2004. évi XVIII. törvény — mi változott? 2016. január 1.
A 2015. augusztus 1. és 2016. január 1. között hatályba lépett módosítások. 21 sor került be, 39 sor került ki.
← Előző módosítás (2015. augusztus 1.)Következő módosítás (2016. július 8.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 32 változatlan sor ⋯
- 15. borászati termék: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU rendelet) VII. melléklet II. részében szereplő szőlőből készült termékek.
- 16. gazdasági akta: a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. május 26-i 436/2009/EK rendelet I. melléklet 1. pontja szerinti adattartalmú, egy természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre vonatkozó, azonosító számmal ellátott nyilvántartás.
- 17. telepítési jog: olyan vagyoni értékű jog, amely az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85h–85i. cikke szerint új telepítési jog vagy újratelepítési jog.
- 18. új telepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke szerinti új szőlőtelepítésekre vonatkozó telepítési engedély.
- 19. újratelepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 66. cikke szerinti engedély.
- 20. átváltott telepítési engedély: az 1308/2013/EU rendelet 68. cikke szerint a telepítési jog átváltása alapján adott engedély.
### II. Fejezet — A SZŐLŐTERMESZTÉS
⋯ 50 változatlan sor ⋯
7. § (1) Árutermő, törzs- és kísérleti célú borszőlőt telepíteni, illetve kivágni csak engedéllyel lehet. Borszőlőültetvény telepítése abban az esetben is engedélyköteles, amennyiben annak területe az 1000 m2-t nem haladja meg, de a telepítő használatában lévő borszőlőültetvény és az új telepítésű ültetvényrész összefüggő ültetvényt képez, és együttes nagysága eléri az árutermő ültetvény méretét. Összefüggő ültetvénynek tekintendő a hegybírótól telepítési engedélyt kérő használatában lévő, akár több helyrajzi számon nyilvántartott terület, amelyet a telepítéssel nem érintett terület, – kivéve út, csatorna, árok – vagy más gazdálkodó használatában álló terület nem szakít meg. Az ültetvény más fajtára történő cseréje esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési eljárás részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet tartalmazza.
(2)–(4)
(2) Az új telepítési engedély kiadására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 70 nap.
(3) A telepítési jogok tulajdonosa az 1308/2013/EU rendelet 68. cikke szerint a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes telepítési joga alapján az átváltott telepítési engedélyt 2020. december 31-ig kérelmezheti a hegybírónál.
(4) Az új telepítési engedély, az újratelepítési engedély és az átváltott telepítési engedély (a továbbiakban együtt: telepítési engedély) feltételeire és az engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat e törvény végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza.
8. § (1) A telepítést és a fajtaváltást a növénytermesztési hatóság ellenőrzi.
(2) A kivágás megkezdése előtti ültetvényellenőrzést a növénytermesztési hatóság végzi.
⋯ 4 változatlan sor ⋯
10. § (1)
(2) 2004. május 1-je után engedéllyel végzett ültetvénykivágás alapján újratelepítési jogot szerző és kivágási engedéllyel rendelkező személy újratelepítési jogát a kivágástól számított ötödik borpiaci év (augusztus 1–július 31.) végéig jogosult felhasználni. Az ezen időszak alatt fel nem használt újratelepítési jogok a telepítési jogtartalékba kerülnek. Az újratelepítési jogra, az új telepítési jogra, valamint a telepítési jogtartalékra vonatkozó részletes szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet határozza meg.
(2)–(3)
(3) A (2) bekezdésben meghatározott újratelepítési jogok nyilvántartásában szereplő újratelepítési jog fajtakísérleti célra térítés nélkül adható.
### Nyilvántartások
11. § (1) Aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, illetve értékesítésre bort készít, továbbá, aki borszőlőt, mustot, illetve bort továbbfeldolgozás vagy továbbfeldolgozásra értékesítés céljából vásárol (a továbbiakban együttesen: adatszolgáltató), köteles a borszőlőterületéről, a bor tárolására alkalmas eszközeiről, tárolóteréről, szüretelési, feldolgozási, értékesítési, felhasználási tevékenységéről nyilvántartást vezetni, adatot szolgáltatni a hegyközségnek.
⋯ 22 változatlan sor ⋯
(7) Amennyiben az ültetvény használója kivágási kötelezettségének nem tesz eleget a hegybíró az ültetvény használójának a költségére az ültetvényt kivágattatja.
(8) A kivágás után keletkezett újratelepítési jogot telepítési jogtartalékba kell helyezni.
(8)
### II/A. Fejezet — BORÁSZATI TERMÉKEK EREDETMEGJELÖLÉSEI ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEI
⋯ 211 változatlan sor ⋯
42. §
43. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy engedély nélküli telepítést végeztek, tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a telepítést végzőt, hogy fennmaradási engedély iránti kérelmet nyújtson be a borszőlőültetvény utólagos engedélyezése céljából a hegybíróhoz. A felszólításról a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.
43. §
(2) Amennyiben az ültetvény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a telepítést végző a fennmaradási engedély iránti kérelemben vállalhatja, hogy az ültetvényt a jogszabályi előírásoknak megfelelően átalakítja. Az átalakítást úgy engedélyezi a hegybíró, hogy a telepítést végző azt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül köteles elvégezni, és annak megtörténtét követő harminc napon belül bejelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A növénytermesztési hatóság az átalakított ültetvényt ellenőrzi, és az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet megküldi a hegybíró részére.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott egyéves határidő a telepítést végző kérelmére hat hónappal meghosszabbítható az alábbi esetek bekövetkezése esetén:
- a) a telepítést végző hosszú távú munkaképtelensége;
- b) az ültetvény területének jogszabály alapján történő átminősítése, amennyiben ez a kötelezettségvállalás, illetve a kérelem benyújtásának időpontjában nem volt előrelátható;
- c) az ültetvény területét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény, különösen földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár.
(4) Amennyiben a borszőlőültetvény vagy átalakított borszőlőültetvény fennmaradásának akadálya nincs – és új ültetvény telepítése esetén igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik –, úgy a telepítést utólagosan a hegybíró engedélyezi.
(5) Amennyiben a telepítést az engedély kiadását megelőzően már megkezdték, illetve elvégezték, de a kérelem az előírt követelményeknek megfelel – és új ültetvény telepítése esetén igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített és a joggal továbbra is rendelkezik –, úgy a telepítést utólagosan a hegybíró engedélyezi.
(6) Amennyiben a növénytermesztési hatóság megállapítja, hogy a borszőlőültetvény vagy átalakított borszőlőültetvény részben vagy egészben nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, megfelelő határidő tűzésével kötelezi a telepítőt az engedély nélkül telepített borszőlőültetvény kivágására. Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság a borszőlőültetvényt kivágattatja. A kivágás elrendeléséről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.
(7) Az (1) bekezdés szerinti borszőlőültetvényről származó borszőlőre csak az utólagos engedélyezés esetén adható származási bizonyítvány.
43/A. § (1) Amennyiben a növénytermesztési hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az ültetvényt engedély nélkül vágták ki, tizenöt napon belül határidő megjelölésével felszólítja a kivágást végzőt, hogy nyújtsa be a kivágási engedély iránti kérelmét a hegybíróhoz kivágás utólagos engedélyezése céljából. A felszólításról a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.
(2) Amennyiben a hegybíró eljárása során megállapítja, hogy a kivágás az előírt követelményeknek megfelel, a kivágást utólagosan engedélyezi.
⋯ 6 változatlan sor ⋯
(3) Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a növénytermesztési hatóság a borszőlőültetvényt kivágattatja. A kivágás megtörténtéről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.
43/C. § (1) Azt a személyt, aki engedély nélkül végzett telepítést vagy borszőlőültetvényt engedély nélkül vágott ki (a továbbiakban: mulasztó) a növénytermesztési hatóság ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.
43/C. § Azt a személyt, aki borszőlőültetvényt engedély nélkül vágott ki vagy a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepített a növénytermesztési hatóság ötvenezer forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Amennyiben a mulasztó a 43. § (1) bekezdésében, a 43/A. § (1) bekezdésében vagy a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt kérelem benyújtására vonatkozó felszólításnak határidőben nem tesz eleget, úgy a növénytermesztési hatóság a mulasztót ötventől – ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírság megfizetésére, és a nem engedélyezett művelet vonatkozásában a művelési ág szerinti állapot helyreállítására kötelezi.
43/D. § (1) A növénytermesztési hatóság a használót az ültetvény kivágására kötelezi, ha az ellenőrzése során megállapítja, hogy a használó telepítési engedély nélkül telepített.
(3) A mulasztási bírság kiszabása során figyelembe kell venni az engedély nélkül végzett művelettel érintett terület nagyságát, valamint a mulasztó által engedély nélkül végzett műveletek gyakoriságát.
(2) A növénytermesztési hatóság a telepítési engedély nélkül telepített ültetvény telepítőjét az alábbi összegű bírság megfizetésére kötelezi:
43/D. § (1) A 43–43/C. §-ban foglaltak nem vonatkoznak a borpiac közös szervezéséről szóló 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdésében, illetve az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85g. cikkében meghatározott telepítési tilalom megszegésével végzett telepítésekre.
- a) hektáronként 6000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészét kivágja a kivágásra kötelezéstől számított négy hónapos időszakon belül,
- b) hektáronként 12 000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak lejártától számított első évben végzi el,
- c) hektáronként 20 000 EUR, ha a termelő a telepítési engedély nélkül telepített szőlőültetvény teljes egészének kivágását az a) pontban meghatározott négy hónapos időszak lejártától számított első év végét követően végzi el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott telepítési tilalom megszegésével végzett telepítések esetében a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2008. június 27-i 555/2008/EK bizottsági rendelet 55. cikk (1) bekezdése alapján a növénytermesztési hatóság bírságot szab ki.
(3) A növénytermesztési hatóság az ültetvényt kivágattathatja, ha a használó a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig nem vágja ki az ültetvényt.
(3) A bírság összege hektáronként az alábbi euró összegeknek megfelelő forintösszegekből tevődik össze:
(4) A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell elvégezni.
- a) tizenkétezer euró, valamint
- b) a telepítés és a bírság kiszabásának időpontja között eltelt évek száma százszorosának megfelelő euró.
(4) A kivágás tényét annak megtörténtét követő harminc napon belül be kell jelenteni a növénytermesztési hatósághoz. A kivágás megtörténtéről a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.
(5) A növénytermesztési hatóságnak a kivágás elmaradása esetén a bírságot az arról szóló határozat kézhezvételének napját követő minden tizenkettedik hónapban ki kell szabni.
(6) A bírság összegének meghatározásakor a forintra történő átszámítást a határozathozatal hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell elvégezni.
### A borgazdálkodás körébe tartozó ellenőrzés
44. § (1) A borászati hatóság ellenőrzi:
⋯ 104 változatlan sor ⋯
- a) a szőlő termőhelyi katasztere felvételezésének, a kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítás, a kataszterből való törlés szabályait;
- b) a borvidékeket és a hozzájuk tartozó települések listáját, a borrégiókat és működésükre vonatkozó szabályokat, a védett eredetű borokat, a védett eredetű borok készítésére, kiszerelésére, jelölésére, minősítésének eljárására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
- c) a borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat és a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásának rendjét;
- d) a termelési potenciálra (újratelepítési jog, új telepítési jog, valamint telepítési jogtartalék) vonatkozó szabályokat, valamint a telepítés és kivágás engedélyezésének, utólagos engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjét;
- d) a termelési potenciálra, valamint a kivágási engedély feltételeire és az engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;
- e) a borászati termékek, valamint a bortípusok meghatározását, az előállításukra és kezelésükre, kiszerelésükre, minősítésükre, jelölésükre, forgalomba hozatalukra és ellenőrzésükre vonatkozó előírásokat, a borászati termékek megsemmisítésének rendjét;
- f) a borászati melléktermékek kötelező kivonásának rendjét;
- g) a származási bizonyítványok részletes adattartalmát, kiadási rendjét;
- h) az adatszolgáltatás rendjét;
- i) a VINGIS részletes tartalmát, valamint a szőlészeti borászati szakigazgatás szerveinek a VINGIS adataihoz való hozzáférési jogosultságát;
- j)
- j) az új telepítés engedély, az újratelepítési engedély és az átváltott telepítési engedély feltételeire és az engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat;
- k) a pince- és borhigiéniai követelményeket, a borászati üzemek működését, illetve a borászati üzemek működésének és a borászati termékek kiszerelésének engedélyezési rendjét;
- l)
- m) a forgalomba hozatali, illetve Magyarország területéről történő kiszállítás esetén a továbbfeldolgozásra vonatkozó engedély kiadásához szükséges kémiai és érzékszervi vizsgálatok végzésére jogosult szervezet elismerésének feltételeit, valamint a laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok rendjét;
⋯ 33 változatlan sor ⋯