2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

2005. évi CLXIV. törvény

a kereskedelemről

Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat, fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtartva, a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és a vásárlók érdekeire. Fontosnak tartja a vállalkozási szabadság elvének fenntartását, ezért a beavatkozások körét minimálisra szűkítve elismeri a szakmai önszabályozás, valamint olyan – a kereskedők csoportjai által létrehozott, magukra nézve kötelezően elismert – magatartási kódex jelentőségét, amely meghatározza a kereskedők magatartását olyan fontos területeken, mint a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben folytatott magatartás, vagy a beszerzési ár alatt történő értékesítés gyakorlatának korlátozása. Ezért a következő törvényt alkotja:

A törvény hatálya¶

1. § E törvény hatálya – a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás, a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység, valamint a külön törvényben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenység és ehhez kapcsolódóan a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének rendeletében meghatározott, dohányboltban árusított egyéb termékek értékesítésére irányuló kereskedelmi tevékenység kivételével – a kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának, továbbá a termékek forgalmazásának alapvető követelményeire és ellenőrzésére terjed ki.

2. § E törvény alkalmazásában:

• 1. árusítótér: az üzleten belül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére szolgáló terület;
• 1a. beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti;
• 1b. befektetési arany: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 235. §-a szerinti befektetési arany;
• 2. beszerzési szövetség: két vagy több vállalkozás által a beszerzési vagy értékesítési stratégiájuk érvényesítésére, beszerzési vagy értékesítési tevékenységük részének vagy egészének végzésére, koordinálására kötött megállapodás;
• 3. bevásárlóközpont: olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésű épület, amelyben állandó jelleggel több kereskedő folytat túlnyomórészt üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak;
• 4. csomagküldő kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre;
• 5. forgalmazás: kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása;
• 5a. helyi termelői piac: olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti vármegyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti.
• 6. idegenvezetői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a turisztikai szempontból jelentős értékeknek és egyéb látnivalóknak az azokat látogató személyek számára a helyszínen való részletes ismertetése és ehhez kapcsolódóan a látogatók számára nem ismert helyen való eligazodás érdekében általános tájékoztatás, illetve adott esetben segítség nyújtása;
• 7. jelentős piaci erő: olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító számára termékeinek, illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása során ésszerűen megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált, és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni;
• 8. kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység;
• 9. kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység;
• 10. kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt;
• 11. kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat;
• 12. kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében bevásárlóközpont, piac vagy vásár üzemeltetése, ideértve az ott forgalmazott termékek raktározásával, szállításával összefüggő vagy egyéb, a kereskedelmi tevékenység folytatásának elősegítésére irányuló szolgáltatások nyújtását;
• 13. kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is;
• 13a. közlekedési eszközön folytatott értékesítés: vasúti étkezőkocsiban és büfében, autóbuszjáraton, személyhajó éttermében és büféjében, valamint polgári repülőgépjáraton végzett kiskereskedelmi tevékenység,
• 14. közterületi értékesítés: a közterületen, illetve közforgalom számára nyitva álló helyen végzett kiskereskedelmi tevékenység;
• 15. közvetlen értékesítés: kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén;
• 16. lovas szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében ló igénybevételével nyújtott, szabadidős, terápiás vagy oktatási célú szolgáltatás;
• 17. mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz;
• 18. nagykereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is;
• 18a. napi fogyasztási cikk: a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer, drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél;
• 18b. napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet: olyan üzlet, amely forgalmának döntő hányadát napi fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki;
• 19. piac: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet;
• 20. saját előállítású termék: a kereskedő által előállított és kiskereskedelmi forgalomba hozott termék, ide nem értve a kereskedő márkanevével, védjegyével, illetve egyéb megkülönböztető megjelölésével forgalmazott, de nem a kereskedő által előállított terméket;
• 21. termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ide nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőt;
• 22. szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, valamint szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, bérbeadás keretében hasznosított, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó,
• 23. szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása;
• 23a. szeszes ital: minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat;
• 24. tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló szállás rendszeres időközönként ismétlődő, meghatározott, nem huzamos időtartamra történő használata jogának (üdülési jog) biztosítása;
• 25. utazásszervezői tevékenység: az utazó részére nyújtott, olyan kereskedelmi tevékenység, amelynek során az utazásszervezői tevékenységet végző közvetlenül vagy másik kereskedő közreműködésével üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatásokat (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) állít össze, és értékesít, vagy kínál értékesítésre, valamint az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló kormányrendelet szerint adatokat továbbít más kereskedőnek;
• 26. utazásközvetítői tevékenység: olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, amelynek keretében az utazásközvetítő az utazásszervezői tevékenységet végző megbízása alapján az utazó részére utazási szolgáltatást kínál, valamint az utazásszervező nevében szerződést köt;
• 27. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak;
• 28. üzleten kívüli kereskedés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak – annak kifejezett kérése nélkül – a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység;
• 28a. árubemutatóval egybekötött termékértékesítés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék bemutatása, illetve forgalmazása céljából szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység;
• 29. vásár: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet;
• 30. vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.
• 31. üzlet működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekmény: az üzlet területén, illetve az üzlet bejáratától számított 5 méteres távolságon belül az üzlet működésével közvetlen összefüggésben elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés,
• a) amely az üzemeltető, foglalkoztatott tudomásával vagy közreműködésével valósul meg, vagy
• b) amelyet az üzemeltetőtől, a foglalkoztatottól elvárható, a rendes üzletmenet biztosítása érdekében szükséges intézkedés elmulasztása tesz lehetővé, feltéve, hogy az üzemeltető tud, vagy a tőle elvárható gondosság tanúsítása esetén tudhatott volna a foglalkoztatott mulasztásáról.
• 32. hipermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 5000 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet;
• 33. nagyméretű szupermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 2500–5000 négyzetméter közötti bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet;
• 34. szupermarket: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 400–2500 négyzetméter közötti bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet;
• 35. diszkont: kiskereskedelmi tevékenységet, vagy kis- és nagykereskedelmi tevékenységet azonos helyen és időben folytató 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet, amely nem rendelkezik friss hús, húskészítmény és tejtermékek kimérésére szolgáló pulttal;
• 36. fogyasztó: a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti fogyasztó;
• 37. utazó: az utazásszervezői, -közvetítői, valamint az utazási szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő kereskedelmi tevékenység vonatkozásában, minden olyan személy, akinek szándékában áll utazási szolgáltatásra, vagy azok összeállítására vonatkozó szerződés megkötése, vagy ilyen szerződés alapján utazásra jogosult;
• 38. utazási szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő kereskedelmi tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében az utazási szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő kereskedő az utazási szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározott utazási szolgáltatást kínál, értékesít;
• 39. magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc darab, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat darab,
• 40. egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz.
• 41. szálláshely-minősítés: a szálláshelyek számára előírt minőségi követelményeknek való megfelelés vizsgálata és annak alapján a szálláshelyek minőségi fokozatokba sorolása a szálláshely-minősítő szervezet által.
• 42. borravaló: a vendéglátás szolgáltatással való elégedettség kifejezéseként a fogyasztó által önkéntesen juttatott pénzösszeg.

A kereskedelmi tevékenységek folytatásának általános feltételei¶

3. § (1) A (3) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

(2) A kereskedelmi tevékenység formáját (a továbbiakban: kereskedési forma) a kereskedő az e törvényben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerinti szabályok szerint maga választhatja meg.

(3) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható.

(4) Törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag a következő kereskedési formák valamelyikében folytatható, vagy az ilyen tevékenység meghatározott kereskedési formában való folytatását korlátozhatja vagy megtilthatja:

• a) üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység,
• b) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,
• c) bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység,
• d) vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység,
• e) közterületi értékesítés,
• f) közvetlen értékesítés,
• g) üzleten kívüli kereskedelem,
• h) csomagküldő kereskedelem,
• i) automatából történő értékesítés,
• j) közlekedési eszközön folytatott értékesítés.

(5) Engedélyköteles kereskedelmi tevékenység esetén az engedélyező hatóság az engedélye megadásával egyidejűleg értesíti a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységet folytató kereskedők nyilvántartását vezető kereskedelmi hatóságot.

(5a) Az üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység nem sértheti a helyi építési szabályzat rendeltetésre és elhelyezhetőségre vonatkozó előírásait.

(5b) A (9) bekezdésben foglaltakat a kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás, illetve a működési engedélyezési eljárás során vizsgálja.

(6) Üzlet

• a) ha a (4) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, csak a kereskedelmi hatóság által, a (7) bekezdés szerint kiadott működési engedéllyel vagy – befektetési arany forgalmazása esetében – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) által, a 9/A. § (1) bekezdése szerint kiadott engedéllyel;
• b) egyéb esetben az üzlet üzemeltetésére irányuló szándéknak a kereskedelmi hatóság részére történő bejelentését követően

üzemeltethető.

(7) A kereskedelmi hatóság az üzlet működési engedélyét meghatározott üzletköteles termékek körére adja ki. Az üzletköteles termékek közül az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt termékek forgalmazhatóak.

(8) A kereskedelmi hatóság az üzletben az üzletköteles termékek forgalmazására előírt követelmények megtartására veszélyt jelentő termékek forgalmazását vagy tevékenységek folytatását a működési engedélyben korlátozhatja vagy megtilthatja.

(9) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek kapcsán a természetes személy fogyasztó részére a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltak szerint kell biztosítani a készpénzzel történő fizetés lehetőségét.

4. § (1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy – ide nem értve a befektetési aranyat – forgalmazására, illetve felvásárlására (a továbbiakban a nemesfémekre vonatkozóan együttesen: forgalmazására) irányuló szándékot a vállalkozás köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi tevékenység végzésére csak az a vállalkozás jogosult,

• a) amely vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
• b) amelynek nincs az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása.

A kereskedelmi tevékenységek folytatásának¶

egyéb feltételei

5. § (1) A kereskedőnek rendelkeznie kell a forgalmazott termék – saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék – eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. A kereskedő az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat öt napon belül bemutatni.

(2) A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse az üzletben vagy – egyéb kereskedési formák esetében – ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő vagy annak képviselője, mind pedig a vásárló jelen van.

(3) Egyes termékek kiskereskedelmi tevékenység keretében való értékesítéséhez az azt végző személynek a kereskedelemért felelős miniszter vagy – befektetési arany esetében – az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.

(4) Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság – befektetési arany forgalmazása esetében az SZTFH – által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.

(4a) Más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a (4) bekezdés szerint panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan – a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően – megőrzi és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja.

(5) A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatóság, vagy – a 9/A. § (1) bekezdése szerinti kereskedelmi tevékenység esetében – az SZTFH hitelesíti, feltüntetve a vásárlók könyve megnyitásának időpontját.

5/A. § A napi fogyasztási cikket értékesítő új üzlet működését akkor kezdheti meg, ha biztosítja a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendeletben az árusítótér nagysága alapján meghatározott számú személygépkocsi elhelyezésére szolgáló várakozóhelyet, és megfelel a járművek elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak.

5/B. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén tilos diszkontot, nagyméretű szupermarketet és hipermarketet létesíteni vagy üzemeltetni.

5/C. § (1) Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő a fogyasztók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a fogyasztók tájékoztatása céljából

• a) székhelyén vagy telephelyén, valamint fióktelepén;
• b) az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helye szerinti vármegyeszékhelyen;
• c) a szervezett utazáshoz történő csatlakozásra a fogyasztók számára biztosított valamennyi indulási hely szerinti vármegyeszékhelyen;
• d) az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés helyén, az árubemutató és a termékértékesítés időtartama alatt;

köteles ügyfélszolgálat működtetéséről gondoskodni személyes, valamint írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézési lehetőséggel, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: fogyasztóvédelemről szóló törvény) 17/B. § (3) bekezdésének megfelelően.

(2) Az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a félfogadási idejét a kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a fogyasztók jogainak megfelelő érvényesítését. E kötelezettség keretein belül a kereskedő köteles

• a) az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ügyfélszolgálati irodáit a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és – 5 munkanapos hetet alapul véve – legalább heti 36 órás nyitva tartással üzemeltetni –, valamint a hét legalább egy munkanapján 20 óráig – nyitva tartani,
• b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a fogyasztók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.

5/D. § Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítést végző kereskedő az értékesítés helyszínéről való visszaszállítást – különösen a személyi kör és a díjazás tekintetében – ugyanolyan feltételekkel, ugyanarra a helyszínre köteles biztosítani, mint az árubemutató, illetve termékértékesítés helyszínére való szállítást.

5/E. § A jogszabályban meghatározott utazási csomagot tilos a fogyasztó részére részekre bontva értékesíteni.

5/F. § (1) A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő biztosítja a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.

(2) Az automatizált üzlethelyiség kivételével a 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenység során a kereskedő biztosítja legalább egy nem önkiszolgáló pénztárgép folyamatos rendelkezésre állását.

5/G. § (1) A vendéglátás tevékenységet folytató kereskedő által kiállított számla adóval növelt végösszegén felül a fogyasztó által fizetett többletösszeg borravalónak minősül.

(2) A felszolgálónak közvetlenül juttatott borravaló kivételével a kereskedő köteles napi szintű nyilvántartást vezetni a hozzá beérkezett borravalóról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti borravalót legalább havonta kell a vendéglátó üzlet munkavállalóinak kifizetni. A munkavállalóknak történő kifizetést a kereskedő által vezetett nyilvántartásban rögzíteni kell.

(4) A borravaló munkavállalók közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a borravaló felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a munkavállalókkal kell írásban megállapodnia.

Az üzletek üzemeltetésének és nyitva tartásának rendje¶

6. § (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.

(1a)–(1b)

(2) A kereskedő köteles

• a) az üzlet nyitvatartási idejét
• aa) az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben vagy a működési engedély iránti kérelemben, illetve kormányrendeletben meghatározott esetekben az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, vagy
• ab) befektetési arany forgalmazása esetében a 9/A. § (1) bekezdése szerinti engedély iránti kérelemben, illetve az SZTFH elnöke rendeletében meghatározott esetekben az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül az SZTFH-nak bejelenteni, és
• b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.

(2a) A kereskedő az üzlet nyitvatartási idejének megváltozását a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott írásbeli kapcsolattartás mellett a kereskedelmi hatóságnak elektronikus levelezési címén keresztül is bejelentheti.

(3) December 24-én – a vendéglátó üzletek, szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások, továbbá a közforgalmú vasúti és buszpályaudvaron, repülőtéren, illetve az üzemanyagtöltő állomáson belül működő üzletek kivételével – az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva.

(4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja

• a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét, valamint
• b) a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő – a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó – többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat.

(4a) A felügyeleti díjat a helyi rendelet legfeljebb 20 Ft/fő/éjszakai nyitvatartási nap mértékben határozhatja meg. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át nem haladhatja meg. A felügyeleti díj alapja vendéglátó üzletek esetén a működési engedélyben vagy igazolásban meghatározott befogadóképesség, egyéb üzletek esetében az alapterület alapján számított 3 négyzetméterenként egy fő. A felügyeleti díjat negyedévente, az azt követő hónap 15-éig kell megfizetni az illetékes önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára.

(4b) A felügyeleti díjat az önkormányzat kizárólag a felügyeleti díj fizetésére kötelezett üzletek által közvetlenül vagy közvetve okozott, a települési önkormányzatot egyébként terhelő közbiztonsági, illetve köztisztasági feladatokat meghaladóan az éjszakai nyitva tartással összefüggésben keletkező – az önkormányzat által elkülönítetten kimutatott – közbiztonsági, illetve köztisztasági többletfeladatok ellátására fordíthatja.

(5) A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el.

(6) A kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódóan nem használható hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára olyan hanghatást okozó eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár.

(7) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás, műsoros előadás, táncrendezvény vagy egyéb szórakoztató szolgáltatás olyan módon nyújtható, illetve szervezhető, hogy az nem járhat a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal.

(8) A világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásához a jegyző engedélye szükséges. A jegyző az engedélyt hivatalból háromévente felülvizsgálja. Amennyiben az engedély a megadását követően felmerült körülmények folytán a felülvizsgálat során az eredeti tartalommal nem adható meg, a jegyző az engedélyt módosítja vagy visszavonja.

(9) A (8) bekezdés alapján kiadott engedély megadása a korábbi kérelem elutasításától számított legalább hat hónap elteltével kérelmezhető ismételten ugyanarra a helyiségre.

(10) A (8) bekezdés hatálya alá tartozó, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor működési engedéllyel vagy igazolással, valamint a 24 és 6 óra közötti nyitvatartási jogosultsággal rendelkező, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek esetében, amennyiben a jegyző akár hivatalból, akár a rendőrség írásbeli tájékoztatása alapján észleli, hogy a (8) bekezdés szerinti engedély megadásához szükséges feltételek nem állnak fenn, az üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartását korlátozhatja.

A kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység folytatásának általános feltételei¶

6/A. § (1) Aki bevásárlóközpontot kíván üzemeltetni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

(2) Vásár, valamint piac – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető.

(3) Helyi termelői piac a kereskedelmi hatóságnak történő bejelentéssel üzemeltethető.

A kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának általános feltételei¶

6/B. § (1) Idegenvezetői tevékenységet az folytathat, aki a külön jogszabályban előírt idegenvezetői szakképesítéssel rendelkezik.

(2) Aki idegenvezetői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

(3) Idegenvezetői tevékenységet folytató nem természetes személy vállalkozás esetén a vállalkozás nevében a tevékenységet ténylegesen végző személynek meg kell felelnie az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség tagjai és alkalmazottai tekintetében a vállalkozást terheli.

(4) Az idegenvezetői tevékenységet folytató személynek a kereskedelmi hatóság a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hatósági igazolványt állít ki.

6/C. § (1) Aki lovas szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

(2) A lovas szolgáltató tevékenységet folytatón kívül más személy lovagoltatásával is járó lovas szolgáltató tevékenységet az a vállalkozás folytathat,

• a) amelynek nincs hatvan napot meghaladóan lejárt esedékességű, az adózás rendjéről szóló jogszabály szerint végrehajtható köztartozása,
• b) amelynek vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző egy éven belül a lovas szolgáltató tevékenységével összefüggésben az állat-egészségügyi és az állattartási körülményekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt végleges hatósági határozatban eltiltottak a lovas szolgáltató tevékenység végzésétől,
• c) amely által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel.

6/D. § (1) Szálláshely-szolgáltatás csak a Kormány rendeletében meghatározott, a szálláshely-minősítésre vonatkozó rendelkezések megtartásával és a kereskedelmi hatóság részére történő szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően folytatható.

(2) A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit – ide nem értve a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát –, a szálláshely-üzemeltetési bejelentés rendjét és feltételeit, valamint a szálláshelyek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szálláshely-szolgáltató tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, az adatszolgáltatás rendjét, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése (a továbbiakban együtt: önkormányzat) rendeletben állapíthatja meg a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát.

(4) Ha az önkormányzat a (3) bekezdés alapján a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát nem határozta meg, abban az esetben e tevékenység időbeli megkötés nélkül végezhető.

(5) Az önkormányzat a (3) bekezdés szerinti rendeletében az abban foglaltak megsértése esetére közigazgatási bírságot és tevékenység végzésétől történő eltiltást állapíthat meg.

(6) A szálláshely-minősítés Magyarországon az állam hatáskörébe tartozó tevékenység. A szálláshely-minősítést az állam a Kormány rendeletében kijelölt szálláshely-minősítő szervezet útján látja el, a nemzetközileg általánosan elfogadott és közzétett kritériumok alapján.

6/E. § (1) Aki tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

(2) Tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás

• a) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
• b) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt vagy ilyen tevékenység engedély nélküli folytatása miatt végleges hatósági határozatban eltiltottak a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység végzésétől.

(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

(4) A kereskedelmi hatóság a tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a kereskedelmi hatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltató büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(5) A kereskedelmi hatóság a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység (4) bekezdés szerinti személyes adatait a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység nyilvántartásból való törléséről szóló döntés véglegessé válásáig kezeli.

6/F. § (1) Az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékot a kereskedelmi hatóság részére kell bejelenteni.

(2) Utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység csak akkor folytatható, ha a vállalkozás

• a) által munkavállalóként vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszony alapján foglalkoztatott legalább egy személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó vagy az általa határozatlan időre foglalkoztatott, az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatásában személyesen közreműködő személy rendelkezik az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel és szakmai gyakorlattal, valamint nyelvismerettel (a továbbiakban: tevékenységért felelős személy),
• b) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű, nem áll az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
• c) vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója és a tevékenységért felelős személy, illetve egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó nem volt olyan vállalkozás tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, vezető beosztású munkavállalója, tevékenységért felelős személye, amelyet a tevékenység megkezdését megelőző öt éven belül az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt végleges hatósági határozatban eltiltottak az utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység végzésétől,
• d) – az utazásközvetítő kivételével – rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott vagyoni biztosítékkal.

(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő utazásszervezői vagy utazásközvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

(4) Az utazásszervezői tevékenységet végző köteles egy biztosítóval, az olyan utazási szolgáltatások összeállítása esetében, amely személyszállítást is tartalmaz, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő biztosítást kötni az utazó javára.

(5) Az utazási szolgáltatásegyüttes igénybevételét elősegítő kereskedő az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti vagyoni biztosítékkal rendelkezik.

(6)

Kereskedelmi nyilvántartások¶

6/G. § A kereskedelmi hatóság

• a) a kereskedőkről,
• b) a működési engedéllyel rendelkező és a bejelentett üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról,
• c) a bejelentett bevásárlóközpontokról és helyi termelői piacokról, valamint az engedélyezett vásárokról és piacokról,
• d) az idegenvezetői tevékenységet folytatókról,
• e) a lovas szolgáltató tevékenységet folytatókról,
• f) a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
• g) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
• h) a bejelentett utazásszervezőkről és az utazásközvetítőkről

nyilvántartást vezet.

6/H. § A nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

6/I. § (1) A kereskedelmi hatóság a 6/G. § a)–c) pontjában meghatározott nyilvántartásokra vonatkozó nyilvántartási kötelezettségét az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszerbe történő bejegyzéssel vagy az önkormányzati ASP rendszeren keresztül közvetlen adatkapcsolat útján történő adattovábbítással teljesíti.

(2) A 6/G. § a)–c) pontjában meghatározott nyilvántartások a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendeletekben meghatározott adatokon túl – természetes személy esetén – tartalmazzák a kereskedő, a fenntartó, illetve az üzemeltető születési nevét, születési helyét és születési idejét, valamint anyja születési nevét.

(3) A 6/G. § a)–c) pontjában meghatározott nyilvántartások adatai – a (2) bekezdésben meghatározott adatok kivételével – nyilvánosak.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba közvetlenül betekinteni.

A szálláshely-minősítési eljárással kapcsolatban benyújtott panasz elbírálása¶

6/J. § (1) Az a minősített szálláshely, amelyre nézve a szálláshely-minősítési eljárás jog- vagy érdeksérelemmel jár, az eljárással kapcsolatban panasszal fordulhat a szálláshely-minősítő szervezet vezetőjéhez.

(2) A szálláshely-minősítő szervezet tevékenysége ellen benyújtott panaszt a szálláshely-minősítő szervezet vezetője közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.

(3) A panaszt a szálláshely-minősítési eljárás lezárását és a minősítésnek a szálláshely általi megismerését követő nyolc napon belül lehet előterjeszteni.

(4) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus ügyintézés szabályai alkalmazásának nincs helye a panasz elbírálása során.

(5) A szálláshely-minősítő szervezet eljárása ellen benyújtott panasz elbírálása esetén nincs helye sommás eljárásnak.

Kiszereléscsökkentés¶

6/K. § (1) Ha egy adott termék 2020. január 1. és 2024. február 1. között a gyártó által gyártottakhoz képest új, kisebb – így különösen kisebb tömegű vagy térfogatú – kiszerelési egység kerül forgalomba hozatalra, a kereskedő köteles a termék kereskedő általi, üzletben vagy bevásárlóközpontban történő forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig az érintett termék kapcsán feltüntetni a kiszerelés változására utaló és a kereskedelemért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú figyelemfelhívó tájékoztatást.

(2) Nem köteles a kereskedő az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást kihelyezni abban az esetben, ha az új, kisebb kiszerelési egység gyártó általi bevezetésére a korábbi kiszerelési egységek 6 hónapon belül történő kivezetése nélkül kerül sor, és a korábbi kiszerelési egységeket a kereskedő továbbra is forgalmazza.

(3) A kereskedő az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében magyarországi gyártás esetén a gyártó, ettől eltérő esetben az első magyarországi forgalomba hozó, valamint a nagykereskedő köteles – az érintett termék kereskedő részére történő első értékesítése alkalmával – a termék kísérő dokumentációjában vagy más módon írásban a kereskedő részére megfelelő tartalmú tájékoztatást nyújtani a termék kiszerelésének csökkenéséről és a korábbi kiszerelési egységek esetleges kivezetéséről.

(4) Magyarországi gyártás esetén a gyártó, ettől eltérő esetben az első magyarországi forgalomba hozó, valamint a nagykereskedő a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének első alkalommal történő teljesítésével egyidejűleg köteles a kereskedő részére nyújtott tájékoztatással megegyező tartalommal tájékoztatást nyújtani a fogyasztóvédelmi hatóság részére.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság honlapján nyilvánosan elérhető tájékoztató adatbázist hoz létre és működtet az e § szerinti tájékoztatási kötelezettségekkel érintett termékekről.

(6) E § alkalmazásában

• 1. kereskedő: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében, azaz a TEÁOR’25-ben „47.11 – Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a 2. § 9. pontja szerinti kereskedelmi tevékenységből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot;
• 2. termék: minden kiskereskedelmi forgalomba kerülő, az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről szóló miniszteri rendelet szerinti előrecsomagolt termék, amelyet a kereskedő egy vagy több méretkategóriában egységes megjelenésű kiszerelésben forgalmaz, azzal, hogy a kiszerelési egységek számától és azok méretének változásától függetlenül az azonos árut tartalmazó kiszerelési egységek egy terméknek minősülnek;
• 3. gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy terméket terveztet vagy gyártat, és az adott terméket saját neve vagy védjegye alatt kis- vagy nagykereskedelemben forgalmazza.

Tisztességes kiskereskedelmi gyakorlat élelmiszerek esetén¶

6/L. § (1) Ezen alcím alkalmazásában

• 1. árrés: a kisebbítendő tag és kivonandó tag különbözetének beszállítói kedvezménnyel növelt összege;
• 2. beszállítói kedvezmény: a kereskedő által a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (7) bekezdése szerinti, szerződésen alapuló, a termék értékesítéséhez közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény, valamint a kereskedő által a beszállító számára nyújtott, a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatás termékre vetített ellenértéke;
• 3. kereskedő: az a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „47.11 – Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szerinti nettó árbevétele a 2023. évben az 1 milliárd forintot meghaladta;
• 4. kisebbítendő tag: a terméket terhelő adómérték nélkül számított fogyasztói ár;
• 5. kivonandó tag: a beszállító által számlázott átadási ár, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén – az üzemi általános költségeket is tartalmazó – önköltségi ár;
• 6. saját márkás termék: a kereskedő által helyben előállított termék kivételével olyan termék, amely
• a) megjelenítésének, megnevezésének vagy jelölése lényeges tartalmának meghatározására a kereskedő jogosult;
• b) jelölésén forgalomba hozóként a kereskedő kerül feltüntetésre, és annak gyártója nem vagy az azonosító jelöléssel kerül feltüntetésre; vagy
• c) – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak minősülő beszállító által előállított termék kivételével – kizárólag a kereskedő által meghatározott üzletben forgalmazható.

(2) Ezen alcím hatálya az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki.

6/M. § (1) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a kereskedő által üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként – alkalmazandó árrés mértéke

• a) nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és
• b) legfeljebb 10 százalék lehet.

(2) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január hónapban nem forgalmazta, az adott termék vonatkozásában általa alkalmazandó árrés mértéke

• a) nem haladhatja meg az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet] hatálybalépését megelőzően általa alkalmazott utolsó havi átlagos árrés mértékét, és
• b) legfeljebb 10 százalék lehet.

(3) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategórián belül a saját márkás termékek vásárlók számára értékesítésre kínált mennyisége üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként – legfeljebb olyan arányt képezhet, mint amilyen arányt a termékkategórián belül a saját márkás termékek képviseltek a 2025. január és február hónapban értékesített, a termékkategóriába tartozó összes termék mennyiségéhez képest.

(4) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, a (3) bekezdés szerinti arányosítás során a saját márkás termékek a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző utolsó havi arányát veszi alapul.

(5) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon forgalmazta, köteles az adott termék vonatkozásában naponta legalább az általa a 2024. évben értékesített átlagos napi mennyiség árusítására olyan módon, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.

(6) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépése napját követően megkezdő kereskedő az (1) és (3) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépése napján folytató, általa választott másik üzletére vonatkozó adatokat veszi alapul, választható másik üzlet hiányában az árrés tekintetében a (2) bekezdés b) pontját alkalmazza.

(7) A kereskedő a (6) bekezdés szerint általa választott üzletet az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó termékek árusításának megkezdése előtt legalább 3 nappal bejelenti a fogyasztóvédelmi hatóság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) részére.

6/N. § Ha a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges, az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást.

6/O. § (1) Az ezen alcímben meghatározott előírások teljesítésének ellenőrzésekor a hatóság hivatalból jár el.

(2) Ha a hatóság az ezen alcím szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez,

• a) a 6/M. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 6/M. § (6) bekezdésében az árrésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként 5 000 000 forint bírságot szab ki,
• b) a 6/M. § (3) és (4) bekezdésében foglalt, valamint a 6/M. § (6) bekezdésében a saját márkás termék arányára vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként, ha a saját márkás termék aránya
• ba) legfeljebb 10 százalékponttal haladja meg a 6/M. § (3) bekezdése szerinti arányt, 500 000 forint bírságot szab ki,
• bb) 10 százalékpont feletti, de 50 százalékpontnál nem nagyobb mértékben haladja meg a 6/M. § (3) bekezdése szerinti arányt, 1 000 000 forint bírságot szab ki,
• bc) 50 százalékpont feletti mértékben haladja meg a 6/M. § (3) bekezdése szerinti arányt, 2 000 000 forint bírságot szab ki,
• c) a 6/M. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként
• ca) 10 százalékot meg nem haladó hiány esetén 500 000 forint bírságot szab ki,
• cb) 10 százalékot meghaladó, de 50 százalékot meg nem haladó hiány esetén 1 000 000 forint bírságot szab ki,
• cc) 50 százalékot meghaladó hiány esetén, továbbá, ha a kereskedő nem tesz eleget a vásárlók folyamatos kiszolgálására vonatkozó kötelezettségének, 2 000 000 forint bírságot szab ki, vagy
• d) elrendelheti, hogy a kereskedő tevékenységét a jogsértéssel érintett üzletben – csomagküldő kereskedelem esetében a kereskedő által működtetett vagy alkalmazott valamennyi online felületen – ideiglenesen nem folytathatja, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet.

(3) A hatóság a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti bírság kiszabása helyett különös méltánylást érdemlő körülmény esetén alkalmazhat figyelmeztetést.

(4) A kereskedő a 6/M. § (3)–(6) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

(5) A (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmény együtt is alkalmazható.

(6) Az ellenőrzés során a kereskedő a helyszínen köteles tájékoztatni a hatóságot

• a) a 6/M. § (1) és (2), valamint (6) bekezdése szerinti árrés mértékéről és
• b) a saját márkás termék 6/M. § (3) és (4), valamint (6) bekezdése szerinti arányáról, valamint
• c) a 6/M. § (5) bekezdése szerinti mennyiségről.

(7) A (6) bekezdés szerinti ellenőrzés során a kereskedő képviselőjének minősül a kereskedő foglalkoztatottja is.

(8) A hatóság a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazó határozat véglegessé válását követően – akár azonos napon, ugyanazon üzletben végzett, több egymást követő ellenőrzés során feltárt jogsértések esetében – a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezményt újból – akár naponta többször is – alkalmazhatja, úgy, hogy az ismételten kiszabott bírság összegének el kell érnie a korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság kétszeresét, és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni. Többszörösen ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatóak.

(9) Ha az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározza a kereskedő által közzéteendő tájékoztatás tartalmát és formáját, a kereskedő köteles a tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, csomagküldő kereskedelem esetén a nyitóoldalon közzétenni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az online felületén feltüntetni. E kötelezettség megszegése esetén a hatóság 1 000 000 forint bírságot szab ki.

6/P. § (1) A 6/M. § (1) és (2) bekezdése, valamint az árrés tekintetében a 6/M. § (6) bekezdése alkalmazásával összefüggésben a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 3. § (2) bekezdés q) pontját (a továbbiakban: beszerzési ár alatti értékesítés tilalma) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem sérti a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, ha a kisebbítendő tag a kivonandó tagnál legfeljebb a beszállítói kedvezmény összegével kevesebb.

(2) A kereskedő részéről a beszállítóval kötött, a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos szerződésének a 6/M. § (1) és (2) bekezdése, valamint az árrés tekintetében a 6/M. § (6) bekezdése alkalmazásával összefüggő módosítása, megszüntetése vagy új szerződés – korábbiakban alkalmazott feltételektől eltérő feltétellel való – megkötése – az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés érdekében a beszállítói kedvezmény mérséklésének esete kivételével – a Tfmtv. 3. § (2) bekezdés x) pontja szerinti magatartásnak minősül.

Tisztességes kiskereskedelmi gyakorlat drogériai termékek esetén¶

6/Q. § (1) Ezen alcím alkalmazásában

• 1. árrés: a kisebbítendő tag és kivonandó tag különbözetének beszállítói kedvezménnyel növelt összege;
• 2. beszállítói kedvezmény: a kereskedő által a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (7) bekezdése szerinti, szerződésen alapuló, a termék értékesítéséhez közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény, valamint a kereskedő által a beszállító számára nyújtott, a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatás termékre vetített ellenértéke;
• 3. kereskedő: az a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „47.75 – Illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelme” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szerinti nettó árbevétele a 2023. évben az 1 milliárd forintot meghaladta;
• 4. kisebbítendő tag: a terméket terhelő adómérték nélkül számított fogyasztói ár;
• 5. kivonandó tag: a beszállító által számlázott átadási ár, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén − az üzemi általános költségeket is tartalmazó − önköltségi ár;
• 6. saját márkás termék: a kereskedő által helyben előállított termék kivételével olyan termék, amely
• a) megjelenítésének, megnevezésének vagy jelölése lényeges tartalmának meghatározására a kereskedő jogosult,
• b) jelölésén forgalomba hozóként a kereskedő kerül feltüntetésre, és annak gyártója nem, vagy az azonosító jelöléssel kerül feltüntetésre, vagy
• c) – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak minősülő beszállító által előállított termék kivételével − kizárólag a kereskedő által meghatározott üzletben forgalmazható.

(2) Ezen alcím hatálya az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki.

6/R. § (1) A 2. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a kereskedő által üzletenként − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként − alkalmazandó árrés mértéke

• a) nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és
• b) legfeljebb 15 százalék lehet.

(2) Ha a kereskedő a 2. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen − 2025. január hónapban nem forgalmazta, az adott termék vonatkozásában általa alkalmazandó árrés mértéke

• a) nem haladhatja meg a drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet] hatálybalépését megelőzően általa alkalmazott utolsó havi átlagos árrés mértékét, és
• b) legfeljebb 15 százalék lehet.

(3) A 2. mellékletben megjelölt termékkategórián belül a saját márkás termékek vásárlók számára értékesítésre kínált mennyisége üzletenként − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként − legfeljebb olyan arányt képezhet, mint amilyen arányt a termékkategórián belül a saját márkás termékek képviseltek a 2025. január és február hónapban értékesített, a termékkategóriába tartozó összes termék mennyiségéhez képest.

(4) Ha a kereskedő a 2. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen − 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, a (3) bekezdés szerinti arányosítás során a saját márkás termékek a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző utolsó havi arányát veszi alapul.

(5) Ha a kereskedő a 2. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen − a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon forgalmazta, köteles az adott termék vonatkozásában naponta legalább az általa a 2024. évben értékesített, átlagos napi mennyiség árusítására, olyan módon, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.

(6) A 2. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását az adott üzletben − csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen − a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet hatálybalépése napját követően megkezdő kereskedő az (1) és (3) bekezdés alkalmazása szempontjából a 2. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását a 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet hatálybalépése napján folytató, általa választott másik üzletére vonatkozó adatokat veszi alapul, választható másik üzlet hiányában az árrés tekintetében a (2) bekezdés b) pontját alkalmazza.

(7) A kereskedő a (6) bekezdés szerint általa választott üzletet a 2. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó termékek árusításának megkezdése előtt legalább 3 nappal bejelenti a fogyasztóvédelmi hatóság részére.

6/S. § Ha a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges, az általános politikai koordinációért felelős miniszter (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: miniszter) meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást.

6/T. § (1) Az ezen alcímben meghatározott előírások teljesítésének ellenőrzésekor a fogyasztóvédelmi hatóság (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) hivatalból jár el.

(2) Ha a hatóság az ezen alcím szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez,

• a) a 6/R. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 6/R. § (6) bekezdésében az árrésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként 5 000 000 forint bírságot szab ki;
• b) a 6/R. § (3) és (4) bekezdésében foglalt, valamint a 6/R. § (6) bekezdésében a saját márkás termék arányára vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként, ha a saját márkás termék aránya
• ba) legfeljebb 10 százalékponttal haladja meg a 6/R. § (3) bekezdése szerinti arányt, 500 000 forint bírságot szab ki,
• bb) 10 százalékpont feletti, de 50 százalékpontnál nem nagyobb mértékben haladja meg a 6/R. § (3) bekezdése szerinti arányt, 1 000 000 forint bírságot szab ki,
• bc) 50 százalékpont feletti mértékben haladja meg a 6/R. § (3) bekezdése szerinti arányt, 2 000 000 forint bírságot szab ki;
• c) a 6/R. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként
• ca) 10 százalékot meg nem haladó hiány esetén 500 000 forint bírságot szab ki,
• cb) 10 százalékot meghaladó, de 50 százalékot meg nem haladó hiány esetén 1 000 000 forint bírságot szab ki,
• cc) 50 százalékot meghaladó hiány esetén, továbbá, ha a kereskedő nem tesz eleget a vásárlók folyamatos kiszolgálására vonatkozó kötelezettségének, 2 000 000 forint bírságot szab ki; vagy
• d) elrendelheti, hogy a kereskedő tevékenységét a jogsértéssel érintett üzletben − csomagküldő kereskedelem esetében a kereskedő által működtetett vagy alkalmazott valamennyi online felületen − ideiglenesen nem folytathatja, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet.

(3) A hatóság a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti bírság kiszabása helyett különös méltánylást érdemlő körülmény esetén alkalmazhat figyelmeztetést.

(4) A kereskedő a 6/R. § (3)–(6) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

(5) A (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmény együtt is alkalmazható.

(6) Az ellenőrzés során a kereskedő a helyszínen köteles tájékoztatni a hatóságot

• a) a 6/R. § (1) és (2), valamint (6) bekezdése szerinti árrés mértékéről és
• b) a saját márkás termék 6/R. § (3) és (4), valamint (6) bekezdése szerinti arányáról, valamint
• c) a 6/R. § (5) bekezdése szerinti mennyiségről.

(7) A (6) bekezdés szerinti ellenőrzés során a kereskedő képviselőjének minősül a kereskedő foglalkoztatottja is.

(8) A hatóság a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazó határozat véglegessé válását követően − akár azonos napon, ugyanazon üzletben végzett, több, egymást követő ellenőrzés során feltárt jogsértés esetében − a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezményt újból − akár naponta többször is − alkalmazhatja, úgy, hogy az ismételten kiszabott bírság összegének el kell érnie a korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság kétszeresét, és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni. Többszörösen ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatóak.

(9) Ha a miniszter meghatározza a kereskedő által közzéteendő tájékoztatás tartalmát és formáját, a kereskedő köteles a tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, csomagküldő kereskedelem esetén a nyitóoldalon közzétenni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az online felületén feltüntetni. E kötelezettség megszegése esetén a hatóság 1 000 000 forint bírságot szab ki.

A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás¶

7. § (1) A beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszaélésnek minősül különösen

• a) a beszállító indokolatlan megkülönböztetése;
• b) a beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása;
• c) a tisztességtelen, a kereskedő számára egyoldalúan előnyős kockázatmegosztást eredményező feltételek előírása a beszállítóval szemben, különösen a kereskedő üzleti érdekeit is szolgáló – így raktározási, reklámozási, marketing és más – költségek aránytalan áthárítása a beszállítóra;
• d) a szerződéses feltételek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása, illetve ilyen lehetőség kikötése a kereskedő részéről;
• e) a beszállítónak a kereskedővel, illetve más kereskedővel kialakítandó üzleti kapcsolataira vonatkozó indokolatlan feltételek előírása, különösen a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kikötése, ennek visszamenőleges érvényesítése, illetve annak előírása, hogy azonos időszakra adott termékre csak az adott kereskedőnek biztosítson akciót, valamint a kereskedő védjegyével vagy márkanevén árusított termék gyártásának előírása a beszállító számára a beszállító bármely termékének forgalmazása érdekében;
• f) a különféle – különösen a kereskedő beszállítóinak listájára vagy árukészletébe való bekerülésért, más, a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő – díjak egyoldalú felszámítása a beszállítónak;
• g) a szerződés felbontásával való fenyegetés, az egyoldalú előnyt jelentő szerződéskötési feltételek kikényszerítése érdekében;
• h) harmadik személy beszállítók vagy a kereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra;
• i) ha a termék nem a kereskedő tulajdona, a szerződésben megállapított számlázott átadási ár alatt meghatározott eladási ár alkalmazása, ide nem értve a minőséghibás termék értékesítése vagy a minőségmegőrzési határidő lejártát hét nappal megelőző kiárusítás során alkalmazott ár, továbbá a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott bevezető ár, valamint a legfeljebb tizenöt napig alkalmazott szezonvégi, illetve típus- és profilváltással vagy az üzlet végleges bezárásával kapcsolatos készletkiárusítási ár alkalmazását.

(3) A jelentős piaci erő fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét, közös beszerzés esetén pedig a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összességét – kereskedelmi tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele (a továbbiakban: konszolidált nettó árbevétel) meghaladja a 100 milliárd forintot.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha a piac struktúrája, a piacra lépési korlátok léte, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján a kereskedő vállalkozás, vállalatcsoport, illetve beszerzési szövetség a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül.

(5) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó vállalkozások a beszállítókkal való kapcsolataikban a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó önszabályozó etikai kódex megalkotására, valamint az abban foglaltak megsértése esetén alkalmazandó eljárásrend kialakítására kötelesek.

(6) E § rendelkezései nem alkalmazhatóak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó esetekben.

7/A. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) alkalmazásában a gazdasági erőfölényt a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítésének piacán – mint érintett piacon – fennállónak kell tekinteni, amennyiben a vállalkozásnak, vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásoknak közösen a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítéséből származó előző évi (konszolidált) nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.

(2) Napi fogyasztási cikk e § alkalmazásában a 2. § 18a. pontjában meghatározott termék, ide nem értve az illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert és vegyi árut, valamint a higiéniai papírterméket.

7/B. § (1) Sör értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, amely értelmében a jognyilatkozat szerinti termék tekintetében a vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet) egy naptári évre, illetve az alkalmi rendezvényre vonatkozó összes beszerzésének több mint 80%-a ugyanazon gyártótól származik.

(2) Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles a sör – kivéve csapon értékesített sör – értékesítése esetén termékenként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.

(3) Sör csapon történő értékesítése esetén (1) bekezdés szerinti jognyilatkozat abban az esetben tehető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy olyan, kisüzemi sörfőzde (gyártó) által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését, amely kisüzemi sörfőzde felett kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó a Tpvt. szerinti közvetlen vagy közvetett irányítással nem rendelkezik, és amely nem folytat sörgyártásra irányuló együttműködést kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártóval.

(4) A (3) bekezdés alapján eljáró italt árusító vendéglátó üzlet a kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését oly módon biztosítja, hogy – figyelembe véve a csapolt sörre vonatkozó beszerzéseinek egy naptári évre vetített átlagát – a kisüzemi sörfőzde által előállított sör az italt árusító vendéglátó üzlet által tárgyévben vagy alkalmi rendezvényen, csapon történő értékesítésre beszerzett összes sörmennyiség legalább 20%-át elérje.

(5) Az (1)–(4) bekezdésbe ütköző jognyilatkozat semmis.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az olyan megállapodásra, amely egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

(7) E § alkalmazásában

• a) sör alatt a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti sört,
• b) jognyilatkozat alatt a jelentős piaci erővel rendelkező gyártó által alkalmazott vagy megkövetelt egyoldalú szerződési kikötést vagy jognyilatkozatot,
• c) kisüzemi sörfőzde alatt a Jöt. szerinti kisüzemi sörfőzdét

kell érteni.

(8) E § alkalmazásában jelentős piaci erővel rendelkező gyártónak számít a gyártó, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét – konszolidált éves nettó árbevétele meghaladja

• a) sörgyártó esetén a 30 milliárd forintot,
• b)

Érdek-képviseleti szervezetek közreműködése¶

8. § (1) A kereskedelmi vállalkozások és a beszállítók, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytatók képviseletét ellátó egyesület e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül az e törvény megsértése miatt indított azon közigazgatási hatósági eljárásban, ideértve a versenyfelügyeleti eljárást is, amely a kereskedők, a beszállítók vagy a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet végzők széles körét érinti, vagy a vállalkozások működésére jelentős hátrányt okoz.

(2) Az (1) bekezdés alapján fennálló ügyféli minőség nem érinti a beszállító és a vállalkozás azon jogát, hogy a jogsértővel szemben igényét érvényesítse.

A szálláshely-minősítés körében alkalmazott díjszabás¶

8/A. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szálláshely-minősítési eljárás ingyenes.

A kereskedelmi tevékenységek, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységek, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának ellenőrzése, jogkövetkezmények¶

9. § (1) A – 9/A. § (1) bekezdése szerinti kereskedelmi tevékenység kivételével a – kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységekre, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a kereskedelmi hatóság ellenőrzi, és – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – eljár ezek megsértése esetén.

(2) A – (2a) bekezdésben foglalt eltéréssel a – fogyasztóvédelmi hatóság jár el – a fogyasztóvédelemről szóló törvény szabályai szerint – a 3. § (9) bekezdésében, az 5. § (2) és (4) bekezdésében, az 5/C.–5/F. §-ban, a 6. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 6/K. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén. E rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(2a) A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység vonatkozásában az 5. § (2) és (4) bekezdésében, valamint a 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatóságként az SZTFH jár el.

(3) A 7. § megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban, a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint.

(3a) A 7/B. § megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban, a Tpvt. megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint azzal, hogy a 7/B. § hatálya alá tartozó jogsértésre vonatkozóan a Tpvt. IX. fejezete szerinti bejelentésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.

(3b)

(4) A tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírások megsértése esetén – jogszabályban foglaltak szerint – a kereskedelmi hatóság

• a) a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:
• aa) elrendeli az üzlet vagy szálláshely ideiglenes bezárását,
• ab) elrendeli az üzlet vagy szálláshely azonnali bezárását,
• ac) a közterületi értékesítés szabályainak megszegése kivételével közigazgatási bírságot szab ki,
• ad) ha az adott tevékenység végzése engedélyhez kötött, visszavonja az engedélyt,
• b) a (4a) bekezdésben meghatározott intézkedéseket hozhatja, vagy
• c) jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(4a) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a kereskedelmi hatóság a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

• a) ha a kereskedő tevékenysége jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár, az üzlet környezetében, illetve a kereskedelmi tevékenység hatókörében lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében
• aa) korlátozza 22 óra és 6 óra között a kereskedelmi tevékenységet, illetve a jogsértő állapot megszüntetéséig az üzlet kötelező éjszakai zárvatartását rendeli el,
• ab) korlátozza vagy megtiltja a vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására nyújtott szolgáltatást, tevékenységet,
• ac) korlátozza vagy megtiltja a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatást okozó eszköz használatát,
• b) megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör értékesítését.

(5) A kereskedelmi hatóságnak a (4) bekezdés a) pont aa), ac) és ad) alpontja, valamint b) és c) pontja alapján hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

A befektetési aranyhoz kapcsolódó kereskedelmi szabályok¶

9/A. § (1) A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység az SZTFH engedélyével, részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő jogi személyként végezhető. Az engedélyezés részletes szabályait az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg. Az SZTFH eljárása során a sommás eljárás alkalmazása kizárt. Befektetési arany forgalmazása kizárólag üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység kereskedési formában folytatható. Ha az üzletben a befektetési arany forgalmazásán kívül más termék kereskedelmére is sor kerül, ezen termékek kereskedelmi tevékenységére e törvény általános szabályai és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadóak.

(2) Az SZTFH a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére irányuló kérelmet elutasítja, ha

• a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az SZTFH a kérelmező befektetési arannyal folytatott kereskedelemre vonatkozó engedélyét visszavonta, vagy
• b) a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül az SZTFH a kérelmezővel szemben a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése miatt közigazgatási bírságot szabott ki.

(3) A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésének részletes feltételeit az SZTFH elnöke rendeletben határozza meg.

(4) A befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: engedélyes) – ha tart készleten befektetési aranyat, akkor – a készletéről, illetve annak forgalmáról, ha az engedélyes nem tart készleten befektetési aranyat, akkor az értékesített, illetve vásárolt befektetési arany mennyiségéről az SZTFH elnökének rendeletében meghatározottak szerint nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az SZTFH részére.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

• a) a természetes személy eladó vagy vevő természetes személyazonosító adatait, személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát, valamint – külföldi állampolgár kivételével – adóazonosító jelét,
• b) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének és az adatok kezelésének célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítésének támogatása.

(7) Befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenységet csak olyan jogi személy végezhet, amelynek a Pmt. szerinti tényleges tulajdonosa (a továbbiakban: tényleges tulajdonos), illetve vezető tisztségviselője jó hírnévvel rendelkezik.

(8) Jó hírnévvel rendelkezőnek minősül az a természetes személy, aki

• a) büntetlen előéletű,
• b) nem volt vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságnál, amelyet felszámoltak vagy csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította és
• c) nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a vezető tisztségviselői feladat ellátását nem teszi lehetővé.

9/B. § (1) Az SZTFH hatósági felügyeletet gyakorol a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység felett. Ennek keretében az SZTFH megteszi a szükséges intézkedéseket az engedélyesek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségei megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében, valamint eljár a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet engedély nélkül végzőkkel szemben azzal, hogy az ellenőrzés lefolytatásának részletes szabályait az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg.

(2) Az SZTFH eljárása során keletkezett adatok – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem nyilvánosak.

(3) Az SZTFH a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt kötelezettséget megsértő személlyel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki, és döntésében – határidő biztosításával – kötelezi a jogsértést elkövetőt annak megszüntetésére és a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedések megtételére azzal, hogy a bírság kiszabása a kötelezés teljesítésének elmulasztása esetén megismételhető. Befektetési arannyal folytatott engedély nélküli kereskedelmi tevékenység végzése esetén figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

(4) Az SZTFH elkobozza azt a dolgot, amelyet befektetési arannyal folytatott engedély nélküli kereskedelmi tevékenység eszközéül használtak.

(5) Az SZTFH elrendelheti a dolog zár alá vételét, amennyiben a rendelkezésére álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az a (4) bekezdés értelmében elkobozható. Az SZTFH az elkobzást akkor is elrendelheti, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona.

(5a) Ha az SZTFH véglegessé vált döntésében megállapítja, hogy egy üzletben engedély nélkül kerül sor befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére, akkor a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző – az SZTFH értesítése alapján – elrendeli az üzlet 30 napra történő ideiglenes bezárását.

(6) Az SZTFH – a körülmények mérlegelését követően és e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az engedélyes engedélyét visszavonhatja, ha

• a) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedély iránti kérelem elutasításának lett volna helye,
• b) az engedélyes az engedélyében foglaltakat, illetve az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségeket súlyosan megsérti.

(7) Az SZTFH a (6) bekezdés szerinti esetben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat mérlegeli.

(8) Az SZTFH az engedélyes engedélyét visszavonja, ha

• a) az engedélyes a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt kötelezettségét megsértette (a továbbiakban e § alkalmazásában: kötelezettségszegés), és – függetlenül attól, hogy e kötelezettségszegés miatti jogsértés tényét az SZTFH mikor állapította meg, illetve határozata mikor vált véglegessé – ezen kötelezettségszegés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül elkövetett kötelezettségszegés miatt az SZTFH már két alkalommal olyan végleges határozatot hozott az engedélyessel szemben, amelyekben – jogsértésenként – legalább a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabott ki;
• b) az engedélyes kéri,
• c) az engedélyes gazdasági társaság felszámolását, vagy ellene a csődeljárást vagy a kényszertörlési eljárást elrendelték,
• d) az engedélyes gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, vagy
• e) jogutódlásra került sor, és nem kezdeményezik az engedély jogutódlás tekintetében való módosítását vagy az új engedély kiadása iránti eljárást.

(9) Az SZTFH az engedélyes engedélyét a Pmt. szerinti eltiltás időtartama alatt felfüggeszti.

9/C. § (1) Az SZTFH az engedélyesekről nyilvántartást vezet az SZTFH elnökének rendeletében foglalt részletes szabályok szerint, amely a következőket tartalmazza:

• a) az engedélyes
• aa) neve, székhelye, adószáma, elektronikus levelezési címe és telefonszáma,
• ab) elérhetősége,
• ac) képviseletét ellátó személy neve,
• ad) nyilvántartásba vételének időpontja;
• b) az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölése,
• c) az engedély száma,
• d) az SZTFH elnökének a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló rendeletében meghatározott feltételek teljesülését alátámasztó dokumentumok,
• e) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatok.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában, valamint az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(2a) Az engedélyes az (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja vagy az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatokban bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az SZTFH részére.

(3) Ha az SZTFH az engedélyes engedélyét visszavonta, akkor az (1) bekezdés szerinti adatokat az SZTFH az engedélyt visszavonó határozat véglegessé válását követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.

(4) Ha az (1) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja vagy az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatok változását az engedélyes bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot az SZTFH az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.

(5) Az SZTFH a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai közül az érvényes engedéllyel rendelkező engedélyes (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatait.

(6) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az engedélyesekre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint az SZTFH felügyeleti jogkörének és hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.

9/D. § (1) A befektetési arany kereskedelmi felügyeleti tevékenységért az engedélyes az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott mértékű befektetési arany kereskedelmi felügyeleti díj (e § alkalmazásában a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.

(2) A felügyeleti díjat az engedélyes az SZTFH elnökének rendeletében meghatározott időpontban fizeti meg az SZTFH részére, a felügyeleti díj megfizetéséről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: nyilatkozat) egyidejű benyújtása mellett. A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.

(3) Az SZTFH a nyilatkozattételi vagy díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felügyeleti díjat határozattal állapítja meg és annak megfizetésére kötelez.

(4) A felügyeleti díj késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlékot az SZTFH határozattal állapítja meg a felügyeleti díjfizetés esedékességének napjától a teljesítés napjáig tartó időtartamra. A késedelmi pótlék alapja az esedékességkor nem teljesített felügyeleti díj, mértéke naptári naponként az esedékesség napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

9/E. § (1) Az SZTFH elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele jogosulatlan befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenységet valósít meg, ideértve azt az esetet is, amikor a nem Magyarország területén folytatott befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, ha az magyar nyelven hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.

(2) A hozzáférhetetlenné tétel kiterjed valamennyi olyan elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozására, amelyet az (1) bekezdés szerinti jogellenes tevékenységet megvalósító azonos tartalommal tesznek hozzáférhetővé vagy közzé. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az SZTFH határozatlan időre rendeli el. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozat azonnal végrehajtható.

(3) Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot az SZTFH hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell az SZTFH honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételének napját követő 3. nap.

(4) Ha az SZTFH hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést az SZTFH hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell az SZTFH honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételének napját követő 3. nap. A végzés az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenységet végzővel való közlésére tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.

9/F. § (1) A 9/E. § (1) és (4) bekezdés szerinti döntés kötelezettje – annak a döntésben történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató, valamint a döntésben megjelölt kereső- és gyorsítótár-szolgáltató.

(2) A hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(3) Az SZTFH-t, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 9/E. §-ban foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.

9/G. § (1) Az SZTFH az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét megszünteti, ha

• a) az elrendelés oka megszűnt,
• b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.

(2) A megszüntető döntésre a 9/E. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

9/H. § Ha az SZTFH a 9/E. § (1) bekezdése alapján elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, és a határozat véglegessé válását követően megállapítja, hogy a határozatban foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat – így különösen más IP-cím, domain vagy aldomain – hozzáférhetővé tételével vagy közzétételével is megvalósul, akkor ismételt hatósági eljárás és – a 9/E. § (1) bekezdése szerinti – döntéshozatal mellőzésével a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó, 9/E. § (1) bekezdése szerint hozott határozat végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani.

Záró rendelkezések¶

10. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(2)

11. § (1) A Módtv.-vel megállapított 6. § (8) bekezdésében foglalt előírás nem alkalmazható a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXLIII. törvény hatálybalépésekor működési engedéllyel vagy igazolással, valamint 24 és 6 óra közötti nyitvatartási jogosultsággal rendelkező, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek esetében.

(2) A 6. § (8)–(10) bekezdése nem alkalmazható a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban.

11/A. § Nem kell alkalmazni az 5/A. §-ban foglalt követelményeket azokra a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletekre, amelyek esetében a kereskedelmi hatóság az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló 2013. évi CLXXXIII. törvény 19. §-ának hatálybalépését megelőzően

• a) vette nyilvántartásba az üzletet,
• b) adta ki a működési engedélyt.

11/B. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi CXII. törvény hatálybalépésekor működő, vagy – ha a működését még nem kezdte meg – 2014. december 31-én az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező, az 5/B. § hatálya alá eső üzletek üzemeltetését 2018. január 1. napjáig lehet folytatni.

(2) 2018. január 1-jét követően az 5/B. § szerinti rendelkezés megsértése esetén a kereskedelmi hatóság elrendeli az (1) bekezdés hatálya alá eső, jogsértő üzlet azonnali bezárását.

11/C. § A 7/A. §-t a 2016. január 1-je után megvalósuló gazdasági erőfölénnyel való visszaélések fennállása tekintetében kell alkalmazni.

11/D. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXL. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXL. törvény) hatálybalépését megelőzően tett, a 7/B. §-ba ütköző jognyilatkozatok 2021. augusztus 1-jén hatályukat vesztik. A 2020. évi CXL. törvény hatálybalépését megelőzően tett jognyilatkozatoknak a 2020. évi CXL. törvény hatálybalépését követő módosítása során a 7/B. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(2) A 2020. évi CXL. törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozattal rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2021. augusztus 1-jétől köteles alkalmazni. A 2020. évi CXL. törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozattal nem rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2021. március 1-jétől köteles alkalmazni.

11/E. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

11/F. § E törvény 9/A. § (3) bekezdése alapján indult ellenőrzési eljárások 2018. december 31-én e törvény erejénél fogva megszűnnek.

11/G. § (1) A 6/G. § a)–c) pontja szerinti nyilvántartások adattartalmát képező adatokat a kereskedelmi hatóság 2020. december 31-ig az önkormányzati ASP rendszeren keresztül közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Rendszer részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közvetlen adatkapcsolat útján történő adattovábbítást akadályozó körülmény fennállása esetén a kereskedelmi hatóság az adatok továbbítását az önkormányzati ASP rendszer ipar- és kereskedelmi szakrendszerének üzemeltetési és rendszertámogatási feladatait ellátó szerv közreműködésével is teljesítheti.

11/H. § (1) Új magánszálláshely és új egyéb szálláshely 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén.

(2) A (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha 2024. december 31. napjáig a szálláshely-minősítő szervezethez a szálláshely-minősítési eljárás iránti igény benyújtásra került. A szálláshely-minősítési eljárás iránti igény akkor minősül benyújtottnak, ha a szolgáltató a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén az önértékelését befejezte.

(3) A 2024. december 31. napjáig nyilvántartásba vett magánszálláshely és egyéb szálláshely esetében a szálláshely-szolgáltató személyében bekövetkezett változás 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén.

11/I. § (1) A Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel megállapított 9/A. § hatálybalépésekor befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végző személy ezen tevékenységét az SZTFH engedélye nélkül 2026. március 31-ig végezheti.

(2) Ha a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel megállapított 9/A. § hatálybalépésekor befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végző személy 2026. március 31-ig nem szerzi meg az SZTFH engedélyét, akkor egy engedéllyel rendelkező személy részére 2026. december 31-ig értékesíti a szerződés állományát és a készletén lévő befektetési aranyat.

12. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

• a) a kereskedelmi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenységek bejelentésének, valamint a kereskedők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
• b) az üzletek bejelentésének, valamint működési engedélye kiadásának rendjét és feltételeit, az üzletek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá meghatározott termékek egyes kereskedési formákban való forgalmazásának részletes feltételeit, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatására vonatkozó, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén a jogkövetkezmények alkalmazásának szabályait,
• c) a vásárlók könyve hitelesítésének rendjét,
• d) a vásár- és piactartás részletes szabályait, a bevásárlóközpont, a vásár és a piac üzemeltetésének részletes feltételeit, valamint a bevásárlóközpont és a helyi termelői piac bejelentésének, illetve a vásár- és a piacüzemeltetési engedély kiadásának részletes szabályait, valamint a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységet végzők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
• e) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban, illetve hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
• f) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit – ide nem értve a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát –, a szálláshely-üzemeltetési bejelentés rendjét és feltételeit, valamint a szálláshelyek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szálláshely-szolgáltató tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, az adatszolgáltatás rendjét, a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá a szálláshely-minősítő szervezetet és a szálláshely-minősítés rendjét, valamint a nemzetközileg általánosan elfogadott kritériumok közzétételét,
• g) az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó bejelentés rendjét és feltételeit, az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység végzésének feltételeit, valamint az utazásszervezők és az utazásközvetítők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint a kötelező biztosításra vonatkozó részletszabályokat,
• h) a kereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését,
• i) a kereskedelmi hatóság által kiszabható bírság megállapításának, mértékének részletes szabályait,
• j) a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeit, az e tevékenységre vonatkozó bejelentés rendjét és feltételeit, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
• k) a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése esetén kiszabható bírság megállapításának, mértékének és megfizetése módjának részletes szabályait
• l) a 6. § (8) bekezdésében meghatározott, a jegyzői hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásban történő szakhatósági közreműködés szabályait és az azzal kapcsolatos szakkérdéseket

rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy

• a) az egyes kereskedelmi tevékenységek végzéséhez szükséges képesítéseket,
• b) 6/K. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás formáját és tartalmát
• c)
• d)
• e)
• f) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az irányítása alá tartozó kereskedelmi hatóság részére az e hatóság által lefolytatott eljárásokért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint az annak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy

• a) a motorhajtó anyagok és egyes kőolajtermékek belföldi forgalmazásának feltételeit,
• b) a motorhajtó anyagok minőségi követelményeit

rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy

• a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a szálláshely-minősítő szervezet által végzett igazgatási jellegű szolgáltatásokat és közigazgatási hatósági eljárásokat, az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett szálláshely-típusok körét, a fizetendő díj mértékét, a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat,
• b) az idegenvezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint az idegenvezetői tevékenység bejelentésének és az idegenvezetők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
• c) a lovas szolgáltató tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a lovas szolgáltató tevékenység bejelentésének és a lovas szolgáltatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
• d)–f)

rendeletben állapítsa meg.

(4a) Felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy

• a) – ha a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges – a 6/N. § szerinti tájékoztatás formáját és tartalmát rendeletben megállapíthassa;
• b) – ha a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges − a 6/S. § szerinti tájékoztatás formáját és tartalmát rendeletben megállapíthassa.

(5) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét, a felügyeleti díjra vonatkozó részletszabályokat, a befolyt összeg felhasználásáról szóló elszámolás módját, valamint a 2. § 31. pontjában foglaltak ellenőrzését rendeletben szabályozza.

(5a) Felhatalmazást kap a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat közgyűlése, hogy

• a) a magánszálláshely és az egyéb szálláshely esetében a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát,
• b) az a) pont alapján meghatározott előírások be nem tartásának esetén alkalmazandó közigazgatási bírságra és tevékenység végzésétől történő eltiltásra vonatkozó szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(6) Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy – a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozza a vendéglátás szakmai feltételeit.

(7) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy

• a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a műszaki biztonsági hatósági eljárásért fizetendő díj – ideértve a jogorvoslati díjat is – mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
• b) az élelmiszeriparért felelős miniszterrel egyetértésben az egyes ipari tevékenységek végzéséhez szükséges képesítéseket

rendeletben határozza meg.

(8) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésének részletes feltételeit, e tevékenység engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat,
• b) a 9/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás – személyes adatot nem tartalmazó – adattartalmával és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat,
• c) az engedélyes adatszolgáltatására vonatkozó részletes szabályokat.
• d) a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység esetében a vásárlók könyve hitelesítésének rendjét,
• e) a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges képesítéseket.
• f) a befektetési arany kereskedelmi felügyeleti díj mértékére, megfizetésére, beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat.

13. § (1) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Ez a törvény az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i 2015/2302/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

14. § Az 5/C. § és 5/D. §, valamint az 5/F. § (2) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2005. évi CLXIV. törvényhez¶

• 1. Hatósági árréskorlátozással és a saját márkás termékek arányának korlátozásával érintett termékkategóriák

• 2. Az 1. pontban foglalt táblázat 2–11., valamint a 32. és 33. sora szerinti termékkategóriába tartozó terméken annak friss, hűtött, fagyasztott termék csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, előcsomagolt és csomagolás nélküli formáját is érteni kell.
• 3. Az 1. pontban foglalt táblázat 14–24., valamint 35. sora szerinti termékkategóriába tartozó terméken annak laktózmentes változatát is érteni kell.

2. melléklet a 2005. évi CLXIV. törvényhez¶

• 1. Hatósági árréskorlátozással és a saját márkás termékek arányának korlátozásával érintett termékkategóriák