2004. évi XIX. törvény a Vám- és Pénzügyőrségről

2004. évi XIX. törvény

a Vám- és Pénzügyőrségről

Az Európai Unió saját forrásainak, a Magyar Köztársaság költségvetésének biztosítása, a rendvédelmi, a fogyasztó- és piacvédelmi, továbbá a tagállami feladatok és a Vám- és Pénzügyőrség szerveinek feladata ellátása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A Vám- és Pénzügyőrség jogállása¶

1. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség az adópolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló fegyveres rendvédelmi, államigazgatási szerv, amely országos hatáskörrel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(2) Az adópolitikáért felelős miniszter az irányítási jogkörének végrehajtása érdekében:

• a) felügyeli a vámok és a vámhatóság hatáskörébe tartozó nem közösségi adók és díjak kiszabásának, beszedésének törvényességét, ellenőrzi a vámszervek tevékenységét,
• b) a külön jogszabályban meghatározott kormánybiztos előterjesztése alapján meghatározza a Vám- és Pénzügyőrség fejlesztésének irányait,
• c) a törvényesség és a szakszerűség ellenőrzése érdekében a vám-, adó- és jövedéki eljárásról, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség feladatkörébe tartozó egyéb tevékenységéről annak vezetőjétől jelentéseket, továbbá e célból a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt nyilvántartásokból felvilágosítást, adatszolgáltatást kér,
• d) meghatározza a Vám- és Pénzügyőrség feladatai teljesítésének éves követelményeit,
• e) irányítja és ellenőrzi a Vám- és Pénzügyőrség költségvetési gazdálkodását,
• f) a b) pontban meghatározott kormánybiztosnak a vám- és jövedéki igazgatás működési feltételeinek kialakítása, szakszerű működtetése tekintetében iránymutatást, szükség esetén utasítást adhat,
• g) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a feladat- és hatásköréről szóló jogszabály önálló vagy a kereskedelemért felelős miniszterrel, illetve – a jogszabályok alapján – a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolt vámigazgatási jogkörébe utal,
• h) felügyeli a Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési és rendészeti jogkörében végzett tevékenységét.

(3) Az adópolitikáért felelős miniszter rendszeresíti a Vám- és Pénzügyőrségnél alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség az adópolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként szerepel, amely magában foglalja a felső-, közép- és alsó fokú szerveinek költségvetését is. A középfokú szervek az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű szervek.

A Vám- és Pénzügyőrség feladatai¶

2. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség vámigazgatási jogkörében végzi:

• a) a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését,
• b) közvetlenül vagy közvetve – meghatározott körben – az áruk azonosságának (adózási szempontból történő besorolásának, minőségének és egyéb jogszabály által meghatározott követelményeknek) a vizsgálatát, illetve a vizsgálat megtörténtének ellenőrzését,
• c) a vámokmányok adatainak vám- és statisztikai célú ellenőrzését, javíttatását, nyilvántartását, összesítését, feldolgozását és átadását,
• d) a vám-, az adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott adóztatási, ellenőrzési és utólagos ellenőrzési feladatokat,
• e) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott kifizetésekhez kapcsolódó utólagos ellenőrzéseket.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség jövedéki igazgatási jogkörében végzi:

• a) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki ellenőrzéssel,
• b) a jövedéki jogszabályokban meghatározott jövedéki adóügyekkel

kapcsolatos feladatokat.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési és nyomozó hatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség rendészeti és igazgatási jogkörében végzi:

• a) a külön jogszabály által hatáskörébe utalt szabálysértések felderítését és elbírálását,
• b) a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hatóságai által elrendelt személyi védelmet a vonatkozó jogszabályok keretei között,
• c) meghatározott körben anyagi javak, értékek őrzését, kísérését,
• d) az elfogott, előállított, őrizetbe vett, valamint fogva tartott személyek őrzését, kísérését,
• e) mobil ellenőrző csoportok felállításával az Európai Unió (a továbbiakban: EU) külső és belső határai mentén a mélységi ellenőrzést,
• f) a külön jogszabályban meghatározott rendvédelmi feladatok ellátását.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség nemzetközi tevékenysége keretében végzi:

• a) a közösségi és a külön jogszabályok alapján a Vám- és Pénzügyőrség feladatkörébe tartozó ügyekben az informatikai rendszerek működtetéséből, alkalmazásából adódó tagállami feladatokat,
• b) a nemzetközi egyezményekben és a kétoldalú megállapodásokban az együttműködésből adódó feladatok ellátását,
• c) az EU által biztosított, a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó támogatásokkal kapcsolatos eljárások lefolytatását,
• d) az Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) történő együttműködéssel és koordinációval kapcsolatban a külön törvényben meghatározott feladatokat.

(6) A Vám- és Pénzügyőrség egyéb feladatainak ellátása keretében végzi:

• a) külön jogszabályban szabályozott, nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának ellenőrzését,
• b) a nemesfémforgalommal és fémjelzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,
• c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,
• d) a közúti határátkelőhelyek üzemeltetését, a fenntartásukra és fejlesztésükre vonatkozó feladatok végrehajtását, az Európai Unió valamely tagállamával közös határszakaszon lévő, a Rendőrségnek üzemeltetésre átadott közúti határátkelőhelyek kivételével.

3. §

Az országos parancsnok¶

4. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség operatív vezetését kormánybiztos irányítása alapján az országos parancsnok látja el.

(2) A kormánybiztos szolgálati elöljárója az országos parancsnoknak.

(3) Az országos parancsnok szolgálati elöljárója a Vám- és Pénzügyőrség személyi állományának.

A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományútagjainak intézkedési és szolgálati fellépési jogaiés kötelezettségei¶

5. § (1) A Vám- és Pénzügyőrségnek a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedékellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó személyek (a továbbiakban együtt: pénzügyőrök) rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyban állnak, a szolgálati jogviszony tartalmát külön törvény szabályozza.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség tagja köteles a Vám- és Pénzügyőrség számára a 2. §-ban meghatározott feladatokat előíró, valamint a külön jogszabályokból a Vám- és Pénzügyőrségre háruló feladatokat ellátni.

(4) A Vám- és Pénzügyőrségre háruló feladatok teljesítése során a szervezet szolgálati jogviszonyban álló tagja jogosult:

• a) a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében személyeket a Magyar Köztársaság államterületén belül igazoltatni,
• b) ellenőrizni a szállítás alatt levő áruk, jövedéki termékek biztosítására alkalmazott zárakat és jeleket, valamint a közösségi és a harmadik országból érkező áruk vámkezelésének megtörténtét. Megvizsgálhatja és igazoltathatja a szállítás alatt lévő jövedéki termékek, adótárgyak, áruk származását, e célból közutakon személyeket, járműveket – a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával – megállíthat, a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon megvizsgálhatja,
• c) a vám- és jövedéki jogszabályok és a Vám- és Pénzügyőrség feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. E célból a vám és nem közösségi adók tekintetében jogszabálysértés elkövetésével gyanúsított személyt és tanúkat meghallgathatja, a bizonyítékul szolgáló vagy elkobzás alá eső dolgokat visszatarthatja, illetve lefoglalhatja. Ez a jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik, ha az esetnél szolgálatban levő pénzügyőr nincs jelen, vagy ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell,
• d) a vámterületre jogosulatlanul bevitt, vagy a vámfelügyelet alól elvont áru, illetve adózatlan jövedéki termék felderítése érdekében az illetékes vámhatóság vezetőjének határozata alapján belépni és ellenőrzést folytatni olyan helyiségben, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámjogszabályok megsértésével árut, illetve a jövedéki törvény előírásait megszegve ásványolajat, vagy jövedéki terméket tartanak, tárolnak, illetve állítanak elő. A helyiségbe való belépést és az ott folytatott ellenőrzést két hatósági tanú jelenlétében, az ellenőrzött személy kíméletével, lehetőleg nappal kell végrehajtani. A vámhatóság az intézkedésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti az intézkedés során megállapított tényeket, illetve a hatósági tanúk azonosításához szükséges adatokat,
• e) a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért, illetve annak elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt, valamint azt a személyt, akinek őrizetbe vételét rendelték el, további intézkedés megtétele, illetve eljárási cselekmény foganatosítása céljából az illetékes hatósághoz előállítani. Az előállítás csak a céljának eléréséhez szükséges ideig tarthat, de a nyolc órát nem haladhatja meg. Ezt az időtartamot az előállítást foganatosító vámszerv vezetője egy alkalommal négy órával meghosszabbíthatja. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani,
• f) a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja, amennyiben megalapozott a gyanú, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére. A beleegyezés megtagadása esetén a vámszerv vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el. A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a nyolc órát nem haladhatja meg,
• g) a vám- és jövedéki ellenőrzés végrehajtása során – a vám- és jövedéki jogszabályok és a Vám- és Pénzügyőrség feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén – elrendelni az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, illetve az ellenőrzés végrehajtása mások személyi és/vagy vagyonbiztonságát veszélyezteti. Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértés elkövetésének gyanúja nem merül fel, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.

(5) A jogszerűen fellépő pénzügyőr intézkedéseinek az ellenőrzött személy köteles alávetni magát.

6. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség közalkalmazottnak minősülő polgári alkalmazottainak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselőnek minősülő polgári alkalmazottainak jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, illetve a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A kormánybiztos a Vám- és Pénzügyőrség nyomozóhatósági feladatait ellátó szerveinek központi irányításával szolgálati viszonyban nem álló, köztisztviselőként foglalkoztatott személyt is megbízhat, illetve a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozati feladatok ellátására szolgálati viszonyban nem álló, köztisztviselőnek minősülő személyt is foglalkoztathat.

7. § A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény, a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény, valamint a vonatkozó nemzetközi szerződések és az Európai Unió jogi aktusai alapján együttműködik a külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel.

A PÉNZÜGYŐR ÁLTAL ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK¶

Közös szabályok¶

8. § (1) A pénzügyőr, törvényben meghatározott jogszerű intézkedése elleni tettleges ellenszegülés megtörésére, törvényben meghatározott intézkedést tehet, és kényszerítő eszközt alkalmazhat.

(2) A pénzügyőrt intézkedése során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és – ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolvánnyal igazolni.

(3) A kényszerítő eszközök közül azt kell alkalmazni, amely az eredmény biztosítása mellett az érintett személyre a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(4) A kényszerítő eszköz alkalmazásánál úgy kell eljárni, hogy a testi sérülés, az emberi élet kioltása elkerülhető legyen. Az intézkedés következtében megsérült személy részére – amint az lehetséges – segítséget kell nyújtani. A pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, és kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó erről értesüljön.

(5) A kényszerítő eszköz alkalmazása előtt az ellenszegülőt – ha a körülmények ezt lehetővé teszik – fel kell szólítani az ellenszegülés megszüntetésére, és figyelmeztetni kell arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.

9. § (1) Testi kényszer kivételével kényszerítő eszköz nem alkalmazható – a jogos védelem esetét kivéve – a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.

(2) A kényszerítő eszköz alkalmazását a pénzügyőr a szolgálati elöljárójának jelenti.

(3) A pénzügyőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy utasításra használhat.

(4) A 10–20. §-okban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazása miatt jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslat előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították.

(5) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító szervnél lehet előterjeszteni. A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó szervnél benyújtandó, de a vámhatóság másodfokú szervéhez címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a vámhatóság másodfokú szervéhez, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

(6) A vámhatóság másodfokú szerve a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a vámhatóság másodfokú szerve maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó szervet új eljárásra utasíthatja. A vámhatóság másodfokú szerve határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel. A vámhatóság másodfokú szervének határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint – kérheti az, aki a (4) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

AZ EGYES KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI¶

Testi kényszer¶

10. § (1) A pénzügyőr – intézkedése során – az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.

(2) A testi kényszer alkalmazása során a pénzügyőr felhasználhatja az önvédelmi fogásokat is.

Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz,illetve más eszköz alkalmazása¶

11. § (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként a rendszeresített vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, ezek hiányában más e célra alkalmas eszközt alkalmazhat:

• a) a saját testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
• b) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenszegülés megtörésére.

(2) A pénzügyőr által alkalmazható vegyi, elektromos sokkoló eszköz rendszeresítéséről az adópolitikáért felelős miniszter a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendelkezik.

Szolgálati kutya alkalmazása¶

12. § (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.

(2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedése elleni tettleges ellenállás leküzdéséhez.

(3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.

Útzár telepítése¶

13. § Indokolt esetben a pénzügyőr a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása céljából az illetékes rendőrhatóságtól útzár telepítését kérheti.

Bilincs alkalmazása¶

14. § (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy:

• a) támadásának megakadályozására,
• b) tettleges ellenszegülésének megtörésére,
• c) szökésének megakadályozására,
• d) önkárosításának megakadályozására.

(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.

Lőfegyverhasználat¶

15. § (1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg.

(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr lőfegyverként elsősorban a rendszeresített szolgálati fegyvert, ennek hiányában más tárgyat is fegyverként használhat.

(3) A pénzügyőr szolgálati fegyverének rendszeresítésére az adópolitikáért felelős miniszter a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendelkezik.

(4) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. Nem lőfegyverhasználat a véletlenül bekövetkezett, állatra, tárgyra leadott vagy a figyelmeztető lövés.

(5) A pénzügyőr a lőfegyverét saját elhatározásából vagy utasításra használja.

(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni, vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg.

(7) A jogosulatlan lőfegyverhasználat büntetőjogi és fegyelmi eljárást von maga után.

16. § A pénzügyőr – szolgálatának jogszerű teljesítése közben – lőfegyverhasználatra jogosult:

• a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,
• b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására, valamint
• c) a Be. által a Vám- és Pénzügyőrség nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására.

17. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak, ha

• a) az olyan személy életét, testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a fegyverhasználat feltételei nem állnak fenn,
• b) a lőfegyverhasználat célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető.

18. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie:

• a) felhívásnak, hogy a személy a támadással hagyjon fel,
• b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának,
• c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik,
• d) figyelmeztető lövésnek.

(2) A lőfegyverhasználatot megelőző figyelmeztetést érthetően, határozottan, ,,a törvény nevében fegyvert használok'' szavakkal kell megtenni.

(3) A figyelmeztető lövést olyan irányban kell leadni, hogy az senkit se veszélyeztessen és lehetőleg kárt se okozzon.

19. § (1) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményeire tekintettel a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem a pénzügyőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti.

(2) Ha a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések valamelyikével a támadást elhárították, lőfegyverhasználatra nem kerülhet sor.

20. § (1) A lőfegyverhasználatról a pénzügyőr haladéktalanul jelentést tesz közvetlen elöljárójának és annak megérkezéséig a helyszínt biztosítja. A közvetlen elöljáró haladéktalanul tájékoztatja az illetékes rendőri szervet.

(2) A lőfegyverhasználat jogszerűségét a rendőrség vizsgálja.

Titkos információgyűjtés¶

21. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hivatalai, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) a Be. által a Vám- és Pénzügyőrség nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy felkutatására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban résztvevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében – e törvény keretei között – titokban információt gyűjthetnek.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedések, az abban érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adatai nem hozhatók nyilvánosságra.

(3) A felhatalmazott szervek, valamint a beszerzett adat és az információgyűjtés ténye tekintetében az ügyész és a bíró a titkos információgyűjtés során – külön engedély nélkül – megismerhetik a minősített adat tartalmát.

Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés¶

22. § (1) A felhatalmazott szervek bűnüldözési feladataik teljesítése érdekében

• a) informátort, bizalmi személyt vagy a Vám- és Pénzügyőrséggel titkosan együttműködő más személyt vehetnek igénybe,
• b) az eljárás céljának leplezésével (puhatolás) vagy a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételével információt gyűjthetnek, adatot ellenőrizhetnek,
• c) saját személyi állományuk, valamint a velük együttműködő személy és pénzügyőri jelleg leplezésére, védelmére fedőokiratot állíthatnak ki, használhatnak fel, fedőintézményt hozhatnak létre, és tarthatnak fenn,
• d) a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható és vele kapcsolatban lévő személyt, valamint a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetnek, arról információt gyűjthetnek, az észlelteket hang, kép, egyéb jel vagy nyom rögzítésére szolgáló technikai eszközzel (a továbbiakban: technikai eszköz) rögzíthetik,
• e) a bűncselekmény elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében, indokolt esetben – sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó – csapdát alkalmazhatnak,
• f) mintavásárlás végzése érdekében informátort, bizalmi személyt, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személyt vagy fedett nyomozót, továbbá – az ügyész engedélyével – álvásárlás, bizalmi vásárlás, bűnszervezetbe való beépülés, illetve – a 7. § rendelkezéseinek figyelembevételével – ellenőrzött szállítás folytatása érdekében fedett nyomozót alkalmazhatnak,
• g) ha a bűncselekmény megelőzésére, felderítésére, az elkövető elfogására, kilétének megállapítására nincs más lehetőség, a sértettet szerepkörében – életének, testi épségének megóvása érdekében – pénzügyőr igénybevételével helyettesíthetik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a Vám- és Pénzügyőrség a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a Vám- és Pénzügyőrség kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, illetve munkajogviszony (a továbbiakban: munkaviszony) létesítését.

(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a Vám- és Pénzügyőrség – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – munkaviszonyt kezdeményezhet a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség nem kezdeményezhet munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, az Országgyűlési Biztos Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál.

(5) A foglalkoztatás pénzügyőri jellegével kapcsolatos speciális szabályokat – a hatályos jogszabályok keretei között – a Vám- és Pénzügyőrség és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.

(6) Rendvédelmi szerv és nemzetbiztonsági szolgálat fedőintézményként, okmánya fedőokmányként csak az illetékes miniszter és az érintett szervezet országos vezetőjének tájékoztatásával alkalmazható.

(7) A felhatalmazott szervek az informátor, a bizalmi személy, a Vám- és Pénzügyőrséggel titkosan együttműködő más személy, a fedett nyomozó, valamint a fedőokirat és a fedőintézmény védelme érdekében a közigazgatási nyilvántartásokban, így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a személyi igazolvány nyilvántartásban, az anyakönyvi nyilvántartásban, az úti okmány nyilvántartásban, a gépjárművezetői engedély és gépjármű nyilvántartásban, az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban fedőadatokat helyezhetnek el. A fedőadatokat törölni kell, ha az elhelyezés alapjául szolgáló bűnüldözési érdek megszűnt.

(8) Az informátor, a bizalmi személy, a Vám- és Pénzügyőrséggel titkosan együttműködő más személy által a titkos információgyűjtés keretében másnak okozott kár megtérítésére a 24. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Leplezett figyelés elrendelése¶

22/A. § A felhatalmazott szervek a 2. § (3) bekezdésében meghatározott célból leplezett figyelést rendelhetnek el arra a személyre vonatkozóan, akiről megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő) vagy követ el a Magyar Köztársaság vagy más, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő. Leplezett figyelés rendelhető el az ilyen személlyel vagy bűncselekménnyel kapcsolatba hozható jármű vonatkozásában is.

A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása¶

22/B. § (1) Ha a pénzügyőr az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy jármű azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett leplezett figyelésre irányuló jelzés szerinti személlyel vagy járművel, a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtása során az 5. § (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.

(2) A pénzügyőr – a leplezett figyelésre történő utalás és a leplezett figyelés céljának veszélyeztetése nélkül – kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtására sor kerül.

(3) A pénzügyőr a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl – ha ez a leplezett figyelésre irányuló jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti – az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a külön jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott leplezett figyelésre irányuló jelzést kibocsátó hatóságnak:

• a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
• b) az intézkedés helye, ideje, indoka,
• c) az utazás útvonala és az úti cél,
• d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,
• e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok,
• f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható.

Az együttműködők díjazása¶

23. § A felhatalmazott szervek a velük együttműködők tevékenységéért indokolt mértékű anyagi ellenszolgáltatást nyújthatnak.

A feljelentés elutasításának, vagy a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezése¶

24. § (1) A felhatalmazott szervek az ügyész hozzájárulásával a Be. 175. §-ának (1) bekezdése alapján a feljelentés elutasításának, vagy a Be. 192. §-ának (1) bekezdése alapján a nyomozás megszüntetésének kilátásba helyezésével információszolgáltatásban állapodhatnak meg a bűncselekmény elkövetőjével, ha a megállapodással elérhető bűnüldözési célhoz fűződő érdek jelentősebb, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás létrejötte esetén a Be. 175. §-ának (3)–(4) bekezdése alapján a Vám- és Pénzügyőrség az elkövető által a sértettnek okozott kárt megtéríti, az ehhez szükséges fedőokiratot elkészítheti, illetve titoktartási megállapodás megkötését kezdeményezheti.

(3) Nem köthető a Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján megállapodás azzal a személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

A feljelentés elutasítása vagy a nyomozás megszüntetése a fedett nyomozóval szemben¶

25. § (1) Bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ügyész a Be. 175. §-ának (2) bekezdése alapján a feljelentést határozattal elutasítja, vagy a Be. 192. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozást megszünteti, ha a 22. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a fedett nyomozó által a szolgálati feladata teljesítése közben elkövetett bűncselekmény bűnüldözési érdeket szolgál, és az jelentősen meghaladja az állam büntetőjogi igényének érvényesítéséhez fűződő érdeket.

(2) A Be. 175. §-ának (3) és (4) bekezdése alapján a fedett nyomozó által a sértettnek okozott kár megtérítésére, az ehhez szükséges fedőokirat elkészítésére, illetve a titoktartási megállapodás megkötésének kezdeményezésére a 24. § (2) bekezdésében írt rendelkezést kell alkalmazni.

(3) A Be. 175. §-ának (6), valamint a 192. §-ának (3) bekezdése alapján az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a fedett nyomozó olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta.

Adatkérés¶

26. § (1) A felhatalmazott szervek vezetői az ügyész jóváhagyásával a kétévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az üggyel összefüggő adatok szolgáltatását igényelhetik az adóhatóságtól, a szolgáltatást nyújtó postai, elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, továbbá a banktitoknak, fizetési titoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A felhatalmazott szervek az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhetnek meg. Az adatszolgáltatás ingyenes és nem tagadható meg. Az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.

(2) Halaszthatatlan intézkedésként, ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy kábítószerrel való visszaéléssel vagy szervezett bűnözéssel függ össze, az adatigényléshez az ügyész előzetes jóváhagyása nem kell, és azt haladéktalanul teljesíteni kell. Ez esetben a megkeresést ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel kell ellátni. Az ügyész jóváhagyása iránt a megkereséssel egyidejűleg intézkedni kell. Ha az ügyész a jóváhagyását megtagadja, a felhatalmazott szervek az így beszerzett adatokat haladéktalanul megsemmisítik.

A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos sajátos gazdálkodási szabályok¶

27. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a költségvetésében az alaptevékenységgel összefüggő speciális működési kiadásainak fedezésére elkülönített előirányzatot szerepeltethet. A speciális működési kiadásokat összevontan – az általános számviteli szabályoktól eltérően – egy összegben kell szerepeltetni.

(2) Speciális működési kiadásnak minősülnek a Vám- és Pénzügyőrség titkos információgyűjtő tevékenységéhez, a titkos információgyűjtés eszközeinek és módszereinek alkalmazásához közvetlenül kötődő személyi és tárgyi vonatkozású kiadások.

(3) A felhatalmazott szervek fedőintézményben szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjának a szolgálati jogviszonya alapján kifizetett jövedelméből az adott évi adótábla legmagasabb adókulcsa alkalmazásával kell az adót levonni és befizetni az adóhatóságnak. Az érintettnek ezt a jövedelmet nem kell az összevont adóalapjába beszámítania, azt nem kell bevallania, a kifizetőnek pedig nem kell erről személyre szólóan adatot szolgáltatnia, illetve az érintett részére igazolást kiadnia.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség által az együttműködő, a 23. §-ban meghatározott magánszemély részére nyújtott díjazás esetén a személyi jövedelemadó-levonási és befizetési kötelezettséget az anyagi előnyt nyújtó vám- és pénzügyőrségi szerv teljesíti. A kifizetett összegből 20%-os forrásadót kell levonni és befizetni az adóhatóságnak. E jövedelemnek az összevont adóalapba történő beszámítására, a jövedelem bevallására, a kifizető adatszolgáltatására, az igazolás kiadására a (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

28. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség feladatai teljesítése érdekében – a fedésül szolgáló intézmény típusára vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – fedőintézményt hozhat létre, és tarthat fenn. Fedőintézményként költségvetési szerv nem hozható létre.

(2) A fedőintézmény létrehozása és – szükség esetén – fenntartása a Vám- és Pénzügyőrség költségvetéséből történik. Az ehhez szükséges kiadások speciális működési kiadásnak minősülnek. A szükséges pénzügyi eszközök forrását a titkosság megtartása mellett kell biztosítani.

(3) Ha a fedőintézmény megszűnik, vagyona a Vám- és Pénzügyőrséget illeti.

(4) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései a fedőintézményre nem vonatkoznak.

(5) A felhatalmazott szervek a 27. § (2) bekezdésében meghatározott körben külön korlátozás nélkül valutát kezelhetnek.

29. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség speciális működési kiadása felhasználásának külső szerv által történő ellenőrzése kizárólag törvényességi szempontból történhet. E körben célszerűségi és eredményességi szempont szerinti ellenőrzés nem végezhető.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség a biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a társadalombiztosítási, egészségügyi, adó-elszámolási, költségvetési, pénzügyi, statisztikai adatszolgáltatással, a maradandó értékű irat védelme érdekében végzett levéltári ellenőrzéssel, valamint a speciális működési költségek körébe tartozó valuta-felhasználással kapcsolatos eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – az illetékes szervezetekkel külön megállapodásban rögzíti.

Értelmező rendelkezések¶

30. § (1) E törvény alkalmazásában:

• a) súlyos bűncselekmény: az a bűntett, amelyet a törvény ötévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget,
• b) mélységi ellenőrzés: a Vám- és Pénzügyőrségnek jogszabályban meghatározott ellenőrzési kötelezettségei és jogosultságai végrehajtásának mozgó egységekkel megvalósított formája, melyet a Magyar Köztársaság államterületének külön jogszabályban meghatározott részén végzi el.

(2) A 22. § (1) bekezdése f) pontjának alkalmazása szempontjából:

• a) mintavásárlás: az informátor, a bizalmi személy, a felhatalmazott szervekkel titkosan együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó által végrehajtott olyan leplezett ügylet, amelynek célja, hogy a bűncselekmény felderítése érdekében a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható anyagok, tárgyak, eszközök vagy ezek mintái, alkatrészei további vizsgálat céljából a felhatalmazott szervek birtokába kerüljenek, illetve a bűncselekmény történeti tényállása megismerhető legyen;
• b) álvásárlás: a fedett nyomozó színlelt vételi szándékán alapuló, a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, továbbá a bűncselekmény tárgyi bizonyítékának biztosítása érdekében e dolog vételére irányuló leplezett megállapodás, és annak teljesítése;
• c) bizalmi vásárlás: a fedett nyomozónak jogellenes kereskedelmi ügyletként megjelenő olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a bűncselekmény tárgyi bizonyítási eszközét képező dolgot vásárol az eladó bizalmának erősítése, a későbbi álvásárlás elősegítése érdekében;
• d) ellenőrzött szállítás: a felhatalmazott szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során – a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett – lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló elkövető számára az általa birtokolt, a bűncselekménye tárgyi bizonyítási eszközét képező dolognak az ország területére történő behozatalát, más ország területére irányuló kivitelét, az ország területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetői a lehető legszélesebb körben felderíthetők legyenek, a nemzetközi bűncselekmény tényállása megállapíthatóvá váljék;
• e) fedett nyomozó: a titkos információgyűjtés keretében eljáró, a kilétét leplező pénzügyőr.

Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés¶

31. § (1) A felhatalmazott szervek bírói engedéllyel a 21. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében

• a) lakást és telephelyet titokban átkutathatnak (titkos kutatás), az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
• b) lakásban és telephelyen történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik,
• c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, azok tartalmát megismerhetik, azt technikai eszközzel rögzíthetik,
• d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő hírközlési szolgáltatás útján továbbított közlés tartalmát megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik,
• e) az Interneten vagy más számítástechnikai úton történő levelezés (e-mail) során keletkezett adatokat és információkat megismerhetik és felhasználhatják.

(2) Az (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott eszközök alkalmazása során gyűjtött, a titkos információgyűjtés alapjául szolgáló eljárásban nyilvánvalóan nem érintett személyekre vonatkozó adatokat haladéktalanul meg kell semmisíteni, azok a továbbiakban nem kezelhetők és nem használhatók fel.

(3) A felhatalmazott szervek az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatják a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá

• a) az (1) bekezdésben nem említett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
• b) az (1) bekezdésben vagy az a) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, illetve – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete

esetén.

(4) Az (1) bekezdés d) és e) pontjaiban foglaltak teljesítéséhez a hírközlési szolgáltató, illetve a postai szervezet köteles a feladatkörébe tartozó esetben a segítséget megadni.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervei a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtő eszközök alkalmazását a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól rendelik meg.

32. § (1) A különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező felhatalmazott szervek vezetői terjesztik elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetve az azonosításra alkalmas – rendelkezésre álló – adatot,
• b) az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését,
• c) az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva,
• d) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást.

(3) A különleges eszköz alkalmazását a felhatalmazott szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi.

(4) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja.

(5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetve – a (2) bekezdés szerinti kérelemre – 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja.

33. § (1) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, a felhatalmazott szervek vezetői legfeljebb a bírói döntésig engedélyezhetik a különleges eszköz alkalmazását (sürgősségi elrendelés).

(2) A sürgősségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye.

(3) A felhatalmazott szerv vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha:

• a) az engedélyben meghatározott célját elérte,
• b) az engedélyben megállapított határidő lejárt,
• c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,
• d) a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.

(4) Az (3) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(5) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait.

(6) A külön engedélyhez kötött titkos információgyűjtés során szerzett és rögzített adatokat az engedélyező bíró bármikor megismerheti.

NYILVÁNTARTÁS, ADATSZOLGÁLTATÁS, ADATVÉDELEM¶

Az adatkezelés általános szabályai¶

34. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a törvényben szabályozott bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban: bűnüldözési), valamint államigazgatási és rendészeti feladatainak ellátásához a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítottak, a büntetőeljárás alá vontak, a sértettek és egyéb közreműködők, az államigazgatási eljárásban ügyfelek, valamint egyéb érintettek személyes adatait, illetve más adatokat kezeli.

(2) A bűnüldözési és a közigazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni. A vámigazgatási eljárás során keletkezett adatok kezelésére, nyilvántartására a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény rendelkezik.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

Bűnügyi adatkezelés¶

35. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes, továbbá a különleges adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak bűnüldözési célra lehet felhasználni.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség más szervek által kezelt személyes adatokhoz bűnüldözési feladatai ellátása céljából – törvényben meghatározottak szerint – hozzáférhet, az ilyen módon szerzett adatot bűnüldözési céltól eltérően nem használhatja fel, és nem továbbíthatja.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési, rendvédelmi feladatainak ellátása érdekében az általános munkarend korlátaitól függetlenül adatokat kérhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szervektől, az országos gépjármű, gépjárművezetői alapnyilvántartásokból, a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt állókra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartásokból, a külön törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásából, valamint az általános munkarend figyelembevételével a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából. Rendvédelmi célra a fogvatartottakról azok természetes személyazonosító adatai, lakcíme kérhető le. Az adatkérést hiányos és töredék adatok alapján is teljesíteni kell.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség által a (3) bekezdésben felsorolt adatokat kezelő szervektől történő adatátvételért, illetve az adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő vámszerv vezetője tartozik felelősséggel.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség az eljárásban résztvevők természetes személyazonosító és lakcím adatait, továbbá az ügy azonosító adatait ügyviteli célból, az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

(6) A Vám- és Pénzügyőrség által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, történelmi kutatási, statisztikai vagy tudományos célra fel lehet használni.

(7) Az adópolitikáért felelős miniszter, a kormánybiztos, az országos parancsnok, a főigazgató, illetve a nyomozó hatóság vezetője a Vám- és Pénzügyőrség által kezelt közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát bűnüldözési érdekből megtagadhatja.

36. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve az e törvényben meghatározott, adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átveheti:

• a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,
• b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket, szagmintákat a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig, vagy ennek hiányában a büntethetőség elévüléséig,
• c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, ujjnyomatát, személyleírását, fényképét, hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig,
• d) szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott, illetve ilyen bűncselekmény elkövetése miatt elítélt személy cselekményének kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig,
• e) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben vagy tényállásokban érintett személyek, kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig,
• f) olyan személyek adatait, akikkel szemben nemzetközi kötelezettségvállalás alapján nemzetközi bűnüldözési intézkedéseket kell foganatosítani, valamint e személyek kapcsolatainak adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a büntethetőség elévüléséig, vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig,
• g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,
• h) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait – beleértve a Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködőket és a fedett nyomozókat is – és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb két évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetve legfeljebb húsz évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség adatkezelést végző szerve az (1) bekezdés b)–h) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében – ha bűnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges – az érintett tájékozódási, helyesbítési és törlési jogának gyakorlását – írásban, indokolással ellátva – megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az indokolás mellőzhető, ha az a Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellőzése esetén a megtagadás okaként e rendelkezésre kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési, helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlását.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében – ha az adatvédelem feltételei biztosítottak – az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési és közigazgatási rendszereit egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében – ha az adatvédelem feltételei biztosítottak – az adott bűncselekmény felderítése, nyomozása során a bűnüldözési adatkezelési rendszereit más rendvédelmi szerv, illetve más nyomozó hatóság adatkezelési rendszerével összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az ennek során keletkezett olyan új adatokat, amelyeket a büntetőeljárás során nem használnak fel, törölni kell.

(5) A Vám- és Pénzügyőrség a bűnüldözési feladatainak ellátásához más adatkezelési rendszerekből – törvényben meghatározott esetekben és módon – adatokat vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

37. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak a vámhatóság, illetve a vámhatóság működését ellenőrző szerv tagja, az adópolitikáért felelős miniszter által irányított minisztériumnak a miniszter által kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos és az általa felhatalmazott személy, valamint törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhetnek:

• a) a bíróság,
• b) az ügyészség,
• c) a nyomozó hatóság,
• d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
• e)
• f) a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium illetékes szerve,
• g) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,
• h) a törvényben meghatározott más szervezet.

(3) Az adatszolgáltatást kérő szervek felelősek a (2) bekezdés alapján átvett adatoknak e törvény szerinti kezeléséért. Az ilyen adatfelhasználást kötelesek kimutatni, illetve nyilvántartani.

(4)–(5)

37/A. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség személyes adatokat, bűnüldözési adatokat, valamint a büntetett előéletre vonatkozó különleges adatokat az országból harmadik országba bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek, illetve nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére – az EU nemzetközi bűnüldöző szervezetei, valamint az INTERPOL kivételével – nemzetközi szerződés alapján továbbíthat, ha a továbbítás súlyos vagy közvetlen veszély elhárításához, vagy bűncselekmény megelőzéséhez szükséges és a személyes adatok kezelésének feltételei a külföldi adatkezelőnél minden egyes adat tekintetében teljesülnek.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség a nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekményekkel összefüggésben keletkezett személyes és bűnüldözési adatokat – beleértve a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat is – nemzetközi-, illetve más EU-tagállami bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek részére a külön törvény rendelkezései alkalmazásával – az adatvédelem feltételeinek teljesülése esetén – továbbíthat, tehet hozzáférhetővé, illetve vehet át.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség az adattovábbítást, illetve a hozzáférhetővé tételt megelőzően ellenőrzi az adatvédelem feltételeinek teljesülését. Amennyiben utólag megállapításra kerül, hogy hibás adatokat továbbítottak vagy adatokat jogellenesen továbbítottak, erről a címzettet haladéktalanul értesíteni kell.

Közigazgatási adatkezelés¶

38. § (1) A Vám- és Pénzügyőrség a szabálysértésért felelősségre vont személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, az elkövetett cselekmény megjelölését, az alkalmazott büntetést vagy intézkedést, illetve az ügy számát a szabálysértésért felelősségre vont személyek nyilvántartási rendszerében a felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb két évig kezeli.

(2) A Vám- és Pénzügyőrség az általa igazoltatott személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint az igazoltatásra okot adó körülmények megjelölését az igazoltatás alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az igazoltatástól számított legfeljebb két évig kezeli.

(3) A Vám- és Pénzügyőrség az áruk szállításában, a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek ellenőrzésében, valamint az utasok csomagjainak törvényben meghatározott ellenőrzésében érintett személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, illetve az ellenőrzés eredményét az ellenőrzés alá vont személyek nyilvántartási rendszerében az ellenőrzéstől számított legfeljebb két évig kezeli.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó vámigazgatási, jövedéki és adóügyi, továbbá szabálysértési és egyéb közigazgatási eljárással összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.

39. § (1) Az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az információtechnológia vámcélokra történő használatáról szóló Egyezménnyel összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre a Vám- és Pénzügyőrség jogosult.

(2) Az országos parancsnok a kormánybiztos egyetértésével a Vám- és Pénzügyőrség személyes adatkezelő rendszerei adatvédelmi belső ellenőrzésére adatvédelmi felelőst jelöl ki.

Elektronikus kapcsolattartással összefüggő adatkezelés¶

39/A. § A vámhatóság az elektronikus úton kapcsolatot tartó ügyfél azonosítása érdekében nyilvántartja elektronikus úton kapcsolatot tartó természetes személy (felhasználó)

• a) természetes személyazonosító adatait,
• b)–d)
• e) lakóhelyének címét,
• f) elektronikus levélcímét,
• g) adóazonosító jelét,
• h) állampolgárságát.

Együttműködési kötelezettség¶

40. § A Vám- és Pénzügyőrség nyomozó szervei és a Rendőrség illetékes szervei hatáskörükben eljárva kötelesek együttműködni, és kötelesek egymást a bűnmegelőző és felderítő tevékenység gyakorlása során támogatni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

Hatálybalépés¶

41. § (1) E törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2)

42. §

Felhatalmazások¶

42/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

• a) a vámhatóságot vagy vámhatóságokat rendeletben jelölje ki,
• b) rendeletben állapítsa meg a Vám- és Pénzügyőrség szervezetét.

43. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:

• a) a Vám- és Pénzügyőrség szerveinek illetékességét megalapozó – a Kormány által rendeletben meg nem határozott – okokat és e szervek illetékességi területét,
• b)
• c) a különleges eszközök és más módszerek engedélyezésével és igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokat,
• d) a Vám- és Pénzügyőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, valamint államigazgatási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatok kezelésére jogosult szerveit és az adatok kezelésének technikai szabályait,
• e) a váminformációs rendszerrel kapcsolatos részletszabályokat,
• f) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes eljárási szabályait,
• g) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a Vám- és Pénzügyőrségnél alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokat és a Vám- és Pénzügyőrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusait és fajtáit,
• h) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzésének, kísérésének részletes eljárási szabályait.

44. § Az adópolitikáért felelős miniszter utasításban állapítja meg a Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának szabályait.

Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

45. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

• a) a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 99. cikke [22/A–22/B. §],
• b) a néhány új funkciónak – többek között a terrorizmus elleni küzdelemnek – a Schengeni Információs Rendszerbe történő bevezetéséről szóló, 2005. február 24-i 2005/211/IB tanácsi határozat 1. cikke [22/A–22/B. §],
• c) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i, 2008/633/IB tanácsi határozat 3–5. cikke [36/A. §].
• d) a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3. cikke, 5. cikke, 9. cikke, 13. cikke [35. § (6) bekezdés, 36. § (1)–(2) bekezdés, 37/A. §, 38. § (1)–(3) bekezdés].