2004. évi II. törvény — mi változott? 2012. december 16.

(3) E törvény I. fejezetét és II. fejezetének 1., 2. és 4. címét kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésben, helyi vagy nemzetiségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, vagy ha a támogatást a Kormány, a helyi vagy nemzetiségi önkormányzat által alapított alapítvány vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra.

- 2. filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) szerinti filmalkotás, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgető-műsort (talkshow), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet.

- 7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el;

- b) magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el;

- c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el;

- d) egyéb filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján nem éri el a 15 pontot;

- a) forgatásának során a szereplők (az utómunka során a narrátor) által használt nyelv többségében a magyar,

- 9. közvetlen támogatás: e törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás.

- 10. közvetett támogatás: mozgóképszakmai célok megvalósítását szolgáló támogatás, amely után a támogató jogszabályban megállapított adókedvezményeket vehet igénybe;

- 12. szelektív támogatás: olyan támogatás, amely a filmalkotás jellemzőitől (így különösen forgatókönyv, költségvetés, művészi érték, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személye), vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően, a támogató szervezet pályázat útján vagy egyedi kérelem elbírálását követően hozott döntése alapján illeti meg a filmelőállítót, filmterjesztőt, illetve az e törvény szerinti egyéb igénylőt;

- 14. támogató szervezet: az 1. § (3) bekezdésében meghatározott, mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény;

- 20. filmgyártás: a filmalkotás felvételének megkezdésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége; az első eredeti példány az első, közönség előtti bemutatásra alkalmas végleges kópia;

- 20b. magyar filmgyártó vállalkozás: a 27. § szerinti nyilvántartásba vett, magyarországi székhellyel rendelkező filmgyártó vállalkozás, amely vezető tisztségviselőinek többsége valamely EGT-államnak, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláíró valamely országnak az állampolgára;

- 21. filmgyártás-előkészítés: a filmgyártás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó és szervező tevékenység;

- 22. műhely: filmtervek, illetve forgatókönyvek fejlesztésére alakult alkotói közösség, amelynek tagjai az általuk választott gazdasági forma kereti között szorosan együttműködnek, kifejezetten filmtervek és filmterv-csomagok fejlesztése és filmalkotások előállítása céljából;

- 26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1884. évi XVI. törvénycikk 3. §-a alapján megillető szerzői jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1921. évi LIV. törvénycikk 3. §-a és 74. §-a alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, valamint az érintett filmalkotások eredeti negatívjainak példányai, melyek állami tulajdonba tartoznak;

### 3. CÍM — A filmalkotások besorolása

3. § (1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:

| Magyar elemek | Elérhető pont |

| --- | --- |

| 1. Szerzők: | |

| Rendező | 12 |

| Forgatókönyvíró | 8 |

| Zeneszerző | 4 |

| Összesen | 24 |

| 2. Filmelőállító | |

| Filmelőállító cég | 10 |

| Producer | 5 |

| Összesen | 15 |

| 3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás | 15 |

| 4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő): | |

| Főszereplők | 10 |

| Mellékszereplők | 5 |

| Összesen | 15 |

| 5. a) Művészeti munkatársak: | |

| Operatőr | 3 |

| Vágó | 2 |

| Díszlet- és látványtervező | 2 |

| Jelmeztervező | 2 |

| Maszkmester | 1 |

| b) Technikai munkatársak: | |

| Hangmérnök | 2 |

| Szakalkalmazottak | 2 |

| Munkások | 1 |

| Összesen | 15 |

| 6. Forgatási és utómunka: | |

| a) A filmalkotás elkészítésének helye | |

| Forgatási helyszínek | 3 |

| Forgatási laboratórium (negatív hívás és muszter készítés) | 2 |

| b) A forgatás céljára igénybe vett technika | |

| Kép | 2 |

| Világítás | 1 |

| Technikai szerkezetek | 1 |

| c) Hangi utómunka (keverés) | 3 |

| d) Laboratóriumi munkák és elektronikus képi utómunka | 4 |

| Összesen | 16 |

(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:

| Magyar elemek | Elérhető pont |

| --- | --- |

| 1. Szerzők: | |

| Irodalmi könyv szerzője | 6 |

| Figuratervező | 4 |

| Képes-forgatókönyv író | 7 |

| Rendező | 10 |

| Zeneszerző | 3 |

| Összesen | 30 |

| 2. Filmelőállító | |

| Filmelőállító cég | 10 |

| Producer | 5 |

| Összesen | 15 |

| 3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás | 10 |

| 4. Szereplők (figurák hangjai) | 3 |

| 5. Művészeti és technikai munkatársak: | |

| Képtervezők és vezető képtervező | 10 |

| Háttértervező | 4 |

| Animátorok | 10 |

| Kifestők | 7 |

| Kompozitáló | 3 |

| Összesen | 34 |

| 6. Utómunkák | |

| Vágó | 4 |

| Hangmérnök | 4 |

| Összesen | 8 |

(3) A dokumentumfilm-alkotásokat és a tudományos ismeretterjesztő filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű filmalkotás, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, és az egyéb filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:

| Magyar elemek | Elérhető pont |

| --- | --- |

| 1. Szerzők | |

| Rendező | 12 |

| Forgatókönyvíró, szerkesztő vagy dramaturg | 8 |

| Zeneszerző | 4 |

| Összesen | 24 |

| 2. Filmelőállító | |

| Filmelőállító cég | 10 |

| Producer | 5 |

| Összesen | 15 |

| 3. Eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás | 13 |

| 4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő) | 15 |

| 5. Művészeti és technikai munkatársak | |

| Operatőr | 10 |

| Hangmérnök | 4 |

| Vágó | 3 |

| Összesen | 17 |

| 6. Forgatási és utómunka | |

| a) Forgatási helyszínek | 6 |

| b) A forgatás céljára igénybe vett technika | 2 |

| c) Hangi utómunka (keverés) | 4 |

| d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka | 4 |

| Összesen | 16 |

(4) A kísérleti filmek és az e törvényben nem szabályozott egyéb műfajok esetében a (3) bekezdés szerinti táblázat az alábbi eltéréssel alkalmazandó: amennyiben a besorolandó filmalkotás által – a táblázat alapján értékelhető tényleges alkotói részvétel, illetve feltételek alapján – elérhető legmagasabb pontszám 100 pontnál kevesebb, akkor az elérhető pontszámot 100%-nak tekintve, a 2. § 7. pontja szerinti kategóriák valamelyikébe való besorolás feltétele, hogy az adott filmalkotás elérje a 2. § 7. pontjában meghatározott pontszámoknak megfelelő százalékot.

(5) Az e § szerinti pontszámok kiszámításakor a filmalkotás magyar elemeire adható egyes pontszámokat az egyes elemeken belüli magyar részvétel arányához, a filmelőállító cég esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítóra jutó hozzájáruláshoz, vagy – ha ez a magasabb – a Magyarországon felmerülő közvetlen filmgyártási költségnek a filmalkotás költségvetésén belüli arányához kell igazítani.

(3) Az e törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során törekedni kell a közpénzek hatékony és eredményes felhasználására, továbbá úgy kell eljárni, hogy az állami támogatások felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen.

(4) E törvény alkalmazása, illetve a törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során úgy kell eljárni, hogy az segítse a különböző társadalmi nemzetiségekhez tartozó, valamint a fogyatékkal élő emberek társadalmon belüli esélyegyenlőségének megteremtését.

### 1. CÍM — A támogatási rendszer alapelvei

6. § A fejezet célja olyan átfogó támogatási rendszer kereteinek meghatározása, amely kiszámíthatóságával elősegíti a magyar mozgóképipar stabilitását, hatékonyabbá és jobban ellenőrizhetővé teszi a közpénzek felhasználását, továbbá az állami támogatásban részesülő filmalkotásokra és mozgóképszakmai szervezetekre egységes alapfeltételeket állapít meg. Ennek megfelelően a támogatási rendszer működtetése során különösen az alábbi céloknak és alapelveknek kell érvényesülniük:

- f) a határontúli magyar filmkultúra eddigi értékeinek megőrzése és az új értékek létrehozásának támogatása.

7. § A támogatási rendszer forrásait az e törvény szerinti közvetlen és közvetett állami támogatások alkotják.

8. § (1) A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNF) az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint végzi a mozgóképszakmai célokra előirányzott források elosztását.

(4) Az MNF-nek feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.

- f) az állami támogatással megvalósuló filmalkotásokon fennálló, szerződés alapján megszerzett vagyoni jogok kezelése, hasznosítása az MNF Támogatási Szabályzatában és a támogatottal kötött szerződésben meghatározott rendelkezések szerint,

- h) a mozgóképszakmai állami támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése,

12. § (1) A mozgóképszakma közvetlen támogatása szelektív támogatás útján történik.

(2) A szelektív támogatáson belül a támogatást nyújtó szervezetek visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató szervezetek határozzák meg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek céljára nyújtott állami támogatás felső határának (maximális mértékének) elérése szempontjából a támogató szervezetek számától függetlenül valamennyi mozgóképszakmai állami támogatást figyelembe kell venni. A filmgyártás-előkészítési támogatásban részesülő filmalkotás állami támogatását a 13. §-ban meghatározott támogatási határ kiszámításakor figyelembe kell venni.

(5) A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) előzetes jóváhagyásával – megállapodást köthet az MNF-fel filmalkotások támogatásáról e törvény rendelkezései szerint.

(6) Az MNF a mozgóképszakmai célok támogatására rendelkezésre álló állami források elosztásának összehangolása érdekében megállapodást köthet más támogató szervezetekkel a (3) bekezdésben meghatározott egyes mozgóképszakmai tevékenységek támogatásáról.

(9) Az e törvény szerinti közvetett állami támogatás a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségéhez és a közvetlen magyar filmgyártási költségéhez igazodik.

(10) A filmalkotás közvetett állami támogatásának alapja a közvetlen filmgyártási költség 100%-a, ha a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett állami támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege.

12/A. § (1) Filmgyártás céljára az e törvény szerinti közvetlen és közvetett támogatásban csak olyan filmalkotás részesülhet, amely megfelel a 12/B. §-ban meghatározott kulturális követelményeknek.

(2) Filmterjesztés céljára az e törvény szerinti közvetlen támogatás csak olyan filmalkotással összefüggésben adható, amely megfelel a 12/B. §-ban meghatározott kulturális követelményeknek.

12/B. § A filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a következő táblázat alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)–n) pontok közül legalább négyben pontot szerez, és

- a) külön jogszabályban meghatározott európai filmkoprodukciónak minősül, feltéve, hogy a koprodukció magyar részvétellel készül, vagy

- b) legalább 2 feltételt teljesít az a)–h) pontok közül:

| Kulturális tartalom | | Adható pont |

| --- | --- | --- |

| a) | a filmalkotás témája vagy az annak alapjául szolgáló mű olyan történeten (eseményen) alapul, amely része a magyar vagy európai kultúrának, illetve történelmi, mitológiai, vallási szempontból fontos történet (esemény) bemutatásával, illetve feldolgozásával kapcsolatos; | 1 |

| b) | a filmalkotás témájában vagy az annak alapjául szolgáló műben olyan személyek vagy karakterek szerepelnek, akik kapcsolatosak a magyar vagy az európai kultúrával, illetve a történelemmel, a társadalommal vagy a vallással való kapcsolódásuk miatt meghatározóak; | 1 |

| c) | a filmalkotás a magyar vagy az európai szokásokat és életmódot mutatja be vagy ezek egyes elemeit népszerűsíti; | 1 |

| d) | a filmalkotás magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik vagy képi megjelenítésében magyar vagy más európai települést (várost, tájat, tájegységet), illetve jellegzetes magyar vagy európai kulturális motívumot mutat be; | 1 |

| e) | a filmalkotás forgatókönyve vagy az annak alapjául szolgáló mű egy irodalmi mű feldolgozásán vagy valamely más kulturális értéket hordozó mű (képző- vagy iparművészeti alkotás, zenemű stb.) adaptációján alapul; | 1 |

| f) | a filmalkotás témájának vagy az annak alapjául szolgáló anyagnak a magyar vagy más európai ország társadalma számára kulturálisan, szociológiailag vagy politikai szempontból releváns kérdés áll a középpontjában; | 1 |

| g) | a filmalkotás valamely fontos magyar vagy európai értéket – különösen a kulturális sokszínűséget, a kulturális hagyományok vagy a család tiszteletét, a szolidaritást, az egyenjogúságot, a kisebbségvédelmet, az emberi jogokat, a toleranciát, a környezetvédelmet – tükröz vagy jelenít meg; | 1 |

| h) | a filmalkotás a magyar vagy az európai kultúra és identitás jobb megismerését szolgálja. | 1 |

| Gyártási feltételek | | |

| i) | a filmalkotás kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás; | 4 |

| j) | a filmalkotás alábbi közreműködői között magyar vagy más EGT-állam polgára található, illetve olyan nem EGT-állam polgára, aki nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert mint: | 1 pont minden 2 teljesített kategória után; legfeljebb 6 pont |

| | ja) rendező, |

| | jb) producer, | |

| | jc) operatőr, | |

| | jd) forgatókönyvíró, | |

| | je) fő- és mellékszereplők, | |

| | jf) zeneszerző, | |

| | jg) látványtervező, | |

| | jh) jelmeztervező, | |

| | ji) vágó, | |

| | jj) maszkmester, | |

| | jk) főgyártásvezető/gyártásvezető vagy | |

| | jl) utómunka gyártásvezető (hangi/képi/digitális); | |

| k) | a filmalkotás végső változata valamely EGT-állam nyelvén készül; | 4 |

| l) | a filmalkotás közreműködői – a j) pont szerint pontot szerzett közreműködők kivételével – legalább 51%-ban valamely EGT-állam polgárai, vagy olyan koprodukcióról van szó, amely nem minősül európai filmkoprodukciónak; | 4 |

| m) | a forgatási helyszín Magyarországon van; | 3 |

| n) | a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka végzésének helye Magyarország. | 3 |

13. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke bármely filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának az 50%-áig terjedhet.

(2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a mozibemutatásra készült – játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó – magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió forintot, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.

(3) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a közvetlen támogatást nyújtó szervezetnek – több támogató esetén a támogatás arányában – vissza kell fizetni.

(4) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megítélésekor a filmalkotással kapcsolatos első állami támogatásra vonatkozó kérelem előterjesztése az irányadó, amely

- a) közvetlen állami támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy nem pályázat alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának,

- b) közvetett állami támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának

(7) A filmgyártás céljára nyújtott közvetlen támogatás legalább 60%-át a támogatott közvetlen magyar filmgyártási költségekre köteles fordítani. A támogató szervezet ennél magasabb arányt is előírhat, de az nem haladhatja meg a nyújtott támogatás 80%-át. Ha a filmalkotás forgatókönyve az eredeti helyszíneken való forgatást teszi szükségessé, a támogató szervezet hozzájárulhat ahhoz, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 60%-át a támogatott nem közvetlen magyar filmgyártási költségekre fordítsa.

(9) E törvény szerinti közvetlen támogatásban a magyar filmalkotás és a magyar részvételű filmalkotás részesíthető.

14. § (1) Az e törvényben meghatározott közvetlen és közvetett támogatásban a 27. §-ban meghatározott és a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek e törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató szervezet által meghatározott feltételeknek.

(2) A 12. § (3) bekezdésének b)–c) pontja szerinti tevékenység esetében kizárólag a filmelőállító, a d) pont szerinti tevékenység esetében pedig kizárólag a filmterjesztő részesíthető közvetlen támogatásban.

(3) Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban:

- a) akit a mozgóképszakmai hatóság nem vett a 27. § szerinti nyilvántartásba, vagy onnan törölt,

- d) aki a támogató szervezet által nyújtott támogatás felhasználásával nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik,

- e) az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben olyan szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselésének időtartama alatt felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el,

- f) az a szervezet, amelynek tulajdonosai között olyan szervezet van, amely a támogatási igény benyújtását megelőző három évben felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el,

- h) aki a rendezett munkaügyi kapcsolatok külön jogszabályban meghatározott feltételeinek nem felel meg,

- i) valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely legkésőbb az állami támogatás folyósításkor nem rendelkezik magyarországi telephellyel.

(4) A támogató szervezet a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól legkorábban a beszámolási határidő lejártát követő három év elteltével adhat felmentést. Lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettség esetén ilyen felmentés a kötelezettség teljesítéséig nem adható.

(5)

(6) Közvetlen támogatás kizárólag a támogatott és a támogató szervezet közötti szerződéskötést követően nyújtható. Ha a támogatott szerződésszegése folytán a támogatott cél nem valósul meg, a támogatás összegét a támogatott köteles a támogató szervezetnek visszafizetni.

14/A. § (1) Nem nyújtható közvetlen támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak, továbbá olyan pályázó szervezetnek, amelyben a fenti személyek képviseletre jogosult vezető tisztségviselők, vagy abban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint jelentős befolyást biztosító tulajdoni részesedéssel rendelkeznek.

(3) A támogató szervezet támogatásokról döntő, vagy a támogatásra javaslatot tevő tisztségviselője, valamint annak a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozója részére a támogatott filmalkotással kapcsolatos, tisztségviselői megbízatása alatt végzett, (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége után nyújtott díjazás a támogatás terhére nem számolható el.

(4) A támogató szervezet támogatásokról javaslatot tevő tisztségviselőinek a pályázóval kapcsolatos személyi érintettségére vonatkozó körülményt a döntési javaslattal együtt közölni kell a támogató szervezet döntéshozóival.

(6) Ha törvény az adott támogató szervezetre eltérő összeférhetetlenségi szabályt állapít meg, a két szabály közül a szigorúbbat kell alkalmazni. E törvény alkalmazásában az MNF vezérigazgatója, valamint az MNF Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai támogatásokról döntő tisztségviselőnek minősülnek.

15. § (1) Szelektív támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)–e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében pályázat útján nyújtható. Ha törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.

(2) Szelektív támogatás filmgyártás céljára kizárólag akkor folyósítható, ha a támogató szervezet megállapította, hogy a támogatást igénylő filmelőállító rendelkezik

(3) Szelektív támogatás nemzetközi koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor folyósítható, ha a magyar filmelőállító rendelkezik a filmalkotás első eredeti negatívjának vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas műpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik előállítója tekintetében kell teljesülnie.

(4) A támogató szervezet döntéseit a támogatott alkotásokra, illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató szervezet köteles a támogatott cél megvalósulását gyártási és pénzügyi ellenőr közreműködésével folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint a jelen törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését.

(2) A mozgóképszakmai hatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

(3) Az egyes mozgóképszakmai hatósági feladatok ellátása érdekében a Hivatal működteti a Nemzeti Filmirodát. A Nemzeti Filmiroda szervezetének és feladatainak részletes szabályait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A Nemzeti Filmiroda élén az NMHH Elnöke (a továbbiakban: Elnök) által az NMHH főigazgatójának (a továbbiakban: főigazgató) javaslatára határozatlan időre kinevezett főosztályvezetői besorolású köztisztviselő áll, felette a munkáltatói jogokat – a kinevezés, felmentés, illetve a visszahívás kivételével – a főigazgató gyakorolja.

- f) e törvény szerint ellenőrzi, megállapítja és igazolja a közvetett és közvetlen állami támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti támogatási igazolást,

(7) Amennyiben a Hatóság – jelen törvény alapján hatáskörébe tartozó hatósági ügyben meghozott – jogerős hatósági döntése alapjául szolgáló adatokban, illetve tényekben változás következik be, az ügyfél azt köteles a változástól, illetve annak tudomására jutásától számított 15 napon belül a Hivatalnak bejelenteni.

### Ügyintézési határidő

(2) A Hatóság jogosult a filmalkotások előállításával, gyártásával, állami támogatásával, terjesztésével, archiválásával, illetve a filmterjesztéssel kapcsolatos – akár törvény által védett titkot is magában foglaló – adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

- c) amennyiben a jelen törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály alapján adatszolgáltatásra vagy bejelentésre kötelezett az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, a Hivatal háromezer forinttól százezer forintig terjedő bírságot szabhat ki;

- d) e törvény vagy e törvény felhatalmazása keretében kibocsátott jogszabály a) és c) pontokban nem szabályozott rendelkezéseinek, valamint a Hatóság hatósági döntésének jelen törvényben és az a) pontban külön nem szabályozott egyéb megsértése esetén a Hivatal háromezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki;

19/I. § (1) Amennyiben a Hatóság olyan körülményt észlel, amely alapján valamely támogatott esetében felmerül a jelen törvény hatálya alá tartozó támogatás felhasználásával kapcsolatos olyan jogszabálysértés alapos gyanúja, amely az állami költségvetés megkárosításához vezethet, a Hatóság megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóigazgatási szervet, vagy bejelentést, vagy feljelentést tesz. A megkeresés vagy bejelentés, illetve feljelentés alapján indult eljárás jogerős befejezéséig a Hatóság az érintett támogatott tekintetében folyamatban lévő eljárásokat felfüggeszti.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság jogerősen olyan bűncselekményt állapít meg, amely az állami költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a bűncselekménnyel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt a bűncselekmény elkövetésekor.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eljárás jogerősen olyan egyéb, bűncselekménynek nem minősülő jogszabálysértést állapít meg, amely az állami költségvetés megkárosítását eredményezte, nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban az érintett támogatott, valamint az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben az ilyen jogszabálysértéssel érintett támogatott szervezet vezető tisztségviselője volt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásokra, amelyek államközi egyezmények vagy szakmai szervezetek által szervezett filmnapok (filmhetek), filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerülnek bemutatásra.

21/A. § (1) A filmterjesztő a terjesztés megkezdésének tervezett időpontját legalább 30 nappal megelőzően a Hivatalnak köteles bejelenteni az általa terjeszteni kívánt filmalkotás magyar és eredeti nyelvű címét, annak rövid tartalmát, előállítójának, producerének, rendezőjének, forgatókönyvírójának, zeneszerzőjének, operatőrének, főszereplőinek nevét és a filmalkotás besorolására vonatkozó javaslatát a 21. §-ban meghatározott kategóriák alapján.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtani a filmalkotás egy példányát megtekintésre alkalmas hordozón.

(3) A 21/A. § (4) és (6) bekezdéseiben foglaltakat a mozielőzetes önálló besorolása esetén is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a mozielőzetes önálló besorolása tárgyában hozott döntés a filmalkotás 21/A. § szerinti korhatár-besorolása tárgyában meghozott elsőfokú döntésig érvényes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodásokon keresztül a Hivatal biztosítja, hogy a társadalmi szervezetek megfelelő számú és végzettségű tagot delegáljanak a Korhatár Bizottságba. A Hivatal a Hatóság köztisztviselői közül is delegálhat megfelelő végzettségű és a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásai tekintetében tapasztalattal rendelkező tagot a Korhatár Bizottságba.

(2) A Hivatal bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére hatósági határozatával „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.

(2) A moziüzemeltető az általa üzemeltetett „art” mozik, illetve mozitermek szerinti bontásban minden naptári negyedévet követő hó 20. napjáig köteles a Hivatalnak adatot szolgáltatni az ott vetített filmalkotás címéről, a 3. §-a szerinti besorolási kategóriájáról, „art” besorolási kategóriájáról, a vetítés időpontjáról és helyszínéről, a nézőszámról és az árbevételről.

- a) nem teljesülnek az „art” mozikra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott követelmények, vagy

(2) A Hivatal az „art” mozikat, illetve mozitermeket támogató szervezeteket haladéktalanul értesíti, ha az adott mozi (moziterem) „art” minősítését visszavonta.

(2) Idegen nyelven készült filmalkotás esetén a filmterjesztő a kérelemmel együtt köteles benyújtani a filmalkotás magyar nyelvű szöveggel vagy magyar felirattal, szinkronnal, ennek hiányában magyar vagy angol nyelvű dialóglistával ellátott példányát megtekintésre alkalmas hordozón.

(5) A miniszter a szakhatósági állásfoglalás megadása iránti megkeresést követően haladéktalanul felhívja a Filmszakmai Bizottságot a 26. § (1) bekezdés szerinti javaslata megtételére. A Filmszakmai Bizottság szakhatósági eljárásra nyitva álló határidőn belül megadott javaslatát a miniszter köteles figyelembe venni.

26/B. § (1) A Hivatal – a filmelőállító kérelmére – a közvetlen állami támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához közvetlen állami támogatást igényelnek, a törvény alapján besorolja az alábbi kategóriák alapján:

(2) Az 1. § (3) bekezdése szerinti közvetlen állami támogatás nyújtásának feltétele a filmalkotások magyar részvételi arányok szerinti besorolása. Az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró hatósági határozat jogerőre emelkedését követően a Hivatal haladéktalanul bejegyzi – hivatalból indított eljárásban – a besorolt filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal az (1) bekezdés szerinti besorolási eljárást lezáró jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal tényekkel egészíti ki a nyilvántartás adatait.

(3) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a Hivatal a filmelőállító által a Hivatalhoz benyújtott, a (4)–(5) bekezdésben felsorolt okiratok alapján végzi el.

(4) Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot nem haladja meg, a besorolási kérelmet az állami támogatás igénylését megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:

(5) Ha a filmalkotás költségvetése az 50 millió forintot meghaladja, a besorolási kérelmet legkésőbb az állami támogatás igénylését 40 nappal megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:

- c) a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotókra, valamint művészeti és technikai munkatársakra, továbbá a gyártási munkák helyszínére vonatkozó jegyzéket a 3. § szerinti táblázat alapján, megjelölve az elkészítésben részt vevő külföldi országok technikai és művészi hozzájárulását,

26/C. § (1) A magyar részvételi arányok szerinti besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkező változást azok ismertté válását követő 15 napon belül a filmelőállító köteles bejelenteni a Hivatalnak. A bejelentés alapján, vagy az adatváltozásnak a Hivatal tudomására jutását követően a Hivatal hivatalból eljárást indít, amennyiben feltételezhető, hogy a változás a határozatban megállapított besorolási kategória megváltozását eredményezi.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal a filmelőállítót a 19/H. § (8) bekezdés c) pontja szerinti bírság megfizetésére kötelezheti.

27. § (1) A Hivatal a 12/A. § (1) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján a filmelőállító kérelmére állapítja meg a filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultságot.

(2) A Hivatal 12/A. § (2) bekezdése szerint, a 19. § (1) bekezdés e) pontja alapján a filmterjesztő kérelmére állapítja meg a filmterjesztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultságot.

(3) A kulturális követelményeknek való megfelelés igazolása az 1. § (3) bekezdés szerinti támogatás nyújtásának feltétele.

(4) A Hivatal a kulturális követelményeknek való megfelelés szerinti támogatásra való jogosultság igazolása körében meghozott jogerős határozatának adatait hivatalból nyilvántartásba veszi.

(5) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kérelmek a 26/A. § szerinti, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásba vételére, továbbá a támogatásra jogosultság igazolására irányuló eljárásokban előterjesztett kérelmekkel együtt is benyújthatóak. Ebben az esetben a Hivatal a kérelmeket egy eljárás keretében bírálja el.

(6) A kérelemhez mellékelni kell

- a) a filmalkotás teljes magyar nyelvű forgatókönyvét vagy a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas hordozón lévő példányát,

- b) a filmelőállító vagy filmterjesztő nyilatkozatát a 12/B. §-ában meghatározott kulturális követelmények teljesítéséről az ott foglalt táblázat alapján és

- c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.

(7) A filmterjesztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultság megállapítására nem kell kérelmet előterjeszteni, ha a filmalkotás korábban már teljesítette a filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó kulturális követelményeket. Ebben az esetben az előterjesztett kérelmet a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(8) A 12/B. §-ban rögzített kulturális követelményrendszer m) és n) pontjai kapcsán

- a) 1 pont adható, ha

- aa) a magyarországi forgatás legalább 1 nap, de – napokban számolt mértéke – nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át; vagy

- ab) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka költségei részben Magyarországon merülnek fel, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át;

- b) 2 pont adható, ha

- ba) a magyarországi forgatás – napokban számolt mértéke – eléri a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át, de nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 50%-át; vagy

- bb) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka Magyarországon felmerült költségei elérik a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 25%-át, de nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunkaköltségek 50%-át;

- c) 3 pont adható, ha az a) és b) pontokban említett értékek elérik vagy meghaladják az 50%-os értékeket.

28. § (1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyarország területén vagy valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, ha közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni. A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartásba vételi eljárása kizárólag kérelemre indulhat. A nyilvántartásba vétel az 1. § (3) bekezdés szerinti támogatás nyújtásának feltétele. Nem feltétele a támogatás nyújtásának a nyilvántartásba vétel azon szervezetek és intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári, illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn.

(2) Ha a nyilvántartásba vételt mozgóképszakmai szervezet kéri, a nyilvántartásba vételi kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást igénylő nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy bírósági nyilvántartási számát, adószámát, képviselője nevét és lakóhelyét.

(4) A nyilvántartásba vételét kérő természetes személynek vagy mozgóképszakmai szervezetnek közölnie kell, hogy nyilvántartásba vételét filmelőállítóként, filmgyártó vállalkozásként, filmterjesztőként (ezen belül filmforgalmazóként, moziüzemeltetőként vagy egyéb minőségében), műhelyként vagy egyéb szervezetként kéri. A kérelemben meg kell jelölni a 31. §-ban felsorolt, a kérelem benyújtásakor a kérelmező rendelkezésére álló adatokat.

(6) A Hivatal az (5) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül az e bekezdésében meghatározott célból megkeresi az MNF-et és a minisztériumot, valamint szükség szerint egyéb támogató szervezetet. A megkeresett szervezetek a megkereséstől számított 15 napon belül nyilatkoznak arról, hogy a nyilvántartásba vett szervezetnek vagy természetes személynek, illetve a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más szervezetnek a támogatóval szemben van-e a jelen törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége. Ilyen kötelezettség fennállása esetén a jelentős támogató szervezet nyilatkozik annak mértékéről, megjelölve a kérelmező által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegét és a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást.

(7) Amennyiben a megkeresett szervezetek vagy azok valamelyike akként nyilatkozik, hogy a nyilvántartásba vételét kérő szervezetnek vagy természetes személynek, illetve a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más szervezetnek a támogatóval szemben a jelen törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége van, a Hivatal a nyilvántartásba vett mozgóképszakmai szervezetet vagy természetes személyt törli a nyilvántartásból, erről a Hivatal értesíti a megkeresett szervezeteket is.

(9) Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban. Nem vehető nyilvántartásba az az igénylő, aki az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató szervezet által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre akkor kerülhet sor, ha az igénylő a támogató szervezettel szembeni fizetési kötelezettségét teljesítette.

(10) A nyilvántartásban egyértelműen szerepeltetni kell, ha a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet ellen a Hivatal a közvetett állami támogatás megszerzésére irányuló eljárásokkal összefüggésben a nyomozó hatóságnál a 19/I. § (1) szerinti bejelentést, illetve feljelentést tesz. Ez esetben a nyilvántartásba vett személy vagy szervezet nyilvántartásba vételéből eredő jogosultságai és kötelezettségei szünetelnek a kezdeményezett eljárást megszüntető jogerős határozat benyújtásáig.

(11) A Hivatal a nyilvántartásban szereplő mozgóképszakmai szervezetet és természetes személyt a nyilvántartásból e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vagy a nyilvántartásba vett kérelmére törli. A Hivatal hivatalból törli a nyilvántartásból a mozgóképszakmai szervezetet vagy természetes személyt a (7) bekezdésben, valamint a 19/I. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt esetekben, illetve, ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának lett volna helye, azonban a megtagadási ok a nyilvántartásba vételt követően jutott a Hivatal tudomására, valamint, ha a megtagadási ok a nyilvántartásba vételt követően merült fel.

(12) A Hivatal a nyilvántartásból való törlésről értesíti MNF-et és a minisztériumot, valamint a törvény céljának teljesüléséhez szükséges egyéb támogató szervezetet.

(13) A jelentős támogató szervezeteket a Hivatal negyedévente megkeresi az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás céljából.

(14) A jelen törvény hatálya alá tartozó állami támogatást nyújtó egyéb szervezetek az általuk nyújtott mozgóképszakmai támogatásokról, illetve az általuk támogatottak lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettségeiről a támogatás nyújtásakor, illetve a fizetési kötelezettség keletkezésekor tájékoztatják a Hivatalt.

- b) az igénylő által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegének, megjelölve a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást,

- c) annak a ténynek, hogy az igénylő az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint elszámolt-e, ennek hiányában a támogatóval fennálló fizetési kötelezettsége mértékének,

- d) az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott, a jelen törvény céljainak megvalósításához szükséges adatoknak.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkező változásokat a támogatott és az állami támogatást nyújtó szervezet az adat tudomására jutását, illetve a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a Hivatalnak.

30. § (1) A Hivatal nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vesznek igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója nevének, a 26/B. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményének, valamint az e törvényben és a törvény felhatalmazása alapján külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak. A nyilvántartásba vett adatokban bekövetkezett változást a támogatást igénylő köteles a változást követő 15 napon belül bejelenteni a Hivatalnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülő filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója és terjesztője nevének, a 20. § és a 25. § szerinti besorolási eljárások alapján adott minősítésnek, valamint az e törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges, a törvényben vagy a törvény felhatalmazása alapján külön jogszabályban megállapított egyéb adatoknak. Ezeket az adatokat a filmterjesztő köteles bejelenteni a Hivatalnak.

(2) A Hivatal által vezetett mozgóképszakmai-nyilvántartások tartalmazzák az e törvényben és a külön jogszabályokban, valamint a Hivatal jogerős határozatában foglaltakat, különösen a filmalkotásokhoz, valamint a közvetlen és közvetett támogatásokhoz kapcsolódó jelen törvény szerinti jogokat és jelentős tényeket. A természetes személyek Hivatali nyilvántartásaiban szereplő adatai közérdekből nyilvánosnak minősülnek. A Hivatal az e törvényben foglalt személyes adatokat a nyilvántartásból való törlésig kezeli.

### A támogatásra jogosultság igazolása

31/B. § (1) A Hivatal a 19. § (1) bekezdés f) pontja alapján a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére ellenőrzi, külön jogszabályban meghatározottak szerint hatósági határozatában megállapítja és igazolja a filmalkotások után járó közvetlen és közvetett állami támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot (a továbbiakban: támogatásra jogosultság). Támogatásra jogosultság megállapítása és igazolása esetén a Hivatal az e tárgyban lefolytatott hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követően, hivatalból indított eljárásban haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. Amennyiben a filmalkotás a nyilvántartásban már szerepel, a Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárást lezáró jogerős hatósági határozatban megállapított adatokkal egészíti ki a nyilvántartás adatait. A támogatásra jogosultság megállapítása és igazolása az 1. § (3) bekezdés szerinti támogatás nyújtásának feltétele.

(2) A Hivatal a támogatásra jogosultság megállapításakor megvizsgálja a filmalkotás költségvetését, és ennek alapján ellenőrzi, megállapítja és igazolja az állami támogatás alapjául szolgáló közvetlen filmgyártási költségek és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét.

(3) A támogatásra jogosultság igazolására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, vagy azt megelőzően a filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak be kell jelentenie a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás – ideértve az előforgatást is – megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 8 nappal. A forgatás megkezdésétől számított 60 napon belül – ha a gyártási folyamatból csak az utómunkát végzik Magyarországon, az utómunka megkezdésének napjáig – a kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell nyújtani

- a) a filmalkotás végleges, az előkészítést, a forgatást és az utómunkálatokat is magában foglaló gyártási tervét,

- b) megrendelésre készülő filmalkotás esetében a gyártásban részt vevő magyar vállalkozás és a külföldi filmelőállító (megrendelő) közötti szerződést, nemzetközi koprodukciós filmalkotás esetében a koprodukciós szerződést,

- c) nem megrendelésre készülő filmalkotás esetében a közvetlen filmgyártási költségek fedezetét igazoló okiratokat és a filmalkotás teljes költségvetését,

- d) a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeire vonatkozó költségvetését (valamennyi társelőállító, támogató által ellenjegyezve), pénzügyi tervét és finanszírozási tervét,

- e) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy melyik ütemezésben kéri a támogatási igazolások kiadását.

(4) Nem ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként az a költség, amely keletkezésének körülményeit tekintve azért merült fel, mert a Hivatal az ügyfél mulasztásából eredően nem gyakorolhatta ellenőrzési jogosultságát, különös tekintettel a (3) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztására, vagy nem megfelelő teljesítésére.

(5) A Hivatal vizsgálja a közvetlen vagy közvetett támogatással érintett szolgáltatás értékét, ha az a piacon szokásos árnál magasabb áron kerül megállapításra. Ebben az esetben a Hivatal szakértőt is kirendelhet, a szakértő kirendelésének költségeit a támogatott köteles megelőlegezni. A Hivatal kétség esetén a szakértői vélemény alapján dönt a költség indokoltságáról.

(6) A támogatásra jogosultság megállapításakor a Hivatal ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását.

(7) A Hivatal hatósági döntését a filmelőállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül közli a filmalkotás részére közvetlen állami támogatást nyújtó szervezetekkel, szükséges esetén az állami adóhatósággal is.

(8) A (2) bekezdésben foglalt egyes – különösen a rögzített gyártási időre és költségvetésre vonatkozó – követelmények megtartása tekintetében a Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben eltérést engedhet.

31/C. § (1) A Hivatal a 19. § (1) bekezdés f) pontja, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 36. pontja alapján a filmelőállítónak, illetve a filmgyártó vállalkozásnak a kérelmére adja ki a közvetett állami támogatások igénybevételére jogosító támogatási igazolásokat.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

- a) az adott filmalkotás könyvelési tételeit tartalmazó főkönyvi kivonatot, főkönyvi kartonokat, valamint

- b) a támogatásra jogosultság megállapítása során elfogadott költségvetés alapján és rovatkódjainak bontásában készített, a kérelemben feltüntetett és az azt megelőző időszak tényleges költségeit tartalmazó költségkimutatást.

(3) A kérelemben vagy legkésőbb a kérelem benyújtását követő 20 napon belül meg kell jelölni a támogató nevét, székhelyét, adószámát és csatolni kell az igazolás igénybevételének jogosultságát bizonyító szerződést.

(4) A támogatási igazolás – a Tao. tv. 4. § 36. pontjában meghatározottakon túl – tartalmazza a filmalkotás címét és nyilvántartási számát, a kérelemben feltüntetett időszakot és a közvetlen filmgyártás költségeinek erre az időszakra eső összegét.

(5) Megrendelésre készülő filmalkotás esetén a filmgyártó vállalkozás kérelme alapján a támogatási igazoláson a filmelőállító is feltüntethető.

(6) A Hivatal a kiadott támogatási igazolásokkal összefüggésben birtokába került okiratokat az igazolás kiadásának évét követő tíz évig köteles megőrizni.

31/D. § (1) A Hivatal a támogatási igazolást – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a filmalkotás gyártásának lezárását követően, a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeinek egészére vonatkozóan adja ki.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az egy-egy igazolásban szereplő összeg – ugyanazon filmhez több támogató részére történő igazolás kiadása esetén az együttes összeg – legfeljebb az igazolás kiadásáig felmerült közvetlen filmgyártási költség 20%-áig terjedhet.

(4) A 12. § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hivatal a (2) bekezdés szerinti esetekben az utolsó pénzügyileg elszámolt időszak után záró elszámolást készít, amelyben figyelembe veszi az elszámolt költségek egészére tekintettel a 12. § (10) bekezdésében foglalt arányok érvényesíthetőségét, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költséget.

31/E. § (1) A közvetlen filmgyártási költségek között az a filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség ismerhető el, amely e törvényben meghatározott nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően – a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön – keletkezett, és megfelel a (2)–(9) bekezdésekben meghatározott feltételeknek.

(2) A Hivatal a gyártási ütemezés adott szakaszára eső összegként csak azon költségeket veszi figyelembe, amelyek a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és zárónapja közötti teljesítéshez kapcsolódnak, és amelyekre nézve a számlát a kérelmező a feltüntetett időszakban befogadta.

(6) A reklám- és propagandaköltségek közül kizárólag a gyártáshoz kapcsolódó azon reklámköltségek számolhatók el, amelyek nem haladják meg az adott filmalkotás munkaszámos főkönyvi kivonat 5. és 8. számlaosztálya összegének 2%-át, de legfeljebb az 5 millió forintot. Nem tekintendő gyártáshoz kapcsolódó reklámköltségnek a film reklámozását szolgáló bármilyen reklámfelület-vásárlás, különösen az írott sajtóban, köztéri helyeken vagy járműveken elhelyezett, továbbá rádióban vagy televízióban megjelentetett hirdetés.

- a) amelyet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 160. § (3) bekezdés a)–b) pontjában megnevezett számlákon számolnak el, és

(5) A belföldi szállító által kiállított számla és egyéb belföldi költség magyar filmgyártási költségnek minősül, és csak a jelen § szerint számolható el.

(4) A (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a közvetett állami támogatási eljárásban az 1. § (3) bekezdése szerinti közvetlen támogatást nyújtó támogató szervezet az Elnök rendelete szerinti jegyzőkönyvet állít ki.

32. § (1) A Hivatal a minisztériummal kötött megállapodás alapján ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének működtetéséhez szükséges adatgyűjtési és adatkezelési feladatokat.

(3) A Hivatal e törvény alapján igazolja a nyilvántartásában szereplő adatok alapján a természetes személyek és szervezetek, valamint filmalkotások támogathatóságát, annak mértékét, így különösen a közvetlen állami támogatásokkal való elszámolás tényét.

(4) A Hivatal, hivatalból indított eljárásban statisztikai célból hatósági nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást nem vesznek igénybe. Az ilyen filmalkotások nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat az Elnök rendelete állapítja meg.

### IV. Fejezet — A NEMZETI FILMVAGYON VÉDELME

### Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet

34. § (1) A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA) a miniszter irányítása alatt álló, közgyűjteményként működő önálló költségvetési szerv.

(2) A MaNDA alapfeladata, hogy a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (7) bekezdésében meghatározott feladatai mellett ellássa a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével kapcsolatos feladatokat, szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar kultúra fejlődéséhez és segítse a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.

(3) A MaNDA gondozza a sajtótermékek és egyéb kiadványok kötelespéldányainak szolgáltatásáról szóló kormányrendelet alapján részére átadott filmalkotásokat és videódokumentumokat.

(4) A MaNDA főigazgatóját a miniszter nevezi ki és menti fel, szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.

35. § (1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat a MaNDA gyakorolja.

(2) A MaNDA a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotásokat sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át, és nem terhelheti meg. A MaNDA a megőrzésre átvett, illetve a kötelespéldány-szolgáltatás keretében vagy egyéb módon a gyűjteményébe került filmeket kizárólag a szerzői jogi törvényben foglaltak szerint használhatja fel.

(3) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabályban meghatározottak, valamint a MaNDA-val kötött megállapodás alapján az MNF végzi.

(4) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját a Kormány rendeletben állapítja meg. Ez nem érinti a szerzői jogi törvény alapján a jogosultakat megillető jogok érvényesítését.

(5) Az MTVA az Mttv. szerinti feladatai ellátása érdekében a MaNDA által őrzött filmalkotásokat felhasználhatja, illetve az Mttv. szerinti feladatai ellátása körében a közszolgálati médiaszolgáltatók részére felhasználásra átengedheti. A felhasználás átengedésének joga harmadik személyekre nem terjedhet ki. A felhasználás és a felhasználás átengedésének feltételeiről, valamint a felhasználásért járó költségtérítésről az MNF és az MTVA a (6) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Médiatanács előzetes jóváhagyásával megállapodást köt.

(6) A MaNDA, illetve az MNF az MTVA filmalkotások felhasználására vonatkozó igényét köteles az MTVA által kért határidőben és módon teljesíteni, kivéve, ha a teljesítés lehetetlen, vagy jogszabály alapján kizárt. Az elutasítást indokolni kell, alaptalan elutasítás esetén az MTVA-t kártérítés illeti meg.

(7) Az (5) bekezdés szerinti költségtérítés keretében csak azokat a költségeket lehet elszámolni, amely a filmalkotás MTVA általi felhasználásával összefüggően közvetlenül, szükségszerűen és igazoltan merül fel.

(2) A Hivatal jelen törvény szerinti eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint a díjak mértékét és a díjképzés szabályait az Elnök rendeletben állapítja meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével a nem filmgyártásra vonatkozó mozgóképszakmai tevékenységek állami támogatásának egyes szabályait,

- c) az „art” besorolású mozik üzemeltetésének, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztésének támogatására vonatkozó részletes szabályokat.

- a) a Hivatal által e törvény alapján vezetett nyilvántartások részletes szabályait, valamint a nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás módját,

- d) a közvetett támogatási eljárásban az MNF és más támogató szervezetek által nyújtott támogatás esetén a támogatások felhasználásának és a filmalkotás pénzügyi elszámolásának ellenőrzése tekintetében az MNF és más támogató szervezetek által kiállított jegyzőkönyv tartalmának részletes szabályait,

- f) a Hivatal által megállapított közvetett és közvetlen állami támogatás igénybevételének alapjául szolgáló filmgyártási költségeket,

- g) azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás,

- i) a Hivatal jelen törvény szerinti eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint a díjak mértékét és a díjképzés szabályait.

### Az Európai Unió jogának való megfelelés