2006. évi X. törvény — mi változott? 2023. július 2.

A 2023. január 1. és 2023. július 2. között hatályba lépett módosítások. 26 sor került be, 8 sor került ki.

← Előző módosítás (2023. január 1.)Következő módosítás (2026. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

# 2006. évi X. törvény

a szövetkezetekről

Az Országgyűlés

felismerve, hogy a szövetkezeti forma nagymértékben képes társadalmi erőforrásokat mozgásba hozni, az elkülönült gazdasági szereplők helyzetét megerősíteni, közösségi szükségleteket kielégíteni, ösztönözni kívánja a szövetkezést és állami eszközökkel támogatást kíván nyújtani a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődéséhez,

felismerve, hogy a szövetkezeti forma nagymértékben képes társadalmi erőforrásokat hatékonyan egyesíteni, az elkülönült gazdasági szereplők helyzetét megerősíteni, a közösségteremtésben és a közösségmegtartásban kiemelten értékes szerepet betölteni, továbbá felismerve, hogy a szövetkezet a tagjai javára, más társas vállalkozási formáktól eltérően működik és a működése során érvényre juttatja a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által kinyilvánított nemzetközi szövetkezeti alapelveket, amelyek a következők:

1. önkéntes és nyitott tagság,

2. demokratikus tagi ellenőrzés,

3. tagok gazdasági részvétele,

4. autonómia és függetlenség,

5. oktatás, képzés, tájékoztatás,

6. szövetkezetek közötti együttműködés,

7. felelősség a közösségért,

elismerve, hogy a szövetkezetnek a fentiekre figyelemmel a gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális fenntarthatóság elősegítésében meghatározó a jelentősége, ösztönözni kívánja a szövetkezést és állami eszközökkel támogatást kíván nyújtani a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődéséhez,

a következő törvényt alkotja:

### I. Fejezet — A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVHÖZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

1. § E fejezet rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvvel (a továbbiakban: Ptk.) együtt kell alkalmazni.

2. § A Ptk. szövetkezeti tagsággal kapcsolatos általános rendelkezései alapján kizárólag szövetkezetek tagságával másodlagos szövetkezet is alapítható és működtethető.

2. § A szövetkezetek másodlagos szövetkezetet hozhatnak létre és működtethetnek. A másodlagos szövetkezet olyan szövetkezet, amelyet kizárólag szövetkezetek alapíthatnak abból a célból, hogy tevékenységük előmozdítása érdekében egy másodlagos szerveződési szintet alakítsanak ki.

3. § A szövetkezet és a tag között kötött tagsági megállapodásban határozhatóak meg – az alapszabály keretei között – a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése keretében teljesítendő feladatok és vállalások, valamint a tag által igénybe vehető szövetkezeti szolgáltatások köre.

⋯ 121 változatlan sor ⋯

(5) Az iskolaszövetkezet alapszabálya nem jogosíthatja fel a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet veszteségének fedezésére pótbefizetést írjon elő.

13. § (1) Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony is megszűnik a tanulói vagy a hallgatói jogviszony megszűnésével.

13. § (1) Az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony megszűnik a tanulói, a felnőttképzési vagy a hallgatói jogviszony megszűnését követően a diákigazolványra való jogosultság lejártával.

(2) Az iskolaszövetkezet nem alakulhat át gazdasági társasággá. Az iskolaszövetkezet csak más iskolaszövetkezettel egyesülhet.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(2) Az iskolaszövetkezet az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.

13/B. § (1) Az iskolaszövetkezet az adózott eredményének (nyereségének) legalább 10%-át oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapba köteles helyezni. Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül.

13/B. § (1) Az iskolaszövetkezet az adózott eredményének (nyereségének) legalább 10%-át oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapba köteles helyezni. Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül.

(2) Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap felhasználása célhoz kötött, a szövetkezet tagjainak oktatását, képzését, továbbképzését fedezi.

(2) Az oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alap felhasználása célhoz kötött, a szövetkezet tagjainak oktatását, képzését, továbbképzését, rekreációját fedezi.

(3) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezőkkel való elszámolást követően – az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti iskolaszövetkezet vagy iskolaszövetkezeti szövetség részére kell átadni.

(3) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezőkkel való elszámolást követően – az oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti iskolaszövetkezet vagy iskolaszövetkezeti szövetség részére kell átadni.

(4) Az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

(4) Az oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

13/C. § Az iskolaszövetkezet oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapja felhasználásának általános szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

#### 3. Szociális szövetkezet

14. § (1) A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.

⋯ 391 változatlan sor ⋯

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az iskolaszövetkezet, a nyugdíjas szövetkezet és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő minimális szolgáltatási díjat rendeletben állapítsa meg.

(4)

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az iskolaszövetkezet oktatási, képzési és rekreációs célt szolgáló közösségi alapja felhasználásának általános szabályait rendeletben állapítsa meg.

108. § E törvénynek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel (a továbbiakban: Ptk.htv.) megállapított rendelkezéseinek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényben (a továbbiakban: Ptké.) foglaltak szerint kell megfelelni azzal, hogy a Ptk.htv.-vel megállapított 15. § (3) bekezdésében foglalt korlátozást a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, vagy a Ptké. szerint bejegyzés alatt álló szociális szövetkezet esetében nem kell alkalmazni, azonban a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontját követően e szociális szövetkezet tagsága nem változtatható meg úgy, hogy a tagok számának aránya a 15. § (3) bekezdésében foglaltaktól – a változást megelőző állapothoz képest – nagyobb arányban térjen el.

⋯ 35 változatlan sor ⋯