2004. évi LXVII. törvény — mi változott? 2010. február 1.
A 2009. október 1. és 2010. február 1. között hatályba lépett módosítások. 15 sor került be, 14 sor került ki.
⋯ 27 változatlan sor ⋯
- d) a monitoring rendszer és előrejelzés fejlesztését, az árapasztó tározórendszer és a hozzá kapcsolódó tájgazdálkodási vízrendszer üzemrendjének megvalósításhoz igazodó kialakítását;
- e) az árvízi tározók vízilétesítményeinek megvalósításával összehangolt ütemezésben a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket a tájhasználatváltással együtt.
3. § A VTT tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatok és tevékenységek a 2007. évtől beépülnek a nemzeti fejlesztési tervbe és a nemzeti vidékfejlesztési tervbe. A VTT pénzügyi forrásai a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító nemzeti vidékfejlesztési program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető pénzeszközök, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási kerete, továbbá a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatás, melynek biztosításáról – a központi költségvetésből – a Kormány gondoskodik.
3. § A VTT tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatokhoz és tevékenységekhez szükséges pénzeszközökről
- a) a központi költségvetésnek az e célra létrehozott fejezeti kezelésű előirányzatából;
- b) a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító nemzeti vidékfejlesztési program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető pénzeszközökből, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási keretéből; továbbá
- c) a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatásból, a Kormány gondoskodik.
3/A. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a vízgazdálkodásért felelős miniszter kezdeményezésére az árvízi tározóval érintett területeket – az 5. § (1) és a 24. § (2) bekezdése szerint megállapított miniszteri rendelet alapján – az érintett települési önkormányzatoknak a külön jogszabályban meghatározott településrendezési eszközeikben figyelembe kell venniük, és a miniszteri rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül a településrendezési tervükben, illetve a helyi építési szabályzatukban át kell vezetniük.
4. § A VTT keretében megvalósuló árvízi tározók és a nagyvízi mederben történő beavatkozások beruházója a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv (a továbbiakban: beruházó), amely szerv a hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során jár el.
4. § A VTT keretében megvalósuló árvízvédelmi célú beavatkozások beruházója a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv (a továbbiakban: beruházó), amely szerv a hatósági és az egyéb igazgatási eljárások során jár el.
### II. Fejezet — Az árvízi tározó területével érintett földrészletek igénybevétele
⋯ 5 változatlan sor ⋯
6. § A vízügyi hatóság dönt az árvízi tározóba történő sorolás megszüntetéséről, ha annak feltételei már nem állnak fenn. A jogerős határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak az árvízi tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő törlése céljából.
7. § (1) Az árvízi tározó területén lévő termőföldön:
7. § (1) Az árvízi tározó területén lévő termőföldre vonatkozó földhasználati ajánlásokat, illetve korlátozásokat – figyelembe véve az állami támogatások lehetőségeit –, továbbá a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén fizetendő, a földhasználati ajánlások, illetve korlátozások betartásától függő kártalanítás feltételeit az ártéri gazdálkodás szakmai elvei határozzák meg.
- a) kémiai talajjavításra, öntözési, meliorációs célú beruházásra,
- b) faiskola létesítésére, vetőmag termesztésre, szaporítóanyag előállítására,
- c) ültetvények és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrák telepítésére,
- d) gyepfeltörésre
állami támogatás nem vehető igénybe, illetőleg a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén keletkező kárért kártalanítás nem jár.
(2) Az árvízi tározó területén nem lehet:
- a) építési engedélyköteles tevékenységet folytatni,
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(2) Az árvízi tározó árvíz-szabályozási célból történő igénybevétele esetén az okozott kárért az ingatlan használóját teljes kártalanítás illeti meg.
(3) Nem jár kártalanítás a kár azon része után, amely a földhasználati korlátozások megszegése miatt keletkezett.
(3) Nem jár kártalanítás a kár azon része után, amely a 7. § szerinti korlátozások megszegése miatt keletkezett.
(4) Az árvízi tározók területén lévő ingatlanok árvízi szabályozási célból történő igénybevételével kapcsolatos kártalanításra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
9. § (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti egyszeri térítés megfizetéséről a vízügyi hatóság az 5. § (2) bekezdés szerinti határozatában dönt, és a beruházó gondoskodik az egyszeri térítés kifizetéséről.
(2) Az egyszeri térítés alapja a termőföld nyilvántartott kataszteri tiszta jövedelme, aranykorona-érték (a továbbiakban: Ak). Az egyszeri térítés mértéke 6000 forint Ak-ként.
(2) Az egyszeri térítés alapja a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti kataszteri tiszta jövedelme, aranykorona-érték (a továbbiakban: Ak). Az egyszeri térítés mértéke 8000 forint Ak-ként.
(3) Ha a 7. §-ban meghatározott korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy jelentős mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását, illetőleg kisajátítását a beruházótól kérheti. Ebben az esetben a tulajdonost az egyszeri térítés nem illeti meg.
⋯ 16 változatlan sor ⋯
(9) Az ingatlanügyi hatóság – az árvízi tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről szóló határozattal, illetve a földrészlet tulajdonosában bekövetkező változás esetén a tulajdonjog bejegyző határozattal egyidejűleg – a (6) és (8) bekezdésben meghatározott adatokat a beruházónak megküldi.
(10) A (2) bekezdés szerinti egyszeri térítés mértéke évente növekszik a Központi Statisztikai Hivatal által közölt, a tárgyévre érvényes fogyasztói árindex mértékével.
10. § (1) A VTT vonalas létesítményeinek (tározógát, csatorna) az előzetes vizsgálati eljáráshoz külön jogszabály szerint szükséges dokumentáció, örökségvédelmi hatástanulmány, valamint a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott és kijelölt 200 méter szélességű területsávjában a Magyar Államot – más jogosultakat megelőzően – elővásárlási jog illeti meg a nyomvonalon található földrészletek tekintetében.
(2) A megvásárolt földrészlet az állam tulajdonába kerül, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a VTT vonalas létesítményeinek építése céljából ellenérték nélkül a beruházó vagyonkezelésébe ad. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében a beruházó gyakorolja.
(2) A megvásárolt földrészlet az állam tulajdonába és a VTT vonalas létesítményeinek építése céljából ellenérték nélkül a területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelésébe kerül. Az elővásárlási jogot a Magyar Állam nevében a beruházó gyakorolja.
(3) Ha a területet a Magyar Állam adásvétellel vagy földcserével nem szerzi meg, azt ki kell sajátítani. A kisajátítási eljárást a beruházó kérelmére a kisajátításról szóló külön törvény alapján kell lefolytatni.
⋯ 29 változatlan sor ⋯
fenntartás
16. § (1) A VTT által érintett területen az országos átlagot meghaladó munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság javítása, az esélyegyenlőség és nagyobb szociális biztonság elősegítése érdekében, különösen a szakképzetlen lakosság számára a nagyvízi meder rendezési, helyreállítási, fenntartási feladatait központi közmunka programokhoz kötődő pályázati lehetőségek igénybevételével kell teljesíteni.
16. § (1) A VTT által érintett területen az országos átlagot meghaladó munkanélküliség csökkentése, a foglalkoztatottság javítása, az esélyegyenlőség és nagyobb szociális biztonság elősegítése érdekében, különösen a szakképzetlen lakosság számára a nagyvízi meder rendezési, helyreállítási, fenntartási, az árvízi tározók létesítési és fenntartási feladatait, valamint a települési infrastruktúra-fejlesztési feladatokat a központi közfoglalkoztatáshoz kötődő pályázati lehetőségek igénybevételével kell teljesíteni.
(2) Az ártéri gazdálkodással és az árvízi tározók létesítésével összefüggő településfejlesztési korlátok ellensúlyozására, a népességmegtartási cél biztosítása érdekében, a természeti területek és a nagyvízi meder használatára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő, az ökoturizmust, a gyep- és erdőgazdálkodást, erdőtelepítést és a lakossági életfeltételeket javító fejlesztési lehetőséget az integrált terület- és vidékfejlesztési programokban rögzítettek szerint kell biztosítani.
⋯ 45 változatlan sor ⋯
(3) Felhatalmazást kap a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter és az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy együttes rendeletben határozza meg a Vásárhelyi-terv integrált terület- és vidékfejlesztés programját.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ártéri gazdálkodás szakmai elveit, továbbá a tározó árapasztási célú igénybevétele esetén fizetendő kártalanítás feltételeit rendeletben állapítsa meg.
### Melléklet a 2004. évi LXVII. törvényhez