2005. évi CLXXXIII. törvény — mi változott? 2023. június 26.

2. § E törvény alkalmazásában

1.1. engedélyező hatóság: a működési engedély kiadásáért felelős hatóság;

1.16. nemzeti ajánlás: a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módját, a nemzeti előírásoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait, vagy a vasúti rendszer biztonságos üzemeltethetősége érdekében, a vasúti pályára és tartozékaira, a vasúti üzemi létesítményekre és az azokhoz kapcsolódó felvonókra, mozgólépcsőkre és mozgójárdákra, valamint a felszín alatti vasúti pályahálózat vasúti állomási épületeire vonatkozó elvárt rendszerintegritási követelményeket, a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti üzemi létesítmények létesítése, átalakítása vagy korszerűsítése során az elvárt szintű rendszerintegritás érdekében teljesítendő feltételeket és eljárásokat;

1.18. helyi jellegű szabály: olyan nemzeti szabály, amely a vasút-villamosra, vagy az uniós vasúti rendszer magyarországi rendszerére vonatkozóan a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszára vonatkozik, és az uniós vasúti rendszer részét képező magyarországi rendszer egy pályaszakaszára adott esetben olyan előírást is tartalmaz, amely egy adott nemzeti szabályban megfogalmazott előírástól való eltérést határoz meg.

2. Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:

2.1. egyéb vasútvonal: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is;

10.13. turisztikai sínbicikli, lábhajtány: az a turisztikai célból – nem a vasúti pályafelügyelet ellátása vagy a vasútvonalak állapotának ellenőrzése céljából – üzemeltetett hajtány, amelyet a jármű vezetője, utasa a hajtáslánc részeként lábbal hajt meg.

### ÁLLAMI FELADATOK

3. § (1) Az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pályahálózat működtetése igénybevételének szabályozása.

### A magyar állam és a vasúti társaságok közötti szerződések

(1a) A vasúti pályahálózatra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti vagyonkezelési, vagyonműködtetési tevékenység közfeladatnak minősül.

(5) Az e fejezetben foglaltakat az önkormányzat és a városi, elővárosi és helyi vasúti társaság közötti szerződésre megfelelően alkalmazni kell.

### Vagyonkezelési szerződés

26. § (1) A magyar állam tulajdonában lévő vasúti pályahálózat vagyonkezelésére

(5) Állami tulajdonba kerülés esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vagyonelemekre vonatkozó szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Az ezen vagyonelemekre korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak, a felek külön rendelkezése nélkül.

27. § (1) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a pályahálózat-működtetőnek – a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében – ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a pályahálózat-működtetőre átháríthatja.

(2) A nem pályaműködtető vagyonkezelő és az MNV Zrt. közötti vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell a vagyonkezelés keretében átadásra kerülő vagyon rendezésével és a nyilvántartások egységesítésével összefüggésben alkalmazandó eljárásokat, ideértve az egyes vagyoni kimutatások között fellelt eltérések rendezésével és átvezetésével összefüggésben alkalmazandó szabályokat is.

### A vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződés

(2) A pályaműködtetési szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy

(8) Ha a vasút-villamosra vonatkozóan nincs hatályban átjárhatósági műszaki előírás, a rá vonatkozó nemzeti szabályokat úgy kell megalkotni, hogy biztosítsák a vasút-villamosnak a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló rendeletben meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelését.

(9) A helyi jellegű szabályt és korlátozást megállapító, az infrastruktúra-nyilvántartásban feltüntetésre került nemzeti szabály esetében a (6)–(7) bekezdést nem kell alkalmazni.

(10) Ha az Ügynökség az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerinti vizsgálata után a kihirdetett nemzeti szabály módosítását vagy hatályon kívül helyezését kéri, a közlekedési hatóság haladéktalanul intézkedik a nemzeti szabály módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránt.

### A vasúti járművezetői engedély

(2) Az országos vasúti pályahálózaton vasúti jármű vezetésére jogosító – a külön jogszabályban meghatározott formában kiadott – engedély valamennyi EGT-állam területén hatályos.

43. § (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a pályahálózat-működtető vagy a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, elektronikus hírközlési hálózati elemeket – beleértve a GSM-R hálózati elemeket is –, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. A legfeljebb 1000 V – fogaskerekű vasút esetében legfeljebb 1500 V – vontatási üzemfeszültséggel villamosított vasúti pálya pályahálózat-működtetőjét megilleti ezen jogosultság az erősáramú vezetékek és az ehhez tartozó tartószerkezet elhelyezése, javítása és karbantartásának elvégzése során is. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

(3) A trolibusz felsővezetékével szomszédos ingatlan tulajdonosa és használója – a trolibusz kötött pályájának létesítéséből fakadó közérdekre tekintettel – tűrni köteles, hogy a trolibusz üzemeltetője az ingatlanon, az alatt vagy felett legfeljebb 1000 V váltófeszültség vagy 1500 V egyenfeszültség névleges értéken üzemelő felsővezetéket, valamint az ehhez szükséges tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket, élet és érintésvédelmi feltételeket figyelembe kell venni.

43/A. § (1) A pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő vasúti üzemi létesítmény idegen ingatlanon történő létesítésére használati jog birtokában jogosult.

(4) A használati joggal érintett területként a vasúti üzemi létesítmény által ténylegesen elfoglalt területének jogszabály szerinti védősávval, biztonsági övezettel megnövelt területét kell kijelölni.

(5) A pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a használati jog alapján a vasúti üzemi létesítményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a használati joggal érintett ingatlanra beléphet.

(7) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő köteles kérni. Határozaton alapuló használati jog esetén a vasúti közlekedési hatóság a véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A használati jog a véglegessé vált határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(11) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését a pályahálózat-működtető, illetve a fejlesztési közreműködő a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a vasúti közlekedési hatóság a használati jog megszűnését megállapító véglegessé vált határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.

### Vasút-létesítési jog

(2) A tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a közlekedéspolitikáért felelős miniszter gyakorolja.

67/V. § (1) A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója

- a) a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt vasúti társasággal vagy annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet,

(4) A VPSZ a pályahálózat-működtető számára nyújtott szolgáltatások ellenértékeként az általa elosztott vasúti pályahálózat-kapacitás után – a 79/D. § (1) bekezdés b) pont bd), be) és bf) alpontjára is figyelemmel – kiszámlázott hálózat-hozzáférési díj, valamint az elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj után a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a vasúti pályahálózat-működtető közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű megbízási díjra jogosult a pályahálózat-működtetőtől. A pályahálózat-működtető és a VPSZ közötti jogviszonyra a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a vasúti pályahálózat-működtető közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

### Üzleti titok védelme

- 5. a vasúti közlekedési piac felügyelete,

- 6. a vasúti közlekedési piac fejlődésének nyomon követése, elemzése és értékelése,

- 7. döntés a 79/B. § (1) bekezdése szerinti jogvitás ügyekben,

- 9. annak ellenőrzése, hogy a hálózati üzletszabályzat nem tartalmaz-e diszkriminatív rendelkezéseket vagy nem ruházza-e fel a pályahálózat-működtetőt olyan mérlegelési jogkörrel, amelyet fel lehetne használni a kapacitásigénylőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre,

- 10. a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározottak szerint a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok panaszainak kezelése,

- 11. a Bizottság felkérésére részvétel a Bizottságnak a vasúti piac nyomon követésére vonatkozó feladatában,

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti pályahálózatok el vannak zárva az országos vasúti pályahálózattól, az együttműködési megállapodás lehetővé teheti az Ügynökség feladatainak a közlekedési hatóságra való átruházását, amennyiben ez a források hatékony és arányos kiosztásához szükséges.

### A hatósági ellenőrzés, igazgatási bírság

81. § (1) A közlekedési hatóság a vasúti pálya és tartozékai, az üzemi létesítmények és a vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotát, az engedélyben előírt üzemeltetési feltételek betartását, valamint a karbantartás, az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítások elvégzését ellenőrzi. A vasúti társaság köteles a szabad ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítani, különösen a lényeges valós idejű forgalmi adatokhoz, dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést. Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg,

(10) A közlekedési hatóság vezetője a minősített adat védelméről szóló törvény tekintetében minősítésre jogosultnak minősül.

82/A. § (1) A közlekedési hatóság az ellenőrzési tevékenységének támogatása céljából, a hatósági engedélyek közhitelességének biztosításához fűződő egyéni és közérdek érvényesítése érdekében a 80. § (1) bekezdés c), l) és n) pontjában, 82. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontjában meghatározott, valamint a 82. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak közül a 10. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt személyekre és szervezetekre vonatkozó, elektronikus vasúti személyi és szervezeti nyilvántartást vezet.

(4) A saját célú vasúti pályahálózatra készített és a közlekedési hatóság által jóváhagyott vasúti társasági szolgálati utasítások hatálya kiterjed az iparvágányokra is.

(2) A kizárólag iparvágányt működtető pályahálózat-működtető, a kizárólag az iparvágányon vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag az iparvágányon vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag az iparvágányon vasúti vontatást végző vasúti társaság tevékenységét vasútbiztonsági engedély birtokában is végezheti, amelynek birtokában a műszaki engedélyezési eljárásokban a vasúti pálya és tartozékai használatbavételi engedélye határozatlan ideig érvényes.

(3) A 68/F. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy saját célú vasúti pályahálózaton vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.

(2) A kizárólag saját célú vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtető, a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti vontatást végző vasúti társaság tevékenységét vasútbiztonsági engedély birtokában is végezheti, amelynek birtokában a külön jogszabályban meghatározott műszaki engedélyezési eljárások tekintetében a vasúti pálya és tartozékai használatbavételi engedélye határozatlan ideig érvényes.

(4) 2031. június 16. napjáig az Ügynökség általi, az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkben említett előzetes engedélyezésre vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik a 2016. június 15. napját megelőzően aláírt szerződésekben foglalt opciókra, még abban az esetben sem, ha azokkal 2016. június 15. napját követően élnek.

### FELHATALMAZÁS

- 7. a jogszabályban meghatározott vasúti munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szerv vagy személyek kijelölését, az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának részletes szabályait,

- 8. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

- 9. az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében az állami kezességre vonatkozó részletes szabályokat,

- 11. az országos vasúti mellékvonalak felsorolását,

- 12. a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által lefolytatott eljárások során a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,

- 13. a villamos és a fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrájának létesítésével összefüggésben egyes idegen ingatlanok igénybevételének részletes szabályait,

- 16. a működési engedélyezési eljárásnak, a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának, a működési engedélyhez nem kötött tevékenység esetén a bejelentésnek, valamint a vasúti igazgatási szervnek a vasúti társaságok tevékenységével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének eljárási szabályait,

- 17. a vizsgaközpont tevékenysége tekintetében a felügyeleti szervet, a felügyeleti szerv feladat- és hatáskörét, illetékességét, továbbá működési rendjét és eljárását, az általa kiszabható bírság részletszabályait,

- 18. a vasúti telekalakítás szabályait, továbbá a vasúti telekalakítási eljárást lefolytató hatóság vagy hatóságok kijelölését, eljárásuk részletes szabályait,

- 20. a vasúti járművek 20.1. műszaki engedélyei kiadásával kapcsolatos eljárásokra, 20.2. nyilvántartásának vezetésére, 20.3. használatát megelőző ellenőrzésekre, a típusmegfelelőségi nyilatkozatokra, valamint a felügyeleti tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat,

- 21. az egységes biztonsági tanúsítványra, a vasútbiztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint a felügyeleti tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat,

- 22. a vasutak kölcsönös átjárhatóságának és az ezzel kapcsolatos engedélyezési eljárások, valamint a vasúti pályahálózat nyilvántartása vezetésének részletes szabályait,

- 27. a vasúti pálya és tartozékai tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének alapvető műszaki szabályait,

- 28. a hazai forgalombahozatali járműengedéllyel rendelkező vasúti vontatójárművekre szerelt sebességmérő és menetíró berendezések hitelesítésére és kalibrálására vonatkozó anyagi jogi szabályokat,

- 29.

- 31. a kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében szükséges, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által nyújtott naprakész információk felsorolását,

- 32. a vasút-villamosra vonatkozó műszaki előírásokat, a vasút-villamos üzemeltetésére, a vasút-villamosokra alkalmazandó engedélyezési eljárásokra, továbbá a vasút-villamos közlekedése esetén követendő forgalmi szabályokra és azok hatósági jóváhagyására vonatkozó anyagi jogi szabályokat, valamint a vasút-villamos pályahálózat üzemeltetésére és forgalomirányítására vonatkozó anyagi jogi szabályokat,

- 33. a nagy sebességű vasútvonalak létesítésének, üzemeltetésének részletes szabályait,

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

- a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

- c) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló, 2010. szeptember 22-i 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

- d) a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelet;

- e) az új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2014. augusztus 11-i 869/2014/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet;