2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről

2004. évi XXIV. törvény

a lőfegyverekről és lőszerekről

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. § (1) Törvény eltérő rendelkezésének hiányában e törvény hatálya nem terjed ki

• a) a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
• b) a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek,
• c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
• d) a rendvédelmi szervek,
• e) a fegyveres biztonsági őrség,
• f) az Országgyűlési Őrség,
• g) a rendészeti, illetve katonai képzést folytató felsőoktatási intézmény,
• h) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok

által jogszerűen birtokolt lőfegyverekre, lőszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történő megszerzésére és az általuk üzemeltetett lőterekre.

(2) Törvény eltérő rendelkezésének hiányában e törvény rendelkezései nem alkalmazandók a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvényben haditechnikai termékként meghatározott eszközök tekintetében a hadiipari tevékenység végzéséhez szükséges engedély alapján végzett tevékenységek hatósági engedélyezésére.

2. § E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:

• 1. automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni;
• 2. áthatoló (páncéltörő) lőszer: olyan lőszer, amelynél a lövedéket köpeny burkolja és páncéltörő (áthatoló) kemény maggal rendelkezik, ideértve a nem páncéltörő rendeltetésű acélmagvas lőszereket is;
• 3. egylövetű lőfegyver: tölténytár nélküli lőfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába, illetve csőtorkolatán keresztül a csövébe minden lövés leadása előtt külön be kell helyezni a lőszert vagy lőszer alkatrészeket;
• 4. elöltöltő fegyver: az olyan egylövetű- vagy ismétlőfegyver, amelynél a lőport és a lövedéket kizárólag a csőtorkolat irányából lehet a csőbe vagy a forgódobba betölteni, rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőporral és hozzávaló csappantyúval működtethető;
• 5. expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke üreges csúcsú vagy lövedéke a köpenytől eltekintve nem egy darabból áll;
• 6. félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri működtetésével csak egy lövést képes leadni;
• 7. flóbert rövid lőfegyver: olyan peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas és a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelve szerint a ,,B'' engedélyköteles kategóriába tartozik;
• 8. flóberttöltény: olyan egybeszerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze, lőport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert;
• 9. gyújtólövedéket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban;
• 10. hangtompító: lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz;
• 11. hatástalanított lőfegyver: a lőszer, illetve lövedék kilövésére a jogszabályban meghatározott vagy az azzal egyenértékű biztonsági szintet garantáló módon a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági rendelet (a továbbiakban: Bizottsági Rendelet) kötelező alkalmazását megelőzően véglegesen alkalmatlanná tett tűzfegyver;
• 12. hosszú lőfegyver: a rövid lőfegyvernek nem minősülő lőfegyver;
• 13. ismétlő lőfegyver: olyan lőfegyver, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra;
• 14. légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver;
• 15. leváló köpenyes lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését – esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is – valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről – annak a célba csapódását megelőzően – leváljon;
• 16. lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;
• 17. lőfegyverjavítás: a moduláris tűzfegyver összeállítását és szétbontását ide nem értve a rendeltetésszerű használatnak meg nem felelő lőfegyver fegyverrészének ugyanolyan alkatrészre történő kicserélése, a lőfegyver irányzékán – a rendeltetés szerinti beállítás, illetve a tartozékok rendeltetésszerű, a körülményekhez igazodó cseréje kivételével – végrehajtott módosítás, továbbá a lőfegyver működőképességének helyreállítása;
• 18. lőfegyver-kereskedő: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lőfegyver-, lőfegyverdarab-, lőszer-, illetve lőszerelem-gyártás, kereskedelem, közvetítő kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi;
• 19. forgalmazás: lőfegyver, – a lőszer ideiglenes átvétele, valamint a lőszer továbbadása kivételével – lőszer, illetve egyéb fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;
• 20. lőfegyver- és lőszerkészítés (gyártás): a moduláris tűzfegyver összeállítását és szétbontását ide nem értve lőfegyver, lőszer, lőfegyverdarab, flóberttöltény és lőszeralkatrész elkészítése, az elkészített alkatrészek készre szerelése, valamint a lőfegyver olyan megmunkálása, amely azt az eredetitől eltérő kaliberjelű lőszer használatára teszi alkalmassá;
• 21. lőfegyvertartás: a birtoklás, a viselés és a tárolás;
• 22. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz;
• 23. lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek;
• 24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;
• 25. nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke a röppályát láthatóvá tevő, meggyulladó anyagot is tartalmaz;
• 26.
• 27. robbanó lövedékeket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke becsapódáskor felrobbanó töltetet tartalmaz;
• 28. rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert;
• 29. tűzfegyver: az 1. mellékletben meghatározott
• a) „A” vagy „B” kategóriába tartozó olyan – vagy olyanná átalakítható – kézifegyver, amelynek csövéből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, ideértve az összeállított moduláris tűzfegyvert, valamint a szilárd anyagú lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére átalakítható fegyvert is, kivéve, ha aa) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy ab) e törvény alapján hatástalanított lőfegyvernek vagy muzeális fegyvernek minősül,
• b) „A” vagy „B” kategóriába tartozó színházi tűzfegyver,
• c) „A”, „B” vagy „C” kategóriába tartozó olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, feltéve, hogy e törvény alapján nem minősül gáz- és riasztófegyvernek, valamint
• d) „C” kategóriába tartozó, a lőszer, illetve lövedék kilövésére a Bizottsági Rendelet I. MELLÉKLETÉBEN meghatározott követelményeknek megfelelő módon véglegesen alkalmatlanná tett tűzfegyver;
• 30. tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab): a fegyvercső, a váltócső, a betétcső, a forgódob, az ezeket egybefoglaló tokszerkezet, a zár vagy zárszerkezet, valamint a szán; a tűzfegyver fődarab abba a tűzfegyver-kategóriába tartozik, amelyre felszerelték vagy amelyhez gyártották;
• 31. festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék;
• 32. gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, feltéve, hogy
• a) e törvény alapján nem minősül színházi tűzfegyvernek,
• b) nem rendelkezik saját töltényűrrel, vagy
• c) – a saját töltényűrrel rendelkező darabok esetében – ca) viselését a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerint engedélyezték, cb) 2023. január 1. napját megelőzően gáz- és riasztófegyverként jogszerűen forgalomba hozták, vagy cc) megfelel a 2. mellékletben meghatározott követelményeknek;
• 33. gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz;
• 34. riasztótöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények körében nevesíti;
• 35. színházi tűzfegyver: a kifejezetten vaktöltény működtetésére készült, az 1. mellékletben meghatározott „A” vagy „B” kategóriába tartozó tűzfegyver, amelynek csövét (forgódobját) úgy alakították át, hogy az a fegyverhez eredetileg használható lőszer befogadására nem alkalmas, illetve a csőben elhelyezett szűkítések megakadályozzák űrméretes lövedékek kilövését, továbbá a rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmatlan olyan eszköz, amelynek a színházi fegyverként történő tartását engedélyezték vagy amelyet színházi és hagyományőrző használati célra kívánnak használni;
• 36. átadás: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszköz a tartására jogosult felügyelete alól kikerül;
• 37. átengedés: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt vagy a jogszabályban e célból kijelölt eszközt a tartására jogosult felügyelete alatt használják vagy birtokolják;
• 38. fegyver: a lőfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a légfegyver, a festéklövő fegyver, a muzeális fegyver, valamint a színházi lőfegyver;
• 39. festéklövedék: a festéklövő fegyverekhez használatos, becsapódáskor felrepedő burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegű, 12 mm-nél nagyobb átmérőjű lövedék;
• 40. fegyverviselés: fegyvernek a természetes személy testén, illetve a testén lévő ruházatán rejtett vagy nyílt módon történő elhelyezése;
• 41. lőfegyver behozatala, kivitele, átszállítása: a lőfegyver átvitele Magyarország államhatárán;
• 42. lőfegyver jellege: sörétes lőfegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lőfegyver (huzagolt hosszú), maroklőfegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csőtorkolati energia feletti teljesítményű légfegyver;
• 43. lőfegyvertartási cél: az önvédelem, a munkavégzés, a filmgyártás, a színházi és hagyományőrző használat, a céllövészet, az oktatás, a sportlövészet, a személy- és vagyonvédelem, valamint a vadászat;
• 44. házilagos lőszerszerelés és -újratöltés: lőszer saját felhasználás céljára történő házilagos gyártása (lőszerelemekből és egyéb alkatrészekből történő összeszerelése), amelyre a lőszergyártástól eltérő szabályok vonatkoznak;
• 45. sportlőfegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célra használható lőfegyver;
• 46. vadászlőfegyver: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint vadászatra használható lőfegyver;
• 47. vaktöltény: az a lövedékkel nem rendelkező, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények vagy az ipari lövőkészülékek hüvelytöltényei körében nem nevesíti;
• 48. alkategória: a tűzfegyvereknek és a lőszereknek az e törvény szerinti „A”, „B” vagy „C” kategórián belüli – az 1. mellékletben foglalt számozás, illetve egyéb jelölés segítségével meghatározott – besorolása;
• 49. a tűzfegyver kategóriájának, illetve alkategóriájának a megváltozását eredményező átalakítás: olyan tevékenység, amelynek az eredményeként a tűzfegyvernek a kizárólag az 1. melléklet szerinti valamely kategóriára, illetve alkategóriára jellemző tulajdonsága a kizárólag az 1. melléklet szerinti valamely másik kategóriára, illetve alkategóriára jellemző tulajdonságra változik;
• 50. egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyver: az a lőfegyver, amelynek az engedély nélküli megszerzését és tartását, illetve amelyre nézve az adott tevékenység engedély nélküli végzését e törvény kizárja;
• 51. működőképes lőfegyver: a 16. pontban meghatározott légfegyver, valamint a 29. pont b)–d) alpontjában meghatározott tűzfegyver kivételével a tűzfegyver.
• 52. a lőfegyverhez (tűzfegyverhez) tartozó (használható) lőszer: kaliberjelére való tekintet nélkül a jogszerűen tartott lőfegyverhez (tűzfegyverhez) rendeltetésszerűen használható lőszer, ha annak a lőfegyverrel (tűzfegyverrel) – az engedélyezett célra – történő együttes használatát a jogszabály nem zárja ki.
• 53. lőszer ideiglenes átvétele: az átadás és az átengedés esetét ide nem értve a lőszernek közvetlenül a tartására jogosulttól a továbbadás céljából megvalósuló, ellenérték nélküli megszerzése;
• 54. lőszer továbbadása: az átadás és az átengedés esetét ide nem értve az ideiglenes átvétel keretében megszerzett lőszernek közvetlenül a tartására jogosult részére történő, ellenérték nélküli rendelkezésre bocsátása.
• 55. moduláris tűzfegyver: a rendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő tűzfegyver;
• 56. moduláris tűzfegyver fődarabja: a rendészetért felelős miniszter rendeletében meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab);
• 57. moduláris tűzfegyver összeállítása és szétbontása: a moduláris tűzfegyver házilag történő összeállítására, illetve a moduláris tűzfegyvert alkotó tűzfegyver fődarabok (lőfegyverdarabok) házilag történő elkülönítésére irányuló olyan tevékenység, amelynek az eredményeként a moduláris tűzfegyvernek a kizárólag az 1. melléklet szerinti valamely kategóriára, illetve alkategóriára jellemző tulajdonsága nem változik a kizárólag az 1. melléklet szerinti valamely másik kategóriára, illetve alkategóriára jellemző tulajdonságra.

A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI¶

3. § (1) A rendőrség által kiadott engedély szükséges:

• a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához és a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez,
• b) a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a lőszerelem gyártásához, javításához, forgalmazásához,
• c) az „A”, illetve a „B” kategóriába tartozó tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító
• ca) tartásához, továbbá
• cb) az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításához,
• d) a gáz- és riasztófegyver viseléséhez,
• e) a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, sportlövészeti célú használatához, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához,
• f) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez, valamint lövészetvezetői tevékenység végzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eszköz – a (2a)–(2c) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg. A rendőrség az engedélyt visszavonja, ha a jogosult az abban meghatározott eszközt az engedély kiállításától számított 90 napon belül nem szerzi meg.

(2a) A 3/A. § (6) bekezdése alapján kiadott engedély az abban meghatározott tűzfegyver adásvétel útján történő megszerzésére nem jogosít.

(2b) A lőszer ideiglenes átvétele keretében – az e törvényben, valamint a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – a lőfegyverhez tartozó (használható) lőszertől különböző lőszer is megszerezhető.

(2c) A moduláris tűzfegyver fődarabja a lőfegyver tartására jogosító engedély birtokában is megszerezhető, ha a moduláris tűzfegyvert a lőfegyver tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.

(3) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet az engedélyben nem szereplő – az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra jogszerűen tartható – tűzfegyvert, lőfegyverdarabot, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvert, lőszerelemet, valamint a jogszerűen tartott működőképes lőfegyverhez tartozó (használható) lőszert az engedély birtokában szerezheti meg. A jogszerűen tartott működőképes lőfegyverhez tartozó (használható) lőszer megszerzéséhez a lőfegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzése szükséges. Filmgyártási célra tartott lőfegyverhez, valamint a 2. § 29. pont b)–d) alpontjában meghatározott tűzfegyverhez lőszer nem szerezhető meg. A központi gyújtású félautomata tűzfegyverhez való, 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet, illetve a hosszú tűzfegyverhez való, 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet kizárólag az ilyen tűzfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg. A hangtompító az annak tartására, vagy – ha a hangtompító tartását a jogszabály a lőfegyver tartására való jogosultság alapján is lehetővé teszi, – a lőfegyver tartására jogosító engedély birtokában szerezhető meg, a lőfegyver tartására való jogosultság alapján abban az esetben, ha a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba bejegyezték.

(3a) Lőfegyver filmgyártási célra történő tartása kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő szervezet részére engedélyezhető. A filmgyártási célú lőfegyver tartására jogosult szervezet vaktöltény gyártására jogosult tagja az engedélyezett fegyverhez tartozó vaktöltényt külön engedély nélkül készíthet.

(4)

(5) Lőfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő – nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú – kiviteléhez a rendőrség által kiadott európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély a lőfegyver tartására jogosult természetes személynek adható.

(6) Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi lakóhellyel rendelkező személy a megkereső tagállamban „B” kategóriába tartozó tűzfegyver tartására kér engedélyt, hatóságként a rendőrség jár el.

(7) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedélyt – valamint az engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt – a kérelmező természetes személy személyesen, a kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.

3/A. § (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a 3. §-ban meghatározott engedély abban az esetben adható meg, ha az engedélyt kérelmező természetes személy a fegyvertartáshoz, illetve a fegyver jogszerű használatához – a házilagos lőszerszerelés és -újratöltés esetén az e tevékenységhez – szükséges elméleti és jártassági követelményként jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítette, valamint, ha az engedélyt kérelmező természetes személy, jogi személy esetén annak vezető tisztségviselője vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető

• a) tizennyolcadik életévét betöltötte és
• b) cselekvőképes.

(2) A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható, illetve hosszabbítható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy

• a) büntetett előéletű;
• b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította
• ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)–(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 175. § (3) bekezdés g) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 176/A. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, 218. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, 242/B. § (3) bekezdése szerinti hatóság eljárásának megzavarása, 259. § (1)–(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, 260. § (2) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, 266/B. § (2) bekezdés első fordulata szerinti állatkínzás, 271. § (3) bekezdése szerinti garázdaság, 273. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, rablás, 322. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 324. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 327. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 363. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harckészültség veszélyeztetése elkövetése miatt,
• bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 2025. június 15-ig hatályban volt 184–184/C. §-ában meghatározott új pszichoaktív anyaggal visszaélés elkövetése miatt,
• bc) a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 164. § (3)–(6) és (8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, tudatmódosító anyaggal visszaélés, 190. § (2) bekezdés c) pontja szerinti emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, 194. § (2) bekezdés e) pontja szerinti személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, 216. § (3) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni erőszak, 217/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)–(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 222. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, orvvadászat, orvhalászat, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, 279. § (3) bekezdése szerinti hatósági eljárás megzavarása, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)–(3) bekezdése szerinti közveszély okozása, 323. § (2) bekezdés a)–b) pontja vagy (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, 327. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, 339. § (2) bekezdése szerinti garázdaság, 353. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, 368. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, rablás, 366. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás, 371. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 380. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármű önkényes elvétele, 434. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3)–(4) bekezdése szerinti szökés, 445. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak, 454. § (1) bekezdés b) pontja szerinti készenlét fokozásának veszélyeztetése elkövetése miatt, vagy
• bd) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltáig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított négy évig,

• c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
• d) szabálysértési felelősségét polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 169. § (2) bekezdés a) pontja szerinti rendzavarás, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése, számszeríj, szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés vagy jogosulatlan vadászat elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen megállapította, a határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapig,
• e) a d) pontban meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárás hatálya alatt áll,
• f) az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, lőszerre (töltényre) lőszerelemre, lőtérre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségét súlyosan megszegi, a kérelem benyújtását vagy – ha ezen ok miatt az engedély visszavonása iránt eljárás indul – az engedély visszavonásáról szóló döntés véglegessé válását követő hat hónapig.

(3)

(4) A rendőrség hatósági ellenőrzése során a (2) bekezdésben meghatározott körülmények fennállását legalább évente egy alkalommal vizsgálja. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség

• a) a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján a (2) bekezdés a)–c) pontjában,
• b) a (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából a szabálysértési nyilvántartásból a (2) bekezdés d) és e) pontjában

meghatározott körülményre vonatkozó adatokat átveszi és kezeli.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a rendőrség

• a) a 3. §-ban meghatározott engedély megadása iránti eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig,
• b) a 3. §-ban meghatározott engedély megadása esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig

kezeli.

(6) A 22 Short, 22 Long Rifle kaliberjelű sportlőfegyver tartását a rendőrség a tizenhatodik életévét betöltött sportlövő (a továbbiakban: sportlövő) részére – a törvényes képviselő hozzájárulásával – engedélyezi, ha a lőfegyver, lőszer tárolásának a jogszabályban meghatározott feltételei biztosítottak

• a) a sportlövővel egy háztartásban élő, az általa tartott sportlőfegyverrel azonos kategóriájú lőfegyver tartására jogosult nagykorú személynél, vagy
• b) a 3/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti azon sportegyesületnél, amelynek a sportlövő tagja.

3/B. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában a kizárólag 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmas tűzfegyver tartása céllövészetre

• a) a (2) bekezdésben meghatározott kérelmezőnek abban az esetben engedélyezhető, ha
• aa) jogi személy szervezet kérelmező esetén annak vezető tisztségviselője,
• ab) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kérelmező esetén a tevékenységért felelős vezető,
• b) annak a természetes személynek engedélyezhető, aki megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély az alábbi szervezeteknek adható meg:

• a) sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja,
• b) olyan szervezet, amely sportcélra, oktatásra vagy az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal, vagy ilyen lőtér bérleti szerződésével rendelkezik,
• c) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult szervezet,
• d) olyan szervezet, amely lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik,
• e) olyan szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi, valamint
• f) olyan szervezet, amelynek tevékenységei között a lőoktatás szerepel.

(3) Gáz- és riasztófegyver viselése kizárólag önvédelmi célra engedélyezhető, annak a természetes személynek, aki megfelel a 3/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételnek, és akivel szemben nem áll fenn a 3/A. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott körülmény.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott engedély kiadására irányuló eljárásban

• a) a 3/A. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülménnyel kapcsolatos igazolásra a 3/A. § (5) bekezdésében,
• b) a hatósági ellenőrzésre a 3/A. § (4) és (5) bekezdésében

foglaltakat kell alkalmazni.

3/C. § (1) A lőfegyver színházi és hagyományőrző használati célú tartására jogosító engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személyt bízzon meg.

(2) A színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy

• a) tizennyolcadik életévét betöltött,
• b) cselekvőképes és
• c) büntetlen előéletű

személy lehet.

(3) A színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt személyt az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg – ha az engedéllyel rendelkező a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős új személyt kíván megbízni, e megbízásra irányuló jogviszony létesítését harminc nappal megelőzően – a rendőrségnek be kell jelenteni.

(4)

(5) A rendőrség hatósági ellenőrzés során legalább évente egy alkalommal vizsgálja azt is, hogy a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetlen előéletű-e. A hatósági ellenőrzés során a rendőrség a büntetlen előélet ellenőrzése céljából a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján adatot vesz át és kezel.

(6)

(7) Ha az (5) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy büntetett előéletű, erről a tényről haladéktalanul értesíti a lőfegyver színházi és hagyományőrző használati célú tartására jogosító engedéllyel rendelkezőt, és ezzel egyidejűleg felhívja, hogy az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelős személy e megbízatására irányuló jogviszonyát szüntesse meg, és a megszüntetés tényéről – a színházi lőfegyverek kezeléséért és tárolásáért felelősnek jelölt, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személy bejelentésével egyidejűleg – a rendőrséget értesítse.

(8) Ha a lőfegyver színházi és hagyományőrző használati célú tartására jogosító engedéllyel rendelkező a (7) bekezdés szerinti értesítési és bejelentési kötelezettségének a rendőrség (7) bekezdés szerinti értesítésének kézbesítésétől számított harminc napon belül nem tesz eleget, a rendőrség az engedélyt visszavonja.

4. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:

• a) az ,,A'' kategóriába tartozó tűzfegyver vagy lőszer;
• b) az automata lőfegyver;
• c) a lőfegyver tartására való jogosultság alapján tartható hangtompítók körébe nem tartozó hangtompító;
• d) külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver;
• e) huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer

tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése.

(2) Nem engedélyezhető olyan lőfegyver, lőszer tartása, amelynek használatát arra a célra, amelyre kérelmezték, más jogszabály tiltja.

4/A. § (1) A 3. § (1) bekezdését a lőfegyvernek, a festéklövő fegyvernek, a gáz- és riasztófegyvernek, a légfegyvernek, a muzeális lőszer kivételével a lőszernek, a flóberttölténynek, a gáz- és riasztótölténynek, valamint a lőszerelemnek a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő javítására, forgalmazására is alkalmazni kell.

(2) A 3. § (1) bekezdését a lőfegyvernek, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvernek, a lőszernek és a hangtompítónak a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő exportjára, importjára, transzferére is alkalmazni kell.

(3) A 3. § (1) bekezdését a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő lövészet-vezetői tevékenységére is alkalmazni kell.

4/B. §¶

4/C. § A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazagtási hatósági ügyben hozott elsőfokú döntés ellen fellebbezésnek van helye.

4/D. § A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét – ha ez a közbiztonság, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és biztonsági érdek védelme, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges, – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.

4/E. § A 3. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági üggyel összefüggésben zár alá vett dolog nem adható ki annak, aki nem rendelkezik a tartásához szükséges, illetve a birtoklására jogosító hatósági engedéllyel.

A BEJELENTÉS SZABÁLYAI¶

4/F. § Az 1. melléklet szerinti „C” kategóriába tartozó tűzfegyvert tartó személy vagy szervezet, illetve az ezek képviseletére jogosult köteles bejelenteni a rendőrség számára a tűzfegyverrel összefüggésben az e törvény alapján a lőfegyverek központi nyilvántartásában nyilvántartandó – általa a bejelentés megtételének az időpontjában ismert – adatokat.

A TŰZFEGYVER KATEGÓRIÁJÁNAK, ILLETVE ALKATEGÓRIÁJÁNAK A MEGVÁLTOZÁSÁT EREDMÉNYEZŐ ÁTALAKÍTÁS SZABÁLYAI¶

4/G. § (1) A tűzfegyver kategóriájának, illetve alkategóriájának a megváltozását eredményező átalakítást a lőfegyver gyártására, illetve javítására jogosult végezhet.

(2) Jogszabály az (1) bekezdésben meghatározott körbe tartozó adatoknak a lőfegyverek központi nyilvántartásába elektronikus úton történő továbbítását kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy az átalakítást kizárólag az elektronikus úton történő adattovábbításhoz meghatározott technikai feltételekkel rendelkező végezheti.

A LŐFEGYVER, A LŐFEGYVERDARAB, ILLETVE A LŐSZER MEGSEMMISÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI¶

4/H. § (1) A lőfegyver, a tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab), illetve a lőszer – miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – a rendőrség erről szóló döntése alapján semmisíthető meg, kizárólag abban az esetben, ha

• a) a megsemmisítéshez a tulajdonos hozzájárult,
• b) a tulajdonos ismeretlen, és kilétének a megállapítására a továbbiakban sincs kilátás, vagy
• c) a megsemmisítést jogszabály kötelezővé, illetve lehetővé teszi.

(2) Jogszabály az (1) bekezdésben meghatározott körbe tartozó adatoknak a lőfegyverek központi nyilvántartásába elektronikus úton történő továbbítását kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy a megsemmisítést kizárólag az elektronikus úton történő adattovábbításhoz meghatározott technikai feltételekkel rendelkező végezheti.

A FEGYVER JOGSZERŰ HASZNÁLATÁHOZ ELŐÍRT FELTÉTELEK KISKORÚ SZÁMÁRA TÖRTÉNŐ IGAZOLÁSÁNAK SZABÁLYAI¶

4/I. § Ezen alcím alkalmazása során

• a) kiskorú: a tizenhatodik életévét betöltött, de a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy;
• b) törvényes képviselő: a kiskorú törvényes képviseletére jogosult az a személy, akit a 4/J. § (1) bekezdése szerinti kérelemben hozzájárulóként megjelöltek, vagy aki a kiskorú törvényes képviseletét a kérelem előterjesztését követően e személy helyébe lépve jogszerűen gyakorolja.

4/J. § (1) A rendőrség – a vadászati hatóság egyidejű tájékoztatása mellett – a törvényes képviselő hozzájárulásával előterjesztett kérelem alapján igazolja a kiskorú számára

• a) a fegyver jogszerű használatához szükséges elméleti és jártassági követelményként a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítését,
• b) azt a tényt, hogy a kiskorú nem cselekvőképtelen, továbbá nem esik a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, valamint
• c) azt a tényt, hogy a kiskorú nem esik a 3/A. § (2) bekezdése szerinti korlátozás alá.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételeket igazoltnak kell tekinteni abban az esetben, ha a kiskorú rendelkezik a 3/A. § (6) bekezdése alapján kiadott engedéllyel.

(3) A rendőrség az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek vizsgálata céljából, az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálására irányuló eljárás, valamint a 4/L. §-ban meghatározott ellenőrzés során

• a) a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározottak szerint az (1) bekezdés b) pontjában,
• b) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerinti közvetlen adathozzáférési jogosultsága útján a 3/A. § (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint
• c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a 3/A. § (2) bekezdés d) és e) pontjában

meghatározott körülményre vonatkozó adatokat átveszi és az átvételtől számított 5 éven át kezeli.

4/K. § A 4/J. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokat a vadászjegy kiállítására, illetve visszavonására irányuló eljárás lefolytatása céljából a rendőrség a vadászati hatóság, valamint az Országos Magyar Vadászkamara részére továbbítja. A 4/J. (1) bekezdése szerinti kérelem teljesítésének a megtagadásáról a rendőrség a vadászati hatóságot, valamint az Országos Magyar Vadászkamarát tájékoztatja.

4/L. § (1) A rendőrség hatósági ellenőrzése során a 4/J. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek fennállását legalább évente egy alkalommal – a 4/J. § (2) bekezdése szerinti esetben a 4/J. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételre nézve a 3/A. § (4) bekezdésében előírtak szerint – vizsgálja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés során a rendőrség a 4/J. § (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott feltétel hiányát állapítja meg, erről haladéktalanul tájékoztatja a vadászati hatóságot, valamint az Országos Magyar Vadászkamarát.

(3) A (2) bekezdésben előírtak szerint kell eljárni a 3/A. § (6) bekezdése alapján kiadott engedély visszavonása esetén is abban az esetben is, ha az engedély visszavonására nem a lőfegyver, lőszer tárolására vonatkozó feltételek, illetve a lőfegyver sportlövészeti célú tartásához előírt sportlövővé válás feltételeinek a hiánya miatt került sor.

4/M. § A törvényes képviselő személyében, illetve a 4/J. § (1) bekezdése szerinti kérelem elbíráláshoz szükséges adatokban a kérelem előterjesztését követően beállott változást a kiskorú köteles haladéktalanul bejelenteni és hitelt érdemlő módon igazolni a kérelem elbírálására jogosult rendőri szervnek.

AZ ADATKEZELÉS SZABÁLYAI¶

5. § (1) A lőfegyverek központi nyilvántartását a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározottak szerint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve kezeli.

(2) Az erre a feladatra kormányrendeletben kijelölt rendőrségi szerv központi nyilvántartást vezet

• a) a rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről – az engedély érvényességi idejének a lejártától számított húsz évig, tűzfegyver, illetve tűzfegyver fődarab tartására jogosító engedély esetében az engedélyben megjelölt eszköz megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig – a következő adattartalommal:
• aa) az engedély érvényességi ideje és száma,
• ab) a lőfegyver, lőszer tartására jogosító engedélybe bejegyzett jogosult, a lőfegyver, lőszer forgalmazásakor a forgalmazás időpontja, valamint a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő, az engedéllyel rendelkező jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető és a szervezet lőfegyverét, lőszerét ténylegesen birtokló személy 1. természetes személyazonosító adatai, 2. állampolgársága, 3. lakóhelye, 4. személyazonosságának az igazolására alkalmas igazolvány száma, továbbá 5. szervezet esetében a cégszerű megnevezésben szereplő – annak hiányában az azonosításhoz szükséges – adatok,
• ac) az engedéllyel rendelkező személy egészségi alkalmasságának időtartama,
• ad) a nyilvántartásba vett 1. lőfegyver fajtája (tűzfegyver vagy légfegyver), 2. lőfegyver típusa, 3. lőfegyver gyártója, 4. lőfegyver gyártási száma, 5. lőfegyver kaliberjele, 6. tűzfegyver eredeti és – ennek változása esetén – megváltozott kategóriájának és alkategóriájának betűjele, valamint száma (az 1–6. pontban foglaltak a továbbiakban együtt: a lőfegyver azonosító adatai), 7. tűzfegyver vonatkozásában a tűzfegyver kategóriájának, illetve alkategóriájának a megváltozását eredményező átalakítás időpontja, továbbá 8. lőfegyver műszaki érvényességének időtartama,
• ae) a tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma, valamint – ha a tűzfegyver fődarab tűzfegyverbe került beépítésre vagy moduláris tűzfegyver fődarabja, – a tűzfegyver ad) alpontban meghatározott adatai,
• af) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatok,
• b) a gyártó által gyártott és raktározott
• ba) a bb) alpont hatálya alá nem tartozó lőfegyverről – a gyártásra jogosító engedély érvényességi idejének lejártától számított húsz évig – az a) pont ad) alpontjában meghatározott adattartalommal, a lőfegyver műszaki érvényességének kivételével,
• bb) tűzfegyverről és tűzfegyver fődarabról – a megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig – az a) pont ad) és ae) alpontjában meghatározott adattartalommal, a tűzfegyver műszaki érvényességének a kivételével, továbbá
• bc) lőszerről – a gyártásra jogosító engedély érvényességi idejének a lejártától számított húsz évig – az a) pont af) alpontjában meghatározott adattartalommal,
• c) a „C” kategóriába tartozó tűzfegyverről – a megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig – a következő adattartalommal:
• ca) a tűzfegyvert tartó természetes személy természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye és a személyazonosságának igazolására alkalmas igazolvány száma,
• cb) a tűzfegyvert tartó szervezet cégszerű megnevezése, kereskedelmi meghatalmazottjának természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye és a személyazonosságának igazolására alkalmas igazolvány száma,
• cc) – a műszaki érvényesség időtartamának kivételével – a tűzfegyvernek az a) pont ad) alpontjában meghatározott adatai vagy az ezen adatok bármelyikének a hiányára vonatkozó bejegyzés, továbbá
• cd) a 2. § 29. pont d) alpontja szerinti tűzfegyver hatástalanításának az időpontja és a hatástalanítást igazoló tanúsítvány száma,
• d) a hatástalanított lőfegyverről – a hatástalanításának az időpontjától számított húsz évig – a következő adattartalommal:
• da) – a műszaki érvényesség időtartamának a kivételével – a hatástalanított lőfegyvernek az a) pont ad) alpontban meghatározott adatai,
• db) a hatástalanítás időpontja, továbbá
• dc) a hatástalanítást igazoló tanúsítvány száma, valamint
• e) a megsemmisített tűzfegyverről – a megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig – a következő adattartalommal:
• ea) a tűzfegyvernek az e törvény alapján a lőfegyverek központi nyilvántartásában nyilvántartott adatai,
• eb) a tűzfegyverrel együtt megsemmisített tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma, továbbá
• ec) a megsemmisítés időpontja.

(2a)

(3) A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra – törvény eltérő rendelkezése hiányában – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók.

6. § (1) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok – a 21/C. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:

• a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv;
• b) a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a vámhatóság a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;
• c) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint;
• d) az Országgyűlési Őrség személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátásához;
• e) a lőfegyverek, lőszerek és a hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára jogosult szervezet, a jogszabályban meghatározott feladatainak az ellátása céljából.

(2) Az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) és ad) alpontjában meghatározott adatok – a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama kivételével – a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonására irányuló eljárás lefolytatása céljából a vadászati hatóság részére továbbíthatók. A vadászlőfegyver tartására jogosító engedély, az annak alapján kiadott európai lőfegyvertartási engedély, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély visszavonásáról a rendőrség a vadászati hatóságot tájékoztatja.

(3) A lőfegyverek központi nyilvántartásából a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja, illetve Magyarország nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult.

(4) A lőfegyvereknek, illetve a lőszereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetve a tranzitország között történő – a kérelmező által az 5. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjára, a szállítandó lőfegyverekre, lőszerekre, a lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésén alapuló – adatszolgáltatást és adatfogadást a rendőrség központi szerve végzi, valamint – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – ellátja

• a) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i, 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1) bekezdésében,
• b) a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendeletben,
• c) az (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a bizonyos tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó engedélyek megtagadásával kapcsolatos információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2021. május 21-i (EU) 2021/1423 bizottsági rendeletben előírtak szerint a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (4) bekezdésében

meghatározott hatósági feladatokat.

7. § (1) A központi nyilvántartásból teljesített – személyes adat továbbításával járó – adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.

8. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

• a) az érintett személy személyazonosító adatait, illetve a szervezet azonosításához szükséges adatokat;
• b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;
• c) az adattovábbítás időpontját;
• d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;
• e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

9. § Az adattovábbítási nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.

10. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül:

• a) a rendészetért felelős miniszter, illetve az általa ellenőrzésre feljogosított szerv;
• b) a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.

11. § Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

A lőfegyverek, lőszerek és a hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára jogosult szervezetre vonatkozó adatkezelési szabályok¶

11/A. § (1) A lőfegyverek, lőszerek és a hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára jogosult szervezet

• a) az 5. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában, valamint
• b) az 5. § (2) bekezdés d) pont da)–dc) alpontjában meghatározott adatokat elektronikus úton továbbítja a lőfegyverek központi nyilvántartását vezető szervnek.

(2) Az (1) bekezdés szerint a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbított adatokat a lőfegyverek, lőszerek és a hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára jogosult szervezet

• a) az 5. § (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában meghatározott adatok esetében a tűzfegyver megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig, valamint
• b) az 5. § (2) bekezdés d) pont da)–dc) alpontjában meghatározott adatok esetében a hatástalanított lőfegyver hatástalanításának az időpontjától számított húsz évig

megőrzi.

A lőszer ideiglenes átvételének, továbbadásának szabályai¶

11/B. § (1) A 3. § (2b) bekezdése alapján kizárólag vadászlőfegyverhez, illetve sportlőfegyverhez tartozó lőszer szerezhető meg, abban az esetben, ha

• a) a vadászlőfegyverhez tartozó lőszert megszerző személy rendelkezik lőfegyver tartására jogosító engedéllyel és érvényes vadászjeggyel, illetve
• b) a sportlőfegyverhez tartozó lőszert megszerző személy rendelkezik a sportlőfegyver tartására jogosító engedéllyel.

(2) A 3. § (2b) bekezdése alapján megszerzett lőszer legfeljebb 1 évig tárolható; ha e határidőn belül annak továbbadására nem került sor, a 3. § (2b) bekezdése alapján megszerzett lőszert haladéktalanul le kell adni a rendőrségen.

(3) A 3. § (2b) bekezdése alapján megszerzett lőszer egyidejűleg tárolt mennyisége nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott mennyiséget.

(4) A (2) bekezdés alapján tárolt lőszer nem használható, nem szerelhető szét, nem vihető ki az ország területéről és – a továbbadás kivételével – nem idegeníthető el.

11/C. § (1) A lőszer ideiglenes átvételéről, illetve továbbadásáról a Kormány rendeletében meghatározott adatokat tartalmazó magánokiratot kell készíteni.

(2) A lőszer ideiglenes átvételéről készült magánokiratot a lőszert megszerző személy az okirat kiállításától számított öt évig köteles megőrizni.

(3) A lőszer továbbadásáról készült magánokirat 1-1 példányát a (2) bekezdésben meghatározott személy, valamint a lőszert tőle megszerző személy – jogi személy esetén a vezető tisztségviselő vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető – az okirat kiállításától számított öt évig köteles megőrizni.

A lőfegyver-kereskedőkre vonatkozó szabályok¶

12. § (1) A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver, a lőszer, illetve a lőszerelem forgalmazásakor köteles

• a) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, a lőfegyver, lőszer azonosító adatait, továbbá a házilagos lőszerszereléshez, illetve az elöltöltőfegyver vadászati célú használatához szükséges lőszerelem (csappantyú, lőpor) forgalmazott mennyiségét nyilvántartásba venni,
• b) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni,
• c) a vevő lőfegyver tartására jogosító engedélyének hatályosságáról, valamint arról meggyőződni, hogy a vevő jogosult a forgalmazott lőfegyver, lőszer, lőszerelem megszerzésére, továbbá
• d) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat haladéktalanul a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani.

(1a) Kormányrendelet az elektronikus úton történő adattovábbítást kötelezővé teheti, illetve előírhatja, hogy lőfegyver-kereskedői tevékenységet kizárólag az elektronikus úton történő adattovábbításhoz meghatározott technikai feltételekkel rendelkezők folytathatnak.

(2) A lőfegyver-kereskedő nyilvántartja:

• a) a lőfegyver azonosító adatait;
• b) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat;
• c) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát, az engedély számát, az azt kiállító szerv megnevezését;
• d) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő szervezet cégszerű megnevezését, kereskedelmi meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait, az engedély számát, továbbá a kiállító szerv megnevezését,
• e) a házilagos lőszerszereléshez, illetve az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához szükséges lőszerelem forgalmazása esetén az (1) bekezdés a) pontja alapján nyilvántartásba vett adatokat.

13. § A lőfegyver-kereskedőnek

• a) a 12. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti adatokat a lőfegyver forgalomba hozatala nyilvántartásának felvételétől számított öt évig,
• b) a 12. § (2) bekezdés e) pontja szerinti adatokat a nyilvántartásba vételtől kezdve folyamatosan

meg kell őriznie.

13/A. § (1) A lőfegyver-kereskedő – a vevő, illetve a megrendelő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vevő) adatainak a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartásba vételét követően – megtagadhatja a lőszer, a lőszerelem eladását, cseréjét, illetve bérbeadását, ha különösen az ügylet célja, a beszerezni kívánt mennyiség, a teljesítés, illetve a fizetés módja vagy a vevőnek a fizetés feltételeire vonatkozó nyilatkozata az eszköz jogellenes felhasználásának a szándékára utal.

(2) A szerződéskötés (1) bekezdés szerinti megtagadásának kizárólagos alapjául nem szolgálhat olyan tény, esemény, cselekmény vagy körülmény, amelyre a 3. § (1) bekezdésében meghatározott engedély kiterjed.

(3) A szerződéskötés (1) bekezdés szerinti megtagadásáról – a 12. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően nyilvántartásba vett adatok, valamint az esettel összefüggésben rendelkezésre álló valamennyi lényeges információ egyidejű átadása mellett – a lőfegyver-kereskedő haladéktalanul tájékoztatni köteles a lőfegyverek központi nyilvántartását vezető hatóságot.

14. § (1) A 12. § (2) bekezdés a)–d) pontjában foglalt adatok igénylésére az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak.

(2) A 12. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt adatok szolgáltatásának igénylésére

• a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátásához a terrorizmust elhárító szerv, valamint
• b) az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak

jogosultak.

(3) A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról a lőfegyver-kereskedő adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni.

15. § Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

• a) az érintett személy személyazonosító adatait, illetve a szervezet azonosításához szükséges adatokat;
• b) az adattovábbítás időpontját;
• c) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;
• d) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

16. § Az adattovábbítási nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.

17. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak az érintetten kívül a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.

18. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

(2) A lőfegyver-kereskedő tevékenységének befejezésekor köteles a 12. § (2) bekezdésében és a 15. §-ban foglalt nyilvántartását 5. § (1) bekezdésében meghatározott szervnek átadni.

A POLGÁRI CÉLÚ PIROTECHNIKAI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYAI¶

18/A. § (1) E cím alkalmazásában polgári célú pirotechnikai tevékenység: a pirotechnikai termék gyártása, forgalomba hozatala, forgalmazása, tárolása, kiállítása, felhasználása, birtoklása, vizsgálata, valamint megsemmisítése.

(2) E cím alkalmazásában vállalkozás: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a gazdasági társaság. E cím vállalkozás tagjára, tulajdonosára, illetve vezető tisztségviselőjére vonatkozó rendelkezéseit az egyéni vállalkozóra, illetve az egyéni cégre is alkalmazni kell.

18/B. § (1) A rendőrség által kiadott hatósági engedély (e cím alkalmazásában a továbbiakban: engedély) szükséges – kivéve, ha e törvény, vagy a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet eltérően rendelkezik –

• a) a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, valamint
• b) a polgári célú pirotechnikai termék nem EGT-tagállamba történő kiviteléhez, és onnan történő behozatalához.

(2) Az e címben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a csillagszóró forgalmazására, birtoklására, felhasználására, valamint – a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADR) „A” mellékletének 1.1.3.6.3. pontjában meghatározott mentességi mennyiséget meg nem haladó – tárolására.

(3) Nem kell engedély a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, ha az alábbi polgári célú pirotechnikai termékhez kapcsolódik:

• a) gyufa,
• b) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló jogszabályban meghatározott robbanóanyag,
• c) a fegyverekről és lőszerekről szóló jogszabályokban meghatározott lőszer és töltény,
• d) a tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelősége feltételeiről és tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott felszerelés,
• e) a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott, kifejezetten játékokhoz szánt gyújtólapocskák,
• f) a repülésben, illetve az űrrepülésben való felhasználásra szánt pirotechnikai termék.

(4) Nem kell engedély a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek által nem kereskedelmi jellegű felhasználásra szánt polgári célú pirotechnikai termék gyártásához, forgalomba hozatalához, vizsgálatához, forgalmazásához, tárolásához, kiállításához, felhasználásához, birtokolásához, valamint megsemmisítéséhez.

(5) A rendőrség a polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatához, megsemmisítéséhez, forgalmazásához, tárolásához, illetve kiállításához szükséges engedéllyel rendelkezőkről – ha a tevékenységet az engedéllyel rendelkező a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint végzi – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint nyilvántartást vezet.

(6) A rendőrség az engedély megadásával egyidejűleg az engedéllyel rendelkezőket – ha a tevékenységet az engedéllyel rendelkező nem a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint végzi – nyilvántartásba veszi.

(6a)

(7) A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

• a) az engedéllyel rendelkező nevét,
• b) az engedéllyel rendelkező lakcímét, vállalkozás esetén székhelyét,
• c) az engedélyezett tevékenység megjelölését,
• d) az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt területi és időbeli korlátait.

(8) A rendőrség a nyilvántartásból törli azt az engedéllyel rendelkezőt, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult. A nyilvántartott adatok közérdekből nyilvánosak.

(9) A polgári célú pirotechnikai tevékenységnek meg kell felelnie a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzat előírásait szabályozó kormányrendeletnek.

(10) Az engedély olyan vállalkozásnak adható, amelynek a polgári célú pirotechnikai tevékenység végzésében, illetve irányításában személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő személy rendelkezik a polgári célú pirotechnikai tevékenység feltételeként a jogszabályban előírt képesítéssel.

(11) Az engedélyezési eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

18/C. § (1) Az a vállalkozás, amely valamely EGT-tagállamban polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatára, forgalmazására, tárolására, kiállítására, illetve megsemmisítésére vonatkozó engedélyt szerzett, e tevékenységét határon átnyúló szolgáltatás keretében, köteles a rendőrségnek bejelenteni.

(2) A rendőrség a bejelentést tett vállalkozásokról a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénynek megfelelően nyilvántartást vezet.

18/D. § (1) Polgári célú pirotechnikai tevékenység nem engedélyezhető annak

• a) a vállalkozásnak, amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységgel, illetve a polgári célú pirotechnikai termékkel összefüggő szabálysértés elkövetése miatt két éven belül ismételten elmarasztalták, az elmarasztaló döntésre vonatkozó adatnak a központi szabálysértési nyilvántartásból történt törléséig,
• b) a vállalkozásnak, amelynek tagja vagy tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg,
• c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak, amelyet jogerős ügydöntő határozat a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a robbanóanyaggal vagy pirotechnikai termékkel kapcsolatos tevékenység gyakorlásától eltiltott.

(2) Nem végezhet polgári célú pirotechnikai tevékenységet, nem lehet a vállalkozásnak a polgári célú pirotechnikai tevékenység végzésében, illetve irányításában személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy foglalkoztatottja, továbbá nem végezheti polgári célú pirotechnikai tevékenység irányítását az, aki

• a) büntetett előéletű, vagy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységgel, illetve a polgári célú pirotechnikai termékkel összefüggő szabálysértés elkövetése miatt két éven belül ismételten elmarasztalták, az elmarasztaló döntésre vonatkozó adatnak a központi szabálysértési nyilvántartásból történt törléséig,
• b) büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította
• ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, 170. § (2)–(6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmények, 259. § (1)–(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés új pszichoaktív anyaggal, 292. § (1) és (3) bekezdése, valamint 293. §-a szerinti rossz minőségű termék forgalomba hozatala, pénzmosás, XVIII. Fejezetben meghatározott, szándékosan elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, vagy XX. Fejezetben meghatározott katonai bűntett elkövetése miatt,
• bb) a Btk. 2025. június 15-ig hatályban volt 184–184/C. §-ában meghatározott új pszichoaktív anyaggal visszaélés elkövetése miatt,
• bc) a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott emberiesség elleni bűncselekmény, XIV. Fejezetében meghatározott háborús bűncselekmény, emberölés, erős felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, a 164. § (3)–(8) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, tudatmódosító anyaggal visszaélés, emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, szexuális erőszak, 200. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kerítés, 217/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti, az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése, 221. § (2) bekezdés b) pontja vagy (3)–(4) bekezdése szerinti magánlaksértés, állatkínzás, orvvadászat, orvhalászat, tiltott állatviadal szervezése, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés, XXIV. Fejezetében meghatározott állam elleni bűncselekmény, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, terrorcselekmény, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, 322. § (1)–(3) bekezdés szerinti közveszély okozása, közérdekű üzem működésének megzavarása, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, 327. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés, embercsempészés, XXXV–XXXVII. Fejezetében meghatározott, szándékosan elkövetett vagyon elleni erőszakos, vagyon elleni vagy szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy XLV. Fejezetében meghatározott katonai bűntett elkövetése miatt vagy
• bd) olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,

szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított hét évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, szándékos bűncselekmény miatt kiszabott elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított két évig,

• c) a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, vagy
• d) cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll.

(3)

(4) A rendőrség a hatósági ellenőrzéskor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. A rendőrség a hatósági ellenőrzés során az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzése céljából jogosult a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából, a bírósági cégnyilvántartásból, a rendőrség által a felügyeleti bírsággal sújtott vállalkozásokról vezetett nyilvántartásból, a gondnokoltak nyilvántartásából, valamint a központi szabálysértési nyilvántartásból az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel átvenni.

(5) A rendőrség a hatósági ellenőrzés során a (4) bekezdés szerint átvett adatokat a hatósági ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség a tevékenység gyakorlását kizáró okot tár fel és az engedély visszavonására, illetve a tevékenység végzésétől való eltiltásra eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás során hozott döntés véglegessé válásáig kezelheti.

(6) A rendőrség a hatósági ellenőrzést évente köteles elvégezni. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti, a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, az engedélyt visszavonja, vagy a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket, valamint a T1. és P1. pirotechnikai osztályba tartozó terméket forgalmazni kívánó vállalkozás számára előírt bejelentést tett szolgáltatót a tevékenység végzésétől eltiltja.

18/E. § (1) A rendőrség a polgári célú pirotechnikai tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a tevékenységére vonatkozó előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozást felügyeleti bírsággal sújtja.

(2) A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér negyvenszerese. A felügyeleti bírság összegét a rendőrség az eset összes körülményeinek – így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot tartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértés következményeinek – a figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával állapítja meg.

(3) A vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt

• a) engedély hiányában folytatja,
• b) engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy a biztonsági követelményeknek nem megfelelő, illetve az adott polgári célú pirotechnikai tevékenység feltételeként a jogszabályban előírt képesítéssel nem rendelkező személlyel végezteti.

(4)

(5)

(6) Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése vagy a folyamatos jogsértő magatartás befejezése óta két év eltelt.

(7) Ha másodfokú határozat, illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja, a kétéves határidőt a másodfokú határozat véglegessé válása, illetve a bíróság határozatának jogerőre emelkedése napjától kell számítani.

(8) Ha a szabályszegés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg a jogellenes állapot fennáll.

(9) Ha a szabályszegés kötelesség elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő azon a napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett volna.

(10) A szabályok súlyos megsértésének minősül a személyek vagy állatok életét, testi épségét, egészségét, a természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vagyonát, valamint a természeti vagy az épített környezetet veszélyeztető szabályszegés.

18/F. § A 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyben, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzés során a hatóság a helyszíni szemlét – ha ez a közbiztonság, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és biztonsági érdek védelme, a közrend védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem érdekében, illetve bűnmegelőzési, bűnfelderítési célból szükséges, – a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja.

18/G. § A 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyel összefüggésben zár alá vett dolog nem adható ki annak, aki nem rendelkezik a birtoklásához szükséges, illetve az arra jogosító hatósági engedéllyel.

18/H. § A hatóság visszautasítja

• a) az 1–3. pirotechnikai osztályba tartozó – maximum 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalmú – tűzijáték terméknek a jogszabály rendelkezése alapján előzetes bejelentési kötelezettség mellett a felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás esetében a felelős pirotechnikus feladatainak az ellátására jogosult személy részéről történő engedély nélküli felhasználására vonatkozó bejelentést, valamint
• b) az 1. és a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék forgalmazására vonatkozó előzetes bejelentést,

ha azt nem a bejelentés előterjesztésére jogosult központi azonosítási ügynökön keresztül elérhető elektronikus azonosítás szolgáltatáson keresztül terjesztették elő.

18/I. § Az egyes polgári célú pirotechnikai termékek magánszemélyek általi használatának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

18/J. § (1) Az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály az egyes polgári célú pirotechnikai termékek esetében előírhatja az állatvédelmi tájékoztató kötelező elhelyezését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állatvédelmi tájékoztató szövegét a természetvédelemért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

18/K. § (1) A polgári célú pirotechnikai tevékenység feltételeként előírt képesítés megszerzéséhez kapcsolódó képzési tevékenység (e § alkalmazásában a továbbiakban: képzési tevékenység) szervezését és lebonyolítását engedélyező szerv a képzési tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

• a) a jogosult nevét,
• b) a jogosult lakcímét – szervezet esetében a székhelyét –, levelezési címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét,
• c) a jogosult képviselőjének nevét és tisztségének megnevezését,
• d) a jogosult részére engedélyezett képzési tevékenység megjelölését, valamint
• e) a jogosultnak a felnőttképzési államigazgatási szerv általi nyilvántartásba vétel során generált nyilvántartásba vételi számát és az e § szerinti nyilvántartásba történő felvétele időpontját.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adataiban bekövetkezett változást a jogosult tizenöt napon belül köteles bejelenteni a képzési tevékenység szervezését és lebonyolítását engedélyező szervnek.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott, valamint az e § szerinti nyilvántartásból való törlés időpontjára és okára vonatkozó adatokat a jogosultnak az e § szerinti nyilvántartásból való törlésétől számított 5 évig meg kell őrizni.

(4) Az (1) bekezdés a) és c)–e) pontjában meghatározott adatokat – a jogosultnak az e § szerinti nyilvántartásból való törléséig – a képzési tevékenység szervezését és lebonyolítását engedélyező szerv nyilvánosan elérhetővé teszi.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

Hatálybalépés¶

19. § Ez a törvény 2004. május 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések¶

20. § (1) A törvény a hatálybalépése előtt kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.

(2) Ezt a törvényt az elsőfokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

21. § (1) E törvénynek a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi XIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem érintik a Módtv. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek érvényességét.

(2) Az e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelőzően hatályban volt 3. § (1) bekezdés c)–d) pontja alapján kiadott megszerzési engedélyt a rendőrség visszavonja, és – amennyiben a visszavont engedély jogosultja ilyennel nem rendelkezik, kérelmére – kiállítja a 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedélyt.

(3) A (2) bekezdés alapján visszavont engedély adatai a lőfegyverek központi nyilvántartásából a visszavonástól számított húsz évig – a tűzfegyver, illetve a tűzfegyver fődarab tartására jogosító, visszavont engedélyben rögzített adatok a tűzfegyver, illetve a tűzfegyver fődarab megsemmisítésének az időpontjától számított harminc évig – nem törölhetők.

21/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzésére vonatkozó európai uniós jogi szabályozás módosításával összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2. Módtv.) megállapított rendelkezései nem alkalmazhatóak a 2. Módtv. hatálybalépésének az időpontjában folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárások során.

21/B. § (1) E törvénynek a 2. Módtv.-vel megállapított rendelkezései – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem érintik a 2. Módtv. hatálybalépésének az időpontjában jogszerűen tartott tűzfegyvereknek és lőszereknek az e törvény 2. Módtv. hatálybalépését megelőzően hatályban volt Melléklete alapján fennállott besorolását.

(2) A 3. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti engedélyt a rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott tűzfegyverre és lőszerre az 1. mellékletben foglalt besorolásnak megfelelően adja ki. Nincs helye a 3. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti engedély kiadásának abban az esetben, ha az engedély kiadását e törvénynek a 2. Módtv.-vel megállapított rendelkezései kizárják.

21/C. § (1) E törvénynek a 2. Módtv.-vel megállapított rendelkezései – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem érintik a 2. Módtv. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek, valamint európai lőfegyvertartási engedélyek érvényességét.

(2) A 2. Módtv. hatálybalépésének az időpontjában a hatóság engedélye alapján jogszerűen végzett azon tevékenység, amelynek a végzését jogszabályban foglalt előírás a továbbiakban az eredetitől különböző hatósági engedélyhez köti, ennek hiányában 2023. január 1. napjáig végezhető jogszerűen.

21/D. § (1) Az 1. melléklet szerinti „C” kategóriába tartozó tűzfegyver a 4/F. § szerinti bejelentés hiányában legkésőbb 2023. január 1. napjáig tartható jogszerűen.

(2) A 4/F. § szerinti bejelentési kötelezettség alá eső eszközt tartó személy vagy szervezet, illetve a képviseletére jogosult kérésére a lőfegyverek központi nyilvántartását kezelő szerv – legkésőbb 2023. január 1. napjáig – személyes adatot nem tartalmazó írásbeli tájékoztatást ad az adott eszköz lőfegyverek központi nyilvántartásában való rögzítésének megtörténtéről vagy ennek hiányáról.

21/E. § A lőfegyverek központi nyilvántartásában tulajdonosként megjelölt, ennek hiányában az érintett eszközön fennálló tulajdonjogát valószínűsítő személy vagy szervezet, illetve törvényes képviselőjének a kérésére a rendőrség ellenérték nélkül átveszi a jogszerűen birtokolt azt az egyedi jóváhagyást igénylő tűzfegyvert és az ahhoz tartozó lőszert, amelynek a kezelésére nézve jogszabályban foglalt előírás eltérő követelményt nem állapít meg.

Felhatalmazó rendelkezések¶

22. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

• a) a lőfegyverek – ideértve a filmgyártási célú lőfegyvereket is – és más fegyverek, a lőszerek, valamint a gáz-, a riasztó és a vaktöltények gyártását, javítását, átalakítását, szállítását, hatástalanítását, forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét, átszállítását, használatát, a 3. § (2b) bekezdése alapján megszerzett lőszer, egyidejűleg tárolható mennyiségét és a lőszer ideiglenes átvételéről, továbbadásáról készült magánokirat adattartalmát, a hatástalanított lőfegyverek tartását és forgalomba hozatalát, az engedélyek és a bejelentések tartalmi, formai követelményeit, valamint az ezekkel összefüggő nyilvántartás és az e nyilvántartásba, illetve az abból történő adatszolgáltatás eljárási szabályait,
• b) a polgári célú pirotechnikai termékek körét, a polgári célú pirotechnikai tevékenység folytatásának feltételeire és hatósági felügyeletére, továbbá az e tevékenységre jogosító további engedélyezési feltételekre, az engedélyek kiadásának rendjére, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, a nyilvántartás vezetésére, valamint az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek meg nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó részletes szabályokat és a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatot,
• c) a 3. § (1) bekezdése, valamint a 4/F. § szerinti közigazgatási hatósági ügyek ágazati intézményi szabályait és az ezen ügyek elbírálására irányuló közigazgatási hatósági eljáráshoz, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó kiegészítő eljárási rendelkezéseket,
• d) a 18/B. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyek ágazati intézményi szabályait és az ezen ügyek elbírálására irányuló közigazgatási eljáráshoz, illetve az azzal összefüggő hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó kiegészítő eljárási rendelkezéseket.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelv 3. cikke szerinti nemzeti kapcsolattartó pont feladatait ellátó szervezetet.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza:

• a) a lőfegyver, lőszer hatósági tárolásának, leadásának, értékesítésének, valamint megsemmisítésének a részletes szabályait, továbbá a lőfegyverek központi nyilvántartásába történő elektronikus adattovábbítás technikai feltételeit,
• b) a fegyver tartásához, illetve jogszerű használatához, valamint a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges elméleti és jártassági követelményeket és számonkérésük rendjét, továbbá a lőterek működtetésére és a lövészetvezetői vizsgára vonatkozó szabályokat,
• c) a polgári célú pirotechnikai tevékenység feltételeként előírt képesítési követelményeket, a képesítés megszerzésének feltételeit és az ehhez kapcsolódó képzési tevékenység szabályait, továbbá a képesítés ellenőrzésének és a képzési tevékenység hatósági felügyeletének a rendjét.

(3) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza:

• a) a fegyverekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási és vizsgadíjának mértékét, a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, a fegyverek, lőszerek rendőrségi tárolása és megsemmisítése során felmerült költségek megállapításának szabályait,
• b) a polgári célú pirotechnikai tevékenység feltételeként előírt képesítés megszerzéséhez kapcsolódó képzési tevékenység költségeire és az ezek megtérítésére vonatkozó szabályokat, valamint a polgári célú pirotechnikai tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási díjának mértékét, a díjak beszedésének és kezelésének szabályait.

(4) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyvertartáshoz, illetve a fegyver jogszerű használatához szükséges egészségi alkalmasság feltételeit és vizsgálatának szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben:

• a) meghatározza a fegyver és lőszer forgalomba hozatalához, forgalmazásához szükséges megelőző és időszakos megvizsgálásának szabályait, valamint a moduláris tűzfegyver, a moduláris tűzfegyver fődarabja műszaki követelményeit;
• b) meghatározza az a) pontban felsorolt eszközök vizsgálatára vonatkozó mérési eljárásokat és eszközöket, a vizsgálat módját és követelményeit, a kiadandó tanúsítványra, szakvéleményre vonatkozó előírásokat, kijelölje a vizsgálatra, tanúsítvány, szakvélemény kiadására jogosult szervezetet, valamint meghatározza az (1a) bekezdés szerinti nemzeti kapcsolattartó pontként kijelölt szervezet által ellátandó feladatokat;
• c) kijelölje a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására jogosult szervezetet.

(6) Felhatalmazást kap a természetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 18/J. § (2) bekezdése szerinti állatvédelmi tájékoztató szövegét.

Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

23. § (1) Ez a törvény

• a) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i, 91/477/EGK tanácsi irányelvnek,
• b) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2008. május 21-i 2008/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
• c) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/853 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
• d) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
• e) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv szerinti riasztó- és jelzőfegyverekre vonatkozó műszaki előírások meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelvnek,
• f) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikkének és 14. cikk (1) bekezdésének,
• g) a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2013. június 12-i 2013/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
• h) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(1a) Az 5. § (2) bekezdés c) pontja és a 11/A. § a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i, 2015/2403 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(1b) A 6. § (4) bekezdés b) pontja a 91/477/EGK tanácsi irányelv értelmében a tűzfegyverek Unión belüli transzferére vonatkozó információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/686 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(1c) A 6. § (4) bekezdés c) pontja az (EU) 2021/555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a bizonyos tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó engedélyek megtagadásával kapcsolatos információk elektronikus eszközökkel történő szisztematikus cseréjére vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló, 2021. május 21-i (EU) 2021/1423 bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény 18/C. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2004. évi XXIV. törvényhez¶

Tűzfegyverek és lőszerek¶

1. „A” kategória („Tiltott”)

1.1. 1. alkategória: automata tűzfegyver.

1.2. 2. alkategória: más tárgynak álcázott tűzfegyver.

1.3. 3. alkategória: páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék.

1.4. 4. alkategória: expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára.

1.5. 5. alkategória: a félautomata tűzfegyverré átalakított automata tűzfegyver.

1.6. 6. alkategória: a központi gyújtású félautomata tűzfegyver, ha az

a) olyan rövid tűzfegyver, amely képes újratöltés nélkül legalább 21 lőszer kilövésére, feltéve, hogy részét képezi egy 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet vagy a tűzfegyverhez egy eltávolítható, 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőberendezést csatlakoztattak, vagy

b) olyan hosszú tűzfegyver, amely képes újratöltés nélkül legalább 11 lőszer kilövésére, feltéve, hogy részét képezi egy 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet vagy a tűzfegyverhez egy eltávolítható, 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőberendezést csatlakoztattak.

1.7. 7. alkategória: az a vállból történő lövésre tervezett félautomata tűzfegyver, amelynek hossza – behajtható, összehajtható vagy betolható, avagy szerszámok nélkül eltávolítható válltámasz segítségével – a működőképesség megtartása mellett 60 cm alá csökkenthető.

1.8. 8. alkategória: az „A” kategóriába tartozó tűzfegyverből átalakított színházi tűzfegyver.

2. „B” kategória („Engedélyköteles”)

2.1. 1.alkategória: az ismétlő rövid tűzfegyver.

2.2. 2.alkategória: a központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyver.

2.3. 3.alkategória: a peremgyújtású egylövetű tűzfegyver.

2.4. 4.alkategória: az „A” vagy a „C” kategóriába nem tartozó olyan félautomata hosszú

a) peremgyújtású tűzfegyver, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több, valamint

b) központi gyújtású tűzfegyver, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több, de tizenkettőnél kevesebb

lőszer befogadására alkalmas.

2.5. 5. alkategória: az „A” vagy a „C” kategóriába nem tartozó félautomata rövid tűzfegyver.

2.6. 6. alkategória: az „A” vagy a „C” kategóriába nem tartozó olyan félautomata hosszú tűzfegyver, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen legfeljebb három lőszer befogadására alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.

2.7. 7. alkategória: az ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyver huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.

2.8. 8. alkategória: a „B” vagy a „C” kategóriába tartozó tűzfegyverből átalakított színházi tűzfegyver.

2.9. 9. alkategória: a külső formájában automata tűzfegyverre hasonlító – az „A” kategóriába nem tartozó – félautomata tűzfegyver, feltéve, hogy e törvény hatálya kiterjed rá.

2.10. 10. alkategória: az „A” kategóriába nem tartozó ismétlő hosszú tűzfegyver.

2.11. 11. alkategória: az egylövetű hosszú tűzfegyver huzagolt csővel.

2.12. 12. alkategória: az egylövetű hosszú tűzfegyver huzagolatlan csővel.

3. „C” kategória („Bejelentéshez kötött”)

3.1. 1. alkategória: a 2. § 29. pont c) alpontjában meghatározott – az „A” vagy a „B” kategóriába nem tartozó – tűzfegyver.

3.2. 2. alkategória: a 2. § 29. pont d) alpontjában meghatározott tűzfegyver.

2. melléklet a 2004. évi XXIV. törvényhez¶

A gáz- és riasztófegyverekre vonatkozó műszaki előírások¶

• 1. A saját töltényűrrel rendelkező olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmas, abban az esetben minősül gáz- és riasztófegyvernek, ha
• 1.1. pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére kizárólag a csőtorkolatra erősített adapter megléte esetén képes,
• 1.2. olyan tartós eszközt foglal magában, amely megakadályozza az egy vagy több szilárd anyagú söréttel vagy lövedékkel megtöltött töltények kilövését,
• 1.3. a kézi lőfegyverek próbajeleit felügyelő nemzetközi állandó bizottság (C.I.P.) által kidolgozott, a töltények és töltényűrök méreteivel kapcsolatos táblázatok (Tables of Dimensions of Cartridges and Chambers, TDCC) közül a VIII. táblázat 2019. január 16-án hatályban volt változatában feltüntetett méreteknek és egyéb szabványoknak megfelelő tölténnyel való használatra tervezték,
• 1.4. szokványos szerszámokkal nem tehető sem sörét vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére alkalmassá, sem pedig erre a célra átalakíthatóvá,
• 1.5. egyik fődarabja sem szerelhető fel tűzfegyverre, illetve használható fel tűzfegyver fődarabként,
• 1.6. csöve kizárólag a fegyver jelentős megrongálásával vagy tönkretételével távolítható el,
• 1.7. – a legfeljebb 30 centiméteres csővel vagy legfeljebb 60 centiméteres teljes hosszúsággal rendelkező fegyverek esetében – a fegyver csöve teljes hosszában eltávolíthatatlan akadályokat tartalmaz, amelyek meggátolják, hogy egy gyúlékony hajtóanyag segítségével kilőtt töltény, golyó vagy lövedék áthaladjon a csövön, továbbá legfeljebb 1 cm hosszúságú szabad teret hagynak a csőtorkolatnál,
• 1.8. – az 1.7. pont hatálya alá nem tartozó fegyverek esetében – a fegyver csöve a hosszúságának legalább egyharmada mentén eltávolíthatatlan akadályokat tartalmaz, amelyek meggátolják, hogy egy gyúlékony hajtóanyag segítségével kilőtt töltény, golyó vagy lövedék áthaladjon a csövön, továbbá legfeljebb 1 cm hosszúságú szabad teret hagynak a csőtorkolatnál,
• 1.9. a csőben található első akadály a fegyver töltényűrje után, ahhoz a lehető legközelebb helyezkedik el, ugyanakkor lehetővé teszi a gázok kivezető nyílásokon keresztül történő távozását,
• 1.10. – a kizárólag riasztótöltény kilövésére tervezett fegyverek esetében – az 1.7. és az 1.8. pontban említett akadályok – egy vagy több, gáznyomás-mentesítést lehetővé tevő nyílástól eltekintve – teljesen elzárják a csövet, az akadályok továbbá teljesen elzárják a csövet oly módon, hogy a fegyver elején keresztül nem bocsátható ki gáz,
• 1.11. az akadályok állandóak, és kizárólag a fegyver töltényűrjét vagy csövét tönkretéve mozdíthatók ki a helyükről,
• 1.12. – a kizárólag riasztótöltények kilövésére tervezett eszközök esetében – az akadályok teljes egészében olyan anyagból készülnek, amely ellenáll a vágásnak, a fúrásnak, a lyukasztásnak, a köszörülésnek vagy bármely hasonló eljárásnak, és amelynek a Vickers-keménységvizsgálat szerinti minimális keménysége 700 HV 30,
• 1.13. – az 1.12. pont hatálya alá nem tartozó fegyverek esetében – az akadályok olyan anyagból készülnek, amely ellenáll a vágásnak, a fúrásnak, a lyukasztásnak, a köszörülésnek vagy bármely hasonló eljárásnak, és amelynek a minimális keménysége 610 HV 30 azzal, hogy a cső a tengelye mentén rendelkezhet egy, az irritáló anyagok vagy egyéb hatóanyagok eszközből történő kibocsátására szolgáló csatornával,
• 1.14. az akadályok meggátolják
• a) a lyuk kialakítását vagy kibővülését a cső tengelyében, valamint
• b) a cső eltávolítását, kivéve, ha az eltávolítás használhatatlanná teszi a fegyver tokszerkezetét és töltényűrjét, vagy olyan mértékben károsítja a fegyvert, hogy az jelentős javítás vagy kiegészítés nélkül nem használható fel tűzfegyver alapjaként,
• 1.15. mind a töltényűr, mind a cső olyan eltolt, megdöntött vagy lépcsőzetes kialakítással rendelkezik, amely megakadályozza a lőszernek a fegyverbe való betöltését vagy a fegyverből való kilövését, valamint
• 1.16. – a revolver típusú fegyverek esetében –
• a) a dobfurat elülső nyílásai szűkített kialakításúak annak biztosítása érdekében, hogy a golyók ne hagyhassák el a töltényűrt, valamint
• b) az a) alpont szerinti nyílások a töltényűrhöz képest eltolt helyzetűek.