2006. évi XCVII. törvény — mi változott? 2016. július 1.
A 2016. január 1. és 2016. július 1. között hatályba lépett módosítások. 5 sor került be, 5 sor került ki.
← Előző módosítás (2016. január 1.)Következő módosítás (2016. december 20.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 180 változatlan sor ⋯
(2) Az országos hivatal vezetését az országos elnökséggel munkaviszonyban álló hivatalvezető látja el. A hivatalvezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(3) A hivatalvezető csak közigazgatási szakvizsgával rendelkező személy lehet. Ettől eltérően hivatalvezetői feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, feltéve, hogy a kinevezéstől számított három éven belül vállalja közigazgatási szakvizsga, vagy a közigazgatási szakvizsga alóli – teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján – mentesítés megszerzését. A határidő eredménytelen eltelte esetén a hivatalvezető munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.
(3) A hivatalvezető csak közigazgatási szakvizsgával vagy közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséggel vagy kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy lehet. Ettől eltérően hivatalvezetői feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, feltéve, hogy a kinevezéstől számított három éven belül vállalja közigazgatási szakvizsga, vagy a közigazgatási szakvizsga alóli – teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján – mentesítés megszerzését. A határidő eredménytelen eltelte esetén a hivatalvezető munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.
(4) A hivatalvezető helyettese felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnök, az egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.
⋯ 15 változatlan sor ⋯
(5) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a megbízatás megszűnésére és az ügyintéző szerv megbízatással rendelkező tagjainak számára tekintettel az ügyintéző szerv – valamennyi tagjának megjelenése esetén – határozatképesen nem hívható össze. Ha e feltétel az ügyintéző szerv bármely tagja megbízatásának megszűnésére tekintettel utóbb teljesül, az erre okot adó körülménytől számított 30 napon belül a (3) bekezdés szerinti eljárással – valamennyi be nem töltött mandátum tekintetében – meg kell tartani a választást.
12. § (1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.
12. § (1) Kamarai tisztséget nem viselhet, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja nem lehet a Kormány tagja, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető, az egészségügy irányításában vagy finanszírozásában ügydöntő jelleggel részt vevő kormánytisztviselő, állami tisztviselő, országgyűlési képviselő, politikai párt vagy az egészségügy területén működő más érdekvédelmi szervezet tisztségviselője, polgármester.
(2) Kamarai tisztségviselő a szakmai kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be, ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja, továbbá az országos hivatal foglalkoztatottja vagy hivatalvezető, valamint területi szervezetnek az alapszabály szerinti ügyviteli szervezete vezetője vagy foglalkoztatottja nem lehet. Kamarai tisztségviselő, továbbá etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnöke, tagja nem állhat etikai büntetés hatálya alatt.
⋯ 111 változatlan sor ⋯
(2a) Az egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenység végzése során – ha ennek feltételei az Eütv., valamint az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény alapján fennállnak – kamarai tagság nélkül valamely egészségügyi szakképesítés megszerzéséig működhet közre a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban.
(3) Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy – amennyiben kamarai tagsággal nem rendelkezik – e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy további – nem közszolgálati, kormányzati szolgálati – jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzés feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.
(3) Aki egészségügyi tevékenységet közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy – amennyiben kamarai tagsággal nem rendelkezik – e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban álló személy további – nem közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati – jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni, e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzésének feltétele a kamarai tagság. Ez utóbbi esetben a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyban munkaköri feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai tagsága e törvény erejénél fogva szünetel.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az egészségügyi dolgozó külön törvényben meghatározott elsősegély-nyújtási kötelezettségét, valamint a külön jogszabály szerinti pro família végezhető egészségügyi tevékenység gyakorlásának lehetőségét.
⋯ 91 változatlan sor ⋯
21. § (1) Etikai ügyben első fokon annak a területi szervezetnek az etikai bizottsága jár el, amelynél az etikai eljárás megindulásakor az eljárás alá vont tag szakmai kamarai tagsági jogviszonya fennáll.
(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb – ha annak külön törvény szerint helye van – a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni.
(2) A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon belül, de legkésőbb – ha annak külön törvény szerint helye van – a fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni.
(3) A munkáltató a (2) bekezdés szerinti kötelezettségétől függetlenül is – az általa tett intézkedés közlése mellett – köteles a területi szervezetnél működő etikai bizottságot értesíteni, ha a foglalkoztatott kamarai tag olyan magatartást tanúsít, amely a munkáltató álláspontja alapján az e törvény szerinti etikai vétséget valósítja meg.
⋯ 167 változatlan sor ⋯