2006. évi CXXIII. törvény
a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről
A törvény hatálya¶
1. § Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) alapján az ügyészség a közvetítői eljárást – a büntetőeljárást felfüggesztése mellett vagy anélkül – elrendelte.
A közvetítői eljárás fogalma és célja¶
2. § (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságtól, illetve ügyésztől független közvetítő bevonásával – a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő – írásbeli megállapodás jöjjön létre.
(2) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között megállapodás jöjjön létre.
A közvetítő¶
3. § (1) A közvetítői eljárást a büntetőügyben eljáró ügyészség székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel – pályázat útján – közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.
(2) Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az e törvényben előírt feladatokat.
(3) A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.
(4) A közvetítő jogosult és köteles mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának ellátásához szükségesek, e célból
- a) az eljárás ügyiratait – a törvényben meghatározott kivételekkel – megismerheti,
- b) a terhelttől és a sértettől felvilágosítást kérhet,
- c) az ügyészségtől újabb ügyiratokat és felvilágosítást kérhet.
(5) Az ügyészség a közvetítői eljárás elrendeléséről szóló határozat kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja – az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és időtartamban – az ügyiratokat. A büntetőeljárásban részt vevő személynek a Be. 99. §-a alapján zártan kezelt személyes adatait a közvetítő a feladatának teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékben ismerheti meg.
(6) A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
(7) A közvetítő biztosítja, hogy az általa megismert, zártan kezelt személyes adat az eljárás egyéb adataiból csak az érintett beleegyezésével váljon megismerhetővé.
4. § (1) Közvetítőként nem járhat el,
- a) aki a büntetőeljárásban terheltként, védőként, továbbá sértettként, feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezeknek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),
- b) aki a büntetőeljárásban bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt el, valamint ezek hozzátartozója,
- c) aki a büntetőeljárásban tanúként, a tanú segítőjeként, szakértőként, illetve szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,
- d) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a közvetítői eljárás elrendeléséről szóló határozat meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt,
- e) az az ügyvéd, aki a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár,
- f) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2) A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.
(3) A kizárási okot az ügyészség, a sértett és a terhelt is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt személy az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott kizárási okot a meghallgatás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a meghallgatás megkezdése után szerzett tudomást, és azt három napon belül bejelenti.
5. § (1) A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a közvetítő kizárásáról, és szükség esetén új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést követően három napon belül határoz.
(2) A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadása ellen a sértett és a terhelt az ügyészséghez panasszal élhet.
(3) A kizárásra vonatkozó bejelentés elintézéséig a közvetítő az ügyben nem járhat el.
5/A. § Ha a közvetítői eljárásban ügyvéd vett részt közvetítőként,
- a) az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodáson túl joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet, és ügyvédként annak ellenjegyzésére nem jogosult,
- b) a büntetőeljárás további menetében, különösen a büntetőeljárás felfüggesztésének meghosszabbítása vagy ismételt felfüggesztése, a polgári jogi igény érvényesítése, illetve egyéb, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében büntetőeljáráson kívül indított eljárás során egyik fél érdekében, képviseletében sem járhat el.
A közvetítői eljárás megindításának alapja¶
6. § A közvetítői eljárás az ügyészség közvetítői eljárás elrendeléséről szóló határozatával indul meg.
Az eljárás általános szabályai¶
7. § (1) A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.
(2) A sértett és a terhelt Be. 59. § (1) bekezdés a)–c), e)–h) és m) pontjában meghatározott segítője, valamint a védő a közvetítői eljárásban részt vehet.
(3) A sértett és a terhelt indítványozhatja, hogy a (2) bekezdésben írt személyek közül az általa megnevezett legfeljebb két-két személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében a közvetítő által meghatározott rendben felszólalhasson. A közvetítő az indítvány – ide nem értve a sértett meghatalmazott képviselője és a védő jelenléti jogát – teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A közvetítő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4) A közvetítői eljárásban a sértett és a terhelt törvényes képviselőjének részvétele kötelező. A terhelt törvényes képviselője jogait a polgári jog szabályai szerint gyakorolja. A cselekvőképtelen sértett a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett a közvetítői eljárásban részt vehet, de jognyilatkozat tételére, valamint a sértett és a törvényes képviselő közötti érdekellentétre a polgári jog szabályai irányadóak.
(5) Ha a sértett nem természetes személy, helyette törvényes vagy meghatalmazott képviselője jár el abban az esetben is, ha e törvény szerint a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás megkötése a sértett személyes jelenlétében folytatható le.
(6) A sértett helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazott képviselő a sértett e törvény szerinti jogait gyakorolja.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott segítők, illetve a védő a közvetítői megbeszélésen tanácsadó és támogató szerepet töltenek be. A sértett meghatalmazott képviselője és a védő a közvetítői eljárásban képviselőként jár el, továbbá a jelenlét, az ügyirat-megismerés és felvilágosítás-kérési jogát gyakorolhatja és felszólalhat. A büntetőügyben a képviseletre adott meghatalmazás – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.
(8) Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai indokolják, a közvetítő bevonhat a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét elősegítheti.
8. § (1) A közvetítő a büntetőeljárás ügyiratai és az előkészítés során megismert adatok alapján dönt arról, hogy mely helyreállító technikát alkalmazza közvetítői eljárása során.
(2) A közvetítő a közvetítői eljárás lefolytatása során alkalmazott módszernek megfelelően határozza meg a megbeszélés kereteit, valamint a felek és a közvetítői eljárás egyéb résztvevőinek a felszólalási rendjét. A sértett és a terhelt a közvetítői megbeszélés alatt a közvetítő engedélyével tanácskozhat a meghatalmazott képviselőjével, illetve a védőjével.
(3) A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére a Be. rendelkezései az irányadók azzal, hogy a közvetítő rendbírság kiszabására nem jogosult.
(3a) A sértett, a terhelt megismerheti a közvetítői megbeszélésről készült feljegyzést, valamint a másik fél által benyújtott ügyiratot. A megismerés jogát a közvetítő az ügyirat megtekintésének, erre irányuló külön indítvány vagy hozzájárulás esetén az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adásával, tájékoztatás nyújtásával vagy a félnek saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével biztosítja.
(4) Ha a közvetítői eljárás során a közvetítő az ügyészség hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzésének szükségességét észleli, erről az ügyészséget tájékoztatja.
A közvetítői megbeszélés előkészítése¶
8/A. § (1) A közvetítő a közvetítői megbeszélés előkészítése, a konfliktus eredményes rendezése, a feleknek a közvetlen személyes találkozásra történő felkészítése érdekében kapcsolatot tarthat a sértettel, a terhelttel, vagy egyszerre mindkét féllel.
(2) A közvetítő az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során igénybe vehet bármilyen, a felek által elfogadott telekommunikációs eszközt.
A közvetítői megbeszélés kitűzése¶
9. § (1) A közvetítő a közvetítői eljárás elrendeléséről szóló ügyészségi határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, illetve, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított
- a) tizenöt napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját, ha a büntetőeljárás felfüggesztésre került,
- b) tizenöt napon belül megkezdi a 8/A. § szerinti előkészítő folyamatot, ha a büntetőeljárás felfüggesztésére nem került sor.
(2) A közvetítői megbeszélést rendszerint a pártfogó felügyelői szolgálat hivatali helyiségében kell megtartani. Ha a közvetítő indokoltnak tartja, ettől eltérően dönthet.
(3) Az első közvetítői megbeszélésre történő értesítésben a sértettet és a terheltet röviden tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről. A közvetítői megbeszélésről a törvényes képviselőt, illetve a meghatalmazott képviselőt és a védőt is értesíteni kell.
(4) A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni, és ha a büntetőeljárás felfüggesztésre került, akkor a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a felfüggesztés határidejének letelte előtt megérkezzen az ügyészséghez.
10. § (1) Ha a sértett vagy a terhelt a szabályszerűen kézbesített értesítés ellenére nem jelenik meg, a közvetítő – szükség esetén az értesített személy megkeresésével – tisztázza a távolmaradás körülményeit, továbbá azt, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásának – a hozzájárulás visszavonása miatt – nincs-e akadálya. Ha a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs akadálya, a közvetítő a megbeszélésre újabb időpontot tűz ki.
(2) Ha a sértett vagy a terhelt az (1) bekezdés esetét követően kitűzött közvetítői megbeszélésen ismételten nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.
(3) Az értesítésre, a kézbesítésre és az igazolásra a Be. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy két hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni és hirdetményi kézbesítés nem alkalmazható, továbbá ha az értesítés egyszerűsített kézbesítés útján történt, és az értesítés átvétele vagy tudomásulvétele nem igazolható, a (2) bekezdésben meghatározott következmények nem alkalmazhatók.
(4) Az igazolási kérelemről a közvetítő határoz. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása ellen a kérelem előterjesztője és képviselője az ügyészséghez panasszal élhet.
10/A. § (1) Az eljárásban a Be. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(2)
(3)
(4)
(5)
A közvetítői megbeszélés¶
11. § (1) A közvetítői megbeszélés a sértett és a terhelt egyidejű, együttes személyes jelenlétével folytatható le.
(2) A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megállapítja a sértett, a terhelt és az egyéb jelenlevők személyazonosságát, majd megkérdezi őket, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt megmagyarázza. A közvetítő hivatalból vizsgálja a jelen lévő segítők eljárási jogosultságát.
(3) A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a terheltet a szükséges részletességgel meghallgatja. A sértett és a terhelt az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.
(4) A megbeszélésre a sértett és a terhelt egyidejű személyes jelenlétével, de egymás távollétében kerülhet sor, ha a konfliktus feloldása ily módon is lehetséges, és tartózkodási helye vagy állapota miatt bármelyik fél a megbeszélés helyszínén megjelenni csak aránytalan nehézséggel vagy egyáltalán nem képes. Ezekben az esetekben a tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatal kijelölt közvetítője – megkeresésre – a megbeszélés lefolytatásában közreműködik.
(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben a közvetítői megbeszéléstől eltérő helyszínen lévő sértett, illetve terhelt jelenlétét telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani. Ez esetben a segítő, a védő, a tolmács, valamint a 7. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott személy jelenléte is biztosítható telekommunikációs eszköz használatával.
(4b) Telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét esetén a közvetítői megbeszélés helyszíne és a telekommunikációs jelenléttel érintett személy közötti kapcsolat biztosítása folyamatos kép- és hangfelvétel továbbításával történik. A közvetítő engedélyével, a telekommunikációs jelenléttel érintett személy a kapcsolat biztosítására a rendelkezésére álló eszközt is használhatja (e § alkalmazásában a továbbiakban: saját eszközzel biztosított jelenlét), amely esetben a közvetítői megbeszélés akkor is lefolytatható, ha az elkülönített helyszínen csak a telekommunikációs jelenléttel érintett személy van jelen.
(4c) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a közreműködő közvetítő vagy a kormányhivatal erre felhatalmazott dolgozója igazolja. A saját eszközzel biztosított jelenlét esetén a közvetítő a telekommunikációs jelenléttel érintett személy személyazonosságát a természetes személyazonosító adatainak az egyeztetésével vagy más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
(4d) Ha folyamatos kép- és hangfelvétel továbbítására alkalmas technikai eszköz nem biztosítható és ez a közvetítői eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezné, a kapcsolatot folyamatos hangkapcsolat is biztosíthatja. Ez esetben a telekommunikációs jelenléttel érintett személy személyazonosságát az elkülönített helyszínen közreműködő közvetítő, illetve a kormányhivatal felhatalmazott dolgozója, vagy más hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy ellenőrzi.
(4e) A közvetítői megbeszélés nem folytatható le, ha a telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét során
- a) észszerű kétely mutatkozik a telekommunikációs jelenléttel érintett személy személyazonosságával, a közvetítői megbeszélésen való részvételének önkéntességével vagy nyilatkozatának befolyásmentességével kapcsolatban,
- b) olyan személy van jelen az elkülönített helyszínen, akinek a jelenlétét a törvény nem teszi lehetővé, vagy
- c) a saját eszközzel biztosított jelenlét esetén az a) pontban meghatározottak ellenőrzése érdekében a közvetítő által meghatározott tevékenységet a telekommunikációs jelenléttel érintett személy megtagadja vagy azt ellenőrzésre alkalmatlan módon végzi el.
(5) A közvetítő meghallgatja a korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértettet, és a terhelt a nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. A sértett meghallgatásánál a törvényes képviselőnek jelen kell lennie. E rendelkezés nem érinti a sértett 7. § (4) bekezdésében meghatározott jogait.
(6) A megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen meg kell jelennie
- a) a terheltnek,
- b) a sértettnek,
- c) a terhelt törvényes képviselőjének,
- d) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett törvényes képviselőjének.
(7) Ha a személyes jelenlét biztosítása a (4) bekezdésben meghatározott okból telekommunikációs eszköz útján történt, akkor a megállapodás megkötésére a (4a)–(4e) bekezdésben meghatározottak alkalmazandók azzal, hogy a telekommunikációs jelenléttel érintett személy
- a) a megállapodást az elkülönített helyszínen önállóan aláírja, vagy
- b) olyan – elektronikus módon rögzített – szóbeli nyilatkozatot tesz, amely alkalmas annak igazolására, hogy a megállapodás tartalmát megismerte és elfogadta.
(8) Saját eszközzel biztosított jelenlét esetén, a telekommunikációs jelenléttel érintett személy feladata, hogy a megbeszélés során gondoskodjon az aláírt megállapodás digitalizálásáról és a közvetítő részére történő megküldéséről, vagy az általa elektronikusan rögzített nyilatkozatnak a közvetítő részére történő megküldéséről.
A feljegyzés¶
12. § (1) A közvetítői megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít.
(2) A feljegyzésben fel kell tüntetni
- a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát és a terhelt nevét,
- b) az ügyészség megnevezését és ügyszámát,
- c) a közvetítői megbeszélés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját,
- d) az eljáró közvetítő, a sértett, a terhelt, a segítők, illetve a közvetítői megbeszélésen részt vett más személyek nevét,
- e) a telekommunikációs eszköz használatának tényét, indokát és módját, továbbá annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják.
(3) A feljegyzésben röviden ismertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a feljegyzés alapján azt is meg lehessen állapítani, hogy az eljárási szabályokat megtartották-e.
A megállapodás¶
13. § (1) A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy
- a) a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt egy összegben, illetve meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg, vagy más módon nyújt jóvátételt,
- b) az eljárás költségeit ki viseli.
(2a) A büntetőeljárás felfüggesztése esetén a megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettséget a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két éven belül kell teljesíteni.
(3) A megállapodásban vállalt kötelezettségek más jogait és jogos érdekeit nem sérthetik, a kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.
(4) A közvetítő a sértett és terhelt között létrejött – az (1)–(3) bekezdésben írtaknak megfelelő – megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett és a terhelt is aláír. A közvetítő az okiratot haladéktalanul kézbesíti a sértettnek, a terheltnek, és az ügyészségnek. A megállapodásról kiállított okirat közokirat.
(5) A közvetítői eljárásban keletkezett iratok abban a büntetőeljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítékként nem használhatók fel, kivéve a megállapodást tartalmazó okiratot és a közvetítő jelentését.
14. § (1) Az írásba foglalt megállapodás a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.
(2) A megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a büntetőeljáráson kívül a bűncselekményből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.
(3) A közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárásban a felek nem hivatkozhatnak
- a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és
- b) a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.
A megállapodás felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése¶
14/A. § Ha az ügyészség hatályon kívül helyezi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást, a közvetítő a már teljesített kötelezettségekre is figyelemmel, a szükséges terjedelemben ismét lefolytatja a közvetítői eljárást.
A közvetítői eljárás befejezése¶
15. § (1) A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor
- a) a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek a megállapodásban jóváhagyott módon megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit a megállapodásban jóváhagyott módon jóvátette,
- b) a közvetítő igazolt módon tudomást szerez arról, hogy a terhelt a megállapodásban foglaltakat nem teljesítette,
- c) a sértett vagy a terhelt részére küldött értesítés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,
- d) a sértett vagy a terhelt haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,
- e) a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,
- f) a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy távolmaradását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,
- g) a terhelt nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 412. § (2) bekezdés a), b) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában írt feltételek nem állnak fenn,
- h) az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.
(1a) Ha az ügyészség a büntetőeljárást nem függeszti fel, az (1) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazható. Ebben az esetben a közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a létrejött megállapodásról kiállított okiratot a sértett és a terhelt aláírta.
(2) A büntetőeljárás felfüggesztése esetén a megállapodás teljesítését a közvetítő ellenőrzi.
(3) A büntetőeljárás felfüggesztése esetén, ha a terhelt a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítését megkezdte, de a közvetítői eljárás a büntetőeljárás felfüggesztésének eredeti tartama alatt nem fejezhető be, a közvetítő tájékoztatja az ügyészséget a befejezés várható idejéről.
(4) Ha az ügyészség a büntetőeljárást nem függeszti fel, a terhelt a megállapodásban vállalhatja, hogy a megállapodás teljesítését igazolja a bíróságnak, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak.
A jelentés¶
16. § (1) A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld az ügyészségnek, és ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet és a terheltet.
(2) A jelentés tartalmazza
- a) pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát, a terhelt és a sértett nevét,
- b) az ügyészség megnevezését és ügyszámát,
- c) a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,
- d) a közvetítői eljárás eredményét és
- e) a közvetítő nevét.
(3) A közvetítői eljárás során rögzített személyes adatok – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai célra felhasználhatók.
Költségek viselése¶
17. § (1) A közvetítői eljárás során felmerült költség (e § alkalmazásában a továbbiakban: költség) nem bűnügyi költség.
(2) Az állam előlegezi
- a) a sértett és a törvényes képviselője indítványára a megjelenésükkel felmerült költséget,
- b) a kirendelt védő költségét,
- c) azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a sértett, a terhelt vagy a törvényes képviselő hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos, más okból nem képes kommunikálni vagy abban súlyos fokban korlátozott, illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta.
(3) A költséget a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a terhelt viseli.
(4) A sértett viseli azt a költséget, amiről a sértett és a terhelt ekként állapodott meg.
(5) Az állam viseli
- a) a kirendelt védő költségét, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a terhelt részére a közvetítői eljárás elrendelése előtt költségkedvezményt engedélyezett, és
- b) azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a terhelt hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos, más okból nem képes kommunikálni vagy abban súlyos fokban korlátozott, illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta.
18. § A közvetítő megállapítja azt a költséget, amelynek megfizetésére a közvetítői eljárás befejezéséig nem került sor, és a költség végrehajtása iránt intézkedik.
19. §¶
20. §¶
21. §¶
22. §¶
23. §¶
Hatálybalépés¶
24. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Be. módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény 283. §-ának (1) bekezdése a hatályát veszti.
(2)
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő képesítési követelményeit, valamint a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeit és díjazásának szabályait rendeletben állapítsa meg.
(4)
Az Európai Unió jogának való megfelelés¶
25. § Ez a törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és a tanács irányelv 12., 16. és 18. cikkének való megfelelést szolgálja.