2005. évi II. törvény
a Szülőföld Alapról
Az Országgyűlés
– a szomszédos államokban élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljából,
– a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítésére
a következő törvényt alkotja:
Az Alap célja, kedvezményezettjei¶
1. § (1) A Szülőföld Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap. Célja a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való – egyéni és közösségi – boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása.
(2) Támogatás kedvezményezettje lehet:
- a) a Horvát Köztársaságban, az Osztrák Köztársaságban, Romániában, Szerbia Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos állam) életvitelszerűen tartózkodó, magát magyarnak valló természetes személy, vagy az Alap céljait a támogatásából tevékenyen elősegítő más személy (a továbbiakban: magánszemély),
- b) magyarországi vagy szomszédos államban lévő önkormányzat, továbbá
- c) szomszédos állam területén működő azon szervezet, amelynek Magyarországon vagy valamely szomszédos állam területén van a székhelye.
(3) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott magánszeméllyel együtt élő házastárs és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek akkor is lehet kedvezményezett, ha nem vallja magát magyar nemzetiségűnek.
(4) Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.
2. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségeivel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben tartásával kell alkalmazni, különös tekintettel az államok területi szuverenitásának, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére, beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.
(2) E törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat, s ugyancsak nem érintik a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) alapján, e törvénytől függetlenül nyújtott támogatásokat.
Az Alapból nyújtandó támogatások lehetséges céljai(a teljesíthető kiadások köre)¶
3. § Az Alapból az 1. § (2) bekezdésében felsorolt alábbi kedvezményezettek a következő célok körébe tartozóan igényelhetnek támogatást:
- a) magánszemély:
- aa) nevelés-oktatás, képzés, továbbképzés (ideértve a kedvezménytörvény 14. §-ában foglalt támogatásokat is), továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatás, felsőoktatási ösztöndíj,
- ab) a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával, megismerhetővé tételével kapcsolatos célok;
- b) köz- és felsőoktatási, tudományos kutatást-fejlesztést végző intézmény; kulturális, tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó), egyházi, szociális és egészségügyi szervezet (ideértve a kedvezménytörvény 18. §-ában említett szervezetet is, de kivéve a d) pont szerinti vállalkozást), valamint önkormányzat a szomszédos államok és a Magyar Köztársaság között fennálló nemzetközi szerződésekkel összhangban:
- ba) alaptevékenységének (alapításának) megfelelő közfeladat ellátása,
- bb) az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos felkészítő, tájékoztató, ismertető, oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátása;
- c) települési önkormányzat, azok társulása, szövetsége a szomszédos államok és a Magyar Köztársaság között fennálló nemzetközi szerződésekkel összhangban:
- ca) az Európai Unió által is támogatott határ menti program,
- cb) magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítása, így különösen kisebb utak, hidak építése, kommunális célú támogatások, természetes adottságok fokozott kihasználása, testvértelepülési kapcsolatok kialakítása, erősítése, közös környezetvédelmi programok létrehozása, az Unió külső határszakaszán a kishatárforgalom feltételeinek megteremtése;
- d)
Az Alap pénzügyi forrásai¶
4. § (1) Az Alappal – e törvényben foglaltak figyelembevételével – a nemzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik.
(2) Az Alap bevételei:
- a) állampolgárságától, illetve lakhelyétől függetlenül bármely természetes személy, valamint honosságától függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet önkéntes befizetései, adományai,
- b) költségvetési támogatások,
- c)
- d) egyéb bevételek.
(3) A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Alap javára történő önkéntes befizetései alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a kiemelkedően közhasznú szervezetek részére juttatott adományra vonatkozóan meghatározott kedvezmények vehetők igénybe.
(4) A meghatározott céllal juttatott vagy feltételhez kötött befizetések, adományok elfogadásáról a miniszter dönt.
(5) Költségvetési támogatásként
- a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti befizetések, adományok előző naptári évi összegével azonos rendszeres támogatás, amely nem lehet kevesebb, mint amennyi az Alap 1 milliárd forint összegre való kiegészítéséhez szükséges,
- b) eseti céltámogatás
illeti meg az Alapot.
(6) Az Alap működtetésének kiadásait az Alap finanszírozza.
Az Alap működésének irányítása¶
5. § (1) Az Alap tevékenységét a Regionális Egyeztető Fórum (a továbbiakban: Egyeztető Fórum) elvi iránymutatása és ajánlásai alapján végzi. Az Egyeztető Fórum elnöke a miniszterelnök, tagjait a miniszterelnök kéri fel a központi államigazgatási szervek állami vezetői és vezetői megbízatású köztisztviselői, illetve a szomszédos államokban élő magyar közösségek választott vezetői, képviselői közül. Az Egyeztető Fórum évente legalább egy alkalommal ülésezik.
(2) Az Egyeztető Fórum térségenként és közösségenként ajánlásokat fogalmaz meg az Alapból nyújtható támogatások céljaira és prioritásaira.
6. § (1) A Kollégiumok az Alap támogatási célok alapján megszervezett szakmai döntéshozó testületei. A Kollégiumok döntései a miniszter jóváhagyásával válnak érvényessé.
(2) A hét-, kilenc- vagy tizenegytagú Kollégiumokat – a támogatási célokra figyelemmel – a miniszter hozza létre és szünteti meg. A Kollégiumok tagjait, valamint a tagok közül a Kollégium elnökét a miniszter nevezi ki.
(3) A Kollégiumok a tevékenységüket az Egyeztető Fórum ajánlásai és a támogatási célok figyelembevételével, a szakmai szempontok érvényre juttatásával végzik, munkájuk során az Egyeztető Fórum, illetve az Alap kezelő szervezete részéről nem utasíthatóak.
(4) A Kollégiumok tagjainak megbízatása négy évre szól.
(5) Nem lehet a Kollégium tagja
- a) politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;
- b) az Egyeztető Fórum tagja vagy annak közeli hozzátartozója;
- c) az Alap kezelő szervezetének vezetője, továbbá az a személy, aki a kezelő szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
- d) az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, illetve támogatott szervezet képviselője.
7. § (1) A Kollégium tagjának megbízatása megszűnik
- a) a megbízatás időtartamának lejártával,
- b) ha az összeférhetetlenségi okot annak felmerülésétől 30 napon belül nem szünteti meg,
- c) ha megbízatását 90 napon túl nem képes ellátni,
- d) a megbízatásról történő lemondással,
- e) halálával,
- f) az adott Kollégium megszűnésével.
(2) A Kollégium elnökének megbízatása megszűnik
- a) kollégiumi tagságának megszűnésével,
- b) e megbízatásáról történő lemondásával.
(3) A Kollégium elnöke és tagja a megbízatásáról a miniszterhez intézett írásbeli bejelentéssel mondhat le. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
8. § Az Egyeztető Fórum és a Kollégiumok tagjait és elnökeit tevékenységükért díjazás nem illeti meg, viszont jogosultak az Alap tevékenységével közvetlenül összefüggő, igazolt utazási és szállásköltségeik megtérítésére.
9. § (1) Az Alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és nyilvántartásával összefüggő, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A. §-a szerinti feladatokat a Kormány által kijelölt kezelő szervezet látja el.
(2) A kezelő szervezet vezetője, illetve a szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet
- a) politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;
- b) az Egyeztető Fórum tagja vagy annak közeli hozzátartozója;
- c) a Kollégium elnöke, tagja, illetve azok közeli hozzátartozója;
- d) az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, illetve támogatott szervezet képviselője.
Az Alap működése¶
10. § (1) A támogatások legalább kilencven százaléka nyilvános pályázat keretében, a fennmaradó támogatásrész egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések alapján nyerhető el.
(2) A pályázati felhívásokat a 11. § (2) bekezdése szerinti internetes honlapon, és legalább két országos napilapban (ideértve a szomszédos államban terjesztett országos napilapot is) közzé kell tenni.
(3) Az Alap terhére támogatás vissza nem térítendő, illetve részben vagy egészben visszatérítendő formában nyújtható, amiről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(4) A támogatási rendszer egészének koordinálása, szabályszerű működése és nyilvánossága céljából a bevételekről, a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és az Egyeztető Fórum, valamint a Kollégiumok Alappal kapcsolatos döntéseiről, a kiadásokról központi nyilvántartást kell vezetni.
(5) A miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, április 30-ig tájékoztatja a Kormányt, a Kormány május 31-ig beszámol az Országgyűlésnek az Alap előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót honlapon nyilvánosságra kell hozni.
11. § (1) Az Egyeztető Fórum és a Kollégiumok ülései nyilvánosak, az Egyeztető Fórum és a Kollégium zárt ülés tartását is elhatározhatja. A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvánosan ki kell hirdetni.
(2) Az Alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. A honlapon közzé kell tenni az Egyeztető Fórum és a Kollégiumok döntéseit, azok meghozatalától (elfogadásától) számított 15 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni továbbá az Alap működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alap és kezelőszervének működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint az Egyeztető Fórum és a Kollégiumok tagjainak nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról az Egyeztető Fórum, illetve a Kollégium elnöke gondoskodik.
Záró rendelkezések¶
12. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy a 4. § (5) bekezdés a) pontjában megjelölt hozzáadott támogatást első ízben a 2006. évi állami költségvetésben kell előirányozni.
(2)
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
- a) az Alap működésének, forrásai kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, a nyújtható támogatások rendező elveit, valamint a támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a vezetendő nyilvántartások tartalmát,
- b) az e törvény szerinti vállalkozások fejlesztési és más támogatásának céljait, feltételeit,
- c) az Alappal való rendelkezésre, az Egyeztető Fórum és a Kollégiumok feladataira és működésére, az Alap kezelő szervezetének működésére és felügyeletére, valamint az Alapból nyújtott támogatások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá
- d) az Alapból az Alap működésére fordítható kiadások mértékét
rendeletben határozza meg.
(4) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy a költségvetési törvény Miniszterelnökség fejezetében lévő, a határon túli magyarok programjainak támogatására meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokból az Alap javára átcsoportosítson.
(5)
13. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott személy.
14. §