2005. évi CXXXV. törvény — mi változott? 2017. január 1.
A 2015. november 1. és 2017. január 1. között hatályba lépett módosítások. 9 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2015. november 1.)Következő módosítás (2017. június 2.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 257 változatlan sor ⋯
(4) Az áldozatsegítő szolgálat a visszatérítendő összeg megfizetésére kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb hat hónap halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet.
(4a) Az áldozatsegítő szolgálat visszatérítés tárgyában hozott döntése ellen fellebbezésnek van helye.
(5) A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén az áldozatsegítő szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.
### Méltányosság
⋯ 2 változatlan sor ⋯
(2) A méltányosság iránti kérelemhez csatolni kell az áldozat és a vele közös háztartásban élők jövedelmére vonatkozó igazolásokat.
(3) A méltányossági kérelem tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.
(3)
### Nyilvántartás
⋯ 113 változatlan sor ⋯
27. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozati státus elbírálását követően, kérelemre, méltányossági döntés alapján, az áldozatnak a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés következtében kialakult helyzetére figyelemmel, az eset összes körülményeit vizsgálva és mérlegelve azonnali pénzügyi segélyt adhat.
(2) Az áldozatsegítő szolgálatnak az azonnali pénzügyi segély iránti kérelemről szóló döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.
(2)
### Áldozati státusz igazolása
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(2) Ha a körülmények alapján bebizonyosodik, hogy a rászoruló áldozat sérelmének rendezéséhez a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jst.) meghatározott jogi segítségnyújtásra van szükség, az áldozatsegítő szolgálat igazolja az ügyfél áldozati státuszát, és ezen igazolást, valamint – ha rendelkezésre áll – a kérelmet továbbítja a jogi segítségnyújtó szolgálatnak, amely a döntéséről és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti az áldozatsegítő szolgálatot. A jogi segítségnyújtásra az áldozat a Jst.-ben meghatározott feltételek esetén jogosult.
(3) Az áldozatsegítő szolgálatnak az áldozati státusz igazolása tárgyában hozott döntésével szemben fellebbezésnek van helye.
### VI. Fejezet — A KÁRENYHÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
29. § (1) A kárenyhítési eljárás támogatási és döntési eljárásból áll.
⋯ 74 változatlan sor ⋯
(3) Járadék iránti kérelem elbírálása esetén, az (1) bekezdés szerinti eljárást követően a döntő hatóság megállapítja az egy főre eső jövedelemcsökkenés mértékét, és ennek alapján meghatározza a járadék összegét és a folyósítás időtartamát, vagy a kérelmet elutasítja.
(4) A döntő hatóság kárenyhítés tárgyában hozott döntésével szemben fellebbezésnek van helye.
### A járadék felülvizsgálata
38. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a járadékot engedélyező határozatban meghatározott időközönként ellenőrzi a járadékra való jogosultságot. Az ellenőrzés során az áldozat – a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást kivéve – orvosi, szakértői vizsgálatra kötelezhető.
⋯ 28 változatlan sor ⋯
### Együttműködés és kapcsolattartás
43. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat feladatai ellátása során együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és nemzetiségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és a vallási közösségekkel.
43. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat feladatai ellátása során együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a menekültügyi hatósággal, az idegenrendészeti hatósággal, a konzuli szolgálattal, a helyi és nemzetiségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és a vallási közösségekkel.
(2) Az áldozatsegítő szolgálat abban az esetben, ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez.
⋯ 53 változatlan sor ⋯