2005. évi CXX. törvény — mi változott? 2012. január 1.

A 2011. december 31. és 2012. január 1. között hatályba lépett módosítások. 112 sor került be, 65 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. december 31.)Következő módosítás (2013. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

# 2005. évi CXX. törvény

az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

Az Országgyűlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutást, a művészeti élet szabadságának megvalósulását és a testkultúra, különösen a sport fejlődését előmozdítsa, figyelemmel arra, hogy mint törvényalkotó egyes alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzéseinek érvényesítése érdekében a közterhek vonatkozásában kedvezményeket állapíthat meg, elismerve azon személyek tevékenységének sajátosságait, akik e célok elérésében közreműködnek, a következő törvényt alkotja:

Az Országgyűlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutást, a művészeti alkotás szabadságának megvalósulását és a testkultúra, különösen a sport fejlődését előmozdítsa, figyelemmel arra, hogy mint törvényalkotó egyes alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzéseinek érvényesítése érdekében a közterhek vonatkozásában kedvezményeket állapíthat meg, elismerve azon személyek tevékenységének sajátosságait, akik e célok elérésében közreműködnek, a következő törvényt alkotja:

### A törvény hatálya

1. § (1) A Magyar Köztársaságban egyes, az e törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető (a továbbiakban: kifizető) – a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján – az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) által teljesíti.

1. § (1) Magyarországon egyes, az e törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető (a továbbiakban: kifizető) – a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján – az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) által teljesíti.

(2) Az ekho az e törvényben meghatározott megoszlásban a központi költségvetést és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait – magánnyugdíjpénztár-tag magánszemély esetében a magánszemély javára a magánnyugdíjpénztárát is – illeti meg.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

- a) munkaviszony: az Art. szerinti munkaviszony;

- b) vállalkozási szerződés: a magánszemély által a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint kötött vállalkozási szerződés;

- c) megbízási szerződés: a magánszemély által kötött, a Ptk. szerinti megbízási szerződés, ideértve a felhasználási szerződést is;

- d) nyugdíjas: a sajátjogú nyugdíjas vagy az olyan özvegyi nyugdíjas, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a 3. § (1) bekezdésének b) alpontja, valamint a 3. § (4) bekezdésének c) alpontja alkalmazásában mindkét esetben csak akkor, ha az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas.

- e) FEOR-számmal azonosított foglalkozás: a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR-08) alapján meghatározott foglalkozás, azzal, hogy e törvény alkalmazásában a FEOR-08 2011. december 31-én hatályos besorolási rendjét és osztályozási szempontjait kell irányadónak tekinteni.

### Az ekho választásának feltételei

⋯ 8 változatlan sor ⋯

olyan jövedelmet szerez, amely után a közteherviselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik, vagy

- b) nyugdíjas és

- c) a tevékenysége alapján a (3) bekezdésben meghatározott foglalkozásúnak minősül, valamint

- c) a tevékenysége alapján a (3) és (3c) bekezdésben meghatározott foglalkozásúnak minősül, valamint

- d) – figyelemmel a (2)–(5) bekezdés rendelkezéseire is – a kifizetőnek írásban nyilatkozik arról, hogy a c) pont szerinti tevékenysége alapján számára kifizetett bevételt, vagy annak a nyilatkozatában meghatározott részét terhelő közterhek megfizetésére az e törvény rendelkezéseinek alkalmazását választja.

(2) A közterhek e törvény szerinti megfizetését a (3) bekezdésben említett foglalkozású magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással)

(2) A közterhek e törvény szerinti megfizetését a (3) és (3c) bekezdésben említett foglalkozású magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben Magyarország törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással)

- a) – a (7) bekezdés rendelkezéseiben foglalt korlátozással – munkaviszonyban, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg, feltéve, hogy e bevételt eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat, és/vagy

- b) a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött

⋯ 6 változatlan sor ⋯

(3) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-számmal azonosított foglalkozás:

2615 Könyv- és lapkiadó szerkesztője

2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból

2616 Újságíró

Akusztikus mérnök

2617 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

Audiotechnikai mérnök

2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel

Hangmérnök

2619 Egyéb magasabb képzettséget igénylő kulturális foglalkozások

Televíziós műszaki adásrendező

2621 Író (újságíró nélkül)

2136 Grafikus és multimédia-tervező

2622 Műfordító

2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból

2623 Képzőművész

Filmszöveg fordító

2624 Iparművész

Lírai művek fordítója

2625 Zeneszerző

Műfordító

2626 Rendező

Prózai és drámai művek fordítója

2627 Operatőr, fotóművész

2714 Kulturális szervező foglalkozásból

2629 Egyéb alkotóművész foglalkozások (díszlettervező, jelmeztervező, dramaturg)

Producer (kulturális)

2631 Színész, előadóművész, bábművész

Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)

2632 Zenész, énekes

2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője

2633 Koreográfus, táncművész

2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő

3714 Rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő munkatárs

2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból

3715 Könyv- és lapkiadó-szerkesztő munkatárs

Művészeti tanácsadó

3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, továbbá a szövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója. A sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén további feltétel, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel

Zenei konzulens, tanácsadó

3721 Segédszínész

2721 Író (újságíró nélkül)

3722 Segédrendező

2722 Képzőművész

3723 Népzenész

2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező

3725 Cirkuszművész

2724 Zeneszerző, zenész, énekes

3729 Egyéb művészeti foglalkozások

2725 Rendező, operatőr

5311 Színházi fodrász

2726 Színész, bábművész

5312 Színházi kikészítő

2727 Táncművész, koreográfus

5341 Fényképész, fotó- és mozgófilmlaboráns

2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész

5342 Világosító és egyéb filmgyártási foglalkozású

2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)

5343 Díszletező, díszítő

3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból

5349 Egyéb kulturális, sport-, szórakoztatási szolgáltatási foglalkozások, feltéve, hogy azok a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel, attól elválaszthatatlan módon vesznek részt. Ilyen foglalkozás különösen a fotóriporter, a korrektor, a designer, képszerkesztő, művészeti vezető, a hangmérnök, továbbá a népi iparművész igazolvánnyal rendelkező magánszemély az igazolványban feltüntetett tevékenysége tekintetében

Koncert-fénytechnikus

5349 Színházi öltöztető

Koncert-színpadtechnikus

7321 Színházi jelmezkészítő

3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból

7323 Színházi fejdíszkészítő

Filmstúdió technikus

7335 Színházi lábbeli készítő.

Hangmester

Hangrestaurációs technikus

Hangstúdió-technikus

Hangtechnikus

Képtechnikus

Rögzítéstechnikai technikus

Stúdiótechnikus

Videótechnikus

Zenei technikus

3711 Segédszínész, statiszta

3712 Segédrendező

3714 Díszletező, díszítő

3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású

3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású

5211 Fodrász foglalkozásból

Színházi fodrász

Színházi parókakészítő

5212 Kozmetikus foglalkozásból

Maszkmester

Sminkes

Sminkmester

Színházi kikészítő

7212 Szabó, varró foglalkozásból

Jelmez- és alkalmiruha-készítő

Színházi varró

7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból

Színházi fejdíszkészítő

7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból

Színházi cipész

(3a) Elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel a (3) bekezdés szerinti foglalkozásoknak, munkaköröknek.

(3b) A (3) bekezdés szerinti foglalkozásúnak minősülő magánszemély – munkakörének elnevezésétől függetlenül – akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

(3c) Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett foglalkozásúnak minősül:

- a) a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

- b) a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a szövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója. A sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén további feltétel, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.

(4) A (2) bekezdésben említett összeghatár

- a) évi 25 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét,

⋯ 34 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdésben említett magánszemélynek a számfejtést megelőzően az adóévben esedékes további kifizetések tekintetében vissza kell vonnia az ekho választására tett nyilatkozatát, ha az esedékes bevételére (vagy annak egy részére) a bevétel nagysága alapján a továbbiakban az ekho már nem alkalmazható az adóévben.

(3) Ha a magánszemély az olyan tevékenységét, amely alapján a 3. § (3) bekezdése szerinti foglalkozásúnak minősül, vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik, ekkor nyilatkozhat arról is, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől.

(3) Ha a magánszemély az olyan tevékenységét, amely alapján a 3. § (3) és (3c) bekezdése szerinti foglalkozásúnak minősül, vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján végzi, az ekho választásáról az őt megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik, ekkor nyilatkozhat arról is, hogy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől.

(4) A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekhót, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele, amely után ekhót fizetett, az adóévben a 3. § (4) bekezdése szerinti összeghatárt meghaladja.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

8. § A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülnek

- a) a Tbj.-ben meghatározott, a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék,

- b) a Tbj.-ben meghatározott, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj), befizetési, illetve levonási, továbbá

- c) a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási

- a) a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket,

- b) a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat érintő befizetési, illetve levonási, továbbá

- c) a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási kötelezettségek.

kötelezettségek.

### Az ekho megoszlása

9. § (1) A 4. § (2) bekezdése szerinti, a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap

⋯ 4 változatlan sor ⋯

minősül.

(2) A 4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekhoból az ekhoalap

(2) A 4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekho és a 6. § szerint a magánszemélyt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül.

- a) 1,2 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,

- b) 18,8 százaléka nyugdíjbiztosítási járuléknak

minősül.

(3) A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magán-nyugdíjpénztári tag magánszemélyt terhelő ekhoból – az (1) bekezdés c) pontjától eltérően – az ekhoalap 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak minősül.

### Az ekho megfizetése, bevallása

⋯ 9 változatlan sor ⋯

- a) 63,3 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 26 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 10,7 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak utal át.

- b)

(2) Az állami adóhatóság a kifizetőt terhelő, megfizetett ekho összegéből

(2)–(3)

- a) 94 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,

- b) 6 százalék egészségbiztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alapnak

utal át.

(3) Az állami adóhatóság a különadó megfizetett összegéből

- a) 94 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,

- b) 6 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak

utal át.

(4) A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes ekhora az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.

### A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások

12. § A befizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.

12. § Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.

### Vegyes rendelkezések

⋯ 33 változatlan sor ⋯