2007. évi CV. törvény a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről

2007. évi CV. törvény

a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről

1. § E törvény állapítja meg a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében megvalósuló együttműködés és információcsere szabályait.

2. § E törvény alkalmazásában:

• a) Schengeni Információs Rendszer (SIS): a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény (a továbbiakban: Schengeni Végrehajtási Egyezmény) IV. címe szerinti információs rendszer,
• b) a SIS nemzeti része (N.SIS): olyan információs rendszer, amelynek adattartalma megegyezik a Központi SIS, valamint a SIS-ben részt vevő valamennyi állam adatállományával, amely Magyarország területén történő lekérdezés céljára szolgál,
• c) figyelmeztető jelzés: az a SIS-ben elhelyezett adat, amely lehetővé teszi, hogy az elrendelt intézkedés céljából valamely személy vagy tárgy azonosítható legyen,
• d) kiegészítő információ: a figyelmeztető jelzéssel összefüggő, a SIS-ben nem szereplő adat, amely a személy vagy tárgy azonosítását, illetve az elrendelt intézkedés végrehajtását segíti elő,
• e) SIRENE Iroda: a Schengeni Információs Rendszer Kiegészítő Információinak Cseréjét Biztosító Nemzeti Hatóság,
• f) SIRENE-kézikönyv: az Európai Közösségek Bizottságának a SIRENE-kézikönyv módosításáról szóló 2006/757/EK és 2006/758/EK európai bizottsági határozat mellékleteként közzétett kézikönyv,
• g) megjelölés: a figyelmeztető jelzéshez csatolt megjegyzés, amellyel a SIS-ben részt vevő állam azt jelzi, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén nem hajtja végre, mert az nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze.

3. § Az N.SIS informatikai központjának (a továbbiakban: N.SIS Hivatal) feladatait a Kormány által kijelölt szerv látja el, amely ennek keretében:

• a) biztosítja az N.SIS folyamatos működésének technikai és személyi feltételeit,
• b) biztosítja az e törvényben erre feljogosított szervezeteknek a SIS adatbázisához történő hozzáférését,
• c) gondoskodik figyelmeztető jelzésekként az arra kötelezett szervezetek által továbbított adatok elhelyezéséről az N.SIS-be, és ezzel egyidejűleg megküldi azokat a Központi SIS-nek,
• d) nyilvántartást vezet az N.SIS-ben történő adatkezelési és adatfeldolgozási tevékenységekről, és a hozzáférési jogosultságokról,
• e) az általa végzett N.SIS-be történő adattovábbítás során felmerülő többszörös jelzéselhelyezés kezdeményezéséről – az adatelhelyezést kezdeményező szerv mellett – haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát,
• f) gondoskodik a tevékenységével összefüggő adatbiztonsági, adatvédelmi követelmények betartásáról.

3/A. § Az N.SIS Hivatal az N.SIS-szel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

4. § (1) A SIRENE Iroda e törvényben és az Európai Unió jogi aktusában meghatározott feladatait a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) látja el.

(2) A SIRENE Iroda biztosítja a kiegészítő információk cseréjét, végzi az N.SIS-ben elhelyezett adatok minőségének ellenőrzését, és szükség esetén megkeresi az adatot megküldő szervet az adat helyesbítése vagy további adat közlése céljából.

(3) A SIRENE Iroda feladatai végrehajtása érdekében hozzáféréssel rendelkezik a SIS-ben tárolt adatokhoz.

(4) A SIRENE Iroda nyilvántartást vezet a kiegészítő információk beszerzéséről, továbbításáról és az ahhoz történő hozzáférési jogosultságokról.

(5) A SIRENE Iroda a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feladatokkal érintett személyes adatok tekintetében adatkezelő.

5. § (1) A SIS-be figyelmeztető jelzést kell elhelyezni:

• a) arról, akivel szemben átadás céljából európai elfogatóparancsot vagy kiadatás céljából nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki,
• b) arról, akit a rendőrségről szóló törvény szerinti eltűnt személynek kell tekinteni, és emiatt körözését rendelték el,
• c) arról, akit a büntetőeljárásban terheltként vagy tanúként kívánnak idézni, de lakó- vagy tartózkodási helye ismeretlen és emiatt körözését rendelték el,
• d) arról, aki szabadságvesztés büntetésének letöltését, vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg, és emiatt körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn,
• e) arról a nem EGT-állampolgár külföldiről, aki beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, kivéve, ha a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a magyar állam által megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség vissza nem térítése vagy a kiszabott, de meg nem fizetett helyszíni bírság vagy szabálysértési bírság végrehajtásának eredménytelensége miatt került sor,
• f) arról a személyről vagy gépjárműről, akivel vagy amellyel kapcsolatban a Rendőrség vagy a Vám- és Pénzügyőrség leplezett figyelést rendelt el,
• g) arról a 6. § (3) bekezdésében meghatározott tárgyról, amelynek körözését rendelték el,
• h) arról az okmányról, illetve annak a gépjárműnek a hatósági jelzéséről, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba bejegyezték.

(2) A SIRENE Iroda – ha ezt a SIS lehetővé teszi – a figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, ha észleli, hogy a SIS-t alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzése alapján elrendelt intézkedés a magyar joggal, Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, és emiatt az nem hajtható végre.

(3) A megjelölés SIS-be történő felvétele érdekében a SIRENE Iroda a SIS-t alkalmazó külföldi állam SIRENE Irodáját keresi meg.

6. § (1) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés legfeljebb a következő adatokat tartalmazza:

• a) családi név és utónév (utónevek), születési családi név és utónév (utónevek), adott esetben álnév (álnevek),
• b) különös, objektív és nem változó testi ismertetőjegyek,
• c) születési hely és idő,
• d) nem,
• e) állampolgárság,
• f) figyelemfelhívás arra, hogy az érintett személy esetleg fegyvert tarthat magánál,
• g) figyelemfelhívás arra, hogy az érintett személy esetleg erőszakosan viselkedhet,
• h) a figyelmeztető jelzés elhelyezésének indoka,
• i) a foganatosítandó intézkedés.

(2) Az (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott adatokat csak az 5. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában meghatározott figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából lehet továbbítani.

(3) A SIS-be a következő tárgyakra vonatkozó adatokat kell továbbítani:

• a) 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű,
• b) 750 kg-ot meghaladó önsúlyú utánfutó és lakókocsi,
• c) lőfegyver,
• d) kitöltött vagy kitöltetlen úti okmány, személyazonosító igazolvány, tartózkodásra jogosító engedély, vezetői engedély és gépjármű forgalmi engedély,
• e) a gépjármű külön jogszabály szerinti hatósági jelzése,
• f) feljegyzett sorszámú bankjegy.

7. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján figyelmeztető jelzés elhelyezésére abban az esetben van lehetőség, ha megalapozottan feltehető, hogy az információgyűjtéssel vagy adatellenőrzéssel érintett személy öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűntettet fog elkövetni (készít elő) a SIS-t alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő.

(2) Az 5. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Rendőrség figyelmeztető jelzést helyez el a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére is abban az esetben, ha Magyarország vagy más, SIS-t alkalmazó külföldi állam nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység elhárítása érdekében az indokolt.

8. § Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése és a 14. § szerinti adatokat az európai vagy nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megküldi a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be történő elhelyezése céljából.

9. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének b)–d) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti adatokat a körözést folytató rendőri szerv megküldi a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be történő elhelyezése céljából.

(2) Az 5. § (1) bekezdésének f) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése, illetőleg a (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti adatokat a Rendőrség vagy a Vám- és Pénzügyőrség információgyűjtést vagy adatellenőrzést végző szerve megküldi a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be történő elhelyezése céljából.

(3) Az 5. § (1) bekezdésének g) pontja esetén a 6. § (3) bekezdésének a)–c) és f) pontja szerinti adatokat a körözést folytató rendőri szerv megküldi a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be történő elhelyezése céljából.

10. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének e) pontja esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti adatokat az idegenrendészeti hatóság megküldi a SIRENE Irodának, amely továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be történő elhelyezése céljából.

(2) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzést a SIRENE Iroda nem továbbítja az N.SIS-be, illetve a már továbbított figyelmeztető jelzést törli, ha az érintett személy a SIS-t alkalmazó külföldi állam által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, feltéve, hogy azt a kiegészítő információk továbbítását követően nem vonták vissza.

(3) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzést a SIRENE Iroda haladéktalanul törli az N.SIS-ből, amennyiben a SIS-t alkalmazó külföldi állam jelzi, hogy az érintett részére tartózkodási engedélyt állított ki.

11. § Az 5. § (1) bekezdésének h) pontja esetén a 6. § (3) bekezdésének d) és e) pontja szerinti adatokat

• a) arra az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült személyazonosító igazolványra vonatkozóan, amelynek elvesztését, eltulajdonítását megsemmisülését, a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezte, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv,
• b) arra az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmányra vonatkozóan, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási szerv az útiokmány-nyilvántartásba bejegyezte, a központi útiokmány-nyilvántartó szerv,
• c) arra az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vezetői engedélyre, forgalmi engedélyre, illetve gépjármű külön jogszabály szerinti hatósági jelzésére vonatkozóan, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási szerv a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyezte, a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv,
• d) arra az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmányra és tartózkodásra jogosító engedélyre vonatkozó adatot, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartásba bejegyezte, a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv

továbbítja az N.SIS Hivatalnak a figyelmeztető jelzés N.SIS-be történő elhelyezése céljából.

12. § (1) Az adatok továbbítása – a 8–10. §-ban meghatározott esetekben a SIRENE Iroda közreműködésével – a SIRENE-kézikönyv rendelkezéseinek megfelelően történik.

(2) A 8–10. § alapján adatot továbbító szerv haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát, illetve a 11. § alapján adatot továbbító az N.SIS Hivatalt, ha az általa továbbított adat módosítása, kiegészítése, javítása vagy törlése szükséges.

13. § Kiegészítő információt a SIRENE Iroda a következő esetekben továbbíthat:

• a) a figyelmeztető jelzés elhelyezése előtt konzultáció vagy tájékoztatás céljából,
• b) az elrendelt intézkedés végrehajtása érdekében,
• c) ha az elrendelt intézkedést nem lehet végrehajtani,
• d) ha a SIS-ben elhelyezett adat kijavítása, helyesbítése szükséges,
• e) a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségének, illetve elsőbbségének tisztázása érdekében,
• f) a hozzáférési jog gyakorlásának tisztázása érdekében.

14. § Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezése esetén – ezzel egyidejűleg – a SIRENE Iroda a SIS-t alkalmazó államok részére továbbítja a következő kiegészítő információkat is:

• a) az európai, illetve nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése,
• b) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje, száma,
• c) a bűncselekmény jogi minősítése,
• d) a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a keresett személy részvételének módja a bűncselekményben,
• e) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa.

15. § A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából – az adatigénylés céljának meghatározása mellett – az alábbi adatok átvételére jogosult:

• a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgár személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítója, név- és lakcímadatai, anyja neve, arcképmása, állampolgársága, születési helye, születési ideje, neme, családi állapota, a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje,
• b) a külföldre utazásról szóló törvény szerinti útiokmány-nyilvántartásból arról, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal, valamint az úti okmány birtokosának családi és utóneve – ideértve a születési családi és utónevet is –, arcképmása, az úti okmány elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, illetőleg megkerülésének ténye, valamint az úti okmány okmányazonosítójának megjelölése esetén az úti okmány kiadásának, cseréjének, visszavonásának, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének ténye,
• c) a személyazonosító jel és a meghívó adatainak kivételével a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokban szereplő összes adat,
• d) a személyazonosító jel kivételével a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti résznyilvántartásokban szereplő, az EGT-állampolgár harmadik országbeli családtagjára vonatkozó összes adat,
• e) a körözési nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő összes adat,
• f) az európai vagy a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságtól az e törvény 6. §-a (1) bekezdésének b), f) és g) pontjában meghatározott adat, illetve feltételezés, valamint a 14. §-ban meghatározott adatok,
• g) a személyi azonosító kivételével a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti bűntettesek nyilvántartásában, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő összes adat,
• h) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti fogvatartotti nyilvántartásból a fogvatartott személyazonosító adatai, fényképe és lakcíme,
• i) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti – engedély-nyilvántartásból a járművezető személyazonosító adata és lakcíme, arcfényképe, az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására, eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok, – járműnyilvántartásból – a régi tulajdonos (átruházó) tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség teljesítése időpontjának kivételével – az összes adat,
• j) az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának időtartama kivételével a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti lőfegyverek központi nyilvántartásában szereplő összes adat.

16. § Az 5. § (1) bekezdésének g), illetve h) pontja szerinti célból a SIS-t alkalmazó külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján megtalált tárgyat, okmányt, vagy hatósági jelzést le kell foglalni, és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvénynek a tárgyak visszaadására vonatkozó rendelkezései értelemszerű alkalmazásával a SIRENE Irodán keresztül az adott figyelmeztető jelzést kibocsátó külföldi hatóságnak kell átadni.

17. § A SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:

• a) a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően;
• b) a Rendőrség nyomozó hatósági, közbiztonság- védelmi, körözési, valamint határrendészeti feladatai ellátásához, valamint a vámhatóság nyomozó hatósági feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően;
• c) az idegenrendészeti hatóság
• ca) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó adatot érintően,
• cb) kitöltött vagy kitöltetlen úti okmányra, személyazonosító igazolványra, tartózkodásra jogosító engedélyre, vezetői engedélyre vonatkozó adatot érintően;
• d) a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos eljárásban a közlekedési igazgatási hatáskörben eljáró szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó szerv
• da) az ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett, 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjárműre vonatkozó adatot érintően,
• db) az ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett, 750 kg-ot meghaladó saját tömegű utánfutóra, illetve lakókocsira vonatkozó adatot érintően,
• dc) az ellopott, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített, kitöltött gépjármű forgalmi engedélyre vonatkozó adatot érintően,
• dd) az ellopott, jogellenesen felhasznált vagy elveszett, kitöltetlen, a dc) alpont szerinti közokiratra vonatkozó adatot érintően,
• de) az ellopott, jogellenesen felhasznált, elveszett vagy érvénytelenített gépjármű külön jogszabály szerinti hatósági jelzésére vonatkozó adatot érintően.

18. § (1) Az adatkezelés és az adatfeldolgozás jogszerűsége és jogszerűségének ellenőrizhetősége céljából a SIRENE Iroda, valamint az N.SIS Hivatal nyilvántartást vezet a SIS-be történő adatbevitelről, a SIS-ben történő adatmódosításról, valamint adattörlésről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

• a) az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,
• b) az adatbevitel, -módosítás, -törlés tényét és időpontját,
• c) az adatbevitelt, -módosítást vagy -törlést elrendelő szerv megnevezését és az intézkedés jogalapját, valamint az intézkedést végrehajtó személy azonosító adatát,
• d) a kiegészítő információkat szolgáltató szerv megnevezését, valamint a szolgáltatott adatok körét.

(3) A személyes adatok továbbításáról az N.SIS Hivatal, illetőleg a SIRENE Iroda – az általa továbbított adatok tekintetében – adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

• a) az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,
• b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
• c) a továbbított adatok körét, az adattovábbítás célját és jogalapját,
• d) az adatigénylő megnevezését,
• e) az adattovábbítás időpontját.

(4) A SIRENE Iroda az (1)–(3) bekezdés rendelkezését a kiegészítő információ tekintetében is alkalmazza.

(5) A (3) bekezdés szerinti adattovábbítási nyilvántartás alapján – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.

(6) A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba csak a figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adatot továbbító szerv az általa továbbított adat tekintetében, továbbá a SIRENE Iroda és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tekinthet be.

(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait három évig meg kell őrizni.

19. § (1) A SIRENE Iroda köteles az érintettet – kérelmére – tájékoztatni arról, hogy a SIS-ben, valamint a kiegészítő információk között róla milyen adatot kezel, kinek és milyen célból továbbított adatot. A tájékoztatás akkor tagadható meg, ha azt külön törvény lehetővé teszi, illetve, ha ez a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos intézkedés jogszerű végrehajtása vagy harmadik személy jogainak védelme érdekében szükséges. A megtagadás tényéről és jogalapjáról az érintettet tájékoztatni kell.

(2) Ha az érintett olyan adatokról kér tájékoztatást, amelyet más, SIS-t alkalmazó állam helyezett el a SIS-ben, akkor a kérelmet – válaszadás céljából – az érintett állam központi hatóságának kell megküldeni.

20. § (1) A SIS-sel összefüggésben végzett adatkezelés jogszerűségét, illetőleg az adatkezelés jogszerűségét kifogásoló bejelentéseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ellenőrzi, illetőleg vizsgálja ki.

(2) Ha a bejelentéssel érintett adatokat más, SIS-t alkalmazó állam illetékes hatósága helyezte el a SIS-be, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a bejelentést az érintett tagország ellenőrző hatóságának bevonásával vizsgálja ki.

21. § (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése, valamint visszavonása és visszavonásának elmulasztása, a figyelmeztető jelzés adattartalmának módosítása miatti jogorvoslatra a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő bíróság, hatóság vagy szerv eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.

(2) Ha a figyelmeztető jelzés elhelyezését a SIS-t alkalmazó külföldi állam rendelte el, és Magyarországon információ merül fel arra, hogy valamely adat téves vagy azt jogellenesen tárolják, akkor az (1) bekezdés szerinti jogorvoslatra az elrendelő állam jogszabályai szerint van lehetőség. Ebben az esetben a jogorvoslatot a SIRENE Irodán keresztül lehet az érintett külföldi állam illetékes bíróságánál vagy hatóságánál kezdeményezni. Ha a SIRENE Iroda megkeresésére az érintett külföldi állam az adatot nem javítja ki vagy nem törli, a SIRENE Iroda a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 115. cikkének (1) bekezdésében említett közös ellenőrző hatósághoz fordulhat.

21/A. § (1) Ha a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv vagy a SIS-t alkalmazó külföldi állam hatósága a SIS-ben történt lekérdezés eredményeként megállapítja, hogy az érintett személy személyazonosságával visszaéltek, bármely megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság – az érintett személy erre vonatkozó kifejezett kérelmére – a kérelmező személyről elektronikus tárolásra, illetve azonosításra alkalmas módon fényképfelvételt készít és ujjnyomatot vesz.

(2) A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság a fényképfelvételt és az ujjnyomatot elektronikus úton, haladéktalanul továbbítja a SIRENE Irodának, amely azokat elektronikus módon, kiegészítő információként tárolja. Az adatok csak az érintett személy azonosítására használhatók fel, és azokat a figyelmeztető jelzés törlését követően törölni kell.

(3) Ha a SIRENE Iroda tudomására jut, hogy az a személy, akire vonatkozóan figyelmeztető jelzést kíván elhelyezni vagy helyezett el a SIS-ben, más személyazonosságával visszaél, erről haladéktalanul értesíti a többi SIS-t alkalmazó állam SIRENE Irodáját.

(4) A SIRENE Iroda az (1) bekezdés szerinti esetben az adattovábbításra kötelezett szervnél kezdeményezi, hogy vizsgálja meg, miszerint a figyelmeztető jelzés fenntartása indokolt-e. Az adattovábbításra kötelezett szerv a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda a vizsgálat eredményétől függően törli vagy fenntartja a figyelmeztető jelzést.

22. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény célja az Európai Unió bűnüldözési, határellenőrzési és a külföldiek beutazásának és tartózkodásának ellenőrzését szolgáló információs rendszereivel megvalósuló adat- és információcsere szabályainak megállapítása, valamint a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL) keretében megvalósuló együttműködés megerősítése.”

23. § A NEBEK tv. 2. §-ának a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„a) nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet: az Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL), az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF), a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL), a Schengeni Információs Rendszer (SIS) központja, valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó egyéb többoldalú nemzetközi szerződésen alapuló regionális bűnüldözési szervezetek központja;

b) magyar együttműködő szerv: törvény alapján nyomozó hatósági jogkörrel rendelkező szerv; valamint külön törvény, illetőleg az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adattovábbításra köteles, illetőleg kiegészítő információt szolgáltató szerv;”

24. § (1) A NEBEK tv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A magyar együttműködő szerv a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezettel és nemzeti egységeivel, valamint a két- és többoldalú nemzetközi szerződésben részes állammal folytatott együttműködése során – ha más jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Rendőrség szervezetébe tartozó Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján továbbít adatot, információt, illetőleg kezdeményez adat-, illetve információigénylést vagy egyéb intézkedést.”

(2) A NEBEK tv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A NEBEK ellátja a Schengeni Információs Rendszer Kiegészítő Információinak Cseréjét Biztosító Nemzeti Hatóság (SIRENE Iroda) külön törvényben, illetőleg az Európai Unió jogi aktusában meghatározott feladatait.”

25. § A NEBEK tv. 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A NEBEK jogosult annak a személyes és bűnüldözési adatnak – beleértve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is – a kezelésére, átvételére és továbbítására, amely a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet és nemzeti egységei hatáskörébe tartozik, illetve amelyre a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködését szabályozó nemzetközi szerződés, külön törvény vagy az Európai Unió jogi aktusának hatálya kiterjed, különösen, ha az adat a szervezett bűnözéssel, terrorizmussal, kábítószer-bűnözéssel, nukleáris és radioaktív anyaggal, embercsempészettel, emberkereskedelemmel, gépjárművekkel, illetve az euróval kapcsolatos bűncselekményekkel, továbbá az Európai Unió határainak őrizetével és az illegális migráció elleni küzdelemmel függ össze.

(2) A NEBEK jogosult – közvetlen hozzáféréssel is – az (1) bekezdés alapján érkezett megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és bűnüldözési adatot térítés nélkül átvenni az együttműködő szervek által kezelt adatállományokból, amennyiben törvény vagy az Európai Unió jogi aktusa az adatok átvételét, illetőleg külföldre továbbítását az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok valamelyikéből lehetővé teszi.”

26. § A NEBEK tv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NEBEK a nemzetközi megkeresés alapján köteles és jogosult az általa beszerzett adatot – beleértve a titkos információgyűjtéssel érintett személyes adatot és információt is – külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy a nemzetközi szerződésben meghatározottak szerinti biztonsági előírásoknak megfelelő távadat-átviteli hálózat igénybevételével vagy a külföldre telepített összekötője útján továbbítani a megkereső nemzetközi szervezethez.”

27. § A NEBEK tv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magyar együttműködő szerv által nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet és nemzeti egységei, valamint a bűnüldöző szervek együttműködését szabályozó két- és többoldalú nemzetközi szerződés által érintett állam részére szolgáltatott információn, adaton – a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet, illetve a másik állam követelményeinek megfelelően – fel kell tüntetni az információ felhasználhatóságát.”

28. § A NEBEK tv. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A NEBEK a részére megküldött, az általa átvett vagy továbbított adatot a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy a nemzetközi szerződésben foglaltaktól eltérő célra nem használhatja fel. Az általa kezelt adatokat a külön törvény alapján az adat-, illetve információigénylésre, továbbá az adat-, illetve információ továbbításának kezdeményezésére jogosult szerv, valamint az adatvédelmi ellenőrző szerv kivételével más külföldi és hazai szervnek vagy személynek nem továbbíthatja, abból strukturált adatállományt csak akkor hozhat létre, ha ezt a vonatkozó nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió jogi aktusa lehetővé teszi.

(2) A különböző célból létrehozott adatállományokat elkülönítetten kell kezelni, azok egymással nem kapcsolhatók össze.”

29. § A NEBEK tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8. § „A NEBEK köteles az érintett személyt – kérelmére – a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában, illetőleg nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően tájékoztatni az általa kezelt vagy továbbított adatairól, illetőleg teljesíteni a helyesbítés iránti kérelmet.”

30. § A NEBEK tv. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NEBEK köteles a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet központjába továbbított adatot a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában, illetőleg nemzetközi szerződésben meghatározott határidőben felülvizsgálni és szükség esetén a törlést elrendelni, valamint jelezni a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet központjának az általa korábban továbbított adatok törlését vagy helyesbítését.”

31. § A NEBEK tv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„

9/A. § (1) A NEBEK gondoskodik – az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányokra, illetve a gépjármű külön jogszabály szerinti hatósági jelzésére vonatkozó figyelmeztető jelzés kivételével – a schengeni figyelmeztető jelzés, valamint a külön törvényben meghatározott kiegészítő információknak a Schengeni Információs Rendszerbe történő elhelyezéséről, módosításáról, kiegészítéséről és javításáról, a külön törvény alapján figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adattovábbításra kötelezett szerv rendelkezése alapján.

(2) A NEBEK – amennyiben az elhelyezésre kötelezett szerv külön törvény szerint a figyelmeztető jelzés elhelyezése céljának megvalósulásáról értesíti – gondoskodik a bevitt figyelmeztető jelzés és az ahhoz kapcsolódó adatoknak a Schengeni Információs Rendszerből történő törléséről.

(3) A NEBEK – ha az Európai Unió jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – a személyek felkutatását kezdeményező figyelmeztető jelzés bevitelétől számított 3 év, illetőleg a leplezett információgyűjtés esetén 1 év elteltével a SIS-ben elhelyezett figyelmeztető jelzés felülvizsgálatát kezdeményezi a figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adattovábbításra kötelezett szervnél, amely tájékoztatja a NEBEK-et arról, hogy a figyelmeztető jelzés törölhető vagy arról, hogy arra még továbbra is szükség van.

(4) A figyelmeztető jelzés tárolási határidejének meghosszabbítása esetén is értelemszerűen alkalmazni kell a (3) bekezdés rendelkezéseit.

(5) Tárgyra vonatkozó figyelmeztető jelzést az elhelyezéstől számított 10 év, tárgyra vonatkozó leplezett információgyűjtés esetén 5 év elteltével törölni kell.

(6) A NEBEK a részére a SIS-ben részt vevő más állam SIRENE Irodája által továbbított kiegészítő információkat legkésőbb az azok alapját képező figyelmeztető jelzés törlésével egy időben törli. A NEBEK a magyar hatóság által elrendelt figyelmeztető jelzéshez, valamint a magyar hatóság által foganatosított intézkedéshez kapcsolódó kiegészítő információkat legkésőbb az azok alapját képező figyelmeztető jelzés törlésével egy időben törli.”

32. § (1) A NEBEK tv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NEBEK vezetője, illetőleg az adattovábbításban érintett hazai adatkezelő szerv vezetője gondoskodik a nemzetközi szervezet által meghatározott, illetőleg a külön törvényben, az Európai Unió jogi aktusában vagy nemzetközi szerződésben foglalt adatvédelmi, adatbiztonsági és titokvédelmi követelmények betartásáról.”

(2) A NEBEK tv. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A NEBEK tevékenységével kapcsolatos közérdekű adat nyilvánosságra hozatalát a NEBEK vezetője megtagadhatja, ha ezt bűnüldözési, bűnmegelőzési cél feltétlenül indokolttá teszi, ha külön törvény, az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés így rendelkezik, vagy ha a nemzetközi szervezet ezt kéri.”

33. § A NEBEK tv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvénynek a magyar együttműködő szerv és a Schengeni Információs Rendszer együttműködésére vonatkozó rendelkezései az Európai Unió Tanácsának a Schengeni Információs Rendszer alkalmazását a Magyar Köztársaság számára lehetővé tevő határozatában meghatározott napon lépnek hatályba.”

34. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) 6/A. §-ának (1) bekezdése felvezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:

„A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés, illetve a kényszergyógykezelés végrehajtása érdekében lakcímfigyelést, illetve körözést rendelhet el, illetőleg elfogatóparancsot bocsáthat ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek, illetőleg kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki”

(2) A Bv.tvr. 6/A. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés, illetve a kényszergyógykezelés végrehajtása érdekében lakcímfigyelést, illetve körözést rendelhet el, illetőleg elfogatóparancsot bocsáthat ki annak az ismeretlen helyen tartózkodó elítéltnek, illetőleg kényszergyógykezeltnek a felkutatása érdekében, aki]

„e) a jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg.”

35. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A központi szerv haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, illetve találását bejelentették, és ezt a tényt a központi nyilvántartásba bejegyezték.

(9) A központi szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezeli a (8) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos adatokat.”

36. § (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti megkeresést a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) útján is elő lehet terjeszteni. A NEBEK intézkedik a keresett személy kiadatás céljából történő őrizetbe vétele és a Fővárosi Bíróság elé állítása iránt. Az őrizet tartama legfeljebb hetvenkét óra lehet.”

(2) Az Nbjt. 32. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

32. § „(1) Ha külföldön tartózkodó olyan terhelt ellen kell büntetőeljárást lefolytatni, akivel szemben kiadatásnak van helye, a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot bocsát ki, és az iratokat megküldi a miniszternek.

(2) Ha jogerősen kiszabott szabadságvesztést külföldön lévő terhelttel szemben kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtási bíró nemzetközi elfogatóparancsot bocsát ki.

(3) A nemzetközi elfogatóparancsot és a jogerős ítéletet meg kell küldeni a miniszternek.

(4) A nemzetközi elfogatóparancsot a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni.

(5) A nemzetközi elfogatóparancs hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területére is.

(6) A nemzetközi elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó haladéktalanul megküldi a miniszternek. A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni.”

37. §

38. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény a következő 73/A. §-sal egészül ki:

„

73/A. § (1) Európai elfogatóparancs, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancs kibocsátása esetén a 73. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsátott ki, és tudomást szerez arról, hogy más eljárásban a terhelt ellen európai elfogatóparancsot, illetve a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki – ha annak a terhelt, illetve az elfogatóparanccsal érintett bűncselekmény tekintetében a törvényben meghatározott feltételei fennállnak –, európai elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsát, illetve ennek érdekében intézkedik.”

39. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 4. §-ának ga) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartó feladat- és hatásköre:

g) a külföldről behozott használt jármű származásellenőrzési nyilvántartásba vételét követően, az első magyarországi forgalomba helyezését megelőzően a jármű származását ellenőrzi, és ennek érdekében:]

„ga) jogosult a nemzetközi körözési nyilvántartásból, a Schengeni Információs Rendszerből, valamint más külföldi hatóság nyilvántartásából adatot igényelni,”

(2) A Kknyt. 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szöveg az (1) bekezdés számozást kapja:

„(2) A nyilvántartó haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja annak a forgalmi engedélynek, vezetői engedélynek, illetve a jármű hatósági jelzésének az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisülését, találását bejelentették, és ezt a tényt a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyezték.”

(3) A Kknyt. 8. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az engedély-nyilvántartás tartalmazza az engedély:]

„j) elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére, valamint a figyelmeztető jelzés elhelyezésére vonatkozó adatokat,”

(4) A Kknyt. 9. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű]

„e) vonatkozásában a járműokmányoknak és a jármű hatósági jelzésének az elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, találására, megkerülésére, valamint a forgalmi engedély okmány, illetve a jármű hatósági jelzése tekintetében a figyelmeztető jelzés elhelyezésére vonatkozó adatokat.”

40. § (1) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztk.tv.) 2. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § „(1) A körözést személy esetén törvényben, holttest és tárgy esetén – az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok kivételével – jogszabályban meghatározott hatóság, szerv, személy (a továbbiakban együtt: hatóság) rendeli el.

(2) A körözést az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányok esetén e ténynek az okmányra vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni.”

(2) Az Sztk.tv. 12. §-ának (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

[A Rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek keretében]

„k) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény rendelkezései szerint a Schengeni Információs Rendszerben figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adatot továbbíthat, illetve abból a körözési feladatok ellátása céljából a SIRENE Iroda útján adatot igényelhet;

l) a központi közlekedési nyilvántartásból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásból az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült okmányokról a körözési feladatok ellátása céljából adatokat vehet át.”

(3) Az Sztk.tv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„

14/A. § A Rendőrség haladéktalanul továbbítja a Schengeni Információs Rendszerbe az alábbi, körözött személyre, illetve körözött tárgyra vonatkozó adatot:

a) az eltűnt személyre vonatkozó adatot,

b) a büntetőeljárásban tanúként vagy terheltként idézni kívánt személyre vonatkozó adatot, ha körözését lakó- vagy tartózkodási helyének közlése céljából rendelték el,

c) arra a személyre vonatkozó adatot, aki szabadságvesztés büntetésének letöltését nem kezdte meg, és körözését lakó- vagy tartózkodási helyének közlése céljából rendelték el,

d) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény 6. §-a (3) bekezdése szerinti tárgyra vonatkozó adatot,

e) az elveszett lőfegyverre vonatkozó adatot.”

(4) Az Sztk.tv. 16. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A körözési információs rendszerben történő rögzítés annak a rendőrkapitányságnak, illetve rendőr-főkapitányságnak a feladata,]

„c) amelynek a bíróság a nemzetközi elfogatóparancs vagy az európai elfogatóparancs kibocsátásáról, illetve visszavonásáról hozott határozatát megküldte.”

(5) Az Sztk.tv. 18. §-a a következő ah) alponttal egészül ki:

[A nyilvántartás a személykörözés tekintetében tartalmazza:

a) a körözött személy]

„ah) elfogása esetén várható magatartására (különösen esetleges erőszakos viselkedésére, fegyver birtoklására) vonatkozó információt;”

(6) Az Sztk.tv. 25. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal kapcsolatban kezelt adatok igénylésére jogosultak:]

„d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv a jogsegélykérelem elintézéséhez, valamint a nemzetközi szerződésekben meghatározott és a viszonossági gyakorlatból eredő feladatai teljesítéséhez, külföldi bűnüldöző szerv a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény szerint; valamint a Schengeni Információs Rendszerből a SIRENE Iroda útján adatigénylésre jogosult külföldi hatóság;”

(7) Az Sztk.tv. 25. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartásban a körözött személyekkel, holttestekkel, illetve tárgyakkal kapcsolatban kezelt adatok igénylésére jogosultak:]

„l) a személyazonosításra alkalmas okmány, illetve a járműokmányok kiadására jogosult hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához.”

41. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX. törvény) 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A keresett személy átadásáról a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) a Rendőrség közreműködésével gondoskodik, és annak – az érintett hatóságok megállapodása szerinti – a lehető legkorábbi időpontban meg kell történnie.”

(2) A 2003. évi CXXX. törvény 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a terhelttel szemben büntetőeljárást kell lefolytatni az Európai Unió valamely tagállamában történő elfogása és átadása érdekében, a bíróság haladéktalanul európai elfogatóparancsot bocsát ki. Ha a terhelten jogerősen kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetés-végrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak kell megküldeni. Az európai elfogatóparancsot a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni.”

(3) A 2003. évi CXXX. törvény 25. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az európai elfogatóparancs hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területére is.

(8) Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszűnt. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó haladéktalanul megküldi a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye – ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye – szerint illetékes rendőrkapitányságnak is meg kell küldeni.”

(4) A 2003. évi CXXX. törvény 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell arra a tárgyra, okmányra vagy hatósági jelzésre is, amelyre nem követtek el bűncselekményt, de külön törvény, illetve az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés eredményeként találták meg. Az így megtalált tárgyat, okmányt vagy hatósági jelzést a NEBEK-en keresztül, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam figyelmeztető jelzés kibocsátását elrendelő hatóságának kell átadni.”

42. §

43. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) E törvény 3. §-ának c) pontjából az „és ezzel egyidejűleg megküldi azokat a Központi SIS-nek,” szövegrész, 13–14. §-a, 15. §-ának a)–b), e)–j) pontja, 17. §-ának a) és b), valamint d) pontja és 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja az Európai Unió Tanácsának a Schengeni Információs Rendszer alkalmazását a Magyar Köztársaság számára lehetővé tevő határozatában meghatározott napon lép hatályba.

(3) E törvény 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 10. §-a, 11. §-ának d) pontja, 15. §-ának c) és d) pontja, valamint 17. §-ának c) pontja azon a napon lép hatályba, amelytől kezdve az Európai Unió Tanácsának határozata Magyarországot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására feljogosítja.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

• a) az Nbjt. 27. §-ának (1) bekezdésében az „az Interpol” szövegrész helyébe az „a NEBEK” szöveg, 33. §-ában az „az elfogatóparancsot” szövegrész helyébe az „a nemzetközi elfogatóparancsot” szöveg;
• b) a NEBEK tv. 6. §-ának (1) bekezdésében a „bűnüldöző” szövegrész helyébe az „együttműködő” szöveg, 7. §-ának (4) bekezdésében a „nemzetközi bűnüldözési szervezet” szövegrész helyébe a „nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet” szöveg, 9. §-ának (2) bekezdésében a „nemzetközi bűnüldözési szervezet jelzi” szövegrész helyébe a „nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezet jelzi” szöveg, illetve a „tájékoztatja a nemzetközi bűnüldözési szervezetet” szövegrész helyébe a „tájékoztatja a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott szervezetet” szöveg;
• c) a 2003. évi CXXX. törvény 20. §-ának (6) bekezdésében az „az Interpolt” szövegrész helyébe az „a NEBEK-et” szöveg, 33. §-ában az „az Interpol” szövegrész helyébe az „a NEBEK” szöveg

lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kknyt. 5. §-ának g) pontja, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

44. § (1) E törvény hatálybalépésének napjától 2007. december 31-ig

• a) e törvény 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a SIS-ben figyelmeztető jelzést kell elhelyezni arról a személyről vagy gépjárműről, akivel avagy amellyel kapcsolatban az eljárás jellegének leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével a Határőrség információgyűjtést vagy adatellenőrzést végez;
• b) az e törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti adatokat a Határőrség a SIRENE Irodán keresztül a figyelmeztető jelzést kibocsátó külföldi hatóságnak továbbíthatja;
• c) e törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerinti adattovábbítást a Határőrség információgyűjtést vagy adatellenőrzést végző szerve végzi;
• d) e törvény 17. §-a alapján a Határőrség rendészeti tevékenységének, bűnüldözési feladatainak ellátásához a SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik.

(2) Legkésőbb 2008. január 1-jéig kiegészítő információt kell továbbítani arról, hogy a Határőrség által továbbított figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló eljárást 2008. január 1-jétől mely rendőri szerv folytatja.

45. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

• a) kijelölje az N.SIS informatikai központ feladatait ellátó szervet,
• b) rendeletben szabályozza a SIS-be történő adatbevitel elrendelésének és végrehajtásának, valamint az N.SIS Hivatal és a SIRENE Iroda technikai és adminisztratív feladatai ellátásának részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a határrendészetért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza a SIS-be történő adatbevitel elrendeléséhez felhasználandó iratmintákat.

46. § Ha az 5. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló intézkedés elrendelésére e törvény hatálybalépése előtt került sor, az elrendelő bíróság vagy hatóság az e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül – a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló intézkedés jogszerűségének és időszerűségének felülvizsgálatát követően – intézkedik a figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából a SIS-be történő adattovábbítás érdekében.

Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

47. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

• a) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 92–119. cikke,
• b) a terrorizmus elleni küzdelem keretében a Schengeni Információs Rendszer egyes új funkcióinak bevezetéséről szóló 871/2004/EK tanácsi rendelet (2004. április 29.) 1. cikke,
• c) néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló 2005/211/IB tanácsi határozat (2005. február 24.) 1. cikke,
• d) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (2002. június 13.) 9. cikke.