§Nyílt Jogtár

2005. évi XCI. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról

Utolsó ismert szöveg — 2007. július 1. napjától. A jogszabály már nem hatályos. Hatálybalépése óta nem módosult.

Időállapotok2005. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2005. évi XCI. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról

1. §

2. § A Btk. 82. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„82. § „(1) Pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság (48. §), illetve a próbaidő (72. §, 89. §) eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. A próbára bocsátott vagy a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső [72. § (6) bek., 89. § (6) bek.] valamint az, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. Kiutasítás mellékbüntetés mellett pártfogó felügyelet elrendelésének nincs helye.

(2) A bíróság az ítéletben rendelkezhet arról, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esetén pártfogó felügyelet alatt áll; a bíróság az ítéletében a külön magatartási szabályokat is meghatározhatja.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, a próbaidő és a vádemelés elhalasztásának tartamával, de legfeljebb öt év.

(4) A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.

(5) A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt

a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

b) a bűncselekmény sértettjétől, illetőleg annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát;

c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket ne látogasson;

d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

f) vegye fel a kapcsolatot a megyei munkaügyi központtal, vagy az önkormányzatnál közmunkára jelentkezzen be;

g) meghatározott tanulmányokat folytasson;

h) – hozzájárulása esetén – meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

i) vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson.

(6) A bíróság, illetve az ügyész az (5) bekezdésben felsorolt magatartási szabályokon kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedésének esélyeire.”

3. §

4. §

5. §

6. §

7. §

8. §

9. §

10. §

11. §

12. §

13. § (1)

(2)

(3)

14. §

15. §

16. §

17. §

18. §

19. §

20. §

21. §

22. §

23. §

24. §

25. §

26. §

27. §

28. §

29. § (1) Ez a törvény – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)

(3)

(4) A Btk. e törvény 2. §-ával megállapított 82. §-a (5) bekezdése i) pontjának hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

30. § Az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam azon állampolgára vagy annak családtagja, akivel szemben a bíróság e törvény hatálybalépése előtt hozott jogerős ítéletében végleges hatályú kiutasításról határozott, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év elteltével mentesül a végleges hatályú kiutasítás alól.

31. §

32. §