2007. évi CLXXXI. törvény a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról

2007. évi CLXXXI. törvény

a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról

A hazai és uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések sikere nemzeti érdek. A fejlesztési támogatások odaítéléséről és felhasználásáról döntő intézményrendszer átlátható működését biztosító jogszabályok megalkotása és érvényesítése ezért minden felelős, hazafias közéleti erő közös érdeke és kötelessége. Jogos igénye Magyarországnak, hogy e nemzeti közös nevező érvényesítése érdekében a közpénzekből származó források felhasználásával és befektetésével megvalósuló fejlesztések ügye jogi-politikai védelmet kapjon a pártpolitikai vitáktól, illetve a kormányzati ciklusváltásoktól egyaránt. Az Országgyűlés ezért a közpénzekből nyújtott támogatások fokozottabb átláthatóságának megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény hatálya

• a) az államháztartás alrendszereiből,
• b) az európai uniós forrásokból,
• c) a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból,
• d) a 100%-os állami tulajdonban álló szervezet által létrehozott alapítványtól

származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek – ide nem értve a társasházat – (a továbbiakban együtt: személy) számára odaítélt, természetben vagy pénzben juttatott támogatásokra terjed ki.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott

• a) társadalombiztosítási pénzbeli és természetbeni ellátásokra,
• b) a fogyatékos természetes személyeknek a fogyatékos élethelyzetre tekintettel nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokra,
• c) családtámogatásokra,
• d) természetes személyeknek a méltánylást igénylő élethelyzetükre figyelemmel, továbbá jövedelmük pótlása, illetve kiegészítése érdekében rászorultsági alapon nyújtott egyéb szociális pénzbeli, természetbeni és személyes jellegű ellátásokra.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki a külön jogszabályok által szabályozott azon támogatások elbírálására, folyósítására és nyilvántartására, amelyeket az államháztartás valamely alrendszeréből határon túli magyar szervezetek vagy személyek számára nyújtanak.

(4) A támogatás nem minősül egyedi döntés alapján nyújtott támogatásnak, ha a támogatás nyújtásának minden feltételét jogszabály meghatározza, és a támogatási döntés meghozatala során a döntéshozónak mérlegelési joga nincs. Nem minősül mérlegelési jognak, ha a döntéshozó a jogszabályban meghatározott támogatási keret kimerüléséig a támogatás odaítélésére vonatkozó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket beérkezési sorrendben teljesíti.

2. § (1) E törvény alkalmazásában

• a) támogatási döntés: az 1. § (1) bekezdés szerinti támogatásban részesülő személy, valamint az e személy részére juttatandó konkrét támogatási összeg meghatározása;
• b) döntés-előkészítésben közreműködő: az a természetes személy, aki
• ba) munkaviszony jellegű jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszony alapján részt vesz a pályázati kiírás vagy a támogatási döntés előkészítésében,
• bb) támogatási döntés meghozatalára irányuló eljárásban javaslattételi, véleményezési joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező testület tagja;
• c) döntéshozó: az a természetes személy, aki
• ca) feladat- és hatásköre alapján a támogatási döntés meghozatalára jogosult, vagy az erre jogosult szerv vezetője vagy testület tagja,
• cb) feladat- és hatásköre alapján támogatási döntésre érdemi befolyással rendelkezik, így különösen, ha a támogatási döntéshez kapcsolódóan egyetértési, vétó-, hozzájárulási, illetve jóváhagyási joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező szerv vezetője vagy testület tagja;
• d) kizárt közjogi tisztségviselő:
• da) a köztársasági elnök,
• db) a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszteri biztos, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár,
• dc) az országgyűlési képviselő és a Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő,
• dd) a polgármester, a főpolgármester, továbbá a vármegyei közgyűlés elnöke,
• de) a db) alpont alá nem eső további, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő,
• df) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti politikai vagy biztosi szolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő,
• dg) a rendőrségi szerv országos parancsnoka és országos főigazgatója,
• dh) a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatója,
• di) a Honvéd Vezérkar főnöke,
• dj) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény által meghatározott regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsága tagjai, illetve az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai;
• e) nem kizárt közjogi tisztségviselő:
• ea) a helyi önkormányzati és a nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület tagja, a helyi önkormányzat képviselő-testülete bizottságának tagja, valamint a vármegyei közgyűlés tagja, az alpolgármester, illetve a főpolgármester-helyettes,
• eb) a nemzetiségi szószóló, az országgyűlési képviselői mandátummal nem rendelkező háznagy,
• ec) a belső kontrollrendszer működtetésére kötelezett szervezet első számú vezetője,
• ed) a Kit. szerinti – a d) pont alá nem eső – szakmai felsővezető,
• ee) a központi államigazgatási szerv – a d) pont alá nem tartozó – vezetője és helyettesei;
• f) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által meghatározott közeli hozzátartozó;
• g) vezető tisztségviselő: a gazdasági társaságokról szóló törvény által meghatározott vezető tisztségviselő.
• h) felelős személy: az adott jogi személy vezető tisztségviselője, létesítő okiratában, illetve belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi ügyvezetési, cégvezetési vagy más döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a jogi személy döntéshozó szervének határozata vagy szerződés alapján a jogi személy képviseletére vagy pénzforgalmi számlája feletti rendelkezésre jogosult.

(2) E törvény pályázatokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a nem pályázati úton odaítélt támogatásokra is azzal, hogy ahol e törvény

• a) pályázatot említ, ott a támogatás odaítélésére irányuló kérelmet,
• b) pályázati eljárást említ, ott a támogatási döntés előkészítésének és meghozatalának folyamatát

kell érteni.

(3) A nem pályázati úton odaítélt támogatásból nem részesülhet az, aki – ha a támogatási döntést pályázati eljárásban hoznák – a pályázati eljárásban nem vehetne részt pályázóként.

(4) E törvény alkalmazásában valamely személy tulajdonában álló gazdasági társaságnak minősül

• a) a legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság,
• b) a bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot),
• c) a tulajdonában álló b) pont szerinti társaság
• ca) legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság,
• cb) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot).

(5) Az (1) bekezdés d)–e) pontját nem kell alkalmazni arra, aki tisztségét nem Magyarország joghatósága alapján kibocsátott jogszabályban meghatározott eljárásban nyerte el.

(6) Nem minősül az (1) bekezdés b) pontja szerinti közreműködésnek, ha a természetes személy

• a) a pályázat kiírásáról döntést hozó szerv vagy személy, illetve
• b) a pályázat kiírásáról döntést hozó szerv vagy személy számára a pályázati kiírás tekintetében utasítási joggal rendelkező szerv vagy személy

felkérésére kizárólag a pályázat kiírásáról hozott döntés meghozatala előtt, a pályázati rendszer céljait és elveit meghatározó előzetes konzultáción vesz részt.

3. § (1) Közérdekből nyilvános a pályázati kiírást előkészítő, a pályázatot kiíró, a támogatási döntést előkészítő és a támogatási döntést meghozó szerv vagy személy által a pályázattal, a pályázati eljárással, a támogatási döntéssel összefüggésben kezelt, közérdekű adatnak és különleges adatnak nem minősülő adat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok megismerésére a közérdekű adatokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adat nyilvánosságra hozatala nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

4. § Az e törvényben foglalt követelmények ellenőrzése érdekében a döntést hozó szerv vagy személy jogosult a pályázó 6. § vagy 8. § szerinti érintettségét megalapozó személy nevének, születési helyének és idejének, valamint lakcímének a kezelésére.

5. § (1) A pályázatot befogadó szerv a pályázat befogadásától – illetve a 8. § (2) bekezdése szerinti kezdeményezéstől – számított öt munkanapon belül a Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett honlapon (a továbbiakban: honlap) közzéteszi

• a) a pályázat tárgyát és kiíróját,
• b) a pályázat benyújtóját,
• c) lehetőség szerint az igényelt összeget,
• d) a 8. § szerinti érintettséget.

(2) A pályázatot befogadó szerv a pályázat elbírálását követő 15 napon belül közzéteszi a döntéshozó nevét, és

• a) törli a támogatást el nem nyert pályázat (1) bekezdés szerinti adatait, vagy
• b) közzéteszi az elnyert támogatás összegét.

(3) A pályázatot befogadó szerv – a számlák és bizonylatok kivételével – közzéteszi a benyújtott és elfogadott pályázati elszámolást. A közzétett elszámolásban szereplő üzleti titkot olvashatatlanná kell tenni.

(4) A pályázatot befogadó szerv törli az (1)–(3) bekezdés alapján közzétett adatokat a támogatás igényléséhez való jog megnyílása naptári évének utolsó napjától számított öt év elteltével.

(5) Az (1)–(4) bekezdést nem kell alkalmazni az e törvény hatálya alá tartozó, a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapból természetes személyek számára nyújtott támogatások esetében.

(6) A honlapon bárki számára, ingyenesen biztosítani kell a közzétett adatok kereshetőségét, pályázatonként, pályázónként, összeghatár szerint és más módon csoportosított lekérdezhetőségét.

(7) Az (1) bekezdés alapján a honlap üzemeltetésére kijelölt szerv a civil szervezettel, mint kedvezményezettel összefüggésben a honlapon közétett adatokat a közzététellel egy időben az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján megküldi a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszternek.

6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban

• a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
• b) a kizárt közjogi tisztségviselő,
• c) az a)–b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,
• d) az a)–c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,
• e) olyan gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, kamara, civil szervezet, vagyonkezelő alapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy egyházi jogi személy, illetve ezek által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az adott jogi személy felelős személye a pályázat vagy támogatás odaítéléséről szóló döntést megelőző két évben az a)–c) pont alá tartozó személynek minősült,
• f) az az egyesület vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége, valamint az egyházi jogi személy,
• fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt),
• fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,
• g) akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették.

(1a)

(2) Az (1) bekezdés e) pontját nem kell alkalmazni a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény által meghatározott regionális fejlesztési ügynökségre, ha a támogatás célja a fejlesztési támogatások elosztása intézményrendszere működésének támogatása, továbbá olyan támogatás, amelynek előkészítésében, lebonyolításában a regionális fejlesztési ügynökség nem vesz részt, illetve a támogatással kapcsolatos döntésre befolyással nem rendelkezik.

(3) A Nemzeti Kulturális Alap bizottsága és kollégiumai által elbírált pályázatok tekintetében az (1) bekezdés e) pontja nem akadálya annak, hogy olyan egyesület, alapítvány, gazdasági társaság, egyházi jogi személy vagy szakszervezet pályázzon, amelyben a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó személy, vagy ennek közeli hozzátartozója vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti pályázatról a döntést a Nemzeti Kulturális Alap kollégiuma vagy a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) 2. §-ának (6) bekezdése szerint a bizottság hozná, a 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott valamely körülmény fennállása az érintett kollégiumi vagy bizottsági tag NKA tv. 2/A. § (5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségét alapozza meg.

(5) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában nem minősül alapítványnak a külön törvény alapján létrehozott, a párt működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány.

(6) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül tisztségviselőnek a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre.

7. § (1) Ha a pályázatot helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv vagy ezek tulajdonában álló gazdasági társaság vagy közhasznú társaság nyújtotta be, a helyi önkormányzati képviselőtestület tagja, a nemzetiségi önkormányzati testület tagja, valamint a projekt megvalósulásával érintett vármegye (főváros) területén fekvő választókerületben megválasztott vagy a projekt megvalósulásával érintett településen lakóhellyel rendelkező országgyűlési képviselő a támogatási döntés meghozatalában nem vehet részt, de – ha a döntésre testület jogosult – a testület ülésén részt vehet.

(2) Az (1) bekezdés nem akadálya annak, hogy a vármegyei közgyűlés elnöke vagy tagja, a fővárosi közgyűlés esetében a főpolgármester vagy a fővárosi közgyűlés tagja a támogatási döntés meghozatalát megelőzően a pályázat előzetes véleményezésében részt vegyen.

8. § (1) Ha a pályázó

• a) a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,
• b) nem kizárt közjogi tisztségviselő,
• c) az a)–b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,
• d) az a)–c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,
• e) olyan gazdasági társaság, szövetkezet, egyesülés, kamara, civil szervezet, vagyonkezelő alapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy egyházi jogi személy, illetve ezek által létesített vagy fenntartott, a Ptk. alapján létrehozott jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az adott jogi személy felelős személye a pályázat vagy támogatás odaítéléséről szóló döntést megelőző két évben az a)–c) pont alá tartozó személynek minősült,

köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.

(2) Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, a pályázó köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét.

(3) Ha a pályázó a közzétételt határidőben nem kezdeményezte, támogatásban nem részesülhet.

9. § Nem vehet részt döntéshozóként vagy döntés-előkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

10. § (1) A pályázati eljárásban a döntés-előkészítő szerv vezetője köteles gondoskodni arról, hogy e törvény rendelkezései az előkészítés során érvényesüljenek. Ha az összeférhetetlenség e szerv vezetője vonatkozásában áll fenn, e feladatát a helyettese köteles ellátni.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt vezető azt tapasztalja, hogy a döntés-előkészítési eljárásban e törvény rendelkezéseit megsértették, köteles e körülményt a döntésre vonatkozó előterjesztés tárgyalásának megkezdése előtt a döntést hozó szervnek vagy személynek írásban jelezni.

11. § A pályázati eljárásban döntést hozó szerv vezetője vagy a döntést hozó személy köteles gondoskodni arról, hogy e törvény rendelkezései a döntéshozatal során érvényesüljenek. Ha az összeférhetetlenség e szerv vezetője vagy a döntést hozó személy vonatkozásában áll fenn, e feladatát a helyettese köteles ellátni.

12. § (1) Ki kell zárni azt a pályázatot, amelynek a benyújtója a pályázaton – a pályázati eljárás bármely szakaszában fennálló körülményre tekintettel – nem részesülhet támogatásban. A pályázatból való kizárást a döntést hozó szervnél vagy személynél bárki kezdeményezheti. A pályázatból való kizárás a döntés meghozataláig kezdeményezhető. A döntési eljárásban közreműködő – az érintett személy megjelölésével – haladéktalanul köteles kezdeményezni a döntést hozó szervnél vagy személynél a pályázatból való kizárást, ha annak indokairól tudomást szerzett.

(2) A kezdeményezéssel érintett személy nyilatkozatot tehet az összeférhetetlenség fennállásával kapcsolatban.

(3) A döntést hozó szerv vagy személy a kezdeményezés tárgyában soron kívül dönt. A döntéshozatalban a kezdeményezéssel érintett személy nem vehet részt. Amennyiben a döntéshozatalra testület jogosult, a kizáráshoz a testület valamennyi tagja több mint felének egyetértő szavazata szükséges.

(4) Ha a döntést hozó szerv vagy személy megállapítja, hogy a pályázatot benyújtó személy megsértette e törvény rendelkezéseit, vagy e törvényből következően a pályázaton nem részesülhet támogatásban, e döntés egyúttal a pályázó által benyújtott pályázat elutasítását is jelenti.

(5) Ha a döntést hozó szerv vagy személy döntésében a (4) bekezdésben foglaltakat nem állapítja meg, a döntéshozatali eljárást lefolytatja.

13. § (1) A döntést hozó szerv vagy személy tájékoztatja a honlap üzemeltetőjét az e törvény megsértése miatt jogerősen kizárt pályázatot benyújtó

• a) természetes személy nevéről, születési helyéről és idejéről, valamint lakcíméről,
• b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet nevéről és székhelyéről, nyilvántartásba vételi okiratának számáról és a nyilvántartásba vevő szerv megnevezéséről.

(2) A honlap üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a kizárás tényét a jogerős döntéstől számított két év időtartamra a honlapon közzéteszi.

(3) Az (1)–(2) bekezdést nem kell alkalmazni a pályázóra, ha a kizárási okot a döntéshozatalt megelőzően maga vagy az érintettséget megalapozó személy jelentette be.

14. § A pályázó a pályázati anyaghoz csatolva írásban nyilatkozik arról, hogy nem esik a 6. §-ban foglalt korlátozás alá. A nyilatkozat csatolása nélkül a pályázat érvénytelen. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

• a) a természetes személy pályázó neve, lakcíme, születési ideje és helye,
• b) a pályázó gazdasági társaság, cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, képviselőjének neve,
• c) a pályázó egyéb szervezet neve, székhelye, képviselőjének neve, nyilvántartásba vételi okiratának száma, a nyilvántartásba vevő szerv megnevezése,
• d) az e törvény szerinti érintettség, összeférhetetlenség ténye vagy ezek hiánya,
• e) az érintettség, összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények leírása,
• f) nyilatkozat arról, hogy a pályázó e törvény rendelkezéseinek eleget tett érintettségével kapcsolatban, illetve összeférhetetlensége megszüntetése érdekében.

15. § (1) Ha a döntést hozó szerv vagy személy az összeférhetetlenség fennállása ellenére a pályázatot nem zárja ki és a pályázatot támogatásban részesíti, az e döntés alapján kötött szerződés semmis. A folyósított támogatást a kedvezményezett egy összegben, a folyósítás és a visszafizetés időpontja közötti időszakra eső, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamattal növelten köteles visszatéríteni.

(2) Az érvénytelenség megállapítását a döntéshozatalt követő két éven belül, írásban bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést a döntést hozó szerv vezetőjéhez vagy a döntést hozó személyhez kell benyújtani.

(3) A döntést hozó szerv vezetője vagy a döntést hozó személy a kezdeményezésről annak kézhezvételétől számított 15 napon belül határozattal dönt.

(4) A döntéshozatalt követő hat hónapon túl, illetve a pályázatban foglaltak megvalósítását követően az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény nem alkalmazható.

16. § Semmis az az átruházási szerződés, amelyben a döntéshozó, annak közeli hozzátartozója vagy ezek tulajdonában álló gazdasági társaság a pályázat elszámolásának elfogadásától számított két éven belül – a nyilvánosan működő részvénytársaságban szerzett legfeljebb 5%-os tulajdoni részesedést kivéve – tulajdonrészt szerez olyan gazdasági társaságban, amelyet abban a pályázati eljárásban nyilvánítottak nyertesnek, amelyben a döntéshozó részt vett a támogatási döntés meghozatalában.

17. § (1) A pályázat érvénytelenségét megállapító vagy a pályázatot a kezdeményezés ellenére érvényesnek nyilvánító határozat

• a) ha a határozatot közigazgatási eljárás keretében hozták, az erre irányadó törvényi rendelkezések szerint,
• b) egyéb esetben a pályázati eljárásban igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően

közigazgatási perben megtámadható.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelem benyújtására az érvénytelenség megállapítását kezdeményező, az összeférhetetlenséggel érintett pályázó, valamint az jogosult, akit erre jogszabály feljogosít.

(3) A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

18. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

• a) szabályozza a pályázattal összefüggő közzététel részletes szabályait,
• b) jelölje ki a honlapot üzemeltető szervet,
• c) az 1 . § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti támogatások tekintetében e törvénynél szigorúbb, a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban való részvételre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat állapítson meg,
• d) határozza meg az 1. § (2) bekezdésének b)–d) pontjainak alkalmazási körébe tartozó támogatásokat,
• e) egyes, az 1. § (1) bekezdés szerinti olyan támogatások tekintetében e törvény rendelkezéseitől eltérjen, amelyek esetében közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus kifejezetten előírja, hogy egyes meghatározott személyek, szervezetek részt vegyenek a támogatási összeg végső kedvezményezettjeinek, illetve a részükre a támogatásból jutó összegeknek a meghatározásában.

(2) Felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy rendeletben egyes, az önkormányzati költségvetési alrendszerből folyósított támogatások tekintetében e törvénynél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat állapítsanak meg.

19. § (1) E törvény – a (3) és (5) bekezdésekben meghatározott kivételekkel – a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezéseit azon pályázati eljárásokra vagy támogatás odaítélésére vonatkozó más eljárásokra kell alkalmazni, amelyekben a pályázati kiírás közzétételére, ennek hiányában a támogatás odaítélésére vonatkozó kérelem benyújtására e törvény hatálybalépése után került sor.

(3) 2008. január 1-jén a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjftv.) 4. § (2) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely]

„g) nyilatkozik arról, hogy

ga) a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem kötött vagy tartott fenn együttműködési megállapodást párttal,

gb) a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem állított párttal közös jelöltet országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,”

(4) Az Szjftv. (3) bekezdéssel megállapított rendelkezéseit első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

(5) 2008. január 2-án a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. § – az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 121. § (5) bekezdésével megállapított – (10) bekezdésének számozása (11) bekezdésre, a Vtv. 16. § – a Módtv. 121. § (1) bekezdésével átszámozott – (11) bekezdésének számozása (12) bekezdésre, a Vtv. 16. § – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 50. §-ával megállapított – (11) bekezdésének számozása (13) bekezdésre, a Vtv. 16. § (12) bekezdésének számozása (14) bekezdésre módosul.

(6) E törvény 6. § (1) bekezdés f) pont fa)–fb) alpontjaiban, illetve az Szjftv. 4. § (2) bekezdés g) pont ga)–gb) alpontjaiban meghatározott időtartamba nem számítható bele az e törvény hatálybalépése előtti időszak.

(7) E törvény 6. §-át a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatások tekintetében a 2008. december 31-ét követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.

(8) E törvénynek az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2026. évi XVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően indult támogatásokra, pályázatokra kell alkalmazni.

20. §¶