2003. évi XXIII. törvény a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről

2003. évi XXIII. törvény

a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése mellett a kijelölt fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerek a résztvevők számára a teljesítés véglegességét biztosíthatják, előmozdítva ezzel biztonságos és hatékony működésüket, továbbá, hogy csökkentse azokat a kockázatokat, amelyek ezen rendszerek valamely résztvevője ellen indított fizetést korlátozó intézkedésből adódhatnak, a következő törvényt alkotja:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK¶

A törvény hatálya¶

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

• a) a magyar jog alapján működő fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerre,
• b) a magyar jog alapján működő rendszer valamennyi résztvevőjére,
• c) az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjére a (2) bekezdés és a 12–13. § vonatkozásában,
• d) a magyar jog, illetve az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszerben nyújtott biztosítékra, ha annak nyilvántartása Magyarországon történik.

(2) Az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjének a rendszerben való részvételből származó jogait és kötelezettségeit, ideértve az üzleti nap adott rendszer szabályai szerint meghatározott fogalmát is, minden esetben a rendszerre irányadó jog szerint kell megállapítani.

Értelmező rendelkezések¶

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

• a) elszámolási nettósítás: valamely résztvevőnek a rendszer más résztvevőjétől kapott, illetve részére küldött transzfer megbízásaiból keletkező követeléseinek és tartozásainak egyetlen nettó követeléssé vagy nettó tartozássá való átalakítása, aminek folytán a követelés vagy a tartozás csak e nettó összegre korlátozódik;
• b) elszámoló fél: az a résztvevő, amely az intézmények, az esetleges központi szerződő fél, illetőleg az esetleges teljesítő fél nettó fizetési kötelezettségeit megállapítja;
• c) biztosíték: a rendszerrel kapcsolatban felmerülő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének biztosítására szolgáló jogügyletek, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti óvadék – ideértve az Európai Parlament és Tanács 2002/47/EK irányelv 1. cikk (4) bekezdés a) pontját átültető EGT-állam jogszabályai szerinti pénzügyi biztosítékot is –, valamint az EGT-állam központi bankja, illetve az Európai Központi Bank által biztosítékként elfogadott eszközök;
• d) fizetést korlátozó eljárás:
• da) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szerinti csődeljárás és felszámolási eljárás, illetve ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése,
• db) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 185. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontja, a Hpt. 55. § (2) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedés, valamint a Hpt. 48. § (1) bekezdése szerinti határozat, továbbá, ha azt megelőzően vagy azzal egyidejűleg kifizetési tilalom vagy a Hpt. 185. § (2) bekezdés c) pont cf) alpontja szerinti intézkedés került elrendelésre, akkor a Hpt. 189. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kivételes intézkedés,
• dc) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 128. § (1) bekezdése, a Bszt. 164. § (1) bekezdés h) és n) pontjai szerinti felügyeleti intézkedés, a Bszt. 135. § (1) bekezdése szerinti kifizetési tilalom,
• dd) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 400. § (1) bekezdés h) és j) pontjai, valamint a (4) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedés,
• de) a szerkezetátalakításról szóló törvényben (a továbbiakban: Szát.) szabályozott eljárásokban a bíróság által elrendelt, egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratórium,

amennyiben az intézkedésre jogosult hatóság az eljárását az 5. § (1) bekezdése szerint fizetést korlátozó eljárásként jelöli meg;

• e) harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;
• f) intézmény:
• fa) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott hitelintézet és a Magyar Nemzeti Bank,
• fb) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, a kincstár és az Államadósság Kezelő Központ,
• fc) a Bszt. szerinti befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató,
• fd) más tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás és mindazon intézmény, amely más tagállamban a rendszer résztvevője lehet,
• fe) olyan harmadik országbeli hitelintézet, amely megfelel az fa) alpontban foglaltaknak, vagy olyan harmadik országbeli befektetési vállalkozás, amely megfelel a Bszt. 4. § (2) bekezdés 39. pontjában foglaltaknak,
• ff) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerinti pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
• fg) az Európai Unió tagállamának központi bankja, az Európai Központi Bank,

amely valamely rendszer résztvevője, és amelynek a rendszerben továbbított transzfer megbízásokból adódó fizetési kötelezettségeket teljesítenie kell;

• g) központi szerződő fél: a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom;
• h) közvetett résztvevő: az az intézmény, központi szerződő fél, teljesítő fél, elszámoló fél vagy rendszerüzemeltető, amely a transzfer megbízásokat teljesítő rendszer valamely résztvevőjével szerződéses kapcsolatban áll abból a célból, hogy transzfer megbízásait e résztvevő bonyolítsa le számára a rendszeren keresztül, feltéve, hogy a közvetett résztvevő a rendszerüzemeltető számára ismert;
• i) rendszer: az – a rendszerkapcsolaton kívüli, Hpt. szerinti fizetési rendszernek, értékpapír-elszámolási rendszernek, valamint a központi szerződő fél klíringtagjai közötti fizetést teljesítő fizetési rendszernek minősülő – írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma,
• ia) amikor három vagy több résztvevő – kivéve a rendszerüzemeltető, a teljesítő fél, a központi szerződő fél, az elszámoló fél, illetve a közvetett résztvevő – megállapodik abban, hogy egymás közötti transzfer megbízásaik közös szabályok és egységes eljárási rend szerint, központi szerződő fél igénybevételével vagy anélkül kerülnek teljesítésre,
• ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot, és
• ic) amely a magyar jog vagy az Európai Unió más tagállamának joga alapján működik, – az 1. § (1) bekezdés c) pontja és az 1. § (2) bekezdése alkalmazását nem érintve – ideértve azt a harmadik ország joga alapján működő rendszert is, amely megfelel a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk a) pontjának első és második francia bekezdése szerinti rendszer fogalmának, azzal, hogy a tagállam alatt bármely ország értendő, és amely megfelelést a Magyar Nemzeti Bank – a rendszer igazolása alapján – megállapítva közzéteszi a rendszer azonosító adatait, a megállapítás hatályát;
• j) résztvevő: az intézmény, a központi szerződő fél, a teljesítő fél, az elszámoló fél, a rendszerüzemeltető, valamint a 648/2012/EU rendelet 17. cikke alapján engedéllyel rendelkező központi szerződő fél klíringtagja;
• k) transzfer megbízás: valamely résztvevő rendelkezése, hogy egy pénzösszeget, illetőleg pénzügyi eszközt valamely hitelintézetnél, központi szerződő félnél, központi banknál vagy a teljesítő félnél vezetett számlán történő jóváírással bocsássanak a kedvezményezett rendelkezésére;
• l) teljesítés: a rendszer résztvevői közötti tartozások és követelések kiegyenlítése a teljesítési számlákon;
• m) teljesítési számla: a teljesítő félnél, központi szerződő félnél, illetve központi banknál vezetett, pénzeszközök és értékpapírok kezelésére szolgáló számla, ahol a rendszer résztvevői közötti transzfer megbízások kiegyenlítése történik;
• n) teljesítő fél: az a szervezet, amely a rendszerben részt vevő intézmények, – amennyiben alkalmazandó – a központi szerződő fél, illetve a központi szerződő fél klíringtagja teljesítési számlájának vezetőjeként biztosítja a transzfer megbízások kiegyenlítését, illetve – szükség esetén – az intézmény, illetve a központi szerződő fél részére hitelt nyújt a teljesítés megkönnyítése érdekében;
• o) üzleti nap: a rendszer üzleti ciklusa által meghatározott azon időszak, amelyben az üzleti események történnek, ideértve az éjszakai és nappali elszámolásokat és a rendszer üzleti ciklusában bekövetkező valamennyi eseményt is;
• p) rendszerkapcsolat: a transzfer megbízások rendszerek közötti teljesítése céljából a kapcsolódó rendszerek rendszerüzemeltetői által írásbeli megállapodással létrehozott együttműködési forma;
• q) rendszerüzemeltető: a rendszer működéséért polgári jogi felelősséggel tartozó szervezet.

(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállam kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát kell érteni.

A RENDSZER RÉSZTVEVŐI KÖZÖTTI MEGÁLLAPODÁS¶

3. § (1) A rendszer résztvevői közötti megállapodásnak tartalmaznia kell:

• a) a transzfer megbízás rendszerbe történő befogadásának időpontját,
• b) azt az időpontot, amikortól kezdve a transzfer megbízás nem vonható vissza a rendszerből,
• c) azon rendszerüzemeltető megnevezését, amelynek feladata lesz:
• ca) a bírósággal és az intézkedésre jogosult más hatósággal történő kapcsolattartás, ideértve a kijelölés iránti kérelem benyújtását, a fizetést korlátozó eljárással kapcsolatos 5. § (1) bekezdés szerinti értesítés fogadása céljából a bírósághoz és intézkedésre jogosult más hatósághoz történő bejelentkezést, továbbá
• cb) az illetékes felszámoló bíróság és intézkedésre jogosult más hatóság 15 napon belüli értesítése a rendszer nyilvántartásba vételéről, valamint a rendszer résztvevőinek nevéről, székhelyéről, a cégnyilvántartási, illetőleg adószámáról, elérhetőségéről, illetve az ezekben bekövetkező változásokról,
• d) a c) pont szerinti rendszerüzemeltető jogait és kötelezettségeit, az általa követhető eljárási rendet, a többi résztvevő vele szembeni kötelezettségét, elérhetőségét és a számára adott meghatalmazást,
• e) a kijelölő hatóság felé történő kötelezettségvállalást
• ea) az értesítések megtételére, okmányok, okiratok szükség szerinti bemutatására,
• eb) olyan nyilvántartás vezetésére és öt évig történő őrzésére, amelyből utólag is egyértelműen megállapítható a bíróság, illetve az intézkedésre jogosult más hatóság 5. § (1) bekezdés szerinti értesítésének tartalma és megérkezésének időpontja,
• f) a résztvevők közötti eljárási rendet, az egyes résztvevők jogait és kötelezettségeit, feladatát, a felelősségi viszonyokat.

(2) A megállapodásban foglaltak alapján egyazon résztvevő egyidejűleg elláthatja a központi szerződő fél, a teljesítő fél, a rendszerüzemeltető, valamint az elszámoló fél feladatát is.

(3) A megállapodás módosítása esetén – a módosítás elfogadását követő öt napon belül – a módosított megállapodást meg kell küldeni a kijelölő hatóság részére.

(4) A kapcsolódó rendszer a 3. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti időpontokat úgy állapítja meg, hogy az biztosítsa az összhangot a vele rendszerkapcsolatban álló többi kapcsolódó rendszer ugyanezen időpontra vonatkozó szabályával.

(5) Amennyiben a kapcsolódó rendszer szabályai eltérően nem rendelkeznek, a kapcsolódó rendszer (4) bekezdésben meghatározott időpontok szerint szabályára a vele rendszerkapcsolatban álló többi kapcsolódó rendszer egyéb szabálya nincs befolyással.

AZ ELSZÁMOLÁSI NETTÓSÍTÁS ÉS A TRANSZFER MEGBÍZÁSOK JOGI HATÁLYA¶

4. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól kezdődően a fizetést korlátozó eljárás hatálya alatt álló résztvevő által benyújtott transzfer megbízás teljesítése és az elszámolási nettósítás a rendszer résztvevője elleni fizetést korlátozó eljárás megindításától függetlenül végrehajtható és megtámadhatatlan.

(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó a kapcsolódó rendszer résztvevője, valamint a kapcsolódó rendszer résztvevőnek nem minősülő rendszerüzemeltetője ellen indított fizetést korlátozó eljárás megindításakor.

(3) Ha a transzfer megbízást az 5. § (2) bekezdése szerinti időpontot követően fogadta be a rendszer és azt még a rendszer szabályai szerinti ugyanazon üzleti napon végrehajtják, amelyen a fizetést korlátozó eljárást megindították, a teljesítését követően csak akkor válik jogilag kötelezővé és harmadik személyek számára megtámadhatatlanná, ha a rendszerüzemeltető bizonyítja, hogy a 3. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott időpontban az eljárás megindulásáról nem volt és nem is kellett, hogy tudomása legyen.

A FIZETÉST KORLÁTOZÓ ELJÁRÁS¶

5. § (1) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság a résztvevő elleni fizetést korlátozó eljárás megindításáról – ha az eljárás megindítását maga a résztvevő kéri, a kérelem előterjesztéséről – haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőt, valamint a rendszer kijelölésére jogosult hatóságot. Az intézkedésre jogosult hatóság értesítésének kifejezetten tartalmaznia kell az arra vonatkozó utalást, hogy az értesítés alapjául szolgáló eljárás átmeneti vagy végleges fizetést korlátozó eljárásnak minősül.

(2) E törvény alkalmazásában a fizetést korlátozó eljárás megindításának időpontja:

• a) a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható döntés, ennek hiányában
• b) az első fokon jogerős végzés esetében a jogerőre emelkedést megállapító végzés, ennek hiányában
• c) a jogerős határozat

bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság általi közlésének időpontjával egyezik meg.

(3) E törvény alkalmazásában a bíróság által hozott határozat alatt

• a) szerkezetátalakítás során az egyedi végrehajtási intézkedéseket felfüggesztő moratóriumot elrendelő bírósági végzést,
• b) csődeljárás esetében a fizetési haladékról, valamint az ennek meghosszabbításáról rendelkező bírósági végzést,
• c) felszámolási eljárás esetében az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendeléséről és a felszámolás elrendeléséről szóló bírósági végzést

kell érteni.

(4) E törvény alkalmazásában a jogerőre emelkedés megállapítása tekintetében a bíróság soron kívül jár el.

(5) A résztvevő ellen indult fizetést korlátozó eljárásban a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 105. §-a (4) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazható.

(6) A kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításáról vagy az eljárás megindításával kapcsolatos kérelem előterjesztéséről haladéktalanul értesíti az Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és a tagállamok illetékes hatóságait, valamint haladéktalanul továbbítja a tagállamoktól érkező hasonló jellegű értesítéseket a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz.

(7) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság és a kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításával vagy az eljárás megindításával kapcsolatos kérelem előterjesztésével kapcsolatos belföldi értesítési kötelezettségeiknek olyan módon kötelesek eleget tenni, hogy az értesítés elektronikus dokumentum formájában az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a lehető legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz, illetve a kijelölő hatósághoz. Amennyiben az elektronikus úton való értesítésre nincsen lehetőség, akkor az értesítési kötelezettségnek személyes átadás, az intézkedésre jogosult vagy a kijelölő hatóság kézbesítője útján vagy postai úton kell eleget tenni.

(8) A (7) bekezdés szerinti elektronikus dokumentum formájában történő értesítést olyan üzenettovábbító rendszer útján kell megküldeni, amelynek sértetlensége biztosított, és amely

• a) biztosítja az értesítés küldőjének beazonosíthatóságát,
• b) megakadályozza az értesítést tartalmazó üzenet illetéktelen személyek általi megismerését, valamint
• c) biztosítja, hogy az értesítés küldője az üzenet kézbesítésének megtörténtéről megbizonyosodhat.

(9) A (7) bekezdés szerinti értesítést úgy kell továbbítani, hogy az értesítés küldőjénél az értesítés tartalma és küldésének időpontja (év, hó, nap, óra, perc), az értesítés fogadójánál az értesítés tartalma és megérkezésének időpontja (év, hó, nap, óra, perc) utólag is megállapítható legyen. Az értesítés tartalmának, küldési és érkezési időpontjának tárolása során a tárolt adatok sértetlenségét biztosítani kell.

6. § A fizetést korlátozó eljárás során született határozatoknak és a megtett intézkedéseknek nem lehet az eljárás megindításának az 5. § (2) bekezdése szerinti időpontját megelőző időpontra visszaható, a résztvevőnek, a kapcsolódó rendszer résztvevőjének, valamint a kapcsolódó rendszer résztvevőnek nem minősülő rendszerüzemeltetőjének a rendszerben való részvételből származó jogait vagy kötelezettségeit érintő hatálya.

7. § A rendszer résztvevője ellen indult fizetést korlátozó eljárás esetén a résztvevőnek a rendszerben való részvételből származó jogait és kötelezettségeit a rendszerre irányadó jog szerint kell megállapítani.

A BIZTOSÍTÉK SÉRTHETETLENSÉGE A FIZETÉST KORLÁTOZÓ ELJÁRÁSBAN¶

8. § (1) A rendszer és a kapcsolódó rendszer bármely résztvevője, a kapcsolódó rendszer résztvevőnek nem minősülő rendszerüzemeltetője, az Európai Unió tagállamának központi bankja és az Európai Központi Bank felé központi elszámoló fél szolgáltatást nyújtó intézmény, valamint a biztosítékot nyújtó harmadik fél ellen indított fizetést korlátozó eljárás nem akadályozza a rendszer vagy a kapcsolódó rendszer bármely résztvevője és rendszerüzemeltetője követelésének biztosítékból történő közvetlen kielégítését.

(2) A résztvevő, illetve a kapcsolódó rendszer rendszerüzemeltetője ellen indított fizetést korlátozó eljárás esetén a 4. § (1) bekezdése szerint jogszerűen befogadott transzfer megbízás teljesítéséig nem lehet elvonni a résztvevő teljesítési számláján a fizetést korlátozó eljárás megindítása napjának megfelelő üzleti napon nyilvántartott azon pénzeszközöket és értékpapírokat, amelyek a résztvevőnek a rendszerrel, illetve kapcsolódó rendszerrel szemben a fizetést korlátozó eljárás megindítása napjának megfelelő üzleti napon fennálló kötelezettsége teljesítését szolgálják. Ugyanígy felhasználható a résztvevő rendszerhez kapcsolódóan igénybe vehető hitelkerete – a hitelkeret fedezeteként ténylegesen meglévő biztosíték erejéig – a rendszerrel, illetve a kapcsolódó rendszerrel szemben keletkezett kötelezettségének teljesítésére.

(2a) Két rendszerüzemeltető által kötött rendszerkapcsolati megállapodás esetén, a rendszerüzemeltetőnek az általa nyújtott biztosítékhoz fűződő jogát nem érinti a biztosítékot elfogadó rendszerüzemeltető ellen indított fizetést korlátozó eljárás.

(3) A rendszer résztvevőjének transzfer megbízására, illetőleg a biztosíték sérthetetlenségére irányadó szabályok a közvetett résztvevő esetében is alkalmazandóak, azzal, hogy mindez nem érinti a közvetett résztvevővel szerződéses kapcsolatban álló résztvevő közvetett résztvevőért való felelősségét.

A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölése és a kijelölt rendszerek, rendszerüzemeltetők nyilvántartása¶

9. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendszert és rendszerüzemeltetőt a Magyar Nemzeti Bank (kijelölő hatóság) jelöli ki.

(2) A kijelölt rendszert és rendszerüzemeltetőt a kijelölő hatóság nyilvántartásba veszi.

(3) A kijelölt rendszer résztvevőiről a bíróság nyilvántartást vezet.

(4) A Magyar Nemzeti Bank által működtetett rendszer és annak rendszerüzemeltetője e törvény alapján kijelölt rendszernek minősül.

A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésének feltételei és a kijelölő hatóság eljárása¶

10. § A rendszer és a rendszerüzemeltető kijelölésre kerül, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

• a) a megállapodásban résztvevők a rendszerre irányadó jogként a magyar jogot választják,
• b) a megállapodásban résztvevők közül legalább egy magyarországi székhellyel rendelkezik,
• c) a megállapodás tartalmazza a 3. § (1) bekezdésében foglaltakat,
• d) a megállapodásban elszámoló félként rögzített résztvevő rendelkezik:
• da) a Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenység esetén a Tpt. szerinti tevékenységi engedéllyel, vagy
• db) a Hpt. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő pénzügyi tevékenység (fizetési rendszer működtetése) végzése esetén a Hpt. 3. § (3) bekezdésében előírt tevékenységi engedéllyel, vagy
• dc) az Európai Unió más tagállama felügyeleti hatósága által kiadott elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel,
• e) ha a rendszer résztvevői között külföldi székhelyű van:
• ea) a külföldi székhelyű résztvevő az adott ország jogszabályainak megfelelően alapított és bejegyzett, a rendszerben való részvételből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére képes gazdasági társaság,
• eb) a rendszerben való részvétel nem ütközik az adott ország jogrendjébe,
• ec) az adott ország jogszabályai minden külön eljárás nélkül biztosítják a résztvevő rendszerbeli tagságból eredő kötelezettségeinek korlátozás nélküli teljesítését,
• ed) a résztvevő ellen indított fizetést korlátozó bármely intézkedés esetében az adott ország jogszabályai a rendszer többi résztvevője számára a 4. §-ban, továbbá a 8. §-ban foglaltaknak megfelelő szintű védelmet nyújtanak,
• f) a kérelem benyújtása a 11. § (2)–(4) bekezdésében foglaltak szerint történik.

11. § (1)

(2) A kijelölési eljárás kérelemre indul, melyet a rendszerüzemeltető nyújt be.

(3)

(4) A kijelölés iránti kérelemhez mellékelni kell:

• a) a rendszerben résztvevő elszámoló fél 10. § d) pont dc) alpontja szerinti hatósági tevékenységi engedélyét,
• b) a rendszert létrehozó és működését szabályozó megállapodást,
• c) a rendszer résztvevőinek alapító okiratát, valamint az esetleges közvetett résztvevők azonosításához szükséges adatokat,
• d) még be nem jegyzett magyarországi cég esetében a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette, külföldi székhelyű cég esetében az alapítás és a bejegyzés igazolására alkalmas, három hónapnál nem régebben kiállított okiratot, ennek hiányában az alapítás és bejegyzés iránti kérelem benyújtásának az igazolására alkalmas okiratot.

(5) Magyarországon bejegyzett cég cégkivonatát a kijelölő hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.

(6) A kijelölési feltételekben bekövetkezett bárminemű változást – a változást követő öt napon belül – be kell jelenteni a kijelölő hatóságnak. A bejelentésben foglaltakat igazoló dokumentumot a kijelölő hatóság felhívására be kell mutatni.

(7) A kijelölés visszavonható, ha a rendszer nem e törvény és a kijelölés alapjául szolgáló megállapodásban foglaltak szerint működik.

(8) A kijelölő hatóság a rendszer és a rendszerüzemeltető kijelöléséről vagy a kijelölés visszavonásáról haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőt és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

(9) A kijelölő hatóság eljárása illetékmentes.

Az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevőjének adatszolgáltatási kötelezettsége¶

12. § (1) Az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország joga alapján működő rendszer magyarországi székhelyű résztvevője az ezen rendszerhez való csatlakozás tényéről a csatlakozástól, illetve a rendszerből való kilépésről a kilépéstől számított 15 napon belül tájékoztatni köteles az illetékes kijelölő hatóságot, valamint a Magyar Nemzeti Bankot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti csatlakozásról szóló tájékoztatáshoz mellékelni kell:

• a) a csatlakozási megállapodás (szerződés) másolatát,
• b) tájékoztatást a rendszer elszámolási tevékenységéről, ideértve – ha van ilyen – a központi szerződő fél, az elszámoló fél, valamint a teljesítő fél megnevezését is.

13. § Jogos érdeke alapján bárki kérheti az intézményt, hogy adjon információt azon rendszerről, amelynek résztvevője, továbbá tájékoztatást kérhet e rendszer működésének fő szabályairól.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

Hatálybalépés¶

14. § (1) E törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2)

Átmeneti rendelkezés¶

15. § (1) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 106–114. §-ával megállapított rendelkezéseket 2011. június 30-tól kell alkalmazni.

(2) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt rendszerek a törvény hatálybalépését követően is kijelölt rendszernek minősülnek.

(3) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény hatálybalépését megelőzően rendszerbe került azon transzfer megbízások, amelyek teljesítésére a törvény hatálybalépését követően kerül sor, a törvény hatálybalépését követően is transzfer megbízásoknak minősülnek.

(4) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény 106. § (5) bekezdéssel megállapított 2. § (1) bekezdés q) pontja szerint rendszerüzemeltetőnek minősülő intézmény 2011. március 31. napjáig köteles a kijelölési eljárás iránti kérelmet a kijelölő hatóság felé benyújtani.

16. § (1)

(2)

Jogharmonizációs záradék¶

17. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

• a) az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/26/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről;
• b) az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/44/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról;
• c) az Európai Parlament és Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EK irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról;
• d) az Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról.
• e) az Európai Parlament és a Tanács 2024. március 13-i (EU) 2024/886 rendelete a 260/2012/EU és az (EU) 2021/1230 rendeletnek, valamint a 98/26/EK és az (EU) 2015/2366 irányelvnek az azonnali euroátutalások tekintetében történő módosításáról.