2005. évi CLXXIV. törvény — mi változott? 2021. február 1.
A 2020. december 26. és 2021. február 1. között hatályba lépett módosítások. 6 sor került be, 6 sor került ki.
← Előző módosítás (2020. december 26.)Következő módosítás (2022. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 98 változatlan sor ⋯
### Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítése
5. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez a 2005. december 31. napja után született és a naptári hónapban nyilvántartásba vett belföldi gyermekekre vonatkozóan az adóazonosító jelének megállapítása céljából a belföldi gyermek természetes személyazonosító adatairól, állampolgárságáról és lakcíméről havonta, a naptári hónap utolsó napját követő 5 munkanapon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.
5. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 14. §-a szerinti adatszolgáltatást követően az újszülött belföldi gyermek adóazonosító jelét 8 órán belül elektronikus úton átadja a kiutaló részére. Az állami adó- és vámhatóság a kiutaló részére elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat a fiatal felnőtt 23. életévének betöltése napjáig.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követő 5 napon belül a belföldi gyermek adóazonosító jelét elektronikus úton átadja a kiutaló részére, továbbá kiállítja az adóigazolványt, és a belföldi gyermek lakóhelyére postai úton megküldi, valamint a kiutaló részére 10 napon belül elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat a fiatal felnőtt 23. életévének betöltése napjáig.
(2)
(3) Azon 2017. június 30. napja után született külföldi gyermekek részére, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti anyasági támogatást állapítanak meg, a kiutaló életkezdési letéti számlát nyit, amennyiben a külföldi szülő az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelemben ehhez hozzájárul.
(4) A 2017. június 30. napja után született külföldi gyermekekre vonatkozóan az életkezdési letéti számla megnyitása a (3) bekezdés szerinti eljáráson kívül is kezdeményezhető a külképviselet hivatásos konzuli tisztviselőjénél vagy a kiutalónál benyújtott kérelem útján. A kérelemhez csatolni kell a külföldi gyermek és a külföldi szülő személyazonosító igazolványának hiteles másolatát. A 2. § 3a. pont b) alpontjában meghatározott személy esetén a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján a nevére kiadott „Magyar igazolvány”, a magyar nyelvre fordított külföldi anyakönyvi kivonat hiteles másolatát is csatolni kell.
(4) A 2017. június 30. napja után született külföldi gyermekekre vonatkozóan az életkezdési letéti számla megnyitása a (3) bekezdés szerinti eljáráson kívül is kezdeményezhető a külképviselet hivatásos konzuli tisztviselőjénél vagy a kiutalónál benyújtott kérelem útján. A kérelemhez csatolni kell a külföldi gyermek és a külföldi szülő személyazonosító igazolványának a másolatát. A 2. § 3a. pont b) alpontjában meghatározott személy esetén a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alapján a nevére kiadott „Magyar igazolvány”-t, a magyar nyelvre fordított külföldi anyakönyvi kivonat másolatát is csatolni kell.
(5) A (4) bekezdés szerinti fiatalok életkezdési támogatással kapcsolatos eljárásban a kincstár jár el.
(6) A (4) bekezdés szerint kezdeményezett eljárás során az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez a 2017. június 30. napja után született külföldi gyermek esetében a külképviselet hivatásos konzuli tisztviselője az adott naptári hónapban bejelentett jogosultak személyes adatait és azok változásait, valamint a benyújtott kérelmeket a jogosultságot igazoló személyi dokumentumok másolati példányának a csatolásával a kiutaló számára továbbítja, amely ezt követően haladéktalanul a külföldi gyermek adóazonosító jelének megállapítása céljából elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a gyermek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, állampolgárságáról, az adóigazolvány kiállítására vonatkozó kérelemről, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – az adóigazolvány postázási címéről.
(6) A (4) bekezdés szerint kezdeményezett eljárás során az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez a 2017. június 30. napja után született külföldi gyermek esetében a kiutaló a szükséges adatok továbbításával haladéktalanul a külföldi gyermek adóazonosító jelének megállapítása céljából elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a gyermek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, állampolgárságáról, adóigazolvány kiállítására vonatkozó kérelemről, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – az adóigazolvány postázási címéről.
(7) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kézhezvételét követően 5 napon belül a külföldi gyermek adóazonosító jelét elektronikus úton átadja a kiutaló részére, valamint a kiutaló részére 5 napon belül elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat a fiatal felnőtt 23. életévének betöltése napjáig. Az állami adó- és vámhatóság külföldi gyermek részére adóigazolványt csak külön kérelem alapján állít ki.
⋯ 12 változatlan sor ⋯
(13) A kiutaló
- a) a (2) és a (7) bekezdés szerint kapott adatok alapján a beérkezést követő 8 munkanapon belül életkezdési letéti számlát nyit, amelyen az első utalási összeget a gyermek születésének napjától, valamint a belföldi gyermek jogosultsága esetén – ha Start-számlával nem rendelkezik – a második utalási összeget a hetedik életéve betöltésének napjától, és a harmadik utalási összeget a tizennegyedik életéve betöltésének napjától – a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás alapján, visszamenőlegesen – nyilvántartja mindaddig, amíg a szülő, vagy a szülő egyetértő nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követően – a gyermek azt Start-számlára nem helyezi, vagy ameddig a (18) bekezdés szerinti jogosultsággal a jogosult nem él,
- b) amennyiben a gyermek nem születéskor kerül e törvény hatálya alá, az első utalási összeget a gyermek születési évének megfelelő összeggel utólag veszi nyilvántartásba azzal, hogy második és harmadik utalási összegre a gyermek visszamenőleg nem jogosult,
- a) az (1) és a (7) bekezdés szerint kapott adatok alapján a beérkezést követő 8 munkanapon belül életkezdési letéti számlát nyit, amelyen az első utalási összeget a gyermek születésének napjától, valamint a belföldi gyermek jogosultsága esetén – ha Start-számlával nem rendelkezik – a második utalási összeget a hetedik életéve betöltésének napjától, és a harmadik utalási összeget a tizennegyedik életéve betöltésének napjától – a 9/B. § szerinti adatszolgáltatás alapján, visszamenőlegesen – nyilvántartja mindaddig, amíg a szülő, vagy a szülő egyetértő nyilatkozata alapján – 16. életévének betöltését követően – a gyermek azt Start-számlára nem helyezi, vagy ameddig a (18) bekezdés szerinti jogosultsággal a jogosult nem él,
- b) amennyiben a gyermek nem születéskor kerül e törvény hatálya alá, az első utalási összeget a gyermek születési évének megfelelő összeggel és az adott évi kamatokkal növelve utólag veszi nyilvántartásba azzal, hogy második és harmadik utalási összegre a gyermek visszamenőlegesen nem jogosult,
- c) a számla megnyitásával egyidejűleg tájékoztatást ad a szülőnek az életkezdési támogatással, illetve a Start-számlával kapcsolatos tudnivalókról, amely tájékoztatást a külföldi gyermek esetén elektronikus úton is megteheti,
- d) évente tájékoztatja a külföldi szülőt a külföldi gyermek életkezdési letéti számláján vagy Start-számláján jóváírt állami támogatás mértékéről,
- e) nem küld értesítést a szülőnek, ha az (1), valamint a (3)–(4) és (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatáskor jelezték számára, hogy az értesítés nem küldhető,
⋯ 192 változatlan sor ⋯