2005. évi XLVII. törvény — mi változott? 2012. március 15.

- b) a kérelmében megjelölt szakterületen az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához meghatározott vagy azzal egyenértékű képesítéssel és – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik,

4/B. § (1) Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel szempontjából a miniszter rendeletében meghatározott képesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni azt a képesítést, amelyet

- a) – ha jogszabály kivételt nem tesz – jogszabály egyenértékűnek ismer vagy ismert el,

- b) az a) pontban foglaltak hiányában a névjegyzéket vezető hatóság egyenértékűnek ismert el.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével a képesítés egyenértékűségének megállapítása érdekében az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság – szükség esetén – szakmai véleményt is beszerezhet. A szakvéleményt az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság kötelezően figyelembe veszi. A képesítés megfelelőségének vizsgálatára felkért bizottság szakértőként jogosult eljárni, tevékenységéért díjazás nem illeti meg. Nem szükséges vizsgálni a kérelmező azon képesítésének egyenértékűségét, amely a miniszter rendeletében előírt képesítéssel a jogszabályok alapján egyértelműen nem egyenértékű.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt bizottság elnökét a miniszter jelöli. A bizottság további tagja az oktatásért felelős miniszter és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által kijelölt 1-1 személy.

(4) A (2) bekezdésben megjelölt bizottság a képesítés egyenértékűségének vizsgálata során az álláspontját a kérelmező végzettségének képzési anyagára és a szakterülethez előírt képesítés képzési tervére figyelemmel állapítja meg.

(2) Az e törvény 2. számú melléklete 1. pont m) alpontjának ma) és mc) alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az a), f)–h) és j) pontjaiban, k) pontjának ka) alpontjában, t), valamint u) pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a világhálón is közzéteszi.

(3) A névjegyzék (2) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a 2. számú melléklet 1. pontjának kb), kc), mf) és o)–r) pontjaiban és sa) alpontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a szakértői kamara részére átadja, azt a szakértői kamara a külön törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.

(6) A 2. számú melléklet 1. pontjának m) pont md) és me) alpontjában foglalt adatokat a szakértői kamara, az a)–i), l), n) és q) pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az r) és s) pontjában foglalt adatokat az ügyben eljáró hatóság köteles bejelenteni az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak. A 2. számú melléklet 1. pont r) és s) pontjában foglalt adatokról az ügyben eljáró hatóság az igazságügyért felelős minisztert és a szakértői kamarát is értesíteni köteles.

(4) A kirendelő hatóság a jogerős határozattal megállapított szakértői díjat (költségelőleg fizetése esetén a kifizetett költségelőleggel csökkentett összegét) az eljáró szakértő által benyújtott számla alapján 30 napon belül köteles kifizetni. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a szakértői díjat – a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számított 30 napon belül – átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott bankszámlára történő átutalással kell kifizetni.

17/A. § (1) A szakértőt kérésére várható költségeinek 30%-a erejéig, de legfeljebb 100 000 forint költségelőleg (a továbbiakban: költségelőleg) illeti meg.

(2) Ha a szakértő költségelőleget kér, a kirendelés kézhezvételétől számított 3 napon belül a kirendelő hatóság részére kérelmét és költségelőlegének számítását – ha a szakértő számla kiállítására köteles, az előleg számlájával együtt – megküldi.

(3) Ha a szakértő költségelőleget kért, a kirendelő hatóság a költségelőleget – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a szakértő költségelőleg számításának kézhezvételétől számított 5 napon belül a benyújtott számla alapján szakértő részére megfizeti. A számla kiállítására nem köteles szakértő részére a költségelőleget átvételi elismervény ellenében, vagy a szakértő által meghatározott fizetési számlára történő átutalással kell kifizetni.

(4) Ha a szakértő költségelőleget kért és az eljárásban külön jogszabály alapján a szakértői díj letétjének kiegészítése volt szükséges, úgy a kirendelő hatóság a költségelőleget a kiegészítést követő 5 napon belül megfizeti.

(5) Ha a szakértő költségelőleget kért, és a költségelőleg megfizetésének igazolását a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározott határidőig nem kapta meg, – külön törvényben meghatározott kiemelt jelentőségű ügyek vagy peres eljárások kivételével – a kirendelés alóli felmentését kérheti.

(6) Ha a szakértőt a kirendelő hatóság a kirendelés alól bármely okból felmenti, az erről szóló határozatában – ha a költségelőleg megfizetésre került – a szakértőt a költségelőleg visszafizetésére is kötelezi.

(7) Ha a jogerősen megállapított szakértői díj nem éri el a költségelőleget, a kirendelő hatóság a különbözet visszafizetésére a szakértőt határozatban kötelezi.

- a) a cégbíróság a cégjegyzékből – a 24/B. §-ban megjelölt eset kivételével – törli,

24/B. § Ha a társaság társasági formaváltás vagy egyesülés útján szűnt meg, és a jogutód társaság a 20. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, úgy a jogutódlást az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben átvezeti.

30. § (1) A szakértő a szakértői vélemény elkészítéséhez a megfelelő szakismerettel rendelkező más személy segítségét (szakkonzultáns), a szakvélemény előkészítéséhez szakértőjelölt közreműködését, a technikai jellegű tevékenység elvégzésére segédszemélyzetet vehet igénybe. A szakkonzultáns, a szakértőjelölt és a segédszemélyzet igénybevételéről a szakvéleményben a kirendelő hatóságot tájékoztatni kell, a szakvéleményben továbbá fel kell tüntetni, hogy a szakkonzultáns milyen szakkérdésekben nyilvánított véleményt.

(2) A szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság többsége, de legalább hat tagja támogatja. Ha a bizottság hat tagból vagy annál kevesebből áll, akkor a szakértői módszertani levelet az elnökség akkor fogadja el, ha azt a bizottság valamennyi tagja támogatja.

t) annak ténye, hogy a szakértő az elektronikus kézbesítést vállalja,

u) az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos közleményei („közlemények”).