2005. évi CXXXIX. törvény — mi változott? 2010. augusztus 15.

(8) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézet költségvetési szervként történő átsorolását – az államháztartásról szóló törvényben és e törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén – az intézmény kezdeményezheti.

16. § (1) A felsőoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény hivatalos nevét, a fenntartójának nevét és címét, az alap- és kiegészítő tevékenységét, az alaptevékenységéhez kapcsolódó egyéb feladatokat, azokat a képzési területeket, tudományterületeket, képzési szinteket, amelyeken a felsőoktatási intézmény képzést folytat, illetve folytathat, feltüntetve a székhelyen kívüli képzést is, a felsőfokú szakképzés szakmacsoportjait, az ellátott közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, agrár- és vidékfejlesztési, továbbá más feladatokat, a vállalkozási tevékenység megjelölését, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, a székhelyen kívüli képzés címét, a regionális központot, az intézmény szervezeti tagolását, a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a maximális hallgatói létszámot.

(3) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alapító okirata az intézmény bevételeinek arányában meghatározva tartalmazza az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységének felső határát. A költségvetési szerv megszüntetésével, átalakításával kapcsolatos feltételek szempontjából a kisegítő és vállalkozási tevékenységek előírt arányainak teljesülését három év vonatkozásában kell vizsgálni. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény) 14. §-ától eltérően a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alapító okirata az intézmény – e törvényben meghatározott típusú – szervezeti egységét ruházhatja fel jogi személyiséggel.

(2) Az állami fenntartású felsőoktatási intézményben a gazdasági tanácsot létre kell hozni, a nem állami felsőoktatási intézményekben – az alapító okiratban meghatározottak szerint – a gazdasági tanács létrehozható. Ha az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete a költségvetési szervek felépítésével, működésével kapcsolatosan felügyelő testületet említ, azon az állami felsőoktatási intézmények vonatkozásában az e törvény által meghatározott gazdasági tanácsot kell érteni.

szervezeti egységeket hozhat létre és működtethet oly módon, hogy ne keletkezzen indokolatlan párhuzamosság a feladatellátás megszervezésekor. A felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenységének körébe tartozó feladatot ellátó szervezeti egysége jogi személyiségű szervezeti egység formájában nem működtethető.

(3) A felsőoktatási intézményben kollégiumi, informatikai, szociális, kulturális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi, egészségügyi szolgáltató és egyéb (például: közoktatási, gyakorlati képzést biztosító tanműhely, művészeti gyakorlóhely, valamit termelő) feladatot ellátó szervezeti egység hozható létre. Jogi személyiségű szervezeti egységként különösen az egészségügyi szolgáltató tevékenységet ellátó szervezeti egység működhet. A jogi személyiségű szervezeti egység a 36/C. §-ban, a 36/G. §-ban, a 136/B. §-ban és a 142/A. §-ban meghatározott szabályok szerint működtethető.

### A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÁTSOROLÁSA

### Az átsorolás szabályai

36/A. § (1) A költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény, vállalkozó közintézetté történő átsorolását akkor kezdeményezheti a fenntartójánál, ha teljesíti a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvényben és a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeket. Az átsorolás kezdeményezésének feltétele továbbá, hogy a felsőoktatási intézmény eleget tegyen a vezető testület e törvényben meghatározottak szerinti felállításához és működtetéséhez szükséges feltételeknek.

(2) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő átsorolását kezdeményezheti, ha az intézmény és annak jogi személyiségű szervezeti egysége

- a) köztartozással nem rendelkezik,

- b) hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállománnyal

- ba) nem rendelkezik, vagy

- bb) rendelkezik, de az, az átsorolás kezdeményezését megelőző tizennyolc hónapban folyamatos csökkenés mellett kevesebb, mint felére mérséklődött,

- c) harminc napon túli lejárt esedékességű adósságállománnyal

- ca) nem rendelkezik, vagy

- cb) rendelkezik, de az, az átsorolás kezdeményezését megelőző tizennyolc hónapban folyamatos csökkenés mellett legfeljebb a hatvan napon túli lejárt adósságállomány másfélszeresének megfelelő összegre – hatvan napon túli lejárt adósságállomány hiányában – ötszázmillió forintra mérséklődött,

- d) a (6) bekezdésben meghatározott mértékű saját vagyonnal rendelkezik,

- e) kutatási, fejlesztési és innovációs feladataiból a megrendelőktől származó közszolgáltatási és vállalkozási, valamint az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközeinek éves bevétele eléri az éves kiadásainak húsz százalékát.

(3) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő átsorolását kezdeményezheti, ha – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – az intézmény

- a) rendelkezik intézményi társasággal, és az általa alapított vagy részvételével működő intézményi társaságnak az éves bevétele eléri az éves intézményi kiadások húsz százalékát,

- b) költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóinak aránya eléri az intézményi hallgatói létszám ötven százalékát és a költségtérítéses hallgatók legalább tíz százaléka külföldi állampolgárságú hallgató.

(4) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény a vállalkozó közintézetté történő átsorolását kezdeményező megkeresése részeként hatástanulmányt készít a következők bemutatásával:

- a) vállalkozó közintézetként való működés várt előnyei, a gazdálkodásra gyakorolt hatása,

- b) a szükségessé váló ügyviteli, gazdálkodási és szervezeti változások, ezek költségigénye és forrása,

- c) a harminc, hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállomány megszüntetését célzó intézkedések, azok ütemezése az intézmény egészére és annak jogi személyiségű szervezeti egységére egyaránt,

- d) a c) pontban meghatározott adósságállomány kialakulásának, illetve újbóli keletkezésének megakadályozását szolgáló intézkedések,

- e) saját vagyonának könyv szerinti és piaci értéke,

- f) hosszú távú kötelezettségvállalásainak állománya, az azokból következő éves fizetési kötelezettségek a teljes futamidő alatt.

(5) A felsőoktatási intézmény a (4) bekezdés szerinti megkereséshez csatolja az intézményfejlesztési tervnek a besorolás változásának megfelelően átdolgozott, annak hatásait tükröző tervezetét.

(6) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény akkor rendelkezik a vállalkozó közintézetté történő átsorolás feltételéül szabott megfelelő mértékű saját vagyonnal, ha az átsorolás kezdeményezésének évét megelőző év december 31-én a saját vagyonának könyvvizsgáló által ellenőrzött piaci értéke legalább kétszerese az intézmény hosszú távú kötelezettségvállalásai és éven túli kötelezettségvállalásai jelenértéke együttes összegének.

36/B. § (1) A költségvetési szervek jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl a vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény besorolását meg kell változtatni, és a felsőoktatási intézményt közintézetté kell átsorolni, ha

- a) a 36/A. § (2) bekezdés bb), illetve cb) pontja alapján történő átsorolás esetén a vállalkozó közintézetté történő átsorolást követő kettő éven belül a lejárt esedékességű adósságállománya nem szűnt meg,

- b) 36/A. § (2) bekezdés ba), illetve ca) pontja alapján történő átsorolás esetén

- ba) hatvan napon túli lejárt adósságállománya keletkezett, vagy

- bb) legalább három hónapon át fennálló, háromszázmillió forintot, vagy saját vagyona értékének – ide értve intézményi társaságában meglévő részesedése értékét is – egyharmad részét meghaladó, harminc napon túli lejárt adósságállománya keletkezett.

(2) A vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény besorolásának megváltoztatását megelőzően az (1) bekezdés szerinti adósságállománnyal kapcsolatos valamennyi követelést ki kell elégíteni.

36/C. § (1) A 36/A–36/B. §-ban meghatározottakat a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény jogi személyiségű szervezeti egységére megfelelően alkalmazni kell.

(2) A vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézménynek, jogi személyiségű szervezeti egységének, valamint a közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő besorolás feltételeit teljesítő jogi személyiségű szervezeti egységének más költségvetési szervvel, illetve jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt, elismert, hatvan napot meghaladó ki nem elégített és be nem hajtható tartozásaiért a felsőoktatási intézmény az államháztartásról szóló törvény 87. § (3) bekezdés c) és e) pontja és (4) bekezdés c)–d) pontja szerinti forrásai, 100/J. § (8) bekezdés szerinti tartaléka, a 87. § (3) bekezdés c) és e) pontja szerinti források maradványa, valamint a saját vagyona terhére tartozik helytállni. A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézet jogi személyiségű szervezeti egységének tartozásaiért, továbbá a felsőoktatási intézmény forrásait és saját vagyonát a fentiek szerint terhelő helytállási kötelezettség teljesítéséért a felügyeleti szerv nem tartozik mögöttes felelősséggel.

### A vezető testület

36/D. § (1) A költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény, vállalkozó közintézetté történő átsorolásával egyidejűleg vezető testületet kell létrehozni.

(2) A vezető testület létrehozásával, működésével, tagjai megbízatásának megszűnésével, napirendjének előkészítésével kapcsolatos kérdéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a következők figyelembevételével:

- a) a vezető testületnek öt – a szenátus által választott – tagja van,

- b) a vezető testület tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel rendelkezik,

- c) nem lehet a vezető testület tagja,

- ca) akivel kapcsolatosan a 23. § (7) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok állapítható meg,

- cb) aki tagja az intézmény gazdasági tanácsának, illetve más költségvetési szervként működő vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vezető testületének,

- cc) a felsőoktatási intézményben magasabb vezetőként, illetve vezetőként foglalkoztatott személy,

- cd) aki nem teljesítette vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét,

- d) a vezető testület

- da) tagjai maguk közül választanak elnököt,

- db) szükség szerint – de havonta legalább egy alkalommal – tart ülést,

- dc) ülései a felsőoktatási intézmény alkalmazottai, hallgatói, a szenátus és a gazdasági tanács tagjai számára nyilvánosak,

- dd) határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van, döntéseit – ha törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő – a jelen lévő tagok többségének szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt,

- de) jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani,

- df) üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, döntéseit határozatba kell foglalni, és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni.

(3) A vezető testület tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvénynek a közszolgálatban álló személyekre vonatkozó szabályai szerint kétévenként kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a rektor felel.

36/E. § (1) A költségvetési szervként működő vállalkozó közintézetként átsorolt felsőoktatási intézmény szenátusa vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági döntéseit a vezető testület egyetértésével hozza. E körben a vezető testület egyetértése szükséges különösen a 25. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, a 27. § (6) bekezdés c)–e) pontjában, (8) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott kérdésekben hozott vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági döntésekhez.

(2) A vezető testület tagjainak felelősségére az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

36/F. § (1) Megszűnik a vezető testület – és tagjainak megbízatása – a költségvetési szervként működő vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény közintézetté történő átsorolásával. A vezető testületi tagság megszűnik továbbá a megbízatás lejártával, illetőleg visszahívással. A lemondás elfogadása a szenátus hatáskörébe tartozik.

(2) A vezető testület elnökének – az elnök esetén a testület tagjának – kezdeményezésére vissza kell hívni azt a tagot, aki

- a) egymást követő három ülésen nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni,

- b) a tagságból eredő feladatait – bármilyen okból kifolyólag – több mint fél éven keresztül nem tudja ellátni,

- c) utóbb bekövetkezett – a 36/D. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott – körülmény miatt a vezető testületnek nem lehet tagja.

(3) Lemondás és visszahívás esetén a szenátusnak hatvan napon belül újabb tagot kell választania.

36/G. § (1) A költségvetési szerv felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetre vonatkozó szabályok szerint működő jogi személyiségű szervezeti egységében a 36/D. §, 36/E. § (2) bekezdése, 36/F. § rendelkezései alapján kell vezető testületet létrehozni, illetve működtetni.

(2) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetője a szervezeti egységet illetően a felsőoktatási intézmény alapító okiratában, szervezeti és működési szabályzatában, éves költségvetésében, illetve a 136/B. § (2)–(4) bekezdése szerinti szabályzatban meghatározott körben a vezető testület egyetértésével jogosult döntést hozni.

- b) saját hatáskörben – állami felsőoktatási intézmény esetén a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény 3. § (2) bekezdésében előírt egyetértéshez, hozzájáruláshoz nem kötött intézkedésével – kiadja, illetve módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát,

- h) gondoskodik a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény éves elemi költségvetési beszámolójának ellenőrzéséről;

- i) az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint vizsgálja, hatásvizsgálat keretében bemutatja a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményi tevékenység keretében ellátott közfeladat-ellátási igény meglétét, a közfeladat-ellátás más megoldási módokkal, más szervezeti megoldásokkal szembeni előnyét.

(4) A felsőoktatási intézmény az alaptevékenységéhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységként is elláthatja a 4. § (1)–(2) bekezdésében szabályozott tevékenységet, továbbá vállalkozási tevékenységet is folytathat, feltéve, hogy az alapfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt bevétele után állami befizetési kötelezettség nem terheli.

(9) A vállalkozó közintézetként besorolt költségvetési szerv, valamint a közintézet költségvetési szerv vállalkozó közintézetté történő besorolás feltételeit teljesítő jogi személyiségű szervezeti egységgel rendelkező közintézet költségvetési szerv a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény-) szemléletű könyvvezetésre és beszámolásra köteles.

(3) A vállalkozó közintézetként átsorolt állami felsőoktatási intézmény fejlesztési hitelt

- a) pályázatokhoz szükséges önrész biztosításához,

- b) az intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatai megvalósításához a Kormány által meghatározottak szerint kiírt nyilvános pályázati eljárás alapján vehet igénybe. A hitel fedezete a felsőoktatási intézmény saját tulajdonában lévő vagyona, vállalkozási tevékenységének eredménye, a fejlesztés eredményeképpen megvalósuló beruházás vagyona, valamint a felsőoktatási intézmény által létrehozott intézményi társaság eredménye. A vállalkozó közintézetként átsorolt állami felsőoktatási intézmények által egy adott évben együttesen igénybe vehető fejlesztési hitelkeretet az éves költségvetésről szóló törvény határozza meg.

124. § Az állami felsőoktatási intézmények tekintetében az államháztartásról szóló törvény 100/I. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a működés pénzügyi keretében a költségvetési támogatás arányának számítása során a 130. § szerinti képzési támogatásnak és a 132. § szerinti fenntartói támogatásnak a hallgatói létszám alapján meghatározott éves intézményi összege nem vehető figyelembe. Az állami felsőoktatási intézmények intézményi társaságai tekintetében az államháztartásról szóló törvény 100/L. §-ának (1)–(7) bekezdésében foglaltakat és 100/M. §-át nem kell alkalmazni. Az állami felsőoktatási intézményekre az államháztartásról szóló törvény 100/I. § (1) bekezdésének b) pontját, 100/J. § (2) bekezdésének c) pontját és (4) bekezdését az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

132/A. § A vállalkozó közintézeti feltételek meglétének vizsgálatakor figyelembe veendő teljesítményarányosan megállapított működési támogatás az állami felsőoktatási intézmények esetében a 130. § szerinti képzési támogatásnak és a 132. § szerinti fenntartói támogatásnak a hallgatói létszám alapján meghatározott éves intézményi összege.

(2) A kockázatfedezeti alapba bármelyik felsőoktatási intézmény beléphet, ha vállalja, hogy az alapba legalább az éves működési költségvetése egy százalékának megfelelő összeget befizeti. A befizetés költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a saját bevétel terhére teljesíthető. Ha a felsőoktatási intézmény nem költségvetési szervként működik, a kockázatfedezeti alapba történő befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. A felsőoktatási intézmény befizetési kötelezettségét csökkenteni kell az általa létrehozott, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezet által a kockázatfedezeti alap részére nyújtott támogatás összegével. Vállalkozó közintézetként átsorolt állami felsőoktatási intézmény által a kockázatfedezeti alapba teljesített befizetés az államháztartásról szóló törvény 100/J. § (8) bekezdésében meghatározott tartalékképzésnek minősül.

(6) A kockázatfedezeti alapba történő befizetés tekintetében az államháztartásról szóló törvény 18/C. §-ának (5) bekezdésében, valamint 100. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

136/B. § (1) A felsőoktatási intézmény és jogi személyiségű szervezeti egysége forrásainak és ráfordításainak elkülönített tervezéséről gondoskodni kell. Az egészségügyi szolgáltató jogi személyiségű szervezeti egység számára biztosított kiadási részelőirányzatok közvetlen forrásaként nem szolgálhatnak a 127. § (3) bekezdésének a)–d) pontjában felsorolt normatív támogatások. A 127. § (3) bekezdésének b)–d) pontjában meghatározott normatív támogatások az egészségügyi szolgáltató jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatai forrásaként figyelembe vehetőek, amennyiben a (3) bekezdés szerinti szabályzat alapján azok az egészségügyi képzés érdekében felmerülő költségek fedezetét szolgálják.

(2) Központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállását a jogi személyiségű szervezeti egység vonatkozásában is külön vizsgálni kell. A személyi és tárgyi feltételek fennállásában az intézmény szellemi és anyagi kapacitásai csak abban az esetben vehetőek figyelembe, ha annak igénybevétele feltételeit a felsőoktatási intézmény a jogi személyiségű szervezeti egysége vezetőjének egyetértésével kiadott belső szabályzatában rögzíti.

(3) A szabályzat tartalmazza a felsőoktatási intézménytől és a jogi személyiségű szervezeti egységétől, illetve harmadik féltől igénybe vett, valamint a harmadik fél részére nyújtott szolgáltatások meghatározását az egymás közti elszámolás szabályainak rögzítése mellett. E kapacitások igénybevételéhez kapcsolódó költségek, kiadások fedezetét a jogi személyiségű szervezeti egység gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelőirányzatok biztosítják, amelyek felett kötelezettségvállalási és teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír.

(4) A jogi személyiségű szervezeti egységre az intézményi dokumentumok kötelezően alkalmazandóak, azzal, hogy a jogi személyiségű szervezeti egység gazdálkodásának speciális – különösen a közintézetként besorolt felsőoktatási intézménynek a vállalkozó közintézetté történő besorolás feltételeit teljesítő jogi személyiségű szervezeti egységére egyedi előzetes engedéllyel alkalmazott – szabályait az intézmény gazdálkodásáról szóló belső szabályzat elkülönítve tartalmazza.

142/A. § Az egészségügyi szolgáltató tevékenységet ellátó 36/C. § (2) bekezdés szerinti jogi személyiségű szervezeti egység tartozásaiért a felsőoktatási intézmény a 36/C. § (2) bekezdésében megjelölt forrásokon és vagyonon felül a 141. § (3) bekezdése szerinti finanszírozási szerződés alapján biztosított összeg terhére is helytállni tartozik. Ha a jogi személyiségű szervezeti egység működéséhez szükséges fedezet legalább egy éven keresztül nem teremthető meg, a felsőoktatási intézmény az oktatásért felelős miniszteren keresztül egyeztetést kezdeményez az egészségügyért felelős miniszterrel a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény 12. § (1) bekezdés f) pontján alapuló megszüntetés elkerülése érdekében meghozható finanszírozási és más intézkedésekről.