2003. évi XCII. törvény — mi változott? 2016. január 1.

(3) A törvény hatálya kiterjed az Európai Közösség tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott telekommunikációs, rádió és audiovizuális médiaszolgáltatásokat, valamint elektronikus szolgáltatást (a továbbiakban: távolról is nyújtható szolgáltatás) nyújtó olyan adóalanyra, aki (amely) a szolgáltatást az Európai Közösség valamely tagállamának területén székhellyel, állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, adóalanynak nem minősülő személynek nyújtja, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik.

(4) E törvény hatálya nem terjed ki a társadalombiztosítási ellátásokra, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetésekre. E törvényt kell alkalmazni

- a) a vámazonosító szám megállapításával és a jogszabály alapján a vámhatóság hatáskörébe tartozó személyek nyilvántartásba vételével összefüggő eljárásokra a jogszabályban meghatározott eltérésekkel,

- b) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény, illetve a közösségi vámjog eltérő rendelkezése hiányában e jogszabályok hatálya alá tartozó kötelező befizetések (vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat) elszámolására, valamint

- c) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában azon fizetési kötelezettségek elszámolására, amelynek megállapítása, nyilvántartása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése a vámhatóság hatáskörébe tartozik.

(4a) E törvény hatálya kiterjed a távolról is nyújtható szolgáltatás utáni, az Európai Közösség más tagállamát megillető hozzáadottértékadó-fizetési és -bevallási kötelezettségre, ha az adózó ezen kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.

- c) függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezéseit.

(6) A 4. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel a jogszabályban ügyfélnek minősülő személyre a fizetési kötelezettségével kapcsolatban e törvény adózóra vonatkozó rendelkezései is megfelelően alkalmazandóak.

5/A. § (1) Adóügyekben – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ügyintézési határidő 30 nap.

(1a) Az eljáró adóhatóság vezetője az ügyintézési határidőt – a 120. § (1), (3) és (4) bekezdése szerinti eljárásokban – annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A határidő meghosszabbításáról rendelkező végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni.

(5) Az e törvényben meghatározott adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 6 napon belül kell teljesíteni.

### A megbízható adózó

6/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:

- a) legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül,

- b) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át,

- c) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adó- és vámhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,

- d) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,

- e) nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással,

- f) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll a 24/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adószámfelfüggesztés hatálya alatt,

- g) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt,

- h) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át,

- i) a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és

- j) nem minősül kockázatos adózónak.

(2) Ha az adózó a tárgyévet megelőző öt évben nem működött, illetve nem minősült áfa-regisztrált adóalanynak, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés b)–j) pontja szerinti feltételek fennállását a működés megkezdésétől, illetve az áfa-regisztált adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.

6/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.

(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés 180 napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére.

6/C. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az e törvény 22/E. §-a szerinti kötelezettség kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 50 százaléka.

(3) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felső határa, ha az adózó az utólagos ellenőrzés alá vont adómegállapítási időszak egészében vagy az utólagos ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felső határának 50 százaléka.

(4) Nem alkalmazható a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezés azon mulasztás, illetve adóhiány megállapítás esetén, mely a megbízható adózói minősítés elvesztését eredményezi.

6/D. § (1) A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott, 10 000 forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb 500 000 forint összegű tartozásra – kivéve a 133. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat – az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére vagy a (2) bekezdés szerinti ajánlat elfogadásáról szóló nyilatkozatára évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 133. § (1)–(2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (a továbbiakban: automatikus részletfizetés).

(2) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott tartozással rendelkező megbízható adózó részére az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetőségére vonatkozóan negyedévente elektronikus úton felhívást küld. Az adózó a kézbesítést követő 8 napon belül elektronikus úton nyilatkozhat a kiküldött felhívásban foglalt részletfizetés elfogadásáról. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.

(3) Az automatikus részletfizetési kedvezmény iránti kérelem, illetve a részletfizetésre vonatkozó felhívás elfogadásáról szóló nyilatkozat beérkezését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság az automatikus részletfizetésről határozatot hoz, melyet elektronikus úton kézbesít az adózó részére.

(4) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus részletfizetési kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.

### A kockázatos adózó

6/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:

- a) szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (3) bekezdés],

- b) szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján [55. § (5) bekezdés],

- c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján [55. § (6) bekezdés],

- d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

(2) A kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn. A minősítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszűnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minősítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az 1 éves időtartamba a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás ideje nem számít bele.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően megszünteti az állami adó- és vámhatóság az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerint arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.

6/F. § A kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap. A kockázatos adózóra a 37. § (4a) bekezdése nem alkalmazható.

6/G. § Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minősül, az ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik.

6/H. § (1) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő, az állami adó- és vámhatóság által az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része. Ha az állami adó- és vámhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a 165. § (2) bekezdése szerinti késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.

(2) A késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózó terhére adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál későbbi időpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdő napjaként.

6/I. § (1) Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százaléka.

(2) Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felső határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzőkönyvezésének) időpontjában kockázatos adózónak minősült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százaléka.

### Az adózó minősítése

6/J. § Az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő 30 napon belül minősíti, melynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Ha az adózó minősítésében változás nem következik be, az állami adó- és vámhatóság az értesítést mellőzi. Az adózó a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül minősítését lekérdezheti.

6/K. § Összeolvadás, illetve beolvadás esetén a jogutód abban az esetben minősül megbízható adózónak, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült. Ha valamelyik jogelőd az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor kockázatos adózónak minősült, a jogutód szintén kockázatos adózónak minősül. Különválás, kiválás, illetve átalakulás esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését.

6/L. § Ha az adózó vitatja a 6/J. § szerinti minősítését, a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Ha az állami adó- és vámhatóság a kifogásnak helyt ad, határozathozatal nélkül a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését, melyről az adózót elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról az állami adó- és vámhatóság határozatban rendelkezik.

7. § (1) Magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt – ha nem kíván személyesen eljárni –

- a) törvényes képviselője,

- b) képviseleti jogosultságát igazoló

- ba) ügyvéd, ügyvédi iroda,

- bb) európai közösségi jogász,

- bc) adószakértő,

- bd) okleveles adószakértő,

- be) adótanácsadó,

- bf) könyvvizsgáló,

- bg) könyvelő,

- bh) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja,

- bi) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

- bj) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

- c) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti.

(1a) Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.

(2) Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt

- a) a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos,

- b) a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott,

- c) megbízás alapján eljáró

- ca) jogtanácsos, továbbá

- cb) ügyvéd, ügyvédi iroda,

- cc) európai közösségi jogász,

- cd) adószakértő,

- ce) okleveles adószakértő,

- cf) adótanácsadó,

- cg) könyvvizsgáló,

- ch) könyvelő,

- ci) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, tagja,

- cj) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,

- ck) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti.

- d) kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló képviseletével járhat el.

(3) A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás képviseletére irányuló megbízás elfogadásától és a képviselet megszűnésétől számított 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a képviselet elfogadását, illetőleg megszűnését, a külföldi vállalkozás adatait, továbbá a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számlaszámát.

- a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV), mint állami adóhatóság és vámhatóság (a továbbiakban: állami adó- és vámhatóság),

- b)

### Az önkormányzati adóhatóságok felügyelete

11. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter

- a)

(2) Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adó- és vámhatóságnál bejelentkezni.

(3) Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó:

(3a) A (3) bekezdéstől eltérően a kezelt vagyon esetében kizárólag a (3) bekezdés b), c), g) és l) pontja szerinti adatokat kell bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.

(4) A munkáltató és a kifizető [ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is] – adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést

- c) ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)–c) és f)–g) pontjai, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni, a bejelentési határidőkre az a) és b) pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által elektronikusan bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.

(5a) Az állami adóhatóság a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott, a munkáltató vagy a kifizető által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a (4) és (4b) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által bejelentett adatok közül munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszony esetén az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, munka törvénykönyve szerinti munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét, továbbá a kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát, továbbá a (11) bekezdésben foglalt adatokat haladéktalanul, illetve az (5) bekezdés szerinti feldolgozást követően elektronikus úton közli a munkaügyi hatósággal. Az állami adó- és vámhatóság az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra külön törvényben feljogosított hatóság igénylése alapján 15 napon belül elektronikus úton megküldi a (3) bekezdésben meghatározott adatok közül a munkáltató fő tevékenységének a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ kódok szerinti besorolását, ezenkívül az ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából a munkáltató bevallásában szereplő, a tárgyévet megelőző második évi éves nettó árbevételére vonatkozó adatokat. Az állami adó- és vámhatóság az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást követően haladéktalanul – elektronikus úton – megküldi a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának.

(11) Az iskolaszövetkezetnek a Tbj. 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 223. §-a szerint megkötött munkaszerződéssel létesített munkaviszony keretében személyesen közreműködő tagja esetében – a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a munkáltató iskolaszövetkezet az állami adó- és vámhatóság felé köteles a munkaszerződés megkötésének napján bejelenteni

- c) A munkáltató iskolaszövetkezet köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

- a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

- b) ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;

- c) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét – jogszabálysértő módon – a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdőidőpontját is köteles az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenteni.

(2) A cégbíróság, a körzetközponti jegyző, valamint alapítvány, egyesület esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adó- és vámhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, alapítvány, egyesület nyilvántartásba vétele során, valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint alapítvány, egyesület esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, alapítvány, egyesület esetében a bírósággal, valamint a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, alapítvány, egyesület esetében a bíróságot, valamint a körzetközponti jegyzőt.

(2a) A 17. § (1) bekezdés b) pontja szerint bejelentkező adózó vonatkozásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le. A (2) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az állami adó- és vámhatóság adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata akkor sem, ha a 24/C. § (4) bekezdés szerint előterjesztett kimentési kérelmet elutasító határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti:

(3a) Az alapítvány, egyesület a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti a (3) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti adatait.

(5) A 175. § (9) bekezdés szerint bevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíteni köteles adózó az adószám megszerzését követően 8 napon belül köteles a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal) ügyfélkapu létesítését kezdeményezni, és erről a létesítést követő 8 napon belül bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. Amennyiben az adózó az adószám megszerzését megelőzően már létesített ügyfélkaput, úgy a 8 napos bejelentési határidőt az adószám megszerzésétől kell számítani. Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát.

(6) A munkáltatónak és a kifizetőnek e minőségét akkor is be kell az állami adó- és vámhatósághoz jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. Ebben az esetben a bejelentést az első adóköteles kifizetéstől számított 15 napon belül kell megtenni.

(7) Ha a magánszemély adózó az állami adó- és vámhatóságnál történő bejelentkezéskor adóazonosító jellel még nem rendelkezik, akkor a bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti a 20. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét is.

(8) Az állami adó- és vámhatóság az ügyfélkapu létesítésére nem kötelezett adózót nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról.

(9) A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie

(10) A jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt, a tevékenység megkezdése, illetve – ha a munkavégzés céljából Magyarországra történő utazása ezt megelőzi – a beutazása előtti napon külföldi illetőségű magánszemélyt,

(12) A (10) bekezdésben meghatározott személy az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a székhelyére, telephelyére nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemély munkavégzése befejezésének időpontját és – ha az adat a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésére áll – az ország területe elhagyásának időpontját. A bejelentést a munkavégzés befejezése, illetve az ország területe elhagyása előtt 30 nappal kell megtenni. Ha a munkavégzés befejezésének időpontja a munkavégzésre irányuló jogviszony azonnali hatályú megszűnése miatt vagy más okból e határidőben nem áll a bejelentésre kötelezett rendelkezésére, akkor a bejelentést a munkavégzés befejezése napját követő napon az ok megjelölésével kell az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.

(14) A magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózó tevékenységi köreit az ÖVTJ-kód szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.

(15) Az állami adó- és vámhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti alapítvány, egyesület esetében az adószám megállapításáról az alapítvány, egyesület adatainak közlésével a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot.

(17) A kölcsönvevő az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás

17/A. § (1) Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szerv, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó egyéb jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) esetében a 16. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túl az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni a törzskönyvi jogi személy

(2) Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy a – kincstár által vezetett – törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. A kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adó- és vámhatósággal a törzskönyvi jogi személy azon – az (1) bekezdésben, illetőleg a 16. § (3) bekezdésében felsorolt – adatait, amelyek a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján rendelkezésére állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is.

(3) Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár útján tesz eleget a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett azon törzskönyvi jogi személy is, amely a törzskönyvi nyilvántartásba vételekor adóköteles tevékenységet még nem folytatott. Ha a törzskönyvi jogi személy állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét – jogszabálysértő módon – adóköteles tevékenységének megkezdését követően teljesíti, úgy a bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni.

(4) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításához szükséges adatok (a törzskönyvi jogi személy neve, székhelye, törzskönyvi nyilvántartási száma, illetőleg a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat adatai, késedelmes bejelentkezés esetén a tevékenység kezdő időpontja) alapján elektronikus úton közli a kincstárral a törzskönyvi jogi személy adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a kincstárat az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a kincstárat.

(5) A törzskönyvi jogi személy a törzskönyvi nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának, illetve a (3) bekezdés alkalmazása esetén az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti képviselőjének (vezetőjének) adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő (vezető) esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat. Amennyiben a törzskönyvi jogi személynél könyvvizsgáló működik, akkor az e bekezdésben foglalt határidővel kell a törzskönyvi jogi személynek az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelentenie a könyvvizsgáló nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), e jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős.

(6) A törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, adókötelezettséget érintő adataiban bekövetkezett változásról – a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul értesíti az állami adó- és vámhatóságot. A törzskönyvi jogi személy ezen adatok vonatkozásában a kincstárhoz történő bejelentéssel tesz eleget az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő változás-bejelentési kötelezettségének.

(7) A törzskönyvi jogi személynek az adókötelezettségét érintő olyan változást – a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével –, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak kell bejelentenie. A 22. § (2) bekezdése szerinti bejelentést az ott meghatározott határidőben kell közvetlenül az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni.

(8) Ha a törzskönyvi jogi személy adataiban bekövetkezett változás a törzskönyvi jogi személy adószámának megváltozását eredményezi, az állami adó- és vámhatóság a megváltozott adószámról a törzskönyvi jogi személlyel egyidejűleg értesíti a kincstárat.

(2) A külföldi vállalkozás fióktelepe, továbbá közvetlen kereskedelmi képviselete az adószámról történő értesítést követő 15 napon belül benyújtja az állami adó- és vámhatósághoz a külföldi vállalkozás illetőségét igazoló – az illetősége szerinti ország adóhatóságától származó – 90 napnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordítását, és bejelenti a külföldi vállalkozásnak Magyarország területén működő más fióktelepeit és azok adószámát is.

előtt adóazonosító jelének közlése végett az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, a nem magyar állampolgárságú magánszemély állampolgárságát is. Az állami adó- és vámhatóság jogosult a bejelentett természetes személyazonosító adatokat, lakcímet a magánszemély személyazonosító igazolványának, lakcímet igazoló hatósági igazolványának adataival egybevetni. A bejelentés alapján az adóhatóság a magánszemély adóazonosító jelét megállapítja és arról 15 napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózó által bejelentett természetes személyazonosító adatokat, lakcímet egyezteti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervvel.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jelről első ízben 60 napra érvényes ideiglenes adóigazolványt állít ki, ha a magánszemély által az (1) bekezdés szerint bejelentett és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervtől igényelt adatok között eltérés van.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdésben meghatározott esetben – az adateltérés okának tisztázása érdekében – a magánszemélyt a bejelentett adatok igazolására szólítja fel. Ha a magánszemély által igazolt és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában javított adatok nem egyeznek a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival, az adóhatóság az adateltérés rendezése érdekében haladéktalanul megkeresi a magánszemély lakóhelye szerint illetékes járási hivatalt. Az állami adó- és vámhatóság az ideiglenes adóigazolvány érvényességét 60 nappal meghosszabbítja, ha az adateltérés annak érvényességi idején belül nem javítható.

(6) A magánszemély a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. A bejelentés alapján az adóhatóság az adóévre vonatkozó havi járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező magánszemély részére az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásával adóazonosító jelet állapít meg.

(7) A Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett fizetési kötelezettség megszűnését a magánszemélynek a (6) bekezdéstől eltérően nem kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adó- és vámhatósághoz a 16. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejelentettek. Az adóhatóság a magánszemélyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adó- és vámhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(7a) Az állami adó- és vámhatóság, ha hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és nem minősül a Tbj. alapján belföldinek, vagy a magánszemély elhalálozott, a magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi és a magánszemély (6) bekezdés szerint előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a magánszemély elhalálozása esetén a magánszemély halálának napjával törli.

(7c) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

(10) Az állami adó- és vámhatóság a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján a tárgyhónapban járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek adatairól havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, a (8) bekezdésnek megfelelően előírt járulékkötelezettségről a határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

20/A. § (1) A külön törvényben meghatározott feltételekkel rendelkező magánszemélyek foglalkoztatása esetére a foglalkoztatót megillető adókedvezmény igénybevételéhez szükséges, jogosultságot igazoló kártyát az állami adó- és vámhatóság a magánszemély kérelmére a 20. §-ban meghatározott eljárás alapján állítja ki.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a Rehabilitációs kártya kiállításáig a kártya helyettesítése céljából igazolást állít ki, amely tartalmazza a (2) bekezdés szerinti adatokat. Ahol jogszabály Rehabilitációs kártyát említ, azon a Rehabilitációs kártyát helyettesítő igazolást is érteni kell.

(2) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít, feltéve, hogy a termék az értékesítés közvetlen következményeként nem kerül ki ezen eljárás hatálya alól, vagy a terméket az állami adó- és vámhatóság a Közösség területén kívülre kilépteti.

(2) Az illetéktörvényben bejelentésre kötelezett személy a jogügyletet tartalmazó okiratnak az ingatlanügyi hatóságnak történő benyújtásakor – az erre a célra az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bejelenti

adóazonosító számát, ennek hiányában magánszemély esetén a természetes személyazonosító adatait és lakcímét, más adózó esetén a nevét, székhelyét. Ha a bejelentés az adóazonosító számot, illetőleg ennek hiányában az azonosító adatokat nem vagy hiányosan tartalmazza, az ingatlanügyi hatóság a kérelmezőt határidő megjelölésével felhívja a hiányok pótlására. El kell utasítani a kérelmet, ha a felhívás ellenére határidőn belül nem pótolják a hiányosságokat. A e bekezdés a) pontjában meghatározott személy e bejelentéssel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozhat az őt megillető illetékkedvezményre, -mentességre vonatkozó adatokról.

(4) A közösségi adószámmal nem rendelkező általános forgalmiadó-alany – a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany és a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany kivételével – közösségi adószámának megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál előzetesen bejelenti, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni.

(5) Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak, ha az adóévben általa az Európai Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke a 10 000 eurót meghaladja. Az adózó bejelentését azon termékbeszerzését megelőzően teljesíti, amelynek ellenértékével túllépi az értékhatárt. A kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató, az alanyi adómentességet választó, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású közösségi adószámmal nem rendelkező általános forgalmiadó-adóalany, közösségi adószáma megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál előzetesen bejelenti, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetőleg tőle szolgáltatást vesz igénybe.

(6) Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, ha a tárgyévet megelőző évben általa az Európai Közösség más tagállamában beszerzett termék adó nélkül számított összesített ellenértéke nem haladja meg a 10 000 eurót és a Közösségen belül beszerzett termékek utáni általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét a tárgyévben választása alapján belföldön kívánja teljesíteni, választását a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. Amennyiben a tárgyévet megelőző évben nem volt Közösségen belüli beszerzése, e választását a tárgyévre a tárgyévi első Közösségen belüli beszerzését megelőzően jelenti be.

(7) Az állami adó- és vámhatóság az (5) és (6) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adózó részére közösségi adószámot állapít meg. Az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, ha a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó termék közösségen belülről történő beszerzése miatt belföldön keletkezik általános forgalmiadó-fizetési kötelezettsége, beszerzését megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adó- és vámhatóságtól.

(8) Ha a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. §-ának (7) bekezdése alkalmazása során közösségi adószámát megadta a termék értékesítőjének, e tényt az e rendelkezéssel érintett első Közösségen belüli beszerzés teljesítésének napját követő hónap 20. napjáig jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.

(9) Ha az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesít, szolgáltatást nyújt, vagy tőle szolgáltatást vesz igénybe, az értékesítést, a szolgáltatásnyújtást vagy a szolgáltatás igénybevételét megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adó- és vámhatóságtól.

(10) Az alanyi adómentességet választó általános forgalmiadó-alany, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany vagy adóalanynak nem minősülő személy, szervezet részére új közlekedési eszközt értékesít, az értékesítést megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adó- és vámhatóságtól.

(11) Az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak terméket értékesítő, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató általános forgalmiadó-alany értékesítését megelőzően köteles közösségi adószámot kérni az állami adó- és vámhatóságtól, ha az értékesítés belföldi teljesítése esetén adóköteles lenne.

(12) Az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró általános forgalmiadó-alany, ha általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló törvény 30. § (4) bekezdése szerint választása alapján vagy az értékhatár túllépése miatt belföldön teljesíti, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatósághoz. Amennyiben választás alapján teljesíti belföldön általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét, választását a tárgyévre a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelentenie. Az értékhatár túllépése esetén bejelentését azon termékértékesítését megelőzően teljesíti, amelynek ellenértékével túllépi az értékhatárt.

(13) A belföldi illetőségű általános forgalmiadó-alany, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény 29–30. §-ai alapján általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségét választása alapján vagy az értékhatár túllépése miatt másik tagállamban teljesíti, azt a választását, illetőleg az értékhatár túllépését követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.

22/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban a csoport részére csoportazonosító számot állapít meg. Ha a csoport tagja az engedélyező határozat meghozatalakor közösségi adószámmal rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság a közösségi adószámot e határozatban törli. Az állami adó- és vámhatóság a csoport részére az e bekezdés szerinti kérelem, illetve ezt követően a csoportképviselő kérelme alapján a 22. §-ban foglalt feltételek szerint állapít meg közösségi adószámot.

22/B. § Az állami adó- és vámhatóság az együttműködő közösség leendő tagjai által a közös cél elérésére, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint létrehozott polgári jogi társaság tagjainak közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelme alapján az adóalanyiságot engedélyező határozatában adószámot állapít meg. Az együttműködő közösség a 22. § (1) bekezdés a) pont szerinti nyilatkozatát az adóalanyiság engedélyezésére irányuló kérelmében teszi meg. Az adóalanyiság engedélyezését megalapozó kérelemben szerepeltetett bármely adat változását, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az együttműködő közösség képviselője (képviselő hiányában tagja) bejelenti. Az együttműködő közösség képviselője (képviselő hiányában tagja) a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelentést tesz, ha az együttműködő társaság által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik, illetve ha a közös cél, amelynek elérésére az együttműködő közösség létre jött megvalósult, vagy annak megvalósítása többé nem lehetséges.

22/D. § (1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenteni:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 Ft, amelyet az állami adó- és vámhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni.

(4) Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz

(5) Ha a 17. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában említett adózó, és az alapítvány, egyesület adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adó- és vámhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet valamint alapítvány, egyesület esetében a bíróságot.

(6) A 17. § (1) bekezdés a)–b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz, az alapítvány, egyesület a bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, alapítvány, egyesület esetében a bíróság külön jogszabály alapján az állami adó- és vámhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó, valamint az alapítvány, egyesület a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz jelenti be az 1893/2006/EK rendelet szerint.

(7) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi számlaszáma a számlát vezető hitelintézet érdekkörében felmerült ok, illetőleg intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató köteles bejelenteni – az adózó adóazonosító számának feltüntetésével – a változástól számított 15 napon belül az állami adó- és vámhatóságnál.

23/A. § Az egyéni vállalkozó adózó az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, e törvény 16. § (3) bekezdése szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján is bejelentheti az állami adó- és vámhatósághoz.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózónak a bejelentkezés alapján a bejelentkezés napjával, illetve a 17. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 17/A. § hatálya alá tartozó adózó késedelmes bejelentkezése esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával adószámot állapít meg. Az adószámot, a cégjegyzékbe és a törzskönyvi nyilvántartásba be kell jegyezni. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító számról – megkeresésre – az önkormányzati adóhatóságot tájékoztatja.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az adószámmal nem rendelkező magánszemélyt az adóazonosító jelén – a magyar állampolgársággal nem rendelkező magánszemély esetén az állampolgárságát is feltüntetve – tartja nyilván. Amennyiben a magánszemély adóazonosító jellel nem rendelkezik és belföldön eseti jelleggel szerez adóköteles, a kifizető adatszolgáltatási kötelezettsége körébe eső jövedelmet, a magánszemély adóazonosító jelének megállapítását a kifizető is kérheti az állami adó- és vámhatóságtól a nem magyar állampolgárságú magánszemély általa ismert, a magyar állampolgárságú magánszemély esetében természetes személyazonosító adatainak, lakcímének és amennyiben a magánszemély rendelkezik értesítési címmel, annak közlésével. A magánszemély adóazonosító jeléről az adóhatóság a kifizetőt is tájékoztatja.

(4) Az önkormányzati adóhatóság az adózót a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint tartja nyilván. Amennyiben az adózó adóazonosító jellel nem rendelkezik, adóbevallásával egyidejűleg az adóazonosító jel megállapításához szükséges, a 20. § (1) bekezdésében felsorolt adatokat közli az önkormányzati adóhatósággal. Az önkormányzati adóhatóság megkeresésére az állami adó- és vámhatóság a 20. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlése esetén az adóazonosító számmal nem rendelkező magánszemély adóazonosító jelét megállapítja, és erről az önkormányzati adóhatóságot értesíti. Az önkormányzati adóhatóság a magánszemélyt erről tájékoztatja.

(5a) Az (5) bekezdés szerinti adóigazolvány bemutatásával egyenértékű, ha – a technikai feltételek megléte esetén – a magánszemély az adóazonosító számát a tárolóelemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan igazolja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tárolóelem azt tartalmazza.

(6) A vagyonszerzési illeték kiszabására, továbbá – ha jogszabály az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalja – az eljárási illeték kiszabására, beszedésére vagy visszatérítésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében a bíróságnak, közigazgatási szervnek, közjegyzőnek közölnie kell az állami adó- és vámhatósággal az illeték megfizetésére kötelezett, illetve a visszatérítésére jogosult

- b) nem magánszemély nevét (elnevezését) székhelyét, adószámát. A közölt adatok alapján az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító számmal nem rendelkező személyek részére adóazonosító jelet állapít meg. A külföldi illetőségű személy részére az állami adó- és vámhatóság – ha egyébként nyilvántartásában a külföldi személy nem szerepel – az illeték megfizetéséig technikai azonosító számot állapít meg. A technikai azonosító számot az állami adó- és vámhatóság az érintettel nem közli. Az eljárás befejezését követően az adómegállapításához való jog elévülését követően a külföldi illetőségű személy adatait, technikai azonosító számával együtt nyilvántartásából törli.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a közösségi kereskedelemben érintett adózónak a bejelentés, kérelem alapján – a bejelentés, kérelem előterjesztésének, de legkorábban az adószám megállapításának napjával – közösségi adószámot állapít meg, a közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is elő lehet terjeszteni. Az adózó a közösségi adószámot a közösségi kereskedelemmel összefüggő minden iraton feltünteti. Az állami adó- és vámhatóság kérelemre – a bejelentés napjával – az adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

(9) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak, vagy az adóregisztrációs eljárás során megállapítja, hogy az adószám megállapításának törvényi akadálya áll fenn.

(11) A (10) bekezdés c) pontjában felsorolt esetekben a nyilvántartásból való törlésről az állami adó- és vámhatóság az adózót haladéktalanul értesíti.

(13) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból állapítja meg az adóazonosító jelét annak a magánszemélynek,

(14) Ha a nem magánszemély adózónak adókötelezettsége kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál keletkezik, az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére, a kérelem előterjesztésének, illetve késedelmes bejelentkezés esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával – az önkormányzati adóhatóságnál történő nyilvántartás céljából – adószámot állapít meg. Az adózót bevallási kötelezettség az állami adó- és vámhatóságnál csak abban az esetben terheli, ha adóköteles tevékenységet folytat. Ha az adózónak a későbbiekben az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő adókötelezettsége keletkezik, ennek bejelentésekor a korábban megállapított adószámot használja fel.

(15) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból technikai azonosító számot állapít meg a nem magánszemély adózó részére, ha az adózó adószámmal nem rendelkezik, de az adóhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátásához, illetve végrehajtásához adóhatósági nyilvántartása szükséges. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatósági azonosítására és nyilvántartására szolgál. Az állami adó- és vámhatóság a technikai azonosító számot az adózóval nem közli, a technikai azonosító szám megállapításáról, törléséről az adózót nem tájékoztatja. Ha az állami adó- és vámhatóság az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül adószámot állapít meg az adózó részére, a technikai azonosító számot az adószám megállapításával egyidejűleg, az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával törli. Ha adószám megállapítására az előző rendelkezés szerint nem kerül sor, az állami adó- és vámhatóság az elévülést követően a technikai azonosító számot az adózó egyéb adataival együtt haladéktalanul törli a nyilvántartásából.

(16) Ha az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély ezen minőségére tekintettel VPID számmal is rendelkezett és az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnését követően, tevékenységének a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozóként vagy adószámmal rendelkező magánszemélyként történő folytatása során, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint újabb bejelentést tesz, akkor az állami adó- és vámhatóság hivatalból másik adószámot állapít meg részére, melyről értesíti az adózót. Az adóhatóság a bejelentés időpontjától ezen másik adószámon tartja nyilván az adózót.

(17) Az állami adó- és vámhatóság az automata berendezést üzemeltető adózó bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az általa működtetett automata berendezést és a bejelentés napján, annak alapján automata berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesítést küld számára.

24/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha

- c) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget,

(7) Az állami adó- és vámhatóság az adószám felfüggesztését az (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelő határozatot, valamint az (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelt felfüggesztést követően az adószám törlését a (4) bekezdés szerint elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 – törlést elrendelő határozat esetén 8 – napra az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a honlapon való közzététel napját, a határozatot hozó adóhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy az adóhatóság az adószám (közösségi adószám) felfüggesztéséről, illetve a (4) bekezdés szerinti törléséről az (1) bekezdés a) pontja alapján határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó adóhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény honlapon történő közzétételét követő tizenötödik – törlést elrendelő határozat esetén nyolcadik – napon kell közöltnek tekinteni.

(8) Ha a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó megszűnését (az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság megszűnését), azonban az adózó adószámát az állami adó- és vámhatóság a (4) vagy a (12) bekezdés alapján az adózó megszűnését (egyéni vállalkozó törlését az egyéni vállalkozók nyilvántartásából) megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.

(10) Ha az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát felfüggeszti, illetve törli, ezzel egyidejűleg – külön határozatban – rendelkezik a csoport részére megállapított csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséről, illetve törléséről. A csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztése megszüntetésének akkor van helye, ha annak feltételei valamennyi csoporttagra teljesülnek. Egyebekben az eljárásra és a csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséhez, törléséhez, a felfüggesztés megszüntetéséhez fűződő jogkövetkezményekre e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(12) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. Ha az adózó az adószám törléséről hozott határozat jogerőre emelkedéséig teljesíti bevallási, adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségét, az állami adó- és vámhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli, az adószám törléséről hozott határozatot pedig visszavonja, amely határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az adószám törlését elrendelő határozat elleni fellebbezésre a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezést a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.

(13) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – figyelemmel a (12) bekezdés rendelkezéseire –, ha a bevallási kötelezettség teljesítésének e törvény rendelkezése szerint nincs helye és az adószám az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt nem függeszthető fel, a felfüggesztés az ellenőrzés, illetve a hatósági eljárás jogerős befejezéséig tart. Ebben az esetben a felfüggesztés megszüntetését az állami adó- és vámhatóság hivatalból rendeli el, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az (1) bekezdés c) pontja és e bekezdés alkalmazásában a bírság-, pótlék-, költségfizetési kötelezettség tekintetében az adófizetésre vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

24/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha

- b) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentette be,

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha az állami adó- és vámhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről az iratok hozzá történő megérkezését követő 15 napon belül dönt. Ha cégbírósági bejegyzésre kötelezett adózó esetében a törlés elrendelésére az (1) bekezdés alapján került sor, az állami adó- és vámhatóság a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon a cégbíróság elektronikus úton történő értesítésével kezdeményezi az adószám törléssel érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást. Az adószám (1) bekezdés szerinti törlése esetén, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adózók esetében az állami adó- és vámhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében, más, cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett adózó esetében a törlésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

(3) Ha az adózó közösségi adószámmal is rendelkezik, az állami adó- és vámhatóság az adószám törlésével egyidejűleg, ugyanazon határozatban a közösségi adószámot is törli. A határozat közösségi adószámot érintő rendelkezése önállóan nem fellebbezhető.

(4) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval. A hirdetményt 15 napra az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a határozatot hozó állami adó- és vámhatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, az adózó elnevezését, székhelyét és adószámát, valamint azt a figyelemfelhívást, hogy az állami adó- és vámhatóság az adószám törléséről határozatot hozott, amelyet az adózó vagy képviselője a határozatot hozó állami adó- és vámhatóságnál átvehet, továbbá utalást arra, hogy a határozat nem emelkedett jogerőre. Az e bekezdés szerint közlendő határozatot a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adószám törlését elrendelő határozatot megsemmisítő határozatról és a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet vagy az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet.

(6) Ha az állami adó- és vámhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát törli, ezzel egyidejűleg – külön határozatban – rendelkezik a csoport részére megállapított csoport azonosító szám, közösségi adószám törléséről. Az eljárásra és a csoport azonosító szám, közösségi adószám törléséhez fűződő jogkövetkezményekre e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó részére az adószám e § szerinti törlését követően adószám nem állapítható meg, egyéb esetben, ha az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adó- és vámhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.

24/C. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók adószámának megállapítását megelőzően a 16. § (3) bekezdése szerint bejelentett adatok és az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést követően megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának (2) bekezdésben meghatározott valamely akadálya.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes

- a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amely

- aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi, vagy részvényesi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 360. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy

- ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 360. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy

- ac) adószámát az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését követően, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2) bekezdésében, illetve a 24/F. § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt,

- b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 5 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, vagy

- c) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján a vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól jogerősen eltiltottnak minősül.

(4) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását a (2) bekezdés szerint megtagadta, az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta, az adószám megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított 8 napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha

- a) az adószám megállapítását a (2) bekezdés aa), ab), vagy b) pontja alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban bizonyítja, hogy

- b) az adószám megállapítását a (2) bekezdés aa) vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban, a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a (2) bekezdés ac) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta,

(7) Az állami adó- és vámhatóság jogosult a (4) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak valódiságát – így különösen a tartozást felhalmozó adózó által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tényleges megvalósulását – a (2) bekezdés aa) alpontja, valamint b) pontja szerinti adótartozással rendelkező adózónál, illetőleg az (5) bekezdés a) pontja szerinti vevőnél, megrendelőnél vizsgálni, illetőleg e tekintetben a korábbi ellenőrzések eredményeit felhasználni.

(9) Az állami adó- és vámhatóság az adószámot a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéstől számított 1 munkanapon belül állapítja meg, ha a cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen a (2) bekezdésben meghatározott akadályok egyike sem valószínűsíthető ezen határidőn belül, egyébként az adószám megállapítása, vagy megtagadása tárgyában a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéstől számított 8 munkanapon belül dönt. Ennek során felszólíthatja az adózó vezető tisztségviselőjét, illetve tagját arra, hogy nyilatkozzon a (2) bekezdésben meghatározott akadály fennállásáról. Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, ha az adózó adószámának megállapítására nem került sor az 1 munkanapos határidőn belül.

(10) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadja, úgy az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek. Mulasztás esetén az állami adó- és vámhatóság a mulasztási bírságot – magánszemély esetén a magánszemély adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával – valamennyi tagra (részvényesre) kiszabhatja.

(11) Az állami adó- és vámhatóság az (1)–(9) bekezdés alkalmazása során az adózót a részére képzett technikai azonosítószámon tartja nyilván, amelyet az adószám megállapítása iránti kérelem jogerős elutasítása esetében törölni kell. Ha a (9) bekezdés szerint az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adózó adószámának megállapítására nem került sor az 1 munkanapos határidőn belül, ezen értesítéssel együtt közli a cégbírósággal, és a cégbíróság útján az adózóval a technikai azonosító számot. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével teljesíti.

(12) Amennyiben az adószám megállapítását követő egy éven belül az állami adó- és vámhatóság tudomására jut, hogy az adózó adószámának megállapítására a (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály fennállása ellenére került sor, az állami adó- és vámhatóság a 24/D. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával jár el az adózóval szemben.

(13) Ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja, vagy részvényese, amelyben a Magyar Állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkezik, az érintett személy az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adó- és vámhatóság 24/D. § (2) bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adó- és vámhatósághoz. A kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs eljárást megszünteti.

24/D. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja, vagy a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, ilyen mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes hiányában bármely tagja vagy részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 24/C. § (2) bekezdésében meghatározott valamely akadály.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az akadály megállapítása esetén felszólítja az adózót, hogy a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül hárítsa el azt. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget a felszólításnak és mulasztását nem menti ki, a 24/B. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot – a hirdetményi úton történő közlés mellőzésével – közvetlenül az adózóval közli.

(3) Az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózót a (2) bekezdés szerint felszólította, a felszólítás adózó által történt kézhezvételétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül a 24/C. § (4) bekezdése szerinti kimentési kérelmet terjeszthet elő. A kérelem elbírálására a 24/C. § (5)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy az adószám (2) bekezdés szerinti törlését mellőzi.

24/E. § (1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre 30 napon belül igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben az igazolás kiállításának napján nem áll fenn olyan, a 24/C. § (2) bekezdésében felsorolt akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, cégvezetőként, képviseletre jogosult tagként, vagy egyszemélyes társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében tagként vagy részvényesként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy a más adózóval szemben a 24/D. § rendelkezéseinek alkalmazásához vezet. Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem nem tartalmazza a kérelmező adóazonosító számát.

(2) Az adózó, vagy az adózónak nem minősülő magánszemély abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállítását a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály fennállására tekintettel tagadta meg, a 24/C. § (4) bekezdése szerinti kérelmet terjeszthet elő.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a 24/C. § (5)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerint kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az állami adó- és vámhatóság az (1) és a (3) bekezdésben foglalt igazolás kiállítását határozattal tagadja meg, ha a kiállítás feltételei nem állnak fenn. Az állami adó- és vámhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amellyel szemben a kérelem benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott okok alapján nem tagadhatja meg, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24/D. § (2) bekezdése szerint, ha megállapítja, hogy az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, rendelkezik az (1) bekezdés szerint kiállított 15 napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a 24/C. § (2) bekezdésében meghatározott okra hivatkozással nem tagadhatja meg az adózó adószámának megállapítását, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24/D. § (2) bekezdése szerint, ha az állami adó- és vámhatóság az adózó azon vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese részére, akire tekintettel fennállna a 24/C. § (2) bekezdésében foglalt valamely akadály, 15 napnál nem régebbi igazolást állított ki az (1) bekezdés szerint, kivéve, ha az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, cégvezetővel, taggal vagy részvényessel szemben.

24/F. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását, illetve a 24/D. § szerinti eljárást követően kockázatelemzési eljárást folytat le, amely során az adózót kérdőív kitöltésére, és annak az állami adó- és vámhatósághoz – az adózó választása szerint – postai vagy elektronikus úton történő megküldésére kötelezheti. Az állami adó- és vámhatóság a kérdőíven – az adózó által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállásának ellenőrzése céljából – a következőkre hívja fel az adózót:

(1a) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást az adószám megállapítását, illetve a 24/D. § (1) bekezdés szerinti személyi változásról történt tudomásszerzést követő egy éven belül folytatja le. Éves általános forgalmiadó bevallás benyújtására kötelezett adózó esetében, ha a személyi változásról történt tudomásszerzés évére vonatkozó általános forgalmi adó bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja a fentiek szerinti határidő utolsó napjánál későbbi időpontra esik, az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési eljárást ennek a bevallásnak a benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő naptól számított 30. napig folytatja le. A kockázatelemzési eljárás eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózót csak abban az esetben értesíti, ha a (2) bekezdésében meghatározott feltételek megállapítására tekintettel az adózó fokozott adóhatósági felügyelet alá vonását rendeli el.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózót határozattal – legfeljebb egy éves időtartamra – fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja, ha a kockázatelemzési eljárás során megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokra tekintettel kockázatos, vagy a gazdasági tevékenység megvalósulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek nem állnak az adózó rendelkezésére, vagy ha a rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek valószínűsíthetően nem elegendőek a gazdasági tevékenység megvalósításához.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kockázat megállapítható akkor is, ha az adózó adószámának megállapítására az adózó 24/C. § (4) bekezdése szerinti kérelme alapján került sor, illetve az adózó adószámának a törlésére a 24/D. § (3) bekezdése alapján azért nem került sor, mert az állami adó- és vámhatóság az adózó kimentési kérelmének helyt adott, továbbá, ha az adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja részére az állami adó- és vámhatóság a 24/E. § (2) bekezdés szerinti kérelem alapján állított ki igazolást.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a kockázatelemzési eljárás során és a fokozott adóhatósági felügyelet alatt is ellenőrzés keretében vizsgálhatja az adózó által bejelentett, illetve az (1) bekezdés szerinti kérdőíven szereplő adatok valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés keretében az állami adó- és vámhatóság az adószám felfüggesztésére, vagy törlésére okot adó mulasztást állapít meg, úgy az e törvény 24/A. §-ában vagy a 24/B. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a fokozott adóhatósági felügyelet elrendeléséről szóló határozatban

- d) kötelezheti, hogy az általános forgalmi adó bevallásával egyidejűleg nyújtsa be papír alapon az állami adó- és vámhatósághoz a bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatát.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a 24/B. § szerint jár el, azzal, hogy az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton történő közlés mellőzésével közvetlenül az adózóval közli, ha

- a) az adózó az e § szerinti kérdőívre határidőn belül nem válaszolt, ezért az állami adó- és vámhatóság az adózóval szemben jogerősen mulasztási bírságot szabott ki, és a mulasztási bírságról szóló határozatban megállapított teljesítési határidő is eredménytelenül eltelt, vagy

- b) az állami adó- és vámhatóság a fokozott felügyelet időtartama alatt az adózó terhére a 172. § (2) bekezdése szerint mulasztási bírságot vagy a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóhiány alapján megállapított adóbírságot szab ki, vagy

(3) Az adózó a VPID számát a jövedéki adóval, regisztrációs adóval, energiaadóval, fémkereskedelem és hulladékgazdálkodás ellenőrzésével összefüggő minden iraton feltünteti.

(5) A vámhatóság a magánfőzőt az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 24. § (3) bekezdése szerint tartja nyilván.

- d) személyi jövedelemadója tekintetében nem tesz bevallási nyilatkozatot.

### Bevallási nyilatkozat

26/A. § (1) Ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett és megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, bevallási kötelezettségének a munkáltatójához megtett bevallási nyilatkozat útján is eleget tehet. A nyilatkozattétel időpontjában munkáltatóval nem rendelkező magánszemély a nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papíralapon teheti meg.

(2) A bevallási nyilatkozatban a magánszemély az adóévet követő év január 31-ig nyilatkozik arról, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, és kéri, hogy adóját az állami adó- és vámhatóság állapítsa meg. A határidő jogvesztő, a nyilatkozat nem vonható vissza. Ha a magánszemély egyidejűleg több munkáltatóval áll jogviszonyban, a nyilatkozatot az egyik – választása szerinti – munkáltatójánál teszi meg. A bevallási nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül.

(3) A munkáltató a 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában az adóévet követő év február 12-ig az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltat azon magánszemélyekről, akik bevallási nyilatkozatot tettek.

(4) Az állami adó- és vámhatóság azon magánszemélyek adóját, akik bevallási nyilatkozatot tettek, és bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítették, az adóévet követő év május 20-ig állapítja meg a munkáltató 31. § (2) bekezdése szerinti bevallása alapján. Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, kivéve, ha a munkáltató az adó, adóelőleg összegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez. Ilyen esetben az adóhatóság a különbözetről határozatot hoz.

(5) Amennyiben a munkáltató által benyújtott havi adó- és járulékbevallást érintő utólagos adómegállapításra, önellenőrzésre vagy javításra tekintettel a magánszemély adójának összege a (4) bekezdésben meghatározott adómegállapítást követően változik, úgy az adóhatóság a különbözet összegét határozatban közli a magánszeméllyel. Ebben az esetben az adóhatóság a magánszemély terhére jogkövetkezményt nem állapít meg.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti határozat a magánszemély önellenőrzéshez való jogát nem érinti, és nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.

(7) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányát az adóhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján megállapítja, e tényről a magánszemélyt – az adó megállapítását megelőzően – tájékoztatja.

(8) Az adóhatóság által a (4) bekezdés szerint megállapított adót a magánszemély önellenőrzéssel helyesbítheti, ha bevallási nyilatkozatot – az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiánya miatt – nem tehetett volna. Önellenőrzés hiányában az adóhatóság a (4) bekezdés alapján megállapított adó és a tényleges kötelezettség közötti adókülönbözetet a magánszemélynél utólagos adómegállapítás keretében állapíthatja meg.

(4) A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év április 30-áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év május 20-áig elektronikus úton továbbítja az állami adó- és vámhatósághoz.

28/B. § (1) Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Az e bekezdés, valamint a 41. § (1)–(2) bekezdése szerinti levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha az adókülönbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania, és meg kell fizetnie. A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Amennyiben az adókülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak az adólevonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.

a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről – a magánszemély adóazonosító számának feltüntetésével – 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adó- és vámhatóságának. A munkáltató a feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési, önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.

29. § Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, illetőleg a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adó- és vámhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató (kifizető) a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.

(4) A munkáltató, amennyiben a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetőleg a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetőleg visszatérített járulék-különbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetőleg igényli vissza. Amennyiben a járulékkülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adó- és vámhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.

(5) A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adó- és vámhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri.

(6) A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetőleg javára.

(8) Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a Tbj. 50. § (5) bekezdésének első fordulata alapján bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítotti járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével értesíti a magánszemély állami adó- és vámhatóságát. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a magánszemélyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adó- és vámhatóság erről a magánszemély volt munkáltatóját értesíti, aki (amely) az általa a Tbj. 50. § (5) bekezdése szerint jogszerűen bevallott biztosítotti járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.

30/A. § A 29–30. § rendelkezéseitől eltérően, ha a magánszemély a munkáltató (kifizető) jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel, hogy a munkáltató (kifizető) az adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és a hiba a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, erről a tényről az adóazonosító szám feltüntetésével bejelentést tehet az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adó- és vámhatóság határozattal írja elő a magánszemély javára, amennyiben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől a törvényben meghatározottnál magasabb összegű adót, adóelőleget vont le, vallott be és fizetett meg.

- 5. a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódjáról, valamint a magánszemély nyugdíjas státuszáról, a gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása melletti munkavégzésének tényéről, illetve arról, hogy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül-e, továbbá az arányos szolgálati idő naptári napjainak számáról,

- 6. a magánszemély tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény 29/A. § és 29/B. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokról:

- a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényéről, annak arányáról,

- b) a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevéről, adóazonosító jeléről, ennek hiányában természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről,

- c) arról, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minősülnek-e;

- d) az Szja. tv. 29/A. § (3) bekezdése szerinti jogcíméről;

- e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jeléről,

- 6a. a magánszemély tekintetében az Szja. tv. 29/C. § szerinti kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következő adatokról:

- a) a házastárs nevéről, adóazonosító jeléről,

- b) a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntésről,

- 6b. a 6. és 6a. pont szerinti kedvezmény esetében a változás bekövetkezésének időpontjáról, ha a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizető részére.

- 11. a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, munkanélküli-ellátás folyósításának időtartamáról, az ellátás összegéről, és az abból levont nyugdíjjárulék összegéről, illetőleg a levonás elmaradásának okáról,

- a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi, nemlegesnek minősülő adóigazolást, vagy

(3) A kifizetést teljesítő a köztartozást mutató adóigazolás átadása, bemutatása vagy megküldése után a köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Amennyiben az igazolás köztartozást mutat és a kifizetés kötelezettje ennek ellenére elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Nem keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást mint alvállalkozó nem kapta meg, valamint abban az esetben sem, amennyiben az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt áll.

(4) Ha az állami adó- és vámhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolásban általa nyilvántartott köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól. A kifizetést teljesítő az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben teljesíti az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.

(7) Az adóigazolás annak 30 napos érvényességi idején belül az e § hatálya alá tartozó kifizetéseknél több kifizetést teljesítőnél is felhasználható.

(8) Amennyiben az alvállalkozó a kifizetést teljesítővel szemben fennálló követelését faktorálja (engedményezi), a kifizetést teljesítő abban az esetben fizethet a faktornak (engedményesnek), ha a kifizetés előtt a faktor (engedményes) vagy az alvállalkozó rendelkezésre bocsátja az alvállalkozóra vonatkozó adóigazolást, vagy az alvállalkozó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ellenkező esetben a kifizetést teljesítő egyetemleges felelőssége és visszatartási kötelezettsége fennáll.

36/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.

(2) Ha az adózó a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adó- és vámhatóság az adózót 10 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlási felhívásban, illetve az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek – ideértve a tartozások összegszerűségét is – nem felelt meg. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.

(5) A köztartozásmentes adózói adatbázisból történő, (4) bekezdés szerinti törléssel kapcsolatos észrevétel az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül terjeszthető elő. Az észrevételben foglaltakat az állami adó- és vámhatóság 8 napon belül kivizsgálja. Amennyiben az adózó az észrevételben foglaltak alapján a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeinek megfelel, az állami adó- és vámhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. Amennyiben az adózó a felvétel feltételeinek nem felel meg, vagy észrevétele elkésett, az állami adó- és vámhatóság elutasító határozatot hoz. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.

37. § (1) Az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség), az adóhatóság által megállapított adót – ha e törvény vagy fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik – a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben előírt esedékessége előtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik meg, a megszűnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik.

(5) A kiutalás napjának az számít, amelyen az adóhatóság az átutalásra megbízást adott. Költségvetési támogatás kiutalásának minősül az is, ha az adóhatóság gyakorolja visszatartási jogát. Ez esetben a kiutalás napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen az adóhatóság a visszatartott költségvetési támogatással az általa nyilvántartott tartozás összegét csökkenti, illetőleg amelyen a köztartozást nyilvántartó szervezetnek történő átutalásról rendelkezik.

(6) Jogszabály az e §-ban meghatározott fizetési módoktól eltérő fizetési módot is megállapíthat.

40. § (1) Az adóhatóság által nyilvántartott adót (az állami adó- és vámhatóság vonatkozásában ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) az adózónak adónként, kötelezettségenként a megfelelő államháztartási számlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő államháztartási számláról kell visszaigényelnie. A bírságot, a pótlékot és a költséget külön számlára kell megfizetni.

(4) Az illetéket – ha törvény másként nem rendelkezik – az állami adó- és vámhatóság számlájára kell megfizetni.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt levonások után is marad még adóhátralék vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül értesíti a tartozás összegéről a magánszemély állami adó- és vámhatóságát, amely intézkedik a végrehajtásról. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel.

43. § (1) Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét (az állami adó- és vámhatóság esetében ideértve a vámot és az egyéb fizetési kötelezettséget is) és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás – ideértve az önellenőrzési lapot is –, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként (köztehernemenként), költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adó- és vámhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő tartozást a jogutód adószámlájára vezeti át.

(1a) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószámlán más hatóság határozata alapján tart nyilván valamely kötelezettséget – feltéve ha törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik – a kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus úton adja át az állami adó- és vámhatóságnak és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus úton átadott adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.

(1b) Jogszabály más, nem közvetlen adózási célú fizetési kötelezettség nyilvántartását is előírhatja az adózó adószámláján.

(2d) Ha az elkülönített számlára megfizetett összeg nem az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó költségvetési befizetési kötelezettséggel vagy költségvetésből származó pénzeszközzel kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás bűncselekménnyel függ össze, az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az érintett szervet a befizetésről, és ezt követően az érintett szerv kérelmére gondoskodik az összeg átutalásáról. Ha az elkövető igazolja, hogy a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt az érintett szerv felé is megtérítette, úgy az állami adó- és vámhatóság az elkövető kérelmére intézkedik az elkülönített számlára megfizetett összeg elkövető részére történő visszatérítése iránt a (2b) bekezdés egyidejű alkalmazása mellett.

(3) Ha az adóhatóságnál a tartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, a köztehernemenkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha a tartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű közteher esetén a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adó- és vámhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget – a végrehajtási költség elszámolását követően – elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, több köztartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.

(4) Az adózó bevallásában rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az adózó által megjelölt adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség (tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettség) megfizetésére számolja el. A jogszerűen igényelt költségvetési támogatás beszámításával az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetettnek, a költségvetési támogatás kiutaltnak minősül. A költségvetési támogatás kiutalása, illetve az adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség megfizetése időpontjának az igénylés (bevallás) beérkezése, de legkorábban a támogatás esedékessége napját kell tekinteni.

(5) Ha az adott adónem tekintetében az adózónak vagy a 35. § (2) bekezdése szerinti tartozás megfizetésére kötelezett személynek fizetési kötelezettségét meghaladó összeg áll az adószámlán a rendelkezésére (a továbbiakban: túlfizetés), az adóhatóság a túlfizetés összegét kérelemre az adózó, a tartozás megfizetésére kötelezett személy által megjelölt adószámlára, fizetési kötelezettségre, tételes elszámolású fizetési kötelezettség esetében a konkrét fizetési kötelezettségre számolja el. Csoportos adóalanynál fennálló túlfizetés összegét a csoportos adóalany képviselőjének kérelmére az adóhatóság a csoportos adóalany vagy a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármelyik tag csoportos adóalany képviselője által megjelölt adószámlájára számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét – ideértve a tételes elszámolású fizetési kötelezettséget is – hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót, a tartozás megfizetésére kötelezett személyt terhelő más tartozásra számolja el, vagy tartozás hiányában azt hivatalból törli. Az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, de téves adószámlára fizetett adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni. A csőd-, felszámolási, végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás kezdő napját, illetve amennyiben az adózót a csődeljárás elrendelését megelőzően ideiglenes fizetési haladék illeti meg, az ideiglenes fizetési haladék kezdő időpontját megelőző napon fennálló túlfizetés, valamint a jogutód nélkül megszűnt adózó adószámláján fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.

(5a) Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az adóhatóság az átvezetésekről az adózót azok elvégzésével egyidejűleg értesíti. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti.

(8) Ha az adószámla 2000 forintot meghaladó összegű tartozást vagy túlfizetést mutat, az adóhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról az adózók részére október 31-ig értesítést ad ki. Az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámlájának egyenlegéről, a tartozásai után felszámított késedelmi pótlékról, valamint a közösségi vámjog szerinti késedelmi kamatról nem értesíti azt az adózót, aki (amely) bevallás benyújtására, illetve adatszolgáltatás teljesítésére elektronikus úton kötelezett, vagy önkéntesen elektronikusan nyújtotta be a bevallását.

(9) Az állami adó- és vámhatóság az adóraktár által a bérfőzés után befizetett jövedéki adót elkülönített letéti számlán kezeli. Az adóraktár a bérfőzés után befizetett jövedéki adófizetési kötelezettségét ezen elkülönített letéti számla javára teljesíti.

(10)

(7) Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés szerinti kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges, az adózó, a munkáltató (kifizető) köteles az állami adó- és vámhatóság felszólítására – a felszólításban megjelölt időpontig és terjedelemben – az adómegállapításhoz szükséges iratok, bizonylatok megőrzésére. Az őrzési kötelezettség szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultának időpontjáig tarthat. Ezeket a rendelkezéseket az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 4. § (1) bekezdés 4. pontja és 42. §-a szerinti Választottbírósági egyezmény szerinti kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárás során is megfelelően alkalmazni kell.

(1a) Az adóhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a NAV-ot irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

(2) Más hatóság, közfeladatot ellátó adatkezelő szerv nyilvántartásában, vagy adózói nyilvántartásban szereplő adatot az adóhatóság az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy azonosításához, az adókötelezettség, a költségvetési támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztásához, ellenőrzéséhez, végrehajtási eljárás lefolytatásához, az adózó kérelmére indult adóigazgatási eljárásban a tényállás tisztázásához használhatja fel. Amennyiben törvény megengedi az adóhatóságok vagy az állami adó- és vámhatóság és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői között az adat átadását, illetve a hatósági nyilvántartásokból az adat átvételét, az adatszolgáltatást elektronikus úton is lehet teljesíteni.

(7) Az állami adó- és vámhatóság

- ib)

- l)

(7a) Az állami adó- és vámhatóság vezetője a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (5) bekezdésével összhangban a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagját érintő biztosítotti bejelentés szabályait, az adózással kapcsolatos bevallások, adatszolgáltatások rendjét és az azzal összefüggő eljárási szabályokat – a törvényi előírások keretei között – a nemzetbiztonsági szolgálattal külön megállapodásban rögzíti.

(8) Ha az állami adó- és vámhatóság az elhunyt magánszemély adóügyével összefüggésben adóigazgatási eljárást folytat vagy azt kezdeményez, és ennek során az örökösök személyének ismerete szükséges, az adóhatóság megkeresésére a hagyatéki leltározásra illetékes önkormányzati jegyző adatot szolgáltat a hagyatéki leltár készítésének tényéről, a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző nevéről és székhelyéről, valamint a rendelkezésére álló hozzátartozói adatokról (név, cím). Az állami adó- és vámhatóság a jegyző által megküldött hozzátartozói adatokat nyilvántartásából soron kívül törli, amennyiben az eljárás eredményeként nem állapít meg adót, költségvetési támogatást az elhunyt terhére vagy javára. Az állami adó- és vámhatóság megkeresésére a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a megkereső adóhatóságot tájékoztatja az örökösökről az azonosításukhoz szükséges természetes személyazonosító adatok és lakcím feltüntetésével, valamint az örökrészük alapján örökölt vagyonról és annak értékéről, vagy tájékoztatást ad a hagyatéki eljárás megszüntetéséről.

(9) A területi ügyvédi kamara, illetőleg a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység szünetelésének kezdő napjáról, valamint a szünetelés megszűnésének napjáról az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével a bejegyzést követő hó 15. napjáig adatot szolgáltat az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő illetékes állami adó- és vámhatóságához.

(10) A közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara a közjegyző szolgálata szünetelésének kezdő napjáról, valamint a szolgálat szünetelése megszűnésének napjáról a közjegyző természetes személyazonosító adatainak, lakcímének feltüntetésével, a szolgálat szünetelésének kezdő napját, illetőleg a szolgálat szünetelése megszűnésének napját követő hó 15. napjáig adatot szolgáltat a közjegyző illetékes állami adó- és vámhatóságához.

(12) E törvény 7. számú mellékletében meghatározott kamatjövedelem kifizetője, illetve az ezzel összefüggésben adatszolgáltatásra kötelezett más személy a 7. számú melléklet szerinti módon és tartalommal adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz.

(12a) A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

(13) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésére a jövedéki adó-visszaigénylés ellenőrzéséhez a nyilvántartásában szereplő adatok közül adatot szolgáltat

(14) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az adóévet követő év január 31-éig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz az általa kifizetett támogatás jogcíméről, összegéről a magánszemély nevének, adóazonosító jelének feltüntetésével.

(15) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartja az adózó nevében eljáró állandó meghatalmazott, megbízott magánszemély adóazonosító jelét.

(16) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból adatot szolgáltat – elektronikus úton, a 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásra előírt határidőt követő hó utolsó napjáig – az állami foglalkoztatási szerv részére a Karrier Híd Igazolás alapján igénybe vett adókedvezmény alapjáról, összegéről, valamint a kedvezmény igénybevételével foglalkoztatott személy természetes személyazonosító adatairól, adóazonosító jeléről és lakcíméről.

(18) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre adatot szolgáltat az európai uniós fejlesztési programok irányításáért felelős szervezet részére

- a) adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárás megindítását, lefolytatását vagy a (2) és (3) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja,

(4) Az önkormányzati adóhatóság az adóztatási tevékenységéhez megkérheti az állami adó- és vámhatóságtól a vállalkozási tevékenységet folytató adózók bejelentkezése, illetőleg változásbejelentése alapján nyilvántartott adatokat. Az adóhatóság a tevékenysége során tudomására jutott, titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, iratról, körülményről hivatalból tájékoztatja a másik adóhatóságot, ha az lehetővé teszi, vagy valószínűsíti valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajtását.

(5) Az állami adó- és vámhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi

- c) azon adózók nevét, elnevezését és adószámát (csoportazonosító számát) az adószám (csoportazonosító szám) törlésére utalással, amely adózók adószámát az állami adó- és vámhatóság a 24/A. §, 24/B. §, vagy 174/A. § (1) bekezdés alkalmazásával törölte, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó megszűnéséig, valamint

- d) az általa nyilvántartott adószámmal (csoport azonosító számmal) rendelkező, valamint a c) pont hatálya alá tartozó azon adózók nevét, elnevezését, adószámát, csoport azonosító számát (adószámát, csoport azonosító számát a törlésre utalással), amely adózókkal szemben az állami adó- és vámhatóság végrehajtási eljárást folytat, a végrehajtási eljárás megindításától annak befejezéséig a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése időtartama kivételével;

(6) Az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi az általa nyilvántartott, adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózók – kivéve a Magyar Honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt és rendvédelmi szerveket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat – az adóhatóság nyilvántartásában szereplő alkalmazottainak létszámát.

- i) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervet, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott fennálló köztartozás, illetve annak az előírt határidőben történő meg nem fizetése, mint méltatlansági eset, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés vizsgálatához szükséges körben;

- l) az online pénztárgép forgalmazót, valamint a mobil szolgáltatót, ha a tájékoztatás az online pénztárgép és NAV szervere közötti kommunikáció fenntartásával, a pénztárgép által történő adatszolgáltatás küldésének biztosításával összefüggő, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítéséhez szükséges.

(10) Az állami adó- és vámhatóság a csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről adózónként az adóbevallás határidejét követő 90 napon belül adatot szolgáltat a kincstárnak, amely az adatokat az országos támogatási monitoring rendszerben rögzíti.

(11) Az állami adó- és vámhatóság az államháztartásról szóló törvény felhatalmazása alapján az államháztartási szervek és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, valamint az egyes vállalkozásokon belüli pénzügyi átláthatóságról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat, dokumentumokat az Európai Bizottságnak megküldi, illetőleg rendelkezésre bocsátja.

(13) Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – az adótitoknak minősülő adatot az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásából (az arra a célra kialakított rendszer útján) közvetlen hozzáféréssel lekérdezi vagy írásbeli megkeresés útján kér adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól.

(14) Ha az állami adó- és vámhatóság az adózónál be nem jelentett alkalmazottat talál, a foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében a jogerős határozata egy példányának megküldésével tájékoztatja a munkaügyi hatóságot és az egészségbiztosítási szervet. Az adóhatóság a hónap folyamán jogerőssé vált határozatokat a következő hónap 10. napjáig elektronikus úton továbbítja a munkaügyi hatóságnak és az egészségbiztosítási szervnek.

(15) Ha az állami adó- és vámhatóság a biztosítottat terhelő járulékkötelezettséget a magánszeméllyel szemben állapítja meg, akkor annak megtérülése esetén az erről szóló határozatot a megtérüléstől számított 30 napon belül, a nyugellátás, illetve a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék megállapítása céljából megküldi a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnek.

(16) Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jelet megkeresésre, elektronikus úton átadja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnek az adóazonosító jelnek az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén történő elhelyezése céljából.

54/A. § Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges adatokat (a továbbiakban: összehasonlító értékadat) tartalmazó nyilvántartásából, az abban szereplő ingatlanok forgalmi értékéről – az ingatlantulajdonos személyazonosságának megállapítására alkalmatlan módon – kérelemre igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.

(3) Az adóhatóság negyedévenként – a negyedévet követő 30 napon belül – honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi azoknak a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt nem álló adózóknak a nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget. E bekezdés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

(4) Az állami adó- és vámhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a rendelkezésre álló azonosító adatait, akik (amelyek) bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget.

(5) Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő 30 napon belül – honlapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi annak az adózónak nevét (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát, akinek (amelynek) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a 100 millió forintot, magánszemély esetében nettó módon számítva a 10 millió forintot meghaladja.

(7) Az állami adó- és vámhatóság (6) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettségét nem érinti, ha az adózó a terhére megállapított, jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.

55/A. § Az állami adó- és vámhatóság minden év szeptember 30-ig honlapján közzéteszi a megelőző naptári évben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint ingatlannal rendelkező társaságnak minősülő adózók nevét (elnevezését), székhelyét, adószámát.

(6)

### Az állami adó- és vámhatóság hatásköre

72. § (1) Az állami adó- és vámhatóság jár el minden

- b) a magánnyugdíjpénztárt megillető tagdíjjal (tagdíj-kiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő követelések tekintetében a hitelezők képviselőjeként

az állami adó- és vámhatóság jár el.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt követelések tekintetében a végrehajtási eljárásban a végrehajtás foganatosítójaként az állami adó- és vámhatóság jár el.

(5) A lakáscélú állami támogatások igénylésével összefüggésben a számlák valódiságát, valamint ezzel kapcsolatosan a támogatások igénybevételének jogszerűségét – a hitelintézet megkeresése alapján – az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(6) A lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő – (5) bekezdésben meghatározottakon kívül eső – állami követeléseket a kormányhivatal érvényesíti. A közigazgatási hatósági eljárás keretében hozott jogerős határozatban szereplő követelés köztartozásnak minősül, amit az állami adó- és vámhatóság adók módjára hajt be.

(7) Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik a fémkereskedelemről szóló törvényben meghatározott bírság és egyéb költség végrehajtása.

(8) Az állami adó- és vámhatóság jár el – a külön jogszabályban meghatározott eltéréssel – az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettség elszámolásával kapcsolatos eljárásban, ide nem értve azokat a fizetési kötelezettségeket, amelyek az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartoznak.

73. § Az állami adó- és vámhatóság illetékessége tekintetében a külön jogszabályban foglalt rendelkezések az irányadók.

79–80. §

80/A. §

85/A. § (1) Az adó-, jövedelem- és illetőségigazolást (a továbbiakban együtt: adóhatósági igazolás) az adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal állítja ki.

(3) Az adóhatóság az adó-, és a jövedelemigazolást magyar, az illetőségigazolást magyar vagy az adózó kérelmére magyar és angol nyelven állítja ki.

(4) Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon

- a) az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy az állami adó- és vámhatóságnál fennálló tartozását vagy annak hiányát,

- b) a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást,

- c) a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság vagy a vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette,

- d) a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

(5) A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

(6) A 36/A. § szerinti, a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát is.

(7) Ha jogszabály adóigazolás benyújtását írja elő, e kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az állami adó- és vámhatóság az adózót az adóigazolás benyújtását előíró jogszabályban meghatározott határidő utolsó napján vagy határnapon, egyéb esetekben a kérelem benyújtásakor a köztartozásmentes adózói adatbázisban nyilvántartja.

(8) A köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolás tartalmazza az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon a 178. § 32. pontjában szereplő feltételeknek való megfelelést. A kiadott igazolás adóigazolásnak minősül.

(10) Az állami adó- és vámhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelően. Az illetőségigazolás tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát.

(3)

(5)

(7) Az Európai Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett távolsági tömegközlekedési eszköz vezetőjét az állami adó- és vámhatóság ellenőrizheti annak megállapítása érdekében, hogy végez-e belföldön helyközi személyszállítási szolgáltatást és az üzemben tartó eleget tett-e bejelentkezési kötelezettségének.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti esetben az ellenőrzésről nem készít jegyzőkönyvet, ha jogszabálysértést nem állapít meg, kivéve, ha a termék fuvarozását végző személy jegyzőkönyv felvételét kéri.

88/A. § (1) A központi költségvetés, az egyes elkülönített pénzalapok bevételi érdekeit különösen veszélyeztető adózói jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében az állami adó- és vámhatóság területi szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott okból ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett ellenőrzéseket magához vonhat (központosított ellenőrzés).

(3) A központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást az állami adó- és vámhatóság területi szerve egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg is jogosult lefolytatni. Az eljáró szerv az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozat(ok) egy példányának megküldésével tájékoztatja az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot.

- a) a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el,

90. § (1) A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi.

(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a gazdálkodási típusokra, az adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza az adóhatóság ellenőrzési kapacitásainak felhasználását.

(5) Az állami adó- és vámhatóság becslési adatbázist tart fenn kiválasztási és ellenőrzési tevékenysége támogatása céljából. A becslési adatbázis tartalmazza a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján az egyes tevékenységi körök vonatkozásában, területi bontásban a forgalmi, létszám és egyéb, az adókötelezettséget megalapozó adatokat. A becslési adatbázis évenkénti aktualizálása során az állami adó- és vámhatóság figyelembe veszi a bevallásokban közölt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által tájékoztatás keretében rendelkezésére bocsátott, illetve hivatalosan közzétett adatokat is.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az adózókat – a kötelezően, illetőleg a kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl – célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adó- és vámhatóság

(7) Az állami adó- és vámhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 10%-át kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. A kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. Amennyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot adó mulasztást állapít meg, úgy az e törvény 24/A. §-ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. Az e bekezdés szerinti kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe.

- aa) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki,

- ab) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

- ac) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott,

- ad) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság felfüggesztette, illetőleg e törvény 24/A. §-a alapján törölte;

A kockázatelemzés keretében történő kiválasztás részletes szabályait az állami adó- és vámhatóság vezetője utasításban határozza meg.

(8) Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzésekről vezetett nyilvántartásában az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetése mellett megjelöli az ellenőrzésre történő kiválasztás módszerét és az ellenőrzés közvetlen okát.

(9)

91. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a bevallásban közölt adatok kiegészítésére hívhatja fel azokat a magánszemélyeket, akiknek a bevallott jövedelme egymást követő két éves bevallási időszak tekintetében sem éri el a mindenkori minimálbért.

(3) Ha az állami adó- és vámhatóság a magánszemélyt bevallásának kiegészítéseként nyilatkozattételre kötelezi, ellenőrizheti

(4) Az állami adó- és vámhatóság megvizsgálja, hogy a nyilatkozatban megjelölt felhasználásra (kiadásra, ráfordításra, befektetésre) a magánszemélynek a bevallott jövedelme és egyéb forrása nyújthatott-e elegendő fedezetet. Amennyiben a felhasználáshoz a bevallott jövedelem és egyéb forrás nem adhatott elégséges fedezetet, vagy a magánszemély – az adóhatóság külön felhívására – a nyilatkozatban foglaltakat hitelt érdemlően nem igazolja, az adóhatóság a magánszemély bevallásának utólagos ellenőrzését rendeli el. A (3) bekezdés alapján megszerzett adatokat az adóhatóság, ha az adózót nem jelölte ki ellenőrzésre, az erről szóló értesítés postára adását követően haladéktalanul megsemmisíti.

91/A. § (1) Ha az adózó bevallásában nyilatkozik arról, hogy nem választja adóalapként a személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B. §-ának (23) bekezdése, illetőleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimumot, köteles az adóbevallásához mellékelni az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatvány a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.

91/B. § (1) Az adóhatóság a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót – önellenőrzésre történő felhívás útján – önellenőrzés elvégzésére hívhatja fel, ha az adózó bevallásának adatai és az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg.

(2b) A bevallás utólagos ellenőrzésének időtartama cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén nem haladhatja meg a 180 napot. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az adóhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés 6 hónapon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az adóhatóság rendelkezésére.

(2) Az adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. Kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem alkalmazható.

109. § (1) Ha az adóhatóság megállapítása szerint – kizárólag a Btk. XXXVI., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. Fejezetében szabályozott bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja esetén – az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben – figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is – az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.

110. § Ha becslés alkalmazására az általános forgalmi adó megállapítása során kerül sor, bizonylatok hiányában az állami adó- és vámhatóság

112. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az illetékekre vonatkozó jogszabályokban megállapított illetékkötelezettség teljesítését, valamint az illetékbélyeggel vagy illetékbevételi számlára pénzzel fizetendő díjak megfizetését rendszeresen ellenőrzi azoknál a személyeknél, amelyek illeték- vagy díjköteles ügyekkel foglalkoznak.

(2) Az eljáró hatóság az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési feladatától függetlenül köteles vizsgálni, hogy a nála benyújtott vagy a hozzá került iraton az illeték vagy díj szabályszerű megfizetése megtörtént-e.

(3) Nem készíthető lelet, ha a vagyonszerzést az illeték kiszabása céljából az ingatlanügyi hatóságnál vagy az állami adó- és vámhatóságnál késedelmesen jelentették be.

(4) A leletet esetleges mellékleteivel együtt az állami adó- és vámhatóságnak kell megküldeni az illeték kiszabása végett.

(5) A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozat ellen a NAV-ot irányító miniszterhez, illetőleg a kormányhivatalhoz intézett, de a felülellenőrzést lefolytató szervnél, illetve az önkormányzat képviselő-testülete által kijelölt bizottság elnökéhez benyújtott fellebbezésnek van helye.

(6) A NAV-ot irányító miniszternek, illetve a kormányhivatalnak a határozata törvénysértésre hivatkozással a bíróság előtt keresettel támadható meg.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a kérelem elbírálása során az e fejezet rendelkezéseit alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzés kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. Az eljárás során nincs helye megbízólevél kibocsátásának, jegyzőkönyv csak abban az esetben készül, ha a kérelmet az adóhatóság nem teljesíti. Ha a kérelmet az adóhatóság teljes mértékben teljesíti, a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(4) Az állami adó- és vámhatóság általános megbízólevéllel rendelkező adóellenőre adatgyűjtésre irányuló helyszíni ellenőrzést olyan legalább középiskolai végzettséggel rendelkező személlyel együtt is lefolytathat (a továbbiakban: kisegítő adóellenőr), aki megfelel a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó alkalmazási feltételeinek, és akivel az adóhatóság ilyen feladatok ellátására határozott idejű munkaszerződést kötött. A kisegítő adóellenőrre az adóellenőrre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizárási szabályok az irányadók.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést folytat le akkor is, ha az állami adó- és vámhatóság a NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából vizsgálja az egyes gazdasági események valódiságát.

(4) Az adóhatóság a (2) bekezdés alapján lefolytatott ellenőrzésről készült jegyzőkönyv egy példányát átadja a NAV – az állami adó- és vámhatósági ellenőrzés alapjául szolgáló adatokat és bizonyítékokat feltáró – nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve részére.

(4a) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak az adóhatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, az adóhatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az adózó jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(5a) A kérelemre indult eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az adózó akkor is kérheti, ha az eljárás felfüggesztésének a (4a) bekezdés alapján egyébként nincs helye. Az eljárás az adózó kérelmére akkor függeszthető fel, ha azt jogszabály nem zárja ki.

(2) Az adóhatósági iratot a saját kézbesítő útján történő kézbesítés megkísérlésének napján akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az adózó, vagy az irat átvételére jogosult személy az átvételt megtagadta.

(3) Az adóhatósági irat a postai kézbesítés mellőzésével saját – az adóhatósággal kormányzati szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb szolgálati jogviszonyban álló – kézbesítő útján is kézbesíthető. A saját kézbesítő útján történő kézbesítés esetén az adóhatósági iratot az veheti át, aki a postai úton történő kézbesítés esetén átvételre jogosult.

(8) Az (1) bekezdés szerinti kézbesítési vélelem beálltát követően – kivéve ha a kézbesítési vélelem a küldemény átvételének megtagadása miatt állt be – az állami adó- és vámhatóság a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzését követően az internetes honlapján 15 nap időtartamra közzéteszi a címzett természetes személy adózó adóazonosító jelét, más adózó adószámát, a kézbesítési vélelemmel érintett állami adó- és vámhatósági irat ügyiratszámát, az internetes honlapján történő közzététel időpontját és azt a telefonszámot, amelyen az adózó a kézbesítési vélelemmel érintett állami adó- és vámhatósági irat átvétele tekintetében tájékozódhat. Az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül az adózó kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszthet elő akkor is, ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.

(9) Az állami adó- és vámhatóság a honlapon való közzététellel egyidejűleg elektronikus úton értesíti a (8) bekezdés szerint közzétett adatokról

125. § (1) Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)

- b) a termékimportot terhelő általános forgalmi adót, ha az adózó az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem általános forgalmiadó-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, az állami adó- és vámhatóság engedélyével nem rendelkező általános forgalmiadó-alany, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó alanya,

(3) A vagyonszerzési illetéket, továbbá az illetéktörvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az állami adó- és vámhatóság állapítja meg (kiszabás). A vagyonszerzési illeték kiszabására irányuló eljárás esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap.

127/A. § Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem emelkedik jogerőre, valamint nem minősül végrehajtható okiratnak. A kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adó- és vámhatóság az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével emelkedik jogerőre.

(5) Ha a cégbíróság az állami adó- és vámhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetőleg arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye.

(5a) Ha a cégbíróság az állami adó- és vámhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetőleg arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit az alapítvány, egyesület hivatalból történő megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az adózóval szemben folytatott, e § szerinti eljárás(ok) jogerős befejezéséről, illetve végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.

(11) Ha a kérelem elbírálásához az állami adó- és vámhatóság megkeresése szükséges, az állami adó- és vámhatóság a megkeresést 15 napon belül teljesíti. A megkeresés időtartama a feltételes adómegállapítás iránti eljárás határidejébe nem számít bele. Az adópolitikáért felelős miniszter a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelmet a benyújtást követő 8 napon belül megküldi az állami adó- és vámhatóságnak. Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem alapján indult eljárást lezáró döntést a döntés jogerőre emelkedésének napjáról történő értesítéssel együtt a döntés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.

132/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt vállalkozások közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos piaci ár).

(2) A határozat érvényességéhez kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az állami adó- és vámhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás megkötése szükséges.

(5) Kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem benyújtása esetén az adózó a dokumentációhoz csatolja a kérelem angol nyelvű szakfordítását. Az adóhatóság felhívására az adózó csatolja a kétoldalú vagy többoldalú eljárás lefolytatásához szükséges dokumentációs részek angol nyelvű szakfordítását. Kétoldalú vagy többoldalú eljárás iránti kérelem esetén az állami adó- és vámhatóság a külföldi állam illetékes hatóságával megkötendő megállapodás és a kérelem elbírálásához szükséges adatok beszerzése érdekében eljárást kezdeményez a külföldi állam illetékes hatóságával a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménynek a kölcsönös egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezései alapján.

(8) A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartással megegyező tartalommal, három példányban kell az állami adó- és vámhatósághoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott díjat az eljárás megindítása előtt kell leróni. Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj 50%-a. A kérelem elutasítása esetén a díj összegének 75%-át vissza kell téríteni. A díj mértéke a szokásos piaci ár, illetőleg a megállapított ártartomány alsó és felső értékei középértékének 1%-a, ha a szokásos piaci árat tartalmazó határozat összegszerűen megállapítja a szokásos piaci árat. Amennyiben az 1%-os mértékkel számított díj összege meghaladja a (9) bekezdésben meghatározott legkisebb díjat, az adózó a díjkülönbözetet az adóhatóság felhívására, a szokásos piaci árat megállapító határozat közlése előtt köteles megfizetni. A díjkülönbözet jóváírásától számított 8 napon belül az állami adó- és vámhatóság a határozatot közli az adózóval. A különbözet megfizetésének elmulasztása esetén az állami adó- és vámhatóság a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet elutasítja. Ebben az esetben a díj visszatérítését előíró rendelkezés nem alkalmazható.

- k) az adózó – a kétoldalú, illetőleg a többoldalúan lefolytatandó eljárás helyett – egyoldalú eljárást kezdeményezett és az ennek alapján megindult eljárás folyamán az állami adó- és vámhatóság információcserére vonatkozó kérését a külföldi állam illetékes hatósága visszautasítja vagy az információcserére vonatkozó megkeresésre kölcsönös egyeztető eljárást kezdeményez, kivéve, ha az adózó az eljárás egyoldalú lefolytatására irányuló kérelmét kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás iránti kérelemre módosítja.

(12) A külföldi állam illetékes hatóságának egyetértése hiányában a kétoldalú, illetőleg a többoldalú eljárást az adóhatóság az adózó kérelmére egyoldalúan csak akkor folytatja le, ha az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló információk a szokásos piaci ár megállapításához elegendőek.

132/C. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a határozatot az abban meghatározott érvényességi időn belül az adózó kérelmére határozatban módosítja. A határozat módosításának abban az esetben van helye, ha az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, amely a korábbi eljárás során nem az eljárásban résztvevő kapcsolt vállalkozások rosszhiszemű eljárása miatt volt ismeretlen, vagy a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak. A módosítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt mellékletekben, iratokban, elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban, számításokban, ismertetőkben feltüntetett adatok, körülmények valódiságát az ellenőrzésre irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával, a határozat meghozatalához szükséges mértékben és módon előzetesen vizsgálhatja (valódiságvizsgálat). Az állami adó- és vámhatóság által végzett valódiságvizsgálat nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

(5) Az eljárást 120 nap alatt kell lefolytatni, a határidő két alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az elintézési határidőbe a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott egyeztetés, az adóhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama, illetve a hiánypótlásra megállapított határidő nem számít bele. Amennyiben ezek eredményeként az eljárás során az ügy szempontjából jelentős olyan új tény merül fel, kritikus feltételek módosulnak, illetve a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a határozathozatal alapjául szolgáló olyan körülmények lényeges mértékben megváltoznak, amelyek a szokásos piaci ár megállapítására érdemben kihatnak, az elintézési határidő az ennek alapjául szolgáló tény bekövetkeztének időpontjában megszakad és újból kezdődik. Erről az állami adó- és vámhatóság értesíti a kérelmezőt.

133/A. § (1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély – a bevallás benyújtására előírt határidőig – személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, együttesen 200 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 6 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség törvényben meghatározott esedékességének napja. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő.

(3a) Az automatikus részletfizetés iránti kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

136/B. § (1) Az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megállapító – a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott – első fokú adóhatósági határozat elleni fellebbezésben vitathatja a helytállási kötelezettségét megalapozó, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott határozatot, amennyiben azt bíróság nem vizsgálta felül. Ez a jogosultság akkor is megilleti az adó megfizetésére kötelezettet, ha a vitatott kötelezettség tekintetében az adómegállapításhoz való jog már elévült.

(2) Az adóhatóság – a 35. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghozott első fokú határozat közlésével egyidejűleg – az adó megfizetésére kötelezettnek megküldi a helytállási kötelezettséget megalapozó, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- és – amennyiben másodfokú határozat meghozatalára sor került – a másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.

141. § (1) A felettes adóhatóság kérelemre vagy hivatalból, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel megtámadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat, az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter abban az esetben jár el, ha a felettes adóhatóság az ügyben már döntést hozott. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter nem tehet felügyeleti intézkedést, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését bíróság már felülvizsgálta.

(2) Az adóhatóság a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter erre irányuló felhívásától számított 15 napon belül köteles az iratokat felterjeszteni. Az utólagos adómegállapítással kapcsolatban benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelem elbírálása esetén az ügyintézési határidő az iratoknak a felügyeleti szervhez történő beérkezését követő naptól számított 60 nap, kivéve, ha az eljáró szerv a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

(3) A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta.

(4) Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte.

(6) A felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter, a felügyeleti intézkedés mellőzéséről a felettes adóhatóság az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.

(7) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter a jogszabálysértő határozatot (intézkedést), önálló fellebbezéssel megtámadható végzést megváltoztatja, megsemmisíti, szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy az elsőfokú adóhatóságot eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter a felügyeleti intézkedésről határozatot (végzést) hoz.

(8) Felügyeleti intézkedés keretében nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét az adózó terhére változtatja meg. Ha a felettes adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV-ot irányító miniszter megállapítása szerint a felülvizsgált döntés (intézkedés) súlyosításának lenne helye, akkor a jogszabálysértő döntést (intézkedést) megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el.

146. § (1) A végrehajtást az első fokon eljáró adóhatóság folytatja le.

(1a)–(1b)

- b) jogi személy és egyéb szervezet esetében az illetékes állami adó- és vámhatóság

(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (fővárosi kerületi) hivatal megkeresése alapján az adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében az illetékes állami adóhatóság jár el.

(3) Az önkormányzati adóhatóságot megillető tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása esetén a végrehajtást az adózóra az általános illetékességi szabályok szerint illetékes állami adó- és vámhatóság folytatja le.

(5) Amennyiben ugyanazt az ingóságot vagy ingatlant több adóhatóság is lefoglalta, a végrehajtás folytatására és az értékesítésre az a végrehajtó jogosult és köteles, aki a vagyontárgyat a többi végrehajtót megelőzően foglalta le. Egyidejű foglalás esetén az adóhatóságok megegyezése szerint kell folytatni a végrehajtást. Más adóhatósággal történő egyidejű foglalás esetén a végrehajtást az állami adó- és vámhatóság folytatja le.

147. § (1) A nem belföldi illetőségű, illetőleg az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy (a továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett személy) adófizetési kötelezettségének, adók módjára behajtandó tartozásának külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt – az Európai Közösség tagállamai közötti, valamint nemzetközi egyezményekben szereplő adóbehajtási jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével – az adópolitikáért felelős miniszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg.

150/A. § (1) Amennyiben az adóhatóság az adózót terhelő adótartozás, egyéb az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott tartozás, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás és eljárási költségek mellett túlfizetést is nyilvántart, végrehajtási cselekményként a túlfizetés összegét az előzőekben említett, általa nyilvántartott tartozásokra elszámolhatja, és ezzel egyidejűleg az adózót értesíti. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti.

151. § (1) Az adózó a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) igénylésekor az önkormányzati adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat időpontjában más adóhatóságnál van-e esedékessé vált tartozása, és az milyen összegű. Az önkormányzati adóhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést), az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az adózó nyilatkozatában vagy más adóhatóság megkeresésében közölt – más adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.

(6) Ha az igényelt költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.

(7)

(2) Az állami adó- és vámhatóság abban az esetben jár el az (1) bekezdés szerint, amennyiben felé az adók módjára behajtandó köztartozás kötelezettje a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezését hitelt érdemlően igazolja.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás hitelességének ellenőrzése érdekében írásbeli nyilatkozattétel céljából megkeresheti az állami kezesség érvényesítőjét.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a lakóingatlan vonatkozásában az ingatlan-végrehajtást foganatosíthatja vagy folytathatja, amennyiben arról értesül, hogy az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezéséhez való hozzájárulást elutasította, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot visszautasította.

(5) Az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásához való hozzájárulásának elutasításával, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. pedig az állami kezesség érvényesítésére tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás fennállására tekintettel a lakóingatlan vonatkozásában tett vételi ajánlat visszautasításával, vagy a megvásárlásáról szóló tájékoztatással egyidejűleg köteles erről a tényről az állami adó- és vámhatóságot értesíteni.

(14) Az elektronikus árverés technikai feltételeit és működtetésének részletszabályait az állami adó- és vámhatóság hivatalos internetes honlapján közzéteszi.

(2) A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt 15 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és erről a benyújtót tájékoztatja. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve 15 napon belül dönt. A megtámadott intézkedést helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti vagy az adóvégrehajtót az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezi határidő tűzésével. A végrehajtást foganatosító adóhatóság megbízásából eljáró önálló bírósági végrehajtót megillető díjazással kapcsolatos végrehajtási kifogást – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – a végrehajtó székhelye szerint illetékes járásbíróság bírálja el. Ha az adózó a végrehajtási kifogást olyan kötelezettség végrehajtása érdekében foganatosított végrehajtási cselekménnyel szemben terjeszti elő, amely kötelezettséget az állami adó- és vámhatóság a 43. § (1a) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján tart nyilván, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi a határozatot hozó hatóságot a jogerős határozat megküldése érdekében. A határozatot hozó hatóság a megkeresést a beérkezésétől számított 8 napon teljesíti. Ebben az esetben a végrehajtási kifogás elbírálásának határideje a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat beérkezésétől kezdődik.

(2) Az állami adó- és vámhatóság – a pénzügyi tranzakciós illeték kivételével – illetékügyekben a végrehajtási eljárást kérelemre felfüggesztheti, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése várható.

161/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság – az e §-ban rögzített eltérésekkel – az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján végrehajtja az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozásokat.

(2) Az önkormányzati adóhatóság havonta, a hónapot követő hó 15. napjáig keresheti meg az állami adó- és vámhatóságot a legalább 10 000 forintot elérő tartozás végrehajtása céljából. A megkeresésben nem kell megjelölni azt a jogszabályt, amely az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott tartozás végrehajtását lehetővé teszi.

(3) Az önkormányzati adóhatóság az állami adó- és vámhatóság megkeresése előtt megkísérli a tartozás átvezetéssel és visszatartás útján történő végrehajtását, ha ennek feltételei fennállnak.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a tartozás biztosítása érdekében jelzálogjogot is bejegyeztethet az adós tulajdonában lévő ingatlanra.

(5) Az önkormányzati adóhatóság megkeresése nem tartalmazhatja azon tartozás összegét, amelyre vonatkozóan az önkormányzati adóhatóság már visszatartási jog gyakorlását kezdeményezte az állami adó- és vámhatóságnál.

(6) Több önkormányzati adóhatóság megkeresése esetén az állami adó- és vámhatóság által behajtott összeg azt az önkormányzati adóhatóságot illeti meg, amelynek megkeresése korábban érkezett az állami adó- és vámhatósághoz.

162. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adószámláján nyilvántartott tartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván.

(2) A behajthatatlanság címén nyilvántartott tartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik.

(3) Az tartozást megállapító adóhatóság az (1) bekezdésben megállapított feltétel hiányában is nyilvántarthatja behajthatatlanként a 10 000 forintot meg nem haladó tartozást, ha a behajtás érdekében szükséges intézkedés megtétele a tartozással arányban nem álló költségeket eredményezne. Ezen tartozásokról az adóhatóság külön nyilvántartást vezet.

(4) A pénzügyi tranzakciós illeték kivételével az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adó- és vámhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adó- és vámhatóság tudomására jutott.

- b) a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV-ot irányító miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve

165. § (1) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában – a vám és az azzal együtt kiszabott nem közösségi adók kivételével – adónak minősül az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott egyéb fizetési kötelezettség is.

(1b) Nem alkalmazható az (1) bekezdés, ha az illeték törlésére az illetéktörvény 21. § (2) és (4) bekezdése alapján, illetve az illetéktörvény 80. § (1) bekezdés b), c), g) pontja alapján a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Az állami adó- és vámhatóság a 2000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.

(5) E törvény nettó pótlékszámításra vonatkozó rendelkezései a fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában alkalmazandóak.

(7) Ha a 26/A. § (4) bekezdése alapján megállapított adóval összefüggésben az adóhatóság a magánszemély ellenőrzése során adókülönbözetet állapít meg, és az adókülönbözet a munkáltató 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásának hibájára, hiányosságára vezethető vissza, úgy az ezzel összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot az adóhatóság a munkáltató terhére állapítja meg.

- f) a 24/F. § (1) bekezdése szerinti kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adó- és vámhatóság részére, illetve a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget,

(7a) Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adó- és vámhatóság 174/A. § szerinti első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adó- és vámhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére.

172/A. § Az adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az e törvény 22/E. §-a szerinti kötelezettség kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a cégbejegyzésre nem kötelezett adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye.

174/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével a 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adó- és vámhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével a 172. § (7a) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

(9) A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás, valamint a 31/B. § szerinti általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését, továbbá adóhatósági igazolás kiadására irányuló kérelmének előterjesztését – a 85/A. § (11) bekezdése szerinti igazolás iránti kérelem kivételével – elektronikus úton teljesíti. Az 5/A. § (6) bekezdésében meghatározott, sürgősségi eljárást kérő adózó fizetési könnyítési, valamint adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését – a 85/A. § (11) bekezdése szerinti igazolás iránti kérelem kivételével – elektronikus úton teljesíti.

(10) Az adóazonosító számmal rendelkező adózó az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet, illetőleg adóügyeiben az adóhatóságnál a (13) bekezdés szerinti beadványait elektronikus úton is előterjesztheti.

(17) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a nyilvántartásba vétel és az abból való törlés feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, a bejelentési eljárásért, valamint a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek kérelmének elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, továbbá a nyilvántartásba vettek kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat azzal, hogy az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye.

(17a)

(34) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az online pénztárgép éves felülvizsgálatának részletes szabályait.

175/A. § (1) Aki adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását vezető szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.

(2) Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki

(3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet – az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően – akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel.

175/B. §

175/D. § (1) A 175/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételre irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindításához szükséges kérelmet az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett tájékoztatóban meghatározott címen, a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél vagy a kincstár területi szervénél lehet előterjeszteni.

(2) Az eljárás ügyintézési határideje – ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást – 45 nap azzal, hogy – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérően – ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha a kérelmező az eljárás – ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást – iránti kérelmét hibásan, hiányosan vagy nem az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott mellékletekkel csatolva terjeszti elő, a kérelmezőt a nyilvántartásba vételt végző szervezet a kérelem előterjesztését követő 21 napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki.

(6) A nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, valamint az igazolvány pótlásával, cseréjével, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

175/E. § (1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet vezeti az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását.

(2) Ha az adózó kizárólag a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek (telekrész) értékesítése miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adókötelezettséget (kivetéses adózás). Az adózó az értékesítésről az adóhatóságnál e célra rendszeresített nyomtatványon az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontját követő 30 napon belül bejelentést tesz. A bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű.

(12) A (11) bekezdésben említett munkáltató és a kifizető külön törvény alapján a kincstárral szembeni elszámolásában a kifizetést terhelő adóról (adóelőlegről) az elszámolt hónapot (kifizetést) követő hó 20-áig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságának.

176/A. §

(3) Az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az engedélyező hatóságot.

(2) Az állami adó- és vámhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza a nyilvántartásba vett vagy törölt szervizek, valamint az érvényes és az érvénytelen műszerészi igazolványok, plombanyomók adatait.

176/D. § (1) Szerviz az az egyéni vállalkozó vagy szervezet, aki vagy amely a szervizek – állami adó- és vámhatóság által vezetett – nyilvántartásában szerepel.

(2) Szervizként való nyilvántartásba vételét az állami adó- és vámhatóságnál az az egyéni vállalkozó vagy szervezet kérelmezheti,

- a) akinek vagy amelynek nincs 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett, összességében számítva (a továbbiakban: nettó módon számítva) a 10 millió forintot, egyéni vállalkozó esetében nettó módon számítva 1 millió forintot meghaladó tartozása,

- c) aki vagy amely e tevékenységét az állami adó- és vámhatóság felé szabályszerűen bejelentette.

176/E. § (1) A műszerészi igazolvány a pénztárgépek, taxaméterek szervizelésére jogosító, az állami adó- és vámhatóság által kiállított igazolvány.

(3) A műszerészi igazolvány az állami adó- és vámhatóság tulajdona.

177. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év október 31-éig a fizetésre kötelezett adóazonosító jelét tartalmazó megkeresésre a Diákhitel Központ Rt.-nek adatot szolgáltat a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett magánszemélynek az adóévben keletkezett, a törlesztési kötelezettség alapját képező jövedelméről.

(2) Amennyiben a magánszemély hallgatóihitel-törlesztési kötelezettségének nem tesz eleget, tartozását a Diákhitel Központ Zrt. megkeresésére az állami adó- és vámhatóság adók módjára hajtja be. A behajtás iránti megkereséshez a Diákhitel Központ Zrt. a hallgatói hitel törlesztésére kötelezett magánszemély részére igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát köteles csatolni. Amennyiben az állami adó- és vámhatósági eljárásban a Diákhitel szervezet teljes követelése nem térült meg, és a követelés polgári jogi érvényesítésének feltételei fennállnak, a Diákhitel szervezet – az állami adó- és vámhatóság 161. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatását követően – polgári jogi eljárást indíthat.

(3) Amennyiben a törlesztésre kötelezett magánszemélynek a megkeresésben közölt és az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott adatai között eltérés van, az adatokat a Diákhitel Központ Rt. és az állami adó- és vámhatóság egyezteti. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, a magánszeméllyel a Diákhitel Központ Rt. tisztázza az adateltérés okát.

177/A. § Az állami adó- és vámhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit az MKK Magyar Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: MKK Zrt.) ruházhatja át. Az e rendelkezés alapján átruházott követelést az MKK Zrt. átruházhatja. Az átruházás részletes feltételeit az állami adó- és vámhatóság és az MKK Zrt. által kötött megállapodás szabályozza. Az e § szerinti átruházásra a Ptk. engedményezésre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandóak. Nem ruházható át olyan követelés, amely mögött jogszabályon, vagy kötelmi jogviszonyon alapulva a Magyar Állammal, annak intézményeivel vagy egyszemélyes társaságaival szemben követelés lenne érvényesíthető.

- 3a. adószámla: az állami adó- és vámhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóság által vezetett, a fizetési kötelezettség, a költségvetési támogatás elszámolására szolgáló nyilvántartás.

- 4. adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét – nettó módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, ide nem értve a letétként nyilvántartott összeget az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás hiányához köti,

- 6a. áfa-regisztrált adóalany: olyan, belföldön gazdasági célú letelepedéssel, lakóhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany, aki (amely) belföldön általános forgalmi adó köteles tevékenységet folytat, amely tekintetében ő az adófizetésre kötelezett.

- 10a. elszámolás: a fizetési kötelezettség nyilvántartása, megfizetése, kiutalása, visszatérítése, visszaigénylése, átvezetése, behajthatatlansága miatti kezelése, illetve megállapításához vagy végrehajtásához való jog elévülése miatti törlése.

- 20. köztartozás: törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adó- és vámhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja,

- 27a. tételes elszámolású fizetési kötelezettség: vám, importtermék általános forgalmi adó, regisztrációs adó, importtal kapcsolatos jövedéki adó.

- 31. minősített adózó: az a vállalkozási tevékenységet folytató személy, aki (amely) legalább a minősített adózói nyilvántartásba való felvétel iránti kérelem előterjesztésének napját megelőző 3 éven át működött, és a kérelem benyújtását megelőző elévülési időn belül az állami adó- és vámhatóság nem állapított meg a terhére adóhiányt, nem indított ellene végrehajtási eljárást, nem állt vagy áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, illetve az adózó egy naptári éven belül legfeljebb két fizetési könnyítés (adómérséklés) iránti kérelmet terjesztett elő. Az állami adó- és vámhatóság a minősített adózót, kérelmére az erre a célra létrehozott és közzétett nyilvántartásában tünteti fel. Ha a nyilvántartásba vételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a nyilvántartásból törli,

- 32. köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint

- a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott nettó tartozása, valamint köztartozása;

- b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozása;

178/A. § Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

179/A. § Az állami adó- és vámhatóság a 7. § (5) bekezdésében, a 16. § (3), (4) és (11) bekezdésében, a 17. § (5), (10)–(12) és (17) bekezdésében, a 20. § (1) és (6) bekezdésében, a 20/A. § (2) bekezdésében, a 22. § (1), (4) és (5) bekezdésében, a 22/A. § (1) bekezdésében, az 54. § (5) bekezdésében, az 55. § (4)–(6) bekezdésében és az 55/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, illetve a 24. § (1) bekezdésében, a 43. § (1) bekezdésében, az 54. § (6) bekezdésében, a 176/C–176/E. §-ban, valamint a 178. § 31. és 32. pontjában foglalt nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az állami adó- és vámhatóság a 22/C. §-ban meghatározott adatokról közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. E nyilvántartások azon adat kivételével minősülnek közhitelesnek, amely adatokat jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít.

211. § (1) Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2016. első negyedévét követően minősíti az adózókat a 6/J. § alapján.

(2) Az állami adó- és vámhatóság első alkalommal a 2016. második negyedévet követő 6/J. § szerinti adózói minősítés lekérdezését biztosítja az adózó részére a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül.

212. § Kockázatos adózónak akkor minősülhet az adózó, ha

- a) a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően jogerőre emelkedett határozat alapján szerepel,

- b) a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően esedékessé vált adótartozás miatt szerepel,

- c) a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján 2016. január 1-jét követően elkövetett mulasztás miatt szerepel,

- d) az egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztást 2016. január 1-jét követően követte el.

213. § (1) E törvénynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

(2) Az adózónak a Módtv3. hatálybalépését követően teljesítendő az azt megelőző időszakra vonatkozó adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2015. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.

(3) A Módtv3.-mal megállapított 26/A. § szerinti bevallási nyilatkozatot a magánszemély első alkalommal a 2015. évi jövedelméről 2016. január 31-éig tehet.

(4) A Módtv3.-mal megállapított rendelkezések nem érintik a 2015. december 31-ig hatályos rendelkezések alapján hozott, a törvény hatálybalépésekor jogerős határozatokat.

(5) A 2015. december 31-éig adott, az állami adóhatóság által vezetett adófolyószámla, valamint a vámhatóság által vezetett, a vámokkal és nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos folyószámla tekintetében elektronikus vagy személyes ügyintézésre jogosító meghatalmazások 2016. január 1-jétől az e törvény szerinti, állami adó- és vámhatóság által vezetett egységes adószámlával kapcsolatos elektronikus vagy személyes ügyintézésre is kiterjednek, kivéve, ha az ügyfél a meghatalmazást visszavonta.

214. § (1) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 24/C. § (2), (13) bekezdését, 24/D. § (1), (3) bekezdését, 24/E. § (1), (4)–(6) bekezdését a hatálybalépést követően indult adóregisztrációs eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 36/B. § (2) és (5) bekezdését a Módtv3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A 36/A. § alkalmazásában, ahol jogszabály 2015. december 31. napjáig együttes adóigazolást említ, azon 2016. január 1. napjától az adóigazolást is érteni kell.

(3) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 43. § (3) bekezdését és a 150/A. § (1) bekezdését első alkalommal a 2016. január 1-től elvégzett elszámolásokra kell alkalmazni.

(4) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 43. § (8) bekezdése szerinti értesítést először a 2016. évről 2017. október 31-ig adja ki az állami adó- és vámhatóság. A 2015. évre vonatkozó értesítés kiküldésére a 2015. december 31-én hatályos rendelkezések az irányadóak.

(5) A Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő átvezetési kérelemre, valamint folyamatban lévő hivatalból történő átvezetésre a 2015. december 31-én hatályos rendelkezések alkalmazandóak.

(6) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 55. § (5) bekezdése első alkalommal 2016. első negyedévére alkalmazandó.

(7) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 85/A. § (1), (3)–(8) bekezdése a Módtv3. hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre alkalmazandó.

(8) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 165. § (1) bekezdése – a felszámolási eljárásokban bejelentendő hitelezői igényhez kötődő egyedi késedelmi pótlék felszámításának kivételével – először azokban az esetekben alkalmazandó, amelyeknél a fizetési kötelezettség esedékessége 2016. január 1. vagy ezt követő időpontra esik.

(9) A törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 176/D. § (2) bekezdés a) pontjának rendelkezését a 2016. január 1-től esedékes fizetési kötelezettségekre kell először alkalmazni.

(10) Ahol jogszabály együttes adóigazolásról rendelkezik, azon a Módtv3. hatálybalépését követően adóigazolást kell érteni.

215. § A Módtv3.-mal megállapított 3. számú melléklet O) pont 3–5. alpontja szerinti adatszolgáltatást első alkalommal, az adatszolgáltatással érintett valamennyi személyről 2016. február 28-áig kell teljesíteni.

216. § A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvénnyel megállapított 175/A. §-t, 175/D. § (1), (4) és (6) bekezdését, valamint 175/E. § (1) bekezdését először a 2016. július 1-jén vagy az azt követően induló eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2016. január 1-je és 2016. június 30-a között induló eljárásokban e törvénynek a 2015. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

217. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló 2015. évi CXCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4) megállapított rendelkezéseit – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv.4-gyel módosított 116. § (5) és (6) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a Módtv.4-gyel megállapított 141. §. (1) bekezdésének hatálybalépését követően az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a NAV-ot irányító miniszterhez felügyeleti intézkedés iránti kérelem nem nyújtható be.

(4) E törvénynek a Módtv.4-gyel megállapított 141. § (4) bekezdését a hatálybalépését követően benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelmekre kell alkalmazni.

AZ ÁLLAMI ADÓ- ÉS VÁMHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA

c) Az új közlekedési eszköznek – a személygépkocsi, illetőleg a regisztrációs adó köteles motorkerékpár kivételével – az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén fizetendő általános forgalmi adót az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóalany vevő az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig vallja be és fizeti meg az állami adó- és vámhatósághoz.

Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések

3. Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget – a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, az illetéket, a cégautó-adót, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve –, és a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak – személyétől függetlenül – a cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. Az adózónak az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.

Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott 1000 forintot el nem érő adót – ide nem értve az idegenforgalmi adót – az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.

1. Az állami adó- és vámhatóságtól a költségvetési támogatást az adózó 1000 forintra kerekítve igényelheti.

A jövedéki adóval kapcsolatban az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések

A vámhatósághoz teljesítendő 1000 forintot el nem érő adókötelezettséget az adózónak nem kell megfizetnie, és az állami adó- és vámhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.

1. Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését, illetve az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén tulajdonjog átszállását eredményező pénzügyi lízing alapján a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feljegyzését követően, haladéktalanul – az e törvény 21. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, kitöltött nyomtatványt mellékelve – adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az illetékkiszabáshoz szükséges, birtokában lévő adatokról, valamint ingatlanértékesítés esetén az ingatlan értékesítőjéről és az ingatlanszerződés szerinti értékéről, továbbá termőföld átruházása esetén a termőföld-értékesítés tényéről, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogról való lemondás, ilyen jog visszterhes alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése esetén az átruházó (átengedő), e jogot alapító, illetve megszüntető magánszemélyről és e jog szerződés szerinti értékéről. Az ingatlanügyi hatóság az adózó személyi adatait tartalmazó megkeresésre tájékoztatja az adóhatóságot az adózó tulajdonát képező – nyilvántartásában szereplő – valamennyi ingatlan adatáról.

5. A pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató – a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével – a pénzforgalmi számla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó 15. napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adó- és vámhatósággal.

A befektetési szolgáltató az adóévet követő január 31-éig elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatósághoz az olyan ügyletben részt vevő személyek (felek) – ha egyikük, vagy mindegyikük magánszemély – azonosító adatairól, adóazonosító jeléről/adószámáról, amely ügyletben az egyik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számláról másik fél tulajdonában lévő értékpapír (értékpapír-letéti) számlára értékpapír áthelyezésére kapott megbízást teljesített. Az adatszolgáltatás tartalmazza továbbá az áthelyezett értékpapír fajtáját, névértékét, valamint – ha a megbízást adó fél igazolja, vagy arról nyilatkozik – az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételt.

Az önkormányzat jegyzője az általa kiadott (visszavont, módosított) jövedéki termékkel folytatott kereskedelmi tevékenységre jogosító működési engedélyről 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot folyósító szerv – az állami adó- és vámhatóságnak az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban lévő adatok alapján a nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék vagy átmeneti bányászjáradék mellett munkát vállaló személyekre a természetes személyazonosító adatok és az adóazonosító jel feltüntetésével az adóévet követő év január 31. napjáig teljesített elektronikus adatszolgáltatása alapján – az előzőekben megjelölt adatok feltüntetésével az adóévet követő év február 15. napjáig az állami adó- és vámhatóság felé elektronikus úton adatot szolgáltat a kifizetett nyugellátás, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék adóévi összegéről. Az állami adó- és vámhatóság a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókra az előzőekben meghatározott feltételek szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő év március 15-ig, a nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, balettművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot folyósító szerv pedig március 31-ig teljesíti.

1. Az építésügyi hatóság az általa kiadott jogerős használatbavételi, illetőleg jogerős fennmaradási engedély egy példányát, a jogerőre emelkedés közlése időpontjának megjelölésével megküldi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz és az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adó- és vámhatósághoz.

4. Az első fokon eljáró közlekedési igazgatási hatóság által a jármű tulajdonjogának, üzemben tartói jogának bejegyzésére, ezek valamelyikének változására irányuló eljárás során a közlekedési igazgatási ügymenetet támogató informatikai rendszerben rögzített, az ügyfél által bemutatott, a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetékének megfizetését igazoló készpénz-átutalási megbízás azonosító számát, gyártójának kódját, valamint a befizetett illeték összegét a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv útján, továbbá a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1) és (2) bekezdésében szereplő adatok közül a gépjármű és pótkocsi vagyonszerzési illetéke teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatokat (a jármű fajtáját, gyártmányát, típusát, kategóriáját, forgalmi rendszámát, hengerűrtartalmát, kamratérfogatát, teljesítményét, össztömegét, gyártási évét, a járműtulajdonos, üzemben tartói jog jogosítottja azonosító adatait, lakcímét, székhelyét, adóazonosító számát) elektronikus úton továbbítja az állami adó- és vámhatóságnak.

5. A járási hivatal, valamint az állami adó- és vámhatóság minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően adatokat szolgáltat az ,,E'' és ,,P'' betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásáról a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét (székhelyét), továbbá a jármű fajtáját és rendszámát.

a) minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az állami adó- és vámhatóság részére,

8. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv, a közúti közlekedési nyilvántartási szerv a kötvénynyilvántartásból, illetve a közúti járműnyilvántartásból a tárgyévet követő év január 31-ig a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási jogviszony díj nemfizetési okból való megszűnéséről, továbbá ha a biztosító értesítése alapján a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az állami adó- és vámhatósághoz – elektronikus úton – adatot szolgáltat a következő tartalommal:

Az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az értékesítés napját magába foglaló általános forgalmi adómegállapítási időszakot követő hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adatot szolgáltat

1. Az állami foglalkoztatási szerv elektronikus úton az állami adó- és vámhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat azon személyek azonosító adatairól, adóazonosító jeléről, akiknél a munkanélküli-ellátás folyósítását az ellátásra való jogosultságot kizáró kereső tevékenység miatt szüntették meg, lehetőség szerint az e személyek munkaadóiról, azok adószámának feltüntetésével, valamint a folyósítás megszűnésének időpontjáról.

1. Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv, ha olyan igazolást (bizonylatot) állít ki, amelynek alapján a magánszemély adókedvezmény (adómentesség) igénybevételére jogosult, a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás tartalmának közlésével adatot szolgáltat az adózónak kiadott igazolásról. Az adatszolgáltatást az adóévet követő év január 31-ig elektronikus úton az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv illetékes állami adó- és vámhatóságához kell teljesíteni.

2. A tartósan álláskereső személyek után, illetve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény ellenőrzése céljából az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv a tárgyhónapban kiállított igazolásban szereplő adatokat a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig elektronikus úton hivatalból megküldi az állami adó- és vámhatóság részére.

A nyomtatványt forgalmazó (alforgalmazó) az adatszolgáltatást negyedévenként a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz.

1. A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül az állami adó- és vámhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az 1000 m2-t elérő épülettel, illetve 10 000 m2-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek építményadóról, telekadóról szóló bevallásában feltüntetett adatok alapján.

2. A jegyző az 1. pontban meghatározott határidőn belül az állami adó- és vámhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelméről.

3. A jegyző elektronikus úton adatot szolgáltat azokról a személyekről, akiknek köztartozás mentessége a Magyarország helyi önkormányzatairól, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény méltatlansági eljárásra vonatkozó szabályai szerint vizsgálat tárgyát képezheti.

4. A 3. pont szerinti adatszolgáltatás tartalmazza az adózó

a) nevét

b) adóazonosító számát

c) azon helyi/kisebbségi önkormányzat megnevezését, ahol az adózó tisztséget tölt be.

5. A 3. pont szerinti adatszolgáltatást a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül kell teljesíteni az e célra rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával.

1. Az állami adó- és vámhatósághoz a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami feladatellátásba vételével kapcsolatos állami adó- és vámhatósági feladatok ellátása céljából

2. Az 1. pont b) alpontja szerint nem kell adatot szolgáltatni abban az esetben, ha a települési önkormányzat az 1. pont a) alpontja szerinti intézményt maga működteti, az állami adó- és vámhatóság az 1. pont b) alpontja szerinti adatszolgáltatás hiányában ennek figyelembe vételével jár el.

3. Az adatszolgáltatást a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig kell teljesíteni. Az állami adó- és vámhatóság adószámla vezetéssel kapcsolatos feladatai tekintetében – ideértve a kiutalások teljesítését is – a határidők az adatszolgáltatás beérkezésétől számítandók, ha az adatszolgáltatás a határidő kezdetére egyébként okot adó, jogszabályban rögzített körülmény bekövetkezését követően érkezett be.

A biztosító 2015. április 30-áig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő teljesítésről.

5. Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a külföldi illetőségű magánszemély az illetőségigazolás és a kifizető igazolása benyújtásával az állami adó- és vámhatóságnál adó-visszatérítési igényt terjeszthet elő. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi illetőségű magánszemély által megjelölt fizetési számlára utalja át.

16. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja adókötelezettségét azért nem tudja megállapítani és bevallani, mert az ingatlannal rendelkező társaság e minőségét nem jelentette be az állami adó- és vámhatósághoz, az állami adó- és vámhatóság által megállapított, a tagot emiatt később terhelő adóért a társaságot korlátlan és egyetemleges kötelezettség terheli.

1. Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő bevallási kötelezettségek

2. Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő adófizetési kötelezettségek

1. A kifizető az adóévet követő év január 31-ig elektronikus úton az állami adó- és vámhatósághoz adatot szolgáltat

3. Adatszolgáltatásra kötelezett továbbá az a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amely bármely más közösségi tagállamban illetőséggel bíró szervezet útján a szervezet haszonhúzónak minősülő tagjainak juttat kamatjövedelmet. Az adatszolgáltatásra kötelezett az adóévet követő év március 20-ig elektronikus úton közli az állami adó- és vámhatósággal a szervezet nevét, címét és a részére kifizetett kamat összegét, kivéve, ha az hitelt érdemlően igazolja, hogy jogi személy, vagy az illetősége szerinti tagállamban a társasági adó alanya vagy ÁÉKBV-ként működik, illetve az illetősége szerinti tagállam hatósága által kiállított igazolás alapján ilyen alapnak minősül. E pont alkalmazásában nem minősül jogi személynek

b) jogi személy, az illetősége szerinti tagállam joga alapján a társasági adó alanya, ÁÉKBV-nek minősülő szervezet, vagy a 3. pontban meghatározott szervezet képviseletében jár el, feltéve, ha ez utóbbi esetben közli a részére kamatot juttató vagy jóváíró személlyel ezen szervezet nevét, címét és erről a kamatot juttató vagy jóváíró személy (adatszolgáltatásra kötelezett) adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak,

15. Az állami adó- és vámhatóság az átmeneti időszak alatt a forrásadót alkalmazó tagállamokból a levont forrásadóból átutalt 75% adó fogadására euró devizanemben vezetett számlát nyit. A jóváírást követő 30 napon belül az adóhatóság az átutalt adót 25%-kal kiegészített összegben a jóváírás napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítva a haszonhúzó adószámláján jóváírja, feltéve, hogy az átutalást teljesítő illetékes tagállami hatóság az adózó azonosítására, illetve a levonás tényének és összegének megállapítására alkalmas adatokat közöl, vagy ezt a magánszemély más megfelelő módon hitelt érdemlően, hitelesen magyarra fordított okirattal igazolja. Az előző rendelkezésektől eltérően, a 2006. szeptember 1. napját követően megszerzett, belföldön adóköteles kamatjövedelem esetén a forrásadót alkalmazó tagállamból átutalt forrásadó elszámolása az adózó kérelmére történik. Az adózó kérelméhez csatolja az adózó azonosítására, a levonás tényének, összegének, a kamatjövedelem jogcímének és a kamatjövedelem megszerzése időpontjának megállapításához szükséges okiratok hiteles magyar fordítását. Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét abban az esetben teljesíti, ha az adózó a belföldön adóköteles kamatjövedelemről bevallási és adófizetési kötelezettségét teljesítette.

18. Az állami adó- és vámhatóság kormányrendeletben kijelölt szerve a kifizetőtől, illetve az ezzel összefüggésben adatot szolgáltató más személytől beérkező adóadatot a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam illetékes hatóságának az adóévet követő év június 20. napjáig továbbítja.

a) az állami adó- és vámhatóság által megállapított közösségi adószámáról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. §-ának (4) bekezdése szerinti ügylet teljesítése esetén az általános forgalmiadó-alanynak azon, az Európai Közösség más tagállamának hatósága által megállapított adószámáról, ahol ezen ügylet tekintetében adófizetésre kötelezett,

a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz.

C) Az összesítő nyilatkozatot az adózó az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton terjeszti elő az állami adó- és vámhatósághoz.

3. A) Az adózó a visszatéríttetés tagállamában felszámított hozzáadottérték-adó visszatéríttetése iránti kérelmét a visszatéríttetési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által magyar és angol nyelven rendszeresített elektronikus űrlapon terjeszti elő.

4. A) A kérelem akkor minősül benyújtottnak, ha azt az adózó a 3. A) pont szerinti formában, a külön jogszabályban megállapított kötelező adattartalommal és az Európai Közösség valamely hivatalos nyelvén terjeszti elő. Ha a visszatéríttetés tagállama a 2008/9/EK tanácsi irányelv 11. cikkében foglaltakat alkalmazza, és erről az állami adó- és vámhatóságot az 1798/2003/EK tanácsi rendelet 34a cikk (3) bekezdésének megfelelően értesíti, a benyújtottság feltétele a tevékenységek 2008/9/EK tanácsi irányelv 11. cikkének megfelelő megjelölése is.

B) A benyújtottnak minősülő kérelem érkeztetésének tényéről és időpontjáról az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton, haladéktalanul értesíti.

5. A) A kérelmet az állami adó- és vámhatóság az érkeztetésének napjától számított 15 napon belül elutasítja, ha az adózó a 2. A) pontban meghatározott bármely kizáró feltétel hatálya alá tartozik.

C) A kérelmet elutasító határozatot az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton közli az adózóval.

6. A) Ha a kérelem elutasításának az 5. A) pontban megjelölt okból nincs helye, az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmét az érkeztetéstől számított 15 napon belül az 1798/2003/EK tanácsi rendelet 34a cikk (1) bekezdése szerint továbbítja a visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának. Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása szerint a 2.A) pontban meghatározott feltételeknek megfelel, de a visszatéríttetési időszak valamely napján adószámmal nem rendelkezett, e tényről és az adószám törlésének – és ha ismert, az új adószám megállapításának – időpontjáról, valamint az adószám törlésének okáról a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát a kérelem továbbításával egyidejűleg, elektronikus úton tájékoztatja.

B) A módosítást az adózó a kiigazítással érintett adó-visszatéríttetési időszakot követő naptári évben előterjesztett adó-visszatéríttetési kérelemben, ilyen kérelem hiányában az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton előterjesztett nyilatkozatban (kiigazítási nyilatkozat) érvényesítheti.

D) A benyújtottnak minősülő kiigazítási nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság érdemi vizsgálat nélkül, elektronikus úton haladéktalanul továbbítja a kérelemben megjelölt visszatéríttetés tagállama illetékes hatóságának és ezzel egyidejűleg elektronikus úton értesíti az adózót a nyilatkozat érkeztetésének tényéről, időpontjáról.

8. A csoportos adóalanyiság időszaka alatt, illetve a csoportos adóalanyiság időszakára vonatkozóan előterjesztett visszatéríttetési kérelem (kiigazítási nyilatkozat) esetén a 2. A) pont alkalmazásában a tag minősül belföldön letelepedett adóalanynak. A tag, mint belföldön letelepedett adóalany visszatéríttetési kérelme (kiigazítási nyilatkozata) 6. A) pont szerinti továbbításával egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tájékoztatja a visszatéríttetés tagállama illetékes adóhatóságát arról, hogy

ba) az állami adó- és vámhatóság a kérelemmel kapcsolatos döntését és egyéb értesítését a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással ellátva az adózó kérelmében megjelölt elektronikus levélcímére küldi meg, illetve

bb) az adózó azon beadványát, amelyet nem a letelepedés tagállamának adóhatósága útján terjeszt elő az állami adó- és vámhatósághoz, az adózó a kérelmében megjelölt elektronikus levélcímről az állami adó- és vámhatóság által kijelölt elektronikus levélcímre küldi meg;

c) ha az adózó vagy képviselője a kérelem beérkezése napján az állami adó- és vámhatóság nyilvántartása alapján

ca) rendelkezik az e törvény 17. § (5) bekezdése szerinti regisztrációval és ezt az állami adó- és vámhatósághoz bejelentette, az eljárásban az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint kell eljárni,

3. Az állami adó- és vámhatóság a 2. c) pont ca) alpontban foglaltaknak megfelelő adózó kérelmének az általános forgalmi adóról szóló törvény 251/D. § (2) bekezdése szerinti beérkezése tényéről és időpontjáról az adózót a beérkezés napját követő 2 napon belül értesíti. Az értesítéssel egyidejűleg az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az adózót a főbb eljárási szabályokról (így különösen a határidőkről és a hatósággal való kapcsolattartás módjairól).

4. A 2. c) pont cb) alpont szerinti adózó esetén az állami adó- és vámhatóság a 3. pont szerinti értesítést és tájékoztatást elektronikus kapcsolattartás útján küldi meg az adózónak. Ez esetben az állami adó- és vámhatóság a 2. b) pont bb) alpont szerinti elektronikus levélcíméről, valamint arról is tájékoztatja az adózót, hogy nyilvántartása szerint sem az adózó, sem a képviselője nem felel meg a 2. c) pont ca) alpontban foglalt feltételnek.

5. Az adózó a 2. c) pont cb) alpont szerinti választását a kérelem beérkezésének napját követő 15 napon belül, elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján közli az állami adó- és vámhatósággal. Ha az adózó az elektronikus kapcsolattartás választásáról nyilatkozott, az adózónak vagy képviselőjének a kérelem beérkezésének napját követő 30 napon belül kell teljesítenie az e törvény 17. § (5) bekezdése szerinti bejelentést az állami adó- és vámhatósághoz. A választás bejelentésére, illetve a 17. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozat teljesítésére előírt határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

7. Ha az adózó a kérelemben megjelölt elektronikus levélcím megszűnését az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti, a bejelentést követően az eljárásban az elektronikus levélcímen való kapcsolattartás szabályai nem alkalmazhatók. A bejelentést követően az állami adó- és vámhatóság döntéseit, egyéb értesítéseit postai úton közli az adózóval, az adózó beadványait postai úton vagy személyesen közli az állami adó- és vámhatósággal.

8. Ha az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése hiányában a rendelkezésére álló adatokból megállapítja, hogy az adózó kérelemben megjelölt elektronikus levélcímén a kapcsolattartás technikai vagy egyéb okból nem lehetséges (a továbbiakban: sikertelen közlés), a 7. pontban foglalt rendelkezéseket a sikertelen közlés megállapítását követően kell alkalmazni. A sikertelen közléssel érintett döntést, egyéb értesítést az állami adó- és vámhatóság a sikertelen közlés tényének megállapításáról szóló döntéssel egyidejűleg, postai úton közli az adózóval. A sikertelen közlés tényének megállapítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.

a) az állami adó- és vámhatóság 2. b) pont ba) alpontnak megfelelően elküldött döntését, egyéb értesítését az elküldés napjától számított ötödik napon kell közöltnek tekinteni; illetve

b) az adózó 2. b) pont bb) alpontnak megfelelően elküldött beadványát az állami adó- és vámhatósághoz való beérkezése napján kell benyújtottnak tekinteni.

10. Az állami adó- és vámhatóság a döntése, egyéb értesítése közlésének napjáról, illetve a beadvány benyújtása napjáról az adózót elektronikus levélcímen való kapcsolattartás útján haladéktalanul értesíti.

1. Az az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön letelepedett, de a teljesítési hely szerinti tagállamban nem letelepedett valamint az Európai Közösség területén nem letelepedett adóalany (a továbbiakban e melléklet alkalmazásában együtt: adózó), aki (amely) nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást nyújt, ezen szolgáltatása utáni hozzáadottérték-adó fizetési és bevallási kötelezettségének választása szerint az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget. Az adózó ezen választása esetén e törvény rendelkezéseit az e mellékletben foglalt eltérésekkel, valamint az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: különös szabályozás).

4.1.1. Az adózó az azonosítószám megállapítása céljából a távolról is nyújtható szolgáltatási tevékenységének az Európai Közösség bármely tagállamában történő megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:

4.1.2. Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást – elektronikus úton, az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaiban meghatározott határidőben – bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, a különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem felel meg a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.

4.1.3. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adózót nyilvántartásba veszi az Európai Közösség területén nem letelepedett adózók között, és azonosító számmal látja el, amelyről elektronikus úton értesíti az adózót.

4.1.4. Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi adókötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.

4.1.5. Az állami adó- és vámhatóság törli a bejelentkezett és azonosító szám alapján nyilvántartásba vett, az Európai Közösség területén nem letelepedett adózók közül:

4.1.6. Az állami adó- és vámhatóság a különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási adatok adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított 5 évig nyilvántartja.

4.2.4. A HÉA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett euró bankszámlára euróban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra. Bármely, az adózó önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.

5.1.1. Az adózó a különös szabályozás alkalmazására vonatkozó választásakor az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti:

5.1.2. Az adózó a különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást – elektronikus úton, az Európai Unió vonatkozó, kötelező jogi aktusaiban meghatározott határidőben – bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, a különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűntetése, vagy ha az adózó a továbbiakban már nem felel meg a különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.

5.1.3. Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adózót a különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásába felveszi, amelyről elektronikus úton értesíti az adózót.

5.1.4. Az adózó a különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, e különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.

5.1.5. A bejelentkezés kivételével az adókötelezettség ezen alcím alapján történő teljesítése során egyebekben az adóügyek állami adó- és vámhatóság előtt történő elektronikus intézésének szabályairól külön jogszabály előírásait kell megfelelően alkalmazni.

5.1.6. Az állami adó- és vámhatóság kizárja a különös szabályozás alkalmazhatóságából

5.1.7. Az állami adó- és vámhatóság különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásában az adózóra vonatkozó adatokat a regisztrációs (bejelentési) és bevallási adatok adózó által történő rendelkezésére bocsátásának, illetve az adózó különös szabályok alkalmazhatóságából történő kizárásának, kilépésének naptári éve végétől számított 5 évig nyilvántartja.

5.2.4. A HÉA-t a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett euró bankszámlára euróban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló HÉA-bevallásra. Bármely, az adózó önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adózót terheli.