2005. évi XVIII. törvény — mi változott? 2018. január 1.

A 2017. december 22. és 2018. január 1. között hatályba lépett módosítások. 21 sor került be, 36 sor került ki.

← Előző módosítás (2017. december 22.)Következő módosítás (2018. május 18.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 68 változatlan sor ⋯

ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM

### A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatai

### A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatai és eljárása

4. § (1) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- c) jóváhagyja az engedélyezési hatáskörébe tartozó engedélyes átalakulását, valamint az engedélyesekben történő befolyásszerzés, illetőleg a jegyzett tőke értékének változását;

- d) ellátja az ármegállapítással összefüggő, e törvényben meghatározott feladatokat;

- e) ellátja a távhőszolgáltatási támogatással összefüggő, e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatokat; és

- f) negyedévenként rendszeresen vagy eseti felhívásra tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert a 4. § (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során tudomására jutott és az 57/D. § (5) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás révén rendelkezésére álló adatokról;

- f) negyedévenként rendszeresen vagy eseti felhívásra tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert a hatósági ellenőrzés során tudomására jutott és az 57/D. § (5) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatás révén rendelkezésére álló adatokról;

- g) elvégzi a távhőszolgáltató működési területén a felhasználói elégedettségi szint, továbbá a távhőszolgáltatóval szembeni elvárás, valamint a távhőszolgáltatás jellemzőinek felmérését.

(2) A Hivatal ellenőrzi és felügyeli az engedélyesnél, a távhőszolgáltatónak távhőt értékesítőnél (a továbbiakban: értékesítő), a külön kezelt intézménynél és az egyedi szerződés alapján termelőnél a jogszabályban, engedélyes esetén az engedélyben foglalt előírások és követelmények megtartását, azok megszegése esetén az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott összegű bírság alkalmazását rendelheti el.

(3) A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig jogosult a (2) bekezdésben meghatározottaktól eseti és rendszeres információt kérni, jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettségével, engedélyhez kötött tevékenységével vagy a távhőszolgáltatási támogatással kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is. A Hivatal ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében éves ellenőrzési tervet készít.

(4) Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén a határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye, ha a Hivatal a távhőszolgáltatási támogatás igénybevételének jogszerűsége tárgyában döntött.

(4) Közigazgatási perben nincs helye a keresetlevél halasztó hatálya elrendelésének, ha a Hivatal határozatában a távhőszolgáltatási támogatás igénybevételének jogszerűsége, engedélyes kijelölése vagy engedélyének visszavonása tárgyában döntött.

5. § (1) A Hivatal eljárására a Vet.-ben a Hivatal eljárására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

5. § (1)

(2) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért a hatáskörébe tartozó engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,06%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,06%-a. Ha a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,06%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(11)

5/A. § Az e törvényben meghatározott eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

### Az önkormányzat képviselő-testületének feladatai

6. § (1) A területileg illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

⋯ 24 változatlan sor ⋯

- d) jogosult a távhőszolgáltatótól a c) pont szerinti ellenőrzési feladatainak teljesítése érdekében, annak mértékéig eseti és rendszeres információt kérni, az iratokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is; és

- e)

(2) Az önkormányzat jegyzőjének eljárása során az ügyintézési határidő két hónap. Az önkormányzat jegyzőjének döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság az önkormányzat jegyzőjének döntését jogosult megváltoztatni.

(2) Az önkormányzat jegyzőjének eljárása során az ügyintézési határidő két hónap. Az önkormányzat jegyzőjének döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.

### Fogyasztóvédelem

⋯ 186 változatlan sor ⋯

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkező kár vagy a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítás összegében az engedélyes és az ingatlantulajdonos állapodik meg, ide nem értve a 28. § (3) bekezdésében foglalt eseteket.

21/A. § A műszaki biztonsági szerv által lefolytatott hatósági eljárásokban a hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak (ideértve az igazgatási szolgáltatási díj és illeték, valamint a kérelemhez jogszabály alapján csatolandó mellékletek tekintetében történő felhívást is) határidőben nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte.

### Előmunkálati jog

22. § (1) A távhőtermelő létesítmény, illetőleg a távhővezeték-hálózat, illetve annak részét képező berendezés és vezeték létesítésével kapcsolatban az engedélyes előmunkálati jog engedélyezését kérheti.

(2) Az előmunkálati jog alapján, a jogosult vagy megbízottja az idegen ingatlanon jogerős határozat felhatalmazása alapján, – a felhatalmazást követő egy éven belül – a szükséges jeleket elhelyeztetheti, méréseket, vizsgálatokat végezhet. Az ingatlan tulajdonosa e munkálatok végzését – kártalanítás ellenében – tűrni köteles.

(2) Az előmunkálati jog alapján, a jogosult vagy megbízottja az idegen ingatlanon véglegessé vált határozat felhatalmazása alapján, – a felhatalmazást követő egy éven belül – a szükséges jeleket elhelyeztetheti, méréseket, vizsgálatokat végezhet. Az ingatlan tulajdonosa e munkálatok végzését – kártalanítás ellenében – tűrni köteles.

(3) Az előmunkálati jog iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírásokat, helyszínrajzokat, ütemtervet a kormány rendeletében meghatározott tartalommal, méretben és példányszámban az engedélyesnek kell elkészítenie.

⋯ 18 változatlan sor ⋯

24. § Távhővezeték-hálózat részét képező vezeték az ingatlantulajdonossal, az ingatlan kezelőjével, illetőleg a közterület tulajdonosával kötött szerződés alapján is létesíthető és üzemeltethető.

25. § A vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal, az ingatlan kezelőjével, illetőleg a közterület tulajdonosával kötött szerződés vagy jogerős hatósági határozat alapján. A vezetékjog a távhőszolgáltatás engedélyesét illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog az azt megállapító hatósági határozat jogerőre emelkedését követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.

25. § A vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal, az ingatlan kezelőjével, illetőleg a közterület tulajdonosával kötött szerződés vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján. A vezetékjog a távhőszolgáltatás engedélyesét illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog az azt megállapító hatósági határozat véglegessé válását követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.

26. § Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestől a távhővezeték és a tartószerkezet eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha annak műszaki feltételei adottak, az üzemeltetésben jelentős hátrányt nem jelentenek és vállalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(3) A használati jog alapítását és a fizetendő kártalanítás mértékét az járási hivatal állapítja meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott módon.

29. § (1) A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal kötött szerződés vagy jogerős hatósági határozat alapján. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A használati jog az azt megállapító hatósági határozat jogerőre emelkedését követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.

29. § (1) A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal kötött szerződés vagy véglegessé vált hatósági határozat alapján. A használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A használati jog az azt megállapító hatósági határozat véglegessé válását követően, illetve az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján gyakorolható.

(2) Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon a szolgáltatói hőközpontot a használati jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.

⋯ 269 változatlan sor ⋯

(12) A bíróság – ha a döntéséhez szükséges – a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(13) A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.

(13) A polgári nemperes eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak.

(14) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadó.

(14) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel –, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.

### A közszolgáltatási szerződés felmondása alóli mentesség

⋯ 62 változatlan sor ⋯

### VII. Fejezet — ÁRMEGÁLLAPÍTÁS

57. § (1) A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megállapítása során – az 57/A–57/B. §-ban foglalt eltéréssel – az árak megállapításáról szóló törvényt kell alkalmazni.

57. § (1) A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megállapítása során az árak megállapításáról szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó összehasonlító elemzések felhasználásával, a következő szempontokra is figyelemmel kell meghatározni:

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(4) Az engedélyes köteles nyilvántartási és elszámolási rendszerét úgy kialakítani, hogy az megfeleljen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírtaknak, és tegye lehetővé az árak és díjak átláthatóságát.

57/A. § (1) A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megváltoztatását a távhőszolgáltató kezdeményezi.

#### 57/A. §

(2) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésében köteles részletesen és teljes körűen alátámasztani, hogy – az 57. § (3) bekezdésében meghatározottakra tekintettel – az adott díj megváltoztatását mely körülmények és milyen mértékben indokolják.

#### 57/B. §

(3) A távhőszolgáltató az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a Hivatalnak megküldi, amely közigazgatási hatósági eljárás keretében harminc napon belül dönt arról, hogy a díj a távhőszolgáltató által alátámasztott megváltozása esetén megfelel-e az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Hivatal eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eljárás során ügyfélnek minősül

- a) a távhőszolgáltató,

- b) a távhőszolgáltatás csatlakozási díjával összefüggésben díjmegállapítási hatáskörrel rendelkező helyi önkormányzat.

(5) A távhőszolgáltató a kezdeményezését a Hivatalnak a (3) bekezdésben meghatározott tárgyú jogerős határozatával együtt küldi meg a díjmegállapítási hatáskörrel rendelkező helyi önkormányzatnak.

(6) A kezdeményezést és a Hivatal határozatát az önkormányzat képviselő-testülete a díjmegállapítás előtt 5 nappal köteles a honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzétenni.

(7) A helyi önkormányzat a távhőszolgáltatás csatlakozási díját megállapító rendeletét a távhőszolgáltató olyan kezdeményezésével azonos tartalommal adhatja ki, amelyről a Hivatal jogerős határozatban megállapította, hogy az megfelel az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a távhőszolgáltatás csatlakozási díját a helyi önkormányzat úgy határozza meg, hogy az alacsonyabb legyen, mint a távhőszolgáltató kezdeményezésében foglaltak alkalmazásával érvényesítendő ár.

(8) Ha a Hivatal az ügyintézési határidőn belül nem hoz határozatot, akkor a helyi önkormányzat a távhőszolgáltatás csatlakozási díját megállapító rendeletét a távhőszolgáltató kezdeményezésével azonos tartalommal kiadhatja.

57/B. § (1) A Hivatal hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárás keretében ellenőrizheti, hogy a távhőszolgáltatás csatlakozási díja megfelel-e az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során ügyfélnek minősülnek az 57/A. § (4) bekezdésében meghatározottak.

(3) Ha a Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott eljárása során azt állapítja meg, hogy a távhőszolgáltatás csatlakozási díja nem felel meg az 57. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásán túl a távhőszolgáltatót felszólítja, hogy az kezdeményezze a díj megváltoztatását, illetve a helyi önkormányzat távhőszolgáltatás csatlakozási díját megállapító rendeletének vizsgálata érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz fordul.

57/C. § (1) A távhőszolgáltató honlapján közzéteszi és a Hivatalnak haladéktalanul megküldi

- a) a távhőszolgáltató és a távhőtermelő közötti hővásárlási célú,

⋯ 68 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdés szerinti távhőtermelő kérelmező mentesül az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége alól.

(3) Az (1) bekezdés szerinti működési engedély az e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított rendelkezései alapján kiadott működési engedély vagy a Hivatal működési engedélyt visszavonó határozatának jogerőre emelkedéséig hatályos.

(4) Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 223. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően indult távhőtermelői és távhőszolgáltatói engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

⋯ 47 változatlan sor ⋯

61/A. § Ha a Hivatal az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

61/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

62. § Ez a törvény az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. cikkének való megfelelést szolgálja.