül az erre a célra létrehozott közhasznú társaságra átruházhatja.

(4) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportigazgatási szerv vezetőjének előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen vagy kedvezményesen önkormányzati tulajdonba.”

(4) A Spt. 64. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Állami tulajdonban lévő sportcélú ingatlan értékesítésére csak a sportigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével kerülhet sor.”

51. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy]

„d) a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint az állami vagyonnal gazdálkodó központi közigazgatási szervek az állami tulajdonba tartozó ingatlanokra vonatkozó, továbbá az állami tulajdonba tartozást bizonyító adatok megállapítása érdekében, saját számítástechnikai eszközeikkel az adatkezelést végzők megfelelő azonosítása mellett a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vegyék,

e) a kincstár a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételéhez kapcsolódó feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze.”

52. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 25. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

[A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza]

„u) ha a cég tagja (tulajdonosa) a Magyar Állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nevét és székhelyét.”

53. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény az V. fejezet címét követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„

15/A. § A költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve az általa ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett szellemi alkotáson fennálló jogok, valamint a szellemi alkotás hasznosítására létrejövő, e törvény 19. §-a szerinti hasznosító vállalkozás részesedése – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet illeti.”

54. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 54. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A könyvtárakban őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javak korlátozottan forgalomképesek, elidegenítésükhöz a miniszter engedélye szükséges.”

55. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

[2. § Az MFB Rt. feladata, hogy a 3. § (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében – az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően – a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]

„j) az arra jogosult pártoknak a működési feltételeiket szolgáló ingatlanok vásárlásához szükséges, külön törvényben szabályozott pénzkölcsön nyújtásában.”

56. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

• a) a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19. §-ának (1) bekezdésében a „törzsvagyon” szövegrész helyébe a „vagyon” szöveg,
• b) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVII. törvény 9. §-ában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
• c) a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 10. §-ának (2) bekezdésében a „kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „tulajdonába” szöveg, továbbá a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
• d) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 3. §-ának (6) és (7) bekezdésében, 6. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg, 6. §-ának (2) bekezdésében a „kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „tulajdonába” szöveg,
• e) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 72. §-ának (5) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 26. §-ának (6) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
• f) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 16. §-ának (9) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságot” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t” szöveg,
• g) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. § (2) bekezdésének d) pontjában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervre” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re” szöveg, 51. § (2) bekezdésének j) pontjában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szövegrész helyébe a „kincstárral” szöveg,
• h) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnél” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg, 7. §-ának (3) bekezdésében az „A kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv, az ÁPV Rt.” szövegrész helyébe az „Az MNV Zrt.” szöveg, 7/A. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel vagy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.-vel” szöveg, 8. §-ának (1) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg,
• i) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 163. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári vagyonért felelős szervet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t” szöveg,
• j) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 72/A. §-ának (2) bekezdésében az „a kincstári vagyoni körbe tartozó” szövegrész helyébe az „az állami tulajdonú” szöveg,
• k) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 2. §-ának (4) bekezdésében és 13. §-ának (7) bekezdésében az „állami tulajdonban levő és a kincstári vagyon részét képező” szövegrész helyébe az „állami tulajdonban levő” szöveg, 2. §-ának (4) bekezdésében az „államháztartási törvénynek a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó” szövegrész helyébe az „állami vagyon kezelésére vonatkozó törvény” szöveg, 13. §-ának (7) bekezdésében az „a kincstári vagyon kezelőjét” szövegrész helyébe az „az állami vagyon kezelőjét” szöveg, 14. §-ának (3) bekezdésében az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagyon” szöveg,
• l) a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 11. §-ának (3) bekezdésében az „állami tulajdonban levő és kincstári vagyon részét képező” szövegrész helyébe az „állami tulajdonban levő” szöveg, az „a kincstári vagyon kezelőjére” szövegrész helyébe az „az állami vagyon kezelőjére” szöveg,
• m) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdésének e) pontjában az „a kincstári vagyon” szövegrész helyébe az „állami vagyon” szöveg,
• n) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdésében a „költségvetési szerv esetében, kivéve a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv esetében” szöveg,
• o) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 61. §-ának (6) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek” szöveg,
• p) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 7. §-ának (1) bekezdésében, 15. §-ának (3) bekezdésében és 20. § (5) bekezdésének a) pontjában a „kincstári vagyonába” szövegrész helyébe a „vagyonába” szöveg,
• q) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 2. §-ának 26. pontjában a „kincstári vagyonba” szövegrész helyébe az „állami tulajdonba” szöveg,
• r) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 23. §-ának (2) bekezdésében, 42. §-ának (1) bekezdésében és 42. §-ának (5) bekezdésében az „a kincstári vagyon, önkormányzati vagyon” szövegrész helyébe az „az állami vagy önkormányzati vagyon” szöveg,
• s) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 1. §-ában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet” szövegrész helyébe „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szöveg, 10. § (2) bekezdésének első mondatában a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.-vel” szöveg, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésének második mondatában, 15. § (3) bekezdésében, valamint 17. § (2) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg

lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

• a) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdésének c) pontja az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,
• b) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. § (1) bekezdésének c) pontja az „az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,
• c) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésének g) pontja az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,
• d) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 3. §-ának (2) bekezdése az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,
• e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú mellékletének 6. pontja az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,” szövegrészt követően az „és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,” szöveggel,
• f) a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-ának (4) bekezdése az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra,” szövegrészt követően az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re,” szöveggel,
• g) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának tagjaira,” szövegrészt követően az „a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaira,” szöveggel

egészül ki.

57. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

• a) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 86. § (2) bekezdésének h) pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
• b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdésének d) pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg,
• c) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 9. § c) pontjában az „Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szöveg, 23. § b) pontjában az „ÁPV Rt.-nek” szövegrész helyébe az „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek” szöveg

lép.

(2)

58. §¶

Átmeneti rendelkezések¶

59. §¶

60. § (1) Az ÁPV Zrt. 2007. december 31-én megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól az MNV Zrt.-re szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül az ÁPV Zrt. által kötött szerződések módosításának. Az ÁPV Zrt.-vel szembeni követelések a jogutódlás szempontjából biztosítékokkal ellátott követeléseknek minősülnek.

(2)

(3) Az ÁPV Zrt. munkavállalóinak az MNV Zrt.-nél történő továbbfoglalkoztatása munkáltatói jogutódlásnak minősül.

(4) Az ÁPV Zrt. saját vagyona – az MNV Zrt. működéséhez szükséges tárgyi eszközök (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.) kivételével – a társaság megszűnésével az államra száll. Az MNV Zrt. működéséhez szükséges tárgyi eszközök az MNV Zrt. saját vagyonába kerülnek.

61. § (1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 2007. december 31-ei hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól – a 66. § (1) bekezdésében megjelölt feladat kivételével – az MNV Zrt.-re szállnak. A KVI 66. § (1) bekezdésben foglalt feladata a kincstárra száll. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a KVI által kötött szerződések módosításának.

(2) A KVI munkavállalóinak az MNV Zrt.-nél vagy a kincstárnál történő továbbfoglalkoztatására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A. §-át és 25/B. §-át kell alkalmazni.

(3)

(4)

(5)

62. §¶

63. §¶

64. §¶

65. § (1) Ahol az ingatlan-nyilvántartás az ÁPV Zrt.-t, a KVI-t mint tulajdonosi joggyakorlót, illetve vagyonkezelőt tünteti fel, ezen az MNV Zrt.-t kell érteni.

(2) Ha az ingatlan-nyilvántartási változásbejegyzési kérelem az állam tulajdonjogát nem érinti, az ingatlanügyi hatóság a kérelem elintézése során, azzal egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti változást is átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban. Más változás hiányában az ingatlanügyi hatóság az MNV Zrt., illetve a szerződéses vagyonkezelő legkésőbb 2009. december 31. napjáig előterjesztett kérelmére gondoskodik az (1) bekezdés szerinti változás átvezetéséről.

66. § (1) Más személy tulajdonában lévő ingatlanon az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel és ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az állam nevében a kincstár jogosult.

(1a) Más személy tulajdonában lévő ingatlanon a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban az állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére az állam nevében a lakáscélú állami támogatások ügyében eljáró szerv jogosult.

(2) Az államot megillető elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az MNV Zrt. jogosult.

(3) Amennyiben az állam valamely vagyonelemet ellenérték fejében szerez meg és a vagyonelem létrehozásához, értéknövelő felújításához, fejlesztéséhez – annak állam általi megszerzését megelőzően – központi költségvetési forrás került felhasználásra, akkor a vagyonelem vételárának megállapításakor a vételárat csökkenteni kell a felhasznált központi költségvetési forrás összegével akként, hogy a vételár meghatározásának alapjául szolgáló becsült forgalmi értékből értéknövelő beruházás, felújítás esetén az értékelés fordulónapján fennálló könyv szerinti értékére jutó felhasznált központi költségvetési forrás összegét le kell vonni.

(4) Társasági részesedés állam által történő megszerzése esetén, ha a gazdasági társaság, amelyben a részesedés fennáll – a társasági részesedés állam általi megszerzését megelőzően – központi költségvetésből származó fejlesztési támogatásban részesült, akkor a társasági részesedés vételárát csökkenteni kell a felhasznált központi költségvetési forrás összegével akként, hogy a vételár meghatározásának alapjául szolgáló becsült forgalmi értékből a gazdasági társaság értékelésének fordulónapján a számviteli nyilvántartásában szereplő központi költségvetésből származó fejlesztési támogatás elhatárolt összegét le kell vonni.

(5) A vételár megállapítására vonatkozó (3) bekezdés szerinti rendelkezést az Nvtv. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog gyakorlása során is alkalmazni kell.

67. § (1) Az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló 2000. évi XCIV. törvény, valamint az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló 2000. évi XCV. törvény alapján fennálló ingyenes ingatlanhasználati jog e törvény erejénél fogva kártalanítás nélkül megszűnik, azzal hogy az ingyenes ingatlanhasználati jog helyébe a (2)–(6) bekezdésekben, valamint a 68. §-ban szabályozott jogok lépnek. A megszűnt ingyenes ingatlanhasználati jog tárgyát képező ingatlanok hasznosításáról az MNV Zrt. – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – e törvény általános szabályai szerint gondoskodik.

(2) Azon ingatlanok esetében, amelyek a KVI és a párt közötti ingyenes ingatlanhasználati megállapodás alapján e törvény hatálybalépésekor valamely párt használatában álltak, az ingyenes használati jog az ingatlant használó párt kérelmére bérleti joggá alakul a (3) bekezdésben foglaltak szerint. A bérleti igényt a párt legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül jelentheti be az MNV Zrt.-nek.

(3) A párttal a (2) bekezdés szerinti bérleti igényének bejelentésétől számított harminc napon belül köteles az MNV Zrt. a bérleti szerződést megkötni. A bérlet feltételeire az állami vagyon bérbeadására vonatkozó általános szabályok, valamint a helyiségek bérletére vonatkozó külön jogszabály előírásainak keretein belül a felek megállapodása irányadó. A felek a bérleti díjat az adott településrész hasonló rendeltetésű iroda ingatlanjainak bérleti díja alapján kötelesek megállapítani.

(4) A párt mindazon ingatlanokat vagy ingatlanrészeket, melyekre nem kötött bérleti szerződést – és amelyek vonatkozásában a 68. § (4) bekezdés szerinti vételi jogával sem élt –, e törvény hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tehermentesen – köteles birtokba adni az MNV Zrt.-nek.

(5) A (2) bekezdés szerinti bérleti igény bejelentésére irányuló határidő eredménytelen eltelte, a (4) bekezdés szerinti birtokbaadási határidő elmulasztása, vagy a birtokbaadási feltételek nem teljesítése esetén a késedelembe esés időpontjától kezdődően a párt az adott ingatlanra havonta az MNV Zrt. által megállapított használati díjat köteles fizetni.

(6) A (3) bekezdés szerinti bérleti díj és az (5) bekezdés szerinti használati díj megfizetésének

• a) késedelme esetén az MNV Zrt. késedelmi kamatot számít fel, egy hónapot meghaladó késedelem esetén írásban felszólítja a pártot a tartozás tíz napon belül történő rendezésére;
• b) két hónapot meghaladó késedelme esetén az MNV Zrt. köteles a tartozás rendezéséhez és az ingatlan birtokbavételéhez szükséges jogi eljárásokat a párttal szemben megindítani.

68. § (1) Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát állító és az Országgyűlésben képviselőcsoport alakítására is jogosultságot szerző párt részére, a párt működési feltételeinek biztosítása érdekében iroda rendeltetésű ingatlan vásárlásához a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a párt kezdeményezésére a (2) és (3) bekezdés szerinti feltételekkel pénzkölcsönt nyújt. A kölcsönre minden párt – ideértve az e törvény hatálybalépésekor országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártokat is – egy alkalommal válik jogosulttá, és e jogát mindaddig gyakorolhatja, amíg a kölcsön igénybevételével vásárolt ingatlanok száma és alapterülete a (2) bekezdésben előírt mértéket el nem éri.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzkölcsön az azt igénylő pártnak legfeljebb 30 db – ebből Budapesten maximum 10 db, illetőleg 2000 m2 –, összesen 5000 m2-t nem meghaladó bruttó alapterületű ingatlan vásárlásához nyújtható.

(3) Az állami kezességvállalás mellett, három havi Bubor + 1%-os kamattal nyújtott pénzkölcsön nem haladhatja meg az érintett ingatlanok igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott becsült forgalmi értékét, de legfeljebb négyzetméterenként 2007-ben 200 000 Ft-ot, a további években 200 000 Ft-nak a Központi Statisztikai Hivatal által a törvény hatálybalépését követően eltelt időszakra számított, kumulált fogyasztói árindexszel korrigált értékét. A pénzkölcsön visszafizetésére tizenöt éves, negyedévi egyenlő részletekben történő részletfizetést kell engedni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti ingatlanvásárlás során azon pártot, amelynek ingyenes ingatlanhasználati joga a 67. § (1) bekezdése alapján szűnt meg, az általa e törvény hatálybalépésekor használt ingatlanokra vagy ingatlanrészekre vételi jog illeti meg, az MNV Zrt. megbízásából eljáró igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított vételáron.

(5) Amennyiben a párt élni kíván vételi jogával, e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napos jogvesztő határidőn belül írásos szándéknyilatkozatot tesz az MNV Zrt.-nél. Az MNV Zrt. a szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja a pártot az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított becsült forgalmi értékről és a megkötendő adásvételi szerződés egyéb lényeges tartalmi elemeiről, ideértve a fizetési feltételeket, törvényes kedvezményeket, szavatossági jogokat, korábbi értéknövelő beruházások elszámolását, birtokba adás szerződési feltételeit. Ezeket a feltételeket az MNV Zrt. minden párt számára azonos elvek szerint állapítja meg.

(6) A párt vételi jogát az MNV Zrt. tájékoztatásának kézhezvételét követően, legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül, az MNV Zrt.-hez intézett írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatja.

(7) Amennyiben a párt a (6) bekezdésben megállapított határidőben él vételi jogával, az MNV Zrt. köteles a bejelentéstől számított harminc napon belül megkötni a párttal az adásvételi szerződést.

69. § (1)

(2)

(3)

(4) E törvény hatálybalépésével a költségvetési kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szerv válik a kincstári vagyon részét képező, az e törvény hatálybalépése előtt az adott kutatóhelyre jogszabály erejénél fogva átszálló, illetve ellenérték fejében vagy ingyenesen szerzett, szellemi alkotáson fennálló jogok jogosultjává, valamint a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 19. §-a szerinti hasznosító vállalkozásban szerzett részesedés tulajdonosává.

69/A. § (1) Az állami vállalatok átalakulásakor a jogutód gazdasági társaság tulajdonába kerülő, vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pályahálózat-működtető nyilvántartásában szereplő vagyonelemek jogi helyzetének rendezése érdekében az MNV Zrt. jogosult az állami vállalat átalakulásával létrejött gazdasági társasággal vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági társasággal (e § alkalmazásában együttesen: gazdasági társaság) ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződésben megállapítani azon vagyonelemek körét, amelyek átalakulás, illetve tulajdonjog-rendezés jogcímen a gazdasági társaság tulajdonába, vagy az állam tulajdonába kerülnek, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az érintett ingatlan az ingatlan-nyilvántartás vagy a gazdasági társaság nyilvántartása szerint állami tulajdonban vagy a gazdasági társaság tulajdonában van, és nincs az ingatlan-nyilvántartás szerint harmadik személy tulajdonában, feltéve, hogy a gazdasági társaság – a szerződés megkötésének időpontjában – az állam a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyása alatt áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötése és tartalma tekintetében a felek az állami vagyonra vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól eltérhetnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján az ingatlanügyi hatóság köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni a szerződésben meghatározott jogosult tulajdonjogát.

(4) Az MNV Zrt. és a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti szerződésben rendelkeznek az elszámolásról. Az elszámolás történhet olyan módon, hogy a gazdasági társaság az állami tulajdonba kerülő eszközöket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 36. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tőketartalék terhére, a gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemeket pedig az Sztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Ebben az esetben az MNV Zrt.-nél az eszközök nyilvántartásba történő kivezetése vagy bevezetése a nemzeti vagyon változásaként is elszámolható. Az elszámolás során az eszközöket, vagyonelemeket nyilvántartási értéken kell figyelembe venni.

(5) a tulajdonosi joggyakorló – annak érdekében, hogy a jogügylet számviteli elszámolása a gazdasági társaság vagyonában ne eredményezzen vagyonvesztést – jogosult a gazdasági társaság visszapótlási kötelezettségét elengedni, a visszapótlási kötelezettségből származó követelést a gazdasági társaság javára nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani vagy az elszámolásról egyéb módon rendelkezni. A jogügylet és az annak végrehajtására irányuló eljárások (így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, telekalakítás, más célú hasznosítási eljárás) adó-, illeték-, díj-, valamint járulékmentesek és nem minősülnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, a megállapodás esetleges egyéb költségei az MNV Zrt.-vel szerződő gazdasági társaságot terhelik.

69/B. § (1) Amennyiben a 2. § (2) bekezdésétől eltérően az ingatlan-nyilvántartás valamely ingatlan tulajdonosaként központi költségvetési szervet tüntet fel, az MNV Zrt. tudomásszerzését követően benyújtott egyoldalú kérelme alapján – a központi költségvetési szerv tulajdonjogának egyidejű törlése mellett – a magyar állam tulajdonjogát kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

(2) Az ingatlanügyi hatóság a magyar állam tulajdonjogának bejegyzéséhez az MNV Zrt. (1) bekezdés szerinti, az érintett ingatlan pontos megjelölését tartalmazó kérelmén kívül egyéb dokumentumot nem kérhet.

(3) Az állam tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg az (1) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv kezdeményezésére az MNV Zrt. a költségvetési szervvel az (1) bekezdés szerinti ingatlan tekintetében nem visszterhes vagyonkezelési szerződést köt, vagy egyoldalú nyilatkozatával – a 28/A. § (2) bekezdése szerinti állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében – a központi költségvetési szerv használatába adja az ingatlant.

(4) Az állam tulajdonjogának bejegyzését követően az (1) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv adatot szolgáltat az MNV Zrt. részére az (1) bekezdés szerinti ingatlan állami vagyonnyilvántartásba történő bevezetése érdekében.

69/C. § (1) Az MNV Zrt. rábízott vagyonába tartozó, az MNV Zrt. működéséhez szükséges számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek 2015. december 31-i nyilvántartási értéken e törvény erejénél fogva 2016. január 1-jén ingyenesen az MNV Zrt. tulajdonába kerülnek. Az MNV Zrt. gondoskodik a vagyonmozgás nyilvántartásokon történő átvezetéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek tulajdonba adását a miniszter és az MNV Zrt. átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével hajtja végre. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza az MNV Zrt. működéséhez szükséges, számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek pontos meghatározását. Az átadás során az államot a miniszter képviseli.

69/D. § (1) A 22/B. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettségének a tulajdonosi joggyakorló az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXII. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tesz eleget.

(2) A 22/C. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségének a tulajdonosi joggyakorló az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXII. törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tesz eleget.

69/E. § E törvénynek a közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módosító tv.) megállapított 27. § (11) bekezdését – a Kormány nyilvános határozatba foglalt döntése esetén – a Módosító tv. hatálybalépésekor a vagyonkezelői jog megszűnésével összefüggésben folyamatban levő elszámolásra is alkalmazni kell.

69/F. §¶

69/G. § A 2022. december 31. napjáig az átadási felületre feltöltött vagyonelemek tekintetében folyamatban lévő átadási eljárásokra az e törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

69/H. § (1) A Maradványvagyon-hasznosító Zrt. (a továbbiakban: MVH) 2024. december 31. napjával jogutód nélkül megszűnik.

(2) Az MVH-t a cégbíróság az MNV Zrt. kérelmére törli a cégjegyzékből.

(3) Az MVH megszűnésével az MVH saját vagyona – ideértve a Nemzeti Eszközkezelő programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 22/A. §-a alapján lebonyolítóként ellátott feladatok ellátásához kapcsolódó immateriális javakat és pénzeszközöket is –, továbbá az azzal kapcsolatos jogok, követelések és kötelezettségek a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel e törvény erejénél fogva, a jogutód nélküli megszűnés államháztartási számviteli elszámolási szabályainak megfelelően, a 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken az állam tulajdonába, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába kerülnek.

(4) Az MVH megszűnésével az MVH szervezetének működéséhez szükséges, saját vagyonába tartozó számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, továbbá az ezekkel kapcsolatos jogok, követelések és kötelezettségek, az MVH saját vagyonába tartozó – az e bekezdés szerint átkerülő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges – pénzeszközök, valamint a személyi jellegű ráfordításokkal kapcsolatos követelések és kötelezettségek e törvény erejénél fogva ingyenesen, a 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken az MNV Zrt. saját vagyonába kerülnek.

(5) Az MVH megszűnésével az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami vagyonelemek és a rábízott vagyonába tartozó pénzeszközök, továbbá a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó jogok, követelések, kötelezettségek e törvény erejénél fogva, a 2024. december 31. napján érvényes nyilvántartási értéken az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek, és az ezekkel összefüggő jogviszonyokban az MVH helyébe az MNV Zrt. lép.

(6) Az MVH megszűnésével a (3) és (5) bekezdés szerinti vagyonelemekkel, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos jogviszonyokban, továbbá peres és nemperes eljárásokban az MVH helyébe az állam törvényes képviselőjeként az MNV Zrt. lép. A (4) bekezdés szerinti vagyonelemekkel, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos jogviszonyokban, továbbá peres és nemperes eljárásokban az MVH helyébe az MNV Zrt. lép.

(7) Az MNV Zrt. e §-ra való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik a tulajdonos, valamint tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről.

(8) A (3)–(5) bekezdés szerinti átadás-átvételről az MVH és az MNV Zrt. jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzítik, hogy az MVH vagyona, iratai, számviteli és adóbizonylatai, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, valamint megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratai átadásra kerültek, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban a munkavállalókkal az elszámolások megtörténtek, továbbá az MVH nyilatkozik arról, hogy a saját vagyonában lévő pénzforgalmi számlái milyen feladatokhoz kapcsolódnak.

(9) Az MVH vezető tisztségviselői a (8) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak

• a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről,
• b) az MVH fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről,
• c) az MVH vagyonára vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításának megtörténtéről és azok átadásáról, valamint
• d) az MVH részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról.

(10) Az MVH vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással és a jogszabályban meghatározott nyilatkozattétellel összefüggő kötelezettségeiket nem vagy nem teljeskörűen teljesítették, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.

(11) Az MNV Zrt. elkészíti az MVH saját vagyonára vonatkozó 2024. évi éves számviteli beszámolóját és adóbevallásait, és intézkedik a legfőbb szerv által jóváhagyott beszámolónak az MVH állandó könyvvizsgálója által kiadott független könyvvizsgálói jelentéssel együtt történő letétbe helyezése és közzététele érdekében. A feladatok ellátása során az MNV Zrt. igénybe veheti az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság közreműködését. A mérlegkészítés időpontja 2025. február 28. napja.

(12) Az MVH mérlegében szereplő (3) bekezdés szerinti eszközök az MNV Zrt. általi átvétel során az MVH könyveiben szereplő 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken, eredményágon – pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei, továbbá pénzügyi műveletek ráfordításai terhére – kerülnek elszámolásra az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlói könyvében.

(13) Az MVH mérlegében szereplő (4) bekezdés szerinti eszközök az MNV Zrt. általi átvétel során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. § (1) bekezdés f) pontja alapján, az MVH könyveiben szereplő 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken, a tőketartalék javára kerülnek elszámolásra.

(14) Az MNV Zrt. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdése szerinti határidőben elkészíti az MVH rábízott vagyona tekintetében a 2024. évre vonatkozó éves költségvetési beszámolóját, és intézkedik a legfőbb szerv által jóváhagyott beszámoló, valamint az MVH állandó könyvvizsgálója által kiadott független könyvvizsgálói jelentés közzététele érdekében. A mérlegkészítés időpontja 2025. február 28. napja.

(15) Az Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti, 2024. december 31. napján az MVH kezelése és érvényesítése alatt álló fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek – ideértve a vagyontárgyanként átvett követeléseket is – az MVH megszűnésével az MNV Zrt. kezelésébe és érvényesítése alá kerülnek.

(16) A (15) bekezdés szerint átvett vagyontárgyak tekintetében a (6) és (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(17) A (3) és (4) bekezdés szerinti vagyonátadások az általános forgalmi adó szempontjából az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá.

69/I. § (1) A büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 318. § (4a) és (4b) bekezdése, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. § (2d) bekezdése szerint a rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gépjárművek a Módtv. hatálybalépésekor az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá és a rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerülnek.

(2) A rendvédelmi szervek (1) bekezdés szerint létrejövő vagyonkezelői joga tekintetében külön vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek az egyes rendvédelmi szervek és az MNV Zrt. között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek azzal, hogy az érintett rendvédelmi szerv köteles – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – adatszolgáltatással bejelenteni az MNV Zrt. felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemeket.

70. § (1) E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozónak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek minősülnek.

(2) E törvény alkalmazásában gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

71. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) az állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások, az állami vagyonon végzett értéknövelő beruházások nyilvántartásának, valamint a vagyonnal való elszámolásnak a szabályait, az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek könyvvezetésének és beszámoló készítésének sajátosságait,
• b) az állami vagyonról vezetett nyilvántartás, és az állami vagyont használó személyek ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait,
• c) a vagyonkezelésre és a vagyonkezelési szerződésre, valamint az állami vagyon visszterhes, továbbá ingyenes hasznosítására irányuló más szerződésekre vonatkozó részletes szabályokat,
• d) a 17. § d) pontja szerinti tulajdonosi ellenőrzés részletes szabályait,
• e) az állami vagyon értékesítésére, az állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására, továbbá a tulajdonjognak az állam javára történő megszerzésére, valamint a tulajdonjog állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötésére vonatkozó szabályokat,
• f) a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás tartalmát, módját és határidejét, az adatszolgáltatási keretrendszerrel, az Országleltár-azonosítóval és a tulajdonosi joggyakorlók jegyzékének vezetésével kapcsolatos szabályokat, a tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás ellenőrzésének, valamint az ellenőrzés során feltárt hiányosságok kijavításának szabályait, az adatszolgáltatási keretrendszer használóira vonatkozó szabályzat kötelező tartalmát, az egységes állami vagyonnyilvántartás azon adatait, amelyek közzétételére az Országleltár honlapján nem kerül sor,
• g) a 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus árverés szabályait, ezen belül az elektronikus árverési rendszer működtetésének, az árverezők elektronikus nyilvántartása vezetésének, az elektronikus árverés lebonyolításának részletes szabályait, az árverezők elektronikus nyilvántartásában szereplő, az érintett hozzájárulása alapján kezelt személyes adatok körét, az elektronikus árverési rendszer szakmai és informatikai követelményeit, az informatikai rendszer működtetése ellenőrzésének felelősét, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az informatikai rendszer jogszabályi és működésbiztonsági tanúsításának szabályait, az elektronikus árverési rendszerhez felhasználóként (vevőként) történő csatlakozás feltételeit, a rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát,
• h) a költségvetési szervek egyes típusai állami vagyonnal való gazdálkodásának speciális szabályait,
• i) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezésére, az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra, valamint az állami elhelyezési célú ingatlanok hasznosítására, üzemeltetésére vonatkozó részletszabályokat,
• j) a 24/A. § (1) bekezdése szerinti elektronikus bérleti licit rendszeren keresztül folytatott elektronikus bérleti licit szabályait, ezen belül a bérleti licit rendszer működtetésének szabályait, az elektronikus bérleti licitben résztvevők elektronikus nyilvántartása vezetésének szabályait, a bérleti licit rendszeren keresztül történő elektronikus bérleti licit eljárás lebonyolításának szabályait, az elektronikus bérleti licitben résztvevők elektronikus nyilvántartásában szereplő, az érintett hozzájárulása alapján kezelt személyes adatok körét, az elektronikus bérleti licit rendszer szakmai követelményeit, a működtetés biztonságosságával, átláthatóságával és ellenőrizhetőségével összefüggő követelményeket, az elektronikus bérleti licit rendszerhez felhasználóként történő csatlakozás feltételeit és a bérleti licit rendszer használóira vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmát.
• k) a kivezetésre szánt állami vagyon minősítésére, a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodásra és a kivezetésre szánt állami vagyon elidegenítésére, valamint a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatokra – ideértve a követelés 42/G. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti értékesítését és elengedését is – vonatkozó részletes szabályokat, valamint a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működésének sajátos szabályait;
• l) az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő állami vagyonelemek minősítésére, a kivezetésre szánt állami vagyon körének megállapítására vonatkozó szabályokat.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

• a) rendeletben jelölje ki a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítésében közreműködő 100%-os állami tulajdonban álló gazdasági társaságot, valamint
• b) rendeletben állapítsa meg a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítésében közreműködő gazdasági társaság közreműködésére vonatkozó részletes szabályokat, a gazdasági társaság értékesítési eljárással összefüggő feladatait, valamint a gazdasági társaság által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő díj mértékét.

(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet az állami vagyon tekintetében megillető, az Nvtv. 12. § (3a) bekezdése szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jogra vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) az állam tulajdonában lévő vizek medrének használatáért fizetendő használati díj megállapításának elveit, módszereit és mértékét,
• b) a 3. § (2a) bekezdése szerinti tulajdonosi joggyakorló személyét, a tulajdonosi joggyakorlással érintett vagyoni kört, a tulajdonosi joggyakorló jogainak és kötelezettségének körét, a joggyakorlás szabályait, időtartamát.
• c) a 33. § (4) bekezdése alapján értékesítésre kijelölt ingatlant.

(3)

(4)

72. § A 36. § (11) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Melléklet a 2007. évi CVI. törvényhez¶