2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

2003. évi XXVI. törvény

az Országos Területrendezési Tervről

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

A törvény célja¶

1. § E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

Fogalommeghatározások¶

2. § E törvény alkalmazásában:

• 1. ásványi nyersanyagvagyon-terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett és bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az Országos Ásványanyag Nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók,
• 2. egyedi építmények: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint a szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott építmények,
• 3. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal: három vagy több települést érintő, fővédelmi művé nyilvánított árvízvédelmi töltés, továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település árvízmentesítését szolgáló körtöltés,
• 4. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények tartoznak,
• 5. erdőtelepítésre javasolt terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését, és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki,
• 6. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt,
• 7. erőmű: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott, egy telephelyen lévő – szélerőműpark esetében egy csatlakozási pontnál jelentkező – 50 MW és annál nagyobb villamosenergia-termelő építmény,
• 8. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető területek, továbbá az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak,
• 9. határmetszés: közút, vasút vagy vízi út magyar államhatáron történő átlépési pontja,
• 10. honvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgál,
• 11. jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,
• 12. kiemelt fontosságú honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítéséhez szükséges építmények elhelyezésére vagy ilyen tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók,
• 13. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,
• 14. kiserőmű: olyan, a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott kiserőmű, amelynek névleges teljesítménye az 5 MW-ot eléri, de az 50 MW-ot nem haladja meg, ideértve a szélerőműparkot is,
• 15. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas rendeltetését – védelmi, gazdasági, közjóléti – egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak,
• 16. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak,
• 17. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont,
• 18. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók,
• 19. műszaki infrastruktúra-hálózat: a területrendezési tervekben megállapított és alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége, amelybe
• a) a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemei, így a gyorsforgalmi út, a főút, a mellékút, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pálya, valamint a kerékpárút,
• b) az energetikai infrastruktúra-hálózatok elemei, így a villamosenergia-átviteli és elosztó hálózat távvezetékelemei, a szén-dioxid-szállítóvezeték, a földgázszállító vezeték, a kőolajszállító vezeték, valamint a termékvezeték,
• c) a vízi létesítmények közül az országos és térségi jelentőségű csatornák, valamint az elsőrendű és másodrendű árvízvédelmi fővédvonal tartozik.
• 20. az ország szerkezeti terve: az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv,
• 21. országos jelentőségű csatorna: olyan csatorna, amelyben az átvezethető vízmennyiség az 1 millió m3/évet meghaladja,
• 22.
• 23. országos kerékpárút-törzshálózat: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott műszaki infrastruktúra-hálózat, amelybe az országos jelentőségű turisztikai célpontokat érintő, hálózatként kialakított kerékpáros útvonalak tartoznak,
• 24. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,
• 25. országos vízminőség-védelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak,
• 26. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására,
• 27. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,
• 28. rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik,
• 29.
• 30. szén-dioxid-szállítóvezeték: a szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték, beleértve a kapcsolódó nyomásfokozó állomásokat is,
• 31.
• 32.
• 32a. tájképi egység: tájban előforduló és vizuálisan összetartozónak tekinthető természetes és antropogén tájelemek együttese, amely a látvány szempontjából meghatározott karakterrel jellemezhető,
• 32b. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak,
• 33. települési térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak,
• 34. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,
• 35. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező – a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt – területi egység, amelyben az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni,
• 36.
• 37. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység,
• 38. 10 millió m3-t meghaladó térfogatú, vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőségek: olyan vízkár-elhárítási célú tározók, amelyek befogadó kapacitása a fejlesztést követően a 10 millió m3-t meghaladja,
• 39. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző,
• 40. veszélyeshulladék-égetőmű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek,
• 41. veszélyeshulladék-lerakó: veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló hulladékkezelő létesítmény,
• 42. világörökségi és világörökségi várományos terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény szerinti világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a világörökségi listára jelöltek legyenek,
• 43. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik.

II. Fejezet — AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV¶

3. § Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

4. § (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.

(2) Az ország szerkezeti tervét M=1:500 000 méretarányban a 2. melléklet, az országos övezetek határait M=1:500 000 méretarányban a 3. melléklet tartalmazza, az alábbiak szerint:

• a) 3/1. melléklet az országos ökológiai hálózat övezetéről,
• b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,
• c) 3/3. melléklet a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,
• d) 3/4. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetéről,
• e) 3/5. melléklet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetéről,
• f) 3/6. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetéről,
• g) 3/7. melléklet az országos vízminőség-védelmi terület övezetéről,
• h) 3/8. melléklet a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetéről,
• i) 3/9. melléklet a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetéről.

(3) Az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló külön jogszabályban meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni.

(4)

(5) Adott térségre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok és a térségi övezeti szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.

III. Fejezet — AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVÉREVONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

Térségi területfelhasználási kategóriák¶

5. § (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő,

• a) legalább 1000 ha területű térségek:
• aa) erdőgazdálkodási térség,
• ab) mezőgazdasági térség,
• ac) vegyes területfelhasználású térség,
• ad) települési térség,
• b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:
• ba) vízgazdálkodási térség,
• bb) építmények által igénybe vett térség,
• bc) települési térség.

(2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő,

• a) legalább 50 ha területű térségek:
• aa) erdőgazdálkodási térség,
• ab) mezőgazdasági térség,
• ac) vegyes területfelhasználású térség,
• b) legalább 10 ha területű települési térség,
• c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:
• ca) vízgazdálkodási térség,
• cb) építmények által igénybe vett térség.

(3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriákat is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően, valamint a kiemelt térségek terve a térségi területfelhasználási kategóriákra a törvénytől eltérő előírást is megállapíthat.

A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok¶

6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

• a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;
• b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni;
• c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni;
• d) a települési térséget legalább 75%-ban települési térség kategóriába kell sorolni;
• e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;
• f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható.

(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

• a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;
• b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki;
• c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető;
• d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;
• e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni;
• f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.

A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok¶

7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.

8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I–II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető.

(2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – beépítésre szánt területté nem minősíthető.

Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok¶

9. § (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1–7. számú mellékletek tartalmazzák.

(1a) A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történő megváltoztatása az 1/1. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.

(2) Az erőművek elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/8. számú melléklet tartalmazza.

(3) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/9–10. számú mellékletek tartalmazzák.

(4) Az országos jelentőségű vízi létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, az országos jelentőségű vízi létesítmények felsorolását az 1/11. melléklet tartalmazza.

(5) A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során

• a) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a törvényben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,
• b) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb ±10%-kal térhet el az ország szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.

(6) A településrendezési eszközök készítése során

• a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,
• b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.

(7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.

9/A. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

9/B. §

10. § (1) Az 1/5–1/7. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(2) Az 1/1–1/4. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét – érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(3) Az 1/8–10. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét – érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(4) Az 1/11. melléklet 1. pontjában szereplő Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározókat az ott felsorolt települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét – érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

11. § A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van a megyei területrendezési tervvel és az érintett település településrendezési eszközeivel.

IV. Fejezet — TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK¶

Térségi övezetek¶

12. § (1) Országos övezetek:

• a) országos ökológiai hálózat,
• b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület,
• c) jó termőhelyi adottságú szántóterület,
• d) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,
• e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
• f) világörökségi és világörökségi várományos terület,
• g) országos vízminőség-védelmi terület,
• h) nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe,
• i) kiemelt fontosságú honvédelmi terület.

(2) Kiemelt térségi és megyei övezetek:

• a) magterület,
• b) ökológiai folyosó,
• c) pufferterület,
• d) erdőtelepítésre javasolt terület,
• e) ásványi nyersanyagvagyon-terület,
• f) rendszeresen belvízjárta terület,
• g) földtani veszélyforrás területe,
• h) honvédelmi terület,
• i)

(3)

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt országos övezeteket, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt kiemelt térségi és megyei övezeteket területi érintettség esetén a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazni kell.

(5) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsődleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban.

(6) A megyei önkormányzat a területrendezési tervéről szóló rendeletének részeként a megye területének természeti, épített környezeti és gazdasági adottságainak védelmére és fejlesztésére, a térszerkezet szervezésére, továbbá a területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtására az (1) és (2) bekezdésben meghatározott térségi övezeteken túl egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet, amely övezetek

• a) szabályai a településrendezési eszközök készítésére és a településrendezési eszközökben meghatározott területfelhasználási egységek kijelölésére vonatkozhatnak,
• b) nem lehetnek ellentétesek a megyét érintő országos és kiemelt térségi területrendezési tervekkel.

(6a) A (6) bekezdésben meghatározott övezeteket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 23/C. § (1) bekezdésében meghatározott tervjavaslatnak tartalmaznia kell.

(6b) A (6) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezeteket a megyei önkormányzat csak a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalását követően fogadhatja el, melyet a miniszter a Tftv. 23/C. § (5) bekezdése szerinti állásfoglalása keretében ad meg. Amennyiben a területrendezésért felelős miniszternek e bekezdésben meghatározott állásfoglalásával a megyei önkormányzat nem vagy csak részben ért egyet, az egyedileg meghatározott övezetekre vonatkozó szabályok csak további egyeztető tárgyalást követően, az egyeztető tárgyalás eredményének figyelembevételével fogadhatóak el.

(7) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/12. melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell.

(8) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.

(2) A megyei területrendezési tervben a világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét, az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét, a földtani veszélyforrás területének övezetét, a honvédelmi terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni.

(3) A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait – az övezet jellegére tekintettel – a (2) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni.

(4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat.

V. Fejezet — AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

Országos ökológiai hálózat övezete¶

13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

(3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete¶

13/A. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

(2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete¶

13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete¶

14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete¶

14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja.

(2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit.

(3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat.

(4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg.

(5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.

Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete¶

14/B. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen:

• a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal,
• b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető,
• c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

Országos vízminőség-védelmi terület övezete¶

15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.

(2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete¶

16. § A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

16/A. §

16/B. §

Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete¶

16/C. § A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

VI. Fejezet — A KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

Magterület övezete¶

17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

• a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és
• b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(3)

(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el.

(5)

(6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Ökológiai folyosó övezete¶

18. § (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

• a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és
• b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(3)

(4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

(5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

Pufferterület övezete¶

19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete¶

19/A. § A településrendezési eszközökben az erdőtelepítésre javasolt terület övezetét az erdőterület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete¶

19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.

20. §

21. §

22. §

22/A. §

22/B. §

Rendszeresen belvízjárta terület övezete¶

23. § A rendszeres belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

24. §

Földtani veszélyforrás területének övezete¶

25. § (1) A földtani veszélyforrás területének övezetét a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni.

(2) Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.

26. §

27. §

Honvédelmi terület övezete¶

27/A. § A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

VI/A. Fejezet¶

27/B–27/E. §

VII. Fejezet — HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK¶

28. § (1) E törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

(2)

29. §

30. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell:

• a) a kiemelt térségi területrendezési terv készítése és elfogadása során,
• b) a megyei területrendezési terv készítése és elfogadása során,
• c) a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.

(2) A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv rendelkezéseit – kivéve, ha a rendelkezés tekintetében a 31/A. § szerinti összhang megteremtése szükséges – alkalmazni kell a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során.

31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,
• b) az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő
• ba) atomerőműnek nem minősülő erőmű és villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékelemei,
• bb) a nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid-szállítóvezeték elemei,
• bc) a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, a főutak, valamint az országos vasúti törzshálózat elemei,
• bd) az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő híd a Dunán és a Tiszán, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók

területi elhelyezésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait.”

31/A. § (1) E törvénynek az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: MTv.) megállapított rendelkezéseivel a megyei területrendezési terveket 2017. december 31-ig összhangba kell hozni.

(2) E törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1–11. mellékletét a hatálybalépést követően indult államigazgatási ügyekben alkalmazni kell.

31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:

• a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1–11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, és 10. §-a előírásainak alkalmazásával, valamint az Országos Szerkezeti Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1–11. mellékletében nem szereplő, de az Országos Szerkezeti Tervben feltüntetésre kerülő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az Országos Szerkezeti Terv által meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,
• b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésének előírásait kell alkalmazni,
• c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: BATrT.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül
• ca) a cb) alpont kivételével a BATrT. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait,
• cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni,
• d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Btv.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni,
• e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,
• f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni,
• g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,
• h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni,
• i) a Btv.-ben egyedileg megállapított kiemelt térségi övezetekre – ideértve az MTv. által megszüntetett térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, történeti települési terület övezetét, térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét, valamint a vízeróziónak kitett terület övezetét – a Btv. övezeti előírásait kell alkalmazni,
• j) a Btv.-ben megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, amelyeknek előírásait az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait a Btv. kiemelt térségi övezeti előírásaival együtt kell alkalmazni,
• k) a BATrT.-ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.-vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni,
• l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.

32. § E törvény 2. § 24. pontja a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) bekezdésének való részbeni megfelelést szolgálja.

1/1. számú melléklet¶

Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Gyorsforgalmi utak

2.1. A főúthálózat elemei (A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.)

2.2. Főutak tervezett településelkerülő szakaszai (A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni.)

1/2. számú melléklet¶

A gyorsforgalmi és főúthálózat, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak, valamint a vasúti törzshálózat nagy hídjai a Dunán és a Tiszán

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Duna-hidak

1.1. Közúti hidak

1.2. Vasúti hidak

2. Tisza-hidak

2.1. Közúti hidak

2.2. Vasúti hidak

1/3. számú melléklet¶

Határmetszések a gyorsforgalmi és főúthálózaton, valamint az országos vasúti törzshálózaton

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Határmetszés a gyorsforgalmi és főúthálózaton

2. Határmetszés a tervezett nagy sebességű vasútvonalakon

3. Határmetszés az egyéb országos vasúti törzshálózaton

1/4. számú melléklet¶

Országos törzshálózati vasúti pályák

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Nagy sebességű vasútvonalak

1.1. (Ausztria és Szlovákia) – Hegyeshalom térsége és Rajka térsége–Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] – Röszke és Kübekháza – (Szerbia és Románia)

1.2. (Horvátország) – Gyékényes térsége – Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér]–Záhony térsége – (Ukrajna)

2. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák

2.1. Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] – Hegyeshalom – (Ausztria)

2.2. Hegyeshalom – Rajka – (Szlovákia)

2.3. Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] – Esztergom

2.4. Komárom – Komárom – (Szlovákia)

2.5. Esztergom – Almásfüzitő

2.6. Székesfehérvár – Komárom

2.7. Győr – Sopron – (Ausztria)

2.8. Fertőszentmiklós – (Ausztria)

2.9. Győr – Celldömölk

2.10. Győr – Veszprém

2.11. Tatabánya – Oroszlány

2.12. Szombathely – Sopron – Ágfalva – (Ausztria)

2.13. Hegyeshalom – Porpác

2.14. Szombathely – Zalaszentiván

2.15. Zalaszentiván – Nagykanizsa

2.16. Székesfehérvár – Szombathely

2.17. Szombathely – Szentgotthárd – (Ausztria)

2.18. Boba – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – (Szlovénia)

2.19. Balatonszentgyörgy – Tapolca – Ukk

2.20. Szabadbattyán – Tapolca

2.21. Budapest [I. kerület, Déli pu.] – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – (Horvátország)

2.22. Érdi elágazás – Tárnok

2.23. Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Pécs

2.24. Dombóvár – Gyékényes – (Horvátország)

2.25. Pusztaszabolcs – Dunaújváros – Paks

2.26. Mezőfalva – Rétszilas

2.27. Székesfehérvár – Pusztaszabolcs

2.28. Sárbogárd – Börgönd

2.29. Rétszilas – Bátaszék

2.30. Murakeresztúr – Gyékényes

2.31. Pécs – Villány

2.32. Villány – Magyarbóly – (Horvátország)

2.33. Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] – Szob – (Szlovákia)

2.34. Budapest [XV. kerület, Rákospalota-Újpest] – Vácrátót – Vác

2.35. Nógrádszakál – (Szlovákia)

2.36. Aszód – Vácrátót

2.37. Nógrádszakál – Ipolytarnóc – (Szlovákia)

2.38. Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor

2.39. Mezőzombor – Sátoraljaújhely – (Szlovákia)

2.40. Hatvan – Somoskőújfalu – (Szlovákia)

2.41. Hatvan – Újszász

2.42. Vámosgyörk – Újszász

2.43. Füzesabony – Putnok

2.44. Nyékládháza – Tiszapalkonya

2.45. Felsőzsolca – Hidasnémeti – (Szlovákia)

2.46. Miskolc – Bánréve – (Szlovákia)

2.47. Bánréve – Ózd

2.48. Sajóecseg – Tornanádaska – Hídvégardó – (Szlovákia)

2.49. Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] – Cegléd – Szolnok – Záhony – (Ukrajna)

2.50. Mezőzombor – Nyíregyháza

2.51. Püspökladány – Biharkeresztes – (Románia)

2.52. Karcag – Tiszafüred

2.53. Debrecen – Nyírábrány – (Románia)

2.54. Debrecen – Füzesabony

2.55. Apafa – Mátészalka

2.56. Mátészalka – Tiborszállás – Vállaj [Ágerdőmajor] – (Románia)

2.57. Budapest [X. kerület, Rákos] – Újszász – Szolnok

2.58. Szajol – Lőkösháza – (Románia)

2.59. Szeged – Békéscsaba – Kötegyán – (Románia)

2.60. Szeged – Röszke – (Szerbia)

2.61. Cegléd – Szeged

2.62. Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest] – Lajosmizse – Kecskemét

2.63. Budapest [IX. kerület, Ferencváros] – Kelebia – (Szerbia)

2.64. Bátaszék – Baja – Kiskunhalas

2.65. Kiskunhalas – Kiskunfélegyháza

2.66. Budapest [XXIII. kerület, Soroksár–Soroksár Terminál]

2.67. Záhony normál nyomtávú hálózat

2.68. Nagybörzsöny [Nagyirtás] – Nagybörzsöny

2.69. Záhony széles nyomtávú hálózat

2.70. Budapesti körvasút vonalai közül:

2.70.1. Budapest [X. kerület, Kőbánya felső] – Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező]

2.70.2. Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás] – Budapest [XIII. kerület, Angyalföld]

2.70.3. Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás – Rákospalota-Újpest]

2.70.4. Budapest [X. kerület, Rákos – Rákosi elágazás]

2.70.5. Budapest [IX. kerület, Ferencváros] – Budapest [X. kerület, Kőbánya felső]

2.70.6. Budapest[IX. kerület, Ferencváros] – Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest]

2.70.7. Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] – Budapest [XV. kerület, Vasúttörténeti park]

2.70.8. Budapest [XIX. kerület, Kispesti elágazás] – Budapest [XVIII. kerület, Pestszentimre felső elágazás]

2.70.9. Budapest [X. kerület, Kőbánya teher – Kőbánya felső]

2.70.10. Budapest [X. kerület, Kőbánya felső elágazás – Kőbánya-Hizlaló]

2.70.11. Budapest [X. kerület, Kőbánya felsői kiágazás – Rákos]

2.70.12. Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező – Városligeti elágazás]

2.70.13. Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] – Budapest [XV. kerület, Istvántelki főműhely]

2.70.14. Budapest [XXIII. kerület, Soroksár] – Budapest [XVIII. kerület, Szemeretelep mh.]

2.71. Budapestet délről kerülő vasútvonal (V0): Szárliget – Szár – Bodmér – Vértesacsa – Vereb – Baracska – Ercsi – Szigetszentmárton – Kiskunlacháza – Bugyi – Dabas – Újhartyán – Albertirsa

2.72. Hajmáskér – Balatonfűzfő kapcsolat

2.73. Sopron – Ágfalva – (Ausztria)

2.74. Kópházánál átkötés

2.75. Bácsalmás – Csikéria – (Szerbia) – Röszke és Szeged – Nagylak – (Románia) összeköttetés

2.76. Szegednél deltavágány

2.77. Szeged – (Szerbia) – (Románia) kapcsolat helyreállítása

2.78. Zalaszentivánnál 2 deltavágány.

1/5. számú melléklet¶

Országos repülőterek

1. Nemzetközi kereskedelmi repülőterek:

1.1. Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér],

1.2. Debrecen [Debreceni Nemzetközi Repülőtér],

1.3. Sármellék [Hévíz-Balaton Airport].

2. Egyéb kereskedelmi repülőterek és kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőterek:

2.1. Pécs – Pogány,

2.2. Győr – Pér,

2.3. Nyíregyháza,

2.4. Szeged,

2.5. Baracs – Kisapostag (Dunaújváros),

2.6. Békéscsaba,

2.7. Budaörs,

2.8. Fertőszentmiklós,

2.9. Kunmadaras,

2.10. Mezőkövesd – Mezőkeresztes,

2.11. Őcsény,

2.12. Siófok (Kiliti),

2.13. Székesfehérvár [Alba Airport],

2.14. Vát – Porpác,

2.15. Taszár,

2.16. Veszprém – Szentkirályszabadja.

3. Közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőterek:

3.1. Kecskemét,

3.2. Pápa,

3.3. Szolnok.

1/6. számú melléklet¶

Országos kerékpárút-törzshálózat elemei

1/7. számú melléklet¶

Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak, országos jelentőségű kikötők és határkikötők

1. Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak

2. Országos jelentőségű kikötők

3. Határkikötők

1/8. számú melléklet¶

Atomerőmű és egyéb erőművek

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. Ajka

2. Almásfüzitő térsége

3. Budapest I.

4. Budapest II.

5. Budapest III.

6. Budapest IV.

7. Debrecen

8. Dunaújváros

9. Ercsi

10. Gönyű

11. Kazincbarcika

12. Litér

13. Lőrinci

14. Nyírtass

15. Mohács térsége

16. Oroszlány

17. Paks I.

18. Paks II.

19. Pécs

20. Répcelak térsége

21. Sajószöged

22. Szeged

23. Százhalombatta

24. Tatabánya

25. Tiszaújváros I.

26. Tiszaújváros II.

27. Visonta

1/9. számú melléklet¶

A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékelemei

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. 750 kV-os átviteli hálózat távvezetékelemei:

1.1. Albertirsa – Szolnok – Hajdúböszörmény – Kisvárda térsége – Barabás – (Ukrajna)

1.2. Kisvárda térsége – Nyírkarász térsége

2. 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékelemei:

2.1. Albertirsa – Göd

2.2. Albertirsa – Szigetcsép – Ercsi – Martonvásár

2.3. Albertirsa – Cegléd – Szolnok

2.4. Albertirsa – Kecskemét

2.5. Almásfüzitő – Dad térsége

2.6. Békéscsaba – Elek – (Románia)

2.7. Bicske – Pomáz – Göd

2.8. Detk térsége

2.9. Ercsi térsége

2.10. Felsőpáhok – Tornyiszentmiklós – Muraszemenye – (Horvátország)

2.11. Felsőpáhok – Kaposvár

2.12. Felsőzsolca – Sajóivánka

2.13. Göd – Bánk – Hont – (Szlovákia)

2.14. Kerepes térsége

2.15. Gönyű – Győr

2.16. Gönyű – (Szlovákia)

2.17. Győr – Litér

2.18. Győr – Abda – Vámosszabadi – (Szlovákia)

2.19. Győr térsége – Abda – Vámosszabadi – (Szlovákia)

2.20. Győr – Öttevény – Vép – Hegyeshalom – (Ausztria)

2.21. Kisvárda térsége – Hajdúböszörmény

2.22. Kisvárda térsége

2.23. Kisvárda térsége – Kisrozvágy – (Szlovákia)

2.24. Kisvárda térsége – Nyírtelek térsége

2.25. Hajdúböszörmény – Berettyóújfalu – Békéscsaba

2.26. Hajdúböszörmény – Létavértes – (Románia)

2.27. Kecskemét – Nyárlőrinc

2.28. Litér – Felsőpáhok

2.29. Martonvásár – Bicske

2.30. Martonvásár – Győr

2.31. Martonvásár – Litér

2.32. Martonvásár – Perkáta – Paks

2.33. Mohács – Szederkény

2.34. Bogád – Hercegszántó – (Szerbia)

2.35. Bogád – Illocska – (Horvátország)

2.36. Nyírtelek térsége

2.37. Oroszlány – Dad térsége

2.38. Paks – Albertirsa

2.39. Paks – Litér [I.]

2.40. Paks – Bogád

2.41. Paks – Szeged

2.42. Paks – Kaposvár

2.43. Paks [I.]

2.44. Paks – Litér [II.]

2.45. Paks [II.]

2.46. Paks [III.]

2.47. Bogád – Kaposvár

2.48. Perkáta

2.49. Répcelak térsége

2.50. Sajóivánka – Kazincbarcika – Berente

2.51. Sajóivánka – Bánréve – (Szlovákia)

2.52. Sajószöged – Nyírtelek térsége – Lónya – (Ukrajna)

2.53. Sajószöged – Hajdúböszörmény

2.54. Sajószöged – Felsőzsolca [I.]

2.55. Sajószöged – Felsőzsolca [II.]

2.56. Sajószöged – Göd

2.57. Sajószöged – Nyírtelek térsége – Kisvárda térsége

2.58. Tiszaújváros – Sajószöged [II.]

2.59. Szeged – Békéscsaba

2.60. Szeged – Csanádpalota – (Románia)

2.61. Szeged – Röszke [I.] – (Szerbia)

2.62. Szeged – Röszke [II.] – (Szerbia)

2.63. Szeged térsége

2.64. Székesfehérvár térsége

2.65. Szigetcsép térsége

2.66. Szolnok – Mezőtúr – Békéscsaba

2.67. Szolnok – Nyárlőrinc

2.68. Tiszaújváros – Sajószöged [I.]

2.69. Vép – Vasvár – Felsőpáhok

3. 220 kV-os átviteli hálózat távvezetékelemei:

3.1. Budapest [XXI. kerület] – Budapest [XI. kerület]

3.2. Budapest [XV. kerület]

3.3. Detk – Maklár – Mezőkövesd – Sajószöged

3.4. Detk – Szolnok

3.5. Detk – Csány – Budapest [XV. kerület]

3.6. Detk – Ecséd – Budapest [XV. kerület]

3.7. Göd – Budapest [XV. kerület]

3.8. Győr – Hegyeshalom – (Ausztria)

3.9. Kerepes térsége

3.10. Kisvárda – Kisvárda térsége

3.11. Győr – Százhalombatta

3.12. Nagyút – Mezőtárkány – Sajószöged

3.13. Ócsa – Maglód – Budapest [XV. kerület]

3.14. Sajószöged – Debrecen

3.15. Sajószöged – Szolnok

3.16. Sajószöged – Tiszaújváros

3.17. Sajószöged – Kisvárda térsége – Lónya – (Ukrajna)

3.18. Százhalombatta – Budapest [XI. kerület]

3.19. Százhalombatta – Dunaújváros

3.20. Százhalombatta – Ócsa

3.21. Szolnok – Szeged

3.22. Tiszalök – Tiszadada

3.23. Visonta – Detk [I.]

3.24. Visonta – Detk [II.]”

1/10. számú melléklet¶

Országos szénhidrogén-szállító vezetékek

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. Földgázszállító vezetékek

2. Kőolajszállító vezetékek

3. Termékvezetékek

1/11. számú melléklet¶

Az országos jelentőségű vízi létesítmények

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók

2. Országos jelentőségű vízkár-elhárítási célú tározók

3. 10 millió m3-t meghaladó térfogatú, vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőségek

4. Kiemelt jelentőségű vízi építmények

5. Országos jelentőségű csatornák

1/12. számú melléklet¶

Térségi övezetek és azok kapcsolata

2. számú melléklet¶

20030000000026_1

3/1. számú melléklet¶

20030000000026_2

3/2. számú melléklet¶

20030000000026_3

3/3. számú melléklet¶

20030000000026_4

3/4. számú melléklet¶

20030000000026_5

3/5. számú melléklet¶

20030000000026_6

3/6. számú melléklet¶

20030000000026_7

3/7. számú melléklet¶

20030000000026_8

3/8. számú melléklet¶

20030000000026_9

3/9. számú melléklet¶

20030000000026_10

3/10–11. számú melléklet¶