2004. évi LXVII. törvény — mi változott? 2011. március 30.

A 2011. január 1. és 2011. március 30. között hatályba lépett módosítások. 15 sor került be, 46 sor került ki.

← Előző módosítás (2011. január 1.)Következő módosítás (2012. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 22 változatlan sor ⋯

(3) A (2) bekezdésben megfogalmazott alapelveknek megfelelően a VTT keretében a következőket kell megvalósítani:

- a) a Tisza-völgy árvízvédelmi műveinek előírás szerinti kiépítését, összhangban a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelésével, a lefolyás elősegítését szolgáló beavatkozásokkal, biztosítva a folyók hullámtereinek táj- és földhasználatváltását;

- b) a Tisza-völgyben az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító árvízi tározókat a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel;

- b) a Tisza-völgyben az ártér reaktiválását szabályozott vízkivezetéssel biztosító vízkárelhárítási célú szükségtározókat a belső vízkormányzást és a víz továbbvezetését szolgáló létesítményekkel;

- c) a tározók megépítése és a nagyvízi medrek vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek 1,0 m-rel való csökkentését;

- d) a monitoring rendszer és előrejelzés fejlesztését, az árapasztó tározórendszer és a hozzá kapcsolódó tájgazdálkodási vízrendszer üzemrendjének megvalósításhoz igazodó kialakítását;

- e) az árvízi tározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználatváltással együtt.

- e) a vízkárelhárítási célú szükségtározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználatváltással együtt.

3. § A VTT tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokhoz és tevékenységekhez szükséges pénzeszközökről

⋯ 1 változatlan sor ⋯

- b) a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító nemzeti vidékfejlesztési program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető pénzeszközökből, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási keretéből; továbbá

- c) a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatásból, a Kormány gondoskodik.

3/A. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a vízgazdálkodásért felelős miniszter kezdeményezésére az árvízi tározóval érintett területeket – az 5. § (1) és a 24. § (2) bekezdése szerint megállapított miniszteri rendelet alapján – az érintett települési önkormányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük, és a miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül a településrendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük.

3/A. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a vízgazdálkodásért felelős miniszter kezdeményezésére a vízkárelhárítási célú szükségtározóval érintett területeket – az 5. § (1) és a 24. § (2) bekezdése szerint megállapított miniszteri rendelet alapján – az érintett települési önkormányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük, és a miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül a településrendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük.

4. § A VTT keretében megvalósuló árvízvédelmi célú beavatkozások beruházója a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv (a továbbiakban: beruházó), amely szerv a hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során jár el.

### II. Fejezet — Az árvízi tározó területével érintett földrészletek igénybevétele

### II. Fejezet — A vízkárelhárítási célú szükségtározó területével érintett földrészletek igénybevétele

5. § (1) Az árvízi tározó területével érintett földrészletek jegyzékét (a továbbiakban: árvízi tározó területe) a vízgazdálkodásért felelős miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg.

#### 5–8. §

(2) A földrészlet vagy annak területi mértékben meghatározott részének árvízi tározóba történő sorolásáról a földrészlet fekvése szerint illetékes vízügyi hatóság határoz. A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi a feljegyzés iránt a földrészlet fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot. Amennyiben az árvízi tározó jogi jelleg nem az egész földrészletet érinti, a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

9. § (1)–(4)

(3) Az „árvízi tározó” jogi jelleget árvízi tározó területéhez tartozó földrészletre az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanügyi hatóságnak fel kell jegyeznie.

(5) A beruházó nyilvántartást vezet a vízkárelhárítási célú szükségtározó területéhez tartozó földrészletekről, valamint a földrészletek tulajdonosairól. Az adatkezelés célja az egyszeri térítés, illetve az ingatlan vételárának, valamint a kisajátítás során meghatározott kártalanítási összeg kifizetésének biztosítása.

6. § A vízügyi hatóság dönt az árvízi tározóba történő sorolás megszüntetéséről, ha annak feltételei már nem állnak fenn. A jogerős határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak az árvízi tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.

(6) A vízkárelhárítási célú szükségtározó területéhez tartozó földrészletekre vonatkozó nyilvántartás tartalmazza:

7. § (1) Az árvízi tározó területén lévő termőföldre vonatkozó földhasználati ajánlásokat, illetve korlátozásokat – figyelembe véve az állami támogatások lehetőségeit –, továbbá a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén fizetendő, a földhasználati ajánlások, illetve korlátozások betartásától függő kártalanítás feltételeit az ártéri gazdálkodás szakmai elvei határozzák meg.

(2) Az árvízi tározó területén nem lehet:

- a) építési engedélyköteles tevékenységet folytatni,

- b) a vízügyi hatóság engedélye nélkül a terepviszonyokat megváltoztató feltöltést, mélyítést végezni.

8. § (1) Az árvízi tározó területéhez tartozó termőföld ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosát – a rendelkezésre állással és a használat, illetve a hasznosítás korlátozásával összefüggő értékcsökkenés miatt, azok ellenértékeként – tulajdoni illetőségének arányában egyszeri térítés illeti meg. A magyar állam tulajdonában lévő földrészlet esetén egyszeri térítés kifizetésére nem kerül sor.

(2) Az árvízi tározó árvíz-szabályozási célból történő igénybevétele esetén az okozott kárért az ingatlan használóját teljes kártalanítás illeti meg.

(3) Nem jár kártalanítás a kár azon része után, amely a 7. § szerinti korlátozások megszegése miatt keletkezett.

(4) Az árvízi tározók területén lévő ingatlanok árvízi szabályozási célból történő igénybevételével kapcsolatos kártalanításra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

(5) A földrészlet tulajdonosának a haszonbérleti szerződés megkötésekor a haszonbérlő tudomására kell hoznia a 7. § szerinti hasznosítási korlátozásokat.

(6) Ha a haszonbérlő a (2) bekezdés alapján teljes kártalanításban részesült, egyidejűleg ezen a címen nem jogosult a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 17. §-a szerinti haszonbér-fizetési kedvezmény igénybevételére.

9. § (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti egyszeri térítés megfizetéséről a vízügyi hatóság az 5. § (2) bekezdés szerinti határozatában dönt, és a beruházó gondoskodik az egyszeri térítés kifizetéséről.

(2) Az egyszeri térítés alapja a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti kataszteri tiszta jövedelme, aranykorona-érték (a továbbiakban: Ak). Az egyszeri térítés mértéke 8000 forint Ak-ként.

(3) Ha a 7. §-ban meghatározott korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását a beruházótól kérheti. Ebben az esetben a tulajdonost az egyszeri térítés nem illeti meg.

(4) A (3) bekezdés alapján állami tulajdonba kerülő termőföld – a védett és védelemre tervezett természeti területek kivételével – a Nemzeti Földalap vagyoni körébe kerül.

(5) A beruházó nyilvántartást vezet az árvízi tározó területéhez tartozó földrészletekről, valamint a földrészletek tulajdonosairól. Az adatkezelés célja az egyszeri térítés, illetve az ingatlan vételárának, valamint a kisajátítás során meghatározott kártalanítási összeg kifizetésének biztosítása.

(6) Az árvízi tározó területéhez tartozó földrészletekre vonatkozó nyilvántartás tartalmazza:

- a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát,

- b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,

- c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- a) a természetes személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja nevét, születési helyét, évét, lakcímét,

- b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, statisztikai számjelét.

(9) Az ingatlanügyi hatóság – az árvízi tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkező változás esetén a tulajdonjog bejegyző határozattal egyidejűleg – a (6) és (8) bekezdésben meghatározott adatokat a beruházónak megküldi.

(9) Az ingatlanügyi hatóság – a vízkárelhárítási célú szükségtározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkező változás esetén a tulajdonjog bejegyző határozattal egyidejűleg – a (6) és (8) bekezdésben meghatározott adatokat a beruházónak megküldi.

(10) A (2) bekezdés szerinti egyszeri térítés mértéke évente növekszik a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a tárgyévre érvényes fogyasztói árindex mértékével.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

14. § (1)

(2) A VTT létesítményeinek megvalósítása érdekében indított környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyezési, valamint árvízi tározóba sorolási eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szerv vezetője nem hosszabbíthatja meg.

(2) A VTT létesítményeinek megvalósítása érdekében indított környezetvédelmi, vízjogi és építési engedélyezési, valamint vízkárelhárítási célú szükségtározóba sorolási eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szerv vezetője nem hosszabbíthatja meg.

(3) A közművek üzemben tartói és az utak kezelői az építésügyi hatóság, valamint a vízügyi hatóság által kitűzött helyszíni szemlén vagy az azt követő tizenöt napon belül kötelesek nyilatkozni arról, hogy az üzembehelyezési engedélynek a külön jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.

⋯ 9 változatlan sor ⋯

fenntartás

16. § (1) A VTT által érintett területen az országos átlagot meghaladó munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság javítása, az esélyegyenlőség és nagyobb szociális biztonság elősegítése érdekében, különösen a szakképzetlen lakosság számára a nagyvízi meder rendezési, helyreállítási, fenntartási, az árvízi tározók létesítési és fenntartási feladatait, valamint a települési infrastruktúra-fejlesztési feladatokat a központi közfoglalkoztatáshoz kötődő pályázati lehetőségek igénybevételével kell teljesíteni.

16. § (1) A VTT által érintett területen az országos átlagot meghaladó munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság javítása, az esélyegyenlőség és nagyobb szociális biztonság elősegítése érdekében, különösen a szakképzetlen lakosság számára a nagyvízi meder rendezési, helyreállítási, fenntartási, a vízkárelhárítási célú szükségtározók létesítési és fenntartási feladatait, valamint a települési infrastruktúra-fejlesztési feladatokat a központi közfoglalkoztatáshoz kötődő pályázati lehetőségek igénybevételével kell teljesíteni.

(2) Az ártéri gazdálkodással és az árvízi tározók létesítésével összefüggő településfejlesztési korlátok ellensúlyozására, a népességmegtartási cél biztosítása érdekében, a természeti területek és a nagyvízi meder használatára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő, az ökoturizmust, a gyep- és erdőgazdálkodást, erdőtelepítést és a lakossági életfeltételeket javító fejlesztési lehetőséget az integrált terület- és vidékfejlesztési programokban rögzítettek szerint kell biztosítani.

(2) Az ártéri gazdálkodással és a vízkárelhárítási célú szükségtározók létesítésével összefüggő településfejlesztési korlátok ellensúlyozására, a népességmegtartási cél biztosítása érdekében, a természeti területek és a nagyvízi meder használatára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő, az ökoturizmust, a gyep- és erdőgazdálkodást, erdőtelepítést és a lakossági életfeltételeket javító fejlesztési lehetőséget az integrált terület- és vidékfejlesztési programokban rögzítettek szerint kell biztosítani.

17. § (1) Az árvízi tározók töltő-ürítő és határoló vízgazdálkodási létesítményeinek (így például: zsilipek, töltő-ürítő csatornák, tározó gátak) üzemeltetése és fenntartása állami feladat.

17. § (1) A vízkárelhárítási célú szükségtározók töltő-ürítő és határoló vízgazdálkodási létesítményeinek (így például: zsilipek, töltő-ürítő csatornák, tározó gátak) üzemeltetése és fenntartása állami feladat.

(2) A VTT-ben előirányzott tájgazdálkodási célú vízhasználatok mentesek – a külön jogszabályokban meghatározott – vízkészletjárulék fizetése alól.

⋯ 36 változatlan sor ⋯

(2) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg

- a) az árvízi tározó területével érintett földrészletek jegyzékét,

- b) az egyszeri térítés és a kártalanítás, valamint az igénybevétel részletes szabályait.

- a) a vízkárelhárítási célú szükségtározó területével érintett földrészletek jegyzékét,

- b)

(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a Vásárhelyi-terv integrált terület- és vidékfejlesztés programját.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ártéri gazdálkodás szakmai elveit, továbbá a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén fizetendő kártalanítás feltételeit rendeletben állapítsa meg.

### Melléklet a 2004. évi LXVII. törvényhez