2006. évi LXV. törvény — mi változott? 2014. november 26.
A 2014. március 15. és 2014. november 26. között hatályba lépett módosítások. 14 sor került be, 4 sor került ki.
← Előző módosítás (2014. március 15.)Következő módosítás (2016. október 20.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 14 változatlan sor ⋯
- e) A közalapítvány alapító okiratban megjelölt ügyvezető szerve a közalapítvány működéséről az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni köteles.
- f) A közalapítvány alapító okiratának módosítását (módosítással egybeszerkesztett szövegét) a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában – ennek hiányában a helyben szokásos módon – közzé kell tenni.
(3)
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó közalapítvány közhasznú jogállást szerezhet, ha teljesíti a közhasznú jogállás megszerzésének az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil törvény) foglalt feltételeit.
(3a) A közalapítvány esetén a Civil törvény civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.
(4) A közalapítványt – az alapítványra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően – a bíróság nemperes eljárásban akkor is megszünteti, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon vagy más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható.
(5) A közalapítvány megszűnése esetén az alapító köteles a megszűnt közalapítvány vagyonát – a hitelezők kielégítése után – a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. E kötelezettsége teljesítése során az alapító a megszűnt közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét saját alapítású költségvetési szervvé alakíthatja át a költségvetési szerv alapítására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. Ennek során azonban gondoskodnia kell annak a jogszabálynak a kiadásáról, amely tartalmazza a jogutódlással kapcsolatos és mindazon rendelkezéseket, amelyek a közalapítvány bírósági nyilvántartásból való törlésének napjával azonos fordulónapon az érintett jogi személy további működésének folyamatosságát megfelelően biztosítják.
⋯ 10 változatlan sor ⋯
(2) Az (1) bekezdés szerint megszüntetett alapítvány (közalapítvány) vagyona – a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontjában lejárt tartozások kiegyenlítését követően – a kérelemben megjelölt jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaság vagyonának részévé válik (apport). Az alapítvány (közalapítvány) vagyoni jogai és a megszüntetésre irányuló eljárás kezdő időpontját követően esedékessé váló kötelezettségei a nonprofit gazdasági társaságra szállnak át. A nonprofit gazdasági társaság vagyonává váló volt alapítványi (közalapítványi) vagyon kizárólag a megszűnt alapítvány (közalapítvány) célja szerinti tevékenységre fordítható, és a társaság megszűnése esetén is – a tagok (részvényesek) közötti felosztása nélkül – csak e céloknak megfelelően használható fel.
(3) A nonprofit gazdasági társaság – a gazdasági társaságokról szóló törvénynek megfelelő vagyoni hozzájárulással történő – megalapításáról az állami alapító gondoskodik. A megszüntetésre kerülő alapítvány alapítóinak erre vonatkozó megállapodása alapján a megszüntetendő alapítvány államháztartáson kívüli alapítói a megállapodásban meghatározott vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával a nonprofit gazdasági társaságban taggá (részvényessé) válhatnak. E megállapodás megkötésére – a felek eltérő elhatározása hiányában – az alapításról szóló döntésnek a megszüntetésre kerülő alapítvány államháztartáson kívüli alapítóival történő közlésétől számított 60 nap áll rendelkezésre. A megállapodásnak ki kell terjednie a jegyzett tőke mértékének, a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányának, valamint az államháztartáson kívüli alapítók részesedési mértékének meghatározására, azzal, hogy az államháztartáson kívüli alapítók részesedésének összeszámított mértéke nem lehet több mint 49 százalék.
(3) A nonprofit gazdasági társaság megalapításáról az állami alapító gondoskodik. A megszüntetésre kerülő alapítvány alapítóinak erre vonatkozó megállapodása alapján a megszüntetendő alapítvány államháztartáson kívüli alapítói a megállapodásban meghatározott vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával a nonprofit gazdasági társaságban taggá (részvényessé) válhatnak. E megállapodás megkötésére – a felek eltérő elhatározása hiányában – az alapításról szóló döntésnek a megszüntetésre kerülő alapítvány államháztartáson kívüli alapítóival történő közlésétől számított 60 nap áll rendelkezésre. A megállapodásnak ki kell terjednie a jegyzett tőke mértékének, a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányának, valamint az államháztartáson kívüli alapítók részesedési mértékének meghatározására, azzal, hogy az államháztartáson kívüli alapítók részesedésének összeszámított mértéke nem lehet több mint 49 százalék.
(4) Az (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetését és nonprofit gazdasági társaság létrehozását az állami alapítón kívüli bármely más alapítója is kezdeményezheti az állami alapítónál.
(5) Az (1) bekezdés, valamint az 1. § (6) bekezdése szerinti nonprofit gazdasági társaság (3) bekezdés szerinti megalapítására az alapítvány (közalapítvány) megszüntetésétől függetlenül kerül sor. Az (1) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaság alapításáról az állami alapító (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) megszüntetésének kezdeményezését megelőzően intézkedik. A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti nonprofit gazdasági társaság megalapítása körében nem vizsgálja az (1) bekezdés szerinti alapítvány (közalapítvány) megszűnését és annak jogkövetkezményeit.
(6) Az (1) bekezdés, valamint az 1. § (6) bekezdése szerinti nonprofit gazdasági társaság megalapítására és cégnyilvántartásba történő bejegyzésére gazdasági társaságokról szóló törvényben foglaltak alapján és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti cégbejegyzési eljárás szabályainak megfelelően kerül sor. A cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet kizárólag a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény nonprofit közhasznú gazdasági társaságokra irányadó előírásai szerint bírálja el, aminek során az eljáró cégbíróság kizárólag cégbejegyzési kérelemben, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1., illetve 2 . számú mellékletében felsorolt, az adott cégformára vonatkozó, a gazdasági társaság megalapításakor szükséges mellékletekben foglaltak alapján dönt. A cégbejegyzési kérelemhez egyéb melléklet, nyilatkozat, vagy okirat csatolását az eljáró cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzésben sem írhatja elő. Az eljáró cégbíróság a gazdasági társaságot a cégjegyzékbe a kérelemben foglalt adatokkal bejegyzi, amennyiben a kérelem, valamint annak az előbbiek szerinti mellékletei a törvényben foglaltaknak megfelelnek.
(6) Az (1) bekezdés, valamint az 1. § (6) bekezdése szerinti nonprofit gazdasági társaság megalapítására és cégnyilvántartásba történő bejegyzésére a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti cégbejegyzési eljárás szabályainak megfelelően kerül sor. A cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet kizárólag a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény nonprofit közhasznú gazdasági társaságokra irányadó előírásai szerint bírálja el, aminek során az eljáró cégbíróság kizárólag cégbejegyzési kérelemben, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1., illetve 2 . számú mellékletében felsorolt, az adott cégformára vonatkozó, a gazdasági társaság megalapításakor szükséges mellékletekben foglaltak alapján dönt. A cégbejegyzési kérelemhez egyéb melléklet, nyilatkozat, vagy okirat csatolását az eljáró cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzésben sem írhatja elő. Az eljáró cégbíróság a gazdasági társaságot a cégjegyzékbe a kérelemben foglalt adatokkal bejegyzi, amennyiben a kérelem, valamint annak az előbbiek szerinti mellékletei a törvényben foglaltaknak megfelelnek.
2/A. § (1) Ha a Kormány a 2. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az általa vagy államháztartáson kívüli más alapítóval közösen alapított alapítvány (közalapítvány) megszüntetéséről dönt, az alapítvány (közalapítvány) nevében tett kötelezettséget vállaló vagy egyébként a vagyonát terhelő jognyilatkozatok érvényességéhez, ide értve a bankszámla feletti rendelkezést is, a Kormány erre vonatkozó – (3) bekezdés szerinti – döntése esetén a Kormány által kijelölt személy jóváhagyása szükséges.
⋯ 41 változatlan sor ⋯
(5) A köztestületre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
9–12. §
9. § (1) Azt az e törvény szerinti közalapítványt, amely 2014. május 31. napján közhasznú jogállással rendelkezett, és a Civil törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét erre is hivatkozással nyújtotta be 2015. május 15. napjáig, közhasznú szervezetnek kell tekinteni, ha utóbb e kérelem alapján a bíróság a közhasznú jogállást megállapítja és azt a nyilvántartásba bejegyzi.
(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmek esetén a már folyamatban lévő – közhasznúsági jogállás elbírálásával kapcsolatos – eljárásokat az (1) bekezdésben foglalt kérelmek elbírálásáig fel kell függeszteni. A közhasznú jogállás megállapítása esetén egyidejűleg rendelkezni kell a korábbi közhasznúsági kérelmet elutasító határozatok hatályon kívül helyezéséről és a korábban törölt közhasznúsági jogállásra vonatkozó bejegyzések módosításáról.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(4) Az (1) bekezdés szerinti közalapítvány 2014. június 1. és a közhasznúsági nyilvántartásba vétel napja között megkötött szerződéseit, nyújtott, valamint kapott adományait, támogatásait, megszerzett kedvezményeit közhasznú jogállással rendelkező szervezet által kötött szerződésnek, adománynak, támogatásnak, közhasznú jogállással rendelkező szervezet által megszerzett kedvezménynek kell tekinteni.
10–12. §
### Záró rendelkezések
13. § (1) E törvény – a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
⋯ 22 változatlan sor ⋯