§Nyílt Jogtár

2005. évi CLXXX. törvény a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről

Utolsó ismert szöveg — 2011. január 1. napjától. A jogszabály már nem hatályos. 2 időállapot 2010 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2005. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2005. évi CLXXX. törvény

a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről

Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő foglalkoztatásának támogatása, továbbá a rugalmas foglalkoztatási formák közszférában történő térnyerése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásnál, valamint civil szervezetnél történő foglalkoztatásának támogatása

1. § E törvény hatálya kiterjed

2. § (1) Kedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó, e törvény 1. §-ának a) pontjában meghatározott, legalább 6 hónapja működő munkáltatót, ha aktív korúak ellátásában nem részesülő,

foglalkoztat és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a foglalkoztatás (5) bekezdés a) pontjában meghatározott időtartama alatt megtartja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskereső foglalkoztatása után a munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számított egy évig mentesül:

megfizetése alól.

(3) A munkáltató a kedvezményt – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén – legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130 százalékának, részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén ezen összeg időarányos részének megfelelő járulékalap után érvényesítheti.

(4) E kedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg – ideértve a kedvezmény nyújtását követő továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamát is – nem vehető igénybe.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában

(6) Az állami foglalkoztatási szerv igazolja, hogy az álláskereső

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény – az e törvényben megállapítottak szerint – akkor is megilleti a munkáltatót, ha az álláskereső jogviszonya a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/B. §-ában, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 10. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint szűnt meg.

(8)–(11)

3. § (1) Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására előírt határidőt követő harmadik hónap utolsó napjáig az államháztartás alrendszerei közötti elszámolás céljából, havi bontásban adatot szolgáltat a Munkaerőpiaci Alap részére a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak számáról. A Munkaerőpiaci Alap a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak után – az állami adóhatóság által szolgáltatott adatok alapján – személyenként és havonta külön jogszabályban meghatározott összeget utal át, melynek forrása a „Aktív támogatások” cím, „Járulékkedvezmény megtérítés” alcím előirányzata.

(2) A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a társadalombiztosítási járulék megállapítására, megfizetésére, bevallására, a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az Art.-ben meghatározottak szerint kerül sor.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben az (1) bekezdésben meghatározott összeget a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai a Munkaerőpiaci Alap kezelője részére visszatérítik.

(4) Az álláskereső foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető járulékkedvezmény érvényesítése céljából a munkáltató a foglalkoztatás kedvezménnyel érintett időtartama alatt az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában a kedvezménnyel érintett munkavállalónként adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak

4. §

5–12. §

Záró rendelkezések

13. § (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.

(2)–(5)

14–16. §

17. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter, a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszter és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy

együttes rendeletben megállapítsa.