2004. évi II. törvény — mi változott? 2025. január 1.

1. § (1) A törvény hatálya a magyar, illetve a magyar részvétellel készülő filmalkotások előállítására, terjesztésére és archiválására, a magyarországi filmterjesztésre, egyéb mozgóképszakmai tevékenységekre, a hozzájuk kapcsolódó támogatási és hatósági feladatokra, a közterületek és az állam tulajdonában álló egyéb ingatlanok filmforgatási célú használatára, valamint a fiatal munkavállalók mozgóképipari tevékenység során történő foglalkoztatására terjed ki.

- 2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a vita- és beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, a tehetségkutató műsort, a kivetített digitális animációs fényfestészeti alkotást, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet;

- 9. gyártási költségvetés: a magyar filmelőállítónak, vagy megrendelésre készülő filmalkotás esetében a magyar filmgyártó vállalkozásnak a filmalkotás magyarországi gyártásával kapcsolatos, belföldön vagy külföldön felmerült költségeinek és ráfordításainak az összege;

- 10. alternatív tartalom: a filmalkotások hagyományos vetítésétől eltérő, élő közvetítésen alapuló tartalom, különösen a színházi, az opera, a koncert, a musical, a balett előadások, az élő játék, vagy a művészeti kiállítások élőközvetítése felvételről, amely közvetítés esetén az esemény napjától számított 10 nap még nem telt el, és nem áll rendelkezésre a filmterjesztő részére a közvetítés egy megtekintésre alkalmas példánya;

- 11. nyilvános előadás: az Szjt.-ben meghatározott nyilvános előadás;

- 12. moziban történő terjesztés megkezdésének időpontja: a filmalkotás első magyarországi nyilvánosan meghirdetett, belépti díj ellenében megtekinthető előadásának időpontja;

- 16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen, alkalomszerűen vagy szezonálisan szolgáló, a 19/L. § szerint ekként nyilvántartott helyiség;

- 17a. moziüzemeltető: a moziüzemeltetést üzletszerűen folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet;

(2) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését az NFI végzi, figyelembe véve a terjesztésre vonatkozó piaci lehetőségeket, a terjesztésre kerülő alkotások sokszínűségéhez fűződő érdeket, a rendelkezésére álló példányok minőségét és a terjesztésre vonatkozó minőségi előírásokat. Az NFI gyakorolja továbbá a nemzeti filmvagyon részét képező egyéb szerzői művek 5/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhasználási jogait. Az NFI – a filmrészletek kivételével – korlátlan területi és időbeli felhasználásról szóló, valamint a nemzeti filmvagyon egészére vonatkozó felhasználási megállapodást nem köthet.

(2) Eltérő megállapodás hiányában a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások és egyéb szerzői művek felhasználásával kapcsolatban felmerült, a szerzői és a szomszédos jogi jogosultakat megillető jogdíjakat – kivéve az 5/E. § szerinti felhasználás esetét – az NFI fizeti meg.

- j) a 31/B. § (2c) bekezdése szerinti forrás felhasználásával a mozgóképszakmai képzés, mozgóképszakmai pályaorientáció, mozgóképszakmai képzéssel összefüggő nemzetközi rendezvényen való részvétel támogatása, támogatási rendszerének működtetése, képzések szervezése és a mozgóképes szakmák népszerűsítése,

- i)

(2) Az e törvény szerinti támogatás mértéke a mozibemutatásra készült – játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó – magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvényben a magyar vagy magyar részvételű, illetve a nemzetközi koprodukciós filmalkotás vonatkozásában meghatározott összeget.

(3) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a támogató részére vissza kell fizetni.

(3a) Az e törvény szerinti támogatás mértéke magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet olyan nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén, amelyben a magyar mellett legalább egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának listáján felsorolt valamely állambeli filmelőállító is részt vesz.

(4) Az e törvény szerinti támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajába tartozó magyar vagy magyar részvételű filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megállapítása során a filmalkotás e törvény szerinti támogatására vonatkozóan

- a) közvetlen támogatás esetén a pályázat érvényes benyújtásának vagy nem pályázat alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának, vagy

időpontja az irányadó.

- a) a 12. § (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti támogatások esetében, akit a mozgóképszakmai hatóság nem vett nyilvántartásba, vagy onnan törölt,

- c) közhiteles nyilvántartást vezet

- ca) az e törvény szerinti támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetekről és természetes személyekről,

- cb) a moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes személyekről, illetve szervezetekről,

- cc) a forgalmazói tevékenységet folytató természetes személyekről, illetve szervezetekről,

- cd) az e törvény hatálya alá tartozó filmalkotásokról,

- ce) a terjesztésre kerülő, valamint „art” besorolású filmalkotásokról, továbbá

- cf) az „art” mozikról és mozitermekről

az e törvényben, illetve a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében meghatározott módon.

(9) A (7) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hatóság a filmelőállítót, a filmgyártó vállalkozást, a filmterjesztőt, valamint annak megszűnése esetén a jogsértés elkövetésének időpontjában vezető tisztségviselőnek minősülő személyeket a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti közigazgatási bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az elektronikus kapcsolattartás során a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény előírásait e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Elektronikus kapcsolattartás esetén az ügyfél a beadványait kizárólag a Hatóság elektronikus űrlapkitöltést és -benyújtást támogató információs rendszerén keresztül nyújthatja be elektronikus űrlapon, vagy elektronikus űrlap mellékleteként csatolva. A Hatóság a beadványt fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és elektronikus időbélyegzővel látja el.

(5) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó személyeket és szervezeteket hatósági határozatában, illetve a 38. § a) pontja szerinti felhatalmazás alapján megalkotott jogszabály szerint a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti. A Hatóság e feladata ellátásához igénybe vehet közreműködőként harmadik személyt vagy szervezetet.

- d) e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének e törvényben nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hatóság ötezer forinttól egymillió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki.

19/K. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, 2. § 15. pont a) alpontja szerinti forgalmazói, illetve 2. § 15. pont b) alpontja szerinti, Magyarországon székhellyel rendelkező moziüzemeltető által végzett moziüzemeltetési tevékenységet a Hatóságnál nyilvántartásba kell venni.

(1a) Moziüzemeltetési tevékenység a Hatóság által vezetett hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető.

(2) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő – e törvény keretei között – bármely, üzletszerű tevékenységet folytató természetes személy és jogi személy lehet.

(3)

- c) azokról a filmterjesztőkről, amelyek tevékenységének folytatását a Hatóság végleges döntésével megtiltotta.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartások tartalmazzák a forgalmazók és a moziüzemeltetők nevére, elérhetőségére, valamint a mozik elnevezésére, címére és teremszámára vonatkozó adatait, valamint az e törvényben és a mozgóképszakmai hatóság által vezetett nyilvántartások részletes szabályairól és az igazolások kiadásának rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat. A Hatóság a forgalmazói és moziüzemeltetési tevékenység ellenőrzése céljából a forgalmazói, illetve moziüzemeltetési tevékenységet folytató természetes személy személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásból való törlésig.

(8) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartásban szereplő filmforgalmazótól a moziüzemeltető nem szerezhet be filmalkotást terjesztés céljából, továbbá a nyilvántartásban szereplő moziüzemeltetőnek a forgalmazó terjesztés céljából nem adhat át filmalkotást. Amennyiben az általános felügyeleti eljárás során a Hatóság megállapítja a filmalkotás terjesztés céljából történő beszerzése vagy átadása tilalmának megsértését, közigazgatási bírságot szab ki.

- c) a moziban rendelkezésre álló vetítőtermek számát, az egyes vetítőtermek befogadóképességét,

- d) a moziüzemeltetés megkezdésének tervezett időpontját, valamint

- e) a moziüzemeltető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy megfelel a 19/G. § (5) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás feltételeinek.

(2a) A Hatóság a moziüzemeltető kérelmére a 19/G. § (5) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás feltételei alól legfeljebb 3 hónap időtartamra felmentést adhat.

(5) A Hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek. Ha a bejelentés megfelel a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és az igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított tizenöt napon belül a Hatóság a bejelentőt erről a tényről értesíti. A bejelentésben foglalt adatokban bekövetkezett változást a moziüzemeltető köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hatóságnak.

(7) A Hatóság a moziüzemeltetőt hivatalból törli a nyilvántartásból, ha a moziüzemeltető a mozi üzemeltetését a nyilvántartásba vételtől számított két éven belül nem kezdi meg, vagy azt öt évnél hosszabb időre megszakítja, és a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható.

- b) a nem természetes személy jogutód nélkül megszűnt, természetes személy esetében pedig az üzletszerű tevékenység végzésére jogosító egyéni vállalkozási minősége megszűnt.

(10) Ha a Hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a moziüzemeltető a moziüzemeltetési tevékenységet bejelentés nélkül folytatja, és

- a) a moziüzemeltető megfelel a jogszabályi feltételeknek, úgy a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja, és hivatalból nyilvántartásba veheti a moziüzemeltetőt,

- b) a moziüzemeltető nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, úgy a moziüzemeltetési tevékenység folytatását az arra való jogosultság megfelelő igazolásáig határozatban megtiltja, amelyről nyilvántartást vezet.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 19/K. § (5) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartás a moziüzemeltetőre vonatkozóan az alábbi adatokat tartalmazza:

- a) a moziüzemeltető nevét,

- b) a moziüzemeltető lakcímét vagy székhelyét

- c) annak a tevékenységnek a megjelölését, amelynek folytatására a moziüzemeltető nem jogosult, és

- d) a tilalom időbeli és területi hatályát.

(12) A Hatóság hivatalból törli a nyilvántartásából a moziüzemeltetőt, ha az a hatósági határozatban megállapított folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségét, illetve az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségét felhívás és közigazgatási bírság kiszabása után sem teljesíti.

(2a) A (2) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkező változást a filmforgalmazó köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hatóság részére.

(5) A Hatóság a filmforgalmazót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl törli a nyilvántartásból, ha a nem természetes személy filmforgalmazó jogutód nélkül megszűnt, vagy a természetes személy üzletszerű tevékenység végzésére jogosító egyéni vállalkozói minősége megszűnt.

(6) A Hatóság hivatalból törli a filmforgalmazót a nyilvántartásból, ha az adatváltozás bejelentési kötelezettségét közigazgatási bírság ellenére nem teljesítette, továbbá ha az adatszolgáltatási kötelezettségét felhívás és közigazgatási bírság kiszabása után sem teljesíti.

19/N. § (1) A 19/L. § (1) bekezdése szerint nyilvántartott moziban bemutatásra kerülő filmalkotást a mozgóképszakmai statisztikai adatok előállításának céljából a film terjesztőjének regisztrálnia kell a Hatóság által erre a célra létrehozott online felületen.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan filmalkotásokra, amely szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra.

(4) A filmalkotás regisztrációjának a film terjesztőjének a (3) bekezdésben foglalt adatok rendelkezésre állását követően haladéktalanul – de legkésőbb a 20. § (1) bekezdése, valamint a 25. § (1) bekezdése szerinti besorolási eljárások megkezdéséig – eleget kell tennie. A filmalkotás a (3) bekezdésben foglalt adatok hiánytalan közlését követően kap statisztikai azonosítót.

(5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott adatokban változás következik be, a film terjesztőjének a megváltozott adat tudomására jutását követően haladéktalanul – de legkésőbb a filmalkotás 20. § (1) bekezdése szerinti hatósági eljárás megkezdéséig, ennek hiányában a (3) bekezdés j) pontjában foglalt időpontot megelőző három nappal – a regisztrált adatot módosítania kell. A filmalkotás hazai forgalmazója, eredeti címe és gyártási éve nem módosítható.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni olyan, az Szjt. szerinti nyilvános előadás keretében bemutatott filmalkotásra, amely alternatív tartalomnak minősül, vagy szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett vetítés sorozat, filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok alkalmával országosan és egy naptári évben legfeljebb tíz alkalommal kerül bemutatásra, valamint arra a filmalkotásra, amely kizárólag a 25. § (2) bekezdése szerinti „art” minősítést kapott, és moziban vagy moziteremben egy naptári évben legfeljebb három alkalommal kerül bemutatásra.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásakor a filmterjesztő köteles felhívni a nézők figyelmét a besorolás nélkül történő vetítésre.

(4) A (2) bekezdés szerinti vetítés sorozat, filmnapok, filmhetek vagy filmfesztiválok szakmai megalapozottságával kapcsolatban a Hatóság szükség esetén nyilatkozattételre hívja fel a filmterjesztők szakmai szervezetét.

- f) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: kizárólag felnőttek számára megtekinthető. Ezeket a filmalkotásokat vagy speciális – kizárólag felnőttek számára elérhető – terjesztői hálózatban, vagy csak 22 és 05 óra között lehet moziban és egyéb vetítőhelyen (filmklubban) nyilvános előadás keretében, a 2. § 15. pont b) alpontja szerint terjeszteni.

21/A. § (1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 45 nappal megelőzően kérelmezi a besorolást a Hatóságnál. A kérelem tartalmazza

- ag) filmelőállítóját,

(1a)

(1b)

(2) A kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát. A Hatóság előírhatja a kérelmező filmterjesztő számára, hogy a filmalkotás megtekintését a Hatóság számára egyéb módon, így különösen DCP kópia vagy internetes elérhetőség biztosításával tegye lehetővé.

(3) Idegen nyelven készült filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból szinkronizált változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű felirattal ellátott változatát.

(4) A Hatóság az eljáró Korhatár Bizottság javaslata alapján a bejelentéstől számított 25 napon belül dönt a filmalkotás besorolási kategóriájáról.

(5) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a hatósági döntéssel megállapított korhatár besorolás nélkül a filmalkotás terjesztését, valamint korhatár besorolás nélküli mozielőzetes felhasználásával a hirdetési tevékenységet nem lehet megkezdeni.

(6) A Hatóság besorolási eljárásban hozott döntése jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(7) A Hatóság a korhatár-besorolás tárgyában lefolytatott hatósági eljárást lezáró döntés meghozatalát követően haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket – hivatalból indított eljárásban – a terjesztésre kerülő filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába.

(9) A filmalkotás bemutatóját megelőzően legalább 7 nappal a korhatár besorolási kategória szerinti jelzést fel kell tüntetni a 24. §-ban meghatározottak szerint.

(10) Amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik, a jegyértékesítést korhatár-kategória besorolás nélkül nem lehet megkezdeni.

(2) A filmterjesztő a mozielőzetes önálló besorolására irányuló kérelmét a hirdetési tevékenység megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően nyújthatja be a Hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell a 21/A. § szerinti adatok közül a rendelkezésére álló adatokat, valamint a mozielőzetes egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón, valamint a Hatóság felhívására biztosítani kell a mozielőzetes megtekinthetőségét egyéb módon, így különösen DCP kópián vagy internetes elérhetőségen. A filmterjesztő – a készülő filmalkotás tartalmára, várható besorolási kategóriájára tekintettel – indokolt kérelmében megjelölheti azt a 21. § szerinti besorolási kategóriát, amelynél alacsonyabb kategóriába a mozielőzetest tartalmától függetlenül nem kéri besorolni.

(3) A 21/A. § (4) és (6) bekezdésében foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntésben megállapított kategóriát a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott döntése nem módosítja, de a mozielőzetesen a filmalkotás korhatár-besorolása tárgyában meghozott döntést követően a filmalkotás korhatár-besorolásának megfelelő jelzést kell feltüntetni a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter rendeletében foglaltak szerint.

21/C. § (1) Moziban a filmalkotást megelőzően kizárólag olyan mozielőzetes vetíthető, amelynek a besorolási kategóriája nem magasabb az azt követő filmalkotás besorolási kategóriájánál.

(2)

(3)

(4)

(5)

23. § (1) A Korhatár Bizottság legalább tizenöt, legfeljebb huszonhét tagból áll. A Korhatár Bizottság működtetése érdekében a Hatóság együttműködési megállapodásokat köthet az általa kiválasztott alábbi civil szervezetekkel:

- a) a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásaival foglalkozó szervezettel vagy szervezetekkel,

- b) a média-, illetve mozgóképoktatással is foglalkozó pedagógus szervezettel vagy szakszervezetekkel,

- c) gyermekpszichológusokat tömörítő szervvel, szervezettel, szervezetekkel.

(2) A Hatóság kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagja a Korhatár Bizottság ülésén tagként részt vehet.

(3) Az eljáró Korhatár Bizottságot a Korhatár Bizottság tagjai közül a Hatóság kéri fel és hívja össze. Az eljáró Korhatár Bizottság legalább három, legfeljebb öt tagból áll Az eljáró Korhatár Bizottságot úgy kell összeállítani, hogy abban jelen legyen legalább

- a) egy, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,

- b) egy, a filmterjesztés vagy a média- vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy, egy, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező felsőfokú végzettségű személy.

(5) A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a köznevelésért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a Médiatanács, az NFI és a filmterjesztők szakmai szervezetének egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet.

- gb) a moziban megrendezésre kerülő szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozik-e, vagy az e törvényben meghatározott alternatív tartalmak közül a Hatóság honlapján jegyzékben közzétett, magas művészi színvonalú nemzetközi intézmények által létrehozott dramatizált alkotásnak minősül-e,

- h) a nemzeti filmvagyonba tartozó, a moziban megrendezésre kerülő, szakmai vagy civil szervezet, kulturális intézmény által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozó, vagy az e törvényben meghatározott alternatív tartalmak közül a Hatóság honlapján jegyzékben közzétett, magas művészi színvonalú nemzetközi intézmények által létrehozott dramatizált alkotásnak minősülő, az NFI-től kölcsönzött, vagy nemzetközileg elismert, a mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál verseny- vagy versenyen kívüli valamely programjában szereplő filmalkotással kapcsolatos egyéb jellemzőkről.

(3) Az (1) bekezdés esetén újabb „art” besorolásra vonatkozó ismételt kérelem csak a visszavonást megállapító határozat közlését követő negyedévben terjeszthető elő.

(4) Amennyiben a Hatóság az „art” mozikra vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmények teljesítésének vizsgálata érdekében általános hatósági felügyeleti eljárást indít, abban az esetben a Hatóság a nyilvántartásba egyidejűleg bejegyzi a felfüggesztve jelzést az „art” mozihoz az általános felügyeleti eljárás befejezéséig vagy a megfelelő adatszolgáltatás teljesítéséig. Az (1) bekezdés alapján történő visszavonás tényét a Hatóság a nyilvántartásba bejegyzi, a visszavonás dátumaként az „art” mozi által utolsóként teljesített negyedévet követő első napját jegyzi be, kivéve, ha az „art” mozinak egyetlen teljesített negyedéve sem volt, mert akkor a visszavonás dátuma a mozik vagy mozitermek „art” besorolásra vonatkozó határozat véglegessé válásának a dátuma.

26. § (1) A Hatóság létrehozza és működteti az Art Bizottságot, amely a Hatóságnak javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására.

(4)

(5) A Hatóság az Art Bizottság javaslatának figyelembevételével 45 napon belül dönt a terjesztésre kerülő filmalkotás „art” minősítéséről.

(5a) „Art” minősítés annak a terjesztésre kerülő filmalkotásnak adható, amely

- a) művészi értékével hozzájárul a magyar, az európai, illetve az egyetemes audiovizuális kultúrához vagy

- b) oktatási, kulturális szempontból jelentős és magas művészi színvonalú.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas példányát. Idegen nyelvű filmalkotás esetén, ha a filmalkotásból magyar nyelven szinkronizált változat nem áll rendelkezésre, be kell nyújtani a filmalkotás magyar nyelvű feliratos változatát.

(2a) A Hatóság külön felhívására – a (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése mellett – a filmterjesztő köteles a filmalkotás internetes megtekinthetőségét internetes elérhetőségen (link) biztosítani.

(7) A filmalkotások „art” besorolása esetében a határozat jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajtható, a Hatóság hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi az „art” minősítésűnek besorolt filmalkotást a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásába.

(2) A közvetlen támogatás nyújtásának feltétele a filmalkotások magyar részvételi arányok szerinti besorolása. Az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró hatósági határozat véglegessé válását követően a Hatóság haladéktalanul bejegyzi – hivatalból indított eljárásban – a besorolt filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket az e törvény támogatási szabályainak hatálya alá tartozó filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásba. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hatóság az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró véglegessé vált hatósági határozatban megállapított adatokkal és tényekkel egészíti ki a nyilvántartás adatait.

### Támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása

28. § (1) Nyilvántartásba vételét magyar állampolgár, törvény szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, illetve Magyarország területén, vagy valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy, valamint egyéb szervezet kérheti, ha a 12. § (3) bekezdés a)–d) pontja szerinti támogatást kíván igénybe venni. A 12. § (3) bekezdés e)–h) pontja szerinti támogatások igénybevétele esetében a nyilvántartásba vétel nem kötelező. A támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba vételi eljárása kizárólag kérelemre indulhat. A nyilvántartásba vétel az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele. Nem feltétele a támogatás nyújtásának a nyilvántartásba vétel azon szervezetek és intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn.

(3) Ha a nyilvántartásba vételt természetes személy kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, adószámát, adóazonosító jelét, illetve egyéni vállalkozó esetén a székhelyét és a nyilvántartási számát.

(4)

(9) Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki ellen csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás van folyamatban. Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki az általa igénybe vett közvetlen támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató nem fogadta el, vagy a támogatóval szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha az igénylő a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét teljesítette.

(10) A nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásból eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek, ha a szervezettel szemben

- a) a Hatóság a közvetett támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben a 19/I. § (1) bekezdése szerinti bejelentést, vagy feljelentést tesz,

- b) a nyilvántartásba vételét követően a (9) bekezdésben felsorolt eljárás indult, vagy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel.

(10a) A (10) bekezdés szerinti szünetelés az a) pont szerinti bejelentés vagy feljelentés alapján indult, illetve a b) pont szerinti eljárásban hozott jogerős határozat benyújtásáig tart.

(11a) A törölt személy vagy szervezet nyilvántartásba vételi eljárás során a Hatóság a tudomására jutott, illetve az általa nyilvántartott adatokat töröltként tartja nyilván a törléstől számított tíz évig.

(13)

29. § (1) A támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásában valamennyi támogatást igénylő esetében szerepelnie kell:

- a) – a szervezet képviselőjére, illetve tulajdonosára vonatkozó adatok kivételével – a 28. §-ban meghatározott adatoknak,

- b) az e törvényben és a jogszabályban meghatározott, e törvény céljainak megvalósításához szükséges adatoknak.

(5) Az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges, illetve a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében megállapított egyéb adatokat a Hatóság felhívására az ügyfél köteles bejelenteni a Hatóság részére.

31/B. § (1) A Hatóság a 12/A. § (1) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés b), e) és f) pontja alapján

- c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását,

mozgóképszakmai képzésben részt vevő, korábban részt vett vagy legalább egy játékfilm gyártásában gyakorlatot szerzett gyakornok legalább négy héten át tartó foglalkoztatását bármely gyártási részlegben, amelyben a gyakornokok szakmai felügyelete biztosítható. Amennyiben a filmalkotás magyarországi gyártásának azon szakasza, amelyben a gyakornok foglalkoztatható lenne, nem éri el a négy hetet, a foglalkoztatási kötelezettség a teljes magyarországi gyártási szakasz időszakára vonatkozik,

- g) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás bejelentését a filmgyártásban közvetlenül közreműködő, magyar adóazonosító jellel rendelkező külföldi illetőségű előadóművész és nem előadóművész magánszemély stábtag nevére, állampolgárságára, születési helyére és idejére, anyja nevére, külföldi lakóhelyére, valamint arra vonatkozóan, hogy előadóművészként vagy nem előadóművészként működik közre a film gyártása során. A Hatóság nem veszi figyelembe azon személyek bejelentését, akikkel kapcsolatban költségelszámolás nem kerül benyújtásra,

- h) a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az egymilliárd forintot meghaladó közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások esetében a filmalkotás magyarországi gyártásának befejezését követő 30 napon belül az NFI részére a filmalkotás magyarországi gyártása során megvalósított, fenntartható filmgyártással kapcsolatos tevékenységekről szóló beszámolót nyújt be.

(2f) Nem kell mozgóképszakmai képzési hozzájárulást fizetni a – 31/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján indult eljárásban hozott érdemi határozat szerint – tízmillió forintot el nem érő közvetlen filmgyártási költséggel rendelkező filmalkotások után.

- a) megvizsgálja a filmalkotás tervezett költségvetését, és ennek alapján – az e törvény szerinti feltételek együttes teljesülése esetén – megállapítja a filmalkotás tervezett költségvetésének összegét és igazolja a támogatás alapjául szolgáló közvetlen filmgyártási költségek és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét,

- b) megvizsgálja és megállapítja az e törvény szerinti támogatással érintett szolgáltatás értékét, ha az a piacon szokásos árnál magasabb áron kerül megállapításra,

(11) A Hatóság a támogatásra jogosultság megállapítása esetében az e tárgyban lefolytatott hatósági eljárásban hozott határozat véglegessé válását követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat és tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásba. Ha a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hatóság a hatósági eljárásban hozott határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait. A támogatásra jogosultság megállapítása az e törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele.

(13) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás a (2) és (2a) bekezdés szerint bejelentett adatokban bekövetkezett, a tényállás megállapítása szempontjából lényeges változást, így különösen a gyártási időszakra és a tervezett költségvetésre vonatkozó adatokat köteles bejelenteni a Hatóságnak.

(13a) A filmalkotás költségvetésében bekövetkezett változás bejelentésével egyidejűleg – amennyiben a változás a közvetlen filmgyártási költség, és így a közvetett támogatás emelkedését vonhatja maga után – a különbözet vonatkozásában az igazgatási szolgáltatási díjat meg kell fizetni.

(11) A Hatóság a támogatási igazolás véglegessé válásának időpontjáról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a támogatási igazolás alapjául szolgáló költségellenőrzési határozatot, a gyártási időszakot és a támogatás összegét.

(12) A Hatóság a (3) bekezdés alapján kiállított támogatási igazolást kérelemre visszavonja, amennyiben a filmgyártó igazolja, hogy a támogatási igazolásban foglaltak alapján a támogatást nem tudta igénybe venni. A visszavonás tényét és időpontját a Hatóság a (11) bekezdés szerinti nyilvántartásba bejegyzi.

(9) A közvetett támogatás kifizetését a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás akkor kérheti az NFI-től, ha a Hatóság által a filmalkotás adott gyártási időszaka tekintetében meghozott, a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozata véglegessé vált és támogatási szerződést még nem kötött, a 31/C. (3) szerinti támogatási igazolást a Hatóság nem adott ki, vagy azt a 31/C. § (12) bekezdése alapján visszavonta. A 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat véglegesé válásának időpontjáról a Hatóság nyilvántartást vezet. A letéti számláról történő kifizetés kizárólag a 31/C. § (1) bekezdése szerinti határozat véglegessé válásának sorrendjében történhet.

31/E. § (1) A közvetlen filmgyártási költségek között az a filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség ismerhető el, amely e törvényben meghatározott, a támogatásra jogosult mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelem benyújtását követően – a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön – keletkezett, és megfelel a (2)–(9) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) A Hatóság a gyártási ütemezés adott szakaszára eső azon költségeket veszi figyelembe, amelyek a Hatóság támogatásra jogosultságot megállapító határozatában meghatározott gyártási időszakon belül a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és záró napja közötti időszakra kerültek a produkció munkaszámos főkönyvi kivonatában könyvelésre.

(9) Nem számolható el közvetlen filmgyártási költségként az a költség,

- a) amelyre vonatkozóan pénzügyi teljesítést váltó kibocsátásával vagy termékek és szolgáltatások beszámításával valósítják meg, kivéve az NFI által nyújtott termékértékesítéseknek és szolgáltatásoknak azon ellenértékét, amelyet az NFI az általa pénzügyileg folyósított támogatásokból visszatart, vagy a támogatás részeként biztosít,

- b) amely megrendelésre készülő filmalkotás esetében a megrendelő, koprodukciós filmalkotás esetén a koproducer által nyújtott termékértékesítés és szolgáltatás ellenértékeként kerül a filmelőállító gazdasági társaság megalapítását követően az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi számláira könyvelésre,

- c) amelyre vonatkozóan a 31/C. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a filmalkotás 2. § 20. pontja szerinti gyártási időszakának záró napját követő egy éven túl nyújtják be a Hatósághoz.

(9a) A Hatóság a (9) bekezdés c) pontjában meghatározott határidő alól különös méltánylást érdemlő esetben felmentést adhat. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló cselekmény súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.

- bc) az adózás előtti eredmény terhére elszámolt adókötelezettségek teljesítésével keletkezett, – a helyi iparűzési adó előleg kivételével – ideértve a számlában feltüntetett, a számla kibocsátója által fizetendő adókötelezettséget is, így különösen az előzetesen felszámított, nem levonható általános forgalmi adó vagy egyéb, számlában feltüntetett fogyasztást terhelő és nem visszaigényelhető adó, és

(2) Az (1) és (1a) bekezdésben meghatározottakon túl közvetlen magyar filmgyártási költségként számolható el a filmgyártásban közvetlenül közreműködő, a 31/B. § (2a) bekezdés g) pontja szerint bejelentett nem belföldi magánszemély előadóművészek és stábtagok javadalmazása költségének 100%-a magánszemélyenként hárommillió forintig, valamint ennél nagyobb összegű javadalmazás esetén a magánszemélyenként hárommillió forintot meghaladó rész 50%-a akkor is, ha a javadalmazás költsége nem a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás könyveiben merül fel. A közvetlen magyar filmgyártási költségként történő elszámolás feltétele, hogy az így keletkezett jövedelmet az Szja tv. alapján Magyarországon adókötelezettség terheli, és a javadalmazás teljes összegéből megállapított jövedelmet terhelő adót (adóelőleget) a kifizető a kifizetéskor a jogszabályoknak megfelelően levonta és az állami adóhatóságnak befizette, vagy kifizető hiányában a magánszemély a javadalmazás teljes összegéből megállapított jövedelmét terhelő adót (adóelőleget) az állami adóhatóságnak befizette. Az adó megfizetését a filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás köteles hitelt érdemlően igazolni.

(2a) A (2) bekezdésben meghatározott költség a 12. § (10) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem minősül közvetlen magyar filmgyártási költségnek.

31/H. § A támogatási jogosultság kiadása esetén a Hatóság az e tárgyban folytatott hatósági eljárást lezáró határozat véglegessé válását követően, hivatalból indított eljárásában haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket az e törvény szerinti támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hatóság a támogatási igazolás kiállítására vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró véglegessé vált hatósági határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait.

(3) A települési önkormányzat a közterületek filmforgatási célú használatát legfeljebb a 3. mellékletnek megfelelő mértékben meghatározott díj ellenében biztosíthatja. A naptári napon legfeljebb hat órával átnyúló éjszakai forgatások esetében a töredéknapra a 3. mellékletben meghatározott összegeket kell alkalmazni. A közterület használatáért megállapított díj a tulajdonosi joggyakorlót illeti meg. A 3. melléklet szerinti legmagasabb díjak évente a 35. § (9) bekezdése szerinti gazdasági társaság honlapján tárgyévben közzétett, a tárgyévet megelőző második évre közzétett fogyasztói árindex szorzatával növelt mértékben emelkednek. A 3. melléklet e bekezdés szerinti módosított díjtételeit a 35. § (9) bekezdése szerinti gazdasági társaság és a saját honlappal rendelkező települési önkormányzat az adott év elején honlapján közzéteszi.

(6) Az (5) bekezdés alapján nyújtott mentesség vagy kedvezmény csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályai alapján lehet nyújtani. Az általános csekély összegű (de minimis) támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(7) A filmforgatáshoz kapcsolódó – az e törvény szerinti – hatósági bejelentés és kérelem kapcsán az egyébként eljáró hatóságot, szakhatóságot igazgatási szolgáltatási díj címén annak az összegnek a másfélszerese, sürgős eljárás esetén pedig annak az összegnek a tizenötszöröse illeti meg, mint amely összeg az adott eljárás kapcsán a hatóság, szakhatóság számára igazgatási szolgáltatási díjként jogszabály alapján járna. A (9) bekezdés szerinti gazdasági társaságot a hatósági szerződéssel kapcsolatos eljárásért 50 000 forint, sürgős eljárás esetén pedig 130 000 forint igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A (9) bekezdés szerinti gazdasági társaság az igazgatási szolgáltatási díjat köteles visszafizetni, ha a számára az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított valamely határidőt elmulasztja, sürgős eljárás esetén pedig az adott eljárási cselekményt legkésőbb 1 munkanap alatt nem teljesíti.

(3)

36/R. § E törvénynek az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 31/B–31/F. §-át a Módtv4. hatálybalépését követően benyújtott, a támogatási jogosultság megállapítására irányuló kérelem alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

- m) a magyarországi gyártással összefüggésben keletkezett, a filmalkotás költségvetésében elszámolható költségnemek meghatározását.

- a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet,

- b) a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.36579 számú határozattal meghosszabbított N 202/2008. számú és az azt módosító SA.38425 számú, az SA.50768 számú és az SA.111638 európai bizottsági határozat, valamint

- c) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet

#### A települési önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjai a használat célja szerint

| | A | B | C | D | E | F |

| 1. | Közterület-besorolás | Forgatási terület (F) | Technikai terület (T) | Stábparkolási terület (P) | Kiürítési terület (K) | Közlekedés elől elzárt terület (E) |

| 2. | A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 1. mellékletében felsorolt világörökségi területek | 2774 | 1387 | 694 | 694 | 150 |

| Töredéknap esetén az alábbi díjak érvényesek* | | | | |

| 1387* | 694* | 347* | 347* | 75* |

| 3. | Budapest turisztikailag kiemelt területei | 1109 | 554 | 277 | 277 | 125 |

| Töredéknap esetén az alábbi díjak érvényesek* | | | | |

| 554* | 277* | 138* | 138* | 63* |

| 4. | Budapest közigazgatási határán belüli területek az 1–2. kategórián kívül | 415 | 208 | 138 | 138 | 100 |

| Töredéknap esetén az alábbi díjak érvényesek* | | | | |

| 208* | 104* | 69* | 69* | 50* |

| 5. | A város, a megyei jogú város, a járásszékhely város, a község turisztikailag kiemelt területei | 694 | 277 | 277 | 277 | 75 |

| Töredéknap esetén az alábbi díjak érvényesek* | | | | |

| 347* | 138* | 138* | 138* | 38* |

| 6. | A város, a megyei jogú város, a járásszékhely város, a község nem turisztikailag kiemelt területei | 277 | 208 | 138 | 138 | 50 |

| Töredéknap esetén az alábbi díjak érvényesek* | | | | |

| 138* | 104* | 69* | 69* | 25* |

#### A melléklet alkalmazásában: