2005. évi CLXXXIII. törvény — mi változott? 2020. június 16.

- 1. Általános fogalmak: 1.1. engedélyező hatóság: a működési engedély kiadásáért felelős hatóság; 1.2. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás; 1.3. keresztfinanszírozás tilalma: az egyik vasúti tevékenységi területre kifizetett állami pénzeszközöknek vagy erről a vasúti tevékenységi területről származó bevételeknek más vasúti tevékenységi területre történő átirányításának tilalma; 1.4. keskeny nyomtáv: a nyomtáv névleges mérete nagyobb, mint 184 mm, de kisebb, mint 1435 mm; 1.5. működési engedély: egy gazdálkodó szervezetnek az engedélyező hatóság által kiadott felhatalmazása, elismerve annak vasúti szolgáltatások nyújtására vasúti társaságként való alkalmasságát; az alkalmasság korlátozható a szállítási szolgáltatások bizonyos típusainak nyújtására; 1.6. normál nyomtáv: az 1435 mm-es nyomtáv; 1.7. nyomtáv: a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve; 1.8. széles nyomtáv: a normál nyomtávnál szélesebb nyomtáv; 1.9. térségi szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a szolgáltatással érintett pályahálózat hossza nem haladja meg a 400 kilométert, vagy amely legfeljebb három megyét érint; 1.10. vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű. A vasúti pályán történő közlekedés esetén vasúti járműnek minősül a kétéltű jármű is az alkalmazott forgalmi szabályok, valamint a vasúti járművezetőre vonatkozó képzési feltételek szempontjából. Az uniós vasúti rendszerben a vasúti jármű egy vagy több strukturális és funkcionális alrendszerből áll; 1.11. vasút-villamos (tram-train): olyan vasúti jármű, amelyet a könnyű vasúti pályahálózaton és az országos vasúti pályahálózaton való kombinált használatra terveztek.

- b) fizikai összeköttetésben van más vasúti pályahálózattal, azonban az üzemszerű átjárhatóság nem áll fenn; 2.13. országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak; 2.14. országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a 4. mellékletben meghatározott vasúti pálya; 2.15. országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal; 2.16. országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak; 2.17. saját célú vasúti pályahálózat: az a nem állami tulajdonban levő vasúti pályahálózat, amelyet kizárólag a pályahálózat tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre, továbbá az a pályahálózat, amely egynél több végfelhasználót szolgál vagy szolgálhat ki és nem minősül iparvágánynak; 2.18. stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózat: olyan vasúti pálya vagy pályahálózat, amelynek hossza nem haladja meg a 30 kilométert, és kihasználtsági szintje, valamint a rajta folyó szállítási forgalom nem éri el az elméleti kapacitás 10%-át; 2.19. tároló vágánycsoport: forgalombahozatali járműengedéllyel rendelkező vasúti járművek két szerződés alapján történő járműmozgás közötti, legfeljebb egyéves időtartamra történő tárolására szolgáló vágányok; 2.20. térségi vasúti pályahálózat: térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; 2.21. vasúti pálya: az 1. melléklet 1–6. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, valamint a vasúti alépítmény és felépítmény, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; ahol 2.21.1. vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet); 2.21.2. vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat; 2.22. vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7–9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén belül helyezkednek el; 2.23. vasúti pályahálózat: az 1. mellékletben felsorolt elemekből álló vasúti közlekedési hálózat; 2.24. vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 7–9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén kívül helyezkednek el, valamint az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (ide értve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit is) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések; 2.25. városi vasúti pályahálózat: városi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat; 2.26. vasúti tesztpálya: vasúti gördülőállomány, vasúti pálya és tartozékai, valamint a vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére létesített különálló vasúti pályahálózat; 2.26. vasút-villamos pályahálózat: az országos vasúti pályahálózat, a helyi, a városi és az elővárosi vasúti pályahálózat azon részeinek összessége, amelyen a vasút-villamos közlekedik, vagy vasút-villamossal szolgáltatást kívánnak végezni. 2.27. a köz- és a magánszféra partnersége: közfeladatot ellátó szervek és a pályahálózat-működtetőjétől eltérő egy vagy több vállalkozás közötti, kötelező erejű megállapodás, amely alapján ezen vállalkozások részben vagy egészben kiépítik vagy finanszírozzák a vasúti infrastruktúrát, vagy megszerzik a pályahálózat-működtetői jogosultságokat egy előre meghatározott időtartamra; 2.28. vasúti telekalakítás: az érintett ingatlannak, illetve amennyiben indokolt a szomszédos ingatlannak vasúti pályaüzemeltetési és pályahálózat működtetési feladatok ellátásához igazodó mértékű területkialakítása és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetése érdekében történő bármely telekalakításra (telekmegosztás, telekegyesítés, telekcsoport újrafelosztás, telekhatár rendezés stb.) irányuló, e törvény szerint lefolytatandó eljárás; 2.28.1. érintett ingatlan: Magyarország területén található, országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó, az ingatlan-nyilvántartás szerint részben vagy egészben az állam tulajdonában álló ingatlan; 2.28.2. szomszédos ingatlan: közvetlenül az érintett ingatlan telekhatára mellett fekvő ingatlan; 2.28.3. visszamaradó ingatlan: a vasúti telekalakítási eljárás következtében kialakuló – nem az országos jelentőségű vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó –, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerülő önálló ingatlan;

- 6. A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak: 6.1. Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon előírások összessége, amelyek az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy azok részeire vonatkozó műszaki feltételeket és előírásokat szabályozza; 6.2. kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezen előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását; 6.3. 6.4. üzemszerű átjárhatóság: két vasúti pályahálózat olyan tulajdonsága, amely biztosítja a pályahálózatok közötti rendszeres vasúti közlekedés lehetőségét azáltal, hogy a két pályahálózat közötti fizikai összeköttetésen túl a két pályahálózat között a lényeges műszaki paraméterek – a nyomtáv, űrszelvény, tengelyterhelés, jelző- és biztosítóberendezések, az áramellátás módja és a vonatbefolyásoló berendezések –, valamint a vasúti járművekre érvényes műszaki előírások és a pályahálózatokra vonatkozó forgalmi szabályok tekintetében nincs eltérés, vagy – az áramellátás módja, a vonatbefolyásoló berendezések vagy a vasúti járműre érvényes műszaki szabályok és a pályahálózatokra vonatkozó eltérő forgalmi szabályok esetében – ez az eltérés mindkét hálózaton való közlekedésre alkalmas vasúti járművel megoldható; 6.5. nemzeti szabályok: minden olyan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű vasútbiztonsági vagy műszaki követelményeket tartalmazó szabályok összessége, amelynek célja az Átjárhatósági Műszaki Előírások valamint a közös biztonsági célok és közös biztonsági módszerek mellett az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre vonatkozó vasútbiztonsági és műszaki feltételek és előírások szabályozása; 6.6. Előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projekt: bármely olyan projekt, amelynek a tervezési vagy kivitelezési szakasza már elérte azt a pontot, hogy a műszaki előírások módosítása veszélyeztethetné a tervezett projekt életképességét.

- 7. A vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos fogalmak: 7.1. biztonsági jelentés: a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében előírt jelentés; 7.2. biztonságirányítási rendszer: a pályahálózat-működtető vagy a vállalkozó vasúti társaság által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott irányítási rendszer, beleértve az azt működtető szervezeti egységet és az e szervezeti egység által meghozott intézkedések összességét; 7.3. közös biztonsági célok: azok a minimális biztonsági szintek, amelyeket az uniós vasúti rendszer egészén és – amennyiben lehetséges – annak különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszeren, a nagysebességű vasúti rendszeren, a hosszú vasúti alagutakban vagy a kizárólag árufuvarozásra használt vonalakon) meg kell valósítani. A közös biztonsági célokat az utasokkal, a személyzettel – beleértve az alvállalkozók személyzetét is – a vasúti átjárók használóival és más személyekkel, valamint a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadási feltétel vagy a kitűzött biztonsági szint fejez ki; 7.4. közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítására és más, biztonsági követelmények teljesítésére vonatkozó értékelési eljárást meghatározó előírások összessége, amely a következőkre terjed ki:

- a) a kockázatelemzési és -értékelési módszerek,

- b) a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek,

- c) a közlekedési hatóság által alkalmazandó felügyeleti módszerek, valamint a vállalkozó vasúti társaságok, a pályahálózat-működtetők és a karbantartásért felelős szervezetek által alkalmazandó nyomonkövetési módszerek,

- d) a vasúti üzemeltetők biztonsági szintjének és biztonsági teljesítményének nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerek;

- e) a biztonsági célok megvalósításának nemzeti és uniós szintű értékelésére vonatkozó módszerek; és

- f) minden olyan módszer, amely a biztonságirányítási rendszereknek valamely, uniós szinten harmonizálásra szoruló folyamatára vonatkozik; 7.5. könnyű vasút: olyan városi vagy elővárosi vasúti közlekedési rendszer, amely (az EN 15227:2011 alapján) C-III vagy C-IV törésbiztonsággal rendelkezik, és járműveinek szilárdsága legfeljebb 800 kN (hosszirányú nyomóerő a kapcsolási ponton); a könnyű vasúti rendszerek rendelkezhetnek saját pályatesttel, vagy pályatestük lehet a közúttal közös, és járműveik általában nem vesznek részt a távolsági személyszállítási vagy árufuvarozási forgalomban; 7.6. berakodó: az a vállalkozás, amely a küldeménydarabos árut, a kiskonténert vagy a mobil tartányt a kocsira vagy a konténerbe rakja, valamint a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsira rakja; 7.7. kirakodó: a konténert, ömlesztettáru-konténert, MEG-konténert, tankkonténert vagy mobil tartányt a kocsiról eltávolító vállalkozás, vagy a küldeménydarabos árut, a kiskonténert vagy a mobil tartányt a kocsiról vagy a konténerből kirakodó vállalkozás, vagy az árukat tartálykocsiból, leszerelhető tartányból, mobil tartányból vagy tankkonténerből, battériás kocsiból vagy MEG-konténerből, valamint ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiból, nagykonténerből vagy kiskonténerből, vagy pedig ömlesztettáru-konténerből kirakó vállalkozás; 7.8. töltő: az a vállalkozás, amely az árut tartányba – beleértve a tartálykocsit, vagy leszerelhető tartánnyal, mobil tartánnyal vagy tankkonténerrel rendelkező kocsit –, ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiba, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, vagy battériás kocsiba vagy MEG-konténerbe tölti; 7.9. lefejtő: az a vállalkozás, amely az árut tartányból – beleértve a tartálykocsit, leszerelhető tartánnyal rendelkező kocsit, mobil tartányt és tankkonténert –, ömlesztettáru szállításához való vasúti kocsiból, nagykonténerből vagy kiskonténerből, vagy battériás kocsiból vagy MEG-konténerből lefejti; 7.10. ajánlatkérő: olyan közjogi vagy magánjogi szervezet, amely alrendszerek tervezését, kivitelezését, korszerűsítését, vagy felújítását rendeli meg; 7.11. a tevékenység jellege: a tevékenységnek kizárólag a személyszállítással – a nagysebességű szolgáltatásokkal vagy azok nélkül –, az árufuvarozással – a veszélyes árukkal kapcsolatos szolgáltatásokkal vagy azok nélkül – vagy a tolatási szolgáltatásokkal jellemezhető típusa; 7.12. a tevékenység mértéke: a tevékenységnek az utasszámmal vagy árumennyiséggel és a vasúti társaság becsült, a vasúti ágazatban dolgozó munkavállalók számában kifejezett méretével jellemezhető mértéke; 7.13. szolgáltatási terület: az egységes biztonsági tanúsítvány szempontjából egy vagy több pályahálózat, amelyeken a vállalkozó vasúti társaság vállalkozó vasúti tevékenységet szándékozik folytatni.

(4) Az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nemzeti biztonsági hatóság és az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentő hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.

(5) A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból a pályahálózat-működtetőktől, a VPSZ-től, a kapacitásfoglalásra jogosultaktól, továbbá a vállalkozó vasúti társaságoktól függetlenül működik és rendelkezik a tevékenységének ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a közlekedési hatóság a megfelelőségértékelő szervezetektől, az ajánlatkérőtől és bármely, közszolgáltatásra vonatkozó közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezettől függetlenül működik.

(3) Az (1) bekezdés értelmezése szempontjából, ha a vasúti társaság felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal vagy egységes biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkezik, akkor úgy kell tekinteni, hogy a vasúti társaság működése a vasúti közlekedés biztonságát veszélyezteti.

9/D. § A vasúti igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség) az országos vállalkozó vasúti működési engedély vagy ideiglenes működési engedély kiadásáról, módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.

- b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vasúti jármű típusának engedélyezéséhez és a vasúti jármű forgalomba hozatalához,

- c) vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények forgalomba hozatalához és üzemben tartásához, valamint átalakításához,

### A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

(1a) A karbantartásért felelős szervezetek, a gyártók, a fejlesztési közreműködők, a karbantartási szolgáltatók, az üzembentartók, a szolgáltatók, az ajánlatkérők, a fuvarozók, a feladók, a címzettek, a berakodók, a kirakodók, a töltők és a lefejtők

- a) egymással és más szereplőkkel együttműködve intézkedéseket tesznek a tevékenységük során feltárt kockázatok kezelésére,

- b) biztosítják, hogy az általuk szállított alrendszerek, tartozékok és berendezések, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások megfeleljenek az előírt követelményeknek és használati feltételeknek annak érdekében, hogy az érintett vállalkozó vasúti társaság és a pályahálózat-működtető biztonságosan tudja üzemeltetni azokat.

(1b) A vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők

- a) egymással és más szereplőkkel együttműködve megteszik a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket,

- b) a biztonságirányítási rendszereikben figyelembe veszik a vasúti piaci szereplők és a harmadik felek tevékenységével összefüggő kockázatokat,

- c) szerződésben állapodnak meg az (1a) bekezdésben megjelölt vasúti piaci szereplőkkel, hogy azok kockázatkezelési intézkedéseket hajtsanak végre, és

- d) gondoskodnak arról, hogy az alvállalkozóik kockázatkezelési intézkedéseket hajtsanak végre a közös biztonsági módszerek alkalmazása révén.

(1c) Ha a vállalkozó vasúti társaság, a pályahálózat-működtető, vagy az (1a) bekezdésben említett valamely szereplő a műszaki berendezéseknek – beleértve azok szerkezeti alrendszereit is – a hiányosságával, nem megfelelő kivitelezésével vagy üzemzavarával összefüggésben biztonsági kockázatot észlel, vagy ilyen kockázatról kap tájékoztatást, a hatáskörén belül:

- a) megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket az észlelt biztonsági kockázat kezelésére,

- b) e kockázatokról értesíti a többi érintett felet annak érdekében, hogy azok megtehessenek minden olyan korrekciós intézkedést, amely a vasúti rendszer biztonsági teljesítményének folyamatos fenntartásához szükséges.

(1d) A vasúti járműveknek a vállalkozó vasúti társaságok közötti cseréje esetén minden érintett szereplő megosztja a többivel a működés biztonsága szempontjából lényeges információkat, így különösen az érintett jármű állapotára és üzemi előzményeire, a nyomon követhetőség céljából a karbantartási nyilvántartás egyes elemeire, a rakodási műveletek nyomon követhetőségére és a fuvarlevelekre vonatkozóan.

(6) A bejelentett szervezet részt vesz a Bizottság által létrehozott bejelentett szervezetek ágazati csoportjában. A pálya menti vagy a fedélzeti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek tekintetében bejelentett szervezet ezen kívül részt vesz az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikkében említett munkacsoport tevékenységében és követi a munkacsoport tevékenysége nyomán kidolgozott iránymutatásokat.

(7) A bejelentett szervezet az Ügynökség részre megküldi az alrendszerek EK-hitelesítési tanúsítványait, valamint a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek EK-megfelelőségi tanúsítványait és EK-alkalmazhatósági tanúsítványait.

(8) A pályahálózat-működtető, valamint a fejlesztési közreműködő NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) valamint a GSM-R fejlesztő az ÁME hatálybalépését követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a közlekedési hatóságot az ÁME-vel érintetten megvalósuló és előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő projektekről.

(3) A vasúti társaság a biztonsági szervezet feladatait a biztonságirányítási rendszerben látja el. Egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti társaság esetében a biztonsági szervezet feladatait a vasútüzem-vezető is elláthatja.

- b) egyéb esetben az egységes biztonsági tanúsítványban

(6) A közlekedési hatóság – a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából – tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet a kiadott és visszavont vasútbiztonsági engedélyekről és egységes biztonsági tanúsítványokról, valamint a jóváhagyott szabályzatokról.

### EGYSÉGES BIZTONSÁGI TANÚSÍTVÁNY ÉS VASÚTBIZTONSÁGI ENGEDÉLY

33. § (1) A belföldön bejegyzett vállalkozó vasúti társaság a vasúti pályahálózatot kizárólag az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság által – jogszabályban meghatározottak szerint – kiállított egységes biztonsági tanúsítvány birtokában használhatja. Az egységes biztonsági tanúsítvány igazolja, hogy a vállalkozó vasúti társaság létrehozta a biztonsági rendszerét, és a rendeltetés szerinti szolgáltatási területén képes biztosítani a biztonságos működést.

(2) A vállalkozó vasúti társaság az egységes biztonsági tanúsítvány iránti kérelmében feltünteti a vasúti tevékenysége jellegét és mértékét, amelyekre az egységes biztonsági tanúsítvány vonatkozik, valamint a rendeltetés szerinti szolgáltatási területet.

(3) Ha az egységes biztonsági tanúsítványt az Ügynökség állítja ki, a kérelmet, valamint a kérelemre, a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke szerinti egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell benyújtani.

(4) Ha a szolgáltatási terület Magyarország területére korlátozódik, a vállalkozó vasúti társaság kérelmére az egységes biztonsági tanúsítványt kiadása iránti eljárást a közlekedési hatóság folytatja le.

(5) A közlekedési hatóság az egységes biztonsági tanúsítványon feltünteti, hogy milyen jellegű és mértékű vasúti tevékenységekre, valamint mely szolgáltatási területre vonatkozik. Az egységes biztonsági tanúsítvány a vasúti társaság tulajdonában lévő mellékvágányokra is kiterjedhet, amennyiben azok a biztonságirányítási rendszer hatálya alá tartoznak.

(6) Ha a vállalkozó vasúti társaság már rendelkezik az Ügynökség által kiállított egységes biztonsági tanúsítvánnyal, és ki kívánja terjeszteni az abban foglalt szolgáltatási területet, vagy ha már rendelkezik a közlekedési hatóság által kiállított egységes biztonsági tanúsítvánnyal, és az abban foglalt szolgáltatási területet ki kívánja terjeszteni egy másik Európai Uniós tagállamra, a további szolgáltatási területre vonatkozó dokumentációt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke szerinti egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül nyújtja be az Ügynökségnek.

(7) Ha a vállalkozó vasúti társaság már rendelkezik a közlekedési hatóság által kiállított egységes biztonsági tanúsítvánnyal, és Magyarországon belül ki kívánja terjeszteni a szolgáltatási területét, a további szolgáltatási területre vonatkozó, (3) bekezdés szerinti dokumentációt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke szerinti egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül nyújtja be a közlekedési hatóságnak.

35. § (1) A jogosultnak a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez teljesítenie kell a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott műszaki, működési követelményeket, valamint a személyzetre és a pályahálózat-működtető belső szervezetére vonatkozó biztonsági követelményeket.

(2) Az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély öt évig hatályos. Az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély időbeli hatályának újabb öt évre történő meghosszabbítását a jogosultnak kell kérelmeznie legalább fél évvel az időbeli hatály lejárta előtt. A tevékenység jellegének vagy mértékének lényeges megváltozása esetén az egységes biztonsági tanúsítvány, a pályahálózat lényeges elemei – a vasúti pálya, a jelző- és biztosítórendszer, az energiaellátás, valamint a működési vagy karbantartási szabályok – változása esetén a vasútbiztonsági engedély módosítását a jogosult köteles kérelmezni.

(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában a tevékenység jellege tekintetében lényeges megváltozásnak minősül, ha a vállalkozó vasúti társaság által végzett vállalkozó vasúti tevékenységek köre megváltozik.

(3) Ha az (1) bekezdésben felsorolt engedélyezési feltételek megváltoznak, a jogosultnak új egységes biztonsági tanúsítványt és vasútbiztonsági engedélyt kell kérelmeznie.

(4) A jogosult haladéktalanul tájékoztatja a közlekedési hatóságot az – a közlekedési hatóság által kiállított – egységes biztonsági tanúsítvánnyal és a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos feltételekben bekövetkezett minden változásról, valamint minden olyan esetben, amikor új személyi állományi kategóriák vagy új típusú vasúti járművek bevezetésére kerül sor.

(5) A közlekedési hatóság évente ellenőrzi, hogy – a közlekedési hatóság által kiállított – egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállnak-e. Az ellenőrzésért felügyeleti díjat kell fizetni.

- c) saját célú vasutak egységes biztonsági tanúsítványa, valamint vasútbiztonsági engedélye esetén külön-külön 421 000 forint,

- d)

- f) a kizárólag történelmi és muzeális vasúti járműveket üzembentartó vasúti társaságok egységes biztonsági tanúsítványa esetén a b)–f) pontokban meghatározott díjtételek 30%-a.

(6) Ha az egységes biztonsági tanúsítványt a közlekedési hatóság állította ki, és a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem felel meg az egységes biztonsági tanúsítványban vagy a vasútbiztonsági engedélyben megfogalmazott feltételeknek, visszavonja az egységes biztonsági tanúsítványt vagy a vasútbiztonsági engedélyt. A közlekedési hatóság az egységes biztonsági tanúsítvány visszavonásáról értesíti a vasúti pályahálózat működtetőjét.

(6a) Ha az egységes biztonsági tanúsítványt az Ügynökség állította ki és a közlekedési hatóság megállapítja, hogy a jogosult nem felel meg az egységes biztonsági tanúsítványban vagy a vasútbiztonsági engedélyben megfogalmazott feltételeknek, a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az egységes biztonsági tanúsítvány és a vasútbiztonsági engedély korlátozására, visszavonására, vagy felfüggesztésére kerül sor.

(7) A közlekedési hatóság a miniszter útján a határozat véglegessé válásától számított két héten belül tájékoztatja az Ügynökséget az általa kiállított egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély kiadásáról, meghosszabbításáról, módosításáról vagy visszavonásáról. A közlekedési hatóság tájékoztatása kiterjed az érintett vasúti társaság nevére, székhelyére, az egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély kiállításának időpontjára, az egységes biztonsági tanúsítvány szolgáltatási területére és érvényességére, a vasútbiztonsági engedély hatályára, valamint az egységes biztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély visszavonása esetén a döntése indokolására.

(8) Az egységes biztonsági tanúsítvánnyal és a vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A rendeletben meg kell határozni

- a) a helyi, városi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedélyre, és a helyi, városi vasúti társaságra vonatkozó egységes biztonsági tanúsítvánnyal,

### A VASÚTI JÁRMŰVEK FORGALOMBA HOZATALA, JAVÍTÁSA, IDŐSZAKOS VIZSGÁLATA ÉS A KARBANTARTÁSÉRT FELELŐS SZERVEZET

36/I. § (1) A vasúti jármű csak azt követően hozható forgalomba, hogy az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság a forgalombahozatali járműengedélyt megadta.

(1a) A kérelmező a forgalombahozatali járműengedélyre vonatkozó kérelmében meghatározza a jármű alkalmazási területét. A kérelem tartalmazza annak igazolását, hogy sor került a jármű és az alkalmazási terület hálózata közötti műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzésére. Ha a műszaki összeegyeztethetőséget igazoló dokumentumok megszerzéséhez próbaüzemre van szükség, a közlekedési hatóság ideiglenes engedélyt állít ki a kérelmező részére a járműnek a hálózaton gyakorlati ellenőrzés céljából való használata tekintetében. A közlekedési hatóság intézkedéseket hoz a próbaüzemek végrehajtásának biztosítására.

(1b) A kérelmet, valamint az összes, a kérelemre, a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében említett egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell benyújtani.

(1c) Ha a vasúti jármű alkalmazási területe Magyarország területére korlátozódik, a forgalombahozatali járműengedély megadása iránti eljárást a kérelmező kérelmére a közlekedési hatóság folytatja le.

(1d) Azon meglévő járművek felújítása vagy korszerűsítése esetén, amelyek már rendelkeznek forgalombahozatali járműengedéllyel, új forgalombahozatali járműengedélyre van szükség, ha:

- a) olyan mértékű változás következik be az ÁME-kben és a nemzeti szabályokban a vasúti jármű és az alkalmazási terület közötti műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzésére meghatározott paraméterek értékeiben, hogy kívül esnek az ÁME-kben vagy a nemzeti szabályokban meghatározott elfogadható tartományon;

- b) a tervezett munkálatok negatív hatással lehetnek az érintett jármű általános biztonsági szintjére; vagy

- c) a vonatkozó ÁME-k megkövetelik azt.

(1e) Ha a kérelmező egy már engedélyezett jármű alkalmazási területét ki kívánja terjeszteni, a további alkalmazási területtel kapcsolatban ki kell egészítenie a dokumentációt. A kérelmezőnek a dokumentációt be kell nyújtania az Ügynökségnek, amely az eljárási szabályokat követve kiállítja az aktualizált engedélyt, amely már a kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozik.

(1f) Ha a kérelmező részére a (8) bekezdésnek megfelelően már kiállítottak járműengedélyt, és az adott tagállamon belül ki kívánja terjeszteni az alkalmazási területet, a további alkalmazási területtel kapcsolatban ki kell egészítenie a dokumentációt. A kérelmezőnek a dokumentációt be kell nyújtania a közlekedési hatóságnak, amely az eljárásokat követve kiállítja az aktualizált engedélyt, amely már a kiterjesztett alkalmazási területre vonatkozik.

(1g) Ha a kérelmező a vasúti járműre vonatkozó forgalombahozatali engedélyt kapott, a vasúti jármű első használatát megelőzően a közlekedési hatóság az üzembentartó kérésére a forgalombahozatali engedélyre vonatkozó adatokat a nemzeti vasúti járműnyilvántartásba bejegyzi.

(3) A közlekedési hatóság a forgalomba hozatal előtti vizsgálatában a közlekedési hatóság által kiadott műszaki engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet tanúsító szervezetként közreműködhet. A műszaki engedélyhez kötött tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik a vasúti járművek időszakos műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság a műszaki engedélyhez kötött tevékenységet folytató személyekről és szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.

(4) A forgalomba hozatal vagy a pályahálózaton való használat előtt valamennyi járműnek rendelkeznie kell karbantartásért felelős szervezettel. A karbantartó szervezetet a közlekedési hatóság a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban nyilvántartásba veszi.

- a) EGT-tagállamban hatályos típusengedéllyel vagy forgalombahozatali járműengedéllyel nem rendelkező,

### TÍPUSENGEDÉLY

36/J. § (1) A járművek típusengedélye iránti kérelmet, valamint az összes, a kérelemre, a vonatkozó eljárások állására és kimenetelére, a fellebbezési tanács kéréseire és határozataira vonatkozó információt az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében említett egyablakos információs és kommunikációs rendszeren keresztül kell benyújtani.

(2) Ha a vasúti járműtípus alkalmazási területe Magyarország területére korlátozódik, a kérelmező kérelmére a típusengedély megadása iránti eljárást a közlekedési hatóság folytatja le.

(3) Ha az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság forgalombahozatali járműengedélyt állít ki, ezzel egyidejűleg – a kérelmező kérésére – járműtípus-engedélyt is kiállít, amely a járműnek ugyanarra az alkalmazási területére vonatkozik.

(4) Ha változás következik be az ÁME-k vagy a nemzeti szabályok azon rendelkezéseiben, amelyek alapján a járműtípus-engedélyt kiállították, az adott ÁME vagy nemzeti szabály határozza meg, hogy a már kiállított járműtípus-engedély hatályban marad, vagy azt meg kell újítani. Ha az engedélyt meg kell újítani, az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság által végzett ellenőrzés a módosított szabályokra korlátozódik.

(5) A közlekedési hatóság gondoskodik az általa kiállított járműtípus-engedélyeknek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 48. cikkében említett engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartásában történő nyilvántartásba vételéről.

(6) A valamely engedélyezett járműtípusnak megfelelő jármű vagy járműsorozat számára az adott típusnak való megfelelőséget igazoló, a kérelmező által benyújtott nyilatkozat alapján az Ügynökség vagy a közlekedési hatóság további ellenőrzések nélkül kiállítja a forgalombahozatali járműengedélyt.

(3) A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Zrt. mint építtető az országos jelentőségű és egyéb vasútvonalakon, az azokhoz kapcsolódó ingatlanokon, valamint a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények, tekintetében központi költségvetési és uniós támogatásból beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az állam javára, amely tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.

79/A. § (1) A vasúti igazgatási szerv információt cserélhet a más EGT-tagállamokban működő nemzeti szabályozó szervezetekkel, a Bizottsággal és az Ügynökséggel a tevékenységéről, a döntéshozatali elveiről és gyakorlatáról, abból a célból, hogy a vasúti szabályozás döntéshozatali elvei az EGT-n belül összehangolhatók legyenek. E célból részt vehet az igazgatási szervek 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott hálózatában.

- b) – ha a vállalkozó vasúti társaság szolgáltatási területe Magyarország területére korlátozódik, és a vállalkozó vasúti társaság a közlekedési hatóság eljárását kérelmezte – az egységes biztonsági tanúsítvány, valamint a vasútbiztonsági engedély kiállítása, meghosszabbítása, módosítása, visszavonása, valamint az abban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzése,

- i) az egységes biztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tudnivalókról ingyenesen hozzáférhető útmutató készítése,

- j) együttműködés és információcsere a más EGT-államokban működő vasútbiztonsági hatóságokkal döntéshozatali kritériumaik uniós szintű harmonizálása érdekében, elsősorban az Ügynökség által létrehozott hálózaton belül,

- p) a vasúti járművek – e törvényben foglaltak szerinti – forgalomba hozatalának engedélyezése, típusengedélyek kiadása,

- r) a vasúti járművek forgalomba hozatalára vonatkozó nemzeti szabályozása mint nemzeti referenciadokumentum (a továbbiakban: nemzeti referenciadokumentum) jóváhagyása, valamint a nemzeti referenciadokumentum módosításának ellenőrzése és a módosítás jóváhagyása,

- t) együttműködés az Ügynökséggel a forgalombahozatali járműengedélyeknek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikke (5) bekezdésének megfelelően, vagy jármű-típusengedélyeknek az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének megfelelően történő kiállításában, megújításában, módosításában és visszavonásában, valamint az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (5) bekezdése szerinti egységes biztonsági tanúsítványok kiállításában, megújításában, módosításában és visszavonásában, valamint az ÁME-k kidolgozásában és felülvizsgálatában,

- u) a vasúti járművezetők munkaidejére, vezetési idejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok betartásának vasúti közlekedésbiztonsági szempontból történő ellenőrzése,

- v) mindazon feladatok ellátása, amelyeket törvény vagy kormányrendelet feladatkörébe utal.

(2) A közlekedési hatóság minden év szeptember 30-áig a vasútbiztonsági hatósági feladat- és hatáskörében végzett tevékenységéről készített éves jelentését megküldi az Ügynökségnek, és azt egyidejűleg honlapján is közzéteszi.

(3) A vasúti közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a kérelem szóban nem terjeszthető elő. A közlekedési hatóság kérelemre induló eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A műszaki engedélyezési eljárásra irányuló kérelmet a közlekedési hatósághoz kell benyújtani. A hatóság a vasúti járművek forgalomba hozatali engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott, a nemzeti vasúti jármű-nyilvántartásba történő adatfelvételi eljárásokon kívül írásban tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban részt vevőkkel. A vasúti infrastruktúra engedélyezési eljárásaiban a nagy terjedelmű tervek, dokumentumok benyújtása az elektronikus formán túl legalább egy példányban papíralapon is kötelező.

(3) A közlekedési hatóság ügyintézési határideje a kérelemre indult, a 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban, és az ellenőrzési eljárásokban két hónap. A vasúti pálya létesítésével, korszerűsítésével, átalakításával, használatbavételével, az egységes biztonsági tanúsítvánnyal, a vasútbiztonsági engedéllyel, valamint a vasúti járművek forgalomba hozatalának engedélyezésével, típusengedélyezésével összefüggő hatósági eljárások ügyintézési határideje négy hónap. A vasúti szakhatósági eljárás ügyintézési határideje huszonegy nap.

(3b) A vasúti pálya létesítésével, korszerűsítésével, átalakításával, használatbavételével, az egységes biztonsági tanúsítvánnyal, a vasútbiztonsági engedéllyel, valamint a vasúti járművek forgalomba hozatalának engedélyezésével, típusengedélyezésével összefüggő hatósági eljárások tekintetében a közlekedési hatóság a kérelem beérkezését követő egy hónapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a dokumentáció hiánytalan vagy hiánypótlás keretében – határidő tűzésével – felhívja a kérelmezőt a megfelelő kiegészítő információk benyújtására.

(3c) Az ügyintézési határidő azt a napot követő napon kezdődik, amikor a kérelmező a döntés meghozatalához szükséges valamennyi lényeges információt a közlekedési hatóság rendelkezésre bocsátja. A közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az ügyfeleket és az érdekelteket az eljárás megindításáról.

80/E. § (1)

(2)

(3a) Az ügyfél a vasúti közlekedési hatóság egységes biztonsági tanúsítvánnyal, jármű forgalomba hozatali engedélyezési eljárásai esetén, a döntés közlésétől számított egy hónapon belül kérheti annak felülvizsgálatát. A közlekedési hatóság két hónapon belül dönt a kérelemről, amelynek keretében megerősítheti vagy megváltoztathatja döntését. Ha a közlekedési hatóság az ügyfél kérelme alapján az elutasító döntését megerősítette, az ügyfél a döntés ellen fellebbezéssel élhet.

(5)

### A KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ VASÚTI ÜGYNÖKSÉGÉVEL

80/G. § (1) A közlekedési hatóság az Ügynökséggel az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikke szerinti együttműködési megállapodást köt.

(2) Az együttműködési megállapodás lehet egyedi vagy keretmegállapodás.

(3) Az együttműködési megállapodás tartalmazza a célok teljesítéséhez szükséges feladatok és feltételek részletes leírását, az alkalmazandó határidőket, valamint a kérelmezők által fizetendő díjak felosztásának módját.

(4) A kérelmezőre háruló adminisztratív terhek és költségek csökkentése érdekében az együttműködési megállapodás egyedi együttműködési rendelkezéseket is tartalmazhat azokra a pályahálózatokra, amelyeknél földrajzi vagy történelmi okokból speciális szakértelemre van szükség.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti pályahálózatok el vannak zárva az országos vasúti pályahálózattól, az együttműködési megállapodás lehetővé teheti az Ügynökség feladatainak a közlekedési hatóságra való átruházását, amennyiben ez a források hatékony és arányos kiosztásához szükséges.

(9) Ha a közlekedési hatóság az egységes biztonsági tanúsítvánnyal vagy vasútbiztonsági engedéllyel kapcsolatos jogszabályi rendelkezés megsértését állapítja meg,

- c) egységes biztonsági tanúsítvány és engedély vonatkozásában merül fel, a bírság 15 millió forintig,

(2) A különleges kötöttpályás közlekedési rendszerekre a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

85. § (1) Az iparvágányra a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

85/C. § (1) A saját célú vasúti pályahálózatra a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a nyílt hozzáférésre, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

85/F. § (1) A függővasútra a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

85/O. § A Magyar Honvédség a honvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos vasúti tevékenysége során a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a nyílt hozzáférésre, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, az egységes biztonsági tanúsítványra és vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

87/I. § (1) A 2020. június 16. napjáig kiadott vasútbiztonsági tanúsítványok az időbeni hatályuk lejártáig hatályban maradnak.

(2) A járműveknek 2020. június 16. napjáig kibocsátott üzembehelyezési engedélyei, valamint minden egyéb olyan engedély, amelyet 2016. június 15. napja előtt adtak meg – a nemzetközi megállapodások, és ezen belül is különösen a RIC (Regolamento Internazionale Carrozze) és a RIV (Regolamento Internazionale Veicoli) alapján megadott engedélyeket is ideértve – továbbra is érvényben maradnak a kibocsátásuk feltételeinek megfelelően.

(3) A (2) bekezdés szerinti üzembehelyezési engedéllyel rendelkező járművek számára új forgalombahozatali járműengedélyt kell kiállítani annak céljából, hogy üzemelhessenek egy vagy több olyan hálózaton, amelyre még nem vonatkozik az engedélyük. Az említett további hálózatokon történő forgalomba hozatalra az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 21. cikke vonatkozik.

(4) 2031. június 16. napjáig az Ügynökség általi, az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkben említett előzetes engedélyezésre vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik a 2016. június 15. napját megelőzően aláírt szerződésekben foglalt opciókra, még abban az esetben sem, ha azokkal 2016. június 15. napját követően élnek.

- 18. a vasúti telekalakítás szabályait, továbbá a vasúti telekalakítási eljárást lefolytató hatóság vagy hatóságok kijelölését, eljárásuk részletes szabályait,

- 19. a vasút-villamosra alkalmazandó engedélyezési eljárások eljárásjogi szabályait,

- 20. a vasúti járművek forgalomba hozatalának engedélyezésével, típus engedélyezésével kapcsolatos eljárások eljárásjogi szabályait,

- 21. az egységes biztonsági tanúsítvánnyal és a vasútbiztonsági engedéllyel összefüggő eljárások eljárásjogi szabályait

- 3. az egységes biztonsági tanúsítványra, a vasútbiztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a városi, elővárosi és helyi vasúti szolgáltatások esetén a biztonságirányítási rendszerekre vonatkozó eltérő szabályokat, a biztonsági jelentésre vonatkozó szabályokat, valamint a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó anyagi jogi szabályokat,

- 8. a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére vonatkozó anyagi jogi, továbbá a közlekedési hatóság és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat, valamint az Ügynökség eljárásába bevont közlekedési hatóság nemzeti óradíját az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

- 9. a vasúti járművek forgalomba hozatalának engedélyezésével, típus engedélyezésével kapcsolatos eljárások anyagi jogi szabályait,

- 28. a hazai forgalombahozatali járműengedéllyel rendelkező vasúti vontatójárművekre szerelt sebességmérő és menetíró berendezések hitelesítésére és kalibrálására vonatkozó anyagi jogi szabályokat,

- 32. a vasút-villamosra vonatkozó műszaki előírásokat, a vasút-villamos üzemeltetésére, a vasút-villamosokra alkalmazandó engedélyezési eljárásokra, továbbá a vasút-villamos közlekedése esetén követendő forgalmi szabályokra és azok hatósági jóváhagyására vonatkozó anyagi jogi szabályokat, valamint a vasút-villamos pályahálózat üzemeltetésére és forgalomirányítására vonatkozó anyagi jogi szabályokat,

- a) a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv, az irányelv 3. cikk 10–14. pontjai, 20–26. cikkei valamint I. melléklete kivételével;

- d) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv;

- e)

- h) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

- i) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- j) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke szerinti gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat alkalmazására vonatkozó eljárás és kritériumok megállapításáról szóló, 2018. november 20-i (EU) 2018/1795 bizottsági végrehajtási rendelet 11. cikkének (3) bekezdése.