2005. évi CLXXXIV. törvény — mi változott? 2011. július 13.

1/A. § (1) Az e törvény 3. § (4) bekezdésében, 7. § (3) és (4) bekezdésében, 14. §-ában, valamint 16. § (7) bekezdésében foglaltakat a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben nem kell alkalmazni.

(2) A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU-rendelet) 1. cikkét, 2. cikkének 1–9. és 11–17. pontját, 4. cikkét, 6. cikkét, 9. cikk (1) bekezdését, 11–14. cikkét, 15. cikkének (1) bekezdését, 16. cikkének (1)–(5) bekezdését, 17. cikkét, 18. cikkének (1)–(4) bekezdését és a Mellékletét a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) részére teljesítendő értesítési és tájékoztatási kötelezettséget nem kell teljesíteni.

(3) Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálatot indít, repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség vizsgálatára az EU rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

- a) közlekedési baleset: a légiközlekedési baleset, a súlyos vasúti baleset és a nagyon súlyos víziközlekedési baleset;

- b) egyéb közlekedési esemény: a súlyos repülőesemény, a repülőesemény, a légiközlekedési rendellenesség, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, a súlyos víziközlekedési baleset és a víziközlekedési esemény;

- e) súlyos sérülés: olyan sérülés, amelyet valaki légiközlekedési baleset kivételével baleset során szenved el, és amely

- ea) vasúti közlekedés esetén – az öngyilkossági kísérletet elkövető személy kivételével – a sérüléstől számított hét napon belül 24 órát meghaladó kórházi ápolást tesz szükségessé, vagy

- eg) víziközlekedés esetén a sérüléstől számított hét napon belül 72 órát meghaladó kórházi ápolást tesz szükségessé, vagy tengeri baleset esetén ennek megfelelő időtartamú munkaképtelenséget okoz;

- f) légiközlekedési baleset: az EU-rendelet 2. cikkének 1. pontjában megfogalmazott baleset;

- g) súlyos repülőesemény: az EU-rendelet 2. cikkének 16. pontjában megfogalmazott súlyos repülőesemény;

- h) repülőesemény: az EU-rendelet 2. cikkének 7. pontjában megfogalmazott repülőesemény;

- k) vasúti baleset: a vasutat érintő, a vasúti közlekedés során bekövetkező, káros következményekkel járó nem szándékos esemény vagy események láncolata, amelynek kategóriái:

- ka) ütközés,

- kb) kisiklás,

- kc) baleset vasúti átjáróban,

- kd) mozgó jármű okozta személyi sérülés,

- ke) tűzeset,

- kf) egyéb vasúti baleset;

- m) víziközlekedési baleset: a víziközlekedési tevékenység folytatása során bekövetkezett olyan esemény, amely során

- ma) halál vagy súlyos személyi sérülés történik, és ez kapcsolatban vagy okozati összefüggésben áll az úszólétesítmény működésével,

- mb) személy úszólétesítményről eltűnik, és ez kapcsolatban vagy okozati összefüggésben áll az úszólétesítmény működésével,

- mc) az úszólétesítmény ténylegesen vagy feltételezhetően eltűnik, vagy az úszólétesítményen tartózkodók az úszólétesítmény elhagyására kényszerülnek,

- md) az úszólétesítményben anyagi kár keletkezik,

- me) az úszólétesítmény megfeneklik, üzemképtelenné vagy ütközés részesévé válik,

- mf) olyan anyagi kár keletkezik, amely az úszólétesítmény működésével kapcsolatba vagy okozati összefüggésbe hozható, vagy

- mg) olyan környezetszennyezés keletkezik, amely az úszólétesítmény működésével kapcsolatba vagy okozati összefüggésbe hozható;

- n) víziközlekedési esemény: víziközlekedési balesetnek nem minősülő, az úszólétesítmény működésével kapcsolatba vagy okozati összefüggésbe hozható, az úszólétesítményt vagy bármely személy életét veszélyeztető, továbbá az úszólétesítményt, a víziút műtárgyát, vagy a környezetet súlyos kár bekövetkezésével fenyegető esemény;

- o) vizsgálóbizottság: a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény vizsgálatára kijelölt bizottság vagy szakmai kivizsgáló;

- q) biztonsági ajánlás: a közlekedésbiztonsági szerv által a szakmai vizsgálat során szerzett adatok alapján, a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, a nagyon súlyos víziközlekedési baleset, a súlyos víziközlekedési baleset, a víziközlekedési esemény (a továbbiakban együtt: vasúti és víziközlekedési balesetek és események) megelőzése céljából tett javaslat, biztonsági ajánlás, továbbá az Európai Bizottság által kiadott biztonsági ajánlás és az EU-rendelet szerinti biztonsági ajánlás is;

- s) adatrögzítő: az úszólétesítményeken vagy vasúti járműveken lévő vagy az infrastruktúrához kapcsolódó minden olyan berendezés, amely kiolvasás után információt szolgáltathat a bekövetkezett közlekedési balesetről vagy egyéb közlekedési eseményről;

- t) súlyos víziközlekedési baleset: nagyon súlyos víziközlekedési balesetnek nem minősülő víziközlekedési baleset, így különösen a tűz, robbanás, ütközés, zátonyra futás, műtárggyal ütközés, időjárás okozta súlyos károsodás, jég okozta kár, az úszólétesítmény testének repedése, az úszólétesítmény testének feltételezett károsodása, amelynek eredményeként

- ta) főgép működésképtelenné válik, a lakótér jelentősen megrongálódik, vagy az úszólétesítmény szerkezete súlyosan károsodik (különösen az úszólétesítmény testének víz alatti része beszakad), és ez az úszólétesítményt üzemképtelenné teszi,

- tb) környezetszennyezés történik,

- tc) olyan meghibásodás keletkezik, amely parti segítséget vagy vontatást tesz szükségessé;

- u) nagyon súlyos víziközlekedési baleset: olyan víziközlekedési baleset, amelynek során

- ua) legalább egy személy életét veszti,

- ub) az úszólétesítmény eltűnik vagy megsemmisül,

- uc) jelentős környezetszennyezés következik be,

- ud) a hajóút teljesen vagy a víziközlekedést akadályozó módon részlegesen elzáródik,

- ue) az úszólétesítmény a víziút műtárgyait vagy a víziutat keresztező műtárgyakat megrongálja, vagy azok üzemképességüket részlegesen vagy teljesen elvesztik.

3. § (1) A közlekedésbiztonsági szerv – e törvényben meghatározottak szerint – a balesetek megelőzése érdekében hatósági jogkörben eljárva elvégzi a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események független szakmai vizsgálatát, gyűjti, elemzi a közlekedési balesetekkel és az egyéb közlekedési eseményekkel kapcsolatos információkat, biztonsági ajánlásokat dolgoz ki.

(3) A közlekedésbiztonsági szerv bevételeit működésének fedezetére használja fel, azok más célra nem vonhatók el.

(5) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője és a helyettesítésére jogosult kormánytisztviselő felmenthető, ha a tisztségével való összeférhetetlenségét 30 napon belül nem szüntette meg, illetve tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált.

(8) A közlekedésbiztonsági szervvel közszolgálati jogviszonyban álló személy (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: kormánytisztviselő) nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek kormánytisztviselője, vezető tisztségviselője, tulajdonosa, alkalmazottja vagy egyéb munkavállalója.

(9) A (8) bekezdésben foglaltakon túl a közlekedésbiztonsági szerv vezetője, valamint a vezetőjének helyettesítésére jogosult személy nem lehet a (7) bekezdésben meghatározott szervek és gazdálkodó szervezetek kormánytisztviselőjének, vezető tisztségviselőjének, tulajdonosának, alkalmazottjának vagy egyéb munkavállalójának közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pont].

- aa) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK-rendelet) II. melléklete hatálya alá nem tartozó polgári és állami légijárművel belföldön bekövetkezett légiközlekedési balesteket és súlyos repülőeseményeket,

- ab) a lajstromozásra kötelezett úszólétesítményekkel bekövetkezett nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket és a lajstromozásra nem kötelezett úszólétesítményekkel bekövetkezett halált okozó nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket,

- ad) az 1. § (2) bekezdésben meghatározott, az EK-rendelet II. melléklete hatálya alá nem tartozó polgári és állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény helyszíne szerint illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgálatot;

- b) kivizsgálhatja azokat az EK-rendelet II. melléklete hatálya alá tartozó légijárművekkel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, a lajstromozásra nem kötelezett úszólétesítménnyel bekövetkezett – az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában nem szereplő – nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket, és az egyéb közlekedési eseményeket, amelyek megítélése szerint

- bb) a közlekedési rendszer egésze szempontjából jelentőséggel bíró eseménysorozat részét képezik,

- bd) a biztonsággal kapcsolatos tanulságokkal szolgálhatnak;

- c) kivizsgálhatja azokat az a) pontban meg nem határozott eseteket is, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálatot az infrastruktúra üzemeltetői, a közlekedési társaságok, a biztonsági hatóságok, továbbá nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió más tagállamának balesetvizsgáló szervezetei kérik;

- d) figyelembe véve a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény súlyosságát, az érintett úszólétesítmény vagy rakomány típusát, valamint azt a mértéket, amellyel a szakmai vizsgálat megállapításai hozzájárulhatnak a jövőbeli balesetek és események megelőzéséhez a súlyos víziközlekedési baleset és víziközlekedési esemény esetén a közlekedésbiztonsági szerv előzetes vizsgálatot végez és értékelést készít annak meghatározása érdekében, hogy folytasson-e szakmai vizsgálatot; ha a közlekedésbiztonsági szerv a súlyos víziközlekedési baleset kapcsán nem indít vizsgálatot, ennek indokait rögzíti;

- e) a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében javaslatot tesz a jogszabály előkészítőjének;

- f) a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében biztonsági ajánlást tesz

- fa) a közlekedési társaságnak,

- fb) a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőinek, a járművet üzemeltetőnek, állami légijármű esetében az üzemeltetésért felelős állományilletékes parancsnoknak (a továbbiakban együtt: üzemeltető),

- fc) állami légijármű esetén a légi jármű üzemben tartójának, továbbá a katonai állami légijármű esetén a honvédelemért felelős miniszternek,

- fd) a közlekedési hatóságnak, és az eljárásban érintett más hatóságnak;

- g) a légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek nyilvántartására, értékelésére, feldolgozására adatbázist hoz létre és működtet;

- h) folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel, a nemzetközi szervezetekkel – a műszaki és tudományos fejlődéssel összhangban lévő – közös vizsgálati módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérésére szolgáló közös elvek megfogalmazása céljából, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal értesíti az Európai Bizottságot a víziközlekedési balesetekről és a rendkívüli víziközlekedési eseményekről;

- i) a víziközlekedési balesetekre és víziközlekedési eseményekre vonatkozó adatokat a Bizottság által létrehozott, az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformja (EMCIP) elnevezésű európai elektronikus adatbázisban tárolja.

9. § (1) A közlekedésbiztonsági szerv a vasúti és víziközlekedési balesetek és események tényállásának megállapítása keretében – szükség esetén a többi közigazgatási hatósággal egyeztetett módon, a büntetőeljárást nem akadályozva – jogosult különösen arra, hogy

- a) a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szemlére vonatkozó szabályai szerint haladéktalanul és akadálytalanul – az esemény vizsgálatára külön jogszabály alapján jogosult más hatóságokkal egyidejűleg is – hozzáférhessen a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény, a repülőesemény, a légiközlekedési rendellenesség és a váratlan vasúti esemény helyszínéhez, a járműhöz, annak rakományához vagy roncsához, a közlekedési járműhöz kapcsolódó infrastruktúrához, a forgalomirányító és jelzőberendezésekhez;

- e) azonnal hozzáférhessen a jármű üzemeltetésében részt vevő személyek egészségügyi vizsgálati eredményeihez, illetve a tőlük vett mintákhoz;

(2) A közlekedésbiztonsági szerv az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságát a vizsgálóbizottsága vagy szakmai kivizsgálója útján gyakorolja.

(2) A vasúti vagy víziközlekedési balesetben vagy eseményben részt vevő jármű személyzete, a járművek üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemben tartói, továbbá a vasúti és víziközlekedési baleset vagy esemény kivizsgálását végző más hatóságok haladéktalanul kötelesek jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a bekövetkezett vasúti és víziközlekedési balesetet vagy eseményt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal. A bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar úszólétesítményt külföldön ért balesetre is.

- a) a légi jármű üzemeltetője vagy üzemben tartója,

- b) a repülőtér üzemben tartója,

- c) a kivizsgálást végző más hatóság,

- d) a légiforgalmi szolgálatot, vagy a földi kiszolgálással kapcsolatos feladatot ellátó személy,

- e) a légi jármű személyzete,

- f) a légi jármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze tervezésével, gyártásával, karbantartásával vagy módosításával foglalkozó személy,

- g) a légi jármű vagy annak bármely felszerelése, vagy alkatrésze karbantartási célú átvizsgálásáról vagy üzembe helyezéséről szóló igazolást aláíró személy,

- h) a légi navigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot ellátó személy a feladata ellátása során repülőeseményről vagy légiközlekedési rendellenességről szerez tudomást, köteles azt repülőesemény esetében haladéktalanul, légiközlekedési rendellenesség esetében 24 órán belül bejelenteni.

(4a) A (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar légijárművel külföldön bekövetkezett repülőeseményre és légiközlekedési rendellenességre is.

(4b) A (2) és a (4) bekezdés szerinti, a légiközlekedési balesetről, súlyos repülőeseményről, repülőeseményről vagy légiközlekedési rendellenességről szóló bejelentést személyesen vagy a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján kell megtenni, a 22. § (1) bekezdés b) és d) pontja, és (2) bekezdése alapján kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal.

(4c) A (4) és a (4a) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség nem terjed ki az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési rendellenességre.

(5) A légiközlekedésben előforduló jelentési kötelezettség alá eső események tájékoztató jellegű felsorolását a 22. § (1) bekezdés b) és d) pontjában és a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály állapítja meg.

(5a) A bejelentőt – bejelentése miatt – munkáltatója részéről nem érheti hátrány.

(6) A baleseti ügyeleti szolgálat a bejelentéseket telefonon, elektronikus úton, valamint levélben fogadja a közlekedésbiztonsági szerv honlapján és a Magyar Köztársaság Légiforgalmi Tájékoztató Kiadványában (AIP) közzétett címen és telefonszámon. A közlekedésbiztonsági szerv nyilvántartásba veszi a bejelentést, és a baleseti ügyeleti szolgálat segítségével haladéktalanul megteszi a vizsgálat megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. Amennyiben a bejelentés nem az üzemben tartótól származik, a közlekedésbiztonsági szerv az üzemben tartót haladéktalanul értesíti. Légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények esetében a közlekedésbiztonsági szerv haladéktalanul értesíti a légiközlekedési hatóságot.

(8) A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll. A bizottság tagjait a közlekedésbiztonsági szerv vezetője írásban jelöli ki a vizsgálat lefolytatására, egyidejűleg kijelöli a szakmai vizsgálat megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével megbízott vizsgálatvezetőt. A bizottság munkájában való részvételre a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselőin kívül más, a szakmai vizsgálat lefolytatására – a 22. § (1) bekezdés a–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletben meghatározott – szakértelemmel rendelkező személy is igénybe vehető. A vizsgálat vezetője a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője. A súlyos repülőesemény kivételével az egyéb közlekedési esemény vizsgálatára a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselői közül – vizsgálóbizottság helyett – szakmai kivizsgáló is kijelölhető. A szakmai kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait.

- a) légiközlekedési baleset esetében a rendőrség, súlyos repülőesemény és repülőesemény esetében a légijármű parancsnoka, akadályoztatása esetén a légijármű személyzete, illetve a légijármű üzemben tartója,

- b) víziközlekedési baleset esetében az úszólétesítmény vezetője, akadályoztatása esetén a személyzet, illetve a baleset helyszínére érkezését követően a rendőrség,

- c) súlyos vasúti baleset és vasúti baleset esetében a rendőrség

(2) A közlekedésbiztonsági szerv baleseti ügyeleti szolgálata a tudomására jutott közlekedési balesettel vagy egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatban – a helyszínen már megtett intézkedések figyelembevételével, amennyiben ez szükséges – kezdeményezi a helyszín biztosítását.

(4) Víziközlekedési baleset esetében, ha az a hajóút teljes vagy részleges elzárását okozza, vagy a víziközlekedési balesettel érintett úszólétesítményt az elsüllyedés veszélye fenyegeti, haladéktalan intézkedésként a hajóút felszabadítását meg kell kezdeni olyan mértékben, hogy a hajóútban a víziközlekedés rendje mielőbb helyreállhasson, illetve az úszólétesítményt megfelelő módon biztonságba kell helyezni.

(5) A szakmai vizsgálat tárgyává tett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény helyszínének megbontásához – a személyek életének, testi épségének védelme vagy katasztrófahelyzet felszámolása érdekében tett intézkedésektől, valamint halaszthatatlan eljárási cselekménytől eltekintve – a vizsgálóbizottság vezetőjének hozzájárulása szükséges.

(8) A meghatalmazott képviselők helyszínre történő érkezése nem késleltetheti a helyszíni szemle megkezdését és lefolytatását.

11/B. § (1) Az adatrögzítő berendezések által rögzített adatok, információk visszanyerését, kiolvasását, kezelését csak arra kiképzett és feljogosított személy végezheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat, információkat – figyelemmel a 18. § (6) bekezdésére – a nyomozó hatóság kérésére át kell adni.

(2) A vizsgálóbizottság vezetőjének és kormánytisztviselő tagjainak a következő végzettséggel és képesítéssel kell rendelkezniük:

14. § A vasúti és víziközlekedési balesetekben vagy esemény során elhalálozott személyek hozzátartozóit, valamint sérültjeit a vizsgálatról és annak folyamatáról tájékoztatni kell, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a vizsgálattal kapcsolatos álláspontjukat kifejthessék és a zárójelentés tervezetében szereplő adatokhoz megjegyzést fűzzenek.

(2a) A (2) bekezdés szerinti meghatalmazott képviselők a vizsgálóbizottság vezetőjének felügyelete alatt a szakmai vizsgálat során jogosultak:

- a) megtekinteni a baleset helyszínét és megvizsgálni a roncsokat,

- b) javaslatot tenni a tanúmeghallgatás témaköreire és hozzáférni a tanúk által szolgáltatott információkhoz,

- c) másolatot kapni minden vonatkozó dokumentumból és hozzáférni a releváns tényadatokhoz,

- d) jelen lenni az adatrögzítő kiolvasásánál,

- e) részt venni a helyszínen kívüli vizsgálati tevékenységekben, például az egyes alkatrészek vizsgálatában, műszaki megbeszéléseken, a tesztekben és szimulációkban,

- f) részt venni a kivizsgálás előre haladásáról tartott, az elemzéseket, a megállapításokat, az okokat és a biztonsági ajánlásokat vizsgáló értekezleten,

- g) előterjesztést tenni a kivizsgálás különböző elemeire.

(3) A meghatalmazott képviselő segítésére

- a) az üzemeltető,

- b) az üzemben tartó,

- c) a tervező,

- d) a gyártó,

- e) légijármű és úszólétesítmény esetén a lajstromozó, vasúti jármű esetén a nyilvántartó állam kivizsgáló szerve a vizsgálathoz az üzemeltető, az üzemben tartó, a tervező, és a gyártó által ajánlott egy vagy több tanácsadót nevezhet ki. Amennyiben a 15. § (2) bekezdése alapján érintett állam nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, az üzemeltető, az üzemben tartó, a tervező és a gyártó képviselőjét a vizsgálóbizottság vezetője a szakmai vizsgálatba tanácsadónak hívhatja meg.

(4) A légiközlekedési baleset kivételével a közlekedési balesetben elhalálozott vagy halálos sérülést szenvedett személy állampolgársága szerinti állam a vizsgálóbizottság mellé meghatalmazott képviselőt delegálhat.

(8) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel vagy légiközlekedési rendellenességgel érintett járművet, infrastruktúrát tervező, gyártó, üzemben tartó, üzemeltető, lajstromozó állam katonai szakmai kivizsgáló szerve a közlekedésbiztonsági szerv felhívására a vizsgálóbizottság mellé, vagy amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv meghatalmazott képviselő küldésére jogosult, az ő munkájának segítésére, tanácsadót delegálhat.

(9) A (8) bekezdésben megjelölt tanácsadó az EU-rendelet 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogokat gyakorolhatja, továbbá biztosítja a vizsgálóbizottság által kért információkat, adatokat és felszereléseket, valamint köteles betartani az EU rendelet 14. cikkének érzékeny biztonsági információk védelmére vonatkozó rendelkezéseit.

(2) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés tervezetét a közlekedésbiztonsági szerv vezetője megküldi

- a) a közlekedési hatóságoknak, a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintett szakszemélyzetnek, az érintett szervezet vezetőjének,

- b) a biztonsági ajánlások címzettjeinek és

- c) a vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szerveinek amelyre azok – a kézhezvételtől számított 60 napon belül – észrevételt tehetnek.

(2a) A (2) bekezdésben meghatározott határidőt kell alkalmazni a légiközlekedési baleset, a súlyos repülőesemény, a repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség kapcsán megküldött zárójelentés-tervezet esetében is.

(2) A közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény kapcsán készült zárójelentés tartalmazza a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény idejét és helyét, valamint annak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, a személyi sérülések és az anyagi károk tekintetében, valamint a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okát. A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés ismerteti a lefolytatott vizsgálat célkitűzéseit és biztonsági ajánlást is tartalmazhat. A zárójelentés kötelező erővel nem bír.

(3) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés és az abban foglalt biztonsági ajánlás nem tartalmazhat a közlekedési balesettel vagy egyéb közlekedési eseménnyel kapcsolatos, a vétkességre vagy felelősségre, illetve jogra vagy kötelezettségre vonatkozó megállapítást vagy feltételezést.

(5) A zárójelentésben meg kell jelölni az eljárt vizsgálóbizottság vezetőjének, tagjainak, valamint a vizsgálóbizottság munkáját segítő meghatalmazott képviselőknek, tanácsadóknak és az EU rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerinti szakértőknek a nevét. A zárójelentést a vizsgálóbizottság tagjai írják alá. Az esetleges véleményeltérésre a zárójelentés aláírásakor utalni kell, és az eltérő véleményt a zárójelentéshez csatolni kell.

(6) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események, valamint a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények vagy repülőesemények kapcsán készült zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintetteknek, a biztonsági ajánlás címzettjeinek, valamint minden olyan szervezetnek, amely abból biztonsági szempontból hasznos következtetéseket vonhat le. A zárójelentést meg kell küldeni az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott nemzetközi szervezeteknek, az Európai Bizottságnak és az Európai Vasúti Ügynökségnek.

(7) A közlekedésbiztonsági szerv a zárójelentést – a légiközlekedési rendellenesség vizsgálatával kapcsolatban készített zárójelentés kivételével – honlapján közzéteszi.

(8) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán kibocsátott biztonsági ajánlások címzettjei a biztonsági ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül írásban tájékoztatást adnak a közlekedésbiztonsági szervnek az ajánlások elfogadásáról bevezetésük határidejének megjelölésével vagy egyet nem értésükről indokolással ellátva.

(9) A biztonsági ajánlások címzettjei jelentést nyújtanak be a közlekedésbiztonsági szervhez az ajánlások nyomán megtett vagy tervezett intézkedésekről a tárgyévet követő év április 30-áig.

(10) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán kibocsátott zárójelentés közzétételének határideje a szakmai vizsgálat megindításától számított egy év, kivéve, ha a közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok miatt a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le, ebben az esetben a vizsgálat állásáról a vizsgálat megindításától számított 12 hónapon belül, ezt követően 12 havonta időközi jelentést kell közzétenni a közlekedésbiztonsági szerv honlapján.

(11) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény és repülőesemény kapcsán elkészített zárójelentés kibocsátásának határideje a szakmai vizsgálat megindításától számított 12 hónap, kivéve, ha a közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok miatt a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy repülőesemény vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le.

(14) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel és repülőeseménnyel összefüggő zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni az érintett üzemben tartónak és üzemeltetőnek, továbbá az állami légijárművel összefüggő biztonsági ajánlást – érintettségük esetén – a NATO-tagországok repülésbiztonsági szervezeteinek.

(15) Amennyiben a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyában indított szakmai vizsgálat lefolytatása a vizsgálat során felmerült objektív akadály miatt ellehetetlenül, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a zárójelentést zárójelentés-tervezet készítése nélkül adja ki.

17. § A közlekedésbiztonsági szerv a 7. § (1) bekezdésében és az EU-rendeletben foglalt feladatának ellátása céljából a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény szakmai vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges mértékben az alábbi adatok kezelésére jogosult:

- a) a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben érintett jármű személyzete tagjainak, az érintett jármű, infrastruktúra üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását, tájékoztatását ellátó személy

- b) a közlekedési balesetben vagy egyéb közlekedési eseményben részes jármű személyzete által, vagy a jármű üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását, tájékoztatását ellátó személlyel folytatott és rögzített kommunikáció, a jármű hangrögzítő berendezésének felvétele vagy az ilyen felvételekről készült átirat;

- c) a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény tárgyában folytatott szakmai vizsgálat egyéb résztvevőjének neve, állampolgársága, születési helye és időpontja, lakcíme és értesítési címe.

(2) A zárójelentés kibocsátása után egy – halálos sérülés esetén három – évvel, de – ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik – legfeljebb a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése után három évvel a közlekedésbiztonsági szerv köteles – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével – minden, az adott ügyben kezelt személyes és különleges adatot helyreállíthatatlan módon törölni.

(5) A közlekedésbiztonsági szervvel kormánytisztviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló személy, továbbá a 10. § (11) bekezdése szerinti megfigyelő köteles a szakmai vizsgálat során tudomására jutott személyes adatokat megőrizni. Ez a kötelezettség a kormánytisztviselői jogviszony, a szolgálati viszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy a megbízási jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

(6) A közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője és a vizsgálóbizottság más tagja köteles megőrizni és más hatóság számára nem köteles hozzáférhetővé tenni a szakmai vizsgálat során tudomására jutott adatot, amely tekintetében az adat birtokosa az adatközlést jogszabály alapján megtagadhatta volna.

18/A. § Az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény, repülőesemény vagy légiközlekedési rendellenesség tekintetében a közlekedésbiztonsági szerv a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekekre figyelemmel ad tájékoztatást a sajtó részére.

18/B. § A közlekedésbiztonsági szerv vezetője az állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel vagy légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.

19. § (1) Amennyiben nem lehet megállapítani, hogy a súlyos vasúti baleset, vasúti baleset vagy váratlan vasúti esemény az Európai Unió melyik tagállamában történt, vagy az események a két tagállam határán lévő berendezésnél vagy annak közelében történtek, az érintett tagállamok kijelölt vizsgálóbizottságai megállapodnak, hogy melyikük végzi el a szakmai vizsgálatot, vagy azt közösen végzik el. Ha vizsgálóbizottságok megállapodása alapján az egyik tagállam vizsgálóbizottsága végzi a szakmai vizsgálatot, a másik tagállam vizsgálóbizottsága a vizsgálatban részt vehet és hozzáférhet annak eredményéhez.

(1a) Amennyiben a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény az Európai Gazdasági Térség két vagy több államát érinti, az érintett tagállamok kijelölt vizsgálóbizottságai megállapodnak, hogy melyikük végzi el a szakmai vizsgálatot, vagy azt közösen végzik el, és haladéktalanul megállapodnak abban, hogy melyikük legyen a vizsgálatot vezető tagállam.

(1b) Ugyanazon tengeri víziközlekedési baleset vagy tengeri víziközlekedési esemény párhuzamos vizsgálatára csak kivételes esetekben kerülhet sor. Tengeri víziközlekedési baleset vagy tengeri víziközlekedési esemény párhuzamos vizsgálata esetén a közlekedésbiztonsági szerv a miniszter útján értesíti az Európai Bizottságot a párhuzamos vizsgálat indokairól. Párhuzamos vizsgálat során az abban részt vevő más tagállam vizsgálóbizottságával együtt kell működni, és a vizsgálat során gondoskodni kell a kölcsönös tájékoztatásról.

(2a) A víziközlekedési baleset és víziközlekedési esemény kapcsán vizsgálóbizottság kezdeményezésére a közlekedésbiztonsági szerv vezetője más államok vizsgáló testületeit vagy nemzetközi szervezetet felkérhet arra, hogy a szakmai vizsgálat vezetését vállalja, a szakmai vizsgálatot folytassa le vagy a szakmai vizsgálathoz kapcsolódó meghatározott feladatot végezzen el.

(3) Amennyiben a közlekedési balesetben vagy az egyéb közlekedési eseményben külföldi úszólétesítmény, vagy vasúti jármű érintett, a közlekedésbiztonsági szerv az érintett állam közlekedési baleseteket vizsgáló szervezetét a vizsgálatba a 15. § rendelkezései szerint bevonja, kivéve, ha a szervezet a vizsgálatban nem kíván részt venni. Ez utóbbi esetben a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálat eredményéről az érintett állam baleseteket vizsgáló szervezetét a zárójelentés megküldésével tájékoztatja.

(5) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a légiközlekedési baleset és a súlyos repülőesemény szakmai vizsgálatát, a szakmai vizsgálat valamely részét a közlekedésbiztonsági szerv vezetője indokolt esetben a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek (ICAO) átadhatja.

(2) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események esetén a részvételi szándékról, a meghatalmazott képviselő vagy a tanácsadó személyéről, várható érkezéséről a bejelentés vételét követően a külföldi kivizsgáló szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. A tanácsadó küldése vonatkozásában e szabályokat a légiközlekedés területére is alkalmazni kell.

(4) Magyar lajstromba vagy nyilvántartásba vett járművel, illetve a Magyar Köztársaság területén letelepedett üzemeltető, üzemben tartó járművével külföldön bekövetkezett közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események külföldi szakmai vizsgálatához a közlekedésbiztonsági szerv által kijelölt meghatalmazott képviselő segítségére a közlekedésbiztonsági szerv, valamint az üzemben tartó, a gyártó és a tervező egy vagy több tanácsadót jelölhet ki. Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, a külföldi vizsgálóbizottság felkérésére az üzemben tartó, a gyártó és a tervező részt vehet a szakmai vizsgálatban.

### KÖLTSÉGEK

19/B. § (1) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes két vagy több államot érintő közös szakmai vizsgálat esetén a közlekedésbiztonsági szerv saját vizsgálati tevékenységét díjmentesen végzi.

(2) Amennyiben a Magyar Köztársaság a szakmai vizsgálatban nem érintett, a vizsgálattal érintett állam által kért segítségnyújtás költségeiről a közlekedésbiztonsági szerv megállapodhat.

### V/A. Fejezet — TENGERI BALESETEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

19/C. § E fejezet alkalmazásban:

- a) vizsgálatot vezető állam: az az állam, amely az érdekelt államok kivizsgáló szerveinek közös megállapodása alapján, a vizsgálat lefolytatásáért a felelősséget vállalja;

- b) érdekelt állam: az az állam,

- ba) amelyiknek a vizsgálat által érintett úszólétesítmény a lobogóját viseli,

- bb) amelynek beltengerén vagy parti tengerén a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény történt,

- bc) ahol vagy amelynek a nemzetközi jog által elismert joghatósága alá tartozó területén a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény súlyos környezeti károkkal fenyegetett vagy károkat okozott,

- bd) amelynek a víziközlekedési baleset következményei súlyos károkat okoztak a belterületén, vagy a felségterületén levő mesterséges szigeteken, épületekben, vagy műtárgyakban,

- be) amelynek állampolgára a baleset során életét vesztette, vagy súlyos sérülést szenvedett,

- bf) melynek olyan információ áll rendelkezésére, ami hasznos lehet a vizsgálat lefolytatásához,

- bg) amelyik valamilyen más, a kivizsgálást vezető állam által lényegesnek ítélt okból kifolyólag érdekeltségét jelzi.

19/D. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni olyan tengeri víziközlekedési balesetekre és tengeri víziközlekedési eseményekre is, amelyek – tekintet nélkül a bekövetkezés helyére vagy az érintett hajó(k) lobogójára – a Magyar Köztársaság alapvető érdekeit érintik.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki olyan tengeri víziközlekedési balesetekre és tengeri víziközlekedési eseményekre, amelyek csak a következő típusú úszólétesítményeket érintik:

- a) gazdasági célú hajózási tevékenységre nem használt, nem gépi meghajtású vízijármű és egyéb úszólétesítmény, kedvtelési célú hajó, kivéve, ha legénységgel közlekedik vagy fog közlekedni, és kereskedelmi céllal 12 utasnál többet szállít;

- b) 15 méternél rövidebb halászhajó;

- c) rögzített nyílt tengeri fúróberendezés.

(3) Ha a közlekedésbiztonsági szerv a 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján a tengeri súlyos víziközlekedési baleset kapcsán nem indít vizsgálatot, ennek indokairól az EMCIP adatbázison keresztül értesíti az Európai Bizottságot.

(4) A szakmai vizsgálatot a tengeri víziközlekedési baleset vagy tengeri víziközlekedési esemény bekövetkezése után a kivitelezhetőség függvényében haladéktalanul – de legkésőbb a bekövetkezését követő két hónapon belül – meg kell kezdeni.

(5) Az érdekelt harmadik államokkal együtt kell működni, és biztosítani kell számukra jelen törvény meghatalmazott képviselőkre és tanácsadókra vonatkozó szabályait.

19/E. § (1) Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv egy érdekelt harmadik állam által folytatott vizsgálatban közreműködik, e közreműködése nem sértheti a jelen törvény szerinti vizsgálat lefolytatásával és a jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos követelményeket. Ha az érdekelt harmadik állam vizsgálatot folytat, a közlekedésbiztonsági szerv határozhat úgy, hogy nem végez párhuzamos vizsgálatot, amennyiben a harmadik állam a vizsgálatot a tengeri víziközlekedési balesetek és tengeri víziközlekedési események kivizsgálásáról szóló, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által kiadott szabályzatnak megfelelően végzi.

(2) A tengeri víziközlekedési balesetek és tengeri víziközlekedési események kapcsán az adatok összefoglaló elemzése, valamint az elvégzett kivizsgálások eredményei alapján biztonsági ajánlás kiadására az Európai Bizottság is jogosult.

(3) Amennyiben a szakmai vizsgálat során időközi jelentést kell kiadni, azt meg kell küldeni az Európai Bizottságnak.

(4) Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálat bármely szakaszában arra az álláspontra jut, hogy sürgős uniós szintű fellépésre van szükség az új balesetek kockázatának megelőzése érdekében, haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot a korai vészjelzés szükségességéről.

20. § (1) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési esemény tekintetében, ha a közlekedésbiztonsági szerv nem folytat le szakmai vizsgálatot, a közlekedés biztonsága érdekében a közlekedési esemény kivizsgálására a légiközlekedésről szóló vagy a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján létrehozott biztonsági szervezetet irányító személyt vagy a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott vezetőt hívja fel (üzemben tartói vizsgálat).

(1a) Az üzemben tartói vizsgálat lefolytatásához az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy személy számára biztosítani kell az üzemben tartói vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges mértékben a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési eseménnyel érintett jármű személyzete tagjainak, az érintett jármű, infrastruktúra üzemeltetésében, karbantartásában, kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását, tájékoztatását ellátó személyre vonatkozó, a 17. § a) pont aa)–af) alpontjában, valamint b) pontjában meghatározott adatokat azzal, hogy ezek az adatok, valamint az adattovábbítás módja a személy azonosítására nem lehetnek alkalmasak.

(1b) Az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy személy jogosult az érintett személy nevét és lakcímét a vele az üzemben tartói vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás céljából, az egyéb személyes és különleges adatoktól elkülönítve kezelni.

(1c) Az üzemben tartói vizsgálat eredményéről az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy személy üzemben tartói jelentésben tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet. Az üzemben tartói jelentés személyes adatot nem tartalmazhat.

(1d) A kezelt adatokat – a katonai célú állami légiközlekedés kivételével – legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő megküldését követő 30. napon helyreállíthatatlan módon törölni kell. A katonai célú állami légiközlekedés esetén a személy azonosítására szolgáló adatokat legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő megküldését követő 30. napon helyreállíthatatlan módon törölni kell.

(2)

(3)

(4)

### VI/A. Fejezet — BÍRSÁG

20/A. § (1) Aki az EU-rendelet, valamint e törvény rendelkezéseit megszegve – a katonai célú állami légiközlekedés kivételével –

- a) az EU-rendelet 14. cikke szerinti védelem alatt álló információt közzétesz,

- b) a vizsgálatot végzők munkáját akadályozza,

- c) bizonyítékok, lényeges információk vagy dokumentumok átadását megtagadja, azokat elrejti, megváltoztatja vagy megsemmisíti, vagy

- d) a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja természetes személy esetén 1 000 000 Ft-ig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 20 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.

(2) A bírság összegének megállapításánál a közlekedésbiztonsági szerv figyelembe veszi:

- a) a szakmai vizsgálat akadályozásának mértékét,

- b) a közlekedésbiztonság veszélyeztetésének mértékét,

- c) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait,

- d) a közlekedési tevékenység jellegét és nagyságrendjét, továbbá

- e) a bírságnak ugyanabban a szakmai vizsgálatban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.

(3) A szakmai vizsgálat során a bírság ismételten is kiszabható.

(4) A bírság összegét a bírságot kiszabó határozat közlésétől számított 30 napon belül a közlekedésbiztonsági szerv által rendelkezésre bocsátott postai feladóvevényen vagy átutalással kell közlekedésbiztonsági szerv Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára igazoltan befizetni.

(5) A bírságból befolyt összeget a közlekedésbiztonsági szerv elkülönítetten kezeli és a beszedett bírságokról nyilvántartást vezet.

(6) A bírság kiszabására és végrehajtására egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

- c) a víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események vizsgálatának részletes szabályait,

- a)

- c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról, 3. cikk j)–o) pont, 19–25. cikk;

- d) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvénnyel együtt, a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet kivételével.

- c) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvénnyel együtt, a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.