2006. évi LIX. törvény az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

2006. évi LIX. törvény

az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról

A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében az általános adófizetési kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva, a különadó- és járadékfizetési kötelezettségről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

Általános rendelkezések¶

1. § (1) A 4/A. §-ban és a 4/D. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére kötelezett.

(2) A különadóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett különadó adónak minősül. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.

A magánszemély adókötelezettsége¶

2. §¶

A társas vállalkozás adókötelezettsége¶

3. §¶

A hitelintézetek járadéka¶

4. §¶

Pénzügyi szervezetek különadója¶

4/A. § (1) A pénzügyi szervezet különadó megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett.

(2) A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.

(3) A 2009. december 31-ét követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a különadót az adóévet megelőző második adóévi beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján az adóév szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben – szeptember 10-éig és december 10-éig – megfizeti.

(4) A különadó alapja

• 1. hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg vagy az éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek (a továbbiakban: IFRS-ek) szerint összeállító hitelintézetnél az IFRS-ek szerint készített, az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adatai alapján meghatározott módosított mérlegfőösszeg;
• 2. egyéb pénzügyi szervezetnél:
• a) pénzügyi vállalkozásnál a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból előjelhelyesen számított aa) kamateredmény, valamint ab) díj- és jutalékeredmény összevont összege, vagy az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító pénzügyi vállalkozásnál az IFRS-ek szerint meghatározott, ennek megfelelő összeg;
• b)
• c)

(5)

(6) A különadó mértéke

• a) hitelintézetnél az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,2 százalék;
• b)
• c) egyéb pénzügyi szervezet esetén:
• ca) pénzügyi vállalkozásnál 6,5 százalék,
• cb)
• cc)
• cd)
• ce)

(7)

(8) A jogutód a jogutódlással megszűnő adózóra tekintettel a különadó fizetési kötelezettséget a jogutódlást követő adóévben a jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos rendelkezések (adóalap, adókulcs) szerint, a jogutódlással történő megszűnés adóévére vonatkozóan megállapított összegben állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(8a)

(9) A megszűnő, vagy a különadó hatálya alól bármely más okból kikerülő pénzügyi szervezet a különadóval összefüggő minden olyan adókötelezettségét, amelynek teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le, a megszűnését, illetőleg a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti.

(10) A különadó bevallásban szerepelteti:

• a) a hitelintézet az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló, illetve az IFRS-ek szerint vezetett nyilvántartásai adataiból számított módosított mérlegfőösszeget tartalmazó kimutatást,
• b) a pénzügyi vállalkozás az adóalap meghatározásakor számításba vett, a beszámoló, illetve az IFRS-ek szerint vezetett nyilvántartásai adataiból számított kamateredményt, valamint díj- és jutalékeredményt tartalmazó kimutatást,
• c)

(11)

(12)

(13)

(14) Az adózó az (1)–(13) és a (38)–(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadó összegét választása szerint – adóvisszatartás formájában – csökkentheti az általa a (16) bekezdésben meghatározott kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegével, ha a támogatás alapján jogosult lenne a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerinti adókedvezményre, azonban az adócsökkentés alapjául szolgáló támogatási összeget a társasági adó terhére adókedvezményként még nem vette igénybe. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás címén megfizetett összeget az adózó adócsökkentésként nem érvényesítheti.

(15) A (14) bekezdés szerint igénybe vett adócsökkentés összege nem haladhatja meg az (1)–(13) és a (38)–(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadó 50 százalékát.

(16) A (14) bekezdés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül a látvány-csapatsport Tao. törvény

• a) 22/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott támogatások esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,
• b) 22/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy e támogatások esetében kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató amatőr sportszervezetek, valamint a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott támogatások esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,
• c) 22/C. § (1) bekezdés c) pont ca), cc), cd) alpontjában meghatározott jogcímek támogatása, és a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott jogcím támogatása azzal, hogy a hivatásos sportszervezetek sportinfrastruktúrához kapcsolódó támogatása esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,
• d) 22/C. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott valamennyi jogcím támogatása azzal, hogy e támogatások esetében kizárólag a hivatásos sportolót nem foglalkoztató, a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány, valamint a Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott támogatások esetében a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmények,
• e) 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott valamennyi jogcím

támogatása.

(17) Amennyiben az adózó a kedvezményezett célra nyújtott támogatás összegére tekintettel a (14) bekezdés szerinti adócsökkentést érvényesíti, akkor a továbbiakban az adócsökkentésként figyelembe vett támogatás összegére a társasági adó terhére adókedvezményt nem vehet igénybe.

(18) A (14) bekezdés szerinti adócsökkentés érvényesítésének – a Tao. törvény rendelkezéseitől eltérően – nem feltétele a kiegészítő sportfejlesztési támogatás megfizetése. Az adócsökkentés érvényesítése esetén az alapjául szolgáló támogatási összeghez kapcsolódóan valamely korábbi üzleti évben megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatás ráfordításként elszámolt összege az érintett üzleti év társaságiadó-alapjának megállapításakor a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül.

(19) Ha az adózó az adócsökkentés érvényesítését megelőző valamelyik üzleti év adózás előtti eredményének terhére számolta el ráfordításként az adócsökkentés alapjául szolgáló támogatási összeget, akkor – a társasági adóban már keletkezett adóelőny utólagos megfizetése céljából – a támogatás nyújtása és az adócsökkentés elszámolása üzleti éveire vonatkozó társasági adó adóalapjának megállapításakor úgy kell eljárnia (az adózás előtti eredmény módosítása révén), mintha a támogatást az adócsökkentés üzleti évében számolta volna el ráfordításként. Ilyen esetben az adózó az adócsökkentés érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtását követő 30 napon belül köteles az érintett üzleti évre (adóévre) vonatkozó társaságiadó-bevallását – a (18) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – módosítani. A módosítás során az adózó egyebekben az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseket alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótléknak megfelelő mértékkel állapítja meg.

(20) A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő 2020. adóévi különadójának e törvény és a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról szóló kormányrendelet alapján a hitelintézet által 2020. adóévben megfizetett összege adóvisszatartás formájában csökkenti a hitelintézet (jogutódja) (1)–(4), (6), (8), (9), (10) és (38)–(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadójának összegét.

(21) A (20) bekezdés szerinti csökkentést a hitelintézet a 2020. adóévét követő első, második, harmadik, ötödik és hatodik adóévében, adóévente legfeljebb a 2020. adóévi hitelintézetek járványügyi különadója kötelezettsége 20 százalékának megfelelő összegben alkalmazhatja, azzal, hogy a hitelintézet a 2024. adóévére nem alkalmazhatja a (20) bekezdés szerinti csökkentést. Az igénybe vett összegről a hitelintézet nyilvántartást vezet.

(22)–(29)

(30)–(37)

(38) A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti önkéntes intézményvédelmi alaphoz vagy kötelező intézményvédelmi szervezethez csatlakozott hitelintézet csökkentheti az (1)–(7) bekezdés szerint fizetendő különadó összegét az önkéntes intézményvédelmi alapba vagy a kötelező intézményvédelmi szervezetbe az adóévben befizetett összeggel, ha az önkéntes intézményvédelmi alap vagy a kötelező intézményvédelmi szervezet és tagjai – ide nem értve a magyar állam kizárólagos tulajdonában álló tagokat – együttesen megfelelnek a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 113. cikk (7) bekezdése szerinti követelményeknek. A különadó megfizetése alól e bekezdés szerint mentesülő összeg kizárólag az önkéntes intézményvédelmi alap vagy kötelező intézményvédelmi szervezet létesítő okiratában meghatározott intézményvédelmi célokra használható fel.

(39) A 575/2013/EU rendelet 400. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, készpénz-elszámolási műveletekért felelős hitelintézet csökkentheti a különadó alapját képező módosított mérlegfőösszeg összegét az általa, mint levelező tartalékköteles hitelintézet által a Magyar Nemzeti Banknál vezetett forint pénzforgalmi számláján elhelyezett levelezett tartalékköteles hitelintézetek kötelező jegybanki tartalékával.

(40) Nem kell a különadót megfizetnie a pénzügyi szervezetnek, ha

• a) a szolgáltatásait határon átnyúló szolgáltatásként Magyarországon bejegyzett székhelyéről nyújtotta az adóévet megelőző két adóévben, és
• b) az adóévet megelőző második adóévi éves nettó díj- és jutalékbevétele, valamint nettó kamatbevétele legalább kétharmad részben devizakülföldi ügyfelektől származik.

(41) A (40) bekezdés szerinti pénzügyi szervezet az adóév március 10. napjáig adóbevallás helyett bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot tesz arról, hogy a (40) bekezdés szerinti feltételek együttesen fennállnak. A 2009. december 31. napját követően jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó e nyilatkozatot az adóév szeptember 10. napjáig teljesíti.

A hitelintézetek különadója¶

4/B. §¶

Hitelintézeti hozzájárulás¶

4/C. §¶

A forgalmazó és a befektetési alap különadója¶

4/D. § (1) Adóköteles a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező

• a) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti forgalmazó által Magyarországon forgalmazott és ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon általa nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír,
• b) befektetési alapkezelő által kezelt és Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye.

(2) Az adó alanya:

• a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a forgalmazó,
• b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési alap.

(3) Az adó alapja

• a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazó által ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok forintban kifejezett – a vásárolt értékpapírok napi nettó eszközértékén számított, negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított – értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerint számított értékét;
• b) a befektetési alapkezelő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét.

(4) Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adóalap esetében a fizetendő adót a forgalmazó állapítja meg, vallja be és fizeti meg (önadózás).

(6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti adóalap esetében a fizetendő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és – a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót – fizeti meg (adóbeszedés).

(7) A forgalmazó, illetve a befektetési alapkezelő a különadó-kötelezettséget negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg.

(8) Amennyiben a külföldi kollektív befektetési értékpapírokat a befektetési alapkezelő forgalmazza és ehhez kapcsolódóan értékpapírszámla vezetést is végez, akkor a (2) bekezdés a) pontja szerint adóalany, és e tevékenysége körében megfelelően alkalmaznia kell az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit.

4/E. §¶

Vegyes rendelkezések¶

5. § (1)

(2) A 4/A. § alapján megállapított és bevallott különadót a számviteli törvény III. Fejezete szerinti beszámolót készítő pénzügyi szervezetnek az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni.

(3) A felügyeleti adatszolgáltatás céljából évközi főkönyvi zárásra és főkönyvi kivonat készítésére kötelezett, az éves beszámolóját a számviteli törvény III. Fejezete szerint összeállító pénzügyi szervezetnek a 4/A. § alapján megállapított és bevallott éves különadót időarányosan kell az évközi eredményben bemutatnia.

(4)

6. § (1)–(2)

(3)

(4)

(5)–(6)

(7)–(8)

Fogalmak¶

7. § E törvény alkalmazásában

• 1. korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény: olyan létesítmény, amely esetén a gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a létesítmény tényleges teljes éves kapacitásának húsz százalékát;
• 2.
• 3. pénzügyi szervezet: a hitelintézet és az egyéb pénzügyi szervezet, ideértve a fióktelep formában működő pénzügyi szervezeteket is;
• 4. hitelintézet: a Hpt. szerinti hitelintézet;
• 5–6.
• 7. egyéb pénzügyi szervezet: a pénzügyi vállalkozás;
• 8. pénzügyi vállalkozás: a Hpt. szerinti pénzügyi vállalkozás, ide nem értve a Tanács 1083/2006/EK rendeletének 44. cikk b) pont (ii) alpontja alapján felmerülő feladatok ellátására létrejött pénzügyi vállalkozást, továbbá a kizárólag csoportfinanszírozást végző pénzügyi vállalkozást;
• 9.
• 10.
• 11.
• 12.
• 13. befektetési alapkezelő: a Kbftv. szerinti befektetési alapkezelő, ide nem értve a Kbftv. szerinti kockázatitőkealap-kezelőt;
• 14. módosított mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege (a mérlegfőösszeg), csökkentve
• a) a bankközi hitelből eredő, belföldön székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel,
• b) a belföldön székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint a belföldön fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral,
• c) a belföldön székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvénnyel,
• d) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, belföldön székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy belföldön fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel (ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is),
• e) a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel,
• f) az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, valamint az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral,
• g) az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező más hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvénnyel,
• h) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben, vagy az Európai Unió más tagállamában fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követeléssel (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is) , figyelembe véve, hogy
• i) az e)-h) pontok alapján az adóalany a mérlegfőösszeget csak akkor csökkentheti, ha rendelkezik az e)-h) pontban említett adós, illetőleg hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által az adóbevallás benyújtására előírt határidő letelte előtt írásban megtett, a j)-k) pont szerint meghatározott nyilatkozattal,
• j) az i) pont szerinti nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozattevő megnevezését, székelyét (ideértve a nyilatkozattévő fióktelepet is), cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság, hatóság megnevezését, valamint a nyilatkozattevő k) pontban meghatározott eszközeinek az adóalany beszámolója mérlegfordulónapján fennálló együttes értékét (akkor is, ha az nulla),
• k) a j) pont szerinti eszközök a következők: ka) a bankközi hitelből eredő, az Európai Unió tagállamának nem minősülő államban (a továbbiakban : harmadik államban) székhellyel rendelkező adóssal szemben fennálló követelések, valamint a bankközi hitelből eredő, harmadik államban fiókteleppel rendelkező adóssal szemben e fióktelep útján fennálló követelések, kb) a harmadik államban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a harmadik államban fiókteleppel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által e fióktelep útján kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kc) a harmadik államban székhellyel rendelkező hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott részvények, kd) a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, harmadik államban székhellyel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben fennálló követelések, valamint a nyújtott hitelből, alárendelt kölcsöntőkéből és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő, harmadik államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi vállalkozással, befektetési vállalkozással szemben e fióktelep útján fennálló követelések (bármely esetben ideértve a velük kötött valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből eredő követelést is) ,
• l) a k) pontban meghatározott eszközöknek a j) pont szerinti nyilatkozatban foglalt értéke – de legfeljebb a nyilatkozattevővel szemben fennálló követelések és a nyilatkozattévő által kibocsátott értékpapírok, részvények alapján az e)–h) pontok szerint a mérlegfőösszeg csökkentéseként elszámolt összeg – a módosított mérlegfőösszeg megállapításakor a mérlegfőösszeget növeli,
• m) ha a j) pont szerinti nyilatkozat az eszközök értékét devizában tartalmazza, akkor ennek átszámítása az adóalany által a mérlegfőösszeg meghatározott árfolyamnak megfelelően történik,
• n) a j) pont szerinti nyilatkozat hibájából eredő adóhiány és az ahhoz kapcsolódó minden jogkövetkezmény az adóalanyt terheli;
• 15. mérlegfőösszeg: az éves beszámoló mérlegében szereplő eszközök értékének együttes összege, illetve az IFRS-ek alapján meghatározott, ennek megfeleltethető összeg;
• 16. értékpapírszámla: a Tpt. szerinti értékpapírszámla;
• 17. kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. szerinti kollektív befektetési értékpapír;
• 18.
• 19.
• 20. nettó eszközérték: a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök – ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;
• 21. belföldi bankközi hitel: a más belföldi hitelintézetnek nyújtott hitel, alárendelt kölcsöntőke és kiegészítő alárendelt kölcsöntőke, a más belföldi hitelintézetnél elhelyezett betét, valamint a más belföldi hitelintézettel szemben valódi penziós, óvadéki repó és sajátos szállításos repó ügyletből fennálló követelés együttes összege;
• 22. árbevétel: a Tao. törvény 4. § 4. pontjában meghatározott fogalom;
• 23–24.
• 25.

7/A. §¶

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések¶

8. § (1) E törvény – a (2)–(8) bekezdés figyelembevételével – 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 2. §-a (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja, továbbá (5) bekezdése, 4. §-a, 7. §-ának 1–2., 4. és 7–8. pontja, valamint az 5. §-a (2)–(3) bekezdésének, a 6. §-a (3)–(4) bekezdésének a 4. §-a szerinti járadékot érintő rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.

(3)–(8)

(9)

9. §¶

10. §¶

11. §¶

12. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 4/D. §-át első alkalommal a 2015. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

13. §¶

14. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 4/A. § (3) és (8a) bekezdését a 2016. adóévi adókötelezettség megállapításakor is alkalmazni kell. E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 4/A. § (8a) bekezdését a hitelintézet 2016. adóévi adókötelezettség teljesítésekor úgy alkalmazza, hogy a jogutódlással 2011. január 1-jét követően megszűnő hitelintézet jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos rendelkezések szerint megállapított – különadó fizetési kötelezettségét az adóév 2016. szeptember 10-éig megállapítja, az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint két egyenlő részletben – 2016. szeptember 10-éig és 2016. december 10-éig – megfizeti.

(2) A 4/A. § (11) bekezdése szerinti adókötelezettséget első alkalommal a 2016. adóév vonatkozásában kell teljesíteni, azzal, hogy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény (Bszt.) 5. § (1) bekezdésének f) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatás vonatkozásában az adókötelezettség az állampapírra nem terjed ki, melynek alapján az ezekhez kapcsolódó prémiumok, díjak és jutalékok, valamint az állampapírok kereskedéséből származó realizált, és az azok állományához kapcsolódóan elszámolt átértékelési nyereség és kamatbevétel mentes a különadó alól.

(3)

15. § A 4/A. § (14)–(19) bekezdésének rendelkezéseit az adózó 2017. adóév vonatkozásában választása szerint alkalmazza, azzal, hogy e választás esetén az adózó a 2017. adóévre vonatkozóan már benyújtott adóbevallását 2017. december 10-éig önellenőrzi.

16. § A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó kockázatitőkealap-kezelő, árutőzsdei szolgáltató a 2021-ben kezdődő adóévére vonatkozó pénzügyi szervezetek adókötelezettségét e törvénynek a 2021. december 31-én hatályos rendelkezései figyelembevételével határozza meg.