2005. évi CLXXXIII. törvény — mi változott? 2014. február 25.
A 2013. július 1. és 2014. február 25. között hatályba lépett módosítások. 38 sor került be, 11 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. július 1.)Következő módosítás (2014. március 15.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 127 változatlan sor ⋯
- 19. turistavasút: vasúti személyszállítást végző és keskeny nyomtávú vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság.
- 20.
- 21. közmű: vízellátást szolgáló vezeték, szennyvíz-, illetve csapadékelvezetést szolgáló zárt csatorna, távhővezeték, villamos energia átviteli és elosztó hálózat, villamos termelői-, magán- és közvetlen vezeték, szénhidrogén szállító-, földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékeinek vezetéke, elektronikus hírközlési vezeték;
- 22. kapacitásfoglalásra jogosult: az a bármely EGT-államban bejegyzett, a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, amely nem vasúti társaság, és a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt.
- 22. kapacitásfoglalásra jogosult: az a bármely EGT-államban bejegyzett, a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, amely nem vasúti társaság, és a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt;
- 23. Vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközök: a vasúti pálya és tartozékai, vasúti pályahálózat, vasúti üzemi létesítmények e törvény szerint meghatározott eszközein felül azon vasúti összeköttetést biztosító eszközök és kiszolgáló létesítmények is, amelyek vonatkozásában a vállalkozó vasúti társaságok számára a pályaműködtető diszkriminációmentes hozzáférést köteles biztosítani, illetve amelyek a diszkriminációmentesen nyújtandó pályavasúti szolgáltatásokhoz elengedhetetlenek.
(6) A 68. §–68/G. § alkalmazásában:
⋯ 7 változatlan sor ⋯
- 8. lakóhelyen kívüli pihenőidő: napi pihenőidő, amely az országhatárokon átnyúló kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szolgáltatásokat ellátó utazó vasúti munkavállaló lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén nem vehető igénybe;
- 9. vezetési idő: a munkaidő azon része, amely alatt a vasúti járművezető a vasúti járműért felel, kivéve a vasúti jármű üzembe helyezésének és üzemen kívül helyezésének ideje, de beleértve az olyan beütemezett megszakításokat, amikor a vasúti járművezető a vasúti járműért továbbra is felelős.
(7) A 85/A. § alkalmazásában az átadás-átvétel fordulónapja: a távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési eszközök vonatkozásában az eszközök üzembe helyezésének, az egyéb eszközök vonatkozásában a műszaki átadás-átvételek dátuma, ide értve a rész műszaki átadás-átvételeket is. Abban az esetben, ha a műszaki átadás-átvételi eljárás nem záródik le sikeresen 60 nap alatt, akkor az első műszaki átadás-átvételi eljárás kezdő napját követő 60. napot kell a rendeltetésszerű használat kezdőnapjának tekinteni azon eszközök esetében, amelyek műszaki átadása nem ütközött akadályba.
### ÁLLAMI FELADATOK
3. § (1) A Kormány feladata:
⋯ 280 változatlan sor ⋯
### VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS
26. § (1) Az országos és az állam tulajdonában lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság vagy az integrált vasúti társaság, központi költségvetési szerv vagy az állam 100%-os tulajdonába tartozó más gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: nem pályaműködtető vagyonkezelő) a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével – a vonatkozó jogszabályok alapján – az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg.
26. § (1) Az országos és az állam tulajdonában lévő vasúti pályát tartalmazó térségi vagy elővárosi vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság vagy az integrált vasúti társaság, központi költségvetési szerv vagy az állam 100%-os tulajdonába tartozó más nem pályaműködtető vagyonkezelő gazdasági társaság (a továbbiakban: nem pályaműködtető vagyonkezelő) a vagyonkezelési szerződést a miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével – a vonatkozó jogszabályok alapján – az állam nevében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg. A nem pályaműködtető vagyonkezelő vagyonkezelési tevékenysége közfeladatnak minősül.
(1a) Az állam nevében az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak – ideértve a nemzeti földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is – az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és az ezen ingatlanok vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.
(1a) Az állam nevében az MNV Zrt. jogosult megkötni a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak az állam tulajdonába kerülésére vonatkozó szerződéseket és vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges valamennyi ingatlannak a vagyonkezelésbe adására vonatkozó szerződéseket.
(1b) Az állam tulajdonába kerülő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok – ideértve az NFA tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is – tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.
(1b) Az állam tulajdonába kerülő és a már állam tulajdonában lévő, a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok tekintetében az állam nevében a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja.
(1c) Az (1a) bekezdés szerinti tulajdonváltás esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanokra vonatkozó – ideértve az NFA tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott művelési ágban nyilvántartott ingatlanokat is – szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Ezen ingatlanokra korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak a felek külön rendelkezése nélkül.
(1c) Állami tulajdonba kerülés esetén a vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanokra vonatkozó szerződéses jogviszonyokban az állam a korábbi tulajdonos jogutódjának minősül. Ezen ingatlanokra korábban kötött szerződések az abban rögzített feltételek szerint továbbra is hatályban maradnak, a felek külön rendelkezése nélkül.
(1d) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaságnak – a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében – ingyenesen átengedi.
(1d) A nem pályaműködtető vagyonkezelő az MNV Zrt.-vel megkötött vagyonkezelési szerződés alapján a pályahálózat hasznosítási jogát a vasúti pályahálózat működtetőjének – a hasznosítási jog átengedésére, fejlesztési, felújítási és karbantartási feladatok ellátására vonatkozó szerződés keretében – ingyenesen átengedi. A nem pályaműködtető vagyonkezelő a vagyonkezelt vagyonra vonatkozó indokolt költségeit és ráfordításait a vasúti pályahálózat működtetőjére átháríthatja.
(1e) A nem pályaműködtető vagyonkezelő és az MNV Zrt. közötti vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell a vagyonkezelés keretében átadásra kerülő vagyon rendezésével és a nyilvántartások egységesítésével összefüggésben alkalmazandó eljárásokat, ideértve az egyes vagyoni kimutatások között fellelt eltérések rendezésével és átvezetésével összefüggésben alkalmazandó szabályokat is.
⋯ 1246 változatlan sor ⋯
(2)
85/A. § (1) A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.), mint fejlesztési közreműködő a vasúti pályahálózaton központi költségvetési és európai uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el a Magyar Állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén a Magyar Állam javára. A NIF Zrt. – a feladat végrehajtása után – a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel.
85/A. § (1) A fejlesztési közreműködőként eljáró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.), mint építtető a vasúti pályahálózaton, valamint az ahhoz kapcsolódó ingatlanokon központi költségvetési és európai uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el az állam nevében és állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az állam javára, amely tevékenység közcélú tevékenységnek minősül.
(2) Az elszámolás során a létrehozott eszközöket a NIF Zrt. közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén az MNV Zrt.-nek, nem állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés esetén a tulajdonosnak. A létrejövő állami vagyont az MNV Zrt. a miniszter egyetértésével megjelölt szervezet részére vagyonkezelésbe adja és azzal vagyonkezelési szerződést köt.
(2) Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a NIF Zrt. vagyonkezelésébe kerül az (1) bekezdés szerinti közcélú tevékenység folytatása érdekében a NIF Zrt. által megvásárolt vagy kisajátított földrészlet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a NIF Zrt. gondoskodik. A NIF Zrt. a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi az MNV Zrt. részére. A NIF Zrt. vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése valamint törlése igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól mentes.
(3) A NIF Zrt. a beruházás előkészítéseként teljes körűen elkészítteti a szükséges terveket, tanulmányokat. A NIF Zrt. ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve különösen a területszerzést és a régészeti feltárást), továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A NIF Zrt. építési szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt. A NIF Zrt.-re, mint építtetőre egyebekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.
(4) A NIF Zrt. az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel az átadás-átvétel fordulónapját és a projekt pénzügyi zárását követően elszámol a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel.
(5) A NIF Zrt. által megszerzett, az állam tulajdonában álló egyes földterületek, valamint a NIF Zrt. által ezen földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök az átadás-átvétel fordulónapján, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen, a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésébe kerülnek, a NIF Zrt. vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnése mellett azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. Az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül a NIF Zrt. elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és jelen bekezdés szerinti új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.
(6) Azon, vasúti pályahálózat részét képező és akár az ingatlan-nyilvántartás, akár a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének nyilvántartása szerint a vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésében, kezelésében, használatában (értve ez utóbbi alatt a használat jogát), vagy tulajdonában lévő eszközök vonatkozásában, amelyek tulajdonjogi vagy vagyonkezelési helyzete nem rendezett – azaz az érintett eszköz nem áll az előbbiek szerinti valamennyi nyilvántartás alapján állami tulajdonban és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének vagyonkezelésében – a fejlesztés előkészítő szakaszában, de legkésőbb az átadás-átvételig a vagyonrendezést az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény vonatkozó rendelkezése szerint el kell végezni. Jelen bekezdésben foglaltak végrehajtása során a vasúti pályahálózat vagyonkezelője, a NIF Zrt. és az MNV Zrt. köteles kölcsönösen együttműködni.
(7) A vasúti pályahálózat vagyonkezelője vagyonkezelésében lévő, rendezett vagyonkezelői státuszú állami vagyonon végzett, vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások eredményeként létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken, adó- és illetékmentesen adja át azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. A NIF Zrt. az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít az MNV Zrt. egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett eszközöket az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a vasúti pályahálózat vagyonkezelője, azokat könyveiben nyilvántartásba vegye.
(8) A NIF Zrt.-n és a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjén kívül más vagyonkezelésében álló (a továbbiakban: más vagyonkezelésében álló) állami vagyonon végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások, tekintetében a NIF Zrt. az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít az MNV Zrt. egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. A más vagyonkezelésében álló állami vagyonon végzett, vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások eredményeként létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére adja át azzal, hogy az MNV Zrt., a NIF Zrt., az érintett ingatlan vagyonkezelője, valamint a vasúti pályahálózat vagyonkezelője köteles együttműködni annak érdekében, hogy az érintett ingatlan vagyonkezelőjévé a vasúti pályahálózat vagyonkezelője váljon. A jelen bekezdésben meghatározott eljárások ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen történnek azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.
(9) A nem állami tulajdonban lévő ingatlanon, az állami beruházás keretében, a tulajdonos érdekében végzett, nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások tekintetében a NIF Zrt. az átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít és az érintett, nem állami tulajdonban lévő ingatlan tulajdonosával az átadásról szerződést köt annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonos könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. A tulajdonos érdekében végzett nem vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások NIF Zrt.-től történő átvételéről a tulajdonos köteles megállapodni a NIF Zrt.-vel, a NIF Zrt. értesítésének kézhezvételét követő 30 napon belül.
(10) A nem állami tulajdonban lévő ingatlanon végzett, vasúti pályahálózathoz kapcsolódó értéknövelő beruházások, felújítások tekintetében a létrejövő vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges eszközöket a NIF Zrt. a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére, ellenérték nélkül a NIF Zrt. által nyilvántartott könyv szerinti értéken adó- és illetékmentesen adja át azzal, hogy az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak. Az érintett ingatlanok, állami tulajdonba vételéről a vasúti pályahálózat vagyonkezelője köteles gondoskodni abban az esetben, ha az érintett (harmadik személy tulajdonában álló) ingatlan részben, vagy egészben már a beruházás (fejlesztés) megkezdésének időpontja előtt is vasútüzemi használat alatt állt. A beruházás előkészítésének és lebonyolításának időszakában szükségessé vált területszerzéseknél az elmaradt, vagy elkezdett, de be nem fejezett állami tulajdonba vétel utólagos végrehajtása érdekében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépését követően megkezdett fejlesztések érdekében szükségessé váló területszerzések során – a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének szakmai véleménye alapján – a NIF Zrt. köteles eljárni. Az állami tulajdonba vételt követően az MNV Zrt. az érintett ingatlanokat a vasúti pályahálózat vagyonkezelője részére vagyonkezelésébe adja.
(11) Az (5)–(10) bekezdések szerinti elszámolási kimutatásnak tartalmaznia kell az átadott létesítményeknek, eszközöknek, berendezéseknek a tulajdonos és vagyonkezelő eszköz-nyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak, a számviteli törvénynek megfelelően szolgáltatandó adatait, az Európai Unió és a költségvetési forrásokkal történő eszközönkénti elszámolást, a kimutatásoknak meg kell továbbá felelnie a vasúti pályaműködtetésére vonatkozó, ezen belül a vasúti pályakapacitás elosztására, a hálózat-hozzáférési díj megállapítására vonatkozó feltételeknek is. A vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság köteles a NIF Zrt. adatszolgáltatáshoz szükséges információkat megadni.
(12) A vasúti társaság tulajdonában vagy vagyonkezelésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a vasúti társaság a beruházás jogerős használatba vételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.
(13) A jelen §-ban szabályozott, vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárásokban nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.
85/B. § (1) Az országos vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pályaszakasz, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerint kiemelt jelentőségű egyéb vasúti pályaszakasz létesítése, felújítása, fejlesztése fontos közérdekű és közcélú tevékenység.
(2) Az országos vasúti pályahálózat építési beruházásánál a nyomvonalat keresztező, kiváltásra kerülő és a vasúti pályahálózatot ellátó közmű a hatósági eljárásban közcélúnak minősül.
(3) Az építtető a létesítéssel, felújítással és fejlesztéssel érintett vasúti pályaszakasz meghatározását követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a létesítéssel, felújítással, fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét és tulajdonosát (a továbbiakban együtt: üzemeltető) arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása, áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges.
(4) Az üzemeltető a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett – 30 napnál nem rövidebb – határidőt határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. Az üzemeltető a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy -fejlesztés indokolt költségeit az üzemeltetőnek megfizetni. A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és az üzemeltető kötelesek egymással tételesen elszámolni.
(4) Az üzemeltető a (3) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett határidőn belül köteles a közműszakasz kiváltását vagy fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. Az építtető a körülmények által indokolt mértékű, a közműszolgáltatóval egyeztetett – 30 napnál nem rövidebb – határidőt határoz meg a közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére. Az üzemeltető a véleményét az annak közléséről szóló felhívás kézhezvételétől számított nyolc munkanapos határidőn belül köteles közölni az építtetővel. Az építtető köteles a közműkiváltás vagy – fejlesztés indokolt költségeit az üzemeltetőnek megfizetni, vagy az építtető által létrehozott közművet, közműrészt ingyenesen az üzemeltetőnek átadni. A közműkiváltás vagy fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül az építtető és az üzemeltető kötelesek egymással tételesen elszámolni.
(5) Ha az üzemeltető neki felróható módon a (3) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakasz kiváltására vagy fejlesztésére vonatkozó közműkiváltási vagy -fejlesztési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként a közműkiváltást vagy -fejlesztést nem megfelelően végzi el, illetve annak elvégzését vagy elvégeztetését megtagadja, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.
⋯ 70 változatlan sor ⋯
- a) a jogelőd pályavasúti társaság átalakulása (szétválás, különválás) folytán a vasúti pályahálózat működtetése tekintetében jogutódnak minősül, vagy
- b) a miniszterrel kötött pályaműködtetési szerződés alapján a pályahálózat-működtetési tevékenység tekintetében jogutódnak minősül.
(3) A jogutód pályavasúti társaságnak az átmeneti engedély időszak alatt is meg kell felelnie a működési engedélyek és a biztonsági engedélyek kiadásának feltételeire vonatkozó előírásoknak. A jogutód pályavasúti társaság az átmeneti működési engedély időszak végéig működési engedélyt, az átmeneti biztonsági engedély időszak végéig biztonsági engedélyt köteles szerezni.
(3) A jogutód pályavasúti társaságnak az átmeneti engedély időszak alatt is meg kell felelnie a működési engedélyek és a biztonsági engedélyek kiadásának feltételeire vonatkozó előírásoknak. A jogutód pályavasúti társaság az átmeneti működési engedély időszak végéig működési engedélyt, az átmeneti biztonsági engedély időszak végéig biztonsági engedélyt köteles szerezni. Az átmeneti működési engedély és átmeneti biztonsági engedély időszakában a jogelőd pályavasúti társaság és a jogutód pályavasúti társaság a működtetés feltételeinek együttesen is megfelelhet.
(4) A jogutód pályavasúti társaság tekintetében a jogelőd pályavasúti társaság által a Vtv. 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (2) bekezdése szerint megállapított szabályzatok a jogutódlást követő legfeljebb 240 napig (a továbbiakban: átmeneti szabályzat időszak) változatlan tartalommal hatályban maradnak. A szabályzatoknak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak történő megfelelését a jogutód pályavasúti társaság az átmeneti szabályzat időszak alatt köteles biztosítani.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(7) A jogelőd pályavasúti társaság részére kiadott, a vasúti pályahálózatra vonatkozó használatbavételi, építési, környezetvédelmi és frekvencia-engedélyek szempontjából a jogutód pályavasúti társaság jogutódnak minősül.
87/B. § A Módtv. hatályba lépése előtt megvalósított (átadás-átvétellel érintett) beruházás, fejlesztés tekintetében a Módtv.-vel módosított 85/A. § vonatkozásában a vasúti pályahálózat vagyonkezelőjének vagyonkezelői joga a törvény erejénél fogva, a Módtv. hatályba lépése napján jön létre, a Módtv.-vel módosított 85/A. § (5) bekezdésében meghatározott feltételekkel és a NIF Zrt. vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnése mellett. A NIF Zrt. a Módtv. hatályba lépését követő hat hónapon belül készíti el elszámolási kimutatását azzal, hogy a könyv szerinti értékmeghatározás napjának a Módtv. hatályba lépésének napját kell tekinteni.
### FELHATALMAZÁS
88. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
⋯ 5 változatlan sor ⋯
- e) a kapacitáselosztás körébe tartozó szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a VPSZ és a nem független vasúti pályahálózat-működtető között fennálló jogviszony feltételeit, ideértve az e szolgáltatások ellenértékeként a nem független vasúti pályahálózat-működtető által fizetendő megbízási díj mértékét,
- f) a vasúti vizsgaközpont kijelölését,
- g) a jogszabályban meghatározott vasúti munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző hatóság vagy hatóságok kijelölését, az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző személyek nyilvántartásának részletes szabályait,
- h) a vasúti vagyon átadásával és működtetésével kapcsolatos egyes részletes szabályokat,
- h)
- h)
- i) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
- j) az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében az állami kezességre vonatkozó részletes szabályokat,
- k) az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályának minősülő vasúti pályákat, valamint a vasúti pályáknak az egyes vasúti pályatípusok közötti átsorolásra vonatkozó szabályokat,
⋯ 132 változatlan sor ⋯