§Nyílt Jogtár

2005. évi CXXXIII. törvény — mi változott? 2012. január 1.

A 2011. december 22. és 2012. január 1. között hatályba lépett módosítások. 268 sor került be, 218 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. december 22.)Következő módosítás (2012. május 15.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 5 változatlan sor ⋯

### I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény hatálya az egyéni, valamint a társas vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás) keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységre terjed ki.

1. § (1) E törvény hatálya az egyéni vállalkozóként, illetve az egyéni cég vagy gazdasági társaság keretében (a továbbiakban együtt: vállalkozás), valamint a személyesen végzett

(2) E törvény személyi hatálya a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatóra, valamint a magánnyomozóra terjed ki.

- a) személy- és vagyonvédelmi tevékenységre,

- b) vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenységre (a továbbiakban: tervező-szerelő tevékenység) és

- c) magánnyomozói tevékenységre terjed ki.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyéni vállalkozás és bármely gazdasági társaság keretében is végezhetők.

(2) E törvény alkalmazásában személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek minősül:

(4) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység egyidejűleg is folytatható.

- a) a természetes személyek életének és testi épségének védelme,

- b) az ingatlan, illetve ingóság őrzése,

- c) a szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása,

- d) a rendezvény biztosítása és

- e) az a)–d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása.

2. § A 22–33. §-ok rendelkezései irányadók a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás keretében folytató személy tevékenységére, ide nem értve a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben végzett, illetve más, hatósági eljárás keretében, külön törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet és a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet.

(3) Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen az végezhet, aki a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik:

3. § (1) Vállalkozás személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, valamint magánnyomozói tevékenységet akkor folytathat – amennyiben e törvény kivételt nem tesz –, ha a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (a továbbiakban: kamara) nyilvántartásba vette.

- a) biztonsági őr,

- b) testőr,

- c) vagyonőr vagy

- d) biztonságszervező.

(2) Vállalkozás keretében természetes személy ilyen tevékenységet – ha e törvény kivételt nem tesz – csak a kamara tagjaként folytathat.

(4) E törvény alkalmazásában tervező-szerelő tevékenységnek minősül az elektronikai vagy mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, karbantartása, javítása, ideértve a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény felhatalmazása alapján – a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (a továbbiakban: térfelügyeleti rendszer), továbbá a beléptető rendszer és a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfelügyeleti rendszerhez és a távfelügyeleti rendszerhez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett tevékenységet is.

(3) A szolgálati viszony fennállása alatt a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai, továbbá – munkaviszonyuk, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk tartama alatt – a rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érintő, a hatósági feladatok ellátásában közreműködő, nem hivatásos állományú munkatársai:

(5) Tervező-szerelő tevékenységet személyesen az végezhet, aki biztonságtechnikai, híradástechnikai, távközlési, mechanikai, illetve villamosmérnöki képzettséget adó egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik. A biztonságtechnikai, az elektronikai és a mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő tevékenységet személyesen az végezhet, aki a következő szakképesítések valamelyikével rendelkezik:

- a) nem lehetnek vezető tisztségviselői, tagjai a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak, valamint olyan gazdasági társaságnak, amely tagja valamely, a kamara által nyilvántartásba vett vállalkozásnak,

- b) egyéni vállalkozóként e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem folytathatnak.

- a) biztonságtechnikai szerelő, kezelő,

- b) biztonságtechnika-kezelő,

- c) elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő,

- d) mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott személyek – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet vállalkozás keretében nem végezhetnek.

(6) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyidejűleg is folytathatók.

(5) A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – állományilletékes parancsnoka engedélyével – vállalkozás keretében csak a 74. § 1. pontjának a), c) és e) alpontjaiban meghatározott személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végezhet.

2. § A 22–33. §-ok rendelkezései irányadók a személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenységet munkajogi vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, nem vállalkozás keretében folytató személy tevékenységére, ide nem értve a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományába tartozó személyek által e jogviszonyukkal összefüggésben végzett, illetve más, hatósági eljárás keretében, külön törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet és a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatokról szóló törvény rendelkezései alapján végzett tevékenységet.

4. § (1) Az e törvényben szabályozott, a rendőrség hatáskörébe tartozó eljárásokban első fokon a vállalkozás székhelye, illetve a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el.

3. § (1) A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenységet érintő hatósági feladatokat ellátó hivatásos állományú tagja, továbbá e hatósági feladatok ellátásában közreműködő nem hivatásos állományú munkatársa

(2) Amennyiben a vállalkozás székhelye nem Magyarországon van, illetve a kérelmezőnek nincsen magyarországi lakóhelye, az ügyben a tevékenység gyakorlásának helye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el első fokon. Ha a tevékenységet több helyszínen gyakorolják, az elsőfokú eljárás lefolytatására az a rendőrkapitányság illetékes, amelynél az eljárás előbb megindult (megelőzés).

- a) nem lehet tagja, vezető tisztségviselője az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak, valamint olyan gazdasági társaságnak, amely tagja valamely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak,

- b) e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet vállalkozás keretében nem végezhet.

### A működési engedély és az igazolvány

(2) A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja – állományilletékes parancsnoka engedélyével – vállalkozás keretében csak az 1. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet végezheti.

5. § (1) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység – ha e törvény kivételt nem tesz – a rendőrség által a vállalkozás részére kiadott működési engedély és a kamarai nyilvántartásba vételről szóló igazolás birtokában végezhető.

4. §

(2) Az (1) bekezdésben említett hatósági engedély nélkül személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt kiadni, társasvállalkozást a cégnyilvántartásba bejegyezni, továbbá e tevékenységeket folytatni nem lehet.

### A személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő és a magánnyomozói tevékenységmegkezdése és folytatása

(3) A rendőrség – a vállalkozás kérelmére – akkor ad ki engedélyt, ha a kérelmező igazolja, hogy

5. § (1) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenység – ha e törvény kivételt nem tesz – a rendőrség által a vállalkozás kérelmére kiadott működési engedély birtokában végezhető, ha

- a) a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység végzésében személyesen közreműködő vagy közreműködni kívánó tagja, munkavállalója vagy – egyéni vállalkozás esetében – a segítő családtag, illetve a vállalkozással kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy – ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is – rendelkezik a tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvánnyal;

- b) – ha e törvény kivételt nem tesz – rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó, a szerződésen belül és az azon kívül okozott károk megtérítését szolgáló, külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: felelősségbiztosítási szerződés);

- c) jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása nincs.

- a) a kérelmező személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésében személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy egyéni vállalkozás, illetve egyéni cég esetében, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személy – ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is – rendelkezik a tevékenység személyes végzésére jogosító, a rendőrség által kiadott hatósági igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány),

- b) a kérelmező – ha e törvény kivételt nem tesz – rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó, a szerződésen belül és az azon kívül okozott károk megtérítését szolgáló, külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződéssel (a továbbiakban: felelősségbiztosítási szerződés).

(4) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(2) A felelősségbiztosítási szerződéssel egyenértékű a más EGT-államban kötött, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő felelősségbiztosítási szerződés.

(5) A (3) bekezdés c) pontja szerint nyilvántartott adatokat törölni kell, ha a kérelmező kérelmét visszavonja.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a kérelmező igazolja. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a kérelmező is igazolhatja a kérelem benyújtásakor. Ha az adatokat a kérelmező a kérelem benyújtásakor nem igazolja, a rendőrség az igazolvány kiadása iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

(6) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az az egyéni vállalkozó, aki vagy az a vállalkozás, amelynek vezető tisztségviselője büntetett előéletű vagy az e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll, továbbá az a jogi személy vállalkozás, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.

(4) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenységet nem gyakorolhat az

6. § (1) Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység (ideértve a magánnyomozói tevékenység szervezését és irányítását is) – ha e törvény kivételt nem tesz – személyre szóló, a rendőrség által kiadott hatósági igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) birtokában végezhető.

- a) az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,

- b) az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg, és

- c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és vagyonvédelmi tevékenység gyakorlásától eltiltott.

(2) Igazolványt – kérelmére – az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kaphat, aki nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, továbbá a magánnyomozó tevékenység végzéséhez legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az igazolvány kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll. A tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá azt, hogy a kérelmező nem áll-e az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység vagy fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, az igazolvány kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a kérelmező igazolja.

5/A. § (1) Vállalkozás keretében tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet az a vállalkozás végezhet, amely megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek és

(3) Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem végezhet:

- a) a tevékenység végzésében személyesen közreműködő tagja, munkavállalója, vagy egyéni vállalkozás, illetve egyéni cég esetében, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy – ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is – rendelkezik igazolvánnyal,

- b) – ha e törvény kivételt nem tesz – rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó felelősségbiztosítási szerződéssel.

(2) A felelősségbiztosítási szerződéssel egyenértékű a más EGT-államban kötött, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő felelősségbiztosítási szerződés.

(3) A vállalkozás köteles a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésére irányuló szándékát – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint – a rendőrségnek bejelenteni.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a bejelentést tevő igazolja. Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a bejelentést tevő is igazolhatja a bejelentés megtételekor. Ha az adatokat a bejelentést tevő a bejelentés megtételekor nem igazolja, a rendőrség adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

(5) Vállalkozás keretében tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az

- a) az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,

- b) az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg,

- c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.

6. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek (ideértve a magánnyomozói tevékenység szervezését és irányítását is) személyes végzéséhez – ha e törvény kivételt nem tesz – a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges.

(2) Igazolványt – kérelmére – az a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kaphat, aki nagykorú, cselekvőképes, külön jogszabályban meghatározott vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, továbbá a magánnyomozói tevékenység végzéséhez legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az igazolvány kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll. A tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá azt, hogy a kérelmező nem áll-e az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység vagy fegyveres szerv hivatásos állományú tagjának foglalkoztatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, az igazolvány kiadására és meghosszabbítására irányuló eljárásban a kérelmező igazolja.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet:

- a) aki büntetett előéletű,

- b) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166–168. §, 170. § (2)–(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)–(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)–(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), a visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (Btk. 266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316–324. §, 326. §, 327. §) vagy szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)–(5) bek., valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el elítéltek, és a (4) bekezdésben meghatározott időtartam még nem telt el;

- c) aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

(4) Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem végezhet, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott

(4) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet, akivel szemben a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott

- a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

- aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

- ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig;

- b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig;

- c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett

- ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

- cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.

- ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított nyolc évig.

- cb)

7. § A működési engedély és az igazolvány öt évig érvényes, érvényességük alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha a kiadás feltételei – azok ismételt vizsgálata alapján – fennállnak.

(5) Nem szükséges igazolvány az elektronikai vagyonvédelmi rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunkához, amennyiben a hálózatépítés helyén jelen van a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személy.

7. § A működési engedély és az igazolvány öt évig hatályos, hatályossági idejük alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha a kiadás feltételei – azok ismételt vizsgálata alapján – fennállnak.

### Rendőrségi nyilvántartás, a tevékenységellenőrzése

8. § (1) A rendőrség a kiadott működési engedélyekről, igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló adatokról, az adatváltozásról, a működési engedély visszavonásáról, bevonásáról, az igazolvány bevonásáról, visszavonásáról, illetve a kamara által szolgáltatott adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem szükséges.

8. § (1) A rendőrség a kiadott működési engedélyekről és igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló, e törvény 5. § és az 5/A. §-ban meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatokról, az adatváltozásról, a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység folytatására jogosultakról, a működési engedély visszavonásáról, a vállalkozás tevékenységének megtiltásáról, és az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról – a működési engedély és az igazolvány hitelességének, valamint a tevékenység ellenőrzésének céljából – nyilvántartást vezet.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrség végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a kamarai tagsági viszony, illetve a vállalkozás kamarai nyilvántartásának meglétére, a felelősségbiztosítási szerződés meglétére, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, a rendőrség által hitelesített naplóba (a továbbiakban: napló) bejegyzett adatokra, az engedélyezés feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjed ki.

(2) A nyilvántartás az egyéni vállalkozónak, az egyéni cégnek vagy a gazdasági társaság cégbírósághoz bejelentett vezető tisztségviselőjének, a tevékenységet személyesen végzőnek, és a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személynek – ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is – a természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát tartalmazza.

(3) A rendőrség a hatósági ellenőrzéskor 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen adathozzáférés útján a 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel átvenni, és azokat az ellenőrzés befejezéséig kezelni. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség a tevékenység gyakorlását kizáró okot tár fel és az igazolvány visszavonására eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

(3) A rendőrség az adatokat a működési engedély vagy az igazolvány visszavonásáig tartja nyilván. Az 5. § (4) bekezdés b) pontjában és az 5/A. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak ellenőrzése céljából a rendőrség a felügyeleti bírsággal sújtott vállalkozások adatait a felügyeleti bírság kiszabását követő két évig tartja nyilván, ha a kiszabott bírságot a bírsággal sújtott vállalkozás a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem fizeti meg.

(4) A rendőrség a hatósági ellenőrzést évenként lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, a működési engedélyt, illetve az igazolványt visszavonja.

(4) A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben foglaltak kivételével – teljesíteni nem lehet.

(5) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrség végzi, amely a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a felelősségbiztosítási szerződés meglétére, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára, a rendőrség által hitelesített naplóba (a továbbiakban: napló) bejegyzett adatokra, és az engedélyezés vagy a tevékenység végzésének feltételeiben beállott változások vizsgálatára terjed ki.

(6) A rendőrség a hatósági ellenőrzés során – a 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott közbiztonsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából – a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult a 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel átvenni, és azokat az ellenőrzés befejezéséig kezelni. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség a tevékenység gyakorlását kizáró okot tár fel és az igazolvány visszavonására vagy a tevékenység folytatásának megtiltására eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

(7) A rendőrség a hatósági ellenőrzést évenként lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, a működési engedélyt, illetve az igazolványt visszavonja, a vállalkozás keretében végzett tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység esetén a tevékenység folytatását megtiltja.

9. § (1) Ha a magánnyomozói tevékenységet folytató vállalkozás tulajdonosa, vezető tisztségviselője nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagjaként teljesített szolgálatot, a szolgálati viszonya megszűnésétől számított két éven belül a vállalkozást nem ellenőrizheti a rendőrségnek az ellenőrzésre jogosult azon szerve, amelynek illetékességi területén az érintett – szolgálati viszonya megszűnéséig – szolgálatot teljesített.

(2) A rendőrségnek a magánnyomozói tevékenység ellenőrzésére jogosult szerve a magánnyomozó tevékenységét nem ellenőrizheti, ha

(2) A rendőrségnek a magánnyomozói tevékenység ellenőrzésére jogosult szerve a magánnyomozói tevékenységet végző személy (a továbbiakban: magánnyomozó) tevékenységét nem ellenőrizheti, ha

- a) az érintett – szolgálati viszonya megszűnésekor – a rendőri szerv illetékességi területén működő nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagjaként teljesített szolgálatot vagy – munkaviszonya megszűnésekor e szervezet nem hivatásos állományú tagjaként – a rendőrhatósági feladatok ellátásában való közreműködés munkakörébe tartozott; és

- a) az érintett – szolgálati viszonya megszűnésekor – a rendőri szerv illetékességi területén működő nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet tagjaként teljesített szolgálatot vagy – munkaviszonya megszűnésekor e szervezet nem hivatásos állományú tagjaként – a rendőrségi feladatok ellátásában való közreműködés munkakörébe tartozott; és

- b) szolgálati, illetve munkaviszonya megszűnésétől két év még nem telt el.

(3) A rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzésére egyébként jogosult szerve a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó tevékenységét nem ellenőrizheti, ha

(3) A rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenység ellenőrzésére egyébként jogosult szerve a személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenységet ellátó tevékenységét nem ellenőrizheti, ha

- a) az érintett – szolgálati viszonya megszűnésekor – a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás működésére vonatkozó rendőrhatósági feladatokat ellátó szervezet tagjaként teljesített szolgálatot, vagy – munkaviszonya megszűnésekor, e szervezet nem hivatásos állományú tagjaként – a rendőrhatósági feladatok ellátásában való közreműködés munkakörébe tartozott; és

- a) az érintett – szolgálati viszonya megszűnésekor – a személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenységet folytató vállalkozás működésére vonatkozó rendőrségi feladatokat ellátó szervezet tagjaként teljesített szolgálatot, vagy – munkaviszonya megszűnésekor, e szervezet nem hivatásos állományú tagjaként – a rendőrségi feladatok ellátásában való közreműködés munkakörébe tartozott; és

- b) szolgálati, illetve munkaviszonya megszűnésétől két év még nem telt el.

(4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott esetekben a magánnyomozást, illetve személy- és vagyonvédelmi tevékenységet a rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt más szerve ellenőrzi.

(4)

10. § (1) A kamara és a rendőrség – e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából – adatkezelést folytat a (2)–(3) bekezdésekben megjelölt adatokat illetően.

10. §

(2) A kamara nyolc napon belül írásban értesíti a rendőrséget

### A működési engedély visszavonása és felfüggesztése, valamint az igazolvány visszavonása,bevonása és elvétele

- a) a kamarai tagság létesítésének, megszűnésének, szüneteltetésének, szünetelésének, valamint – etikai vétség esetén – tagság meghatározott időre szóló felfüggesztésének, illetve a kamarából való kizárásnak a tényéről;

- b) a vállalkozás nyilvántartásba vételéről, a kamarai nyilvántartásból való törlés tényéről.

11. § (1) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül a működési engedélyt

(3) A rendőrség nyolc napon belül írásban értesíti a kamarát

- a) visszavonja, ha kiadásának bármely feltétele megszűnt,

- b) hat hónapra felfüggeszti, ha a vállalkozás e törvény szabályait – a 65. §-ban foglaltak szerint – súlyosan megsértette.

- a) a működési engedély, az igazolvány kiadásáról, visszavonásáról, bevonásáról;

- b) a 67. § (2) bekezdése és a 70. § (2) bekezdése alapján hozott határozatról.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az igazolványt

### A működési engedély és az igazolvány visszavonása, bevonása, elvétele

- a) visszavonja, ha kiadásának a 6. § (2) bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltétele már nem áll fenn,

- b) hat hónapra bevonja, ha az igazolvány jogosultja e törvény szabályait – a 65. §-ban foglaltak szerint – súlyosan megsértette,

- c) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig bevonja, ha kiadásának a 6. § (3) bekezdés c) pontja szerinti feltétele már nem áll fenn.

11. § (1) A rendőrség a működési engedélyt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal visszavonja, ha

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott idő elteltével a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, kivéve, ha az igazolvány visszavonásának vagy bevonásának más oka áll fenn.

- a) kiadásának feltételei megszűntek;

- b) a vállalkozást a kamarai nyilvántartásból törölték.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, ha az igazolvány kiadásának a 6. § (2) bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltétele fennáll.

(2) A rendőrség a működési engedélyt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha a vállalkozás e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.

(5) A rendőrség a működési engedélyt vagy az igazolványt nyolc napon belül visszavonja, ha a jogosult a működési engedély alapjául szolgáló tevékenység folytatását befejezi, és ezt a rendőrségnek bejelenti.

(3) Az igazolványt a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal visszavonja, ha

12. § (1) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen folytató személyt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten érik, a rendőr az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében elveszi.

- a) kiadásának valamely jogszabályi feltétele már nem áll fenn;

- b) az igazolvány tulajdonosának kamarai tagsága megszűnt.

(2) Az (1) bekezdés alapján elvett igazolványt a rendőr haladéktalanul megküldi – az elvétel okának megjelölésével – az igazolványt kiállító hatóságnak.

(4) Az igazolványt a rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozattal bevonja, ha

13. § (1) Ha a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésére jogosult személyt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten érik, a rendőr a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésétől a helyszínen eltiltja.

- a) az igazolvány tulajdonosának kamarai tagságát felfüggesztették;

- b) az igazolvány tulajdonosa e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte;

- c) az igazolvány birtokosa ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás.

(2) A rendőr a tevékenység megtiltásáról haladéktalanul értesíti – a megtiltás okának megjelölésével – az 5/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentést nyilvántartó hatóságot.

(5) Ha a (4) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az eljárás az igazolvány tulajdonosának büntetőjogi felelőssége megállapítása nélkül zárul, a rendőrség az igazolványt tulajdonosának visszaadja.

### A személy- és vagyonvédelmi, tervező-szerelő, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató kötelezettségei

(6) E törvény szabályainak ismételt vagy súlyos megszegése esetén az engedély, illetve az igazolvány meghatározott időre, de legfeljebb két évre vonható be. A meghatározott idő elteltével a rendőrség az engedélyt, illetve az igazolványt tulajdonosának visszaadja.

14. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

(7) A kamarai tagság felfüggesztéséről szóló határozatban meghatározott idő elteltével a rendőrség az igazolványt tulajdonosának visszaadja.

(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést. Az alvállalkozó a szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést.

12. § Az engedély, illetve az igazolvány visszavonása, illetve bevonása esetén, illetve, ha a jogosult az engedélyt, illetve az igazolványt a rendőrségnek visszaadja, a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység nem gyakorolható.

13. § (1) Ha a személy- és vagyonőrt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőt, szerelőt, illetőleg a magánnyomozót szándékos bűncselekmény vagy a foglalkozásának az e törvényben meghatározott szabályai megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr jogosult az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében elvenni. Az elvett igazolványt a rendőr köteles – az elvétel okának megjelölésével – az igazolványt kiállító rendőri szervnek haladéktalanul megküldeni.

(2) Az igazolványt kiállító rendőri szerv az igazolványnak a beérkezésétől számított nyolc napon belül határozatot hoz az igazolvány visszavonásáról, bevonásáról vagy arról, hogy az igazolványt a tulajdonosa visszakapja.

(3) Az elvétel után a személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenység nem gyakorolható, kivéve, ha az igazolványt a tulajdonosa visszakapta.

### A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet,illetve magánnyomozást folytató kötelezettségei

14. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenység szolgáltatására irányuló szerződést írásba kell foglalni.

(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás – ide nem értve a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek tervezésére, telepítésére, szerelésére, üzemeltetésére, felügyeletére, javítására, karbantartására irányuló tevékenységet folytató vállalkozást – a szerződés teljesítése érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szerződésnek

- a) rögzítenie kell a megbízó hozzájárulását további vállalkozások közreműködéséhez;

- b) nevesítenie kell a megbízott személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás által a szerződés teljesítése végett a továbbiakban megbízni kívánt vállalkozás nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, a megbízás tárgyát.

(4) Ha a vállalkozás a megbízás teljesítéséhez más vállalkozás közreműködését veszi igénybe, köteles a megrendelőt tájékoztatni az általa foglalkoztatni kívánt vállalkozóról, továbbá köteles a vállalkozó nevét, címét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát a naplóba bejegyezni, és azt az ellenőrzést folytató rendőr rendelkezésére bocsátani.

(4) Ha a vállalkozás a megbízás teljesítéséhez más vállalkozás közreműködését veszi igénybe, köteles a megrendelőt tájékoztatni az általa foglalkoztatni kívánt vállalkozásról, továbbá köteles a vállalkozás nevét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát, valamint e vállalkozás megbízás teljesítésében közreműködő tagjának nevét, címét a naplóba bejegyezni, és azt az ellenőrzést folytató rendőr rendelkezésére bocsátani.

14/A. § (1) Ha személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagy ilyen tevékenységet végző személy a megbízás teljesítése során, távfelügyeleti rendszer alkalmazásával, ellenérték fejében távfelügyeleti tevékenységet végez, riasztás esetén köteles

⋯ 12 változatlan sor ⋯

(4) A vállalkozás köteles biztosítani, hogy – a szerződéses felek érdekeinek sérelme nélkül – a rendőrség és a jogszabály alapján erre feljogosított más hatóság, illetve – a róla vezetett adatokat illetően – az érintett személy a naplót, a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartási okmányokat megtekinthesse.

16. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet végző személy hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

16. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy hatósági jogkörrel nem rendelkezik, a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a Magyar Honvédségre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség objektumai őrzésével kapcsolatos, önkéntes tartalékos által ellátott személy- és vagyonvédelmi tevékenységre.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató a Magyar Honvédségre, rendvédelmi szervre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, illetve más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhat. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség objektumai őrzésével kapcsolatos, önkéntes tartalékos által ellátott személy- és vagyonvédelmi tevékenységre.

(3) A személy- és vagyonőr formaruháján fel kell tüntetni a vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a személy- és vagyonőr elnevezést. A vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, illetve a vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő esetében – formaruha hiányában – a vállalkozás nevét vagy az engedélyezett rövidített nevét, valamint a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő elnevezést a kitűzőn kell megjeleníteni.

(3) Közterületen vagy nyilvános helyen az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, vagyonőrzési feladatokat ellátó személy (a továbbiakban: vagyonőr) formaruhát visel, amelyen fel kell tüntetni annak a vállalkozásnak a nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, amellyel munkaviszonyban áll, továbbá a vagyonőr nevét és a vagyonőr megjelölést. Ha a vagyonőr egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, és alvállalkozóként teljesít szolgálatot, a saját formaruháját vagy annak a vállalkozásnak a formaruháját is viselheti, amellyel a feladat ellátására megbízási szerződést kötött.

17. § (1) A vállalkozás a nyilvántartáson történő átvezetés céljából köteles a nyilvántartási adatokban bekövetkezett változást – ideértve a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személyekre vonatkozó és e személyek adataiban bekövetkezett változásokat is – a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig a működési engedély kiadására illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni.

(4) Közterületen vagy nyilvános helyen végzett tevékenység esetén az elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező vagy szerelő esetében – formaruha hiányában – a vállalkozás nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, valamint az elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező vagy elektronikai vagyonvédelmi rendszert szerelő elnevezést kitűzőn kell megjeleníteni.

(2) A szolgáltatott adatoknak – a (2) bekezdés szerint szolgáltatott adatokon túl – tartalmazniuk kell a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személy

17. § (1) A vállalkozás a nyilvántartáson történő átvezetés céljából köteles a nyilvántartási adatokban bekövetkezett változást a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig a rendőrségnek bejelenteni.

- a) nevét;

- b) lakcímét (vállalkozó esetén a székhelyét, ennek hiányában a telephelyét);

- c) igazolványának számát;

- d) kamarai tagságának keltét és kamarai tagnyilvántartásának számát;

- e) foglalkoztatásának kezdő-, illetőleg zárónapját.

(2) Az adatszolgáltatásnak – az (1) bekezdés szerint szolgáltatott adatokon túl – tartalmaznia kell a tevékenységet végző személy igazolványának számát.

(3) Az igazolvánnyal rendelkező személy az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a rendőrség az igazolvány kiadására jogosult szervének.

(3) Az igazolvánnyal rendelkező személy az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeiben bekövetkezett változást a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a rendőrségnek.

### II. Fejezet — A VÁLLALKOZÁS ÁLTAL FOGLALKOZTATOTT EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

18. § (1) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység vagy magánnyomozás folytatásával megbízott vállalkozás (a továbbiakban: fővállalkozó) e tevékenységet egyéni vállalkozó (a továbbiakban: alvállalkozó) megbízása útján kívánja ellátni, a szerződésben vállalt kötelezettségeit e fejezetben foglaltak szerint teljesítheti.

18. § (1) Ha az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatásával megbízott vállalkozás (a továbbiakban: fővállalkozó) e tevékenységet egyéni vállalkozó (a továbbiakban: alvállalkozó) megbízása útján kívánja ellátni, a szerződésben vállalt kötelezettségeit e fejezetben foglaltak szerint teljesítheti.

(2) A fővállalkozó és a tevékenységet ténylegesen gyakorló alvállalkozó között megkötött, a személyvédelemről, a vagyonvédelemről, illetve a magánnyomozásról szóló szerződésben (a továbbiakban: szerződés)

(2) A fővállalkozó és a tevékenységet ténylegesen folytató alvállalkozó között megkötött szerződésben

- a) rögzíteni kell a fővállalkozó által foglalkoztatni kívánt alvállalkozó nevét, székhelyét, illetve az alvállalkozót tevékenysége végzésére jogosító működési engedély, valamint igazolvány adatait (az engedély, az igazolvány számát, keltét, a kiállító hatóság nevét, címét, a kamarai nyilvántartási azonosítási számát);

- a) rögzíteni kell a fővállalkozó által foglalkoztatni kívánt alvállalkozó nevét, székhelyét, valamint az alvállalkozót tevékenysége végzésére jogosító működési engedély és igazolvány adatait (ezek számát, keltét, a kiállító hatóság nevét, címét, és – ha van – a kamarai névjegyzék vagy nyilvántartási számát);

- b) rendelkezni kell a fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteiről és az utasításadás korlátairól.

19. § (1) Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ténylegesen ellátó természetes személy ilyen szolgáltatást – egybefüggően – legfeljebb 24 óra időtartamban nyújthat.

19. § (1) Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen végző természetes személy ilyen szolgáltatást – egybefüggően – legfeljebb 24 óra időtartamban nyújthat.

(2) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellátásával megbízott fővállalkozó az általa e tevékenység tényleges ellátása érdekében foglalkoztatott alvállalkozót harminc nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő munka végrehajtásával bízza meg, köteles az alvállalkozó számára huszonnégy órai egybefüggő szolgáltatási idő után legalább huszonnégy óra, naptári hetenként pedig negyvennyolc óra egybefüggő pihenőidőt biztosítani.

20. § (1) Ha a fővállalkozó az alvállalkozót harminc nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő személy- és vagyonvédelmi tevékenység, illetve magánnyomozás végrehajtásával bízza meg, úgy az alvállalkozót – feltéve hogy a keresőképtelen betegség tényét és a betegség időtartamát háziorvos igazolja – évi tizenkét nyolcórás munkanapnak megfelelő, összesen kilencvenhat munkaóra fizetett egészségügyi szabadság illeti meg.

20. § (1) Ha a fővállalkozó az alvállalkozót harminc nap időtartamot meghaladó, folyamatosan elvégzendő, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végrehajtásával bízza meg, úgy az alvállalkozót – feltéve hogy a keresőképtelen betegség tényét és a betegség időtartamát háziorvos igazolja – évi tizenkét nyolcórás munkanapnak megfelelő, összesen kilencvenhat munkaóra fizetett egészségügyi szabadság illeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerint járó egészségügyi szabadság időtartamára a szerződésben megállapított alapóradíjat a fővállalkozó fizeti.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

### III. Fejezet — A TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁNAK SZABÁLYAI

22. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató személyt foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli a személy- és vagyonőri, illetve magánnyomozói működése alatt és az annak megszűnését követő időszakban is minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást.

22. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személyt foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli e tevékenység végzésének tartama alatt és annak megszűnését követően is minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást.

(2) Törvény, valamint – saját adatait érintően – a megbízó és az érintett a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.

(2) Törvény, valamint – saját adatait érintően – a megbízó és a megbízott a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.

(3) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet folytató a harmadik személyről a szerződés teljesítése során e törvény alapján jogszerűen tudomására jutott, a szerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve, ha – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti titoktartási kötelezettségre – bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató a harmadik személyről a szerződés teljesítése során e törvény alapján jogszerűen tudomására jutott, a szerződés szerinti ügyben érintett személyes adatokról csak a megbízottat tájékoztathatja, kivéve, ha – figyelemmel az (1) bekezdés szerinti titoktartási kötelezettségre – bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.

23. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó személy a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerint csak olyan felhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetve csak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékű és az információs önrendelkezési jog e cél elérésével arányos korlátozásával jár.

23. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat a szerződés szerint csak olyan felhasználási célból kezelhet, amely törvényben védett érdek biztosítására szolgál, illetve csak olyan módon kezelhet, amely e célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges mértékű és az információs önrendelkezési jog e cél elérésével arányos korlátozásával jár.

(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói feladatokat ellátó a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat – a 31. § (2) és (4) bekezdéseiben, valamint a 32. § (3) bekezdésében szabályozott kivételekkel –

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése során tudomására jutott és rögzített személyes adatokat – a 31. § (2) és (4) bekezdéseiben, valamint a 32. § (3) bekezdésében szabályozott kivételekkel –

- a) a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülésekor azonnal,

- b) ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, haladéktalanul,

- c) legkésőbb a szerződés megszűnésekor

- a) a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülését,

- b) ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan, annak megállapítását,

- c) legkésőbb a szerződés megszűnését

köteles megsemmisíteni.

követő hat hónap elteltével köteles megsemmisíteni.

(3) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató köteles haladéktalanul törölni mindazon személy általa megismert és rögzített adatait, akik a szerződés szerinti ügyben nem érintettek.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató köteles haladéktalanul törölni mindazon személy általa megismert és rögzített adatait, akik a szerződés szerinti ügyben nem érintettek.

24. § (1) Több megbízó érdekében a vállalkozás csak akkor járhat el, ha azok érdekei nem ellentétesek. Olyan megbízást, amely a korábbi megbízó érdekeit sértheti, csak akkor teljesíthet, ha a korábbi szerződés megszűnésétől számított három év már eltelt.

(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató, illetve a magánnyomozó a tevékenysége végzésekor az igazolványt és a kamarai tagsági igazolványt köteles magánál tartani és a hatósági ellenőrzéskor azokat bemutatni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység személyes végzésekor a tevékenységet végző személy az igazolványát köteles magánál tartani és a hatósági ellenőrzéskor azt bemutatni.

(3) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató személy, illetve a magánnyomozó az intézkedéssel érintett személy kérésére köteles a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást hitelt érdemlően igazolni.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy az intézkedéssel érintett személy kérésére köteles a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást hitelt érdemlően igazolni.

25. § (1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy e törvényben meghatározott jogosultságait a jogos önhatalom keretei között vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja.

### A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személyre vonatkozó szabályok

25. § (1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy (a továbbiakban: személy- és vagyonőr) jogosultságait az e törvényben meghatározottak szerint vagy az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja.

(2) Az e fejezetben meghatározott jogosultságok gyakorlása során az adott cél elérésére alkalmas eszközök közül a személyi szabadság, illetve a személyiségi jogok legkisebb korlátozásával járó eszközt kell választani.

26. § (1) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult:

26. § (1) A vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során jogosult:

- a) a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés, illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén – a megbízó eltérő rendelkezésének hiányában – az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és távozásra felszólítani;

- b) a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási okmány bemutatására felhívni;

- c) a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt – a 28. § rendelkezései szerint – csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni;

- d) a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni;

- e) vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert alkalmazni;

- e) elektronikai vagyonvédelmi rendszert alkalmazni;

- f) a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani.

(2) A vagyonőr a szerződésben megjelölt ingóságot – a szerződés keretei között – az őrzött területen (létesítményen) kívül is védheti, ennek során az (1) bekezdésben meghatározott jogok illetik meg, kivéve, hogy elektronikus megfigyelőrendszert közterületen ilyenkor sem alkalmazhat.

(3) A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult:

(3) Az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti, rendezvénybiztosítási feladatokat ellátó személy az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult:

- a) zárt területen vagy helyen tartott rendezvényre belépő személyt – a rendőrség, illetve a rendezésért felelős személy intézkedése alapján, ha a szerződésből fakadó kötelezettségeit érvényesíteni más módon nem tudja – különösen a testi sérülés okozására alkalmas tárgyak bevitelének megakadályozása érdekében csomagja tartalmának bemutatására felszólítani, rajta és csomagján kizárólag fémtárgyak kimutatására alkalmas eszközt alkalmazni, ennek visszautasítása esetén a rendezvényen való részvételét megtiltani;

- b) a rendezvény megtartását akadályozó vagy zavaró, annak biztonságát veszélyeztető, illetve az ott jogellenesen tartózkodó személyt kilétének igazolására felszólítani, a rendezvényen való részvételét megtiltani, távozásra felszólítani, amennyiben az érintett személy ennek nem tesz eleget, és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges, a rendezvényről kivezetni;

- c) a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényeken rendezői feladata során a sportról szóló törvényben meghatározottak szerint, a sportrendezvényről eltávolítandó személyt visszatartani, ha az személyazonosságát felhívásra nem igazolja.

(4) Pénz- és értékőrzést, értékszállítást, szállítmány kísérését, valamint szállítást végző személy- és vagyonőr jogosult a szállítást jogtalanul akadályozó, illetve az őrzött vagy szállított érték biztonságát veszélyeztető személyt kilétének igazolására, a tevékenységét akadályozó, veszélyeztető magatartásának abbahagyására felhívni.

(4) Az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti, pénz- és értékőrzési, értékszállítási, szállítmánykísérési, valamint szállítási feladatokat ellátó személy jogosult a szállítást jogtalanul akadályozó, illetve az őrzött vagy szállított érték biztonságát veszélyeztető személyt kilétének igazolására, a tevékenységét akadályozó, veszélyeztető magatartásának abbahagyására felhívni.

27. § (1) A személy- és vagyonőr tevékenysége gyakorlása során – e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – jogosult az intézkedésében érintett személyt felhívni kilétének igazolására. Ha az általa erre felkért személy önként és hitelt érdemlően nem igazolja kilétét, a személyazonosság megállapítására – indokolt esetben – igazoltatásra jogosult hatósági személyt kérhet fel.

(2) A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is.

(2) A személy- és vagyonőr jogosult a bűncselekmény és a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, az elkövetőt elfogni és a birtokában lévő, bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni. Köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul az ügyben eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni. Így kell eljárni a tetten ért személytől elvett dolgokat illetően is.

(3) A személy- és vagyonőr arányos mérvű kényszerítő testi erő alkalmazásával

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- c) a rendezvényt zavaró vagy annak biztonságát veszélyeztető személyt a rendezvényről eltávolíthatja;

- d) a pénz- és értékszállítást jogtalanul akadályozó személyt eltávolíthatja, illetve a szállítmány biztonságát fenyegető támadást elháríthatja.

(4) A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, őrkutyát, valamint – az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint – lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert tarthat magánál és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

(4) A személy- és vagyonőr a feladata ellátása során vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, őrkutyát, valamint – az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint – lőfegyvert tarthat magánál és azokat csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja.

(5) Közterületen őrkutyát igénybe vevő személy- és vagyonőri tevékenység csak a rendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tevő, engedéllyel rendelkező kutyavezető-képző iskolák által minősített (vizsgáztatott) kutyával látható el.

(5) Közterületen őrkutyát igénybe vevő személy- és vagyonőr a tevékenységét csak a rendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételeknek eleget tevő, engedéllyel rendelkező kutyavezető-képző iskolák által minősített (vizsgáztatott) kutyával láthatja el.

28. § (1) A vagyonőrzési feladatot ellátó személy a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett akkor hívhat fel, ha

28. § (1) A vagyonőr a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett akkor hívhat fel, ha

- a) megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége;

- b) e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és

- c) az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása érdekében szükséges.

(2) A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőrzési feladatot ellátó személy – jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon – köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni

(2) A közönség számára nyilvános magánterület védelme esetén a vagyonőr – jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon – köteles figyelemfelhívó jelzést, ismertetést elhelyezni

- a) a 26. § (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről, azok lehetőségéről;

- b) a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;

- c) arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak (térfigyelés);

- d) az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek (a továbbiakban: Avtv.) az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről;

- e) a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.

- d) az elektronikai vagyonvédelmi rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről;

- e) a vagyonőr intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető eljárásokról.

29. § (1) A 26–28. §-okban szabályozott intézkedések végrehajtása során a vagyonőrzési feladatot ellátó személynek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

29. § (1) A 26–28. §-okban szabályozott intézkedések végrehajtása során a vagyonőrnek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(2) Ha a megbízó meghatározott dolgoknak a közterületnek nem minősülő létesítményébe, területére, illetve zárt területen vagy helyen tartott rendezvényére való bevitelét megtiltja, biztosítani kell ezen dolgok biztonságos és harmadik személytől elzárt tárolását.

30. § (1) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.

30. § (1) A vagyonőr az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.

(2) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén a 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik.

(2) A vagyonőr elektronikus megfigyelőrendszert kizárólag magánterületen, illetve a magánterületnek a közönség számára nyilvános részén alkalmazhat, ha ehhez a természetes személy kifejezetten hozzájárul. A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható. Ráutaló magatartás különösen, ha az ott tartózkodó természetes személy a magánterület közönség számára nyilvános részén a 28. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően elhelyezett ismertetés ellenére a területre bemegy, kivéve, ha a körülményekből egyértelműen más következik.

(3) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.

(4) A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy a távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében adatot a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával rögzíthet, illetve használhat fel. Ezen adatok kezelésére egyebekben a 31. §-ban foglaltak irányadók. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.

(4) A vagyonőr a távfelügyeleti rendszer, adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében adatot a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítése céljából, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, illetve e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával rögzíthet, illetve használhat fel. Ezen adatok kezelésére egyebekben a 31. §-ban foglaltak irányadók. E tevékenysége során vagyonőrzési feladatokat ellátó személy adatkezelőnek minősül.

31. § (1) Az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang-, vagy kép- és hangrögzítést is lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, valamint vagyonvédelem érdekében alkalmazható, ha a megbízás teljesítése során fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, illetve e jogsértő cselekmények megelőzése, azok bizonyítása más módszerrel nem érhető el, továbbá e technikai eszközök alkalmazása elengedhetetlenül szükséges mértékű, és az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával nem jár.

⋯ 25 változatlan sor ⋯

(7) A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

32. § (1) Elektronikus beléptető rendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján akkor alkalmazható, ha a védett területre jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint csak arra jogosultak léphetnek be, illetőleg tartózkodhatnak ott. Az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez felhasznált személyes adatok kezelése során biztosítani kell az Avtv. szerinti adatvédelmi jogok érvényesülését, valamint tájékoztatást kell elhelyezni az adatkezelő személyéről és az adatok kezelésének módjáról.

32. § (1) Elektronikus beléptető rendszer az erre vonatkozó megbízási szerződés alapján akkor alkalmazható, ha a védett területre jogszabály vagy a terület használatára jogosult rendelkezése szerint csak arra jogosultak léphetnek be, illetőleg tartózkodhatnak ott. Az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez felhasznált személyes adatok kezelése során biztosítani kell az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesülését, valamint tájékoztatást kell elhelyezni az adatkezelő személyéről és az adatok kezelésének módjáról.

(2) A belépésre jogosultaknak az elektronikus beléptető rendszer működtetéséhez kezelt azonosító adatait (nevét és lakcímét)

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(4) A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetőleg bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, illetőleg megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, illetőleg a szabálysértési hatóságnak adhatók át.

(5) A távfelügyeleti rendszer és az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszer működése körében rögzített adatok felhasználása és kezelése során a 30. § (1) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A távfelügyeleti rendszer és az adat- és informatikai védelemre irányuló elektronikai vagyonvédelmi rendszer működése körében rögzített adatok felhasználása és kezelése során a 30. § (1) bekezdésében, valamint a 31. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

33. § (1) Mechanikai vagyonvédelmi, illetve vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszert kizárólag a kamara által kidolgozott szakmai követelményeknek megfelelő, a kamara által kiadott tervezői névjegyzéken szereplő személy tervezhet.

33. §

(2) A vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunka igazolvány és kamarai tagság hiányában is végezhető. A hálózatépítés helyén a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személynek jelen kell lennie.

### A magánnyomozóra vonatkozó szabályok

34. § A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében

34. § (1) A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében

- a) adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet;

- b) az igazolvány bemutatását követően – külön jogszabályokban foglaltak szerint – az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta, vagy a minősített adat védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik;

- c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, az Avtv. adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai betartásával készíthet, illetve használhat fel;

- b) az igazolvány bemutatását követően – külön jogszabályokban foglaltak szerint – az ingatlan-nyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta vagy a minősített adat védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik;

- c) kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai megtartásával készíthet, illetve használhat fel;

- d) a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó előzetes hozzájárulásával ellenőrizheti.

(2) Nem készíthető kép- és hangfelvétel olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális intézmény lakóhelyiségében.

35. § A magánnyomozás nem irányulhat

- a) diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére;

- b) a hivatalos személy (Btk. 137. § 1. pont) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 137. § 3. pont) jogszabályban meghatározott hivatalos tevékenységére;

- b) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy hivatalos tevékenységére;

- c) természetes személyek személyes és különleges adataira, kivéve, ha a személyes adatok törvény alapján a megbízó számára hozzáférhetőek, illetve, ha az adatgyűjtéssel érintett ehhez – különleges adatai tekintetében – írásban hozzájárul.

### IV. Fejezet — A SZEMÉLY-, VAGYONVÉDELMI ÉS MAGÁNNYOMOZÓI SZAKMAI KAMARA

36. § (1) A kamara a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult természetes személyek önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete, amely – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben írt feltételek szerint – közhasznú szervezetté minősíthető.

36. § (1) A kamara az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatására jogosult, a kamarai tagságot önként vállaló természetes személyek önkormányzattal rendelkező, közfeladatot és általános szakmai érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete, amely – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben írt feltételek szerint – közhasznú szervezetté minősíthető.

(2) A kamara a feladatait

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(4) A kamara területi szervezetei, valamint országos szervezete jogi személyek.

(5) Az országos szervezet székhelye Budapest. Az országos szervezet jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

(5) Az országos szervezet székhelye Budapest. A területi szervezet elnevezésében utalni kell annak illetékességi területére.

37. § (1) A kamara tagjai önkormányzati jogaikat e törvénynek és a kamara alapszabályának megfelelően gyakorolják.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

38. § (1) A kamara

- a) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, illetve a hivatásukból eredő, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá elősegíti, hogy a tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályok alapján történjen;

- b) megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit, ajánlásokat dolgoz ki a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire;

- c) véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;

- d) kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban;

- e) megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység etikai szabályait;

- a) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, a kamara testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit;

- b) megalkotja a kamara alapszabályát, közreműködik az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlásának szakmai irányelvei, továbbá a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire vonatkozó ajánlások kidolgozásában;

- c) véleményt nyilvánít az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;

- d) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító, külön jogszabályban meghatározott szakképesítések tekintetében a rendészetért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban, valamint javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre, a szakmai vizsgaszabályzatra, a szakmai vizsga szervezését engedélyező, valamint a vizsgaszervezési tevékenységek ellenőrzése során szakértőként kirendelhető személyekre;

- e) megalkotja a kamara etikai szabályait;

- f) etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben;

- g) a kamara természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet, és ezekről statisztikai adatokat szolgáltat;

- g) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek adatvédelmi szabályai megtartásával a természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet a kamarai tagság vagy nyilvántartási kötelezettség megszűnéséig vagy megszüntetéséig, és ezekről – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat;

- h) tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;

- i) hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, az általa nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott vállalkozások érdekében más személyeknek;

- j) kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;

- k) kezdeményezi szabványok kiadását;

- l) kiadja a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezői engedélyt, évenként közzéteszi a tervezői névjegyzéket, ellenőrzi az általa kiadott tervezői engedélyekben foglaltak és a szakmai előírások betartását;

- l)

- m) tagjai támogatására – a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott szabályok szerint – segélyalapot hoz létre és használ fel;

- n) választott bíróságot működtet, mediációs szolgáltatást nyújt;

- o) meghatározza a vagyonvédelmi biztonságtechnikai és mechanikai rendszer telepítése során szükséges, ahhoz kapcsolódó segédmunka és más, kisegítő jellegű tevékenység azon formáit, amelyek működési engedély és kamarai tagság hiányában is végezhetők.

- n)

- o)

(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti névjegyzékben fel kell tüntetni a kamarai tag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyazonosító igazolványa számát, lakcímét, levelezési címét, ideiglenes lakcímét, kamarai nyilvántartási számát, kamarai tagságának keltét, a rendőrség által kiállított igazolvány számát, a kiadás időpontját és a kiállító rendőrkapitányságot.

(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti névjegyzékből és nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet teljesíteni nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti nyilvántartásban fel kell tüntetni a vállalkozást képviselő természetes személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, levelezési címét, személyazonosító igazolványa számát, a vállalkozás nevét, rövidített nevét, székhelyét, ennek hiányában a telephelyét, kamarai nyilvántartási számát, a vállalkozás működési engedélyének számát, az engedély kiadásának időpontját és az engedélyt kiállító rendőrkapitányságot.

(3) Ha a kamara a 38. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatát nem tudja ellátni, a rendészetért felelős miniszter intézkedik a feladat visszavételéről.

### A kamarai tagsági viszony

39. § (1) Az igazolvánnyal rendelkező személyek a tagfelvételükről szóló kamarai határozat keltének napjától a lakóhelyük szerint illetékes területi szervezetnek a tagjai.

39. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvánnyal rendelkező személy kérheti a kamarába történő felvételét. A kérelmező személy a tagfelvételéről szóló kamarai határozat jogerőssé válásának napjától a lakóhelye szerint illetékes területi szervezet tagja.

(2) A kamarában minden természetes személy – igazolványai számától függetlenül – csak egy tagsággal rendelkezhet.

(3) A több igazolvánnyal rendelkező természetes személy az igazolványa bemutatásakor nyilatkozik arról, hogy melyik igazolványa alapján kívánja a kamarai tagsággal járó jogait gyakorolni, illetve kötelességeit teljesíteni. Ez a nyilatkozat a kamara alapszabályában meghatározott időszakonként megváltoztatható.

(3) A több igazolvánnyal rendelkező természetes személy kamarai tagfelvételi kérelmében nyilatkozik arról, hogy melyik igazolványa alapján kívánja a kamarai tagsággal járó jogait gyakorolni, illetve kötelességeit teljesíteni. Ez a nyilatkozat a kamara alapszabályában meghatározott időszakonként megváltoztatható.

(4) A kamara tagja a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kamara alapszabályában meghatározott időszak eltelte előtt is megváltoztathatja, ha a tagságának fennállása alatt új tevékenység végzésére jogosító igazolványt szerez vagy a korábbi nyilatkozatában megjelölt tevékenységét bármely okból megszünteti, illetve szünetelteti, de más igazolványa valamely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosult marad.

(4) A kamara tagja a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kamara alapszabályában meghatározott időszak eltelte előtt is megváltoztathatja, ha a tagságának fennállása alatt új tevékenység végzésére jogosító igazolványt szerez vagy a korábbi nyilatkozatában megjelölt tevékenységét bármely okból megszünteti vagy szünetelteti, de rendelkezik más, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító igazolvánnyal.

(5) A többes tagság elkerülésének, valamint a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételének részletes szabályait az e törvényben írtak figyelembevételével a kamara alapszabálya határozza meg.

(5) A többes tagság elkerülésének, valamint a (3) és (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételének részletes szabályait az e törvényben írtak figyelembevételével a kamara alapszabálya határozza meg.

40. § (1) A kamarának az a tagja, aki az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti – igazolványának a rendőrség részére történő egyidejű visszaadása mellett – írásban kérheti kamarai tagságának szüneteltetését.

40. § (1) A kamarának az a tagja, aki az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti, írásban kérheti kamarai tagságának szüneteltetését.

(2) A kamarai tagság szüneteltetésének időtartama legfeljebb két év lehet, amely a tag kérelmére kétévenként meghosszabbítható.

(2) A kamarai tagság szüneteltetésének időtartama legfeljebb két év lehet.

41. § (1) A kamarai tagság szünetel a természetes személy valamennyi igazolványának bevonása esetén.

(2) A kamarai tagság szünetelése annak indokoltsága fennállásáig tart, amely a két évet is meghaladhatja.

42. § (1) A kamarai tagság felfüggesztése, szüneteltetése, illetőleg szünetelése alatt a tag a tagsági viszonyból eredő jogokat nem gyakorolhatja és a tagsággal járó kötelezettségek nem terhelik, továbbá személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet nem folytathat.

42. § (1) A kamarai tagság felfüggesztése, szüneteltetése vagy szünetelése alatt a tag a tagsági viszonyából eredő jogokat nem gyakorolhatja és a tagsággal járó kötelezettségek nem terhelik.

(2) A kamarai tagság szüneteltetésének, illetve szünetelésének részletes szabályait a kamara alapszabálya határozza meg.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- a) a kamara tagja meghal;

- b) a rendőrség a kamara tagjának valamennyi igazolványát visszavonja;

- c) a kamara tagja valamennyi igazolványának visszaadása mellett a kamarai tagságáról lemond;

- c) a kamara tagja a kamarai tagságáról lemond;

- d) a kamara a tagját etikai eljárás lefolytatása során kizárja;

- e) a kamarai tagság szüneteltetésének időtartama a két évet elérte és a tag – felszólítás ellenére – nem intézkedett kamarai tagságának folytatásáról vagy megszüntetéséről;

- f) a kamara tagja tagdíjfizetési kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére nem teljesítette, és ezért a kamara tagnyilvántartásából törölte, és erről a tagot értesítette.

⋯ 12 változatlan sor ⋯

- a) megtartsa a kamara alapszabályában foglalt rendelkezéseket;

- b) megfizesse a kamarai tagdíjat;

- c) az előírt továbbképzéseken részt vegyen, a szükséges vizsgákat letegye;

- c)

- d) tevékenysége során a szakmai irányelveknek, valamint az etikai szabályoknak megfelelően járjon el.

### A vállalkozások nyilvántartása; a vállalkozás jogaiés kötelezettségei

45. § (1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet vagy magánnyomozást folytatni kívánó vállalkozást a kamara nyilvántartásba veszi és arról igazolást ad a vállalkozás számára.

45. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozást – kérelmére – a kamara nyilvántartásba veszi.

(2) A vállalkozás köteles a kamara alapszabályában megállapított nyilvántartási díjat fizetni.

(2) A kamara által az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vállalkozás köteles a kamara alapszabályában megállapított nyilvántartási díjat fizetni.

(3) A vállalkozás jogosult

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- c) a kamara által ismert hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkról tájékoztatást kérni;

- d) az alapszabályt sértő határozat felülvizsgálatát kezdeményezni a felügyelőbizottságnál.

(4) Az a vállalkozás, amely az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti – engedélyének a rendőrség részére történő egyidejű visszaadása mellett – írásban kérheti, hogy a kamarai nyilvántartásból ideiglenesen töröljék. Erre az esetre a kamarai tagság szüneteltetésének szabályai irányadók.

(4) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vállalkozás, amely az e törvény hatálya alá tartozó valamennyi tevékenységét szünetelteti, írásban kérheti a kamarai nyilvántartásban szereplésének felfüggesztését. Erre az esetre a kamarai tagság szüneteltetésének szabályai irányadók.

(5) A működési engedély bevonásának időtartama alatt a vállalkozás a (3) bekezdésben foglalt jogait nem gyakorolhatja, és nyilvántartásidíj-fizetési kötelezettség nem terheli.

(5) A 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tartam alatt az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vállalkozás a tagsági viszonyából eredő jogokat nem gyakorolhatja, és nyilvántartási díj-fizetési kötelezettség nem terheli.

(6) A kamara a vállalkozást a nyilvántartásból törli és erről a vállalkozást értesíti, ha

- a) a nyilvántartási díjat az írásbeli figyelmeztetés ellenére sem fizeti meg;

- b) a tevékenység végzésére való jogosultsága az e törvényben meghatározott okból megszűnt, kivéve, ha a vállalkozás működési engedélyét bevonták és a (4) bekezdésben foglalt esetet.

- b) a tevékenység végzésére való jogosultsága az e törvényben meghatározott okból – a 11. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt ok kivételével – megszűnt;

- c) a (4) bekezdés szerinti felfüggesztés tartama a két évet elérte, és a vállalkozás – felszólítás ellenére – nem intézkedett a kamarai nyilvántartás folytatásáról vagy a nyilvántartásba vétel megszüntetéséről.

### A kamara szervezete és működése

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül az alapszabályban meghatározott más szerv is létrehozható.

47. § (1) Nem választható küldötté, illetve a kamarában tisztséget nem viselhet a köztisztviselő, valamint a 3. § (2) bekezdésében megjelölt más személy.

47. § (1) Nem választható küldötté, és a kamarában tisztséget nem viselhet a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, valamint a 3. § (1) bekezdésében megjelölt más személy.

(2) A kamarában nem választott tisztséget nem tölthet be az a személy, aki tagja valamely személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató vállalkozásnak, vagy ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként folytat.

(2) A kamarában nem választott tisztséget nem tölthet be az a személy, aki tagja valamely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak, vagy ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként folytat.

(3) Választott tisztséget csak az tölthet be, aki a választás előtt a tagság számára nyilvánossá teszi, hogy mely személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást folytató vállalkozásnak tagja, vezető tisztségviselője vagy folytat-e ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként.

(3) Választott tisztséget csak az tölthet be, aki a választás előtt a tagság számára nyilvánossá teszi, hogy mely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak tagja, vezető tisztségviselője vagy folytat-e ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként.

48. § (1) Választásra a kamara tagja jogosult.

⋯ 53 változatlan sor ⋯

- b) a kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban álló személy;

- c) az a) vagy b) pontban említett személy közeli hozzátartozója és élettársa.

54. § (1) A kamara tisztségviselői a kamara elnöke, alelnökei, az országos elnökség tagjai, a felügyelő-, valamint az etikai bizottság elnökei és tagjai, akiket az alapszabályban meghatározott módon, időtartamra és létszámban titkos szavazással választanak.

54. § (1) A kamara tisztségviselői a kamara elnöke, alelnökei, az országos elnökség tagjai, a felügyelő-, valamint az etikai bizottság elnökei és tagjai, akiket az alapszabályban meghatározott módon és létszámban titkos szavazással választanak.

(2) A területi szervezet tisztségviselői a területi szervezet elnöke, az elnökség tagjai, az etikai és a pénzügyi ellenőrző bizottságok elnökei és tagjai, akiket a területi küldöttgyűlés az alapszabályban meghatározott módon, időtartamra és létszámban titkos szavazással választ.

(2) A területi szervezet tisztségviselői a területi szervezet elnöke, az elnökség tagjai, az etikai és a pénzügyi ellenőrző bizottságok elnökei és tagjai, akiket a területi küldöttgyűlés az alapszabályban meghatározott módon és létszámban titkos szavazással választ.

(2a) A kamara, valamint a területi szervezet tisztségviselőit 5 évre választják.

(3) A kamara tisztségviselőire vonatkozó részletes szabályokat az alapszabály határozza meg.

### A területi szervezet

⋯ 66 változatlan sor ⋯

61. § (1) A kamara felett a rendészetért felelős miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol.

(2) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(2) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(3) A rendészetért felelős miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(2) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.

(3) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként a köztisztviselő, szolgálati viszonya fennállása alatt a rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Szolgálata és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, továbbá – munkaviszonya, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya tartama alatt – a rendőrségnek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók és foglalkoztatottjaik tevékenységét érintő, a hatósági feladatok ellátásában közreműködő, nem hivatásos állományú munkatársa.

(3) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, szolgálati viszonya fennállása alatt a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, továbbá a rendőrség személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenységet érintő hatósági feladatok ellátásában közreműködő nem hivatásos állományú munkatársa.

(4) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó minisztert.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

### V. Fejezet — FELÜGYELETI BÍRSÁG

63. § (1) A rendőrség a személy- és vagyonvédelmi vagy magánnyomozói tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó, e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozást felügyeleti bírsággal sújthatja.

63. § (1) A rendőrség az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó, e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozást felügyeleti bírsággal sújthatja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt

- a) működési engedély hiányában folytatja;

- b) a működési engedély kiadásához szükséges feltételek hiányában folytatja;

- c) működési engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy igazolvánnyal nem rendelkező személlyel végezteti, illetve az ilyen tevékenységet végzőt a rendőrségen nem jelenti be;

- d) kamarai nyilvántartás hiányában folytatja.

- c) olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem jogosult;

- d) az 5/A. § (3) bekezdés szerinti bejelentés hiányában folytatja.

(3) A felügyeleti bírság összege a rendőrséget illeti meg. A felügyeleti bírságot a rendőrségnek a határozatában megjelölt számlájára kell befizetni.

(3) A felügyeleti bírságot a rendőrségnek a határozatában megjelölt számlájára kell befizetni.

(4) Ha az egyéni vállalkozóval szemben mind a felügyeleti bírság, mind az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a szerint minősülő jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói tevékenység szabálysértése miatti bírság kiszabásának feltételei fennállnak, kizárólag a felügyeleti bírság megállapítására irányuló eljárásnak van helye.

(4) Ha az egyéni vállalkozóval szemben mind a felügyeleti bírság, mind a jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi tevékenység szabálysértése miatti bírság kiszabásának feltételei fennállnak, kizárólag a felügyeleti bírság megállapítására irányuló eljárásnak van helye.

64. § (1) A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négyszerese, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér negyvenszerese.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

65. § Az e törvényben előírt szabályok súlyos megsértésének minősül

- a) a 3. § (2)–(3) bekezdéseiben, az 5. § (1) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 18–32. §-ban foglalt rendelkezések megszegése, valamint

- b) a 14–15. §-ban, a 16. § (2)–(3) bekezdéseiben meghatározott szabályoknak a hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése.

- a) a 3. § (1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 5/A. § (3) bekezdésében, a 6. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 18–32. §-ban foglalt rendelkezések megszegése, valamint

- b) a 14–15. §-ban, a 16. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott szabályoknak a hatóság figyelmeztetése ellenére történő ismételt megsértése.

### VI. Fejezet — A MÁS EGT-TAGÁLLAMBAN ALAPÍTOTT VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉRE, ILLETVEA SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁVAL RENDELKEZŐ SZEMÉLY MAGYARORSZÁGI TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

### VI. Fejezet — A MÁS EGT-ÁLLAMBAN ALAPÍTOTT VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉRE, A SZABAD MOZGÁSÉS TARTÓZKODÁS JOGÁVAL RENDELKEZŐ SZEMÉLY MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN LETELEPEDÉS KERETÉBEN VÉGZETT SZEMÉLY- ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

### A más EGT-tagállamban alapított vállalkozás működésére vonatkozó különös szabályok

### A más EGT-államban alapított vállalkozás működésére vonatkozó különös szabályok

66. § A más EGT-tagállamban alapított, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozás (e cím alkalmazásában továbbiakban: EGT-vállalkozás) magyarországi működésére e törvény rendelkezéseit a 67–68. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

66. § A más EGT-államban alapított és működési engedélyt szerzett, személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozásnak (a továbbiakban: EGT-vállalkozás) Magyarország területén letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 67–68. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

67. § (1) Az EGT-vállalkozás Magyarország területén az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a rendőrség működési engedély kiadására illetékes szervének a (2) bekezdésben foglaltak szerint hozott határozata alapján kezdheti meg és gyakorolhatja. A tevékenység végzésének további feltétele annak igazolása, hogy az EGT-vállalkozást a kamara nyilvántartásba vette.

67. § (1) Az EGT-vállalkozás Magyarország területén személy- és vagyonvédelmi tevékenységét a rendőrség (2) bekezdés szerinti engedélye alapján kezdheti meg és gyakorolhatja.

(2) A rendőrség az EGT-vállalkozás kérelmére magyarországi tevékenységét akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, hitelesen lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy az EGT-vállalkozás rendelkezik olyan, más EGT-tagállamban kiadott, valódi és érvényes okirattal, amely a vállalkozást e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére feljogosítja.

(2) A rendőrség az EGT-vállalkozás kérelmére magyarországi tevékenységét akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, a magyar nyelvre lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy az EGT-vállalkozás rendelkezik olyan, más EGT-államban kiadott, érvényes és hatályos okirattal, amely a vállalkozást a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére feljogosítja.

(3) Az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységét a rendőrség határozatlan időre, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat érvényességének idejéig engedélyezi.

(3) A rendőrség az engedéllyel rendelkező EGT-vállalkozásokról – a tevékenység ellenőrzésének céljából – nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

(4) A rendőrség nyilvántartást vezet azon EGT-vállalkozásokról, amelyek számára a magyarországi tevékenységet engedélyezte, a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontjáról és érvényességének idejéről, a határozat visszavonásáról és az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységének határozott időre való megtiltásáról. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem szükséges.

- a) az EGT- vállalkozás megnevezését, székhelyét, telephelyét, fióktelepét;

- b) az engedélyezett tevékenység megnevezését;

- c) az engedély számát;

- d) az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységének 68. § (2) bekezdése szerinti megtiltása esetén az erről szóló határozatot;

- e) az engedély kiállításának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontját, érvényességének és hatályosságának idejét.

68. § (1) A rendőrség a 67. § (2) bekezdése szerint hozott határozatot haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, és az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységét megtiltja, ha a tevékenység engedélyezésének valamely feltétele már nem áll fenn.

(4) A rendőrség a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat az engedély visszavonásáig tartja nyilván.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységét meghatározott időre megtiltja, ha az EGT-vállalkozás e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásának hatósági ellenőrzését és a szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatását szolgálja. A (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatok közérdekből nyilvánosak.

(3) A 63. § (1) bekezdésének alkalmazásában az EGT-vállalkozás jogosulatlanul végzi magyarországi tevékenységét, ha

68. § (1) A rendőrség az EGT-vállalkozás 67. § (1) bekezdés szerinti engedélyét haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, ha kiadásának valamely feltétele már nem áll fenn.

- a) azt a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat hiányában folytatja;

- b) azt a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadásához szükséges valamely feltétel hiányában folytatja;

- c) azt olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem jogosult.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az EGT-vállalkozás 67. § (1) bekezdés szerinti engedélyét hat hónapra felfüggeszti, ha az EGT-vállalkozás e törvény szabályait – a 65. §-ban foglaltak szerint – súlyosan megsértette.

### A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységére vonatkozó különös szabályok

(3) A rendőrség a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó, e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő EGT-vállalkozást felügyeleti bírsággal sújthatja, amelyre – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az V. Fejezet előírásait kell alkalmazni.

69. § Annak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek, aki más EGT-tagállamban kiadott, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, e törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon folytatott tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 70–72. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az EGT-vállalkozás jogosulatlanul végzi magyarországi tevékenységét, ha azt

70. § (1) Az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki más EGT-tagállamban kiadott, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, a Magyar Köztársaság területén az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a rendőrség igazolvány kiadására illetékes szervének a (2) bekezdésben foglaltak szerint hozott határozata alapján kezdheti meg és gyakorolhatja. A tevékenység végzésének további feltétele annak igazolása, hogy a kérelmező a kamara tagja.

- a) a 67. § (1) bekezdés szerinti engedély hiányában folytatja;

- b) olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem jogosult.

(2) A rendőrség a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kérelmére magyarországi tevékenységét akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, hitelesen lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy a kérelmezőt e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére feljogosító, a más EGT-tagállamban kiadott okirat valódi és érvényes.

### A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy Magyarország területén letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységére vonatkozó különös szabályok

(3) Más EGT-tagállamban kiadott okirat alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységét a rendőrség határozatlan időre, de legfeljebb a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat érvényességének idejéig engedélyezi.

69. § Annak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek, aki más EGT-államban kiadott, személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, Magyarország területén folytatott személy- és vagyonvédelmi tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 70–72. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A rendőrség nyilvántartást vezet azokról a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekről, akik számára a magyarországi tevékenységet a (2) bekezdés szerint engedélyezte, a (2) bekezdés szerinti határozat meghozatalának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontjáról és érvényességének idejéről, a határozat visszavonásáról és a magyarországi tevékenység határozott időre való megtiltásáról. A nyilvántartott adatot törölni kell, ha nyilvántartása a továbbiakban a tevékenység ellenőrzésének céljából nem szükséges.

70. § (1) Az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki más EGT-államban kiadott, személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, Magyarország területén az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet letelepedés keretében a rendőrség (2) bekezdés szerinti engedélye alapján kezdheti meg és gyakorolhatja.

71. § (1) A rendőrség a 70. § (2) bekezdése szerint hozott határozatot haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységét megtiltja, ha a tevékenység engedélyezésének valamely feltétele már nem áll fenn.

(2) A rendőrség a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy Magyarország területén letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységét kérelmére akkor engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, a magyar nyelvre lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik arról, hogy a kérelmezőt e törvény hatálya alá tartozó tevékenység személyes végzésére jogosító, más EGT-államban kiadott okirat érvényes és hatályos.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységét meghatározott időre megtiltja, ha

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről – a tevékenység ellenőrzésének céljából – nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

- a) e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte;

- b) ellene vagyon elleni vagy más, két évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indult.

- a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nevét, lakó- vagy tartózkodási helyét;

- b) az engedélyezett tevékenység megnevezését;

- c) az engedély számát;

- d) az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységének 68. § (2) bekezdése szerinti megtiltása esetén az erről szóló határozatot;

- e) az engedély kiállításának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontját, érvényességének és hatályosságának idejét.

72. § (1) Ha a személy- és vagyonőrt, a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezőt, szerelőt, illetve magánnyomozót, aki a 70. § (2) bekezdése alapján jogosult Magyarországon folytatni tevékenységét, szándékos bűncselekmény vagy a foglalkozásának az e törvényben meghatározott szabályainak megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik, a rendőr jogosult a helyszínen számára a további tevékenységet megtiltani. A rendőr köteles a tiltásról – a tiltás okának megjelölésével – a 70. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadására jogosult rendőrkapitányságot értesíteni.

(4) A rendőrség a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat az engedély visszavonásáig tartja nyilván.

(2) A 70. § (2) bekezdése szerinti határozat kiadására jogosult rendőrkapitányság a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül határozatot hoz a határozat visszavonásáról vagy a tevékenység határozott időre való megtiltásáról.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásának hatósági ellenőrzését és a szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatását szolgálja. A (3) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatok közérdekből nyilvánosak.

71. § (1) A rendőrség a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy 70. § (2) bekezdése szerinti engedélyét haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, ha kiadásának valamely feltétele már nem áll fenn.

(2) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy 70. § (2) bekezdése szerinti engedélyét hat hónapra felfüggeszti, ha e törvény szabályait – a 65. §-ban foglaltak szerint – súlyosan megsértette.

(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított nyolc napon belül a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységének gyakorlását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indul.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben a büntetőeljárás büntetés kiszabása, vagy intézkedés alkalmazása nélkül zárult, a rendőrség a felfüggesztést megszünteti, amennyiben a büntetőeljárás büntetés kiszabásával vagy intézkedés alkalmazásával zárult, az engedélyt visszavonja.

72. § (1) Ha a 70. § (1) bekezdés alapján a tevékenység végzésére jogosult személyt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten érik, a személy- és vagyonvédelmi tevékenység további gyakorlását a rendőr a helyszínen megtiltja.

(2) A rendőr a személy- és vagyonvédelmi tevékenység megtiltásáról haladéktalanul értesíti – a megtiltás okának megjelölésével – a 70. § (2) bekezdése szerinti engedélyt kiállító hatóságot.

### VI/A. Fejezet — A MÁS EGT-ÁLLAMBAN ALAPÍTOTT VÁLLALKOZÁS MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN VÉGZETT HATÁRON ÁTNYÚLÓ, VALAMINT MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN LETELEPEDÉS KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

72/A. § (1) Az EGT-vállalkozás Magyarország területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő személy- és vagyonvédelmi tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a rendőrségnek bejelenteni.

(2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató Magyarország területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás, valamint Magyarország területén letelepedés keretében történő tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységének folytatására irányuló szándékát köteles a rendőrségnek bejelenteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő vállalkozásokról a rendőrség a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénynek megfelelően nyilvántartást vezet.

### VII. Fejezet — VEGYES ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

73. § Az e törvényben meghatározott hatósági eljárásra és ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

73. §

74. § E törvény alkalmazásában:

- 1. személy- és vagyonvédelmi tevékenység:

- a) ingatlan, illetve ingóság őrzése;

- b) rendezvény biztosítása;

- c) szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása;

- d) természetes személyek életének és testi épségének védelme;

- e) a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása, karbantartása, ideértve az elektronikus gépjárművédelem, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény felhatalmazása alapján – a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés), továbbá a beléptető rendszer, a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfigyeléshez, a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett ilyen tevékenységeket is;

- f) az a)–d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása;

- 2. vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező: az a természetes személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer működéséről, az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt – szakmailag – közvetlenül szervezi vagy irányítja;

- 3. vagyonvédelmi biztonságtechnikai szerelő: az a természetes személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, illetve azt – szakmailag – közvetlenül szervezi vagy irányítja;

- 4. mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, illetve azt – szakmailag – közvetlenül szervezi vagy irányítja;

- 5. mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az a személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, s az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, illetve azt – szakmailag – közvetlenül szervezi vagy irányítja;

- 6. vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer, ideértve a gépjárművédelem során alkalmazott elektronikus biztonságtechnikai rendszert, a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett, avagy a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszert (térfigyelés), az elektronikus beléptető rendszert, a betörésjelző rendszert, a távfelügyeleti rendszert, az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszert, továbbá az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény-, illetve hang jelzését is lehetővé tevő elektronikus műszaki megoldást;

- 7. távfelügyeleti rendszer: meghatározott területen elhelyezett vagy járműbe telepített olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai rendszer, amely – a szerződés keretei között, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért jogsértő elfogása érdekében, elektromos úton – az érintett területre vagy járműre vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelentőséggel bíró információkat továbbít a védett területet vagy járművet folyamatosan figyelő, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez;

- 1.

- 2. elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik az elektronikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, vagy azt – szakmailag – közvetlenül szervezi, irányítja;

- 3. elektronikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az a természetes személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik az elektronikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi vagy azt – szakmailag – közvetlenül szervezi, irányítja;

- 4. mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi vagy azt – szakmailag – közvetlenül szervezi, irányítja;

- 5. mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az a természetes személy, aki – tevékenységéből eredően – ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi vagy azt – szakmailag – közvetlenül szervezi, irányítja;

- 6. elektronikai vagyonvédelmi rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben megjelölt ingatlanon telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer, ideértve a térfelügyeleti rendszert, az elektronikus beléptető rendszert, a betörésjelző rendszert, a távfelügyeleti rendszert, az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszert, továbbá az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény, illetve hang jelzését is lehetővé tevő elektronikus műszaki megoldást;

- 7. távfelügyeleti rendszer: meghatározott területen elhelyezett vagy járműbe telepített elektronikai vagyonvédelmi rendszer, amely – a szerződés keretei között, a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért jogsértő elfogása érdekében, elektromos úton – az érintett területre vagy járműre vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelentőséggel bíró információkat továbbít a védett területet vagy járművet folyamatosan figyelő vagyonőrnek;

- 8. betörésjelző rendszer: vagyonvédelmi célból ingatlanon telepített, az illetéktelen behatolást elektronikusan vagy más módon (jellel, fénnyel, illetve hangjelzéssel) jelző műszaki megoldás;

- 9. mechanikai vagyonvédelmi rendszer: vagyonvédelmi célból ingatlanon vagy gépjárművön telepítendő vagy telepített, emberi vagy elektronikus felügyeletet, illetve energia-utánpótlást nem igénylő vagyonvédelmi rendszer vagy egyéb műszaki megoldás;

- 10. közterület: a közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, ideértve a közterületnek közútként szolgáló részét is;

- 11. magánterület közönség számára nyilvános része: olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterület azon részét is, amelynek birtokába a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására megbízó valamely polgári-jogi jogügylet, különösen bérleti vagy haszonbérleti jogviszony keretében jut, feltéve, ha

- 11. magánterület közönség számára nyilvános része: olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterület azon részét is, amelynek birtokába a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatására megbízó valamely polgári jogi jogügylet, különösen bérleti vagy haszonbérleti jogviszony keretében jut, feltéve, ha

- a) a területrész igénybevétele, használata a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató által őrzött magánterület nyilvános részén folyó tevékenységhez szervesen kapcsolódik, annak folyamatosságát, segítését szolgálja, vagy

- b) a megbízó (megrendelő), avagy a magánterület nyilvános részét igénybe vevő közönség ingóságainak elhelyezésére szolgál;

- 12. tettenérés: jogsértő cselekmény elkövetésének közvetlen észlelése, ideértve a jogsértésnek elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) útján történő, az eseménnyel egyidejű észlelését is;

- 13. csomag: mindazon, az érintett személy birtokában lévő, általa fogott vagy testére rögzített, azon viselt olyan tárgy, amely a benne elhelyezett dolgok szállítására avagy azok szállításának megkönnyítésére szolgál és amely alkalmas arra, hogy e dolgok a külső szemlélő elől – részben vagy egészben – elfedve maradjanak;

- 14. csomag tartalmának, a járműben elhelyezett dolognak, a szállítmánynak bemutatása: annak lehetővé tétele, hogy a személy- és vagyonőr megbizonyosodjon arról, hogy a csomagban, a járműben, a szállítmányban elhelyezett, a külső szemlélő elől egyébként rejtett dolgok között nincs olyan, amely az általa megakadályozandó jogsértő cselekményből származik vagy amelynek a területre történő bevitele tilos;

- 15. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy;

- 16. vállalkozó: egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja;

- 17. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy: aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja;

- 18. EGT-tagállam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

- 16.

- 17. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy: aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja;

- 18. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

### Hatályba léptető, felhatalmazó rendelkezések

⋯ 6 változatlan sor ⋯

lépnek hatályba.

(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott működési engedélyek és igazolványok 2006. december 31-ig érvényesek.

(3)

76–77. §

⋯ 2 változatlan sor ⋯

- a) a működési engedélyre és igazolványra, a kiadásuk iránti kérelemre,

- b) – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – e törvény hatálya alá eső tevékenység engedélyezésével és az igazolvány kiadásával kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjra,

- c) a felelősségbiztosítási szerződésre,

- d) az e törvény hatálya alá eső tevékenységet folytatók rendőrhatósági ellenőrzésére, a jogsértés esetén alkalmazható intézkedésekre,

- d) az e törvény hatálya alá eső tevékenységet folytatók rendőrségi ellenőrzésére, a jogsértés esetén alkalmazható intézkedésekre,

- e) a 31. § (7) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvre,

- f) a pályaalkalmassági vizsgálatra

- f) az e törvényben meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítésekre

vonatkozó részletes szabályokról rendeletet alkosson.

### Az Európai Unió jogának való megfelelés

79. § E törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

79. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

- a) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke,

- b) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

- c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdése, 9–11. cikke és 16. cikke.

(2) E törvény 72/A. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.