2006. évi XCVII. törvény — mi változott? 2020. január 1.
A 2019. január 1. és 2020. január 1. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 6 sor került ki.
← Előző módosítás (2019. január 1.)Következő módosítás (2021. december 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 214 változatlan sor ⋯
(5) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a megbízatás megszűnésére és az ügyintéző szerv megbízatással rendelkező tagjainak számára tekintettel az ügyintéző szerv – valamennyi tagjának megjelenése esetén – határozatképesen nem hívható össze. Ha e feltétel az ügyintéző szerv bármely tagja megbízatásának megszűnésére tekintettel utóbb teljesül, az erre okot adó körülménytől számított 30 napon belül a (3) bekezdés szerinti eljárással – valamennyi be nem töltött mandátum tekintetében – meg kell tartani a választást.
12. § (1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, állami tisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.
12. § (1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti politikai felsővezető, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.
(2) Kamarai tisztségviselő a szakmai kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja, továbbá az országos hivatal foglalkoztatottja vagy hivatalvezető, valamint területi szervezetnek az alapszabály szerinti ügyviteli szervezete vezetője vagy foglalkoztatottja nem lehet. Kamarai tisztségviselő, továbbá etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnöke, tagja nem állhat etikai büntetés hatálya alatt.
⋯ 113 változatlan sor ⋯
(2b) Kamarai tagság nélkül is igazolható az egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultság, ha a külföldi állampolgársággal rendelkező egészségügyi dolgozó az egészségügyi szakképesítés megszerzését követően egészségügyi tevékenységet Magyarországon nem kíván folytatni, az egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultság igazolása kizárólag a szakképesítése külföldön történő elismerése miatt szükséges, és az egészségügyi tevékenység folytatásának feltételei az Eütv., valamint az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény alapján egyebekben fennállnak.
(3) Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy – amennyiben kamarai tagsággal nem rendelkezik – e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban álló személy további – nem közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati – jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzésének feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.
(3) Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy – ha kamarai tagsággal nem rendelkezik – e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy további – nem közszolgálati, kormányzati szolgálati – jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzésének feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az egészségügyi dolgozó külön törvényben meghatározott elsősegély-nyújtási kötelezettségét, valamint a külön jogszabály szerinti pro família végezhető egészségügyi tevékenység gyakorlásának lehetőségét.
⋯ 57 változatlan sor ⋯
(6) Ha a tagsági viszony az (1) bekezdés b)–d) pontjai alapján szűnt meg, a kérelmező a kamara tagjai közé ismét felvehető. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a megszüntetés oka már nem áll fenn, szabadságvesztés büntetését kitöltötte, illetőleg őt a bíróság foglalkozásának gyakorlására ismételten alkalmasnak találta. Az egészségügyi tevékenység jogszabályban meghatározott időtartamot meghaladó megszakítása esetén igazolni kell az ilyen esetre előírt vizsga sikeres letételét is.
19. § A tagsági viszony felfüggesztéséről, szüneteltetéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló döntést hozó szerv a véglegessé vált határozatát megküldi az érintett személy egészségügyi tevékenységének megfelelő működési nyilvántartást vezető szervnek, az egészségügyi dolgozót foglalkoztató munkáltatónak, továbbá azon egészségügyi szolgáltató működési engedélyezésére jogosult szervnek, amely egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet végez.
19. § A tagsági viszony felfüggesztéséről, szüneteltetéséről, illetőleg megszüntetéséről szóló döntést hozó szerv a véglegessé vált határozatát haladéktalanul megküldi az érintett személy egészségügyi tevékenységének megfelelő működési nyilvántartást vezető szervnek, az egészségügyi dolgozót foglalkoztató munkáltatónak, továbbá azon egészségügyi szolgáltató működési engedélyezésére jogosult szervnek, amely egészségügyi szolgáltatónál az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet végez.
19/A. § (1) A szakmai kamara a tagnyilvántartási adatok körében, a 2. § m) pontjában, valamint a 2/A. és 2/B. §-ban meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli
⋯ 29 változatlan sor ⋯
21. § (1) Etikai ügyben első fokon annak a területi szervezetnek az etikai bizottsága jár el, amelynél az etikai eljárás megindulásakor az eljárás alá vont tag szakmai kamarai tagsági jogviszonya fennáll. Több – eltérő területi szervezeti tagsággal rendelkező – kamarai tag érintettsége esetén az az etikai bizottság jár el, amely elsőként állapítja meg a panaszüggyel érintett valamelyik kamarai tag ügyében a területi illetékességét.
(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb – ha annak külön törvény szerint helye van – a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni.
(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb – ha annak külön törvény szerint helye van – a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni.
(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti kötelezettségétől függetlenül is – az általa tett intézkedés közlése mellett – köteles a területi szervezetnél működő etikai bizottságot értesíteni, ha a foglalkoztatott kamarai tag olyan magatartást tanúsít, amely a munkáltató álláspontja alapján az e törvény szerinti etikai vétséget valósítja meg.
⋯ 165 változatlan sor ⋯
34. § Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az Eütv. szerinti kötelező továbbképzés szervezője tevékenységének az egészségügyben működő szakmai kamarák általi rendszeres minősítésére, a minősítés közzétételére és a minősítés alapján megtehető javaslattételre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.
#### 35. §
35. § Ez a törvény a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.