2005. évi CXX. törvény — mi változott? 2020. július 1.

A 2020. január 1. és 2020. július 1. között hatályba lépett módosítások. 13 sor került be, 19 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. január 1.)Következő módosítás (2022. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 215 változatlan sor ⋯

4. § (1) Az ekho alapja a 3. § (2) bekezdésének rendelkezésében meghatározott bevétel, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval.

(2) A magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhot fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, az ekho mértéke 11,1 százalék.

(2) A magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összegéből 15 százalék ekhót fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély az adóév 183 napját meghaladóan a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint saját jogú nyugdíjas, az ekho mértéke 9,5 százalék. Ha a magánszemély nyugdíjas, e körülményről a kifizetést megelőzően nyilatkozhat.

(3) A kifizető az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összege után 17,5 százalék ekhót fizet.

(3) A kifizető az (1) bekezdésben meghatározott ekhoalap összege után 15,5 százalék ekhót fizet.

(4) A kifizető a magánszemélyt terhelő ekhot levonással állapítja meg, ideértve azt az esetet is, ha a kifizetést számla alapján – akár egyéni vállalkozónak, akár más magánszemélynek – teljesíti, kivéve, ha a magánszemély az 5. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz.

(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezésétől eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhot nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhot állapít meg és von le.

(6) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló és a nemzetközi sportszövetség munkavállalója részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.

(6) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló, a nemzetközi sportszövetség munkavállalója, és a saját jogú nyugdíjas részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.

### Az ekho választására vonatkozó nyilatkozat

⋯ 21 változatlan sor ⋯

### A magánszemélyt terhelő ekho mértékének helyesbítése

7. § Ha a magánszemély a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi lehetőségével – annak feltételei fennállta ellenére – nem élt, vagy nyugdíjjárulék fizetésére a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései rendelkezései szerint nem volt kötelezett, a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet a személyi jövedelemadó bevallásban igényli vissza.

7. § A nyugdíjas magánszemély az őt terhelő ekho tartozatlanul megfizetett részét a személyi jövedelemadó bevallásában igényli vissza.

### Az ekhóval teljesített közterhek

8. § A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülnek

- a) a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket,

- b) a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat érintő befizetési, illetve levonási, továbbá

- b) a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékot érintő befizetési, illetve levonási, továbbá

- c) a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási kötelezettségek.

### Az ekho megoszlása

9. § (1) A 4. § (2) bekezdése szerinti, a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap

9. § (1) A 15 százalékos mértékkel levont, magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap

- a) 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak,

- b) 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,

- c) 3,9 százaléka – kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas – nyugdíjjáruléknak

- a) 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,

- b) 5,5 százaléka társadalombiztosítási járuléknak

minősül.

(1a) A 9,5 százalékos mértékkel levont, magánszemélyt terhelő ekho személyi jövedelemadónak minősül.

(2) A 4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekho és a 6. § szerint a magánszemélyt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül.

(3) A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag magánszemélyt terhelő ekhoból – az (1) bekezdés c) pontjától eltérően – az ekhoalap 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak minősül.

⋯ 6 változatlan sor ⋯

### Az ekhóval teljesített közterhek nyilvántartása, átutalása

11. § (1) Az állami adóhatóság a magánszemélyt terhelő 11,1 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből 85,6 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 14,4 százalékot természetbeni egészségbiztosítási járulékként az Egészségbiztosítási Alapnak utal át. Az EGT-államban biztosított személyt terhelő 9,5 százalékos mértékkel levont ekhot személyi jövedelemadóként tartja nyilván. A magánszemélyt terhelő 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből az állami adóhatóság

11. § Az állami adóhatóság a magánszemélyt terhelő 9,5 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegét személyi jövedelemadóként tartja nyilván. A magánszemélyt terhelő 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből az állami adóhatóság 63,3 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 26 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 10,7 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak utal át.

- a) 63,3 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 26 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 10,7 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak utal át.

- b)

(2)–(3)

(4) A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes ekhora az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.

### A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások

12. § Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.

12. § Az állami költségvetésbe fizetett 15 százalékos mértékű ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.

12/A. § Az a bevétel, ellenérték, amely az ekho szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások [Tbj. 14. § (2) bekezdés b) pont] számítása során nem vehető figyelembe.

12/A. § Az a bevétel, ellenérték, amely az ekho szabályai szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások [Tbj. 5. § (2) bekezdés b) pont] számítása során nem vehető figyelembe.

### Vegyes rendelkezések

⋯ 45 változatlan sor ⋯