2005. évi CLXXXIII. törvény — mi változott? 2015. július 18.

- c) az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokra és az ilyen szolgáltatást végző vasúti munkavállalókra,

- d) terjed ki.

(2) Nemzetközi szerződéssel összhangban e törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni pályahálózat-működtető Magyarország területén kívül végzett vasúti pályahálózat működtetési tevékenységére, ha magyarországi kiinduló vagy célállomással rendelkező vasúti jármű közlekedése során Magyarország területén kívül eső pályahálózatot is igénybe vesz.

(5)

- 1. Általános fogalmak: 1.1. engedélyező hatóság: a működési engedély kiadásáért felelős hatóság; 1.2. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás; 1.3. keresztfinanszírozás tilalma: az egyik vasúti tevékenységi területre kifizetett állami pénzeszközöknek vagy erről a vasúti tevékenységi területről származó bevételeknek más vasúti tevékenységi területre történő átirányításának tilalma; 1.4. keskeny nyomtáv: a normál nyomtávnál keskenyebb nyomtáv; 1.5. működési engedély: egy gazdálkodó szervezetnek az engedélyező hatóság által kiadott felhatalmazása, elismerve annak vasúti szolgáltatások nyújtására vasúti társaságként való alkalmasságát; az alkalmasság korlátozható a szállítási szolgáltatások bizonyos típusainak nyújtására; 1.6. normál nyomtáv: az 1435 mm-es nyomtáv; 1.7. nyomtáv: a vasúti pálya két sínszálának egymástól való távolsága a sínfejek belső oldalai között, a vágánytengelyre merőlegesen mérve; 1.8. széles nyomtáv: a normál nyomtávnál szélesebb nyomtáv; 1.9. térségi szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a szolgáltatással érintett pályahálózat hossza nem haladja meg a 400 kilométert, vagy amely legfeljebb három megyét érint; 1.10. vasúti jármű: a vasúti pályán közlekedő vontató, vontatott vagy önjáró, saját kerekein a vasúti sínen közlekedő jármű. A vasúti pályán történő közlekedés esetén vasúti járműnek minősül a kétéltű jármű is az alkalmazott forgalmi szabályok, valamint a vasúti járművezetőre vonatkozó képzési feltételek szempontjából. A transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerben a vasúti jármű az Átjárhatósági Műszaki Előírások szerinti egy vagy több alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll.

- 2. Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak: 2.1. egyéb vasútvonal: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is; 2.2. elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; 2.3. fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre; 2.4. gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gazdasági társaság; 2.5. GSM-R fejlesztő: a fejlesztési közreműködő, valamint olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat részét képező, fejlett információs és kommunikációs technológiára alapozott GSM-R rendszerhálózat létesítését végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre; 2.6. hálózat: a pályahálózat-működtető igazgatása alatt álló teljes vasúti pályahálózat; 2.7. helyi vasúti pályahálózat: a helyi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; 2.8. iparvágány: a mezőgazdasági vagy ipari üzem és létesítmény, ipari park területén lévő nem állami tulajdonú vágány vagy vasútvonal, amely fő feladata a gazdasági tevékenységhez szükséges nyersanyag, félkész- és késztermék szállításához szükséges vasúti összeköttetés biztosítása; 2.9. karbantartó létesítmény: a közlekedési hatóság által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely; 2.10. kiszolgáló létesítmény: olyan létesítmény – a földterületet, épületet és berendezést is beleértve –, amelyet egészében vagy részben úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a 2. melléklet 2–4. pontja szerinti szolgáltatás nyújtását; 2.11. közmű: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti közmű; 2.12. különálló vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyik

- a) nincs fizikai összeköttetésben semmilyen másik vasúti pályahálózattal, vagy

- b) fizikai összeköttetésben van más vasúti pályahálózattal, azonban az üzemszerű átjárhatóság nem áll fenn; 2.13. országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak; 2.14. országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a 4. mellékletben meghatározott vasúti pálya; 2.15. országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal; 2.16. országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak; 2.17. saját célú vasúti pályahálózat: az a nem állami tulajdonban levő vasúti pályahálózat, amelyet kizárólag a pályahálózat tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre, továbbá az a pályahálózat, amelyek egynél több végfelhasználót szolgál vagy szolgálhat ki és nem minősül iparvágánynak; 2.18. stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózat: olyan vasúti pálya vagy pályahálózat, amelynek hossza nem haladja meg a 30 kilométert, és kihasználtsági szintje, valamint a rajta folyó szállítási forgalom nem éri el az elméleti kapacitás 10%-át; 2.19. tároló vágánycsoport: üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti járművek két szerződés alapján történő járműmozgás közötti, legfeljebb egyéves időtartamra történő tárolására szolgáló vágányok; 2.20. térségi vasúti pályahálózat: térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; 2.21. vasúti pálya: az 1. melléklet 1–6. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, valamint a vasúti alépítmény és felépítmény, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; ahol 2.21.1. vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet); 2.21.2. vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat; 2.22. vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7–9. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverét és szoftvereit, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; 2.23. vasúti pályahálózat: az 1. mellékletben felsorolt elemekből álló vasúti közlekedési hálózat; 2.24. vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (beleértve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések, kivéve a pályát és tartozékait; 2.25. városi vasúti pályahálózat: városi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat.

- 3. A vasúti pályahálózati kapacitás elosztásával és a díjképzéssel kapcsolatos fogalmak: 3.1. díjbeszedés: a pályahálózat-működtető által biztosított teljesítésigazolási dokumentumok alapján a hálózat-hozzáférési díj, illetve annak összetevőiről szóló számlák, azzal egyenértékű bizonylatok – továbbá külső számviteli szolgáltató alkalmazása esetén a számlakiállítás alapjául szolgáló bizonylat – kiállítása a pályahálózat-működtető nevében, és a hálózat-hozzáférési díjnak a pályahálózat-működtetőnél történő befolyásának ellenőrzése; 3.2. elosztás: a vasúti pályahálózat-kapacitás pályahálózat-működtető általi elosztása; 3.3. ésszerű nyereség: a kiszolgáló létesítmények üzemeltetői esetében a saját tőke olyan megtérülési aránya, amely figyelembe veszi a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által vállalt – többek között a bevételt érintő – kockázatot vagy annak hiányát, és amely összhangban van az érintett ágazatban az utolsó három évben mért átlagos mértékű nyereséggel; 3.4. hálózat-hozzáférési díj: a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott – a 2. mellékletben meghatározott – szolgáltatások igénybevétele ellenében fizetendő díj; 3.5. hálózati üzletszabályzat: a díjképzési és kapacitáselosztási rendszerek általános szabályait, határidőit, eljárásait és kritériumait részletesen rögzítő dokumentum, amely tartalmazza a pályahálózat-kapacitásra történő alkalmazásához szükséges, az e törvényben és a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott információkat; 3.6. hozzáférésre jogosult:

- a) a belföldön bejegyzett vasúti társaság,

- b) vasúti árutovábbítás céljából más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,

- c) nemzetközi személyszállítás céljából más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,

- d) külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy viszonosság esetén,

- e) vállalkozó vasúti társaságok nemzetközi csoportosulása; 3.7. kapacitásbővítési terv: a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszának túlterhelt pályahálózattá való minősítéséhez vezető kapacitáshiány enyhítését célzó, meghatározott ütemterv szerint végrehajtandó intézkedés vagy intézkedések sorozata; 3.8. kapacitásfoglalásra jogosult: az a közszolgáltatást nyújtó, vagy a pályahálózat-kapacitás megszerzésében kereskedelmi érdekeltséggel bíró nem hozzáférésre jogosult természetes vagy EGT-tagállamban bejegyzett jogi személy, továbbá szállíttató, szállítmányozó és kombinált fuvarozással foglalkozó szállító, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt; 3.9. kapacitásigénylő: a kapacitásfoglalásra jogosult és a hozzáférésre jogosult; 3.10. keretmegállapodás: az a polgári jogi szerződés, amely rögzíti a kapacitásigénylőnek és a pályahálózat-működtetőnek az egy üzemi menetrend érvényességénél hosszabb időtartamra elosztandó pályahálózat-kapacitással és a felszámítandó díjakkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit; 3.11. menetvonal: egy vonat vagy vasúti gördülőállomány két pont között adott időtartam alatt (indulási és érkezési időpont között) történő közlekedtetéséhez szükséges pályahálózat-kapacitás; 3.12. nagymértékben kihasználatlan pályaszakasz: az a pályaszakasz, amelynek kihasználtsága nem éri el a napi elméleti kapacitás 25%-át; 3.13. összehangolási eljárás: a pályahálózat-működtetőnek és a kapacitásigénylőnek az az eljárása, amely során egyeztetik az egymással ütköző pályahálózat-kapacitási kérelmeket; 3.14. pályahálózat-kapacitás: a vasúti pályahálózat egy szakaszára, egy adott időszakra kért menetvonalak beállítási lehetősége; 3.15. pályafenntartási munkák: a vasúti pálya és tartozékai karbantartási, felújítási, fejlesztési és üzemeltetési munkái; 3.16. túlterhelt pályahálózat: a pályahálózat olyan szakasza, amelynek tekintetében a pályahálózat-kapacitás iránti igények adott időszakokban még az egyes kapacitáskérelmek összehangolását követően sem elégíthetők ki teljes mértékben; 3.17. üzemi menetrend: az érvényessége idején a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokban végbemenő összes tervezett vonatmozgást és vasúti gördülőállomány mozgást meghatározó adatokat tartalmazó előírás.

- 4. Vasúti tevékenységek, szolgáltatások: 4.1. átmenő vasúti szolgáltatás: az Európai Unió területén keresztül történő vasúti áthaladás, amelynek során sem áruberakodás, sem árukirakodás, sem utasfelvétel, sem utasleszállás nem történik; 4.2. elővárosi vasúti szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 70 km-es vonzáskörzete – a határokon átnyúló vonzáskörzeteket is beleértve – között végzett vasúti szállítási szolgáltatás; 4.3. helyi vasúti szolgáltatás: olyan elővárosi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szállítási szolgáltatás, amely fő célja a meghatározó részében egy település közigazgatási határán kívül fekvő, különálló vasúti pályahálózaton történő szállítási igények kielégítése; 4.4. nemzetközi vasúti árufuvarozás: olyan vasúti árufuvarozás, amely során a vonat legalább egy EGT-tagállam határán áthalad; a vonatokat egyesíthetik vagy szétválaszthatják, és az egyes részeknek eltérhet a kiinduló- és végállomása, feltéve hogy minden kocsi áthalad legalább egy határon; 4.5. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatás; 4.6. országos vasúti szolgáltatások: a városi, elővárosi, térségi és helyi vasúti szolgáltatásnak nem minősülő vasúti szolgáltatás; 4.7. térségi vasúti szolgáltatások: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy térség vasúti szállítási igényeinek a kielégítése, a határokon átnyúló térséget is beleértve; 4.8. vasúti árufuvarozás: áru vasúti járművel harmadik személy részére szerződés alapján, díj ellenében végzett vasúti fuvarozása, ideértve a vasúti járművel végzett kombinált fuvarozást is; 4.9. vasúti áruszállítás: áru vasúti járművel saját célból történő továbbítása; 4.10. vasúti árutovábbítás: vasúti árufuvarozás, valamint a vasúti áruszállítás; 4.11. vasúti pálya üzemeltetése: a vasúti pálya és tartozékai, valamint ezek működéséhez szükséges eszközök üzem- és forgalombiztos-állapotban tartása, folyamatos működésének biztosítása és műszaki felügyelete; 4.12. vasúti pályahálózat működtetése:

- a) a vasúti pályahálózat üzemeltetése (beleértve a vagyonkezelési tevékenységeket is), létesítése, felújítása, fejlesztése, amely utóbbi a hálózattervezést, pénzügyi és beruházástervezést, valamint az infrastruktúra építését és korszerűsítését foglalja magában,

- b) a vasúti pályahálózat karbantartása, amely a vasúti pályahálózat rendeltetésszerű használatának biztosítását és az ahhoz szükséges tevékenységeket jelenti,

- c) a vasúti pályahálózat megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá

- d) a forgalomirányítás, az ellenőrző-irányító, biztosító- és a jelzőrendszer működtetése, továbbá vasúti pályahálózat használatával összefüggő – a 2. mellékletben meghatározott – szolgáltatások nyújtása; 4.13. vasúti személyközlekedtetés: természetes személyek vasúti járművel, nem fő tevékenységként, saját célból, ellenszolgáltatás nélkül végzett szállítása; 4.14. vasúti személyszállítás: a vasúti személyszállítási szolgáltatás és a vasúti személyközlekedtetés; 4.15. vasúti személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás; 4.16. vasút-villamos (Tram-train): az országos jelentőségű vasútvonalon és városi, helyi vagy elővárosi vasúti pályahálózaton egyaránt közlekedésre alkalmas vasúti járművek és e vasúti járművekkel a több pályahálózaton nyújtott személyszállítási szolgáltatás; 4.17. vállalkozó vasúti tevékenység: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerinti vasúti személyszállítási szolgáltatás, vasúti árufuvarozás és vontatási szolgáltatás; 4.18. városi vasúti szolgáltatás: olyan vasúti szállítási szolgáltatások, amelyek fő célja egy város közigazgatási határán belüli vasúti szállítási igények kielégítése.

- 5. Vasúti szervezetek: 5.1. döntéshozatali, jogi és szervezeti szempontból független pályahálózat-működtető: az az országos jelentőségű vasútvonalat működtető pályahálózat-működtető, amely megfelel a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek; 5.2. integrált vasúti társaság: olyan vállalkozó vasúti társaság, amely belföldön vasúti pályahálózat-működtetést is végez; 5.3. kisvasút: kizárólag különálló, keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton vasúti tevékenységet végző integrált vasúti társaság, amely a következő tevékenységek közül egyet vagy egyszerre mindkettőt végzi:

- a) vasúti személyszállítási szolgáltatás turisztikai célból való nyújtása,

- b) mezőgazdasági-erdészeti társaságként áruszállítás végzése vagy ilyen társaság részére vasúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtása; 5.4. kiszolgáló létesítmény üzemeltetője: olyan természetes személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely egy vagy több kiszolgáló létesítmény üzemeltetéséért felel, vagy vállalkozó vasúti társaságok számára egy vagy több, a 2. melléklet 2–4. pontja szerinti szolgáltatást nyújt; 5.5. múzeumvasút: a múzeum vagy muzeális intézmény üzemeltetésében álló vasúti pályahálózat és vasúti járművek; 5.6. nem független pályahálózat-működtető: az a pályahálózat-működtető, amely a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételekről szóló rendeletben meghatározott feltételeknek nem felel meg; 5.7. pályahálózat-működtető: olyan gazdálkodó szervezet, amely vasúti pályahálózat működtetését végzi, valamint – tulajdonosként vagy vagyonkezelési szerződés alapján – a pálya és annak tartozékai vagyonkezelését látja el; 5.8. vasúti társaság: a pályahálózat-működtető, a vállalkozó vasúti társaság, valamint a vasúti tevékenységet bejelentés alapján végző gazdálkodó szervezet; 5.9. vállalkozó vasúti társaság: olyan, működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság, amelynek fő tevékenysége vasúti árufuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása, azzal a megkötéssel, hogy e vállalkozásnak kell a vontatást biztosítania. Ideértendők a csak vontatást nyújtó társaságok is.

- 6. A vasúti rendszer átjárhatóságával kapcsolatos fogalmak: 6.1. Átjárhatósági Műszaki Előírás (ÁME): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő azon műszaki előírások összessége, amelyek az alrendszerek közötti szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának biztosítása érdekében az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre vonatkozó műszaki feltételeket és előírásokat szabályozza; 6.2. kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti rendszer azon képessége, amely lehetővé teszi az ezen előírt teljesítményt elérő vonatok biztonságos és zavartalan haladását. Ez a képesség azoktól a szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételektől függ, amelyeket az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében be kell tartani; 6.3. nagy sebességű vasúti rendszer: a 200 km/h vagy azt meghaladó sebességű közlekedésre alkalmas vasúti pályahálózat és járművek; 6.4. üzemszerű átjárhatóság: két vasúti pályahálózat olyan tulajdonsága, amely biztosítja a pályahálózatok közötti rendszeres vasúti közlekedés lehetőségét azáltal, hogy a két pályahálózat közötti fizikai összeköttetésen túl a két pályahálózat között a lényeges műszaki paraméterek – a nyomtáv, űrszelvény, tengelyterhelés, jelző- és biztosítóberendezések, az áramellátás módja és a vonatbefolyásoló berendezések –, valamint a vasúti járművekre érvényes műszaki előírások és a pályahálózatokra vonatkozó forgalmi szabályok tekintetében nincs eltérés, vagy – az áramellátás módja, a vonatbefolyásoló berendezések vagy a vasúti járműre érvényes műszaki szabályok és a pályahálózatokra vonatkozó eltérő forgalmi szabályok esetében – ez az eltérés mindkét hálózaton való közlekedésre alkalmas vasúti járművel megoldható.

- 7. A vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos fogalmak: 7.1. biztonsági jelentés: a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (2) és (4) bekezdésében, továbbá 32. cikkében előírt jelentés; 7.2. biztonságirányítási rendszer: a pályahálózat-működtető vagy a vállalkozó vasúti társaság által az üzemeltetés biztonságos irányítására létrehozott irányítási rendszer, beleértve az azt működtető szervezeti egységet és az e szervezeti egység által meghozott intézkedések összességét; 7.3. közös biztonsági célok: azon biztonsági szint megfogalmazása, amelyet a vasúti rendszer különböző részein (így különösen a hagyományos vasúti rendszer, nagy sebességű vasúti rendszer, kizárólag áruszállításra használt hosszú vasúti alagutak vagy vonalak) és a rendszer egészén meg kell valósítani. A közös biztonsági célokat az utasokkal, a személyzettel – beleértve az alvállalkozók személyzetét is – a vasúti átjárók használóival és más személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, és a vasúti létesítményeken tartózkodó illetéktelen személyekkel kapcsolatos egyedi kockázatokra, továbbá a társadalmi kockázatokra vonatkozóan a kockázatelfogadási feltétel fejezi ki; 7.4. közös biztonsági módszerek: a biztonsági szintek, a biztonsági célok megvalósítása és más biztonsági követelmények teljesítése értékelésének szabályait meghatározó előírások, amelyek a következőkre terjednek ki:

- a) kockázatelemzési és értékelési módszerek,

- b) a biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek, és

- c) annak ellenőrzésére szolgáló módszerek, hogy a nagy sebességű és hagyományos transzeurópai vasúti rendszer strukturális alrendszereinek üzemeltetése és karbantartása megfelel-e a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek. Utóbbiak nem alkalmazhatóak akkor, ha az ÁME-k meghatározzák ezeket a követelményeket; 7.5. vasúti rendszer: a hagyományos és a nagy sebességű vasúti rendszerek strukturális és működési alrendszereinek összessége, valamint ezek irányítása és üzemeltetése.

- 8. A vasúti munkavállalókra vonatkozó fogalmak: 8.1. éjszakai idő: a közép-európai időzónában a huszonkét és hat óra közötti idő; 8.2. mozdonyvezető: az a vasúti járművezető, aki az országos jelentőségű vasútvonalakon a szakképesítési előírásoknak megfelelően önállóan, felelős és biztonságos módon képes és jogosult vasúti járműveket – beleértve a mozdonyokat, tolatómozdonyokat, munkaszerelvényeket, karbantartó vasúti járműveket vagy vasúti pályahálózaton személy- és áruszállításra szolgáló vasúti járműveket – vezetni; 8.3. lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe; 8.4. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatás: az országhatárokon átnyúló olyan szolgáltatás, amely végzéséhez a vasúti társaságnak legalább kettő európai uniós tagállam illetékes szervei által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie; 8.5. országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatást végző utazó vasúti munkavállaló: minden olyan utazó vasúti munkavállaló, aki a napi munkaidőn belül összesítve egy óránál hosszabb időre országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat végez; 8.6. utazó vasúti munkavállaló: a vasúti társaságok azon munkavállalója, aki munkaköre alapján vonatszemélyzet tagja; 8.7. vasúti járművezető: olyan utazó vasúti munkavállaló, akinek munkaköre szerinti feladata vasúti járművek működtetése, vezetése; 8.8. vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért a munkaviszonya alapján felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős; 8.9. vonatkísérő: a vasúti járművezetőn kívül a vonaton utazó, szolgálatot teljesítő személyzet tagjai, akik hozzájárulnak a vonat, az utasok és a továbbított áruk biztonságához; 8.10. vonatszemélyzet: a vasúti járművezető és a vonatkísérő.

- 9. Egyéb fogalmak: 9.1. alternatív útvonal: az azonos kiindulási és célállomás közötti másik útvonal, ha a vállalkozó vasúti társaság az érintett árutovábbítás vagy személyszállítási szolgáltatás működtetése érdekében gazdasági és forgalmi szempontból helyettesíteni tudja egymással a két útvonalat; 9.2. felszín alatti vasút: metró és a kéregvasút; 9.3. határforgalmi egyezmény: két vagy több tagállam között vagy tagállamok és harmadik országok között létrejött olyan megállapodás, amely célja a határokon átnyúló vasúti szolgáltatások nyújtásának az elősegítése; 9.4. jelentős karbantartás: a transzeurópai nagy sebességű vasúti járművön végzett olyan munkálatok, amelyek nem tartoznak bele a mindennapos működés során rutinszerűen elvégzett karbantartásba, és szükségessé teszik a jármű szolgálatból való kivonását; 9.5. működőképes alternatíva: kiszolgáló létesítmény rendelkezésre állása hiányában egy másik kiszolgáló létesítményhez való hozzáférés, amely gazdaságilag elfogadható a vállalkozó vasúti társaság számára, és lehetővé teszi számára az érintett árutovábbítási vagy személyszállítási szolgáltatás működtetését.

### ÁLLAMI FELADATOK

3. § (1) Az állam feladata az országos jelentőségű vasútvonalak tervezése, valamint az országos pályahálózat működtetése igénybevételének szabályozása.

(2) Az országos jelentőségű vasútvonalak közé tartozó vasúti pályaszakasz, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti kiemelt jelentőségű egyéb vasúti pályaszakasz létesítése, felújítása, fejlesztése közérdekű és közcélú tevékenység.

3/A. § A Kormány feladata:

- a) a vasúti közlekedéspolitikára, valamint a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó – a környezet, továbbá az emberi egészség védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepció jóváhagyása,

- b) a vasúti közlekedéssel összefüggő nemzeti érdekek érvényesítése és kötelezettségek teljesítése nemzetközi kapcsolatokban, kétoldalú kormányközi megállapodások kötése a vasúti határforgalom általános feltételeiről,

- c) a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégia jóváhagyása,

- d) az országos vasúti mellékvonalak rendeletben történő megállapítása, valamint

- e) a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással összefüggő vasúti feladatok ellátása.

3/B. § (1) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) készíti elő a vasúti közlekedéspolitikát és a vasúti fejlesztési koncepciót, a vasúti pályahálózati (infrastruktúra) fejlesztési stratégiát és szervezi ezek végrehajtását, az országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására és üzemeltetésére gazdasági társaságokat alapít vagy jelöl ki.

(2) A miniszter biztosítja a vasúti pályahálózat működtetését végző társaság, valamint a nem független pályahálózat-működtető alapvető feladatainak ellátását végző gazdasági társaság működését és megköti a pályahálózat-működtetési szerződéseket.

(3) A miniszter felel a vasútbiztonság fenntartásáért és fejlesztéséért, továbbá a vasúti balesetek megelőzésének érdekében – figyelemmel a műszaki és tudományos fejlődésre – nyílt és megkülönböztetéstől mentes, rendszerszintű megközelítésű vasútbiztonsági szabályrendszer meghatározásáért és érvényesítéséért, valamint gondoskodik a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása útján a biztonsági jelentés közzétételéről és az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) részére történő elküldéséről.

(4) A miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – meghatározza az országos jelentőségű vasútvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díját, gondoskodik a díjbevétellel és a pályahálózat-működtető egyéb üzleti tevékenységéből vagy az ilyen vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályahálózat-működtető üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett – indokoltnak elismert – költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítéséről a vasúti pályahálózat-működtetésére kötött szerződés alapján.

(5) A miniszter értesíti a transzeurópai hagyományos és nagy sebességű vasúti rendszerekre vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő átjárhatósági műszaki előírásokban szabályozott esetekben a Bizottságot.

### A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia

3/C. § (1) A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia (a továbbiakban: fejlesztési stratégia) kizárólag az országos jelentőségű vasútvonalakra terjed ki.

(2) A fejlesztési stratégia figyelembe veszi az Európai Unió (a továbbiakban: Unió) általános érdekeit, az uniós tagsággal nem rendelkező, Magyarországgal szomszédos országokkal való együttműködés szükségességét, a honvédelmi érdeket, a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése tekintetében a jövőbeli mobilitási igényeket és azt, hogy a vasúti pályahálózat karbantartása, felújítása és fejlesztése a vasúti rendszer fenntartható finanszírozása elvének alapul-vételével történjen.

(3) A miniszter a fejlesztési stratégia előkészítése során a pályahálózat-működtetőkkel és a vállalkozó vasúti társaságokkal egyeztet.

(4) Az egyeztetés keretében a fejlesztési stratégia tervezetét a Kormány honlapján, legalább tizenöt napra teszi közzé. A beérkezett véleményeket a tervezet véglegesítése során a miniszter figyelembe veheti.

(5) A fejlesztési stratégia legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható.

4. § (1) A vasúti közlekedéssel összefüggő igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedési igazgatási szervezet látja el.

(2) A közlekedési igazgatási szervezet részei:

- b) a közlekedési hatóság.

(3) A 2012/34/EU irányelv szerinti engedélyező hatóság és igazgatási szervezet Magyarországon a vasúti igazgatási szerv.

(4) A 2004/49/EK irányelv szerinti vasútbiztonsági hatóság Magyarországon a közlekedési hatóság.

(5) A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból a pályahálózat-működtetőktől, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől (a továbbiakban: VPSZ), a kapacitásfoglalásra jogosultaktól, a vállalkozó vasúti társaságoktól továbbá a beszerző egységektől és szervezetektől függetlenül működik.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl a vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződések odaítélésében részt vevő állami, önkormányzati szervektől függetlenül működik.

### A települési önkormányzatok önként vállalt feladatai

5. § (1) A települési (fővárosban a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat), valamint az önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet:

- a) a városi és helyi vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó – az országos és a térségi vasúti közlekedéssel, valamint az épített és természeti környezet védelmével összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepciók készítése, valamint azok végrehajtásának megszervezése,

- b) az önkormányzat tulajdonában és használatában lévő vasúti pályák fejlesztése, működtetése,

- c) városi és helyi vasúti társaság alapítása.

(2) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. §-ában foglaltakra tekintettel, a miniszter kezdeményezésére a környezetvédelmi engedélyben meghatározott és kormányrendeletben kijelölt vasúti nyomvonalakat az érintett települési, a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatoknak a településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük és a vasúti nyomvonalakat kijelölő kormányrendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a településszerkezeti tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a Kormány biztosítja az önkormányzatok számára.

6. § (1) E törvény alapján a vasúti személyszállítás, az árutovábbítás, a vontatási szolgáltatás hatósági működési engedélyhez (a továbbiakban: működési engedély) kötött tevékenység. A működési engedély önmagában a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre nem jogosít.

(2) A működési engedélyt a vasúti igazgatási szerv a belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet részére adja ki.

(3) A Magyarországon kiadott működési engedéllyel egy tekintet alá esik a valamely más EGT-tagállamban a 2012/34/EU irányelv alapján kiadott működési engedély.

(4) A vasúti igazgatási szerv a kiadott működési engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A működési engedély határozatlan időtartamra szól.

7. § (1) Országos vasúti tevékenység végzésére vonatkozó működési engedély – a 6. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel – valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférésre jogosít.

(2) Helyi, városi, elővárosi, térségi vállalkozó vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedélyben meg kell határozni azt a vasúti pályahálózatot, amelyen az adott vállalkozó vasúti tevékenység végezhető.

(3) A működési engedélyben meghatározott vasúti pályahálózaton kívüli vasúti pályahálózatot a vasúti társaság a működési engedélyében meghatározott legközelebbi vasúti csomópontig a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulásával veheti igénybe.

8. § (1) A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező megfeleljen

- a) az üzleti jó hírnévvel,

- b) országos működési engedély esetén – a (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a pénzügyi teljesítőképességgel,

- c) a szakmai alkalmassággal,

- d) a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal

kapcsolatos, a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállásának igazolása érdekében a működési engedély iránti kérelmet előterjesztő gazdálkodó szervezet köteles a vasúti igazgatási szerv részére a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott információkat rendelkezésre bocsátani.

(3) Az országos vasúti személyszállítási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak a pénzügyi teljesítőképességét a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel nem fedezett tevékenységre vonatkozóan kell igazolnia.

#### 8/A. §

9. § (1) Üzleti jó hírnévvel nem rendelkezik az a kérelmező, amelynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti vezető tisztségviselője (a továbbiakban: vezető) büntetett előéletű.

(2) A vezető a működési engedély kiadása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vasúti igazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a vezető tisztségviselői feladat ellátását nem teszi lehetővé vagy kéri, hogy az erre vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vasúti igazgatási szerv részére – annak a működési engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e, valamint hogy a vezető tisztségviselő nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a vezető tisztségviselői feladat ellátását nem teszi lehetővé.

(3) A működési engedély kiadása feltételeinek felülvizsgálata során a vasúti igazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés céljából a vasúti igazgatási szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a vezető büntetlen előéletű-e.

(4) A vasúti igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat

- a) a működési engedély kiadása iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

- b) a működési engedély kiadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

9/A. § (1) A vasúti társaság a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül köteles megkezdeni a működési engedélyben meghatározott tevékenységét. E határidő elmulasztása vagy a tevékenység végzésének hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a vasúti igazgatási szerv a feltételek fennállásának felülvizsgálatát rendelheti el, továbbá indokolt esetben a működési engedélyt felfüggesztheti. A tevékenység megkezdésére irányadó határidő a vasúti társaságnak a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül benyújtott kérelmére a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló rendeletben meghatározott esetekben egy alkalommal legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható. Ha a vasúti társaság e meghosszabbított határidő lejártáig sem kezdi meg a működési engedélyben szereplő tevékenységet, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt felfüggeszti.

(2) A vasúti társaság köteles a működési engedély feltételeivel kapcsolatos minden változásról annak bekövetkezését követően legfeljebb nyolc napon belül tájékoztatni a vasúti igazgatási szervet, ideértve különösen a csőd- és felszámolási eljárás megindításáról szóló tájékoztatást. A tájékoztatást követő tíz napon belül a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság köteles kérelmezni működési engedélyének módosítását.

(3) A vasúti igazgatási szerv elrendeli a működési engedély felülvizsgálatát a vasúti társaság jogi helyzetére befolyást gyakorló változás, így különösen más vasúti társasággal vagy kiszolgáló létesítmény üzemeltetővel való egyesülése esetén.

(4) A vasúti társaság tevékenysége jelentős mértékű megváltoztatását megelőzően köteles a működési engedély módosítását kérelmezni. A tevékenység jelentős mértékű megváltoztatásának minősül, ha tevékenységét más vállalkozó vasúti tevékenységgel bővíti, vagy korábbi tevékenységével felhagy és helyette más vasúti tevékenységet kíván folytatni – ide nem értve az (5) bekezdés szerinti esetet.

(5) A vasúti társaság köteles bejelenteni a vasúti igazgatási szervnek, ha működési engedélyköteles tevékenységét szüneteltetni kívánja.

9/B. § (1) Ha a vasúti igazgatási szerv a vasúti társaság bejelentése alapján vagy hatósági ellenőrzése során megállapítja, hogy a vasúti társaság

- a) nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét,

- b) a vasúti közlekedési tevékenységét az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja, vagy

- c) e tevékenységét szünetelteti

a működési engedélyt hivatalból felfüggeszti.

(2) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt a vasúti társaság indokolt kérelmére felfüggesztheti.

(3) A felfüggesztés hatálya alatt vasúti közlekedési tevékenység nem végezhető.

(4) A felfüggesztést elrendelő határozat visszavonásának akkor van helye, ha a vasúti társaság igazolta, hogy a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt vagy bejelenti, hogy a felfüggesztett tevékenységet tovább kívánja folytatni.

(5) A vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt visszavonja

- a) a vasúti társaság kérelmére,

- b) ha a vasúti társaság a felfüggesztés elrendelésének alapjául szolgáló körülményt hat hónapon belül nem hárítja el,

- c) ha a vasúti társaság a pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételnek a 9/C. § (2) bekezdése szerint nem felel meg, valamint

- d) ha az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság csődeljárás iránti kérelmet terjesztett elő vagy a felszámolását a bíróság jogerős végzéssel elrendelte, és erre tekintettel a vasúti igazgatási szerv a működési engedély pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos feltételének hiányát állapította meg.

9/C. § (1) A pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos valamely követelmény nem teljesítése esetén a működési engedély felfüggesztése vagy visszavonása mellett az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részére, annak átszervezése idejére legfeljebb hat hónapos határozott időtartamra – a (2) bekezdésben meghatározottak alapján – ideiglenes működési engedély adható, ha a vasúti társaság további működése a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

(2) Ha a vasúti társaság pénzügyi teljesítőképessége kevesebb, mint tizenkettő, de több mint hat hónapra igazolt, a vasúti igazgatási szerv ideiglenes működési engedélyt adhat ki. Ha a vasúti társaság tevékenységére vonatkozóan a pénzügyi teljesítőképessége kevesebb, mint hat hónapra igazolt, a vasúti igazgatási szerv ideiglenes működési engedély kiadása nélkül az engedélyt visszavonja.

(3) Az (1) bekezdés értelmezése szempontjából, ha a vasúti társaság felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmassággal vagy vasútbiztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkezik, akkor úgy kell tekinteni, hogy a vasúti társaság működése a vasúti közlekedés biztonságát veszélyezteti.

(4) Ha a vasúti igazgatási szerv olyan információról szerez tudomást, amely alapján alappal feltételezheti, hogy a más EGT-tagállamban a kiadott működési engedélyt szerzett vállalkozó vasúti társaság nem teljesíti a működési engedély kiadásának valamely feltételét, a vasúti igazgatási szerv a működési engedélyt kiállító külföldi hatóságot haladéktalanul értesíti.

9/D. § A vasúti igazgatási szerv haladéktalanul tájékoztatja az Európai Vasúti Ügynökséget az országos vállalkozó vasúti működési engedély vagy ideiglenes működési engedély kiadásáról, módosításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról.

### Bejelentéssel végezhető vasúti tevékenységek

9/F. § (1) A működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenység és a pályahálózat-működtetés a vasúti igazgatási szerv részére történő bejelentés mellett végezhető.

(2) A működési engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti társaság, valamint a pályahálózat-működtető a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos, a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentéséről szóló rendeletben meghatározott követelményeknek eleget kell tennie. Az alkalmasságot a vasúti igazgatási szerv – a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint – vizsgálja.

- a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez,

- b) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában vasúti jármű típusának engedélyezéséhez és a vasúti jármű üzembe helyezéséhez, valamint vasúti jármű – a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott – átalakításához, felújításához és korszerűsítéséhez,

- c) vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények üzembe helyezéséhez és üzemben tartásához, valamint átalakításához,

- d) vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez,

- e) vasúti járművek, vasúti járművek közlekedésbiztonsági berendezései (futómű, fék, kocsiszekrény, vonatbefolyásoló berendezés) javítását, karbantartását és időszakos vizsgálatát végző személyek és szervezetek tevékenységéhez.

(2) A műszaki engedélyt a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) – külön jogszabályban meghatározottak szerint – adja ki.

### III. Fejezet — A VASÚTI INFRASTRUKTÚRA MŰKÖDTETÉSE

### A vasúti pályahálózat működtetése

11. § (1) Az országos törzshálózati vasúti pálya működtetésének jogosultságát – a 4. mellékletben meghatározott vasúti pályák kivételével – a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

(2) A 4. mellékletben meghatározott vasúti pályák működtetését olyan gazdasági társaság is végezheti, amelyben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.

(3) Az országos vasúti mellékvonalakat magába foglaló vasúti pályahálózat – amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része – működtetését a Kormány által kijelölt gazdasági társaság végezheti.

(4) Az egyéb vasútvonal működtetését bármely gazdasági társaság végezheti.

(5) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatáért fizetendő hálózat-hozzáférési díj az azt működtető pályahálózat-működtetőt illeti, aki köteles hálózat-hozzáférési díjból keletkező bevételét a nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetésére fordítani.

(6) Az országos pályahálózat-működtető és a fejlesztési közreműködő éves üzleti tervének tartalmaznia kell a beruházási és pénzügyi tervet. Az üzleti tervnek biztosítania kell az országos jelentőségű vasútvonalak optimális és hatékony használatát és fejlesztését, valamint a pénzügyi és egyéb eszközöket e célok eléréséhez.

(7) Az állam közvetlen vagy közvetett tulajdonába lévő vagy irányítása alá tartozó pályahálózat-működtető a díjképzési és a vasúti pályakapacitás-elosztási keretek betartásán túl felelős saját üzemeltetéséért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

### A pályahálózat-működtető üzleti terve

12. § (1) A 3/C. §-ban meghatározott stratégia, valamint a 29/A. §-ban meghatározott finanszírozás – különösen az azokban biztosított állami támogatás mértékének – figyelembevételével a pályahálózat-működtető az adott üzleti évre szóló beruházási és pénzügyi programot tartalmazó üzleti tervet készít.

(2) Az üzleti terv elősegíti a pályahálózat optimális és hatékony használatát, rendelkezésre bocsátásának és fejlesztésének biztosítását, lehetővé teszi a pénzügyi egyensúly elérését, és biztosítja az ehhez szükséges eszközöket.

(3) A pályahálózat-működtető az üzleti terv tervezetének a pályahálózathoz való hozzáféréssel, a pályahálózat használatával, rendelkezésre bocsátásával és fejlesztésével foglalkozó részeit – az üzleti terv elfogadására összehívott közgyűlés napját legalább harminc nappal megelőzően – a honlapján közzéteszi. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül a közzétételt követő tizenöt napon belül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) A beérkezett vélemények alapján a pályahálózat-működtető az üzleti terv tervezetét felülvizsgálja és szükség szerint módosítja.

(5) Az elutasított vélemények esetében a pályahálózat-működtető az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a honlapon közzétesz.

13. § (1) A pályahálózat-működtető a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – visszaigazolás küldése céljából – legkésőbb az üzleti terv elfogadásától számított egy hónapig kezeli.

(2) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az (1) bekezdésben foglalt adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni.

(3) A pályahálózat-működtető legalább két hónapig köteles közétenni a tervezeteket.

### IV. Fejezet — A KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK

### A kiszolgáló létesítményekre vonatkozó alapvető szabályok

14. § (1) Kiszolgáló létesítmény üzemeltetője lehet

- a) pályahálózat-működtető,

- b) vállalkozó vasúti társaság,

- c) olyan gazdasági társaság, amely nem minősül sem pályahálózat-működtetőnek, sem vállalkozó vasúti társaságnak,

- d) természetes személy vagy

- e) egyéni vállalkozó.

(2) Azon kiszolgáló létesítményeken, amelyeken a pályahálózat-működtető alapszolgáltatást nyújt (minimális szolgáltatási csomag), a járulékos szolgáltatásokat, mint a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférés biztosítását és a kiszolgáló létesítményekkel nyújtott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető jogosult és köteles nyújtani, a kiegészítő szolgáltatásokat és a mellékszolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújthatja.

(3) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői a 2. melléklet 2–4. pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtják.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújtja, rá a pályahálózat-működtetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a pályahálózat-működtető, vagy a pályahálózat-működtető közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, a 15. §-ban meghatározott rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(6) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői e tevékenységük megkezdését az azt követő öt napon belül a vasúti igazgatási szervnek kötelesek bejelenteni.

(7) A kiszolgáló létesítmény használati díjait a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője részére kell megfizetni. A díjakat a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésének finanszírozására használja fel.

15. § (1) E § alkalmazásában gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság az a vállalkozó vasúti társaság, amely egy kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjeként a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben meghatározott gazdasági erőfölényben van legalább egy olyan vasúti áru- vagy személyszállítási piacon, amely piac szereplői az adott kiszolgáló létesítmény által nyújtott szolgáltatásokat is igénybe veszik.

(2) Ha a 2. melléklet 2. pont a)–d), g) és i) alpontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény üzemeltetője egy erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor a vállalkozó vasúti társaság gazdasági társaságot vagy a vállalkozó vasúti társaságon belül külön szervezeti egységet hoz létre a kiszolgáló létesítmény üzemeltetésére, amelynek független működését biztosítani kell olyan módon, hogy

- a) vezetője a vállalkozó vasúti társaság vezető tisztségviselőjének közvetlen irányítása alá tartozik, és a b) pont szerinti ügykörben nem utasítható, és

- b) szervezeti egység tekintetében külön szervezeti és működési szabályzatot kell készíteni, amelyet a vállalkozó vasúti társaság legfőbb döntéshozó szerve hagy jóvá. A szervezeti és működési szabályzatban a szolgáltatások nyújtásának feltételeit úgy kell meghatározni, hogy valamennyi vállalkozó vasúti társaság számára a létesítményekhez a létesítményen belül található vasúti pályahálózathoz, valamint az ezen létesítményekben nyújtott szolgáltatásokhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítva legyen.

(3) Ha a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény üzemeltetője gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, akkor

- a) a gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaságnak a kiszolgáló létesítmény üzemeltetése tekintetében a vállalkozó vasúti tevékenységétől elkülönítve,

- b) a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének a vasúti tevékenységét a más, e törvény hatálya alá nem tartozó tevékenységétől elkülönítve, a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint kell vezetnie számviteli nyilvántartásait.

(4) A 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó kiszolgáló létesítmény – vagy ha egy vagy több szolgáltatás nyújtása a vasúti kiszolgáló létesítmény egy részén is lehetséges, akkor a vasúti létesítmény ezen részének – üzemeltetését a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa bérbeadás vagy lízing céljára meghirdeti, ha

- a) a kiszolgáló létesítményt legalább két egymást követő évben nem használták, és

- b) legalább két vállalkozó vasúti társaság a szolgáltatások igénybevétele iránt ajánlatot tett a kiszolgáló létesítmény tulajdonosa részére és csatolták az igény megalapozottságát bizonyító okiratokat.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott bérletre vagy lízingbevételre ajánlattal kapcsolatban a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét nem terheli szerződéskötési és birtokbaadási kötelezettség.

(6) A (4) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője bizonyítja, hogy a kiszolgáló létesítmény használata folyamatban lévő átalakítás miatt nem lehetséges.

### V. Fejezet — A HELYI KÖZFORGALMÚ VASÚTI KÖZLEKEDÉS

#### 16. §

#### 18. §

### VII. Fejezet — VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK

### A vállalkozó vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők függetlenségének általános alapelvei

19. § (1) Az irányítás, az adminisztráció és az üzemeltetési, gazdasági és könyvelési ügyekre kiterjedő belső ellenőrzés tekintetében a magyar állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó vállalkozó vasúti társaságok gazdasági társaságokként működnek, ennek megfelelően független státusszal és elsősorban a magyar államtól elkülönített vagyonnal, továbbá a költségvetéstől eltérő üzleti tervvel és pénzügyi-számviteli nyilvántartásokkal rendelkeznek.

(2) A pályahálózat-működtető az e törvény által kialakított díjképzés és kapacitáselosztási keretek és további feltételek betartása mellett felelős saját működési rendszeréért, üzemeltetési feltételei biztosításáért, adminisztrációjáért és belső ellenőrzéséért.

### A vállalkozó vasúti társaságok kereskedelmi elvek alapján történő működtetése

20. § (1) Annak érdekében, hogy hatékony és megfelelő szolgáltatásokat nyújthassanak a szolgáltatás megkívánt minőségéhez szükséges lehető legalacsonyabb árakon, a vállalkozó vasúti társaságok tevékenységeiket a piaci viszonyok szerint végzik, és e tevékenységeiket vezető testületeik hatáskörében kezelhetik.

(2) A vállalkozó vasúti társaságokat a gazdasági társaságokra alkalmazandó elvek szerint kell igazgatni, a tulajdonosi viszonyoktól függetlenül. Ez érvényes a közszolgáltatások nyújtására vonatkozó, az állam által előírt kötelezettségeikre, valamint a megkötött közszolgáltatási szerződéseikre is.

(3) A vállalkozó vasúti társaságok meghatározzák saját üzleti terveiket, beleértve saját finanszírozási és befektetési programjaikat is. A tervek célja a társaságok pénzügyi egyensúlyának megteremtése és az egyéb műszaki, kereskedelmi és pénzügyi igazgatási célok elérése. A tervekben fel kell tüntetni a fenti célok elérésének eszközeit is.

(4) A Kormány által elfogadott általános közlekedéspolitika alapján, figyelembe véve a nemzeti terveket és szerződéseket, beleértve a beruházási és pénzügyi terveket is, a vállalkozó vasúti társaságok szabadon

- a) alakíthatják ki belső szervezetüket az alapvető funkciók függetlensége, a hálózat-hozzáférési díjak kialakítására, megállapítására és beszedésére, valamint a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül,

- b) szabályozhatják a szolgáltatások nyújtását és értékesítését, valamint meghatározhatják ezek árát,

- c) hozhatnak döntést a személyzetről, az eszközökről és a saját beszerzésekről,

- d) terjeszthetik ki piaci részesedésüket, új technológiákat és új szolgáltatásokat fejleszthetnek ki, és elfogadhatnak bármilyen innovatív igazgatási technikát,

- e) indíthatnak új tevékenységeket a vasúti üzletághoz kapcsolódó területeken.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem érintik az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit.

(6) A (3) bekezdésben foglaltak mellett a magyar állam közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alá tartozó vállalkozó vasúti társaságok tulajdonosai számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy előírják azt, hogy – a magántulajdonban lévő részvénytársaságok részvényesei számára a Ptk. szerint biztosított előjoghoz hasonlóan – előzetes jóváhagyásuk szükséges a jelentős üzleti döntésekhez. E § rendelkezései nem sérthetik a felügyelőbizottság tagjainak kinevezése tekintetében biztosított hatásköröket.

### Számviteli elkülönítés

21. § (1) Az országos működési engedéllyel rendelkező integrált vasúti társaság a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározottak szerint elkülönítve vezeti számviteli nyilvántartásait, valamint külön mérleget és eredménykimutatást készít és tesz közzé az alábbi tevékenységei tekintetében:

- a) a vasúti pályahálózat működtetése,

- b) a vasúti személyszállítás,

- c) a vasúti árufuvarozás,

- d) a vontatás.

(2) A vasúti pályahálózat működtetése és az integrált vasúti társaság egyéb tevékenységei között a keresztfinanszírozás tilalma érvényesül.

(3) Az integrált vasúti társaság a számviteli elkülönítésre vonatkozó kötelezettségének teljesítését a vasúti igazgatási szerv részére évente – a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló rendeletben meghatározott módon – igazolni köteles.

(4) A személyszállítási szolgáltatások, a vasúti vontatási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekért fizetett állami pénzeszközöket, mint közszolgáltatásért kapott összegeket elkülönítve, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkével összhangban kell kimutatni az elszámolásokban, és azok nem használhatóak fel más közlekedési szolgáltatások nyújtásához vagy egyéb üzleti tevékenységekre.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben meghatározott különböző tevékenységi területek könyvelését úgy kell végezni, hogy az nyomon követhetővé tegye a keresztfinanszírozás tilalmának betartását, valamint a hálózat-hozzáférési díjakból származó jövedelmek és az egyéb üzleti tevékenységekből származó bevételek felhasználását.

### Vállalkozó vasúti szolgáltatások

22. § Vállalkozó vasúti szolgáltatás a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott vasúti személyszállítási szolgáltatás, a vasúti árufuvarozási szolgáltatás és a vontatási szolgáltatás.

### Vasúti árufuvarozási szolgáltatás

23. § (1) A vasúti árufuvarozásra kötött szerződésekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben, valamint a vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

### Vontatási szolgáltatás

24. § A kizárólag vontatási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság saját eszközeivel vagy szerződés útján biztosított vontató járművekkel nyújthat vontatási szolgáltatást más vállalkozó vasúti társaságoknak.

### Országos vasúti személyszállítás és árufuvarozás, valamint vontatási szolgáltatás

24/A. § (1) Az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság – a XII. Fejezetben meghatározott feltételek teljesítése esetén – valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatára jogosult.

(2) Határon átmenő árutovábbítási tevékenység végzésére az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései szerint jogosult.

### VIII. Fejezet — VASÚTI ÁGAZATI SZERZŐDÉSEK

### A magyar állam és a vasúti társaságok közötti szerződések

25. § (1) A magyar állam az állami tulajdonban lévő vasúti pályahálózatok vagyonkezelésére a vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtetővel vagyonkezelési szerződést (a továbbiakban: vagyonkezelési szerződés) köt.

(2) A magyar állam az országos jelentőségű vasútvonalak, valamint az állami tulajdonban lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózat működtetésére szerződést (a továbbiakban: pályahálózat-működtetési szerződés) köt.

(3) A magyar állam a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság részére szerződésben a (2) bekezdésben meghatározott vasúti pályahálózatok, valamint – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. és 108. cikkeivel összhangban – a kombinált forgalom fejlesztéséhez, a vasúti foglalkoztatásra, képzésre és szerkezetátalakításra egyedi támogatást nyújthat.

(4) A pályahálózat-működtetővel a (2) és a (3) bekezdés szerinti szerződéseket – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a magyar állam nevében a miniszter köti meg.

(5) Az e fejezetben foglaltakat az önkormányzat és a városi, elővárosi és helyi vasúti társaság közötti szerződésre megfelelően alkalmazni kell.

### Vagyonkezelési szerződés

26. § (1) A magyar állam tulajdonában lévő vasúti pályahálózat vagyonkezelésére

- a) pályahálózat-működtető,

- b) az integrált vasúti társaság,

- c) központi költségvetési szerv vagy

- d) az állam 100%-os tulajdonába tartozó más nem pályahálózat-működtető vagyonkezelő gazdasági társaság [a c) és d) pont a továbbiakban együtt: nem pályaműködtető vagyonkezelő.]

a vagyonkezelési szerződést – a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével – a magyar állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.

(2) A vasúti pályahálózatra vonatkozó vagyonkezelési tevékenység közfeladatnak minősül.

(3) A magyar állam nevében az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelemnek az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi vagyonelem vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.

(4) Az állam tulajdonába kerülő és a már állami tulajdonban lévő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vagyonelem tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.

(5) Állami tulajdonba kerülés esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges vagyonelemekre vonatkozó szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Az ezen vagyonelemekre korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak, a felek külön rendelkezése nélkül.

27. § (1) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a pályahálózat-működtetőnek – a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében – ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a pályahálózat-működtetőre átháríthatja.

(2) A nem pályaműködtető vagyonkezelő és az MNV Zrt. közötti vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell a vagyonkezelés keretében átadásra kerülő vagyon rendezésével és a nyilvántartások egységesítésével összefüggésben alkalmazandó eljárásokat, ideértve az egyes vagyoni kimutatások között fellelt eltérések rendezésével és átvezetésével összefüggésben alkalmazandó szabályokat is.

(3) A legalább többségi állami tulajdonú országos pályahálózat-működtető a Kormány egyedi döntése vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján köteles biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben (pályaudvar, vasútállomás) közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiségek igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos költségek viseléséről az érintett országos pályahálózat-működtető és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkezik.

### A vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződés

28. § (1) Az állam nevében a miniszter – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal az országos jelentőségű vasútvonalakat tartalmazó vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtetőnek a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére (a továbbiakban: pályaműködtetési szerződés).

(2) A pályaműködtetési szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy

- a) a szokásos üzleti feltételek mellett, ötéves időszakon belül a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetését végző pályahálózat-működtető eredménykimutatásában a hálózat-hozzáférési díjakból származó bevétel, az egyéb üzleti tevékenységekből származó eredmény, a magánforrásokból származó vissza nem térítendő támogatás és az állami finanszírozás – ideértve az állami előlegfizetéseket is – legalább egyensúlyban legyen a nyílt hozzáférésű pályahálózathoz kapcsolódó kiadásokkal, beleértve a pályahálózat működtetéséhez szükséges felújítások kiadásait is,

- b) a pályahálózat-működtetőt – a vasúti közlekedés biztonságának és a szolgáltatások minőségének fenntartása és javítása mellett – a működtetés költségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze,

- c) azok a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek megfeleljenek.

(3) A pályaműködtetési szerződést naptári évenként – a benne foglaltak teljesítésének értékelésével – felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell.

(4) A felek a szerződés teljes időtartamára szóló érvénnyel előzetesen megállapodnak a szerződés feltételeiben és a pályahálózat-működtető számára finanszírozást biztosító fizetési konstrukcióban.

(5) A pályaműködtetési szerződésben kell meghatározni az országos jelentőségű vasútvonalakkal kapcsolatos egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. A jogcím lehet:

(6) A pályaműködtetési szerződésnek tartalmaznia kell:

- e) az (1) bekezdés szerint megtérítendő indokoltnak elismert költség meghatározásának módját,

- f) a szerződéstől eltérő teljesítés jogkövetkezményeit,

- g) a támogatás felhasználásával való elszámolás és a felhasználás ellenőrzésének szabályait, valamint

- h) a 3. mellékletben meghatározott feltételeket.

29. § (1) A pályahálózat-működtető üzleti tervének összhangban kell lennie a pályaműködtetési szerződéssel.

(2) A pályahálózat-működtető az (1) bekezdésben meghatározott szerződés végleges tervezetét a honlapján közzéteszi. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül a közzétételt követő tizenöt napon belül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.

(3) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződést a megkötését követő harminc napon belül a pályahálózat-működtető a honlapján közzéteszi.

(5) A pályahálózat-működtető a tulajdonában és üzemeltetésében lévő eszközökről nyilvántartást készít, amely alapján felmérhető az ezen eszközök javításához vagy cseréjéhez szükséges finanszírozás nagysága. A nyilvántartásban rögzíteni kell a pályahálózat felújítására és korszerűsítésére fordított kiadások részleteit is.

29/A. § A magyar állam a pályahálózat-működtetőnek – az EUMSZ 93., 107. és 108. cikkének tiszteletben tartásával – a pályahálózat-működtetői feladatokkal, a pályahálózat méretével és a pénzügyi szükségletekkel összhangban lévő finanszírozást biztosíthat elsősorban új beruházások fedezése céljából. E beruházásokat a közvetlen állami finanszírozástól eltérő eszközök révén is finanszírozzák. Az ilyen finanszírozás esetén a pályahálózat-működtető pénzügyi egyensúlyára vonatkozó rendelkezéseket be kell tartani.

### Határforgalmi egyezmények

29/B. § (1) A határforgalmi egyezmények nem tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, amelyek a vállalkozó vasúti társaságok közötti hátrányos megkülönböztetésre vezetnek, vagy amelyek korlátozzák a vállalkozó vasúti társaságoknak a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabadságát.

(2) A nem tagállam szomszédos állam esetében a hatályos határforgalmi egyezmény módosítására vagy új határforgalmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalás megkezdése, valamint a módosítás vagy az új határforgalmi egyezmény aláírása előtt a miniszter – az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás sérelme nélkül – értesíti a Bizottságot.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti értesítés Bizottsághoz történő érkezését követő két hónapon belül a Bizottság arról értesíti Magyarországot, hogy a tárgyalások veszélyeztethetik az érintett harmadik országokkal folyamatban lévő uniós tárgyalások céljait, vagy azok előreláthatóan az uniós joggal összeegyeztethetetlen megállapodáshoz vezetnek, akkor a tárgyalásokat haladéktalanul be kell fejezni.

(4) A miniszter a tárgyalásokról, azok eredményéről az egyes tárgyalási szakaszokat követően tájékoztatja a Bizottságot. A miniszter felkérheti a Bizottságot, hogy megfigyelők útján vegyen részt a tárgyalásokon.

(5) Ha a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján felhatalmazza Magyarországot, hogy ideiglenesen harmadik országokkal új vagy felülvizsgált határforgalmi egyezményeket alkalmazzon vagy ilyen megállapodásokat kössön, akkor a határforgalmi egyezménynek összhangban kell lennie az uniós joggal, és nem veszélyezteti az Unió közlekedéspolitikája tárgyát és célját.

### Az EUROFIMA finanszírozás

29/C. § (1) A magyar állam kezesként felel a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére szolgáló, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott finanszírozásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, ha a Kormány nyilvános határozatában jóváhagyja a vasúti társaság forrásbevonását.

(2) Az állami kezességért fizetendő, az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az uniós állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási díj mértékét a Kormány állapítja meg az (1) bekezdés szerinti nyilvános határozatában.

(3) Az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság az állami kezesség mellett az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében további fedezet előírására, valamint a hitelcél teljesítésének vizsgálatára nem köteles.

(6) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetője által alkotott biztonsági szabályzat hatálya – az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az adott vasúti pályahálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed.

- a) a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a kialakult vagy várható katasztrófa, rendkívüli esemény, súlyos káresemény (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet) esetén köteles a veszélyhelyzetre az érintetteket figyelmeztetni,

32. § (1) A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően köteles biztonságirányítási rendszert létrehozni.

(2) A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos biztosításához szükséges üzemi követelményeket, valamint a biztonsági intézkedéseket belső szabályzatában határozza meg.

(3) A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a biztonságirányítási rendszer működéséről – külön jogszabályban meghatározottak szerint – évente biztonsági jelentést nyújt be a közlekedési hatósághoz.

(7)

34. § (1) Vasúti pályahálózat irányítása, működtetése kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági engedély alapján végezhető.

(3)

- a) pályahálózat-működtető, valamint integrált vasúti társaság vasúti pályahálózatot működtető szervezeti egysége esetén

- a) a helyi, városi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedélyre, és a helyi, városi vasúti társaságra vonatkozó vasútbiztonsági tanúsítvánnyal,

(5) Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a járművezető nem teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott valamely feltételt, az engedélyt felfüggeszti, és erről értesíti a Bizottságot. A felfüggesztésről szóló határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(6) Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy egy másik EGT-tagállamban működő hatóság által kiállított engedélyben foglalt feltételeket a járművezető nem teljesíti, megkeresi a kibocsátó hatóságot további ellenőrzés elvégzésére vagy az engedély felfüggesztésére irányuló javaslattal. A közlekedési hatóság egyidejűleg tájékoztatja a Bizottságot és az egyéb illetékes hatóságokat a megkeresésről. A közlekedési hatóság a más EGT-tagállamban illetékes hatóság határozatáról szóló értesítésig megtilthatja a járművezetőknek, hogy az országos jelentőségű vasútvonalon közlekedjenek.

(7) Ha másik EGT-tagállam hatósága megkeresi a közlekedési hatóságot, hogy valamely járművezető nem teljesíti az engedélyben foglalt feltételeket, négy héten belül megvizsgálja a kérelmet, és határozatáról értesíti a megkereső hatóságot, valamint a Bizottságot és az illetékes hatóságokat.

(4) Ha a közlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a járművezető nem teljesíti a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendeletben a tanúsítványra vonatkozóan meghatározott valamely feltételt, megkeresi a tanúsítványt kiállító munkáltatót további ellenőrzés elvégzésére vagy a tanúsítvány felfüggesztésére irányuló javaslattal. A tanúsítványt kiállító szerv négy héten belül tájékoztatja a közlekedési hatóságot az ellenőrzés eredményéről és az intézkedéseiről. A tanúsítványt kiállító munkáltató jelentéséig a közlekedési hatóság megtilthatja a járművezetőknek, hogy az országos jelentőségű vasútvonalon közlekedjenek, és erről értesíti a Bizottságot és az illetékes hatóságokat.

(5) A tanúsítvánnyal szemben támasztott tartalmi követelményeket és a tanúsítvány megszerzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

### A mozdonyvezetők minősítésére vonatkozó rendszer felülvizsgálata

- b) nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetében a hozzáférésre jogosultak közötti egyenlő bánásmód elvének figyelembevételével, rendeletben állapítja meg.

### A vasúti járművek üzembe helyezése, javítása, időszakos vizsgálata és a karbantartásért felelős szervezet

(2) A vasúti jármű üzemben tartója a műszaki állapot megvizsgálása érdekében a vasúti járművet a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint időszakos vizsgálatra bocsátja.

(3) A közlekedési hatóság az üzembe helyezés előtti vizsgálatában a közlekedési hatóság által kiadott műszaki engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet tanúsító szervezetként közreműködhet. A műszaki engedélyhez kötött tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik a vasúti járművek időszakos műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság a műszaki engedélyhez kötött tevékenységet folytató személyekről és szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.

(4) Az üzembe helyezés vagy a pályahálózaton való használat előtt valamennyi járműnek rendelkeznie kell karbantartásért felelős szervezettel. A karbantartó szervezetet a közlekedési hatóság a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban nyilvántartásba veszi.

(5) Különleges menet iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz

- a) EGT-tagállamban hatályos típus- vagy üzembehelyezési engedéllyel nem rendelkező,

- b) pályaszámmal nem rendelkező történelmi, muzeális, valamint bemutató és vizsgálat céljából a vasúti pályahálózaton közlekedő vagy

- c) egyedi kialakítású

vasúti jármű országos vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez.

#### 37. §

### XI. Fejezet — A TULAJDONRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

### A VASÚTI PÁLYA TULAJDONJOGA

38. § (1) Az országos törzshálózati vasúti pályákkal és azok tartozékaival történő rendelkezésre, a vagyonkezelésére, használatára, a hasznosítás részletes feltételeire, tulajdonjogának átruházására – a 4. mellékletben meghatározott vasútvonalak kivételével – a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Nem vonható ki az országos törzshálózati vasúti pályák köréből a transzeurópai vasúti közlekedési hálózat részeként működő vasútvonal.

(3) A kizárólag a Magyar Honvédség által honvédelmi célra használt saját célú vasúti pályahálózatok a magyar állam tulajdonában és az MH Katonai Közlekedési Központ üzemeltetésében állnak.

39. § (1) A Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Zrt. (a továbbiakban: FHÉV Zrt.) vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára a fertővidéki helyi érdekü vasuti engedélyezése tárgyában hozott 1896. évi XXIX. törvényben meghatározott – meghosszabbított – engedély lejártáig az abban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A FHÉV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak Magyarország területére eső részére az országos jelentőségű vasútvonalakra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

40. § (1) A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: GYSEV Zrt.) működtetésében lévő vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályák és tartozékaik tulajdonjogára és használatára a Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő elsőrendü gőzmozdonyvasut kiépitéséről szóló 1872. évi XXVII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A GYSEV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak Magyarország területére eső részére az országos jelentőségű vasútvonalakra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

41. § (1) Az országos vasúti mellékvonalakat magában foglaló vasúti pályahálózat az állam többségi tulajdonába tartozó gazdasági társaság tulajdonában állhat.

(2) A 38–40. §, valamint az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vasúti pálya – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – bármely természetes vagy jogi személy tulajdonában állhat.

(3) A kizárólag a Magyar Honvédség által honvédelmi célra használt saját célú vasúti pályahálózatot az állam többségi tulajdonába tartozó pályahálózat-működtető működtetheti.

#### 42. §

43. § (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a pályahálózat-működtető vagy a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, elektronikus hírközlési hálózati elemeket – beleértve a GSM-R hálózati elemeket is –, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést vagy ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartásukat elvégezze. A legfeljebb 1000 V – fogaskerekű vasút esetében legfeljebb 1500 V – vontatási üzemfeszültséggel villamosított vasúti pálya pályahálózat-működtetőjét megilleti ezen jogosultság az erősáramú vezetékek és az ehhez tartozó tartószerkezet elhelyezése, javítása és karbantartásának elvégzése során is. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás során a környezet- és természetvédelmi érdekeket figyelembe kell venni.

(2) A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő és a GSM-R fejlesztő – az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett – jogosult a vasúti pályán és a vasúti pálya közvetlen közelében a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága, üzemzavar megelőzése vagy vezeték létesítése, javítása, karbantartása indokolja. A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei vagy a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából.

(4) A vasúti közlekedés célját szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a villamos energiáról szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

### Vasút-létesítési jog

44. § (1) A vasúti pályahálózat működtetésének elemei közül

- a) a létesítést, felújítást és fejlesztést a pályahálózat-működtető vagy a fejlesztési közreműködő,

- b) a GSM-R rendszerhálózat létesítését az a) pontban meghatározottakon kívül a GSM-R fejlesztő is végezheti (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: építtető).

(2) Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben, felújításban és fejlesztésben az érintett pályahálózat-működtető közreműködik. A pályahálózat-működtető és a fejlesztési közreműködő, valamint a GSM-R fejlesztő a feladatok megosztásáról együttműködési szerződést köt.

(3) A fejlesztési közreműködőként eljáró NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.) mint építtető az országos jelentőségű vasútvonalakon, valamint az azokhoz kapcsolódó ingatlanokon központi költségvetési és uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az állam javára, amely tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.

(4) A vasúti társaság tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a vasúti társaság a beruházás jogerős használatbavételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.

(5) Az e §-ban szabályozott vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére, valamint törlésére irányuló eljárások mentesek az igazgatási szolgáltatási díj fizetése alól.

(6) A (2)–(4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell azon önkormányzati fejlesztésekre is, amelyek során fejlesztési közreműködő jár el.

45. § (1) Az országos jelentőségű vasútvonalak építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező, kiváltásra kerülő és a vasúti pályahálózatot ellátó közmű a hatósági eljárásban közcélúnak minősül.

(2) Az építtető a létesítéssel, felújítással és fejlesztéssel érintett vasúti pályaszakasz meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a létesítéssel, felújítással, fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát (a továbbiakban együtt: üzemeltető) arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges.

(3) Az üzemeltető a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett – harminc napnál nem rövidebb – határidőt határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. Az üzemeltető a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit az üzemeltetőnek megfizetni, vagy az építtető által létrehozott közművet, közműrészt ingyenesen az üzemeltetőnek átadni. Az ingyenes átadás feltétele, hogy a közműszakasz kiváltására a műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a kiváltás költségei nem haladták meg a szokásos piaci költségeket; ezt meghaladó kiváltás vagy fejlesztés az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül és csak az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban finanszírozható vagy az üzemeltető annak költségeit köteles viselni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő kilencven napon belül az építtető és az üzemeltető kötelesek egymással tételesen elszámolni.

(4) Ha az üzemeltető neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, vagy annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt megtéríteni.

(5) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása esetén az építtető jogosult a közműkiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet az üzemeltető tűrni köteles.

46. § (1) A NIF Zrt. és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ Zrt.) mint GSM-R fejlesztők a magyar állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat részét képező GSM-R rendszerhálózat tekintetében központi költségvetési és uniós támogatásból építtetői, létesítési feladatokat láthat el – a fejlesztési közreműködő mellett – a magyar állam javára eljárva. A GSM-R rendszerhálózat megvalósítása fontos közérdekű és közcélú tevékenység.

(2) A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő a GSM-R rendszerhálózat előkészítéseként teljeskörűen elkészíti vagy elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket. A pályahálózat-működtető, a fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat, megköti a megvalósításra vonatkozó szerződéseket, elvégzi a teljesítések igazolását, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, valamint a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról.

(3) A létesített – a magyar állam tulajdonában álló vasúti pályahálózat tartozékát képező – GSM-R rendszerhálózat és annak tartozékai e törvény erejénél fogva magyar állam tulajdonába kerülnek. A vasúti pályahálózat tartozékaként a GSM-R rendszerhálózat és tartozékai a beruházásnak a – számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósulásakor a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartásában kerülnek aktiválásra, a beruházásnak a GSM-R fejlesztő nyilvántartásaiból – az elszámolásra kapott forrásokkal szemben – történő kivezetésével egyidejűleg.

(4) A fejlesztési közreműködő vagy a GSM-R fejlesztő által végzett GSM-R rendszerhálózat-létesítés során az érintett vasúti pályahálózat tulajdonosa, vagyonkezelője és működtetője köteles együttműködni.

(5) A vasúti pálya és tartozékai tervezésére, építésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat a vasúti pálya és tartozékai tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet tartalmazza.

#### 47–48. §

### XII. Fejezet — NYÍLT HOZZÁFÉRÉS

### A vasúti pályahálózathoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés

49. § (1) A pályahálózat-működtető 2. melléklet 1. pontjában meghatározott szolgáltatásait a kapacitásigénylők díj ellenében, egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett vehetik igénybe. Ez a jogosultság magában foglalja a kiszolgáló létesítményekhez vezető vasúti pályahálózathoz, valamint minden olyan vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférést is, amelyek több végfelhasználót szolgálnak ki vagy képesek kiszolgálni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapszolgáltatásoknak a kapacitásigénylők által történő igénybevételére külön-külön nem kerülhet sor. Kivételt képez a 2. melléklet 1. pont e) alpontjában meghatározott felsővezetéki rendszer használata nem villamos meghajtású vasúti jármű közlekedtetése esetén.

(3) A kiszolgáló létesítmények üzemeltetői egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett, díj ellenében nyújtják valamennyi kapacitásigénylő számára a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatásokat, beleértve a létesítményben lévő vasúti pályahálózathoz való hozzáférést is.

(4) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a 2. melléklet 3. pontjában meghatározott szolgáltatások valamelyikét kiegészítő szolgáltatásként, díj ellenében nyújtja az azt igénylő kapacitásigénylő részére, akkor ezt egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett végzi.

(5) A kiszolgáló létesítmény üzemeltetője dönthet úgy, hogy a 2. melléklet 4. pontjában meghatározott mellékszolgáltatásokat kizárólag egyetlen kapacitásigénylő részére nyújthatja. Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője úgy dönt, hogy e szolgáltatások közül bármelyiket más kapacitásigénylő számára is felkínálja, azokat köteles az azt igénylő kapacitásigénylő részére – díj ellenében – egyenlő, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételek mellett nyújtani.

50. § A vasúti pályahálózathoz történő hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

51. § (1) A transzeurópai vasúti közlekedési hálózat részeként működő vasútvonalak minden esetben a nyílt hozzáférés körébe tartoznak.

(2) A nyílt hozzáférés biztosítása szempontjából – a vasúti pálya tulajdonosának és üzemeltetőjének személyére tekintet nélkül – a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat részének kell tekinteni a csatlakozó vasúti pályát.

(3) A pályahálózat-működtető nem köteles a nyílt hozzáférést biztosítani

- a) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott – nem átjárható – helyi, városi és térségi vasúti pályahálózathoz,

- b) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott elővárosi vasúti pályahálózathoz,

- c) a saját célú vasúti pályahálózathoz,

- d) az iparvágányhoz,

- e) a kizárólag honvédelmi célra használt vasúti pályahálózathoz.

### A vasúti pályahálózat-kapacitáshoz fűződő jogok elosztása

52. § (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitását – közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a pályahálózat-működtető osztja el.

(2) A hozzáférésre jogosult a részére biztosított vasúti pályahálózat-kapacitást harmadik személyre nem ruházhatja át és azzal nem kereskedhet. Nem minősül átruházásnak, ha a hozzáférésre jogosult a kapacitást kapacitásfoglalásra jogosult kijelölése alapján használja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott tilalomba ütköző magatartást tanúsító hozzáférésre jogosult számára a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 évig vasúti pályahálózat-kapacitás nem biztosítható.

(4) Az adott pályahálózat-kapacitás menetvonal formájában legfeljebb egy üzemi menetrend érvényességi időszakára adható a kapacitásigénylőnek.

(5) A pályahálózat-működtetőnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy tájékoztassa a kapacitásigénylőket a már elosztott pályahálózat-kapacitásról.

(6) A kapacitáselosztás folyamatának lehetővé kell tennie a pályahálózat-működtető számára a rendelkezésre álló pályahálózat-kapacitás értékesítését és lehető leghatékonyabb kihasználását.

### A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának alapelvei

53. § (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása során

- a) az átláthatóság és az egyenlő bánásmód követelményének a megtartásával kell eljárni,

- b) a kapacitáselosztási szabályok kialakítása során figyelembe kell venni a vasúti személyszállításra, vasúti árutovábbításra vagy vegyes használatra szolgáló vasúti pályák vagy pályaszakaszok eltérő rendeltetését.

(2) A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása során lehetőség szerint minden igényt ki kell elégíteni, törekedve a vasúti közlekedés igénybevételének ösztönzésére. A túlterhelt és szakosított pályahálózatra vonatkozó esetek kivételével a vasúti pályahálózat-kapacitás valamennyi vasúti tevékenység végzése céljából használható.

(3) Az elosztás során a vasúti pályahálózat-kapacitás menetvonal formájában

- a) előre, tizenkét hónapot meg nem haladó időszakra vonatkozóan vagy

- b) eseti igénybejelentés alapján

biztosítható.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartamra vonatkozó vasúti pályahálózat-kapacitási igénybejelentések alapján tizenkét hónapos időszakra vonatkozóan üzemi menetrendet kell készíteni.

(5) Az üzemi menetrend kialakításánál az egyes igénybejelentések teljesítése érdekében megfelelő vasúti pályahálózat-kapacitást kell biztosítani.

### A kapacitásfoglalásra jogosult jogai és kötelezettségei

54. § (1) Vasúti pályahálózati kapacitást – díj ellenében – bármely kapacitásigénylő igényelhet.

(2) A pályahálózat-működtető köteles a 2. mellékletben meghatározott szolgáltatásokat a kapacitásfoglalásra jogosult rendelkezésére bocsátani.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szolgáltatások rendelkezésre bocsátására a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása alapján kerül sor.

(4) A kapacitásfoglalásra jogosult és a vasúti pályahálózat-működtető között a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződés jön létre (a továbbiakban: keretszerződés). A keretszerződésben a kapacitásfoglalásra jogosult kötelezettséget vállal azoknak a feltételeknek és eljárásrendeknek a betartására, amelyeket a pályahálózat-működtető a 2. melléklet 1. pontjában foglalt szolgáltatásokra vonatkozóan a Hálózati Üzletszabályzat részeként közzétesz. A keretszerződés pályahálózat-működtetővel történő megkötése előfeltétele a kapacitásigény benyújtásának.

55. § (1) A kapacitásfoglalásra jogosult a részére kiutalt vasúti pályahálózat-kapacitást annak felhasználása céljából bármely hozzáférésre jogosult részére átruházhatja.

(2) A kapacitásfoglalásra jogosult – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az e törvényben foglaltak szerint igényelheti a vasúti pályahálózat-kapacitást azzal, hogy ahol e törvény hozzáférésre jogosultat említ, azon e § alkalmazásában kapacitásfoglalásra jogosultat kell érteni.

(3) A keretszerződésben a kapacitásfoglalásra jogosult kötelezettséget vállal arra, hogy kijelöli a szerződés tárgyát képező vasúti pályahálózat-kapacitás felhasználása céljából az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő hozzáférésre jogosultat, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződést köt. Ha a hozzáférésre jogosult és a pályahálózat-működtető közötti szerződés a hozzáférésre jogosult vagy a kapacitásfoglalásra jogosult érdekkörében felmerült okból nem jön létre az (5) bekezdés szerinti határidőig, a vasúti pályahálózat-működtető ezt az igényelt pályahálózat-kapacitás lemondásának tekintheti, és az erre vonatkozó feltételek szerint járhat el.

(4) Ha a szerződő felek a keretszerződésben a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól el kívánnak térni, a szerződés tervezetét a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulás céljából a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. A szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásának megfelelően térhet el. A vasúti igazgatási szerv az előzetes hozzájárulási kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül döntést hoz. A szerződés egy példányát a pályahálózat-működtető köteles a vasúti igazgatási szerv részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül megküldeni.

(5) A (4) bekezdés szerinti vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés megkötésének határidejét a vasúti pályahálózat-működtető állapítja meg. A határidő legfeljebb harminc nappal előzheti meg a szerződés tárgyát képező vasúti pályahálózat-kapacitás felhasználásának időpontját. A határidőre vonatkozó feltételeknek megfelelőnek, átláthatónak és hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, és azokat a Hálózati Üzletszabályzat részeként közzé kell tenni.

(6) A kapacitásfoglalásra jogosult számára kiutalt kapacitásnak a hozzáférésre jogosult általi felhasználása után elszámolandó hálózat-hozzáférési díjat és a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott fizetési kötelezettségeket a pályahálózat-működtető a kapacitásfoglalásra jogosult által kijelölt hozzáférésre jogosulttal számolja el.

### Egyablakos ügyintézés

56. § (1) A kapacitásigénylő – egyablakos ügyintézés keretében – több vasúti pályahálózat-működtető vasúti pályahálózatára kiterjedő kapacitást is igényelhet a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtetőnél, a menetvonalon érintett pályahálózat-működtetők által létrehozott közös szervnél vagy a nem független pályahálózat-működtető esetén a VPSZ-nél, amely a kapacitásigénylő nevében az érintett pályahálózat-működtetőnél eljár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezés nem érinti a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltakat.

(3) A pályahálózat-működtetők együttműködnek az Unió területén belül működő pályahálózat-működtetőkkel az Unió területén fekvő vasúti rendszerekhez tartozó több hálózatra kiterjedő pályahálózat-kapacitás hatékony kialakításában és elosztásában, beleértve a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó keretmegállapodások alapján történő együttműködést is. A pályahálózat-működtetők részt vesznek a pályahálózat-kapacitás kialakításában és az elosztási eljárásokban. A pályahálózat-működtetők a több hálózatra kiterjedő menetvonalakat ezen eljárások szerint szervezik.

### Hálózat-hozzáférési szerződés

57. § (1) Ha a hozzáférésre jogosult eleget tesz az e fejezetben meghatározott követelményeknek, úgy a pályahálózat-működtető a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozóan köteles a hozzáférésre jogosulttal – a felek jogait és kötelezettségeit tartalmazó – szerződést kötni.

(2) A pályahálózat-működtetőnek az (1) bekezdésben meghatározott szerződés megkötése során hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható feltételeket kell alkalmaznia.

58. § (1) A hozzáférésre jogosult a vasúti pályahálózat-kapacitásra, valamint a 2. melléklet 1–4. pontjában meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó igényét a pályahálózat-működtetőnek bejelenti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybejelentés ajánlattételre történő felhívásnak minősül, amelyre a Ptk. szabályai az irányadóak.

(3) A pályahálózat-működtető a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaknak megfelelően köteles a vasúti pályahálózat-kapacitásnak, valamint a 2. melléklet 1–4. pontjában meghatározott szolgáltatások igénybevételének – a Hálózati Üzletszabályzat rendelkezéseinek megfelelően számított hálózat-hozzáférési díj ellenében történő – biztosítására vonatkozóan ajánlatot tenni.

(4) A felek között a vasúti pályahálózat-kapacitás rendelkezésre állására vonatkozó szerződés jön létre, ha a hozzáférésre jogosult elfogadja a pályahálózat-működtető ajánlatát. A kapacitásigény benyújtásának előfeltétele a hálózat-hozzáférési szerződés pályahálózat-működtetővel történő megkötése. Ha a szerződő felek a hálózat-hozzáférési szerződésben a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól el kívánnak térni, a szerződés tervezetét a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulás céljából a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. A hálózat-hozzáférési szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásának megfelelően térhet el. A vasúti igazgatási szerv az előzetes hozzájárulási kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül döntést hoz. A hálózat-hozzáférési szerződés egy példányát a pályahálózat-működtető köteles a vasúti igazgatási szerv részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül megküldeni.

(5) Ha a pályahálózat-működtető a (3) bekezdésben meghatározott ajánlattételi kötelezettségének a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy a hozzáférésre jogosult a pályahálózat-működtető a 61. § (2) bekezdése szerinti eltérő ajánlatát nem fogadja el, a hozzáférésre jogosult jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be.

### Vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó keretmegállapodás

59. § (1) A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására a pályahálózat-működtető, nem független pályahálózat-működtető esetén a VPSZ és a kapacitásigénylő a következő éves üzemi menetrend időbeli hatályát meghaladó időszakra vonatkozó keretmegállapodást köthetnek az EUMSZ 101., 102 és 106. cikkének sérelme nélkül. A keretmegállapodást kötött kapacitásigénylő a keretmegállapodásban rögzített feltételek szerint jogosult vasúti pályahálózat-kapacitás igénylésére. A keretmegállapodás nem zárhatja ki harmadik személy jogosultaknak a vasúti pályahálózathoz történő hozzáférését.

(2) A keretmegállapodás létrejöttéhez a vasúti igazgatási szerv jóváhagyása szükséges. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a keretmegállapodás az e törvényben, valamint a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(3) A keretmegállapodás tartalmazza a kapacitásigénylő által igényelt és a pályahálózat-működtető, vagy nem független pályahálózat-működtető esetén a VPSZ által felajánlott pályahálózat-kapacitás jellemzőit.

60. § (1) A keretmegállapodás a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel ötéves időtartamra köthető, és az eredeti időtartamával megegyező időtartammal meghosszabbítható, indokolt esetben azonban a keretmegállapodás hatálya rövidebb vagy hosszabb időtartamban is meghatározható. A keretmegállapodás öt évnél hosszabb időtartamra kereskedelmi szerződések, különleges beruházások vagy kockázatok által indokolt esetben köthető.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a szakosított pályahálózatot használó, jelentős és hosszú távú befektetéseket igénylő szolgáltatás esetében – a kapacitásigénylő kellő indokolása esetén – a keretmegállapodás 15 évre köthető meg. Az időtartam csak kivételes esetekben, elsősorban nagyléptékű, hosszú távú beruházások esetében haladhatja meg a 15 évet és különösen akkor, ha a beruházásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat a többéves amortizációs tervvel együtt szerződésbe foglalták. A kapacitásigénylő ebben az esetben megkövetelheti a számára a keretmegállapodás alatt biztosítandó kapacitásmutatók részletes meghatározását, ideértve a menetvonalak kihasználtságát, mennyiségét és minőségét.

(3) A keretmegállapodást a pályahálózat-működtető, vagy – nem független pályahálózat-működtető esetén – a VPSZ a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásával egyoldalúan módosíthatja – ideértve a rögzített kapacitás mértékének korlátozását is –, ha:

- a) a vasúti pályahálózat jobb kihasználása indokolja, és

- b) a keretmegállapodás megkötésére a körülmények utóbb bekövetkezett változásából eredően már nem lenne jogszabályi lehetőség.

(4) A keretmegállapodás megszüntetésének és a (3) bekezdés szerinti módosításának esetére a keretmegállapodásban a kapacitásigénylő részére arányos kártalanítás vagy kártérítés is kiköthető.

(5) Az üzleti titok sérelme nélkül az egyes keretmegállapodásokban lekötött kapacitások adatait a pályahálózat-működtető a Hálózati Üzletszabályzat mellékleteként közzé teszi.

### Összehangolási eljárás

61. § (1) A vasúti pályahálózat valamely szakaszára vonatkozó vasúti pályahálózat-kapacitás iránt bejelentett igények ütközése esetén a pályahálózat-működtető az érintett igényeket bejelentő kapacitásigénylők között egyeztetést kezdeményez, és összehangolási eljárás keretében egyezség létrehozását kísérli meg. Az egyezség létrehozása érdekében a pályahálózat-működtető az érintett kapacitásigénylők részére az általuk bejelentett igénytől eltérő vasúti pályahálózat-kapacitás igénybevételére tehet javaslatot és az érintett felek jogosultak a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényüket a bejelentési határidő elteltét követően is módosítani.

(2) Ha az összehangolási eljárás tíz munkanapon belül nem vezet eredményre, a pályahálózat-működtető – a kapacitáselosztás elvei alapján, szakosított és túlterhelt pályahálózatokra vonatkozó szabályokra is figyelemmel – dönt az összehangolási eljárással érintett igényekről, és ennek eredményeként az összehangolási eljárással érintett kapacitásigénylők részére az általa bejelentett igénytől eltérő ajánlatot tehet.

(3) Ha a pályahálózat-működtető az 58. § (3) bekezdésében meghatározott ajánlattételi kötelezettségének a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott határidőben nem tesz eleget, vagy a kapacitásigénylő a pályahálózat-működtetőnek a (2) bekezdés szerinti eltérő ajánlatát nem fogadja el, a kapacitásigénylő a jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be.

### Túlterhelt pályahálózat

62. § Ha a pályahálózat-kapacitás iránti igények a kért menetvonalak összehangolása és a kapacitásigénylőkkel folytatott konzultációk után nem elégíthetőek ki a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott mértékben, a pályahálózat-működtető haladéktalanul köteles a kérdéses pályahálózatot vagy annak egy részét túlterheltnek minősíteni. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni, ha egy pályahálózaton vagy annak egy részén – a kapacitásigények benyújtásától számítva – legfeljebb az érintett üzemi menetrend által érintett menetrendi időszakon belül kapacitáshiány lép fel.

63. § (1) A túlterhelt vasúti pályahálózaton a kapacitás elosztására vonatkozó eljárást a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendelet írja elő. Az eljárásban – elsősorban a pályahálózat-működtető túlterheltté minősítésnek a megszüntetésére irányuló kapacitás igénye, a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, a vasúti árutovábbítás, különösen a nemzetközi árutovábbítás fejlesztése, a vasúti közlekedés folyamatos és kiegyensúlyozott működése vagy egyéb közlekedéspolitikai célok teljesítése érdekében – meghatározott vállalkozó vasúti tevékenységeknek előnyben részesítését írhatja elő.

(2) Túlterhelt pályahálózat esetén a pályahálózat-működtető kapacitáselemzést végez, kivéve ha a kapacitásbővítési terv megvalósítása már folyamatban van.

### Kapacitáselemzés, kapacitásbővítési terv

64. § (1) A pályahálózat-működtető a pályahálózat vagy annak egy része túlterheltté nyilvánítását követő hat hónapon belül kapacitáselemzést készít.

(2) A pályahálózat-működtető a kapacitáselemzésben meghatározza a pályahálózat-kapacitás igények teljesítésének korlátait, valamint javaslatokat dolgoz ki a korlátok megszüntetésére. A kapacitáselemzés meghatározza a túlterheltség okait, valamint a túlterheltség enyhítésére irányuló rövid és középtávú intézkedéseket.

(3) A kapacitáselemzés elvégzését követő hat hónapon belül a pályahálózat-működtető a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott módon és tartalommal kapacitásbővítési tervet készít.

(4) A pályahálózat-működtető – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem jogosult a 67/C. § (1) bekezdésében meghatározott díjat felszámítani, ha

- a) nem készít kapacitásbővítési tervet vagy

- b) nem halad ütemterv szerint a kapacitásbővítési tervben meghatározott intézkedések megvalósításával.

(5) A pályahálózat-működtető a (4) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, a vasúti igazgatási szerv jóváhagyásával továbbra is felszámíthatja a 67/C. § (1) bekezdésében meghatározott díjat, ha

- a) a kapacitásbővítési terv a pályahálózat-működtető érdekkörén kívül eső ok miatt nem valósítható meg, vagy

- b) a kapacitásbővítési terv a rendelkezésre álló lehetőségek miatt gazdaságilag vagy pénzügyileg nem valósítható meg.

### Szakosított pályahálózat

65. § (1) A pályahálózat-működtető a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott keretek között a Hálózati Üzletszabályzatban – megfelelő alternatív vasútvonal biztosítása esetén – az érdekelt felekkel történő egyeztetési eljárást követően egyes pályahálózatokat vagy azok egy részét meghatározott vállalkozó vasúti tevékenységek részére kijelölhet (szakosított pályahálózat kijelölése).

(2) A szakosított pályahálózaton a pályahálózat-működtető a pályahálózat-kapacitás elosztása során – az EUMSZ 101., 102. és 106. cikkének sérelme nélkül – elsőbbségben részesíti az (1) bekezdés szerinti vállalkozó vasúti tevékenységeket.

(3) A fel nem használt kapacitásra az (1) bekezdésen kívüli vasúti közlekedési tevékenység végzésére is lehet kapacitást igényelni.

### Pályafenntartási munkák céljára igénybe vehető vasúti pályakapacitás

66. § (1) A pályafenntartási munkák elvégzéséhez szükséges pályakapacitási igényeket a menetrend-készítési folyamat során kell benyújtani.

(2) A pályahálózat-működtető figyelembe veszi a rendszeres pályafenntartási munkákra fenntartott pályahálózat-kapacitásnak a kapacitásigénylőkre gyakorolt hatását.

(3) A pályahálózat-működtető a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott időn belül értesíti az érdekelt feleket, ha a nem tervszerű pályafenntartási munkák következtében a pályakapacitás nem vehető igénybe.

(4) A pályafenntartási munkák elvégzéséhez szükséges pályakapacitás igényekre vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

### A kiszolgáló létesítmény kapacitásának elosztása

67. § (1) A kiszolgáló létesítmények kapacitását a létesítményt üzemeltető pályahálózat-működtető, ha a létesítményt nem pályahálózat-működtető üzemelteti, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője osztja el.

(2) A kapacitásigénylőnek a kiszolgáló létesítményben nyújtott, a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott szolgáltatásaihoz való hozzáférés, valamint azok nyújtása iránti kérelem tárgyában a vasúti igazgatási szerv által meghatározott – legfeljebb tizenöt napos – határidőben határozni kell. A kérelem csak abban az esetben utasítható el, ha működőképes alternatívák lehetővé teszik, hogy az érintett áru- vagy személyszállítási szolgáltatást ugyanazon vagy egy alternatív menetvonalon, gazdaságilag elfogadható feltételek mellett üzemeltessék. Ez nem kötelezi a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét arra, hogy erőforrásokra vagy infrastruktúrára irányuló beruházásokat hajtson végre annak érdekében, hogy a kapacitásigénylő valamennyi kérelmét teljesíteni tudja.

(3) Ha a kapacitásigénylő kérelme a 15. § (2) bekezdésében meghatározott kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatáshoz való hozzáférésre vagy a 15. § (2) bekezdésében meghatározott kiszolgáló létesítményben történő szolgáltatásnyújtásra irányul, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője minden elutasító határozatot írásban megindokol és megjelöli a működőképes alternatívákat.

(4) Ha a 2. melléklet 2. pontjában említett valamely kiszolgáló létesítmény üzemeltetője összeütközést észlel a különböző kérelmek között, meg kell kísérelnie az összes kérelem lehetőség szerinti összeegyeztetését. Ha nem áll rendelkezésre működőképes alternatíva és nem elégíthető ki az érintett létesítményre benyújtott kapacitáskérelmek mindegyike az igazolt szükségletek alapján, a kapacitásigénylő kérelmet nyújthat be a vasúti igazgatási szervhez. A vasúti igazgatási szerv a kérelmet megvizsgálja, és adott esetben határozatot hoz annak érdekében, hogy a kapacitás megfelelő részét a kérelmet benyújtó kapacitásigénylő kapja meg.

(5) Ha a 2. melléklet 2. pontjában említett valamely kiszolgáló létesítményt legalább két egymást követő évben nem használták, és a hozzáférésre jogosult az adott infrastruktúrához való hozzáférés iránti indokolt igényét benyújtotta a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője számára, a tulajdonos a kiszolgáló létesítményt részben vagy egészben történő üzemeltetés céljára, bérbe- vagy lízingbe-adásra meghirdeti. Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője bizonyítja, hogy a létesítmény hozzáférésre jogosult általi használatát folyamatban lévő átalakítási munkálatok akadályozzák, mentesül a kötelező meghirdetés alól.

(6) A vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendelet tartalmazza.

### Hálózat hozzáférési díjak képzésének rendszere

67/A. § (1) A hálózat-hozzáférési díjak díjképzési rendszere

- a) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtető által nyújtott szolgáltatások díjképzési elveiből,

- b) díjképzési elvek alóli kivételekből,

- c) a biztosítható kedvezményekből,

(2) A pályahálózat-működtető a megállapított díjképzési rendszerrel és díjképzési szabályokkal összhangban megállapítja és beszedi a pályahálózat használatáért fizetendő díjat.

### Díjképzési elvek

67/B. § (1) A pályahálózat-működtető biztosítja, hogy

- a) a 67/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjképzési rendszer – a 67/G. § (2) bekezdésében meghatározott díjmódosítás kivételével – a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonos elveken alapuljon,

- b) a díjképzési rendszer alkalmazása egyenértékű és hátrányos megkülönböztetéstől mentes díjakat eredményezzen a hasonló vasúti szolgáltatási piacon azonos jellegű vasúti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozó vasúti társaságok számára,

- c) a fizetett vagy elszámolt hálózat-hozzáférési díjak megfeleljenek az adott menetrendi évre vonatkozó hálózati üzletszabályzatban közzétett díjképzési rendszer szabályainak.

(2) A 67/C. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 67/E. §-ban és 67/G. §-ban meghatározott kivételekkel a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott szolgáltatásért, valamint a 2. melléklet 2. pontja szerinti, a kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférést biztosító pályahálózat használatáért fizetendő díjak nem haladhatják meg a vonatközlekedtetésből közvetlenül eredő költségeket.

67/C. § (1) A vasúti pályahálózat hatékony kihasználásának elősegítése érdekében a 67/B. § (2) bekezdésében rögzített díjak a csúcsidőszakban fellépő kapacitáshiány esetén módosíthatóak a túlterhelt pályahálózat egyértelműen azonosítható részei vonatkozásában úgy, hogy tartalmazhatnak kapacitáshiányt tükröző díjat.

(2) A 67/B. § (2) bekezdésében rögzített díjak az adott vonat közlekedtetése által okozott környezeti hatások költségének megfelelő mértékben módosíthatóak a környezeti hatás nagyságának megfelelő mértékben. Ha a meghatározott módosítások figyelembe veszik a zajhatások csökkentésének költségeit, úgy a módosításoknak támogatni kell a vasúti járművek elérhető leggazdaságosabb, alacsony zajszintű féktechnológiával történő utólagos felszerelését.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott, módosított díj mindaddig alkalmazható, ameddig az a pályahálózat-működtető összbevételében növekedést nem eredményez. Ha a díj a pályahálózat-működtető összbevételében növekedést eredményez, csak akkor tartható fenn, ha a közúti árufuvarozás esetén is alkalmaznak a környezeti hatások költségeit magában foglaló díjat.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott, módosított díj a pályahálózat-működtetőnél többletbevételt eredményez, azt a vasúti pályahálózat állapotának javítására kell fordítani.

(5) A pályahálózat-működtető a (2) bekezdésben meghatározott díjak vonatkozásában köteles azokat az adatokat 5 évig megőrizni, amelyekből a környezeti hatások költségeit magában foglaló díjak eredete és azok alkalmazása ellenőrizhető. A miniszter a Bizottság kérésére ezeket az adatokat a Bizottság részére megküldi.

(6) A díjak aránytalan ingadozásainak elkerülése érdekében a 2. mellékletben meghatározott vasúti szolgáltatásokra és meghatározott időszakra, de legfeljebb egy menetrendi évre, a 67/B. § (2) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjak átlagolhatóak a szokásos vonatszám és időszak alapján. A hálózat-hozzáférési díjak mértékének ebben az esetben is arányban kell lenniük a különböző szolgáltatások költségeivel.

67/D. § (1) A 2. melléklet 2. pontjában meghatározott kiszolgáló létesítményekben nyújtott szolgáltatásért fizetendő díj nem haladhatja meg a pályahálózat használatának és a szolgáltatás nyújtásának ésszerű nyereséggel megnövelt költségét.

(2) Ha a 2. melléklet 3. és 4. pontjában meghatározott kiegészítő- és mellékszolgáltatásokat csak egy szolgáltató kínálja, az e szolgáltatásokért felszámított díjak nem haladhatják meg a szolgáltatás nyújtásának ésszerű nyereséggel megnövelt költségét.

(3) A vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló rendeletben meghatározott esetekben felszámíthatók díjak a pályahálózat-fenntartás céljára felhasznált kapacitásra is. E díjak nem haladhatják meg a pályahálózat-működtető fenntartási munkákból származó nettó bevételveszteségét.

(4) A 2. melléklet 2–4. pontjában meghatározott szolgáltatásokat nyújtó létesítmény üzemeltetője a pályahálózat-működtetőnek megküldi

- a) a díjakkal kapcsolatos, a kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében szükséges, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által nyújtott naprakész információk felsorolásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat és az adatszolgáltatás határidejét, amelyeket a hálózati üzletszabályzatnak tartalmaznia kell vagy

- b) olyan honlap elérhetőségét, amelyen ezek az adatok elektronikus formában térítésmentesen hozzáférhetőek.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjak esetében a díj ésszerű nyereségtartalmát a vasúti igazgatási szerv a vasúti közlekedési piac felügyeletére irányuló eljárás keretében vizsgálja.

### Kivételek a díjképzési elvek alól

67/E. § (1) Ha a vasúti szolgáltatások piaca lehetővé teszi és a hálózat-hozzáférési díjak várhatóan nem fedezik a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtetőnek összes indokolt költségét és ráfordítását, a 2. mellékletben meghatározott szolgáltatások díja legfeljebb az összes indokolt költségre és ráfordításra fedezetet nyújtó mértékig olyan általános felárral növelhető, amely figyelembe veszi

- a) a vállalkozó vasúti társaságok termelékenységének növekedését,

- b) a vasúti pályahálózat hatékony használatának a követelményét,

- c) a vasúti piaci szegmensek optimális versenyképességének a követelményét, valamint

- d) az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felárak mértéke nem zárhatja ki, hogy a pályahálózatot olyan piaci szegmensek használják, amelyek legalább a vasúti szolgáltatás nyújtása következtében közvetlenül felmerült költségeket, továbbá a piac által megengedett megtérülési arányt fedezni tudják.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott felárak alkalmazását megelőzően a pályahálózat-működtető – a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló rendeletben meghatározott eljárásban – értékeli a felárak hatásait az egyes piaci szegmensek vonatkozásában.

(4) A pályahálózat-működtető által meghatározott piaci szegmensek között legalább a következő három szegmensnek szerepelnie kell: vasúti teherszállítás, közszolgálati szerződés keretében végzett személyszállítás, valamint egyéb személyszállítás. A pályahálózat-működtető ezen túlmenően a szállított áruk vagy személyek szerint további piaci szegmenseket különböztethet meg.

(5) A hálózati üzletszabályzatnak tartalmaznia kell a piaci szegmensek listáját, amelyet legalább ötévente felül kell vizsgálni. A listát a vasúti igazgatási szerv piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi.

67/F. § (1) A hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében az egyes pályahálózat-működtetők pályahálózata egyenlő feltételek melletti használatáért kiszabott díjai átlagos és határértékeinek összehasonlíthatóaknak kell lenni. Az egy piaci szegmensen belüli, a hozzáférésre jogosultak számára nyújtott azonos szolgáltatások ugyanazon díjképzés alá esnek.

(2) A pályahálózat-működtető – az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével – a Hálózati Üzletszabályzat mellékletében teszi közzé, hogy díjazási rendszere megfelel az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

67/G. § (1) A normál nyomtávtól eltérő nyomtávú hálózatot üzemeltető nem EGT-tagállamba irányuló vagy ilyen országokból érkező vasúti árufuvarozási szolgáltatások tekintetében a pályahálózat-működtető a szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült költségek teljes megtérülése érdekében magasabb díjakat is meghatározhat.

(2) A meglévő vasúti pályahálózat meghatározott szakaszán végzett beruházások, valamint új vasúti pályaszakasz létesítése esetén a pályahálózat-működtető által készített hosszú távú költségterv alapján magasabb díj érvényesíthető az adott vasúti pályaszakaszra vonatkozóan, ha a beruházás a vasúti pályahálózat jobb kihasználását eredményezi, vagy a pályahálózat-működtető és a hozzáférésre jogosultak közül legalább az egyik számára eredményjavulást okoz és a beruházás a magasabb díj alkalmazása nélkül nem valósulhatna meg. Az alkalmazott magasabb díj mértékének megállapításakor figyelembe lehet venni a beruházással kapcsolatos kockázatok megosztására vonatkozó megállapodásokat is.

(3) A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírások végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló 2009. július 22-i 2009/561/EK bizottsági határozatban (a továbbiakban: 2009/561/EK bizottsági határozat) meghatározott ERTMS vasúti folyosók esetében különböző hálózat-hozzáférési díjakat kell alkalmazni a vonatoknak a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásairól a transzeurópai hagyományos vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozóan szóló 2006/679/EK határozat A. mellékletének és a nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer ellenőrző-irányító és jelző alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló, 2006/860/EK határozat A. mellékletének módosításáról szóló, 2008. április 23-i 2008/386/EK bizottsági határozatban meghatározott ETCS fedélzeti berendezéssel, továbbá annak továbbfejlesztett változataival való felszerelésére ösztönzés érdekében. A különböző díjak alkalmazása nem idézhet elő átfogó változást a pályahálózat-működtető bevételében.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott díjakat nem kell alkalmazni a 2009/561/EK bizottsági határozatban meghatározott olyan vasútvonalakra, amelyeken kizárólag ETCS rendszerrel felszerelt vonatok képesek közlekedni.

### Kedvezmények

67/H. § (1) A hálózat-hozzáférési díjak tekintetében az egyenlő bánásmód követelményeinek megtartásával általános és egyedi kedvezmények biztosíthatóak olyan módon, hogy azok nem torzíthatják a vasúti társaságok közötti versenyt.

(2) A pályahálózat-működtető kedvezményeket csak a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat meghatározott szakaszaira nyújthat olyan módon, hogy hasonló szolgáltatásokra hasonló kedvezményeknek kell vonatkozniuk.

(3) Az általános kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a pályahálózat-működtető által elért tényleges adminisztrációs költségmegtakarítás mértékét. A kedvezmény mértékének meghatározásakor nem lehet figyelembe venni a felszámított díjba már egyébként beépített költségmegtakarítást.

(4) A pályahálózat-működtető egyedi kedvezményeket nyújthat a nagymértékben kihasználatlan vasúti pályaszakaszokon a forgalom növelése érdekében vagy meghatározott vasúti pályaszakaszokon új vasúti szolgáltatások fejlesztésére időszakos jelleggel.

### Kifizetetlen környezeti, baleseti és infrastruktúra-költségeket kiegyenlítő rendszerek

67/I. § (1) A vasúti pályahálózat használata esetén a vasúti közlekedési tevékenységtől eltérő közlekedési módok által okozott és igazolhatóan máshonnan meg nem térülő környezeti, baleseti, infrastrukturális költségek kiegyenlítése céljából, meghatározott időszakra a pályahálózat-működtetőnek kiegyenlítő juttatás adható, ha a versengő szállítási módok költségei meghaladják az ezzel egyenértékű vasúti költségeket.

(2) A pályahálózat-működtető a kiegyenlítő juttatás mértékével megegyező mértékben csökkenti a hálózat-hozzáférési díjait.

(3) Ha a kizárólagos jogokat élvező vállalkozó vasúti társaság – kiegyenlítő juttatás miatt – csökkentett összegű hálózat-hozzáférési díjat fizet, akkor a saját szolgáltatási díjait ezzel megegyező mértékben csökkenti.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kiegyenlítő juttatásnak meg kell felelnie az EUMSZ 93., 107. és 108. cikkének.

### A Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum

67/J. § (1) A pályahálózat-működtető a díjszabási rendszer elemei meghatározásának módját az e törvény, valamint a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló rendelet alapján kiadott Díjképzési Módszertanban rögzíti.

(2) A Díjképzési Módszertant évente felül kell vizsgálni, és a legjobb nemzetközi gyakorlat alapján – szükség szerint – módosítani kell.

(3) A pályahálózat-működtető a hálózat-hozzáférési díjak meghatározására vonatkozó részletes számításokat és a számítások alapjául szolgáló adatokat a Díjszámítási Dokumentumban rögzíti. A pályahálózat-működtető a Díjszámítási Dokumentumban meghatározott díjakat a Hálózati Üzletszabályzatban teszi közzé.

### Teljesítményösztönző rendszer

67/K. § (1) A hálózat-hozzáférési díjképzés rendszere a teljesítményösztönző rendszerrel együtt a vasúti pályahálózat zavarainak, késéseinek minimalizálására és a vasúti pályahálózat teljesítményének javítására ösztönzi a kapacitásigénylőt és a pályahálózat-működtetőt.

(2) A teljesítményösztönző rendszert a pályahálózat-működtető vagy – nem független pályahálózat-működtető esetén – a VPSZ határozza meg.

(3) A teljesítményösztönző rendszer e §-ban, valamint a teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben meghatározott alapelvei az országos jelentőségű vasútvonalak egészére vonatkozóan azonosak.

(4) A teljesítményösztönző rendszerből következő elszámolások kizárólag a pályahálózat-működtető és a hozzáférésre jogosult között történik.

(5) A teljesítményösztönző rendszerben meghatározottak egységesen és hátrányos megkülönböztetés nélkül vonatkoznak mind a kapacitásigénylőre, mind a pályahálózat-működtetőre.

(6) A teljesítményösztönző rendszer alapelveit és a teljesítményösztönző rendszerre vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

### Foglalási díj

67/L. § (1) A hozzáférésre jogosult és a pályahálózat-működtető között a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződésben – integrált vasúti társaság esetében az általa működtetett vasúti pályahálózatra vonatkozóan a belső megállapodás alapján – a pályahálózat-működtető foglalásidíj-fizetési kötelezettséget állapíthat meg, amelynek célja a kapacitás hatékony kihasználása.

(2) A foglalási díjat a pályahálózat-működtető köteles kiszabni azon hozzáférésre jogosultak esetében, amelyek rendszeresen nem használják ki a nekik odaítélt menetvonalakat vagy azok egy részét.

(3) A lekötött, de ténylegesen igénybe nem vett kapacitásért a hozzáférésre jogosult vasúti társaság a menetvonalért fizetendő alapszolgáltatás díjának a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott mértékű hányadát fizeti. A teljesítményösztönző rendszerben meghatározott egyéb szolgáltatások vonatkozásában a lekötött, de ténylegesen igénybe nem vett szolgáltatásokért a hozzáférésre jogosult a szolgáltatásért fizetendő díj teljesítményösztönző rendszerben meghatározott mértékű hányadát fizeti.

(4) A pályahálózat-működtető a hálózati üzletszabályzatban közzéteszi azokat a feltételeket, amelyek alapján megállapítható a kihasználás elmulasztása. A feltételek hálózati üzletszabályzatban való meglétét és azt, hogy az hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg, a vasúti igazgatási szerv ellenőrzi.

### A több hálózatra kiterjedő díjképzési rendszerekkel kapcsolatos együttműködés

67/M. § (1) Az EGT-tagállamok területén fekvő vasúti rendszerekhez tartozó több pályahálózatot igénybe vevő vasúti szolgáltatások nyújtásához szükséges hatékony díjképzési rendszerek alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a pályahálózat-működtetők együttműködnek, és együttesen koordinálják vagy végzik a díjképzést. Nem független pályahálózat-működtető esetén a díjképzést a VPSZ koordinálja és végzi.

(2) A pályahálózat-működtetők kiemelt feladata a nemzetközi vasúti szolgáltatások optimális versenyképességének és a hálózatok hatékony kihasználásának biztosítása. Ennek érdekében megfelelő eljárásokat alakíthatnak ki az e törvényben meghatározott szabályok alapján.

(3) Az (1) bekezdés végrehajtása érdekében a pályahálózat-működtetők – nem független pályahálózat-működtető esetén a VPSZ – az Unió területén fekvő vasúti rendszerekhez tartozó több hálózatra kiterjedő forgalom tekintetében együttműködnek a felárak lehetővé tétele és a teljesítményösztönző rendszerek hatékony alkalmazása érdekében.

### A hálózat-hozzáférési díjak ellenőrzése

67/N. § (1) A hálózat-hozzáférési díjrendszer keretében alkalmazott díjak, kedvezmények és felárak alkalmazásának feltételeit – különösen a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat egyes szakaszainak fenntartásával és a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket – a vasúti igazgatási szerv ellenőrizheti. A pályahálózat-működtető és a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője köteles a költség- és árbevétel-struktúra átláthatóságát nyilvántartási és elszámolási rendszerében biztosítani és a vasúti igazgatási szerv számára az ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatást teljesíteni.

(2) A pályahálózat-működtetőnek és a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének a hozzáférésre jogosult ilyen irányú kérése esetén a hozzáférésre jogosult felé igazolnia kell, hogy a hozzáférésre jogosultnak ténylegesen kiszámlázott hálózat-hozzáférési díj megfelel a hálózati üzletszabályzatban rögzített módszernek, szabályoknak és adott esetben a díjtáblázatoknak.

### A hálózati üzletszabályzat

67/O. § (1) A pályahálózat-működtető

- a) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési feltételeit,

- b) a díjképzési rendszer elemeit, valamint azok alkalmazásának részletes feltételeit,

- c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, ideértve az összehangolási eljárást szabályozó elveket és az eljárás részletes szabályait,

- d) a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki jellemzőket,

- e) a pályahálózat-működtető hálózatához kapcsolódó kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférés és az azokon belüli szolgáltatásnyújtás feltételeivel kapcsolatos, a kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében szükséges, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által nyújtott naprakész információk felsorolásáról szóló rendeltben meghatározott információkat vagy olyan honlap elérhetőségét, amelyen ezek az adatok elektronikus formában térítésmentesen hozzáférhetőek,

- f) a teljesítményösztönző rendszerrel kapcsolatos megállapodásokat a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően magyar és angol nyelven Hálózati Üzletszabályzatban hozzáférhetővé teszi.

(2) A pályahálózat-működtető az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatot az éves menetvonaligények benyújtási határidejének lejárata előtt legalább négy hónappal közzéteszi, és a közzétételt megelőzően az érdekelt felek részére lehetőséget biztosít az egyeztetésre. A hálózati üzletszabályzat tervezetét – annak közzétételét megelőző harminc nappal a honlapján nyilvánosságra hozza. A pályahálózat-működtető a vasúti igazgatási szervet a Hálózati Üzletszabályzat tervezetére vonatkozóan beérkezett észrevételekről és az egyeztetéssel kapcsolatos minden körülményről haladéktalanul tájékoztatja. A vasúti igazgatási szerv a Hálózati Üzletszabályzat összeállítására vonatkozó szabályok megsértése esetén az érintett felet vagy feleket hivatalból a jogszerű magatartás tanúsítására kötelezi.

(3) A Hálózati Üzletszabályzat készítője köteles a Hálózati Üzletszabályzatot honlapján – mindenkor hatályos szövegével – közzétenni, valamint a szabályzat kiadásának költségeit meg nem haladó összegű ellenérték fejében nyomtatott formában rendelkezésre bocsátani.

(4) A Hálózati Üzletszabályzat készítője gondoskodik arról, hogy a Hálózati Üzletszabályzatban szereplő információk naprakészek legyenek és köteles a Hálózati Üzletszabályzatot ennek érdekében szükség szerint módosítani. A Hálózati Üzletszabályzat tervezetét (módosítás esetén a Hálózati Üzletszabályzat módosításának tervezetét) a közzétételt megelőzően a vasúti igazgatási szerv részére meg kell küldeni.

(5) A vasúti igazgatási szerv a Hálózati Üzletszabályzatot hivatalból megvizsgálja, és ha annak tartalma ellentétes az e törvényben, valamint a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben foglaltakkal, annak módosítását hivatalból elrendeli.

(6) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője nem azonos a kiszolgáló létesítményhez kapcsolódó vasúti pályahálózat pályahálózat-működtetőjével, akkor a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a pályahálózat-működtető rendelkezésére bocsátja azokat a kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében szükséges, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által nyújtott naprakész információk felsorolásáról szóló rendeletben meghatározott naprakész információkat, amelyeket az (1) bekezdés e) pontja alapján a Hálózati Üzletszabályzatnak tartalmaznia kell, vagy azon honlap elérhetőségét, amelyen ezek az adatok elektronikus formában, naprakész állapotban térítésmentesen hozzáférhetőek.

### A nem független pályahálózat-működtetőre és az általa működtetett vasúti pályahálózatra vonatkozó eltérő rendelkezések

67/P. § (1) Ha a vasúti pályahálózatot nem független pályahálózat-működtető működteti, akkor az alapvető feladatok ellátása tekintetében az 52–56. §-t, az 59–66. §-t, valamint a 67/A–67/O. §-t az 67/P–67/V. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott feladatokat a nem független pályahálózat-működtető helyett a VPSZ látja el.

(3) A VPSZ által ellátott feladatok a következők:

- a) a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása, beleértve mind az egyes menetvonalak meghatározását, mind azok rendelkezésre állásának felmérését, mind pedig azok elosztását,

- b) nem független pályahálózat-működtető esetén a nem független pályahálózat-működtető által működtetett vasúti pályahálózathoz történő hozzáférése költségeinek a meghatározása,

- c) a Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum megállapítása, illetőleg a hozzáférésre jogosult által fizetendő hálózat-hozzáférési díjak összegének meghatározása, valamint a díjak beszedése, amely szolgáltatás nem minősül adóköteles tevékenységnek,

- d) a nem független pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatának kidolgozása.

(4) A nem független pályahálózat-működtető – a VPSZ (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében – a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint köteles

67/Q. § A nem független pályahálózat-működtető Hálózati Üzletszabályzatának tartalmaznia kell az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésére vonatkozó részletes szabályokat is.

### A kapacitáselosztás folyamata

67/R. § (1) A kapacitásigénylő a vasúti pályahálózat-kapacitásra, valamint a 2. mellékletben meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó igényét a VPSZ részére jelenti be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igénybejelentés ajánlattételre történő felhívásnak minősül, amelyre a Ptk. szabályai az irányadóak.

- a) a kapacitásigénylő rendelkezésére bocsátható vasúti pályahálózat-kapacitást, továbbá

és erről a nem független pályahálózat-működtetőt és a kapacitásigénylőt tizenöt napon belül értesíti.

(4) A nem független pályahálózat-működtetőt a (3) bekezdés szerinti értesítésben foglaltaknak megfelelő tartalommal a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítása tárgyában a kapacitásigénylővel szemben szerződéskötési kötelezettség terheli. Ha a szerződő felek a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól el kívánnak térni, a szerződés tervezetét a pályahálózat-működtető előzetes hozzájárulás céljából a vasúti igazgatási szerv részére megküldi. A szerződés a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól csak annyiban térhet el, ha a vasúti igazgatási szerv ehhez előzetesen hozzájárult. A létrejött szerződés egy-egy példányát a nem független pályahálózat-működtető köteles a vasúti igazgatási szerv és a VPSZ részére a mindkét fél által történő aláírástól számított tizenöt napon belül megküldeni.

(5) A nem független pályahálózat-működtető számára az összehangolási eljárással kapcsolatos feladatokat a VPSZ látja el.

(6) Ha a nem független pályahálózat-működtető a VPSZ-nek a (3) bekezdés szerinti értesítésében foglaltakkal nem ért egyet, a jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be.

67/S. § (1) A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság a vasúti pályahálózat-kapacitási igényét, valamint a 2. mellékletben meghatározott szolgáltatások igénybevételére vonatkozó tervét a VPSZ-nek bejelenti.

- b) az integrált vasúti társaság által történő igénybevételnek a – Hálózati Üzletszabályzat hálózat-hozzáférési díjszabási rendelkezéseinek megfelelően számított – belső hálózat-hozzáférési díját.

(3) Ha az integrált vasúti társaság a VPSZ-nek a (2) bekezdés szerinti értesítésében foglaltakkal nem ért egyet, a jogvitás eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújthat be.

67/T. § (1) Az integrált vasúti társaságnak az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésére a 21. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tevékenységet végző szervezeti egységei, és a vasúti pályahálózat működtetését ellátó szervezeti egysége közötti – a VPSZ által kidolgozott, és a vasúti igazgatási szerv által jóváhagyott – belső megállapodás alapján kerül sor.

(2) Az integrált vasúti társaságnak a 67/S. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghatározott belső hálózat-hozzáférési díjat a 21. §-ban foglaltaknak megfelelően kell a vállalkozó vasúti tevékenységet és a vasúti pályahálózat működtetését végző szervezeti egységei között elszámolni.

### A vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet

67/U. § (1) A VPSZ egyszemélyes gazdasági társaság, kizárólagos tulajdonosa a magyar állam.

(2) A tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a miniszter gyakorolja.

(3) A VPSZ működési engedélyt nem szerezhet és vasúti társaságban sem közvetlen, sem közvetett módon nem szerezhet tulajdonrészt, továbbá vasúti társasággal és annak kapcsolt vállalkozásával jogviszonyt – az e törvényben meghatározott feladatainak teljesítésével összefüggő jogviszonyok kivételével – csak a vasúti igazgatási szerv előzetes hozzájárulásával létesíthet.

67/V. § (1) A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója

- a) a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt, vasúti társasággal vagy annak kapcsolt vállalkozásával munkaviszonyt, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet,

- b) vasúti társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

- c) munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit olyan módon kell meghatározni, hogy a 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásával kapcsolatos ügyekben a független döntéshozatal biztosított legyen, továbbá

- d) munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogait és kötelezettségeit, valamint a munkavégzésének feltételeit – független döntéshozatali eljárás keretében – úgy kell meghatározni, hogy a 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátásával összefüggő döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el.

(2) A VPSZ vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága tagjának, vezető állású munkavállalójának, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalójának a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója

- a) a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyt nem létesíthet,

- c) vasúti társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető munkavállalója nem lehet,

- d) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságban vagy annak kapcsolt vállalkozásában részesedést nem szerezhet,

- e) kiszolgáló létesítmény üzemeltetését végző társaságnak vagy kapcsolt vállalkozásának vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető munkavállalója nem lehet.

(3) A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója, valamint a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatait ellátó munkavállalója köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele vagy közeli hozzátartozójával szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha jogviszonyának fennállása alatt ő vagy közeli hozzátartozója összeférhetetlen helyzetbe kerül. A vezető tisztségviselőt és a felügyelőbizottság tagját a tulajdonosi jogkör gyakorlója, a vezető állású munkavállalót, és a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalót pedig a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban szólítja fel az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha az összeférhetetlenség a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szűnik meg, akkor a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottság tagja, a vezető állású munkavállaló vagy a díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállaló jogviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

(4) A VPSZ a nem független pályahálózat-működtető számára nyújtott szolgáltatások ellenértékeként az általa elosztott vasúti pályahálózat-kapacitás után – a 79/D. § (1) bekezdés b) pont bd), be) és bf) alpontjára is figyelemmel – kiszámlázott hálózat-hozzáférési díj, valamint az elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a nem független vasúti pályahálózat-működtető közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben meghatározott hányadának megfelelő összegű megbízási díjra jogosult a nem független pályahálózat-működtetőtől. A nem független pályahálózat-működtető és a VPSZ közötti jogviszonyra a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a nem független vasúti pályahálózat-működtető közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A VPSZ vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalója feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a VPSZ e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni.

(6) A 67/P. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása során a VPSZ részére a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv egyedi utasítást nem adhat.

### Üzleti titok védelme

67/W. § A pályahálózat-működtető és a VPSZ vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója, továbbá díjszabási vagy kapacitáselosztási feladatot ellátó munkavállalója a feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a pályahálózat-működtető e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni.

68/F. § (1) Vasúti jármű csak vasúti társasággal vagy a vasúti pályahálózat működtetésében szerződés alapján közreműködő szervezettel fennálló munkaviszony keretében vezethető.

69. § A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:

- 1. működési engedély és ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása, a működési engedély, ideiglenes működési engedély feltételei fennállásának ellenőrzése,

- 2. a működési engedélyhez nem kötött vasúti tevékenység és a pályahálózat-működtetés bejelentés tudomásulvételéről szóló értesítés,

- 3. nyilvántartás vezetése a működési engedélyekről, valamint a tudomásul vett bejelentésekkel rendelkező vasúti társaságokról,

- 4. a Bizottság felkérésére együttműködés a 2012/34/EU irányelv III. melléklete módosítása előkészítésében,

- 5. a vasúti közlekedési piac felügyelete,

- 6. a vasúti közlekedési piac fejlődésének nyomon követése, elemzése és értékelése,

- 7. döntés a 79/B. § (1) bekezdése szerinti jogvitás ügyekben,

- 8. a pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételei meglétének ellenőrzése,

- 9. annak ellenőrzése, hogy a hálózati üzletszabályzat nem tartalmaz-e diszkriminatív rendelkezéseket vagy nem ruházza-e fel a pályahálózat-működtetőt olyan mérlegelési jogkörrel, amelyet fel lehetne használni a kapacitásigénylőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre,

- 10. a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározottak szerint a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok panaszainak kezelése,

- 11. a Bizottság felkérésére részvétel a Bizottságnak a vasúti piac nyomon követésére vonatkozó feladatában,

- 12. a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint a piaci szegmensek listájának ellenőrzése,

- 13. a Bizottság felkérésére részvétel a Bizottságnak a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott késési kategóriák és alkategóriák módosításaira vonatkozó feladatában,

- 14. a 67/L. § szerinti foglalási díj tekintetében a feltételek és a hátrányos megkülönböztetés ellenőrzése,

- 15. az 59. § (1) bekezdése szerinti keretmegállapodások jóváhagyása,

- 16. a 60. § (2) bekezdése szerinti keretmegállapodások jóváhagyása,

- 17. a 64. § (5) bekezdése szerint a díj további felszámításának jóváhagyása,

- 18. az érintett szervezetek vagy a nemzetközi személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vállalkozó vasúti társaság kérelmére indult eljárásban annak megállapítása, hogy a nyújtani tervezett szolgáltatás fő célja a különböző EGT-tagállamokban található állomások közötti személyszállítás-e,

- 19. a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetésének vizsgálata nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás bevezetésére tekintettel,

- 20. a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében a személyszállítási törvényben meghatározott pénzügyi ellentételezési kötelezettség megállapítása,

- 21. a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése,

- 22. a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatának, és a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a pályahálózat-működtető között a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete,

- 23. integrált vasúti társaság 67/T. § (1) bekezdése szerinti belső megállapodásának jóváhagyása, az abban foglaltak ellenőrzése, valamint annak megsértése esetén mérlegelési jogkörben bírság alkalmazása,

- 24. a térségi és az elővárosi pályahálózat kijelölése, valamint – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a pályahálózat-működtető, a hozzáférésre jogosult vagy a VPSZ kérelme alapján döntés nyílt hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről,

- 25. a vasúti társaság személyszállítási üzletszabályzatának, valamint a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatának jóváhagyása,

- 26. külön jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok ellátása,

- 27. a miniszter részére a vasúti közlekedési alágazatra vonatkozó, a miniszter által előírt adatszolgáltatások teljesítése,

- 28. a 85/B. § (3) bekezdésében és 85/E. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása,

- 29. a keretszerződésben, illetve a hálózat-hozzáférési szerződésben a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltaktól történő eltéréshez való hozzájárulásra irányuló kérelemről való döntés,

- 30. mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

### A vasúti igazgatási szerv vezetője

70. § (1) A vasúti igazgatási szerv vezetőjét – a miniszter javaslatára–a miniszterelnök öt évre nevezi ki. A vasúti igazgatási szerv vezetője egy alkalommal ismételten kinevezhető.

(2) A vasúti igazgatási szerv vezetője tisztségére nem kell pályázatot kiírni. A vasúti igazgatási szerv vezetőjének olyan személy nevezhető ki, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglalt követelményeken túl

- a) legalább hároméves vasúti vagy egyéb hálózati iparági területen szerzett gyakorlattal rendelkezik vagy

- b) legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkezik a közigazgatásban.

71. § (1) A vasúti igazgatási szerv vezetőjét miniszterelnök menti fel.

(2) A vasúti igazgatási szerv vezetőjének felmentésére kizárólag a vasúti igazgatási szerv döntéséhez nem kapcsolódó ok miatt kerülhet sor.

72. § A vasúti igazgatási szerv vezetője gyakorolja a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört.

### A vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselője

73. § (1) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője részére nem engedélyezhető további munkaviszony vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése vasúti társasággal.

(2) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője az öröklés kivételével vasúti társaságban tulajdoni részesedést nem szerezhet.

(3) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől vagy a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.

(5) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője felmentésére kizárólag a vasúti igazgatási szerv döntéséhez nem kapcsolódó ok miatt kerülhet sor.

74. § (1) A 73. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője nem vehet részt döntés előkészítésében és meghozatalában az olyan vállalkozásokat érintő esetekben, amelyekkel az eljárás megkezdését megelőző egy év során kapcsolatban állt.

(2) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője kinevezésekor, valamint évente nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a 73. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések teljesüléséről.

75. § A vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselője ezen jogviszonya megszűnését követően egy évig sem pályahálózat-működtetővel, sem vállalkozó vasúti társasággal, sem a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt. A vasúti igazgatási szerv e korlátozás alapján ellenértéket köteles fizetni a kormánytisztviselőnek, amelynek mértékére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény versenytilalmi megállapodásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

### A vasúti igazgatási szerv eljárására vonatkozó közös szabályok

76. § (1) A vasúti igazgatási szerv kérelemre induló eljárásáért a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének határideje hat hét. A határidő a jogvitás eljárásban nem hosszabbítható meg.

(3) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a vasúti igazgatási szerv a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel.

77. § (1) A vasúti igazgatási szerv jogosult a működési engedélyben meghatározott, valamint a bejelentésre kötelezett tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni.

(2) A vasúti igazgatási szerv a feladatai ellátásához szükséges információk és adatok (beleértve az üzleti titkot is) szolgáltatására, iratok bemutatására kötelezheti indítványra vagy hivatalból a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása által érintett valamennyi szervezetet, a pályahálózat-működtetőket, a VPSZ-t, a kapacitásfoglalásra jogosultakat, a vállalkozó vasúti társaságokat, a kiszolgáló létesítmények üzemeletetőit, a fejlesztési közreműködőket, valamint a közlekedésszervezőt.

(3) A (2) bekezdés szerinti információkat a vasúti igazgatási szerv által meghatározott – egy hónapnál nem hosszabb – ésszerű határidőn belül a vasúti igazgatási szerv rendelkezésére kell bocsátani. Az adatszolgáltatásra nyitva álló határidő kivételes esetben – kérelemre – legfeljebb két héttel meghosszabbítható.

(4) A vasúti igazgatási szerv jogosult az adatszolgáltatás nem teljesítése esetén a piacfelügyeleti eljárás keretében alkalmazható intézkedéseket – beleértve a bírság kivetését is – alkalmazni. Az információ magába foglal minden olyan adatot, amelyet a vasúti igazgatási szerv jogorvoslati feladata és a vasúti szolgáltatások piacán zajló verseny figyelemmel kísérésére vonatkozó feladat keretében kér. Ebbe a statisztikai és a nyomonkövetéshez szükséges adatok is beletartoznak, kivéve a Központi Statisztikai Hivatal által gyűjtött egyedi adatokat.

(5) Ha valamely adat szolgáltatása, irat bemutatása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem vagy nem megfelelően nyújtja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyítást kérő fél terhére értékelni nem lehet. Ebben az esetben a vasúti igazgatási szerv a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.

78. § (1) A bíróság közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata keretében a vasúti igazgatási szerv határozatát megváltoztathatja.

(2) A vasúti igazgatási szervnek a 69. § 6. és 21. pontjában meghatározott tárgykörökben hozott határozatával szemben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.

(3) A vasúti igazgatási szerv közzéteszi a 69. § 1., 5., 7., 14. 17., 18., 21. és 25. pontja szerinti eljárásokban hozott határozatait azzal, hogy a közzététel kiterjed a Hálózati Üzletszabályzat, a keretmegállapodás, a belső megállapodás, valamint az üzemi menetrend szövegére is. A közzétett határozat nem tartalmazhatja az érdekeltek által előzetesen – indokoltan – üzleti titoknak minősített adatokat.

### A vasúti igazgatási szerv ellenőrzési tevékenysége

79. § A vasúti igazgatási szerv jogosult a pályahálózat-működtetőknél, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjénél vagy a vállalkozó vasúti társaságoknál ellenőrzéseket végezni annak vizsgálata érdekében, hogy azok megfelelnek-e a 21. §-ban megállapított, a számviteli elkülönítésre vonatkozó rendelkezéseknek. E tekintetben a vasúti igazgatási szerv jogosult az előírásoknak való megfelelés vizsgálatához szükséges tájékoztatás adására kötelezni a pályahálózat-működtetőt, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjét, továbbá minden olyan vállalkozást vagy gazdasági társaságot, amely vállalkozó vasúti társasági vagy pályahálózat-működtetői feladatokat lát el. A vasúti igazgatási szerv felhívására a pályahálózat-működtető, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője, továbbá minden olyan vállalkozás vagy gazdasági társaság, amely vállalkozó vasúti társasági vagy pályahálózat-működtetői feladatokat lát el, rendelkezésre bocsátja a számviteli elkülönítésnek és az önálló belső mérlegkészítésnek a szabályairól szóló rendeletben meghatározott számviteli adatokat. Az állami támogatással kapcsolatos kérdésekért felelős hatóság meglévő hatásköreinek sérelme nélkül, a vasúti igazgatási szerv ezekből a beszámolókból is következtetéseket vonhat le az állami támogatásokra vonatkozóan, és ezekről jelentést tesz az illetékes hatóságoknak.

### A vasúti igazgatási szerv együttműködése a külföldi hatóságokkal

79/A. § (1) A vasúti igazgatási szerv információt cserélhet a más EGT-tagállamokban működő nemzeti szabályozó szervezetekkel, a Bizottsággal és az Európai Vasúti Ügynökséggel a tevékenységéről, a döntéshozatali elveiről és gyakorlatáról, abból a célból, hogy a vasúti szabályozás döntéshozatali elvei az EGT-n belül összehangolhatók legyenek. E célból részt vehet az igazgatási szervek 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott hálózatában.

(2) A vasúti igazgatási szerv részt vehet az EGT-tagállamokban működő nemzeti szabályozó szervezetek olyan együttműködésében, amelynek célja, hogy közös elveket és gyakorlatokat dolgozzanak ki a feladataik ellátása és döntéseik meghozatalára vonatkozóan.

(3) A vasúti igazgatási szerv részt vehet olyan tevékenységben, amelynek célja, hogy az igazgatási szervezetek felülvizsgálják az együttműködő pályahálózat-működtetők olyan határozatait és gyakorlatait, amelyek a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek felelnek meg, vagy más módon elősegítik a nemzetközi vasúti árufuvarozást.

(4) Nemzetközi menetvonallal kapcsolatos hozzáférési vagy díjképzési ügyekre vonatkozó panasz vagy hivatalból indult eljárás esetén, valamint a nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos piaci verseny ellenőrzése keretében a vasúti igazgatási szerv konzultációt folytat valamennyi olyan EGT-tagállam igazgatási szervezetével, amelyen a szóban forgó nemzetközi menetvonal keresztülhalad, illetve – adott esetben – a Bizottsággal, és határozatának meghozatala előtt ezektől az igazgatási szervezetektől megkéri az összes szükséges információt.

79/B. § (1) A kapacitásfoglalásra jogosult, a hozzáférésre jogosult vagy a nem független pályahálózat-működtető a vasúti igazgatási szervnél jogvitás eljárás megindítását kérelmezheti, ha álláspontja szerint:

- a) a Hálózati Üzletszabályzat valamely rendelkezése ellentétes a megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével,

- b) a pályahálózat-működtető vagy a VPSZ megsértette a Hálózati Üzletszabályzatban megállapított valamely kötelezettségét,

- c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó eljárás során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye jogszabálysértő vagy ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,

- d) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó eseti igénybejelentés elintézése során eljárási szabálysértés történt vagy annak eredménye jogszabálysértő, vagy ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,

- e) a Díjképzési Módszertan ellentétes az e törvényben, vagy a hálózat-hozzáférési díjképzési rendszerek kereteiről, a díjak képzésének, alkalmazásának, a díjképzési elvek alóli kivételek kezeléséről, a biztosítható kedvezmények, valamint a kiegyenlítő juttatások nyújtásának alapvető szabályairól, a Díjképzési Módszertanra és a Díjszámítási Dokumentumra vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben foglaltakkal,

- f) a Díjszámítási Dokumentum vagy a Hálózati Üzletszabályzatban szereplő díjak, kedvezmények és felárak nem az e törvényben vagy a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően kerültek meghatározásra, vagy a Hálózati Üzletszabályzatban nem a Díjszámítási Dokumentumban meghatározott díjak szerepelnek,

- g) valamely szerződő fél megsértette a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés tárgyában kötött szerződést, vagy a menetvonal igénybevételéért fizetendő hálózat-hozzáférési díj mértéke jogszabálysértően vagy a Hálózati Üzletszabályzatba ütköző módon került megállapításra,

- h) a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének döntése, az általa alkalmazott díjak ellentétesek a megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével, vagy

- i) a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a 67/O. § (6) bekezdése szerinti információkat határidőre nem szolgáltatta vagy nem megfelelően szolgáltatta a pályahálózat-működtető vagy a VPSZ részére.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és d)–i) pontja szerinti esetekben a kérelmet a jogsértésről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. A c) pont szerinti kérelmet az üzemi menetrendtervezet külön jogszabály szerinti közzétételét követő tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

(4) A kérelemhez a kérelmező csatolja a rendelkezésére álló, az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékokat és egyéb dokumentumokat, nyilatkozatot arról, hogy ugyanazon ügyben polgári peres eljárás nincs folyamatban, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(5) Ha a kérelem előterjesztését megelőzően az előterjesztett ügyben polgári pert indítottak, a vasúti igazgatási szerv az eljárást megszünteti.

(6) Ha a vasúti igazgatási szervnél jogvitás eljárást kérelmeztek, ugyanabban az ügyben utóbb közvetlenül nem lehet bírósághoz fordulni.

79/C. § (1) A jogvitás eljárást kérelmező ügyfél a kérelemben bizonyítási indítványt is előterjeszthet.

(2) Ha a vasúti igazgatási szerv a bizonyítási indítványnak helyt ad, lefolytatja az annak megfelelő bizonyítást. A bizonyítás sikertelenségét a bizonyítást kérő fél terhére kell értékelni.

(3) A vasúti igazgatási szerv indítványra vagy hivatalból a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása által érintett valamennyi szervezetet, valamint a kiszolgáló létesítmények üzemeltetőjét adatok (beleértve az üzleti titkot is) szolgáltatására, iratok bemutatására kötelezheti. Ha valamely adat szolgáltatása, irat bemutatása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem vagy nem megfelelően nyújtja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyítást kérő fél terhére értékelni nem lehet. Ebben az esetben a vasúti igazgatási szerv a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.

(4) Ha az ügyfél az eljárást, így különösen a bizonyítást rosszhiszemű magatartásával akadályozza, a vasúti igazgatási szerv bírságot alkalmazhat vele szemben.

79/D. § (1) A vasúti igazgatási szerv a jogvitás ügyben hozott határozatában

- a) elutasítja az alaptalan kérelmet és dönt az eljárással kapcsolatos költségek viseléséről vagy

- b) megállapítja a jogsértés megtörténtét, és

- ba) a jogsértőt kötelezi az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére,

- bb) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására,

- bc) módosítja a Hálózati Üzletszabályzat jogszabályba ütköző rendelkezését,

- bd) a 79/B. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti a Díjképzési Módszertan módosítását, és a módosított Díjképzési Módszertan alapján új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,

- be) a 79/B. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jogvita esetén elrendelheti új Díjszámítási Dokumentum készítését, valamint annak megfelelő díjszabási rendszer Hálózati Üzletszabályzatban való meghirdetését,

- bf) a pályahálózat-működtető részére fizetendő (elszámolandó) díjakkal kapcsolatos jogvita esetén megtiltja a jogszerűtlen ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapítja a jogszerű ellenértéket és kötelezheti a vasúti társaságot a jogszerű ellenérték alkalmazására,

- bg) a vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben foglaltak szerint bírságot szab ki.

(3) Ha a vasúti igazgatási szerv az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, így különösen a Gazdasági Versenyhivatalnak (a továbbiakban: versenyhatóság) jelezni.

(4) Ha megállapítható, hogy e törvény szabályainak megszegése miatt ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog- vagy érdeksérelem következne be vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket, a vasúti igazgatási szerv a folyamatban lévő ügyben – kérelemre vagy hivatalból – elrendelt ideiglenes intézkedésként

### A vasúti piac felügyelete

79/E. § (1) A vasúti igazgatási szerv – a versenyhatóság hatáskörének sérelme nélkül – a vasúti közlekedési piac zavartalan, eredményes működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint a kapacitásigénylőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében hatósági jogkörében piacfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet végez.

(2) A vasúti igazgatási szerv a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri a vasúti közlekedési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a vasúti igazgatási szerv határozataiban, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít.

(3) A vasúti igazgatási szerv a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során hivatalból is ellenőrizheti a 79/B. § (1) bekezdésében meghatározottakat, valamint ellenőrzi, hogy a hálózati üzletszabályzat tartalmaz-e diszkriminatív rendelkezéseket vagy felruházza-e a pályahálózat-működtetőt vagy a VPSZ-t olyan mérlegelési jogkörrel, amelyet fel lehet használni a kapacitásfoglalásra jogosultakkal szembeni hátrányos megkülönböztetésre.

(4) A vasúti igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenysége során szakértőt vehet igénybe. A szakértőre a vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.

(5) A vasúti igazgatási szerv felügyeleti és ellenőrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet.

79/F. § (1) Ha a vasúti igazgatási szerv a piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység végzésével, a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáféréssel, a 85/E. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítésével, a számviteli elkülönítéssel, valamint a keresztfinanszírozás tilalmával kapcsolatosan e törvényben, külön jogszabályban, a vasúti igazgatási szerv határozatában, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott valamely kötelezettség megsértését, akkor

- a) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére,

- b) a vasúti piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben foglaltak alapján bírságot szab ki,

- c) a tevékenység végzésének feltételeit megállapítja,

- d) a jogsértő magatartás folytatását megtiltja.

(2) A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén – ha az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények nem vezettek eredményre – a vasúti igazgatási szerv felfüggesztheti vagy visszavonhatja a működési engedélyt.

(3) A vasúti igazgatási szerv biztosítja, hogy a pályahálózat-működtető által megállapított hálózat-hozzáférési díjak megfeleljenek a Hálózati Üzletszabályzat díjképzési elvekkel és díjakkal foglalkozó szakasz rendelkezéseinek, és hátrányos megkülönböztetéstől mentesek legyenek. A hálózat-hozzáférési díjak mértékéről szóló tárgyalások csak a vasúti igazgatási szerv képviselőinek jelenlétében folyhatnak. A vasúti igazgatási szerv a tárgyalás folytatását megtilthatja, ha a tárgyalás bármely vasúti társaságra nézve hátrányos megkülönböztetésre vezet.

(4) A vasúti igazgatási szerv legalább kétévente egyeztetést folytat a vasúti áru- és személyszállítási szolgáltatások igénybevevőinek képviselőivel, hogy figyelembe vegye a vasúti piacra vonatkozó álláspontjukat.

(5) A vasúti igazgatási szerv szorosan együttműködik a közlekedési hatósággal. E hatóságok közösen keretet alakítanak ki az információk megosztásához és az együttműködéshez, amelynek célja a vasúti piacon a versenyre vagy a biztonságra gyakorolt káros hatások megelőzése. Ennek a keretnek magában kell foglalnia egy eljárást, amelynek révén a vasúti igazgatási szerv ajánlásokkal látja el a közlekedési hatóságot az olyan kérdések tekintetében, amelyek érinthetik a versenyt a vasúti piacon, valamint amelynek révén a közlekedési hatóság ajánlásokkal látja el az vasúti igazgatási szervet az olyan kérdések tekintetében, amelyek befolyásolhatják a biztonságot. Az egyes hatóságok saját hatáskörbe tartozó területen belüli függetlenségének sérelme nélkül az érintett hatóság határozatainak meghozatala előtt megvizsgál minden ajánlást. Ha az illetékes hatóság úgy határoz, hogy eltér ezektől az ajánlásoktól, indokolnia kell az ajánlástól való eltérést.

### Együttműködés a versenyhatósággal

79/G. § (1) A vasúti igazgatási szerv és a versenyhatóság a vasúti közlekedési piacon folyó versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, valamint az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen

- a) a 79/B. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti jogvitás ügy,

- b) a vasúti közlekedési piac felügyelete,

- c) integrált vasúti társaság belső megállapodásának jóváhagyása,

- d) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának, valamint a Hálózati Üzletszabályzat szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete

során.

(2) A vasúti igazgatási szerv és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek és az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. Az átvevő hatóság biztosítja, hogy a részére átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyen védelemben az átadó hatóságnál részesültek.

(3) A vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott eljárása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot és az ügyfelet tájékoztatja.

(4) A vasúti igazgatási szerv, valamint a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.

(5) A közlekedési hatóság a biztonsági hatósági feladatai végrehajtása során bármikor kérheti a pályahálózat működtető, vállalkozó vasúti társaságok vagy más minősített testületek műszaki-technikai segítségnyújtását.

#### 83. §

### XV. Fejezet — EGYES VASÚTI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

### Az iparvágányra vonatkozó eltérő rendelkezések

85. § (1) Az iparvágányra a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(2) A kizárólag iparvágányon vasúti tevékenységet folytató integrált vasúti társaságra az (1) bekezdés mellett a 21. §-t sem kell alkalmazni.

(3) A 68/F. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy iparvágányon vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.

(4) A saját célú vasúti pályahálózatra készített és a közlekedési hatóság által jóváhagyott vasúti társasági szolgálati utasítások hatálya kiterjed az iparvágányokra is.

85/A. § (1) A kizárólag iparvágányt működtető pályahálózat-működtető, a kizárólag az iparvágányon vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag az iparvágányon vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag az iparvágányon vasúti vontatást végző vasúti társaság tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal a tevékenység folytatásának szándékára irányuló kérelmét a vasúti igazgatási szervhez és a közlekedési hatósághoz benyújtotta, és a tevékenység megkezdését a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított 8 napon belül nem tiltotta meg.

(2) A kizárólag iparvágányt működtető pályahálózat-működtető, a kizárólag az iparvágányon vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag az iparvágányon vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag az iparvágányon vasúti vontatást végző vasúti társaság tevékenységét vasútbiztonsági engedély birtokában is végezheti, amelynek birtokában a műszaki engedélyezési eljárásokban a vasúti pálya és tartozékai használatbavételi engedélye határozatlan ideig érvényes.

(3) Iparvágányon vasúti árufuvarozást vasúti árufuvarozási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság végezhet.

(4) Iparvágányon vontatási szolgáltatást vasúti vontatási szolgáltatási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság végezhet.

(5) Iparvágányon vasúti személyszállítási szolgáltatás nem nyújtható, személyközlekedés csak a saját célú vasúti pályahálózat tulajdonosa, használója érdekében történhet a közlekedési hatóság előzetes jóváhagyásával.

85/B. § (1) Az egymáshoz kapcsolódó iparvágányok működtetői kötelesek egymás iparvágányaihoz megkülönböztetéstől mentesen és átlátható módon a szabad hozzáférést biztosítani.

(2) Az iparvágányt működtető pályahálózat-működtető megkülönböztetés nélkül, egyenlő feltételekkel biztosítja a vasúti társaságoknak az iparvágányhoz csatlakozó kiszolgáló létesítményhez való hozzáférést, ha a kiszolgáló létesítmény kizárólag az iparvágányon keresztül közelíthető meg.

(3) Az e §-ban meghatározott kötelezettség megszegése esetén a piac felügyeletére vonatkozó feladat- és hatáskörében a vasúti igazgatási szerv jár el.

### A saját célú vasúti pályahálózatra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/C. § (1) A saját célú vasúti pályahálózatra a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a nyílt hozzáférésre, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(2) A kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti tevékenységet folytató integrált vasúti társaságra az (1) bekezdés mellett a 21. §-t sem kell alkalmazni.

(3) A 68/F. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy saját célú vasúti pályahálózaton vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.

85/D. § (1) A kizárólag saját célú vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtető, a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti vontatást végző vasúti társaság tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal a tevékenység folytatásának szándékára irányuló kérelmét a vasúti igazgatási szervhez és a közlekedési hatósághoz benyújtotta, és a tevékenység megkezdését vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül nem tiltotta meg.

(2) A kizárólag saját célú vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtető, a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag saját célú vasúti pályahálózaton vasúti vontatást végző vasúti társaság tevékenységét vasútbiztonsági engedély birtokában is végezheti, amelynek birtokában a külön jogszabályban meghatározott műszaki engedélyezési eljárások tekintetében a vasúti pálya és tartozékai használatbavételi engedélye határozatlan ideig érvényes.

(3) Saját célú vasúti pályahálózaton vasúti árufuvarozást vasúti árufuvarozási működési engedéllyel rendelkező, vontatási szolgáltatást vasúti vontatási szolgáltatási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság végezhet.

(4) Saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyszállítási szolgáltatás nem végezhető, arra vasúti személyszállítási engedély nem adható ki. Saját célú vasúti pályahálózaton személyközlekedés csak a saját célú vasúti pályahálózat tulajdonosa, használója érdekében történhet a közlekedési hatóság jóváhagyásával.

85/E. § (1) Az egymáshoz kapcsolódó saját célú vasúti pályahálózatokat működtető pályahálózat-működtetők kötelesek egymás saját célú vasúti pályahálózataihoz megkülönböztetéstől mentesen és átlátható módon a szabad hozzáférést biztosítani.

(2) Saját célú vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtető megkülönböztetés nélkül, egyenlő feltételekkel biztosítja a vasúti társaságoknak a saját célú pályahálózathoz csatlakozó kiszolgáló létesítményhez való hozzáférést, ha a kiszolgáló létesítmény kizárólag a saját célú vasúti pályahálózaton keresztül közelíthető meg.

(3) Az e §-ban meghatározott kötelezettség megszegése esetén a piac felügyeletére vonatkozó feladat- és hatáskörében a vasúti igazgatási szerv jár el.

### A kisvasútra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/F. § (1) A kisvasútra a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(2) A kisvasúti pályahálózatra, valamint a pályahálózaton közlekedő vasúti járművekre vonatkozóan a 36/I. § (5) bekezdését azzal eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felügyeleti díj mértéke az ott meghatározott díjtételek 20%-a. A 36/I. § (5) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a vasúti járművek gyártását, javítását végző szervezet a vasúti járművet üzemben tartó vasúti társaság.

(3) A kisvasút tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal a tevékenység folytatásának szándékára irányuló kérelmét a vasúti igazgatási szervhez és a közlekedési hatósághoz benyújtotta, és a tevékenység megkezdését vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül nem tiltotta meg.

(4) A kisvasutakon nyújtott vállalkozó vasúti tevékenység nem keletkeztet az országos jelentőségű vasútvonalat működtető pályahálózat-működtetőnél nem független pályaműködtetői státuszt.

(5) A 68/F. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kisvasúton vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.

### A múzeumvasútra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/G. § (1) A múzeumvasútra a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(2) A múzeumvasútra, valamint a múzeumvasút pályahálózatán közlekedő vasúti járművekre vonatkozóan a 36/I. § (5) bekezdését azzal eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felügyeleti díj mértéke az ott meghatározott díjtételek 20%-a. A 36/I. § (5) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a vasúti járművek gyártását, javítását végző szervezet a vasúti járművet üzemben tartó múzeum vagy muzeális intézmény.

(3) A múzeumvasút tevékenységét csak akkor kezdheti meg, ha a tevékenység megkezdése előtt legalább harminc nappal a tevékenység folytatásának szándékára irányuló kérelmét a vasúti igazgatási szervhez és a közlekedési hatósághoz benyújtotta, és a tevékenység megkezdését vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül nem tiltotta meg.

(4) A 68/F. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy múzeumvasúton vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.

### A városi, a helyi és a különálló elővárosi pályahálózatra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/H. § (1) A városi, a helyi és a különálló elővárosi pályahálózatra, amelyen kizárólag vasúti személyszállítási szolgáltatás történik a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

(2) A 68/F. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy városi, helyi és a különálló elővárosi vasúti pályahálózaton vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.

(3) A városi, helyi és a különálló elővárosi vasúti pályahálózaton vasúti személyszállítást végző vasúti jármű vezetése esetén a 68/F. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

(4) A városi, helyi és a különálló elővárosi vasúti pályahálózatra vonatkozóan a 43. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

### A felszín alatti vasúti pályahálózatra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/I. § (1) Az országos, a térségi, az elővárosi, városi és helyi vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pálya és tartozékainak létesítője jogerős hatósági építési és műszaki engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant – annak felszíne alatt – felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemeltetésére igénybe venni (a továbbiakban: felszín alatti vasút-létesítési jog).

(2) A felszín alatti vasúti pálya és tartozékainak létesítése és üzemeltetése fontos közérdekű tevékenység. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az igénybevételt.

(3) Az (1) bekezdés alapján létesülő felszín alatti vasúti pályának és tartozékainak tulajdonjoga önálló ingatlanként a 38–41. §-ban meghatározott személyt illeti meg. A felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítése egyebekben nem érinti a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonjogát.

(4) Nem illeti meg elővásárlási jog

- a) az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pálya és tartozékai tulajdonosát a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlanra,

- b) a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pályára és tartozékaira.

(5) E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasúti pálya létesítőjén

- a) a vasúti pálya hatósági építési és műszaki engedély jogosultját,

- b) városi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében annak tulajdonosát,

- c) az országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a pályahálózat-működtetőt

kell érteni.

(6) A felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét

- a) országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a miniszter,

- b) városi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi önkormányzat)

rendeletben hirdeti ki.

85/J. § (1) A felszín alatti vasúti pálya létesítője a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan igénybevételéről – a 85/I. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti rendelet hatálybalépését követően és az igénybevételt legalább harminc nappal megelőzően – írásban értesíti az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát. Társasház esetén a társasház közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a lakásszövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt is értesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is értesíteni kell.

(2) Ha a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásának megfelelő, és ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes.

(3) A kártalanítás módjáról és mértékéről a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének az ingatlan tulajdonosával a kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. A kártalanítást – a felek eltérő megállapodásának hiányában – pénzben kell megfizetni.

(4) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a kisajátítási hatóság állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított negyvenöt napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.

(5) A kisajátítási hatóság eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

85/K. § (1) Ha a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a felszín alatti vasúti pálya létesítője az ingatlan megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.

(2) Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésének joga a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Ha a tulajdonos az itt meghatározott feltételek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.

(3) A kisajátított ingatlan országos jelentőségű vasútvonalak közé tartozó vasúti pálya esetén az állam, városi, elővárosi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetében pedig annak a helyi önkormányzatnak (a fővárosban a fővárosi önkormányzatnak) a tulajdonába kerül, amelynek területén a felszín alatti vasúti pálya létesült vagy létesülni fog.

85/L. § (1) A felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő felszín alatti vasúti pálya létesítésével és üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a felszín alatti vasúti pálya létesítője a (2)–(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.

(2) Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a 85/I. § (6) bekezdésében meghatározott rendelet hatálybalépését követően építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben a felszín alatti vasút-létesítési jogra tekintettel megszabott feltételek megsértésével emelték.

(3) Az esedékessé vált kártalanításról a felszín alatti vasúti pálya létesítőjének meg kell kísérelni egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a felszín alatti vasúti pálya létesítője a kártalanítás esedékessé válásától számított harminc napon belül szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak fizetni.

(4) A károsult az esedékessé vált, de határidőben nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a felszín alatti vasút létesítője ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

(5) A felszín alatti vasúti pálya létesítésével és üzemeltetésével okozott egyéb károk megtérítésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

### A vasút-villamosra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/M. § A vasúti személyszállítási szolgáltatást vasút-villamossal nyújtó vasúti társaság a nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot a pályahálózat-működtetővel kötött szerződés alapján használhatja.

### A stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózatokra vonatkozó eltérő rendelkezések

85/N. § (1) A miniszter értesíti a Bizottságot a stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózatoknak a (3) bekezdésben meghatározott rendelkezések hatálya alól történő kivonására irányuló szándékról. Ha a Bizottság jóváhagyja a hatály alóli kivonást, a miniszter értesíti erről az adott pályahálózat-működtetőt és az igazgatási szervet.

(2) Ha bármely változás következne be a mentesített pályahálózat hosszában, a kihasználtság vagy szállítási forgalom mértékében, a pályahálózat-működtető köteles értesíteni erről a minisztert.

(3) Az e § szerinti eljárást követően nem kell alkalmazni

- a) a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t a vasúti piac működése szempontjából stratégiai jelentőséggel nem bíró helyi és térségi vasúti pályahálózatokra,

- b) a nyílt hozzáférésre, a kapacitáselosztásra és a hálózat hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t a vasúti piac működése szempontjából stratégiai jelentőséggel nem bíró helyi vasúti pályahálózatokra.

### Honvédelmi saját célú vasúti pályákra és honvédelmi vasúti tevékenységre vonatkozó eltérő rendelkezések

85/O. § A Magyar Honvédség a honvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos vasúti tevékenysége során a működési engedélyre vonatkozó 6–9/D. §-t, a pályahálózat-működtető üzleti tervére vonatkozó 12–13. §-t, a nyílt hozzáférésre, a számviteli elkülönítésre vonatkozó 21. §-t, a biztonságirányítási rendszerre és a biztonsági szervezetre vonatkozó 32–32/A. §-t, a vasútbiztonsági tanúsítványra és engedélyre vonatkozó 33–35. §-t, a kapacitáselosztásra és a hálózat-hozzáférési díjakra vonatkozó 49–67/W. §-t, a felügyeleti díjakra vonatkozó 9/E. §-t, a 35. § (5)–(5a) bekezdését, valamint a jogvitás eljárásra vonatkozó 79/B–79/D. §-t nem kell alkalmazni.

### GYSEV Zrt.-re és FHÉV Zrt.-re vonatkozó eltérő rendelkezések

85/P. § A 3/B. § (1) bekezdésétől eltérően a 4. mellékletben meghatározott országos jelentőségű vasútvonalak fenntartására, valamint erre gazdasági társaság alapítására és kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket a GYSEV Zrt.-re és a FHÉV Zrt.-re nem kell alkalmazni.

### XVI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

### HATÁLYBALÉPÉS

86. § (1) Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba

- a)–h)

(2)–(4)

87. § (1) Az a

- a) pályahálózat-működtető,

- b) kizárólag az iparvágányon vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag az iparvágányon vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag az iparvágányon vasúti vontatást végző vasúti társaság,

- c) kizárólag a saját célú vasúti pályahálózaton vasúti áruszállítást végző vasúti társaság, a kizárólag a saját célú vasúti pályahálózaton vasúti személyközlekedtetést végző vasúti társaság és a kizárólag a saját célú vasúti pályahálózaton vasúti vontatást végző vasúti társaság,

- d) kisvasutat üzemeltető,

- e) múzeumvasutat üzemeltető,

amely a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Vtvmódtv1.) hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkezik, 2015. december 1-jéig köteles a vasúti igazgatási szerv részére bejelenteni, ha tevékenységét változatlan formában tovább kívánja folytatni.

(2) Annak a vasúti társaságnak, amely nem nyilatkozik az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a működési engedélye 2015. december 31-én hatályát veszti.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott vasúti társaságnak a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor működési engedély iránti eljárása van folyamatban, az eljárás a Vtvmódtv1. erejénél fogva bejelentési eljárásra módosul, és a vasúti társaság által megfizetett működési engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó igazgatási-szolgáltatási díjat a vasúti igazgatási szerv száznyolcvan napon belül visszautalja.

(4) A 2015. december 31-én tudomásul vett bejelentéssel rendelkező vasúti társaságok bejelentései hatályban maradnak.

87/A. § (1) Az a

- a) kizárólag iparvágányt működtető pályahálózat-működtető,

- b) kizárólag saját célú vasúti pályahálózatot működtető pályahálózat-működtető,

- c) kisvasutat üzemeltető,

- d) múzeumvasutat üzemeltető,

amely a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor vasútbiztonsági engedéllyel rendelkezik, 2015. december 1-jéig köteles a közlekedési hatóság részére bejelenteni, hogy tevékenységét változatlan formában tovább kívánja folytatni.

(2) Annak a vasúti társaságnak, amely nem nyilatkozik az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a vasútbiztonsági engedélye 2015. december 31-én hatályát veszti.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott vasúti társaságnak a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor vasútbiztonsági engedély kiadása iránti eljárása van folyamatban, az eljárás a Vtvmódtv1. erejénél fogva bejelentési eljárásra módosul, és a vasúti társaság által megfizetett vasútbiztonsági engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó igazgatási-szolgáltatási díjat a közlekedési hatóság száznyolcvan napon belül visszautalja.

87/B. § (1) Az a pályahálózat-működtető, amely a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor működési engedéllyel rendelkezik, 2015. október 31-ig köteles a vasúti igazgatási szerv részére a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasságával kapcsolatos követelményeknek bizonyítására szolgáló, a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott dokumentumokat benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a közlekedési hatóság a 87/A. § (1) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott pályahálózat-működtetők esetén 500 000 forint összegű, a 87/A. § (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott vasúti szervezetek esetén 100 000 forint összegű bírságot szab ki.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott pályahálózat-működtetőnek a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor vasútbiztonsági engedély kiadása iránti eljárása van folyamatban, a közlekedési hatóság a kérelmezőt hatvan napos határidővel az (1) bekezdésben meghatározott dokumentum benyújtására kötelezi. A vasútbiztonsági engedély iránti eljárás határideje a határozat közlése és a dokumentumok beérkezése közötti napokkal és a beérkezés napjával meghosszabbodik.

87/C. § Az a kizárólag vontatási tevékenységet végző vasúti társaság, amely a Vtvmódtv1. hatálybalépésekor rendelkezik működési engedéllyel, 2015. szeptember 1-jéig igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nélkül kérheti a vasúti igazgatási szervtől, hogy működési engedélye kizárólag vontatási működési engedéllyé váljon. Ha a kérelmező nem csak a működési engedély típusát kívánja megváltoztatni, akkor az általános eljárási szabályokra vonatkozó igazgatási-szolgáltatási díjat köteles megfizetni.

87/D. § (1) A Vtvmódtv1. hatálybalépésekor már működő pályahálózat-működtetőknek – nem független pályahálózat-működtető esetén a VPSZ-nek – a Vtvmódtv1. -nek megfelelő Díjképzési Módszertant, Díjszámítási Dokumentumot, Hálózati Üzletszabályzatot, teljesítményösztönző rendszert első ízben a 2016. december második vasárnapjától kezdődő menetrendi évre kell elkészíteniük.

(2) A 67/P. §-ban meghatározott alapvető feladatokat az országos jelentőségű vasútvonalat működtető független pályahálózat-működtető esetén is 2020. január 1-jéig a VPSZ látja el a díjbeszedés kivételével, amelyet a független pályahálózat-működtető is elláthat.

87/E. § (1) A legalább többségi állami tulajdonban lévő, a vasúti pályahálózat működtetésére engedéllyel rendelkező gazdasági társaság (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogelőd pályavasúti társaság) számára kiadott határozatlan idejű

- a) pályahálózat-működtetésre vonatkozó működési engedély a pályahálózat-működtetés tekintetében bekövetkező jogutódlást követő legfeljebb száznyolcvan napig (a továbbiakban: átmeneti működési engedély időszak),

- b) a biztonsági engedély a pályahálózat-működtetés tekintetében bekövetkező jogutódlást követő legfeljebb kétszáznegyven napig (a továbbiakban: átmeneti biztonsági engedély időszak)

[az a) és b) pont) a továbbiakban együtt: átmeneti engedély időszak] jogosítják a jogutód pályavasúti társaságot a vasúti pályahálózat-működtetési tevékenység végzésére.

(2) E § alkalmazásában jogutód pályavasúti társaság az a gazdasági társaság, amely

- a) a jogelőd pályavasúti társaság átalakulása (szétválás, különválás) folytán a vasúti pályahálózat működtetése tekintetében jogutódnak minősül vagy

- b) a miniszterrel kötött pályaműködtetési szerződés alapján a pályahálózat-működtetési tevékenység tekintetében jogutódnak minősül.

(3) A jogutód pályavasúti társaságnak az átmeneti engedély időszak alatt is meg kell felelnie a működési engedélyek és a biztonsági engedélyek kiadásának feltételeire vonatkozó előírásoknak. A jogutód pályavasúti társaság az átmeneti működési engedély időszak végéig működési engedélyt, az átmeneti biztonsági engedély időszak végéig biztonsági engedélyt köteles szerezni. Az átmeneti működési engedély és átmeneti biztonsági engedély időszakában a jogelőd pályavasúti társaság és a jogutód pályavasúti társaság a működtetés feltételeinek együttesen is megfelelhet.

(4) A jogutód pályavasúti társaság tekintetében a jogelőd pályavasúti társaság által a Vtvmódtv1. 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (2) bekezdése szerint megállapított szabályzatok a jogutódlást követő legfeljebb kétszáznegyven napig (a továbbiakban: átmeneti szabályzat időszak) változatlan tartalommal hatályban maradnak. A szabályzatoknak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak történő megfelelését a jogutód pályavasúti társaság az átmeneti szabályzat időszak alatt köteles biztosítani.

(5) A pályahálózat működtetése tekintetében bekövetkező jogutódlás tényét, valamint az átmeneti engedély időszak és az átmeneti szabályzat időszak igénybevételét a jogutód pályavasúti társaság a vasúti közlekedési hatóságnak és vasúti igazgatási szervnek a jogutódlás időpontját követő hét napon belül köteles bejelenteni.

(6) A vasúti pályahálózat működtetése tekintetében bekövetkező jogutódlás során a jogutód pályavasúti társaság a jogelőd pályavasúti társaság jogutódja a pályahálózat-működtetési feladatok ellátásával, a pályavasúti szolgáltatás nyújtásával összefüggő szerződésekben, egyéb jogviszonyokban, valamint a Hálózati Üzletszabályzat és a Díjképzési Módszertan pályaműködtetői feladataival összefüggésben.

(7) A jogelőd pályavasúti társaság részére kiadott, a vasúti pályahálózatra vonatkozó használatbavételi, építési, környezetvédelmi és frekvenciaengedélyek szempontjából a jogutód pályavasúti társaság jogutódnak minősül.

- 1. a vasúti közlekedési hatóság vagy hatóságok, valamint a vasúti igazgatási szerv kijelölését, eljárásuk részletes szabályait,

- 2. a vasúti közlekedés területén a kötelező kárfedezet biztosításának részletes szabályait,

- 3. a vasúti piacfelügyeleti bírság legmagasabb mértékére, a vasúti bírság mértékére, továbbá a megfizetésükre vonatkozó részletes szabályokat,

- 4. a vasúti árufuvarozási szerződésre vonatkozó részletes szabályokat,

- 5. a kapacitáselosztás körébe tartozó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a VPSZ és a nem független pályahálózat-működtető között fennálló jogviszony feltételeit, ideértve az e szolgáltatások ellenértékeként a nem független pályahálózat-működtető által fizetendő megbízási díj mértékét,

- 6. a vasúti vizsgaközpont kijelölését,

- 7. a jogszabályban meghatározott vasúti munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szerv vagy személyek kijelölését, az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának részletes szabályait,

- 8. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

- 9. az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében az állami kezességre vonatkozó részletes szabályokat,

- 10. a vasúti pályákkal, a vasúti pálya tartozékaival és a vasúti üzemi létesítményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, valamint üzemeltetése, és üzemben tartása ellenőrzésének szabályait,

- 11. az országos vasúti mellékvonalak felsorolását,

- 12. a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által lefolytatott eljárások során a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályait,

- 13. a villamos és a fogaskerekű vasút felsővezetéki infrastruktúrájának létesítésével összefüggésben egyes idegen ingatlanok igénybevételének részletes szabályait,

- 14. a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításának részletes szabályait

- 1. a működési engedélyezési eljárás részletes szabályait, az engedély kiadásának és módosításának feltételeit, a kérelem és az engedély tartalmi elemeit, az üzleti jó hírnév, a pénzügyi teljesítőképesség, a szakmai alkalmasság, valamint a felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság igazolásának módját, a működési engedély felfüggesztésének és visszavonásának, az ideiglenes engedély kiadásának részletes szabályait, a működési engedélyhez nem kötött tevékenység esetén a bejelentés szabályait, a működési engedély kötelező felülvizsgálatának eseteit, valamint a vasúti igazgatási szervnek a vasúti társaságok tevékenységével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységének részletes szabályait,

- 2. a vasúti tevékenység megkezdésének és folytatásának bejelentésére vonatkozó szabályokat,

- 3. a vasútbiztonsági tanúsítványra, a vasútbiztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a városi, elővárosi és helyi vasúti szolgáltatások esetén a biztonságirányítási rendszerekre vonatkozó eltérő szabályokat, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat,

- 4. a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat,

- 5. a hálózat-hozzáférési díjképzési rendszerek kereteit, a díjak képzésének, alkalmazásának, a díjképzési elvek alóli kivételek kezelésének, a biztosítható kedvezmények, valamint a kiegyenlítő juttatások nyújtásának alapvető szabályait, a Díjképzési Módszertanra és a Díjszámítási Dokumentumra vonatkozó részletes szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben;

- 6. a Hálózati Üzletszabályzatának tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,

- 7. a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztására vonatkozó részletes szabályokat,

- 8. a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére, a közlekedési hatóság és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

- 9. a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezésének és időszakos vizsgálatának, hatósági nyilvántartásának, valamint a különleges menet részletes szabályait,

- 10. a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények 10.1. üzembe helyezése engedélyezésének, időszakos vizsgálatának és ellenőrzésének előírásait, 10.2. gyártásának, javításának ellenőrzését, minősítését, valamint műszaki vizsgálatát végző személyekre (kazánbiztosok) vonatkozó képzettségi, végzettségi követelményekre, képzésükre, vizsgáztatásukra, elismerésükre, valamint nyilvántartásukra vonatkozó szabályokat, 10.3. gyártásának, javításának ellenőrzését, minősítését, valamint műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezésének és nyilvántartásának szabályait,

- 11. a vasúti járművek nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokra vonatkozó rendelkezéseket,

- 12. a vasúti pályák nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokra vonatkozó rendelkezéseket,

- 13. a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésére és vizsgáztatására, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésére, a képzési engedélyre, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlatra vonatkozó szabályokat,

- 14. a vasúti járművek 14.1. javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezésének és nyilvántartásának szabályait, a tehervagonok kivételével a karbantartásért felelős szervezetekre vonatkozó szabályokat, 14.2. közül a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsításának és nyilvántartásának szabályait, 14.3. időszakos műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezésének és nyilvántartásának szabályait,

- 15. a számviteli elkülönítésnek és az önálló belső mérlegkészítésnek a szabályait az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott,

- 16. a különleges vasutak működésének és hatósági engedélyezésének a feltételeit,

- 18. a vasutak kölcsönös átjárhatóságának szabályait,

- 19. a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokat,

- 20. a vasúti forgalom lebonyolítására és a hálózati forgalmi szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat,

- 21. a vasúti igazgatási szerv részére fizetendő felügyeleti díj megfizetésének módját és feltételeit,

- 22. a vasúti közlekedés biztonságára és a biztonsági szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat,

- 23. a vasúti járművezetői engedély és tanúsítvány kiadására, megszerzésére, és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat,

- 24. a vasúti pálya más nyomvonalas létesítmény által történő megközelítésének, keresztezésének részletes szabályait az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel, az energiapolitikáért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az építésügyért felelős miniszterrel egyetértésben,

- 25. az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési, alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljaira vonatkozó részletes szabályokat,

- 26. a vasútépítési projektek során keletkező állami vagyon átadásával és az átadott vagyon működtetésével kapcsolatos egyes részletes szabályokat,

- 27. a vasúti pálya és tartozékai tervezésének, kivitelezésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének részletes műszaki szabályait,

- 28. a hazai üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti vontatójárművekre szerelt sebességmérő és menetíró berendezések hitelesítésére és kalibrálására vonatkozó részletes szabályokat,

- 29. a karbantartásért felelős szervezetekre és a karbantartási rendszerre vonatkozó részletes szabályokat,

- 30. a független pályahálózat-működtető függetlenségét biztosító jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlenségi feltételeket,

- 31. a kiszolgáló létesítményben nyújtott szolgáltatások igénybevétele érdekében szükséges, a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője által nyújtott naprakész információk felsorolását,

- 32. a vasút-villamosra mint vasúti járműre vonatkozó műszaki előírásokat, a vasút-villamos üzemeltetésére, továbbá a forgalmi szabályokra és azok hatósági jóváhagyására vonatkozó részletes szabályokat,

- 33. a nagy sebességű vasútvonalak létesítésének, üzemeltetésének részletes szabályait,

- 34. az országos, a térségi és az elővárosi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerinti szakértői tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat rendeletben állapítsa meg

(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat, hogy a városi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya esetén a felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét rendeletben állapítsa meg.

- a) a 88. § (2) bekezdés 1., 2., 8. és 12. pontjában adott felhatalmazások alapján kiadott rendeletekkel együtt; a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az irányelv 1. cikk d) pontja, 3. cikk j)–o) pontja, valamint 19–25. cikke kivételével;

- b) az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról szóló, 2005. július 18-i 2005/47/EK tanácsi irányelv;

- c) a 88. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 88. § (2) bekezdés 2. és 12. pontjában adott felhatalmazások alapján kiadott rendeletekkel együtt; a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv;

- d) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk b)–c) pontja, 21. cikk (8) bekezdése, 23. cikk (7) bekezdése és 25. cikk (5) bekezdése;

- e) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 1. és 2. pontja, 5. pont b) pontja, valamint 7. és 9. pontja;

- f) a 88. § (2) bekezdés 1–6. és 14. pontjában adott felhatalmazás alapján kiadott rendeletekkel együtt; az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

- a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

- b) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet;

- c) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló, 2010. szeptember 22-i 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet;

- d) a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelet;

- e) az új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2014. augusztus 11-i 869/2014/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet;

- f) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentum közzétételéről és kezeléséről szóló, 2011. március 9-i 2011/155/EU bizottsági határozat;

- g) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről szóló, 2011. november 22-i 2011/765/EU határozat.

#### A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT ELEMEI

A vasúti pályahálózat a következő elemekből áll:A vasúti pályahálózat a következő elemekből áll – ha az a kötött pálya részét képezi –, beleértve a mellékvágányokat, azonban a vasúti javítóműhelyekben, fűtőházakban vagy mozdonyszínekben található vágányok, a magántulajdonú szárnyvonalak vagy mellékvágányok kivételével:

- 1. földterület,

- 2. pályatest és alépítmény, különösen a töltések, bevágások, vízlevezető csatornák és árkok, falazott árkok, csőátereszek, bélésfalak, oldalrézsűk védelmére ültetett növényzet stb.; utasperonok és rakodók, ideértve a személypályaudvarok és az áruterminál területén lévőket is; sínköz és járdák; kerítésfalak, sövény, kerítések; tűzvédelmi sávok; váltófűtő berendezések; átjárók stb.; hófogó rácsok,

- 3. műtárgyak: hidak, csőátereszek és egyéb áthidaló szerkezetek, alagutak, fedett bevágások és egyéb aluljárók; támfalak, valamint lavina, kőomlás stb. ellen védő műtárgyak,

- 4. útátjárók, beleértve a közúti forgalom biztonságát szolgáló berendezéseket,

- 5. felépítmény, különösen: sínek, vályús sínek, vezetősínek; hossz- és keresztaljak, kapcsolószerek, ágyazat, beleértve annak anyagát (pl. zúzottkő és homok); kitérők, átszelések stb.; mozdonyfordító korongok és tolópadok (kivéve a kizárólag mozdonyok számára fenntartott tolópadokat),

- 6. megközelítést biztosító utak az utasok és az áruszállítás számára, beleértve az érkező vagy induló utasok számára kialakított gyalogos és a közúti megközelíthetőséget is,

- 7. biztosító-, forgalomirányító és távközlő berendezések a nyílt pályán, állomásokon és rendező-pályaudvarokon, beleértve a jelző- és távközlő rendszerek működtetéséhez használt elektromos áram termeléséhez, átalakításához és elosztásához szükséges létesítményeket; az ilyen létesítményekhez vagy üzemekhez szolgáló épületek; vágányfékek,

- 8. forgalmi és biztonsági célú világítóberendezések,

- 9. vontatáshoz használt, elektromos áram átalakításához és továbbításához használatos üzem: alállomások, az alállomások közötti tápkábelek és csatlakozó vezetékek, felsővezetéki hosszláncok és tartóoszlopok; áramvezető sín tartóelemekkel,

- 10. a pályahálózat-működtető által használt épületek, ideértve a vasúti pályahálózat használati díjak beszedésére szolgáló létesítményhányadot is.

#### A HOZZÁFÉRÉSRE JOGOSULTAK SZÁMÁRA NYÚJTANDÓ SZOLGÁLTATÁSOK

- 1. Alapszolgáltatások:

- a) a pályahálózat-kapacitásra vonatkozó kérelmek kezelése;

- b) a biztosított kapacitás használati joga;

- c) a vasúti pályahálózat, így többek között a kitérők és elágazások használata;

- d) a vonatközlekedés szabályozása, ideértve a jelző- és biztosítóberendezési rendszert, a szabályozást, a közlekedésirányítást és a vonatmozgással kapcsolatos információk továbbítását és szolgáltatását;

- e) a felsővezetéki rendszer használata a vontatási villamos energia biztosítása céljából, ha rendelkezésre áll;

- f) olyan szolgáltatás igénybevételéhez vagy üzemeltetéséhez szükséges minden egyéb információ, amelyre kapacitást ítéltek oda.

- 2. Hozzáférést – ezen belül vasúti összeköttetést – kell biztosítani a következő kiszolgáló létesítményekhez, és az ezen létesítményekben nyújtott szolgáltatásokhoz:

- a) személypályaudvarok, épületeik és egyéb infrastruktúra, ideértve az utastájékoztató kijelzőket és a megfelelő menetjegykiadó épületeket is;

- b) áruterminálok;

- c) rendező pályaudvarok és vonat-összeállító állomás, ideértve a rendező létesítményeket is;

- d) tároló vágánycsoport;

- e) karbantartó létesítmények, kivéve a nagy sebességű vonatok és a gördülőállomány egyes további, egyedi létesítményeket kívánó típusai számára kialakított, jelentős karbantartási munkák elvégzésére alkalmas létesítmények;

- f) egyéb műszaki berendezések, ideértve a tisztító- és mosóberendezéseket is;

- g) vasúti tevékenységekhez kapcsolódó belvízi kikötői berendezések;

- h) segélynyújtó berendezések;

- i) üzemanyagtöltő berendezések és az ezekben a létesítményekben vételezett üzemanyag, amelynek díja a számlákon elkülönítve szerepel.

- 3. Kiegészítő szolgáltatások:

- a) vontatási villamos energia, amelynek díja a számlákon a felsővezetéki rendszer használatának díjától elkülönítve szerepel, a 2009/72/EK irányelv alkalmazásának sérelme nélkül;

- b) személyszállító vonatok előfűtése;

- c) egyedi szerződések a következők biztosítására: ca) veszélyes anyagok szállításának felügyelete, cb) különleges szerelvények közlekedtetéséhez nyújtott segítség.

- 4. Mellékszolgáltatások:

- a) hozzáférés a távközlési hálózatokhoz;

- b) kiegészítő információk szolgáltatása;

- c) a gördülőállomány műszaki vizsgálata;

- d) a személypályaudvarokon működő menetjegykiadás;

- e) a nagy sebességű vonatok és a gördülőállomány egyes további, egyedi létesítményeket kívánó típusai számára kialakított karbantartó létesítményekben végzett jelentős karbantartási munkák.

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSÉRE KÖTÖTT SZERZŐDÉS KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI

A vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződésnek tartalmaznia kell:

a) azokat az infrastruktúrákat és kiszolgáló létesítményeket, amelyekre a szerződés vonatkozik, a 2. mellékletnek megfelelő szerkezetben;

b) a 2. mellékletben felsorolt szolgáltatásokra, a karbantartásra, a felújításra vonatkozó feltételeket, illetve a fennálló karbantartási és felújítási lemaradások kezelésére kiutalt kifizetések vagy pénzeszközök szerkezetét;

c) megtérítendő indokoltnak elismert költség meghatározásának módját;

d) új infrastruktúra létrehozásának feltételeit adott esetben;

e) felhasználó-központú teljesítménycélokat, a következő elemeket tartalmazó mutatók és minőségi szempontok leírását:

ea) a vonat teljesítménye például a vonalsebesség és a megbízhatóság szempontjából és az ügyfél-elégedettség feltételeit;

eb) hálózati kapacitás leírását;

ec) vagyonkezelés feltételeit;

ed) a tevékenységek mennyiségére vonatkozó adatokat;

ee) biztonsági szinteket; valamint

ef) környezetvédelemre vonatkozó feltételeket;

f) az esetleges karbantartási lemaradások mértékére vonatkozó kritériumokat, azon feltételeket, amelyek alapján eszközöket ki lehet vonni a működtetésből, illetve üzemeltetésből, ennek gazdasági hatásaira vonatkozó feltételeket;

g) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikk (1) bekezdésében említett kedvezményekre vonatkozó feltételeket, kivéve azokat, amelyek a 30. cikk (3) bekezdésével összhangban hozott szabályozó intézkedésekkel kerülnek végrehajtásra;

h) a pályahálózat-működtető minimális jelentéstételi kötelezettségeit, rendelkezést a jelentés tartalmára és gyakoriságára vonatkozóan, ideértve az évente közzéteendő információkat is;

i) a szerződés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, amelynek adott esetben összhangban kell állnia a pályahálózat-működtető koncessziójának vagy engedélyének időtartamával, valamint az állami díjképzési rendszerrel és díjképzési szabályokkal;

j) a nagyobb üzemszünetek és vészhelyzetek kezelésére vonatkozó szabályokat, ideértve a veszélyhelyzeti terveket, a szerződés idő előtti felbontását és a felhasználók megfelelő időben történő tájékoztatását is;

k) az abban az esetben meghozandó rendelkezéseket, ha bármely fél megszegi szerződéses kötelezettségeit;

l) arra vonatkozó rendelkezéseket, ha rendkívüli körülmények befolyásolják a pályaműködtetés állami finanszírozását;

m) a szerződés módosítására, újratárgyalására, vitarendezésre és idő előtti felbontására vonatkozó feltételeket és eljárásokat.

### 4. melléklet a 2005. évi CLXXXIII. törvényhez

#### A NEM KIZÁRÓLAGOS ÁLLAMI TULJADONBA TARTOZÓ ORSZÁGOS TÖRZSHÁLÓZATI VASÚTI PÁLYÁK

8 Győr–Sopron – országhatár

9 Fertőszentmiklós – Fertőszentmiklós – országhatár