2003. évi XCII. törvény — mi változott? 2015. január 1.

(3a) Az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.

(2) Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg.

- a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására, az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályait,

(2b) Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén e törvény biztosítási intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. Adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát.

7. § (1) Magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt – ha nem kíván személyesen eljárni – törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.

(2) Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos,, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti.

- d) az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásban kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló képviseletével járhat el.

(7) A (6) bekezdés szerinti képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a magánszemély vagy a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik vagy könyvvizsgálónak, adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek minősül. A jogi szakvizsga megszerzését, a könyvvizsgálói, az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői minőséget a (6) bekezdésben meghatározott hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni.

- p) magyarországi tényleges üzletvezetési helyét, ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg;

- q) alapítvány, egyesület esetében a bírósági nyilvántartási számát, a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet.

(2) A cégbíróság, a körzetközponti jegyző, valamint alapítvány, egyesület esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, alapítvány, egyesület nyilvántartásba vétele során, valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék- vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint alapítvány, egyesület esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, alapítvány, egyesület esetében a bírósággal, valamint a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, alapítvány, egyesület esetében a bíróságot, valamint a körzetközponti jegyzőt.

(3a) Az alapítvány, egyesület a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti a (3) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti adatait.

(15) Az állami adóhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül értesíti alapítvány, egyesület esetében az adószám megállapításáról az alapítvány, egyesület adatainak közlésével a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot.

(4) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg.

- i) pénzforgalmi elszámolást választ,

- j) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjeként jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását – az e)–g) és j) pont kivételével – a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre, illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott közösségi adómentes termékértékesítést mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot, közvetett vámjogi képviselő vagy adóraktár üzemeltető igénybevételével létesít.

(17) Az adózó a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti az (1) bekezdés b)–d), valamint h)–i) pontja szerinti választása módosítását, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – az adózó benyújtott bevallását figyelembe véve – nem érinti.

### Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések bejelentése

22/D. § (1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni:

- a) az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon,

- b) az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,

- c) az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján,

- d) haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 Ft, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni.

### A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség

22/E. § (1) Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó

- a) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,

- b) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt,

- c) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést

(a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat.

(2) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó az EKAER szám megállapítása érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal bejelentést tenni.

(3) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg a számára.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szabályait alkalmazni kell a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.

(5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti tevékenységét kockázatos termékekkel végzi, továbbá amennyiben a (4) bekezdés szerinti közúti fuvarozással járó tevékenységet folytat – a bérmunka céljára történő közúti fuvarozással járó tevékenység kivételével – kockázati biztosítékot köteles nyújtani.

(6) Mentes az (1)–(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól

- a) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve,

- b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve,

- c) a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű,

- d) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű,

- e) a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű,

- f) a kizárólag a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket, dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket, bioetanolt, biodízelt, E85-öt vagy ezek közül többet szállító gépjármű.

(6a) Mentes az (1)–(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól

- a) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot nem haladja meg,

- b) az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó

- ba) kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot,

- bb) egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot

nem haladja meg.

(7) Az (1) és (4) bekezdések szerinti tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre és az (5) bekezdés szerinti kockázati biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a 11. számú melléklet tartalmazza.

(8) Az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján az alábbi adatokat veszi nyilvántartásba és szerepelteti az EKAER-ben:

- a) EKAER szám,

- b) feladó adatai (név, adóazonosító szám),

- c) felrakodás címe,

- d) címzett adatai (név, adóazonosító szám),

- e) kirakodás (átvétel) címe,

- f) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel,

- g)

- h) az EKAER számhoz tartozó termék(ek):

- ha) általános megnevezése,

- hb) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),

- hc) az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,

- hd) veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma,

- he) a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,

- i) a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:

- ia) termékértékesítés,

- ib) termékbeszerzés,

- ic) bérmunka,

- id) egyéb cél,

- j) amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték.

- k) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma,

- l) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás, valamint belföldi feladási címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja,

- m) a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja.

(9) Az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel. A (2) bekezdés szerinti bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhez szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt.

(10) A (9) bekezdés szerinti, az EKAER elektronikus felületen történő bejelentéshez szükséges felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül.

(11) A (9) bekezdés szerinti, adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.

23. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást – a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével –, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, alapítvány, egyesület esetében a bíróság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében és 22/C. §-ában felsorolt adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég, az alapítvány, az egyesület létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.

(5) Ha a 17. § (1) bekezdésének a)–b) pontjában említett adózó, és az alapítvány, egyesület adataiban bekövetkezett változás az adózó adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti a cégbíróságot, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet valamint alapítvány, egyesület esetében a bíróságot.

(6) A 17. § (1) bekezdés a)–b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz, az alapítvány, egyesület a bírósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, alapítvány, egyesület esetében a bíróság külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó, valamint az alapítvány, egyesület a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be az 1893/2006/EK rendelet szerint.

(17) Az állami adóhatóság az automata berendezést üzemeltető adózó bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az általa működtetett automata berendezést és a bejelentés napján, annak alapján automata berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesítést küld számára.

- c) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy,

- d) azt a támogató az Áht. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi.

- c)

- d) az adózó felszólítás ellenére sem tesz eleget a 2014. december 31-én hatályos (5) bekezdés c) pontja vagy az (5) bekezdés d) pontja alapján előírt kötelezettségének és mulasztását nem menti ki.

(4) A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év április 30-áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év május 20-áig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz.

31. § (1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról – ideértve a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett, valamint az adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével –, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.

- 6.

- 25a. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegéről,

- 25b. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről,

- 25c. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegéről,

(3) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó-bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés j) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint – az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – az értékesített termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.

(4) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó-bevallásában azon, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés j) pontja alá tartozó termékbeszerzése tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének napjáról, valamint – az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – a beszerzett termék ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.

31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

(2) Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként nyilatkozni köteles:

(3) Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában – ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is – áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 1 000 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó bevallásában nyilatkozik:

(4) Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az (1)–(2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja az 1 000 000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmiadó alap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.

(5) Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában – ideértve a módosított számlát is – áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta az 1 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az (1)–(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

(10) Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének az (1)–(2) és (4)–(5) bekezdésben meghatározott értékhatár figyelembevétele nélkül is eleget tehet.

(8) Az adóévben átalakuló, egyesülő, szétváló adózó – ideértve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is – az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül társaságiadóelőleg-bevallást tesz.

34/A. §

43. § (1) Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás – ideértve az önellenőrzési lapot is –, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő adótartozást a jogutód adószámlájára vezeti át.

(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti átvezetés az adózó megszűnése miatt nem lehetséges, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni, kivéve a (2b) bekezdés második mondatában meghatározott esetet.

(2b) Amennyiben a büntetőeljárás eredményeként nem állapítják meg a bűnügyi letéti számlára megfizetést teljesítő magánszemély büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb elkövetési értéket állapítanak meg, mint amennyit a bűnügyi letéti számlára korábban megfizetett, akkor az előbbi esetben a megfizetett összeg, az utóbbi esetben pedig a többletként jelentkező különbözet visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a magánszemélynek nincs köztartozása. Ugyanígy kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a (2) bekezdés szerinti adózónak – önkéntes teljesítés vagy eredményes végrehajtás következtében – már nem áll fenn adótartozása, azonban az elkövetőnek köztartozása van.

(2c) A (2b) bekezdés szerinti köztartozások esetén a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti követelésfoglalásnak van helye.

(3) A társasági adóról szóló törvény alapján fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozó és a külföldi székhelyű, a társasági adóról szóló törvény alapján belföldi illetékességűnek minősülő adózó az (1) és (2) bekezdésben előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. A társasági adóról szóló törvény alapján az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett immateriális javakat, tárgyi eszközöket – választása szerint – a belföldi illetőség megszerzése napján érvényes piaci értéken veszi nyilvántartásba, feltéve, hogy az eszközökre a belföldi illetőség megszerzése előtt társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenési leírást nem állapítottak meg.

(1a) Az adóhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

- j) megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési támogatások kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), valamint az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat

- ja) a köztartozás összegének a költségvetési támogatásból való levonása céljából a kincstár és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére,

- jb) a költségvetési támogatásnak a köztartozás megfizetéséig történő visszatartása céljából az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti feladatokat ellátó szerv, szervezet és az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére,

(12a) A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

(19a) A (19) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 15 nap.

(22) Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése érdekében. A belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést 15 napon belül teljesíti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minősül adótitoknak alapítvány, egyesület esetében a 16. § (3) bekezdés szerinti adata, a bírósági nyilvántartás nyilvános adata, valamint az alapítvány, egyesület bírósági nyilvántartásának üzemeltetőjétől kérhető adat, valamint az az adat, amely alanyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcsolatba.

(4a) Az örökös kérelmére, az örökös tájékoztatása érdekében az elhunyt adózó hagyatéki ügyében eljáró közjegyző a hagyatéki ügyben való eljárásának igazolása esetén tájékoztatást kérhet az adóhatóságtól az elhunyt adózó adóhatóságnál nyilvántartott adótartozásának vagy túlfizetésének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg.

- e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet, valamint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;

(11) Az adóhatóság az adóhatósági igazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.

(6) Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.

(6a) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, átvevőt, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:

- a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,

- b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,

- c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről,

- d) az EKAER számról és

- e) – ha a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe –, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.

(6b) Amennyiben kockázati tényezők – különösen a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely, illetve a fuvarozott termék mennyisége és a gépjármű típusa közötti összhang hiánya, folyamatban levő végrehajtási eljárás, közösségi adószám hiányában végzett közösségi kereskedelmi tevékenység, kirakodási helyként be nem jelentett telephely feltüntetése – indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany a (6a) bekezdés szerinti nyilatkozattételt megtagadja – az élőállat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével – az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt.

- c) az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait, különös tekintettel a vagyongyarapodások vizsgálatára, a bevallás kiegészítése alapján elrendelt, és a kiutalás előtti ellenőrzésre, valamint az átalakuló, az egyesülő, a szétváló, a tevékenységüket kezdő, az adókötelezettségüket megszüntető, vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzésére.

- b)

(12) Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény vagy viszonosság, illetve az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az adózó megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától, a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésétől számított 15. napig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés (ideértve az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést is) határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a külföldi adóhatóság megkereséséről és a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséről értesíti. Amennyiben a külföldi adóhatóság a megkeresésétől számított 180 napon belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyéb körben tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi adóhatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 180. nap.

(3a) Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.

- c) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad. Új tény, körülmény különösen a külföldi adóhatóság 180 napon túl megérkezett válaszában foglalt, az adó megállapítását befolyásoló új tény, adat, feltéve, hogy az adóhatóság az ellenőrzést a külföldi adóhatóság válaszának hiányában fejezte be,

(6a) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1/A. §-ában, II. Fejezetében és III. Fejezet 1. pontjában szabályozott adók esetében az önkormányzati adóhatóság az adózó bevallását a közhiteles nyilvántartások, továbbá e törvény 3. számú melléklet G.) 1. pontjában szereplő adatszolgáltatásból tudomására jutó adatokkal hivatalból kijavíthatja, kiegészítheti, vagy ha az adózó az adóbevallását nem nyújtja be, úgy az adóhatóság az adót az e paragrafusban szabályozottak szerint az adózó bevallásának hiányában is kivetheti (a továbbiakban: adóhatósági adómegállapítás). Az adóhatósági adómegállapítás az adózót a bevallási kötelezettsége alól nem menti fel.

(5a) Ha a cégbíróság az állami adóhatóságot külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe megszüntetés iránti kérelme benyújtásának tényéről, illetve bármely cég elleni törvényességi felügyeleti eljárása során a megszüntetési eljárás megindításának tényéről, illetőleg arról értesíti, hogy felszámolásra, végelszámolásra az adott cégformára tekintettel nem kerülhet sor, az állami adóhatóság – a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is – elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a cégbíróságot arról, hogy az érintett adózónál adóhatósági eljárás van-e folyamatban, illetve arról, hogy az értesítés alapján ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez-e. Amennyiben a cégbírósági értesítés alapján az állami adó- és vámhatóság az adózónál ellenőrzést kezdeményez, úgy azt a végelszámolás esetén lefolytatandó ellenőrzés szabályai szerint folytatja le, és az értesítéstől számított 60 napon belül fejezi be. Ez esetben a hatósági eljárásra e § rendelkezései irányadók, azonban új eljárásra utasításnak nincs helye. E bekezdés rendelkezéseit az alapítvány, egyesület hivatalból történő megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

- a) adónként, költségvetési támogatásonként az egyes bevallási időszakokra elkülönítve állapítja meg a bevallott vagy bevallani elmulasztott és az ellenőrzés eredményeként különbözetként feltárt adó, illetve költségvetési támogatás alapját, az adókülönbözetet, a következő időszakra átvihető követelés különbözetet, a költségvetési támogatás különbözetet, valamint az adókötelezettséget érintő jogszabálysértés jogkövetkezményeit.

132. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére – az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján – a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát. Az adó feltételes megállapítására irányuló kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem. Jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem egy kérelemként nem terjeszthető elő. Az adópolitikáért felelős miniszter jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget vagy annak hiányát állapítja meg.

(2) Az adózó (kérelmező) a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli, a (2b) bekezdésben megjelölt adóévekben való alkalmazhatóságának megállapítását (a továbbiakban: tartós feltételes adómegállapítás), ha:

(2b) Az adózónak a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölnie, hogy

- a) a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre vagy

- b) a kérelem benyújtását követő három adóévre vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását.

(3) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.

(3a) A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát – a (2a) bekezdés kivételével – a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti. A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható a 132/A. § szerinti eljárásban.

(4) A határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 90 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 90 nap, amely egy alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az adózó a kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás sürgősségi eljárásban történő elbírálását, amelynek során a határozathozatalra nyitva álló határidő 60 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 60 nap, amely 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben az adózó a kérdés(eke)t módosítja, további kérdést tesz fel vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható.

(7b) Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően személyes konzultációt kezdeményezhet, amely során az adózó és az adópolitikáért felelős miniszter előzetesen egyeztethet az eljárás feltételeiről, a határidejéről, a megfizetendő díj mértékéről, a jogorvoslati lehetőségekről, a feltételes adómegállapítás hatályáról, vagy bármely más eljárási kérdésről. A konzultáció során az adózó bemutathatja a tervezett kérelem tárgyát képező ügyletet, az alapul szolgáló tényállást, az adókötelezettségre, vagy annak hiányára vonatkozó tervezett konkrét kérdés(ek)et. Az előzetes egyeztetés eredménye az adózót vagy az adópolitikáért felelős minisztert az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban nem köti. A konzultációról jegyzőkönyv készül. A konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 500 ezer forint.

(12) Az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapítást a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján adja ki. Ha a kérelem benyújtását követően, a határozat kiadmányozásának időpontjáig a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás lép hatályba, – a tartós feltételes adómegállapítás esetén a társasági adót érintő megállapítás kivételével – a határozat tartalmazza mind a kérelem benyújtásakor, mind a határozat kiadmányozásakor hatályos jogszabályoknak megfelelő adómegállapítást.

(13) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján. Egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre (ideértve a jövőbeni és a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyleteket is) és előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem. E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

### A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő meghosszabbításának megállapítása

132/A. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja:

- a) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás, megvalósult vagy a jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti, vagy

- b) a határozat kötőerejének – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – egyszer, további két adóévre vonatkozó meghosszabítását, ha az a) pontban megjelölt tényállásváltozásra, nemzetközi jogi kötelezettségváltozásra, jogszabályváltozásra nem került sor,

- c) az a) és b) pontra együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóságot és a határozat kötőerejének további két adóévvel történő meghosszabbítását.

(4)

(3) Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésben vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban dönt. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a másodfokú adóhatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 60 nap.

(5) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg nem fizeti meg az eljárási illetéket. Ha az adózó a felügyeleti intézkedés iránti kérelmével együtt költségmentesség iránti kérelmet is előterjeszt, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelem folytán indult hatósági eljárást felfüggeszti a költségmentesség jogerős elbírálásáig. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó az e törvényben meghatározott képviseletről nem gondoskodik. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.

- d) a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése,

- e) csődbűncselekmény (Btk. 404. §),

(13) Az adó megállapításához való jog elévülése 12 hónappal meghosszabbodik,

- l) az ellenőrzést, az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá,

(1a) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés l) pontja szerinti jogsértést ismételten követi el, úgy a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedhet.

(19a) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E. § (1)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségnek, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

(20g) Az állami adó- és vámhatóság

173. § (1) Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a 22/E. § (1)–(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

(1a) Ha uniós jogi aktus, illetve azt végrehajtó vagy átültető jogszabály egy jövedelemmel összefüggésben automatikus információcserét ír elő, az adóhatóság nyomtatványt rendszeresíthet, amely tartalmazza az adott jövedelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásra, illetve a jövedelem bevallására szolgáló sorokat.

(9) A 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás, valamint a 31/B. § szerinti általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására, illetve a 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését, továbbá adóhatósági igazolás kiadására irányuló kérelmének előterjesztését – a 85/A. § (11) bekezdése szerinti igazolás iránti kérelem kivételével – elektronikus úton teljesíti. Az 5/A. § (6) bekezdésében meghatározott, sürgősségi eljárást kérő adózó fizetési könnyítési, valamint adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését – a 85/A. § (11) bekezdése szerinti igazolás iránti kérelem kivételével – elektronikus úton teljesíti.

175/F. § (1) Ha a helyi önkormányzat rendeletével a Htv. 1/A. §-ában, II. Fejezetében vagy III. Fejezet 1. pontjában szabályozottak szerinti adót vezet be, az adóhatóság az adózó újabb bevallása nélkül a nyilvántartásban szereplő bevallási adatok alapján kivetheti az adót.

(2) Az önkormányzati adóhatóság a Htv. 1/A. §-ában, II. Fejezetében vagy III. Fejezet 1. pontjában szabályozott adók esetében a közhiteles nyilvántartás adatai alapján az adózó adófizetési kötelezettségét megszüntetheti, ha ennek ténye a fentiek alapján megállapítható.

176/F. § (1) A pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(2) A pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés során – ha az elektronikus hírközlő hálózat elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel – az állami adó- és vámhatóság kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a forgalmazó, a szerviz vagy más személy (1) bekezdés szerinti ellenőrzése során talált pénztárgépet, taxamétert vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevonhatja, ha a pénztárgéppel, taxaméterrel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont pénztárgépet, taxamétert az állami adó- és vámhatóság annak megállapítása érdekében, hogy a pénztárgép, taxaméter megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat), átadja a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság részére. A bevonás időszaka alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, ha a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik pénztárgéppel, taxaméterrel is rendelkezik, annak alkalmazásával, pénztárgép, taxaméter hiányában kézi úton előállított nyugtával teljesíti.

(4) A (3) bekezdést kell alkalmazni, ha a pénztárgép, taxaméter működésének jogszabályban meghatározott hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az állami adó- és vámhatóság pénztárgéppel, taxaméterrel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható.

(5) Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy a pénztárgép, taxaméter a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság határozattal előírja a pénztárgép, taxaméter 176/B. § szerinti engedélyező hatóság részére történő leadását. A leadott pénztárgépet, taxamétert a 176/B. § szerinti engedélyező hatóság megsemmisíti, erről az állami adó- és vámhatóságot értesíti.

176/H. § (1) A hatósági árat a legmagasabb árnak kell tekintetni.

- 3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított – és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt – adóbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,

- 15. járulék: a nyugdíjjárulék, a biztosított egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka (ideértve a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a táppénz-hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és – a társadalombiztosítási szervek által folyósított – egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,

- f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;

- 30. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) alapján nyújtható támogatás,

- 36. kutatás-fejlesztési tevékenység: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés, 38. 39. 40. kezelt vagyon: a Polgári Törvénykönyv szerint bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. 41. Következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az adófolyószámlát nem érintő összeg különbözete. 42. EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termék egységet azonosít. 43. Kockázatos termék: a külön jogszabály által kockázatosnak minősített élelmiszerek és egyéb termékek. 44. Végfelhasználó: a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy. 45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya. 46. Feladó: a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője. 47. Felrakodó: a közúti fuvarozásához használt gépjárműre a termék felrakodását végző személy. 48. Útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjármű. 49. Gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve tehergépkocsit, vontatót – nyerges vontatót is –, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt. 50. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER): az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja. 51. Átvevő: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzése vagy belföldi értékesítése esetén, ha nem a címzett veszi át a terméket, vagy a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzéstől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy.

204. § Azon adózok, akik 2015. január 1-jén élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést üzemeltetnek, az állami adóhatósághoz elektronikus úton a 22/D. § szerinti bejelentési kötelezettségüknek 2015. március 31-ig kell eleget tenniük.

205. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 27. § (4) bekezdését először a 2014. adóévre vonatkozó bevallások tekintetében kell alkalmazni.

(2) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3) bekezdésében és 132/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő „nemzetközi jogi kötelezettség változás” szövegrészt a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3a) bekezdését a hatálybalépést megelőzően kiadott határozatokra (ideértve a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztés és alkalmazhatóságának megállapítása során kiadott határozatokat) is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kötőerő kezdő időpontja az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3a) bekezdés hatálybalépésének napja.

(4) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 1. számú melléklet I/B/3. pont ac)–ad) alpontját a 2015. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni.

(5) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 1. számú melléklet I/B/3. pont ab) és an) alpontját azon adózók esetében kell először alkalmazni, akik 2014. december 31-ét követően jelentkeztek be az adóhatósághoz.

(6) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 8. számú melléklet 1/C. alpontját 2015. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakokra benyújtandó összesítő nyilatkozatok esetében kell először alkalmazni.

(7) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 22/E. § és a 11. számú melléklet I–III. alcímei szerinti bejelentési kötelezettségeket első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni.

(8) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 11. számú melléklet IV. alcím 3. pontja szerinti biztosítékot első alkalommal 2015. január 31-éig kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-be rögzített adatok alapján. A biztosíték összegének meghatározása során az annak alapjául szolgáló időszakot 2015. január 1-jétől az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentés időpontjáig kell számolni. Ha az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentésre 2015. március 1-jét követően kerül sor, a biztosíték összegének alapjául szolgáló időszakot a 11. melléklet IV. alcím 3. pontja alapján kell meghatározni.

(9) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 172. § (19a) bekezdését, 173. § (1) bekezdését 2015. február 1-jétől kell alkalmazni.

206. § A 2015. január 1-jét megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségre a 2014. december 31-én hatályos 31. § (2) bekezdés 6. és 13. pontját kell alkalmazni.

207. § A 2014. december 31-én hatályos 24/F. § (6) bekezdés d) pontját a 2014. december 31-én hatályos 24/F. § (6) bekezdés c) pontja szerinti határozatok tekintetében 2014. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

ab) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett – de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített – levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (a továbbiakban: az elszámolandó adó) éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, valamint az aj), ak), al) és an) pontban meghatározott adózónak;

ac) évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben

aca) az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányos éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és

acb) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal,

ad) az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete az aca) pontban meghatározott értékhatárt elérte, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az acb) pontban meghatározott értékhatárt meghaladta, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig – benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg,

ak) havonként kell adóbevallást benyújtania az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek és az általános forgalmi adóról szóló törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének,

am) az ak), illetve al) alpont szerinti havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Art. 22. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza,

an) havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult.

b) Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.

6.3.

2. Az ingatlanügyi hatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresésére évente egy alkalommal – kizárólag az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adója, a települési adó bevezetése, továbbá megállapítása (kivetése), ellenőrzése céljából –, térítésmentesen, elektronikusan feldolgozható formában, a megkeresés beérkezését követő 30 munkanapon belül adatot szolgáltat az önkormányzati adóhatóság illetékességi területén található, a nyilvántartásában szereplő valamennyi ingatlannak a megkeresés szerinti év január 1-jén hatályos adatairól. A megkeresésben meg kell jelölni a kért adatok felhasználásnak célját. A kapott adatok kizárólag a megjelölt célra használhatóak fel. Ha az önkormányzat adóbevezetés céljából kért adatot, de az adó bevezetéséről szóló rendeletet legkésőbb a megkeresést követő év első napjáig nem léptette hatályba, akkor az adatszolgáltatásért egyébként járó díjat a megkeresést követő év január 31-éig meg kell fizetnie. Az adatszolgáltatás tartalmazza az önkormányzat illetékességi területén lévő, az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlan esetén

a) az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti, az ingatlanról nyilvántartott valamennyi adatot (így különösen az ingatlan címét, helyrajzi számát és területnagyságát),

b) az ingatlan tulajdonosát és természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonos természetes személy azonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, jogi személy tulajdonos esetén a tulajdonos nevét, székhelyét és értesítési címét, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadát,

c) az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett valamennyi jogot, ideértve azok jogosultjait, több jogosult esetén a jogosultak jogosultsági hányadát, a természetes személy jogosult esetén a jogosult azonosító adatait, lakcímét, jogi személy jogosult esetén székhelyét és értesítési címét,

d) a tulajdonjog, használati jog, vagyonkezelői jog átruházására irányuló szerződés esetén a szerződés, jog alapítása esetén a jogalapításról szóló szerződés, nyilatkozat széljegyre vételét, a széljegyzés napját, a szerző felet, természetes személy szerző fél esetén a szerző fél azonosító adatait, lakcímét, jogi személy szerző fél esetén a jogosult székhelyét, értesítési címét, több szerző fél esetén a szerző felek által megszerzett tulajdoni, jogosultsági hányadot,

e) a telekalakítási vagy építési tilalom elrendelésének tényét, a tény bejegyzésének napját.

7. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv

a) minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az állami adóhatóság részére,

b) az önkormányzati adóhatóság kérésére minden év január 15. napjáig az előző év utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően az önkormányzati adóhatóság részére

elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi azon személyek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu-azonosítóját, akik ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg, továbbá az ügyfélkapu-létesítés, illetve -megszüntetés időpontját.

2.

1. A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az 1000 m2-t elérő épülettel, illetve 10 000 m2-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek építményadóról, telekadóról szóló bevallásában feltüntetett adatok alapján.

2. A jegyző az 1. pontban meghatározott határidőn belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelméről.

S) A biztosító adatszolgáltatása

A biztosító 2015. április 30-áig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő teljesítésről.

c) az Európai Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező beszerző részére teljesített, az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. §-ának (1), (3) és (4) bekezdései hatálya alá tartozó termékértékesítésről (ideértve azt az esetet is, amikor a közvetett vámjogi képviselő az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre kötelezett helyett, tesz bevallást az importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített termékértékesítésről),

C) A rá irányadó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha

a) az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés vagy

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés

tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. Az e pontban euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni.

A közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelezettségek részletes szabályai

I. Az EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE

1. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás esetén a 22/E. § (8) bekezdés b)–j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a címzett jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig a címzettnek kell bejelentenie. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon. Ha nem a címzett veszi át a terméket, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.

2. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)–j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket átvevő jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig kell bejelenteni. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.

3. Az 1. és 2. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.

4. A bejelentésre kötelezett a termék szállító gépjárműre történő felrakodását követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig a módosítás indokának megadásával módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés h) pont hc) alpontja és j) és k) pontja szerinti adatokat. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.

5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.

II. MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE

1. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)–e) és h)–j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig a feladónak kell bejelentenie. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a feladó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. Ha a termék felrakodását nem a feladó végzi, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a terméket felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.

2. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)–e) és h)–j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket felrakodó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig a felrakodónak kell bejelentenie. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.

3. Az 1. és 2. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.

4. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés h) pont hc) alpontjában, j) pontjában, k) pontjában szereplő adatot az EKAER szám érvényességi idején belül módosíthatja. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.

5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.

III. BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE

1. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – termékértékesítés esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)–j) pontjában meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés k) pontja szerinti adatot az EKAER elektronikus felületén, az EKAER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig a feladónak kell bejelentenie. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzett (átvevő) vagy a feladó jelenti be a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő munkanapon.

2. Az 1. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.

3. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés h) pont hc) alpontjában és j) és k) pontjában szereplő adatot a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig módosíthatja. A módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni. Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt az aktuális valós adatoknak kell szerepelniük, ezért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel.

4. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.

IV. AZ EKAER-HEZ KAPCSOLÓDÓ BEJELENTÉS SZABÁLYAI KOCKÁZATOS TERMÉKEK ESETÉN, ÉS A KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely

a) a kockázatos élelmiszerek tekintetében

aa) az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként – ideértve a bértárolási tevékenységet is – bejelentette,

ab) az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és

ac) ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,

b) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.

2. Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történő behozatalát is), illetve az első belföldi adóköteles – nem közvetlen végfelhasználó részére történő – termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.

3. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az I. és III. alcím szerinti bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó – szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján – kiegészíti a biztosítékot a fentiek szerinti mértékre. Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége bejelentésekor a bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékát köteles biztosítékként nyújtani. Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 60. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett kockázatos termékek adó nélküli értékének 15 százalékával.

4. Ha az adózó a 2. pont alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására, kizárólag a 3. pont szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles.

5. Az állami adóhatóság az I. és III. alcím szerinti bejelentések megtételére szolgáló elektronikus felületen a biztosítékadásra kötelezett adózó számára lehetővé teszi a biztosíték összege változásának folyamatos nyomon követését.

6. Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, ha megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15 százalékára.

7. A biztosíték összege teljesíthető

a) elkülönített letéti számlára történő befizetéssel,

b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.

8. Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki

a) az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy

b) legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint az I. és III. alcím szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

9. A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Ha a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében a 3–4. pont szerint köteles eljárni.

10. A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot a 3. pont szerinti mértékre ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében.

11. A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja,

a) a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,

b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján,

c) a kockázatos termék vonatkozásában a 22/E. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző hatvan napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott,

d) ha az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a 8. pont szerinti mentességi feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján.

12. A biztosíték összegének csökkentése iránt az adózó kérelmet terjeszthet elő. A biztosíték összege abban az esetben csökkenthető, ha a rendelkezésre álló biztosíték 60 napon keresztül folyamatosan meghaladja a biztosítékra előírt, 3. pont szerinti mértéket. Ebben az esetben a biztosíték összege a 3. pontban meghatározott mértékre csökkenthető.

13. A 11. és 12. pont szerinti kérelem beérkezését követően az igény jogosságát az állami adóhatóság megvizsgálja. A biztosíték vagy a biztosíték egy része visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához, módosításához való hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 30 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.

14. A biztosíték összegét a 167. § (1) bekezdése szerinti nettó pótlékszámítás során nem kell figyelembe venni.