Ctv. — mi változott? 2025. január 15.

A 2025. január 1. és 2025. január 15. között hatályba lépett módosítások. 25 sor került be, 11 sor került ki.

← Előző módosítás (2025. január 1.)Következő módosítás (2025. január 28.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 22 változatlan sor ⋯

- g) azoknak az egyéb ügyeknek az elbírálása, amelyeket törvény a cégbíróság hatáskörébe utal, továbbá

- h) a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló törvényben foglalt feladatok ellátása.

(1a) A cégbíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel elrendeli és intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése (a továbbiakban együtt: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) iránt, ha az e törvény szerinti eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős végzése, vagy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott bejegyzést elrendelő végzése alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek van helye.

(1b) Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmében – jogszabályban előírt okiratok csatolása mellett – kérelmezi az (1a) bekezdés szerinti döntés meghozatalát is. Ingatlannak mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a cégbejegyzést vagy a változásbejegyzést követően való szolgáltatása esetén a szolgáltatás teljesítését jogi képviselő útján kell bejelenteni, és ezzel egyidejűleg kérelmezni kell az (1a) bekezdés szerinti döntés meghozatalát is.

(1c) Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén csak olyan ingatlan jelölhető meg, amelynek tulajdoni lapjából az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.

(2) A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) feladatai a következők:

- a) az e törvényben szabályozott módon hozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplő adatok és cégiratok megismeréséhez;

⋯ 1761 változatlan sor ⋯

(2) A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonnak a tagok közötti természetbeni felosztása esetén a vagyonelemek értékét a vagyonfelosztási javaslatban kell meghatározni. Ha a cég tagjai valamely vagyonelemet a tudomásuk ellenére a piaci értékénél alacsonyabb értékkel fogadtak el, a vagyonfelosztás ilyen hibájából eredő fizetési kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek.

(2a) A vagyonfelosztási javaslatban a vagyonelemet az azonosításához szükséges adatokkal kell megjelölni, és a vagyonelem természetbeni felosztása esetén egyértelműen kell megjelölni azt a személyt, aki a vagyonelem tulajdonjogát a cég törlésével megszerzi. Pénzösszeg esetén az összegét, a pénznemét és azt a tagot kell megjelölni, aki a pénzösszegre jogosult lesz.

(3) A legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban – szükség esetén – rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.

112. § (1) A végelszámoló köteles gondoskodni a cég iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a cég iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok valamelyike vállalja. A cég iratanyagának elhelyezésére egyebekben a Cstv. erre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(3) A 111. §-ban felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

(4) A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni. A kérelemhez az arra vonatkozó határozatot, a 111. § (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt iratokat, valamint a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot kell csatolni. Ingatlant érintő vagyonfelosztási határozat esetén a törlési kérelmet az 1. § (1b) bekezdésének alkalmazásával kell előterjeszteni. A cég törlésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés esetén a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el.

(5) A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

⋯ 85 változatlan sor ⋯

(2b) A cégbíróság a követelést tartalmazó elkésett bejelentést visszautasítja; e végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg a cégbíróság megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezeteket annak megállapítására, hogy a nyilvántartásukban a kényszertörlés közzétételének napján vagy az azt megelőző évben a cég jog jogosultjaként van-e bejegyezve, a javára, illetve érdekében tény van-e feljegyezve, vagy egyébként a nyilvántartás a cég vagyonára vonatkozó adatot tartalmaz-e. A cégbíróság így megkeresi különösen a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a légi járművek és az úszólétesítmények lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, az ingatlanügyi hatóságot, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást vezető szervezetet, a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető Magyar Bírósági Végrehajtói Kart.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közzététellel egyidejűleg a cégbíróság megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezeteket annak megállapítására, hogy a nyilvántartásukban a kényszertörlés közzétételének napján vagy az azt megelőző évben a cég jog jogosultjaként van-e bejegyezve, a javára, illetve érdekében tény van-e bejegyezve, vagy egyébként a nyilvántartás a cég vagyonára vonatkozó adatot tartalmaz-e. A cégbíróság így megkeresi különösen a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a légi járművek és az úszólétesítmények lajstromát, illetve nyilvántartását vezető szerveket, az ingatlanügyi hatóságot, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást vezető szervezetet, a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető Magyar Bírósági Végrehajtói Kart.

(4) A cégbíróság megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési vállalkozókat és az árutőzsdei szolgáltatókat a cég vagyonára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése érdekében.

⋯ 93 változatlan sor ⋯

(6) Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, azonban a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság – a 116. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben eltiltás mellőzése mellett – a céget a 62. § (4) bekezdése figyelembevételével törli a cégjegyzékből. Ha azonban a cég fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, a cégbíróság megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását.

(6a) A cég törlése esetén, ha a cég fellelhető vagyontárggyal rendelkezik, a cégbíróság a Ptk. 3:48. § (2) bekezdése alkalmazásával rendelkezik a vagyontárgynak a tagok közötti felosztásáról, és szükség szerint rendelkezik a vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a tagot megillető tulajdonjog bejegyzéséről. A cégbíróság a cég törléséről rendelkező végzésében szükség szerint rendelkezik valamely vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a céget megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében feljegyzett tény törléséről is. A cégbíróság végzését a vagyontárgy tulajdonosának is megküldi.

(6a) A cég törlése esetén, ha a cég fellelhető vagyontárggyal rendelkezik, a cégbíróság a Ptk. 3:48. § (2) bekezdése alkalmazásával rendelkezik a vagyontárgynak a tagok közötti felosztásáról, és szükség szerint rendelkezik a vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a tagot megillető tulajdonjog bejegyzéséről, valamint szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el. A cégbíróság a cég törléséről rendelkező végzésében szükség szerint rendelkezik valamely vagyontárgyra vonatkozóan a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban a céget megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében bejegyzett tény törléséről is. A cégbíróság végzését a vagyontárgy tulajdonosának is megküldi.

(6b) Az érintett nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően a céget megillető vagyoni értékű jogok – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében feljegyzett tények törlésére a cég törlését elrendelő, a céget megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében feljegyzett tény törléséről is rendelkező végzés csatolásával kerül sor. Az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.

(6b) Az érintett nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően a céget megillető vagyoni értékű jogok – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében bejegyzett tények törlésére a cég törlését elrendelő, a céget megillető vagyoni értékű jog – ide nem értve a tulajdonjogot –, illetve a cég javára vagy érdekében bejegyzett tény törléséről is rendelkező végzés csatolásával kerül sor, és a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el. Az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.

(6c) A cégbíróság az eljárást befejező végzésében feltünteti a cég vagyontárgyait és azok – valószínűsíthető – értékét is. A cégbíróság az (1), a (2) és a (6) bekezdés szerinti, a cég törlését elrendelő végzésében a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett tagokat és vezető tisztségviselőit egyetemlegesen kötelezi az eljárás illetékének megfizetésére, kivéve, ha a kényszertörlési eljárás elrendelésére a 116. § (1) bekezdés d) pontja alapján került sor.

⋯ 115 változatlan sor ⋯

(4) A tulajdonjognak a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a vagyontárgy birtokba adására csak akkor kerülhet sor, ha a jogosultak a vagyonrendező bíróság által megállapított költségeit és munkadíját – amennyiben azok levonására az (1) bekezdés szerint nem került sor – megfizették.

(4a) Ha a bíróság (2) vagy (3) bekezdés szerinti jogerős végzése alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény keletkezését, változását vagy megszűnését kell átvezetni, a bíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránt.

(5) Ha a vagyonrendezési eljárás lefolytatására hivatalból került sor, a vagyonrendező az (1) bekezdésben meghatározott költségeinek és díjának a vagyonfelosztási javaslat alapján nem fedezett részét az állam viseli.

(6) A vagyonfelosztásról döntő végzés ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárás jogerős befejezésének tényét a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi.

⋯ 25 változatlan sor ⋯

### 6. CÍM — NYILVÁNTARTÁSBA BEJEGYZETT JOG ÉS TÉNY TÖRLÉSE IRÁNTI VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS

124/B. § (1) Ha a jogutód nélkül törölt cég közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, – ha a 130. § (2) bekezdése szerinti feltételek nem állnak fenn – a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére a bíróság e § szerinti különleges vagyonrendezési eljárást folytat le.

124/B. § (1) Ha a jogutód nélkül törölt cég közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van bejegyezve, – ha a 130. § (2) bekezdése szerinti feltételek nem állnak fenn – a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére a bíróság e § szerinti különleges vagyonrendezési eljárást folytat le.

(2) A vagyontárgy tulajdonosa által benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a törölt cég azonosításához szükséges adatokat, valamint csatolni kell a vagyontárgy tulajdonjogát igazoló okiratokat, továbbá azokat az egyéb okiratokat és határozatokat, amelyek a jog vagy tény bejegyzésével összefüggésben a kérelmező rendelkezésére állnak.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(5) Ha jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő irat (ideértve különösen a vagyonfelosztási okiratokat) nincs bírósági irattárban, és az más, a jogutód nélküli eljárásban részt vevő személytől, vagy a levéltártól nem szerezhető be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy a kérelemmel érintett jog vagy tény mást illet meg, a bíróság a Cégközlönyben a törölt cég adatait, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül – az azt megalapozó okiratok csatolásával – jelentheti be a bíróságnál.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára, vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik.

(7) Ha az eljárás alapján az állapítható meg, hogy a kérelemben megjelölt jog vagy tény más javára történő átengedésére került sor, a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

(8) A közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozóan a törölt cég javára bejegyzett jog (ide nem értve a tulajdonjogot) vagy javára, illetve érdekében feljegyzett tény törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.

(8) A közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozóan a törölt cég javára bejegyzett jog (ide nem értve a tulajdonjogot) vagy javára, illetve érdekében bejegyzett tény törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor, és a bíróság szükség szerint a 123. § (4a) bekezdése szerint jár el. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.

### 7. CÍM — VÉGELSZÁMOLÁS LEFOLYTATÁSÁT KÖVETŐEN TÖRÖLT CÉG VAGYONÁRA VONATKOZÓ KÉRELEMRE INDULÓ VAGYONRENDEZÉSI ELJÁRÁS

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(3) Az e § szerinti eljárásban vagyonrendező kijelölésére és vagyontárgy értékesítésére nem kerül sor.

(4) Ha a kérelem és kérelemhez csatolt iratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot végzésével jóváhagyja.

(4) Ha a kérelem és kérelemhez csatolt iratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a bíróság a vagyonfelosztási javaslatot végzésével jóváhagyja, és a bíróság szükség szerint a 123. § (4a) bekezdése szerint jár el.

### X. Fejezet — Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések,

⋯ 58 változatlan sor ⋯

130. § (1) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított rendelkezéseit – (2)–(7) bekezdés, továbbá a 131/A. § szerinti kivételekkel – a hatálybalépést követően kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Amennyiben 2012. március 1-jét megelőzően – végelszámolási eljárást követően– jogutód nélkül megszűnt cég közhiteles nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, ezek törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére, a (3) vagy (7) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.

(2) Amennyiben 2012. március 1-jét megelőzően – végelszámolási eljárást követően– jogutód nélkül megszűnt cég közhiteles nyilvántartásban valamely vagyontárgyra vonatkozó jog (ide nem értve a tulajdonjogot) jogosultjaként van bejegyezve, vagy valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van bejegyezve, ezek törlésére – az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben – a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére, a (3) vagy (7) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor. Ebben az esetben az adott nyilvántartásra vonatkozó jogszabály által megkövetelt törlési engedélyre nincs szükség.

(3) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (4)–(7) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a jogutód nélkül megszűnt cég székhelye szerinti cégbíróság végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő vagyonfelosztási határozatban, illetve vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jog vagy tény más javára történő átengedéséről.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(6) Ha a legfőbb szerv által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat már nincs a bírósági irattárban, és az sem a végelszámolótól, sem a levéltártól nem szerezhető be, továbbá nem áll rendelkezésre más olyan okirat, amellyel hitelt érdemlő módon bizonyítható lenne annak ténye, hogy a (2) bekezdés szerinti jog vagy tény mást illet meg, a cégbíróság a Cégközlönyben a megszűnt cég, valamint a jog vagy tény megjelölését is tartalmazó végzést tesz közzé. A végzés felhívást tartalmaz arra, hogy akit a jog megillet, vagy akinek a tény feltüntetése az érdekében áll, ezt a közzétételtől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül – az azt megalapozó okiratok csatolásával – jelentheti be a cégbíróságnál.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a cégbíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára, vagy érdekében történő feljegyzéséhez érdek nem fűződik. Ellenkező esetben a cégbíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a cégbíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve a tény más javára, vagy érdekében történő bejegyzéséhez érdek nem fűződik, és a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el. Ellenkező esetben a cégbíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

131. § (1) Azokat a cég által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett főtevékenységeket azonosító TEÁOR-kódokat, amelyek a TEÁOR’08 és a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs szerint átkódolhatók az új TEÁOR’25 tevékenységi szakágazati kódra, az állami adó- és vámhatóság 2025. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és intézkedik a változás cégjegyzékben való átvezetése iránt. Azon cégnek, amelyik az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.

⋯ 74 változatlan sor ⋯

131/P. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény hatálybalépését megelőzően a 24. § (1) bekezdés l) pontja szerinti, a cégjegyzékbe bejegyzett adat a cégjegyzékből nem kerül törlésre.

131/R. § E törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a 2025. január 15-én folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti intézkedés 2025. január 15-én vagy azt követően válik szükségessé.

131/S. § E törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel megállapított 119. § (1b) bekezdését, 121. § (2a)–(2d) és (4) bekezdését, valamint 124. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

131/T. § E törvénynek a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XXXIX. törvénnyel módosított 61/A. § rendelkezéseit a 2024. január 1-jét megelőzően bejegyzett üzletrészt terhelő zálogjog esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a cégjegyzéki adatok kiegészítését a 61/A. § szerinti kérelmező a cégjegyzék egyéb adatát érintő következő módosítás alkalmával, legkésőbb 2024. december 31. napjáig előterjesztett változásbejegyzési kérelemben köteles kérni illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül.

⋯ 84 változatlan sor ⋯

8. ha a könyvvizsgáló szervezet, a könyvvizsgálatot ellátó személynek a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozata;

9. ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan – három hónapnál nem régebbi – tulajdoni lapja, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható; a tulajdoni lapon a következő bejegyzésre váró széljegy jogosultjaként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató személy vagy szervezet szerepelhet;

10. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása;

⋯ 281 változatlan sor ⋯

eb) a tag (zálogkötelezett) által benyújtott törlési kérelem esetén a zálogjogosult teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt– szükség szerint az elidegenítési és terhelési tilalomra, illetve az elidegenítési tilalomra is kiterjedő – törlési engedélye,

eb) a tag (zálogkötelezett) által benyújtott törlési kérelem esetén a zálogjogosult teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt törlési engedélye,

ec) zálogjogosulti bizományos bejegyzése (törlése) esetén a zálogjogosulti bizományost kijelölő (kijelölést megszüntető) okirat, ha az üzletrészen alapított zálogjog feltüntetésére a zálogjogosulti bizományos bejegyzésével együtt kerül sor, az ea) pont szerinti okiratok is;

ed) alzálogjog bejegyzése esetén a zálogkötelezett bejegyzési engedélye, vagy az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/E. § (9) bekezdése szerinti jogerős bizonyítvány;

⋯ 152 változatlan sor ⋯