2005. évi CXXXV. törvény — mi változott? 2021. január 1.
A 2020. március 1. és 2021. január 1. között hatályba lépett módosítások. 46 sor került be, 37 sor került ki.
← Előző módosítás (2020. március 1.)Következő módosítás (2021. november 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 35 változatlan sor ⋯
(3) E törvény VI. fejezete szerinti támogatási eljárás igénybevételére jogosult az a Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki az Európai Unió más tagállamában vált szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává.
3. § E törvény hatálya nem terjed ki a büntetőeljárás terheltjére és a szabálysértési eljárás alá vont személyre.
3. § E törvény hatálya nem terjed ki a büntetőeljárás terheltjére, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre és a szabálysértési eljárás alá vont személyre.
3/A. § A 24. § (1) bekezdése szerinti érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás tekintetében – az állam, az állami hatásköröket gyakorló közjogi szerv és a közjogi nemzetközi szervezet kivételével – áldozatnak minősül az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekmények következtében kárt elszenvedett jogi személyiséggel rendelkező jogalany is.
### II. Fejezet — SZOLGÁLTATÁSOK
### A szolgáltatások fajtái
⋯ 35 változatlan sor ⋯
- b) korábbi támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, az ezt megállapító határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedésétől számított 2 évig,
- c) a támogatás iránti ügyében akadályozza az ellenőrzésre irányuló vizsgálat elvégzését,
- d) a korábbi támogatás iránti ügyében megakadályozta az ellenőrzésre irányuló vizsgálatot, az ezt megállapító határozat véglegessé válásától vagy jogerőre emelkedéséről számított 2 évig,
- e) a korábban igénybe vett, e törvény szerinti, pénzben nyújtott támogatást, illetve a jogi segítségnyújtás díját – bár arra köteles lett volna – nem térítette vissza az államnak.
- e) a korábban igénybe vett, e törvény szerinti, pénzben nyújtott támogatást – bár arra köteles lett volna – nem térítette vissza az államnak.
### III. Fejezet — A KÁRENYHÍTÉS
### A kárenyhítés igénybevételére jogosult áldozat
6. § (1) Kárenyhítésre az a rászoruló áldozat jogosult,
6. § (1) Kárenyhítésre az az áldozat jogosult,
- a) akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, s ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott,
- b) aki az a) pontban meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa,
- c) akinek eltartására az a) pontban meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles vagy köteles volt,
- d) aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott.
(2) Rászorulónak tekintendő az áldozat, ha havi nettó jövedelme – közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem – nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét (a továbbiakban: rászoruló).
(2)
(3) Jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő az az áldozat, aki
(3)
- a) aktív korúak ellátására jogosult, vagy időskorúak járadékában részesül,
- b) adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási támogatás jogosultja,
- c) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították,
- d) számára egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a szociális rászorultságot megállapították,
- e) gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban, közgyógyellátásban, rokkantsági járadékban részesül,
- f) fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára vagy magasabb összegű családi pótlékra jogosult,
- g) átmeneti szállást vagy éjjeli menedékhelyet igénybe vevő hajléktalan személy,
- h) családok, gyermekek átmeneti otthonát igénybe vevő személy,
- i) Magyarország területén menekültügyi eljárás alatt álló személy,
- j) terrorcselekmény áldozatává vált.
### A kárenyhítés formái és mértéke
7. § (1) A kárenyhítést egy összegben vagy havi járadékként kell fizetni.
(2) Egyösszegű kárenyhítésként az áldozat a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kárának teljes vagy részbeni megtérítését igényelheti. Az egyösszegű kárenyhítés mértéke:
(2) Egyösszegű kárenyhítésként az áldozat a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kárának teljes vagy részbeni megtérítését igényelheti. Az egyösszegű kárenyhítés mértéke legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse.
- a) az alapösszeg ötszörösét meg nem haladó kár 100 százaléka,
- b) az alapösszeg ötszöröse és tízszerese közötti kár esetén az alapösszeg 5-szöröse, és az alapösszeg ötszöröse feletti rész 75 százaléka,
- c) az alapösszeg tízszeresét meghaladó kár esetén az alapösszeg 8,75-szöröse, és az alapösszeg tízszerese feletti rész 50 százaléka, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse.
(3) A sértett bűncselekmény miatt bekövetkezett keresőképtelensége esetén – ha a keresőképtelenség várhatóan a 6 hónapot meghaladja – az áldozat járadék formájú kárenyhítésként a rendszeres jövedelmében bekövetkezett csökkenés részbeni enyhítését igényelheti. A járadék havi mértéke:
- a) az igazolt jövedelemcsökkenés 75 százaléka, ha az áldozat 18 év alatti személy vagy mások gondozására szorul,
⋯ 104 változatlan sor ⋯
- c) a kezelést végző orvos az orvosi titokról,
- d) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás állásáról,
- e) a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság a szabálysértési eljárás állásáról,
- f) az erre hatáskörrel rendelkező hatóság a 6. § (3) bekezdésében megjelölt jogosultságokról tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot.
- f) tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot.
(2) Az (1) bekezdés körében a támogatás feltételeinek vizsgálata alatt
⋯ 23 változatlan sor ⋯
(3) Az áldozat köteles a támogatást egy összegben, a visszafizetésre kötelező végleges vagy jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a felülről nyitott „bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése” elnevezésű célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) javára megfizetni.
(4) Az áldozatsegítő szolgálat a visszatérítendő összeg megfizetésére kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb hat hónap halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet.
(4) Az áldozatsegítő szolgálat a visszatérítendő összeg megfizetésére kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb tizenkét hónap halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet.
(4a)
⋯ 44 változatlan sor ⋯
(2) Az eljárás irataiba a 16. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok is betekinthetnek.
(3) Az áldozatsegítő szolgálat eljárásában írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton nem tart kapcsolatot az ügyféllel.
(3)
(4) Az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.
(4)
### V. Fejezet — A SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
⋯ 3 változatlan sor ⋯
22. § (1)
(2) Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetését követő öt napon belül lehet előterjeszteni.
(2) Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetését követő nyolc napon belül lehet előterjeszteni.
### Elintézési határidő
⋯ 11 változatlan sor ⋯
- d) az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil szervezetek és a vallási közösségek elérhetőségéről,
- e) a bűncselekmény, illetve tulajdon elleni szabálysértés típusára figyelemmel az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről.
(2) Ha az áldozatsegítő szolgálat más hatóságtól, szervtől vagy szervezettől, illetve az áldozatsegítő szolgálathoz benyújtott támogatás iránti kérelemből természetes személy áldozattá válásáról szerez tudomást, soron kívül (az áldozat szükségleteire vonatkozóan a rendelkezésére álló adatok alapján, azokhoz igazodóan) írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy támogatás jogosultja lehet és jogosultsága esetén a támogatások iránt kérelmet terjeszthet elő.
(2) Ha az áldozatsegítő szolgálat – ide nem értve a 43/A. § (3) bekezdésében foglaltakat – más hatóságtól, szervtől vagy szervezettől, illetve az áldozatsegítő szolgálathoz benyújtott támogatás iránti kérelemből természetes személy áldozattá válásáról szerez tudomást, soron kívül, az áldozat szükségleteire vonatkozóan a rendelkezésére álló adatok alapján, azokhoz igazodóan írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy támogatás jogosultja lehet és jogosultsága esetén a támogatások iránt kérelmet terjeszthet elő.
(3) Ha az áldozatsegítő szolgálat megállapítja, hogy a hozzá forduló harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, – az (1) bekezdésében foglaltakon túl – tájékoztatja arról is, hogy
⋯ 54 változatlan sor ⋯
28. § (1) Ha az áldozat nem rendelkezik a 11. § (1) bekezdésében meghatározott igazolással, azonban a 10. § (5) bekezdésében meghatározott egyéb iratok valamelyikét az áldozatsegítő szolgálathoz benyújtott kérelméhez csatolja, és abból a hatósági bizonyítvány kiállításának feltételei megállapíthatóak, az áldozati státusz igazolása ez alapján is kiállítható.
(2) Ha a körülmények alapján bebizonyosodik, hogy a rászoruló áldozat sérelmének rendezéséhez a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jst.) meghatározott jogi segítségnyújtásra van szükség, az áldozatsegítő szolgálat igazolja az ügyfél áldozati státuszát, és ezen igazolást, valamint – ha rendelkezésre áll – a kérelmet továbbítja a jogi segítségnyújtó szolgálatnak, amely a döntéséről és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti az áldozatsegítő szolgálatot. A jogi segítségnyújtásra az áldozat a Jst.-ben meghatározott feltételek esetén jogosult.
(2) Ha a körülmények alapján bebizonyosodik, hogy az áldozat sérelmének rendezéséhez a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jst.) meghatározott jogi segítségnyújtásra van szükség, az áldozatsegítő szolgálat igazolja az ügyfél áldozati státuszát, és ezen igazolást, valamint – ha rendelkezésre áll – a kérelmet továbbítja a jogi segítségnyújtó szolgálatnak, amely a döntéséről és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti az áldozatsegítő szolgálatot. A jogi segítségnyújtásra az áldozat a Jst.-ben meghatározott feltételek esetén jogosult.
(3)
⋯ 9 változatlan sor ⋯
### Az igényérvényesítés határideje
30. § (1) A kárenyhítési kérelmet – a (2)–(4) bekezdésben, illetve a 45. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel – a bűncselekmény elkövetését követő 3 hónapon belül lehet benyújtani.
30. § (1) A kárenyhítési kérelmet – a (2)–(4) bekezdésben, illetve a 45. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel – a bűncselekmény elkövetését követő egy éven belül lehet benyújtani.
(2) Ha a kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, a kérelmet az akadály megszűnését követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.
(2) Ha a kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, a kérelmet az akadály megszűnését követő egy éven belül lehet előterjeszteni.
(3) Ha egy korábban államigazgatási eljárásban vizsgált cselekményről később derül ki, hogy az bűncselekmény, a kérelmet a büntetőeljárás megindítását követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.
(3) Ha egy korábban államigazgatási eljárásban vizsgált cselekményről később derül ki, hogy az bűncselekmény, a kérelmet a büntetőeljárás megindítását követő egy éven belül lehet előterjeszteni.
(4) Ha a bűncselekmény elkövetését követően később derül ki, hogy az áldozat testi épségének, egészségének súlyos károsodása és a bűncselekmény között ok-okozati összefüggés áll fenn, illetve ha a bűncselekmény megváltoztatott minősítése alapján szándékos, személy elleni erőszakos a bűncselekmény, a kérelmet az ok-okozati összefüggés tudomásra jutásától, illetve a minősítés megváltoztatásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.
(4) Ha a bűncselekmény elkövetését követően később derül ki, hogy az áldozat testi épségének, egészségének súlyos károsodása és a bűncselekmény között ok-okozati összefüggés áll fenn, illetve ha a bűncselekmény megváltoztatott minősítése alapján szándékos, személy elleni erőszakos a bűncselekmény, a kérelmet az ok-okozati összefüggés tudomásra jutásától, illetve a minősítés megváltoztatásától számított egy éven belül lehet előterjeszteni.
(5) A (2)–(4) bekezdések esetén a kérelem a bűncselekmény elkövetését követő 5 év elteltével nem nyújtható be. Ha az áldozat a (2)–(4) bekezdések alapján kéri a kárenyhítést, ennek okát megfelelően igazolnia kell.
(5) Ha az áldozat a (2)–(4) bekezdés alapján kéri a kárenyhítést, ennek okát megfelelően igazolnia kell.
### Tájékoztatás
⋯ 3 változatlan sor ⋯
32. § (1) A kárenyhítés iránti kérelemben – a 10. §-ban foglaltakon túl – meg kell jelölni
- a) a rászorultság megállapításához szükséges adatokat [jövedelemre vonatkozó adatok, az áldozattal egy háztartásban élő személyek száma és a jövedelmükre vonatkozó adatok, vagy a 6. § (3) bekezdése szerinti adatok],
- a)
- b) az igényelt kárenyhítés formáját,
- c) egyösszegű kárenyhítés esetén az igényelt összeg nagyságát, járadék jellegű kárenyhítés esetén az igényelt járadék havi összegét és a folyósítás időtartamát,
- d) azt, hogy az áldozat rendelkezik-e olyan biztosítással, amelyből kárának részbeni vagy teljes megtérülése várható,
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(2) A kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
- a) a jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő kérelmező kivételével a jövedelemre vonatkozó igazolást,
- a)
- b) a testi épség, egészség súlyos károsodását igazoló szakértői véleményt vagy orvosi dokumentumokat.
(3) Egyösszegű kárenyhítés iránti igény esetén a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl csatolni kell a kár mértékét igazoló iratokat (pl. számla, nyugta vagy más bizonylat) is.
(3) Egyösszegű kárenyhítés iránti igény esetén a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl csatolni kell a kár mértékét igazoló iratokat (pl. számla, nyugta, előzetes árajánlat vagy egyéb dokumentum) is.
(4) Járadék iránti igény esetén a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl csatolni kell a keresőképtelenséget igazoló és annak várható időtartamát valószínűsítő szakértői véleményt vagy orvosi igazolást is.
⋯ 23 változatlan sor ⋯
37. § (1) A döntő hatóság az érdemi döntés meghozatala során megvizsgálja
- a) az áldozat kárának vagy jövedelemcsökkenésének mértékét,
- b) az áldozat rászorultságát és a kárenyhítésre való jogosultságát,
- b) az áldozat kárenyhítésre való jogosultságát,
- c) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény és a bekövetkezett kár, jövedelemcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést.
(2) Egyösszegű kárenyhítés iránti kérelem elbírálása esetén, az (1) bekezdés szerinti eljárást követően a döntő hatóság megállapítja a kár mértékét, és ennek alapján meghatározza a kárenyhítés összegét, vagy a kérelmet elutasítja.
⋯ 44 változatlan sor ⋯
(3) Az áldozatsegítő szolgálat a 24. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megtörténtét követően – a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul kezdeményezi az idegenrendészeti hatóságnál a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással történő ellátását.
### Az áldozatok közvetlen elérése
43/A. § (1) Az általános nyomozó hatóság a nyomozása során ismertté vált olyan sértettet, valamint a nála tett feljelentés alapján ismertté vált olyan feljelentőt, akinek a sérelmére a Btk. szerinti szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, a személyének és elérhetőségének ismertté válását követően lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb két napon belül tájékoztatja
- a) az áldozatsegítő szolgálatokról,
- b) arról, hogy támogatásra lehet jogosult, és
- c) arról, hogy hozzájárulása esetén a 10. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 11. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait, valamint az általa megadott elérhetőségeit a közvetlen kapcsolatfelvétel céljából továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kell eljárni a 6. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott, az általános nyomozó hatóság előtt ismertté vált személyek tekintetében is, ha a sértett az (1) bekezdésben megjelölt bűncselekmény következtében meghalt.
(3) A tájékoztatás megtörténtét, valamint az érintett hozzájárulását, vagy a hozzájárulás megtagadását írásba kell foglalni. Írásbeli tájékoztatás esetén, ha az érintett a hozzájárulás tekintetében nem tesz nyilatkozatot, úgy azt a hozzájárulás megtagadásának kell tekinteni.
(4) Az érintett hozzájárulása esetén az általános nyomozó hatóság a hozzájárulást követően lehetőség szerint azonnal, de legfeljebb két napon belül az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott információátadási szolgáltatás útján az érintett (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére.
(5) A büntetőeljárásról szóló törvény szerinti zárt adatkezelés esetén az általános nyomozó hatóság az érintett zártan kezelt adatait a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően papíralapon továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére.
43/B. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott adatok megérkezését követő két munkanapon belül intézkedik az érintettel történő kapcsolatfelvétel iránt, és tájékoztatást nyújt számára a 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) A kapcsolatfelvétel írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton, vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton is történhet. A kapcsolatfelvétel módjai közül lehetőség szerint azt kell választani, amelyet az érintett a hozzájárulásában elsődlegesnek jelölt.
### VIII. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
### Hatálybalépés
⋯ 42 változatlan sor ⋯
(6) Ez a törvény a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i EU 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. és 26. cikkének való megfelelést szolgálja.
(7) Ez a törvény a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/713 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
48. § (1)–(6)
(7)–(8)
⋯ 4 változatlan sor ⋯