2005. évi CLXXXIII. törvény — mi változott? 2017. december 12.

- 2. Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak: 2.1. egyéb vasútvonal: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is; 2.2. elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; 2.3. fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre; 2.4. gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gazdasági társaság; 2.5. GSM-R fejlesztő: a fejlesztési közreműködő, valamint olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat részét képező, fejlett információs és kommunikációs technológiára alapozott GSM-R rendszerhálózat létesítését végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre; 2.6. hálózat: a pályahálózat-működtető igazgatása alatt álló teljes vasúti pályahálózat; 2.7. helyi vasúti pályahálózat: a helyi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; 2.8. iparvágány: a mezőgazdasági vagy ipari üzem és létesítmény, ipari park területén lévő nem állami tulajdonú vágány vagy vasútvonal, amely fő feladata a gazdasági tevékenységhez szükséges nyersanyag, félkész- és késztermék szállításához szükséges vasúti összeköttetés biztosítása; 2.9. karbantartó létesítmény: a közlekedési hatóság által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely; 2.10. kiszolgáló létesítmény: olyan létesítmény – a földterületet, épületet és berendezést is beleértve –, amelyet egészében vagy részben úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a 2. melléklet 2–4. pontja szerinti szolgáltatás nyújtását; 2.10a. vasúti műszaki vizsgálati központ: olyan kiszolgáló létesítmény – a földterületet, vasúti tesztpályát, építményeket is beleértve –, amelyben vasúti gördülőállomány, vasúti pálya tartozékai és vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére valamint az ezekhez tartozó kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére, és ezen tevékenységekhez kapcsolódóan a 2. melléklet 4. pontja szerinti szolgáltatások nyújtására kerül sor; 2.11. közmű: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti közmű; 2.12. különálló vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyik

- b) fizikai összeköttetésben van más vasúti pályahálózattal, azonban az üzemszerű átjárhatóság nem áll fenn; 2.13. országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak; 2.14. országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a 4. mellékletben meghatározott vasúti pálya; 2.15. országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal; 2.16. országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak; 2.17. saját célú vasúti pályahálózat: az a nem állami tulajdonban levő vasúti pályahálózat, amelyet kizárólag a pályahálózat tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre, továbbá az a pályahálózat, amelyek egynél több végfelhasználót szolgál vagy szolgálhat ki és nem minősül iparvágánynak; 2.18. stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózat: olyan vasúti pálya vagy pályahálózat, amelynek hossza nem haladja meg a 30 kilométert, és kihasználtsági szintje, valamint a rajta folyó szállítási forgalom nem éri el az elméleti kapacitás 10%-át; 2.19. tároló vágánycsoport: üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti járművek két szerződés alapján történő járműmozgás közötti, legfeljebb egyéves időtartamra történő tárolására szolgáló vágányok; 2.20. térségi vasúti pályahálózat: térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; 2.21. vasúti pálya: az 1. melléklet 1–6. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, valamint a vasúti alépítmény és felépítmény, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; ahol 2.21.1. vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet); 2.21.2. vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat; 2.22. vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7–9. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverét és szoftvereit, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; 2.23. vasúti pályahálózat: az 1. mellékletben felsorolt elemekből álló vasúti közlekedési hálózat; 2.24. vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (beleértve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések, kivéve a pályát és tartozékait; 2.25. városi vasúti pályahálózat: városi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat; 2.26. vasúti tesztpálya: vasúti gördülőállomány, vasúti pálya és tartozékai, valamint a vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére létesített különálló vasúti pályahálózat;

- b) mezőgazdasági-erdészeti társaságként áruszállítás végzése vagy ilyen társaság részére vasúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtása; 5.4. kiszolgáló létesítmény üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely egy vagy több kiszolgáló létesítmény üzemeltetéséért felel, vagy vállalkozó vasúti társaságok számára egy vagy több, a 2. melléklet 2–4. pontja szerinti szolgáltatást nyújt; 5.5. múzeumvasút: a múzeum vagy muzeális intézmény üzemeltetésében álló vasúti pályahálózat és vasúti járművek; 5.6. nem független pályahálózat-működtető: az a pályahálózat-működtető, amely a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg; 5.7. pályahálózat-működtető: azon gazdálkodó szervezet, amely vasúti pályahálózat működtetését végzi, ideértve – a tulajdonosi jogok gyakorlójaként, vagyonkezelőként vagy vagyonműködtetőként – a vasúti pálya és annak tartozékai vagyonkezelését, vagyonműködtetését is; 5.8. vasúti társaság: a pályahálózat-működtető, a vállalkozó vasúti társaság, valamint a vasúti tevékenységet bejelentés alapján végző gazdálkodó szervezet; 5.9. vállalkozó vasúti társaság: olyan, működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, amelynek fő tevékenysége vasúti árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania. Ideértendők a csak vontatást nyújtó társaságok is; 5.10. vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdasági társaság, amely egy vagy több vasúti műszaki vizsgálati központ üzemeltetéséért felel és vasúti vagy egyéb gazdálkodó szervezetek számára a 2. melléklet 4. pontja szerinti valamely szolgáltatást nyújt;

- 9. Egyéb fogalmak: 9.1. alternatív útvonal: az azonos kiindulási és célállomás közötti másik útvonal, ha a vállalkozó vasúti társaság az érintett árutovábbítás vagy személyszállítási szolgáltatás működtetése érdekében gazdasági és forgalmi szempontból helyettesíteni tudja egymással a két útvonalat; 9.2. felszín alatti vasút: metró és a kéregvasút; 9.3. határforgalmi egyezmény: két vagy több tagállam között vagy tagállamok és harmadik országok között létrejött olyan megállapodás, amely célja a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások nyújtásának az elősegítése; 9.4. jelentős karbantartás: a transzeurópai nagy sebességű vasúti járművön végzett olyan munkálatok, amelyek nem tartoznak bele a mindennapos működés során rutinszerűen elvégzett karbantartásba, és szükségessé teszik a jármű szolgálatból való kivonását; 9.5. működőképes alternatíva: kiszolgáló létesítmény rendelkezésre állása hiányában egy másik kiszolgáló létesítményhez való hozzáférés, amely gazdaságilag elfogadható a vállalkozó vasúti társaság számára, és lehetővé teszi számára az érintett árutovábbítási vagy személyszállítási szolgáltatás működtetését; 9.6. az átadás-átvétel fordulónapja: az eszközök rendeltetésszerű használatba vételének napja. A rendeltetésszerű használatba vétel napja a távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési eszközök vonatkozásában az eszközök üzembe helyezésének dátuma, az egyéb eszközök vonatkozásában a sikeresen lezárt műszaki átadás-átvételi eljárás dátuma, ideértve a rész műszaki átadás-átvételeket is.

(4) A miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – gondoskodik az országos jelentőségű vasútvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat működtetése hálózat-hozzáférési díjból eredő bevétellel és a pályahálózat-működtető egyéb üzleti tevékenységéből vagy az ilyen vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályahálózat-működtető üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett – indokoltnak elismert – költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítéséről a vasúti pályahálózat-működtetésére kötött szerződés alapján.

(3a) A vasúti műszaki vizsgálati központok üzemeltetői a 2. melléklet 4. Mellékszolgáltatások pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtják.

(4) Ha a (3) vagy a (3a) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújtja, rá a pályahálózat-működtetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A vasúti műszaki vizsgálati központ vonatkozásában a IX. Fejezet szerinti a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó szabályaitól jogszabályban eltérő rendelkezés állapítható meg.

(3) A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) mint építtető az országos jelentőségű és egyéb vasútvonalakon, az azokhoz kapcsolódó ingatlanokon, valamint a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények, tekintetében központi költségvetési és uniós támogatásból beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az állam javára, amely tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.

(3a) A NIF Zrt. a beruházás előkészítéseként teljeskörűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A NIF Zrt. ügyfélként részt vesz a hatósági eljárásokban, saját nevére megszerzi vagy megszerezteti az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést, a régészeti feltárást és a közműkiváltást vagy -fejlesztést), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A NIF Zrt. építési és egyéb szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építés ideje alatt a műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint lebonyolítja az átadás-átvételt. A NIF Zrt.-re mint építtetőre egyebekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

44/A. § (1) A magyar állam tulajdonába és ingyenesen a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül a 44. § (3) bekezdés szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében a NIF Zrt. által megvásárolt vagy kisajátított földrészlet, ezeken a földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi az MNV Zrt. részére.

(6a) Az állami beruházás érdekében a városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózattal kapcsolatban végzett beruházás keretében létrehozott és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, közvetlenül a városi, elővárosi vagy helyi vasút pályahálózat tulajdonosának tulajdonába kerülnek, amelyről az építtető és a tulajdonos megállapodást köt.

(10) A többségi állami tulajdonú vagy többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő ingatlanon, az állami beruházás keretében megvalósuló értéknövelő beruházások az érintett gazdálkodó szervezet tulajdonaként jönnek létre az országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai kivételével.

(11) Ha a többségi tulajdonú állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság érdekében végzett beruházásban érintett eszközöket hordozó ingatlanok tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartás szerint nem rendezett, úgy azok rendezését a fejlesztés előkészítő szakaszában, de legkésőbb az átadás-átvételig a gazdasági társaságnak a fejlesztési közreműködővel együttműködve el kell végeznie.

(12) A helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése, a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények, továbbá a helyi vasúti pályahálózat működéséhez szükséges létesítmények az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonában jönnek létre.

(13) A (10) és (12) bekezdés szerinti vagyonelemeknek az önkormányzat vagy a (10) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet részére történő ingyenes, könyv szerinti értéken történő számviteli átadásáról a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. az átadás-átvételt követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy a (10) és a (12) bekezdés szerinti eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett önkormányzat vagy a (10) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet a könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(14) A vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények üzemeltetéséről annak tulajdonosa vagy vagyonkezelője gondoskodik.

(15) A NIF Zrt. által végzett közérdekű és közcélú tevékenység során megszerzett, és az (1) bekezdés alapján vagyonkezelésében álló, vasúti pályahálózatnak nem minősülő ingatlanon a NIF Zrt. vagyonkezelői joga megszűnik e törvény erejénél fogva az átadás-átvétel fordulónapján. Az építtető vagyonkezelői jogának megszűnését követően az ingatlant a tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni.

(3) A tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. A fejlesztési közreműködő, a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű, a tulajdonossal – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjével – egyeztetett határidőt – ami harminc napnál nem rövidebb – határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. A tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – a véleményét a fejlesztési közreműködő értesítésének kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles közölni a fejlesztési közreműködővel. Az építtető és az üzemeltető a tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy -fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – véleményének kézhezvételétől számított 30 napon belül a közműkiváltás vagy fejlesztés elvégzésére vonatkozóan kötelesek egymással megállapodást kötni, amely megállapodásnak ki kell terjednie a közműkiváltás vagy fejlesztés műszakilag feltétlenül szükséges mértékének meghatározására is.

(4) A fejlesztési közreműködő köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit a tulajdonosnak, vagy annak jogutódjának – állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy -fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjének – megfizetni, vagy a fejlesztési közreműködő által létrehozott közművet annak rendeltetésszerű használatbavételét – így különösen a közmű műszaki átadás-átvételi eljárásának eredményes lezárását vagy üzembe helyezését – követően, e törvény erejénél fogva, ingyenesen, könyv szerinti értéken, a közműkiváltás vagy -fejlesztés megvalósítása előtti tulajdonos vagy annak jogutódja tulajdonába, üzemeltetőjének üzemeltetésébe – az állami tulajdonba kerülő víziközmű esetén egyúttal a víziközmű vagyonkezelőjének vagyonkezelésébe – kerülnek.

(5) A közmű ingyenesen, könyv szerinti értéken akkor adható át a tulajdonosnak – állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelőjének – ha a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a közműkiváltás vagy -fejlesztés költségei nem haladták meg a közmű szokásos piaci költségét. Amennyiben a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, úgy a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel arányos költséget a tulajdonos – állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője – köteles megtéríteni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül a fejlesztési közreműködő és a tulajdonos – az állami tulajdonú víziközmű kiváltása vagy fejlesztése esetén a víziközmű vagyonkezelője kötelesek egymással tételesen elszámolni, valamint megállapodást kötni.

(6) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén a fejlesztési közreműködő jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a tulajdonos tűrni köteles.

(7) A törzshálózati vasutat ellátó, annak üzemeléséhez szükséges és a közcélú hálózat részét nem képező közművek üzemeltetéséről – a csatlakozási ponttól – a pályavasút üzemeltetője köteles gondoskodni.

(8) Törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vasúti infrastruktúra beruházások esetében a közműkiváltásra vagy -fejlesztésre az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

(6) A többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság részére történő GSM-R rendszerhálózat és tartozékai vagyonátadása során a 44/A. § (10), (12) és (13), valamint a 45. § (4), (5) és (8) bekezdése alkalmazandó.

(5) A kiszolgáló létesítmény üzemeltetője – ha ez nem mond ellent hazai vagy uniós jogforrás tartalmának, vagy az Európai Bizottság valamely jóváhagyó határozatának – dönthet úgy, hogy a 2. melléklet 4. pontjában meghatározott mellékszolgáltatásokat kizárólag egyetlen kapacitásigénylő részére nyújthatja. Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője úgy dönt, hogy e szolgáltatások közül bármelyiket más kapacitásigénylő számára is felkínálja, azokat köteles az azt igénylő kapacitásigénylő részére – díj ellenében – egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett nyújtani. Az állami tulajdonban álló vasúti műszaki vizsgálati központ, mint különleges kiszolgáló létesítmény üzemeltetője köteles szolgáltatásait valamennyi kapacitásigénylő számára felajánlani és az azt igénylő kapacitásigénylő részére – díj ellenében – egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett nyújtani.

71. § (1) A vasúti igazgatási szerv vezetőjét a miniszterelnök menti fel.

(2) A vasúti igazgatási szerv a feladatai ellátásához szükséges információk és adatok (beleértve az üzleti titkot is) szolgáltatására, iratok bemutatására kötelezheti indítványra vagy hivatalból a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása által érintett valamennyi szervezetet, a pályahálózat-működtetőket, a VPSZ-t, a kapacitásfoglalásra jogosultakat, a vállalkozó vasúti társaságokat, a kiszolgáló létesítmények üzemeltetőit, a fejlesztési közreműködőket, valamint a közlekedésszervezőt.