2004. évi XLV. törvény — mi változott? 2014. március 15.
A 2013. január 1. és 2014. március 15. között hatályba lépett módosítások. 7 sor került be, 7 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. január 1.)Következő módosítás (2020. április 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 21 változatlan sor ⋯
### Nyilvántartásba vétel
2. § Az európai részvénytársaság alapításának nyilvántartásba vételére, valamint az európai részvénytársaságra vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.
2. § Az európai részvénytársaság alapításának nyilvántartásba vételére, valamint az európai részvénytársaságra vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) irányadó.
### A cégbíróság hatásköre
⋯ 19 változatlan sor ⋯
(6) A kisebbségi részvényeseket megillető vagyonhányadot a létrejövő európai részvénytársaság cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás későbbi időpontot jelöl meg.
6. § (1) A társaság köteles – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – azon hitelezőknek, akiknek az átalakuló részvénytársasággal szemben fennálló, le nem járt követelései az egyesülésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani.
6. § (1) A társaság köteles – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – azon hitelezőknek, akiknek az átalakuló részvénytársasággal szemben fennálló követelései az egyesülésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig biztosítékot nyújtani, ha az egyesülés a hitelező követelésének kielégítését veszélyezteti.
(2) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha azzal egyébként – jogszabály rendelkezése vagy szerződés alapján – már rendelkezik, vagy a részvénytársaság pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan.
(2) Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha már rendelkezik az egyesüléshez kapcsolódó kockázattal arányos biztosítékkal vagy a részvénytársaság egyesülés utáni pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan.
(3) A hitelező, ha a részvénytársaság a biztosíték nyújtására vonatkozó kérelmét elutasította, nyolc napon belül kérheti a részvénytársaság székhelye szerint illetékes cégbíróságtól a társasági döntés felülvizsgálatát. A bíróság – a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával – a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz.
(3) A hitelező a biztosítékadásra vonatkozó igényét az egyesülésről hozott döntés közzétételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül jelentheti be. Az igazgatóság a kérelem előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő nyolc napon belül köteles határozni a kérelem tárgyában és – az elutasítás esetén indokolással ellátott – határozatot a hitelezőnek kézbesíteni. Az elutasító vagy nem megfelelő biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelező a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti a részvénytársaság székhelye szerint illetékes cégbíróságtól. A bíróság – a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával – a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz.
(4) A kisebbségi részvényeseket megillető vagyonhányad kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a részvénytársaság eleget tett az (1)–(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseknek.
⋯ 21 változatlan sor ⋯
- a) az európai részvénytársaság munkavállalója vagy volt munkavállalója e jogviszonyának megszűnésétől számított öt évig,
- b) az európai részvénytársaság vagy vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében szakértői vagy más megbízási jogviszonyban tevékenységet folytat,
- c) a társaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja, vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],
- c) a társaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja vagy ilyen személynek a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója,
- d) az európai részvénytársaság eredményes működése esetén igazgatótanácsi tagsága alapján vagyoni juttatásokra jogosult (pl. jegyzési jogot biztosító kötvény, sikerdíj),
- e) az európai részvénytársaság igazgatótanácsának nem független tagjával egy másik gazdasági társaságban olyan jogviszonyban áll, amely alapján a nem független tagnak irányítási, ellenőrzési joga van.
⋯ 50 változatlan sor ⋯
- a) a 19–31. §-ban meghatározott eljárás alapján, vagy
- b) e törvényben meghatározott esetekben, a 35–50. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani.
(3) Az európai részvénytársaságra a gazdasági társaságokról szóló törvénynek (a továbbiakban: Gt.) a munkavállalóknak a társaság ellenőrzésében való részvételére vonatkozó rendelkezései (Gt. 38–39. §) nem alkalmazhatók.
(3) Az európai részvénytársaságra a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokra vonatkozó szabályainak a munkavállalóknak a társaság ellenőrzésében való részvételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
(4) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben, az európai részvénytársaság, annak leányvállalata vagy telephelye belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatási és konzultációs jogaira a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), az európai részvénytársaság leányvállalata belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak a leányvállalat ellenőrzésében való részvételére pedig a Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben, az európai részvénytársaság, annak leányvállalata vagy telephelye belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatási és konzultációs jogaira a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), az európai részvénytársaság leányvállalata belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak a leányvállalat ellenőrzésében való részvételére pedig a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Az e rész szerinti tárgyalások és eljárások során a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület, a munkavállalói képviselők, az európai részvénytársaság igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általuk felhatalmazott más szerv), továbbá a felügyelő bizottság, és a résztvevő társaságok ügyvezető szervei a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
⋯ 341 változatlan sor ⋯