2005. évi CXX. törvény — mi változott? 2019. július 24.
A 2019. július 1. és 2019. július 24. között hatályba lépett módosítások. 8 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2019. július 1.)Következő módosítás (2020. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 185 változatlan sor ⋯
(3c) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül:
- a) a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
- b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: a sportról szóló törvény) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.
- b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: sportról szóló törvény) 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;
- c) a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által foglalkoztatott magánszemély (a továbbiakban: nemzetközi sportszövetség munkavállalója).
(3d) A (2) bekezdésben előírt szabályoktól függetlenül a nemzetközi sportszövetség munkavállalója a külföldi pénznemben megszerzett bevételére is alkalmazhatja e törvény előírásait, feltéve, hogy tevékenységét nem kizárólag belföldön látja el. A külföldi pénznemben megszerzett bevétel forintra történő átszámítására az Szja tv. 5. és 6. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(4) A (2) bekezdésben említett összeghatár
- a) évi 60 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét,
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- c) nyugdíjas esetében – az a)–b) pontokban foglaltaktól függetlenül – évi 60 millió forint,
- d) az a)–b) pontban említett összeghatár helyett
- da) évi 500 millió forint, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója,
- db) évi 250 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya)
- db) évi 250 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya), vagy a nemzetközi sportszövetség munkavállalója
azzal, hogy ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.
⋯ 22 változatlan sor ⋯
(5) Az (1)–(4) bekezdés rendelkezésétől eltérően az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhot nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhot állapít meg és von le.
(6) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.
(6) A (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló és a nemzetközi sportszövetség munkavállalója részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.
### Az ekho választására vonatkozó nyilatkozat
⋯ 113 változatlan sor ⋯
14/F. § (1) E törvénynek a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXIII. törvénnyel megállapított 4. § (6) bekezdése – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2017. szeptember 1-jét követően kifizetett jövedelmekre is alkalmazható.
(2) A 2017. szeptember 1-jét követően kifizetett jövedelmekre a sportvállalkozásokat érintő egyes adózási tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXIII. törvény hatálybalépését megelőzően megállapított egyszerűsített közteherviselési hozzájárulási kötelezettség az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthető.
14/G. § A nemzetközi sportszövetség munkavállalója a sportról szóló törvény 30/B. § (3) bekezdése szerinti kérelem benyújtásától kezdődően megszerzett bevételére választhatja e törvény előírásait azzal, hogy a kérelem benyújtásának időpontjától a nemzetközi sportszövetség adószámának kiadásáig terjedő időszakban a nemzetközi sportszövetség által juttatott bevételek utáni adókötelezettségeket a nemzetközi sportszövetség adószámának megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni.