2005. évi CLXXXIII. törvény — mi változott? 2020. december 25.
A 2020. december 19. és 2020. december 25. között hatályba lépett módosítások. 19 sor került be, 0 sor került ki.
← Előző módosítás (2020. december 19.)Következő módosítás (2021. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 98 változatlan sor ⋯
(8) Országos jelentőségű vasútvonalat működtető független pályahálózat-működtető esetében a 67/P. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ) látja el a díjbeszedés kivételével, amelyet a független pályahálózat-működtető is elláthat.
(9) Koncessziós pályázatot
- a) az állam kizárólagos tulajdonát képező, országos jelentőségű vasútvonal – illetve azok egyes szakaszai – és a műtárgyaik fejlesztésére, illetve működtetésére kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter;
- b) az önkormányzat törzsvagyonának részét képező és használatában lévő vasúti pályák fejlesztésére, illetve működtetésére az önkormányzat képviselő-testülete írja ki.
(10) A pályázati kiírásnak – a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 8. §-ában foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell:
- a) a koncessziós társaság alaptőkéjének a létesítéshez vagy fejlesztéshez szükséges tőkéhez viszonyított legkisebb mértékét;
- b) a koncessziós tevékenység környezetvédelmi követelményeit;
- c) a pályázaton való részvétel feltételeit (pl. részvételi díj, biztosíték, a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetéről nyújtott tájékoztatás).
(11) A pályázat nyertesének a koncessziós társaságot részvénytársaságként kell megalapítania, amely jogosult a koncesszió tárgyához tartozó kiszolgáló létesítmények, műszaki létesítmények, továbbá pihenőhelyek, egészségügyi és sportlétesítmények, vendéglátó létesítmények és szálláshelyek, kereskedelmi létesítmények, valamint parkolási célú épületek és építmények építésére és/vagy üzemeltetésére is.
(12) A koncessziós társaság a koncesszió időtartama alatt, a koncessziós szerződés alapján, az általa létesített vagy fejlesztett, felújított, karbantartott és üzemeltetett vasúti pályahálózat használóitól nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetén hálózat-hozzáférési díjat szed, nem nyílt hozzáférésű pályahálózat esetén a vasúti pályahálózat használatáért díjat szedhet.
(13) A koncessziós szerződés egy alkalommal – eredeti időtartamának legfeljebb felével – külön pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható.
### A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia
3/C. § (1) A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia (a továbbiakban: fejlesztési stratégia) kizárólag az országos jelentőségű vasútvonalakra terjed ki.
⋯ 174 változatlan sor ⋯
(10) Amennyiben a pályahálózat-működtető a (9) bekezdés szerint kiszervezi egyes feladatait, a kiszervezett feladatok vonatkozásában is megtartja az e feladatok ellátása feletti felügyeleti jogkört, és a végső felelősség is a pályahálózat-működtetőt terheli a kiszervezett feladatok ellátásáért.
(11) A nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezésével összhangban pályahálózat-működtetőnek minősül minden 3/B. § (9) bekezdése szerinti koncessziós pályázatot elnyert jogi személy is. Ezen jogi személyek tekintetében az (1)–(3) bekezdésben rögzített korlátozások nem alkalmazhatóak.
11/A. § (1) A pályahálózat-működtető felügyelőbizottságának és igazgatóságának tagjai, illetve a nekik közvetlenül alárendelt vezetők a pályahálózat-működtető alapvető feladatainak ellátása során megkülönböztetéstől mentes módon és pártatlanul kötelesek eljárni. Ennek biztosítása érdekében – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – ugyanazon személyek nem lehetnek egyidejűleg:
- a) pályahálózat-működtető és valamely vállalkozó vasúti társaság igazgatóságának tagjai;
⋯ 2643 változatlan sor ⋯