2003. évi XCII. törvény — mi változott? 2013. április 21.

- d) a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el.

(7) Amennyiben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés szerinti kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges, az adózó, a munkáltató (kifizető) köteles az állami adóhatóság felszólítására – a felszólításban megjelölt időpontig és terjedelemben – az adómegállapításhoz szükséges iratok, bizonylatok megőrzésére. Az őrzési kötelezettség szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultának időpontjáig tarthat. Ezeket a rendelkezéseket a 176/A. §-ban megjelölt Választottbírósági egyezmény szerinti kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárás során is megfelelően alkalmazni kell.

49. § (1) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot – az illeték kivételével – és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg veheti igénybe.

### V. Fejezet — AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSA

### Illetékes hatóság

56. § (1) Az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazása tekintetében illetékes hatóság – a vám és a jövedéki adó kivételével – az állami adóhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: kapcsolattartó közigazgatási szerv). E bekezdést a 60–70. § szerinti behajtási jogsegélyre nem lehet alkalmazni.

(2) Az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának jogsegély iránti megkeresése a magyar hatóságoktól érkezett megkeresésekkel azonos megítélés alá esik.

### Adómegállapítási jogsegély

57. § (1) A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére haladéktalanul átadja azokat az adóadatokat, amelyek a megkereső tagállamban

- a) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teljes vagy részleges finanszírozási rendszerének részét képező visszatérítés, intervenció és egyéb, pénzösszeg behajtására irányuló intézkedés, továbbá a cukorágazat piacának közös szervezése keretében alkalmazott lefölözés és egyéb díj,

- b) a jövedelem-, nyereség- és vagyonadó,

- c) az általános forgalmi adó,

- d) a biztosítási díjakra kiszabott adó,

- e) az a)–d) pontban meghatározott tartozás végrehajtásával kapcsolatban felmerült költség, továbbá a kamat, igazgatási pénzbüntetés és pénzbírság megállapításához szükségesek és az állami adóhatóság nyilvántartásában rendelkezésre állnak. Amennyiben a megkeresés teljesítéséhez más hatóságtól kell az adatot beszerezni, a beszerzést követően a kapcsolattartó közigazgatási szerv az adóadatot a megkereső hatóságnak haladéktalanul továbbítja. Az adatátadás akadályáról, megtagadásának okáról a kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíti a megkereső hatóságot. Az általános forgalmi adóval összefüggésben a kapcsolattartó közigazgatási szerv a 904/2010/EU rendelet szabályai szerint jár el.

- f)

megállapításához szükségesek és az állami adóhatóság nyilvántartásában rendelkezésre állnak. Amennyiben a megkeresés teljesítéséhez más hatóságtól kell az adatot beszerezni, a beszerzést követően a kapcsolattartó közigazgatási szerv az adóadatot a megkereső hatóságnak haladéktalanul továbbítja. Az adatátadás akadályáról, megtagadásának okáról a kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíti a megkereső hatóságot. Az általános forgalmi adóval összefüggésben a kapcsolattartó közigazgatási szerv a 1798/2003/EK rendelet és végrehajtási rendelete szabályai szerint jár el.

(2) A kapcsolattartó közigazgatási szerv hivatalból adja át a másik tagállam illetékes hatóságának az (1) bekezdésben meghatározott adókkal összefüggő adóadatokat, amennyiben

- a) alapos okkal feltételezhető, hogy a másik tagállamban adóveszteség keletkezik,

- b) az adózó olyan adókedvezményt vesz igénybe, illetve az adózót olyan adómentesség illeti meg, amely a másik tagállamban adófizetési kötelezettségnövekedést eredményez, illetve adókötelezettséget keletkeztet,

- c) az adózó más tagállami illetőségű adózóval adókikerülés céljából harmadik tagállamon vagy tagállamokon keresztül bonyolítja ügyleteit,

- d) a kapcsolattartó közigazgatási szerv úgy ítéli meg, hogy az adómegtakarítás a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok megsértésével az eredmény újraelosztása útján valósul meg,

- e) a korábban átadott adóadatokhoz képest olyan új tények, körülmények merültek fel, melyek a tényállást az adómegállapítás eredményessége érdekében kiegészítik.

(3) Az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának előzetes jóváhagyásával az általa szolgáltatott adóadat harmadik tagállam illetékes hatóságának tovább adható.

(4) A kapcsolattartó közigazgatási szerv az adózót kérelmére tájékoztatja a (2) bekezdés alapján átadott adóadatairól.

(5) A kapcsolattartó közigazgatási szerv viszonosság alapján az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl is átadhat adóadatot, ha az olyan adóhatósági eljárás lefolytatásához szükséges, amelyhez a magyar jogszabályok alapján is felhasználható. A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamainak illetékes hatóságával megállapodhat abban, hogy az adott tagállam adóhatósági alkalmazottja az adatátadás érdekében a magyar adóhatóság által végzett eljárási cselekményeknél jelen lehet. A kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíteni köteles az Európai Bizottságot minden olyan az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságával kötött viszonossági megállapodásról, amely nem kizárólag egyedi adóügyre vonatkozik.

(6) Az Európai Közösség tagállamainak adóhatóságai az ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott adók tekintetében megállapodhatnak abban, hogy saját illetékességi területükön egyidejűleg ellenőrzik egy vagy több adóalany adókötelezettségeinek teljesítését, amennyiben ahhoz közös vagy egymást kiegészítő érdekük fűződik.

(7) A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának egyidejű ellenőrzésre irányuló megkeresését továbbítja az illetékes adóhatóságnak. Az adóhatóság határoz az egyidejű ellenőrzésben való részvételről, elutasító döntését indokolni köteles. A kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíti a megkereső hatóságot az adóhatóság döntéséről.

(8) A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamai illetékes hatóságának megkeresésére – az e törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően – kézbesíti az adózónak a tagállami adóhatóságok által az (1) bekezdésben meghatározottakkal kapcsolatban kibocsátott határozatot, illetve egyéb okiratot. A kézbesítés iránti megkeresésben fel kell tüntetni a határozat vagy egyéb okirat tárgyát, az adózó nevét, címét, valamint minden egyéb, a címzett azonosításához szükséges információt. A kapcsolattartó közigazgatási szerv haladéktalanul értesíti a megkereső hatóságot az általa tett intézkedésről, különösen a kézbesítés időpontjáról.

(9) A kapcsolattartó közigazgatási szerv a 7. számú mellékletben meghatározott kifizetőtől, illetve az ezzel összefüggésben adatot szolgáltató más személytől beérkezett adóadatot a haszonhúzó illetősége szerinti tagállam illetékes hatóságának az adóévet követő év június 20-ig továbbítja.

### Titokvédelem

58. § Az adóügyi együttműködés eredményeként a kapcsolattartó közigazgatási szerv tudomására jutott adóadatok adótitoknak minősülnek azzal, hogy

- a) azokat csak az adómegállapításban és az adóellenőrzésben közvetlenül közreműködő személy, illetőleg az adóadattal érintett ügyben az egyébként eljáró pénzügyi nyomozó használhatja fel,

- b) a tájékoztatás joga megilleti a bírósági eljárásban a törvény alapján közvetlenül részt vevő személyt.

### Az adóadat átadás korlátai

59. § (1) A kapcsolattartó közigazgatási szerv megtagadja a megkeresés teljesítését, ha a kért adóadat az 52. § (2) bekezdése alapján belföldön nem használható fel, illetőleg a megkereső tagállam joga az 58. §-ban foglaltakat nem tartalmazza.

(2) A kapcsolattartó közigazgatási szerv a megkeresésben foglaltak teljesítését megtagadhatja, ha

- a) a kért adóadat beszerzése a kapcsolattartó közigazgatási szerv vagy az adóhatóság számára aránytalanul nagy terhet jelentene,

- b) az adóadat kiadásával jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítését veszélyeztetné,

- c) alapos okkal feltételezhető, hogy a megkereső hatóság a hazai joga alapján rendelkezésére álló eszközöket – az elérni kívánt cél veszélyeztetése nélkül – még nem merítette ki,

- d) a kért adóadat kiadása kereskedelmi, üzleti, szakmai titok vagy üzleti eljárás felfedéséhez vezetne, vagy egyéb módon a jogrendbe ütközne,

- e) a megkereső hatóság olyan adóadat átadását kéri, amelynek szolgáltatását azonos tartalmú megkeresés esetén nem tudná teljesíteni.

### Külföldre irányuló megkeresések

59/A. § (1) A kapcsolattartó közigazgatási szerv az Európai Közösség tagállamainak illetékes hatóságát adómegállapítási jogsegélykérés céljából az 57–59. §-oknak megfelelően megkeresheti. A kapcsolattartó közigazgatási szerv a jövedelem-, nyereség-, vagyonadóval kapcsolatos megkeresését a következő adónemekre vonatkozóan adja ki: személyi jövedelemadó, társasági adó, osztalékadó, építményadó, telekadó.

(2) Az egyidejű ellenőrzésre irányuló megkeresés során a kapcsolattartó közigazgatási szerv értesíti az érintett tagállamok illetékes hatóságait azokról az adóügyekről, amelyek tekintetében az adóhatóság egyidejű ellenőrzést javasol. A kapcsolattartó közigazgatási szerv megkeresését – az alapjául szolgáló információ közlésével – megindokolja, és meghatározza az ellenőrzés alá vont időszakot.

### Behajtási jogsegély

60. § (1) A behajtási jogsegély teljesítésének az alábbi követelésekkel kapcsolatban van helye:

- a) az Európai Unió tagállama által vagy nevében, illetve területi vagy közigazgatási alegysége – ideértve a helyi hatóságokat (helyi önkormányzatokat) is – által vagy nevében, valamint az Európai Unió nevében kivetett adó és illeték;

- b) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teljes vagy részleges finanszírozási rendszerének részét képező visszatérítések, intervenciók és egyéb intézkedések, ideértve az e tevékenységgel kapcsolatban behajtandó összegek;

- c) a cukorágazat piacának közös szervezése keretében előírt lefölözések és egyéb díjak.

(2) A behajtási jogsegély rendelkezéseit alkalmazni kell továbbá a következő követelésekre is:

- a) az (1) bekezdésben meghatározott követelésekkel összefüggő – az adó és illeték megállapítása, ellenőrzése (kivetése, közigazgatási vizsgálat végrehajtása) során az adóhatóság, illetékes közigazgatási hatóság által megállapított vagy e hatóság kérésére közigazgatási hatóság vagy bíróság által megerősített – közigazgatási szankció, bírság, pótlék, díj, pótdíj;

- b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követeléshez kapcsolódó eljárásokhoz közigazgatási szerv vagy bíróság által kibocsátott igazolások (így különösen hatósági bizonyítvány) és hasonló okiratok díja;

- c) az (1) bekezdésben és e bekezdés a)–b) pontjában meghatározott követelésekhez kapcsolódó kamatok és díjak.

(3) A behajtási jogsegély teljesítésének nincs helye a következő követelésekkel kapcsolatban:

- a) az Európai Unió tagállamának, illetve területi vagy közigazgatási alegységének, továbbá közjogi társadalombiztosítási intézményének fizetendő kötelező társadalombiztosítási járulék,

- b) a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó díjak, ideértve a szerződéses jellegű (így különösen közüzemi) díjakat is,

- c) büntető eljárás keretében megállapított büntetőjogi szankciók és a (2) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó egyéb büntetőjogi szankciók.

### Információkérés iránti megkeresés

61. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság részére e hatóság kérelme alapján minden olyan információt rendelkezésre bocsát, amely a megkereső hatóság számára a 60. §-ban meghatározott követelése behajtásához szükséges lehet. Az információk rendelkezésre bocsátása érdekében a megkeresett magyar hatóság saját hatáskörben vagy megkeresés útján intézkedik mindazon közigazgatási eljárás megindítása iránt, amely az információk megszerzése érdekében szükséges.

(2) A magyar megkeresett hatóság megtagadhatja azon információ rendelkezésre bocsátását,

- a) amelyet a hasonló belföldi követelés behajtásának (végrehajtásának) céljából az e követelésre vonatkozó jogszabályok alapján nem tudna megszerezni,

- b) amely kereskedelmi, ipari vagy szakmai titkot fedne fel, illetve

- c) amelynek felfedése Magyarország biztonságát sértené vagy egyéb módon közrendbe ütközne.

(3) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság által kért információ rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg kizárólag arra hivatkozva, hogy az információ hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, vagy képviselőként, meghatalmazottként, bizományosként, ügynökként, vagyonkezelőként eljáró személy birtokában van, vagy egy személyben meglevő tulajdoni érdekeltségre vonatkozik.

### Előzetes megkeresés nélküli információcsere

61/A. § A magyar megkeresett hatóság részére a megkereső hatóság által előzetes megkeresés nélküli információcsere keretében továbbított információ a 69/D. §-ban foglaltak szerint felhasználható.

### Kézbesítés iránti megkeresés

62. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére intézkedik valamennyi olyan döntés és egyéb okirat– ideértve a bírósági okiratot is – címzett személynek történő kézbesítéséről, amely a megkereső tagállamból származik és a 60. §-ban meghatározott követelésre vagy annak behajtására vonatkozik. A kézbesítés iránti megkereséshez egységes formanyomtatványt kell mellékelni.

(2) A magyar megkeresett hatóság haladéktalanul tájékoztatja a megkereső hatóságot a kézbesítés érdekében megtett intézkedésről, így különösen a kézbesítés időpontjáról.

(3) A megkereső tagállam illetékes hatósága által a megkeresett tagállam joga szerint a Magyarország területén teljesített vagy nem a behajtási jogsegély keretében kezdeményezett kézbesítés nem érinti a magyar megkeresett hatóság kézbesítés iránti megkereséssel kapcsolatos eljárását.

(4) A magyar megkeresett hatóság a kézbesítés iránti megkeresést elutasítja, ha a megkereső hatóság a rendelkezésére álló kézbesítési eljárásokat nem merítette ki, kivéve ha

- a) a megkereső hatóságnak nem áll módjában az okiratot a magyar jogszabályok szerint kézbesíteni, vagy

- b) a megkereső hatóságnak az okirat ilyen kézbesítése aránytalan nehézséget okozna.

### Behajtás iránti megkeresés

63. § (1) A megkereső hatóság behajtás iránti megkeresésével érvényesített követelését – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a belföldi követeléssel azonos módon kell kezelni a behajtás iránti megkeresés teljesítése során.

(2) Ha a megkereső hatóság tagállamával kötött megállapodás eltérően nem rendelkezik, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) nem köteles a megkereső hatóság behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésnek ugyanolyan elsőbbséget biztosítani, mint a belföldi hasonló követeléseknek. A végrehajtási cselekmények foganatosítása kizárólag a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik, az önkormányzati adóhatóság vagy más magyar hatóság a végrehajtás foganatosítása céljából nem kereshető meg.

(3) A behajtás iránti megkeresés teljesítésének végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján van helye, amely az e törvény végrehajtási eljárásról szóló rendelkezéseinek alkalmazása során végrehajtható okiratnak minősül.

(4) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelés behajtása iránt e törvénynek a végrehajtási eljárásról szóló – a megkereséssel érvényesített követeléssel azonos, vagy ennek hiányában hasonló követelésre vonatkozó – rendelkezései alkalmazásával jár el. Ha a magyar jogszabályok alapján nincs a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követeléssel azonos vagy ahhoz hasonló belföldi követelés, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a személyi jövedelemadó végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

(5) A megkereső hatóság a végrehajtást engedélyező egységes okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a követeléssel kapcsolatban kiállított okiratot is továbbíthat a magyar megkeresett hatóság részére.

64. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglalt követelést (e § alkalmazásában: követelés) forintban hajtja be.

(2) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés beérkezése napjától a követelés fedezetét biztosító végrehajtási cselekmény foganatosításának napjáig, illetve a követelés megfizetésének napjáig az e törvényben meghatározott mértékű késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék felszámítására a nettó pótlékszámítás szabályai nem alkalmazhatók.

(3) A követelés megfizetésére a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az e törvény fizetési könnyítésre vonatkozó rendelkezései szerint a kötelezett személy részére fizetési könnyítést engedélyezhet. A fizetési könnyítéssel kapcsolatos döntésről a magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságot is értesíti.

(4) A magyar megkeresett hatóság a követelés és a (2)–(3) bekezdések alapján felszámított késedelmi pótlék végrehajtási eljárásban érvényesített összegét átutalja a megkereső hatóság részére.

65. § (1) A végrehajtást engedélyező eredeti okirattal, a végrehajtást engedélyező egységes okirattal, az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam más illetékes szerve által történő kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell előterjeszteni. A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresés teljesítése során bármely érdekelt fél ilyen tárgyú jogorvoslati kérelmét – joghatóság hiányában, érdemi vizsgálat nélkül – végzéssel elutasítja. A végzés indokolása azt is tartalmazza, hogy a jogorvoslati kérelmet a megkereső tagállam illetékes szervéhez kell benyújtani a megkereső tagállam jogszabályainak megfelelően.

(2) A megkereső tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot az (1) bekezdésben foglalt jogorvoslati kérelem beérkezéséről és a követelés jogorvoslati kérelemben nem vitatott összegéről.

(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső tagállam illetékes hatósága (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása vagy az érdekelt személy azonos tartalmú tájékoztatása alapján a végrehajtási eljárást a megkereső tagállam illetékes szervének érdemi döntéséről szóló tájékoztatása beérkezéséig a jogorvoslati kérelemben vitatott követelés összege vonatkozásában felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső tagállam illetékes hatósága a felfüggesztés mellőzését a mellőzés indokainak közlésével együtt kéri. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről az magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és e döntéséről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. Ha a megkereső tagállam illetékes szerve jogorvoslati kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, a megkereső hatóság felel a végrehajtási eljárásban érvényesített összeg érintett személynek való visszatérítéséért és a behajtási megkeresés teljesítésével kapcsolatban a magyar jogszabályok alapján érvényesíthető kárért.

(4) Ha a megkereső hatóság vagy a megkereső tagállam illetékes szerve egyeztetési eljárást kezdeményez és ezen eljárás eredménye érintheti a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelést, a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) az egyeztetési eljárás eredményéről való tudomásszerzés napjáig a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtási eljárás felfüggesztéséről vagy annak mellőzéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzéssel dönt, és erről értesíti a megkereső hatóságot és az érintett személyt is. A végrehajtási eljárás felfüggesztésének nincs helye, ha a megkereső hatóság (megkereső tagállam illetékes szerve) és a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) közös álláspontja szerint a végrehajtási eljárás csalás vagy fizetésképtelenség miatt különösen sürgős esetnek minősül.

(5) A végrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérésére, illetve ennek hiányában, ha annak e törvény szerinti feltételei fennállnak, biztosítási intézkedést foganatosíthat.

(6) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) hatáskörébe tartozik a behajtás iránti megkeresés alapján indult végrehajtási eljárással, valamint a kézbesítési megkeresés alapján teljesített kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelem elbírálása. E jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos döntéséről a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a kérelmező személyt és a megkereső hatóságot is tájékoztatja.

66. § (1) A megkereső hatóság a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos releváns információt haladéktalanul továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság kellő gondossággal tájékoztatja a megkereső hatóságot a behajtás iránti megkereséssel kapcsolatos intézkedésről.

(2) A megkereső hatóság – a módosítás indokát is megjelölve – haladéktalanul tájékoztatja a magyar megkeresett hatóságot a behajtás iránti megkeresés módosításáról vagy a megkeresés visszavonásáról.

(3) Ha a behajtás iránti megkeresés módosítására a 65. § (1) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelemben hozott döntés miatt kerül sor, a megkereső hatóság e döntést és a felülvizsgált végrehajtást engedélyező egységes okiratot továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére. A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) ezen okiratok beérkezése napját követően a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okirat alapján jár el. Az ezen okiratok beérkezése napját megelőzően megkezdett, a módosított (felülvizsgált) végrehajtást engedélyező egységes okiratban foglaltaknak megfelelő végrehajtási cselekmények és biztosítási intézkedések is foganatosíthatók, kivéve, ha a behajtás iránti megkeresés, illetve a végrehajtást engedélyező egységes okirat módosítására a végrehajtást engedélyező eredeti okirat vagy a végrehajtást engedélyező egységes okirat érvénytelensége miatt került sor.

(4) A módosított behajtás iránti megkeresés és a módosított végrehajtást engedélyező egységes okirat további módosítására a (2)–(3) bekezdésben, 65. § és 70. § 12. pontjában foglaltakat alkalmazni kell.

66/A. § (1) A magyar megkeresett hatóság a behajtás iránti megkeresést elutasítja, ha

- a) a követelést vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső tagállamban vitatják, kivéve a 65. § (3) bekezdés második mondatának megfelelő eseteket, vagy

- b) a megkereső tagállamban rendelkezésre álló behajtási eljárásokat a megkereső hatóság előzetesen nem merítette ki.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint nincs helye a behajtás iránti megkeresés elutasításának, ha

- a) a rendelkezésre álló információk alapján nyilvánvaló, hogy a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás nem vezet eredményre különösen azért, mert a megkereső tagállamban az adósnak nincs végrehajtás alá vonható vagyona és a megkereső hatóság tudomása szerint az adósnak Magyarország területén végrehajtás alá vonható vagyona van; vagy

- b) a megkereső tagállamban a végrehajtási eljárás aránytalan nehézséggel járna.

### Biztosítási intézkedésre irányuló megkeresés

67. § (1) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) a megkereső hatóság kérelmére biztosítási intézkedést foganatosít, ha

- a) a megkeresés beérkezésének időpontjában az adós vitatja a követelést, vagy

- b) a végrehajtást engedélyező eredeti okiratot vagy a végrehajtást engedélyező egységes okiratot a megkereső hatóság még nem állította ki, vagy

- c) a 149. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek egyike fennáll, és valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

(2) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez mellékelni kell a biztosítási intézkedés engedélyezése céljából kiállított, a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követelésre vonatkozó okiratot, amely végrehajtható okiratnak minősül. Ha ilyen okirat nem áll rendelkezésre, a biztosítási intézkedést a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) végzésben rendeli el.

(3) A biztosítási intézkedés iránti megkereséshez a megkereső hatóság a (2) bekezdésben meghatározott okiraton kívül más, a megkereső tagállamban a behajtás iránti megkereséssel érvényesített követeléssel kapcsolatos okiratot is mellékelhet.

(4) A 63. § (1)–(2), (4) bekezdéseiben, 64. § (1) bekezdésében, 65. §-ban és 66. § (1)–(4) bekezdéseiben foglaltakat a biztosítási intézkedés iránti megkeresés teljesítése során megfelelően alkalmazni kell.

### A megkeresés elutasítása

68. § (1) A magyar megkeresett hatóság a 60–67. § szerinti megkeresést elutasítja, ha

- a) a megkeresés olyan követelésre vonatkozik, amelynek a megkereső tagállam joga szerinti esedékességi napja és a megkeresés beérkezésének napja között több mint öt naptári év telt el, vagy

- b) a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben a követelés esedékességének a megkeresés tagállambeli időpontjától számított több mint tíz naptári év eltelt, vagy

- c) a követelés behajtása – az adós személy helyzete miatt – Magyarországon komoly gazdasági nehézséget okozna, feltéve, hogy a magyar jogszabályok szerint hasonló követelésre ez a behajtást kizáró ok külön jogszabály alapján alkalmazható lenne.

(2) Ha a megkereséssel érvényesített követelés összege az 1500 eurónak megfelelő pénzösszegnél kisebb, a magyar megkeresett hatóság a 63–67. § szerinti megkeresést elutasítja.

(3) Ha a kötelezett személy vagy más érdekelt személy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban jogorvoslati kérelmet nyújtott be, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő kezdőnapja az a nap, amelyen a megkereső tagállam illetékes hatósága (bírósága) megállapítja, hogy a követeléssel vagy a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal kapcsolatban további jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha a követeléssel kapcsolatban a megkereső tagállam illetékes hatósága fizetési könnyítést (halasztott fizetést vagy részletfizetést) engedélyezett, az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő a fizetési könnyítés alapján előírt fizetési határidő lejárta napján kezdődik.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés elutasításáról, az ok megjelölésével tájékoztatja a megkereső hatóságot.

### Egyéb közös rendelkezések

69. § (1) Az elévülési idő számítására a megkereső tagállam jogát kell alkalmazni.

(2) A megkereső hatóság és a magyar megkeresett hatóság tájékoztatja egymást a behajtás iránti vagy biztosítási intézkedésre irányuló megkereséssel érintett követeléssel kapcsolatos elévülési időt megszakító, felfüggesztő, meghosszabbító jogi tényekről (intézkedésekről).

69/A. § (1) A magyar megkeresett hatóság a megkeresés alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket a 64. § (4) bekezdésben meghatározott összegek és a 179. § szerint az eljárás adózót (személyt) terhelő költségeinek érvényesítése érdekében.

(2) Magyarország a behajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatban felmerült költség megtérítése iránt a megkereső tagállammal (megkereső hatósággal) szemben igényt nem érvényesít és a megkereső tagállam (megkereső hatóság) ilyen igényét nem teljesíti. E rendelkezéstől eltérni kizárólag a (3) bekezdésben foglaltak, vagy a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság egyedi költségmegtérítési szabályairól szóló megállapodása alapján lehet. Egyedi költségmegtérítési megállapodásnak akkor van helye, ha a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső hatóság közös álláspontja szerint a behajtási jogsegély teljesítése a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos, illetve nagyon magas költséggel jár, vagy különleges nehézséget okoz.

(3) A megkereső tagállam felelős minden olyan költségért, veszteségért, kárért, amely a behajtási jogsegély keretében érvényesített követelés vagy a végrehajtást, illetve biztosítási intézkedést engedélyező eredeti okirat érvénytelensége miatti intézkedések következményeként merült fel.

69/B. § (1) A megkereső hatóság

- a) az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést,

- b) a végrehajtást engedélyező egységes okiratot, a biztosítási intézkedést engedélyező eredeti okiratot,

- c) a 63. § (5) bekezdésben és a 65. §-ban meghatározott okiratot formanyomtatvány használatával, elektronikus úton továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére, kivéve, ha ez gyakorlati okból nem megvalósítható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a formanyomtatványhoz csatolt bármely más okirat, az okirat másolata, kivonata továbbítása esetén is.

(3) Lehetőség szerint a formanyomtatványokat kell alkalmazni a behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság és a megkereső hatóság közötti, az (1) bekezdésben foglalt okiratok továbbításától eltérő kommunikációra is.

(4) A behajtási jogsegély teljesítése során megszerzett információ és megtett intézkedés érvényességét az (1)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése nem érinti.

69/C. § (1) A megkereső hatóság az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkeresést, a kézbesítés iránti megkeresés teljesítéséhez alkalmazott bármely formanyomtatványt és a végrehajtást engedélyező egységes okiratot magyar nyelven vagy magyar nyelvű fordítást mellékelve továbbítja a magyar megkeresett hatóság részére.

(2) A kézbesítés iránti megkeresés alapján kézbesítendő okiratok a megkereső tagállam hivatalos nyelvén továbbíthatók a magyar megkeresett hatóság részére.

(3) A magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és a megkereső szerv (megkereső tagállam illetékes hatósága) megállapodást köthet a behajtási jogsegély teljesítése során, illetve az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben alkalmazandó nyelv(ek)ről.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt okiratokat érvénytelennek kell tekinteni, ha továbbításukra az (1) bekezdésben, illetve a (3) bekezdés szerinti megállapodás esetén e megállapodásban foglaltak megsértésével került sor.

(5) A magyar megkeresett hatóság a megkereső hatóságtól kérheti az (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az okiratok magyar nyelvre, a (3) bekezdésben foglaltak megsértése esetén pedig az okiratok megállapodás szerinti nyelvre történő fordítását. A behajtási jogsegély teljesítésének ügyintézési határidejébe a magyar megkeresett hatóság kérelme továbbításának napja és a fordítás megérkezésének napja közötti időszak nem számít bele.

69/D. § (1) A behajtási jogsegély teljesítése során a magyar megkeresett hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság kizárólag a 62. § (1)–(2) bekezdésekben meghatározott követelések végrehajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási intézkedések, valamint a társadalombiztosítási járulékok megállapításához és végrehajtásához használhatja fel. E rendelkezéstől eltérni és az információt más célra felhasználni kizárólag az információt szolgáltató tagállam kifejezett írásbeli engedélyével lehet.

(3) Az (1) bekezdés szerinti információkat a magyar megkeresett hatóság (állami adó- és vámhatóság) és más magyar közigazgatási hatóság eljárása során a hasonló információra magyar jogszabályok szerint vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően használhatja fel bizonyítékként.

(4) A megkereső vagy megkeresett hatóság tagállamától eltérő tagállam illetékes hatósága (harmadik fél) részére a magyar megkeresett hatóság a behajtási jogsegély teljesítése során szerzett információt akkor továbbíthatja, ha megítélése szerint az információ a harmadik félnek a (2) bekezdésben meghatározott célból hasznos lehet, és az információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az információ továbbítását nem ellenezte. A magyar megkeresett hatóság az információ továbbítását megelőzően tájékoztatja az információt szolgáltató megkereső vagy megkeresett hatóságot az információ szolgáltatásának szándékáról, e hatóság a tájékoztatás beérkezésétől számított tíz munkanapon belül megküldött nyilatkozatában ellenezheti az információ továbbítását.

(5) A magyar megkeresett hatóság információt szolgáltató hatóságként akkor ellenzi az információ harmadik félnek való továbbítását, ha az nincs összhangban a behajtási jogsegély rendelkezéseivel. E bekezdés és a (4) bekezdés alkalmazásában információt szolgáltató megkeresett vagy megkereső hatóság az a hatóság, amelytől az információ eredetileg származik.

(6) Az (1) bekezdés szerinti információt kizárólag a CCN működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges mértékben lehet az Európai Bizottság Bizottsági Akkreditációs Hatósága által megfelelően akkreditált személy rendelkezésére bocsátani.

### Más tagállamba irányuló megkeresés és előzetes megkeresés nélküli információcsere

69/E. § (1) Ha a magyar megkereső hatóság a behajtási jogsegély teljesítése iránt más tagállam illetékes hatóságát keresi meg, a 60–70. § rendelkezéseit az e §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A magyar megkereső hatóság a behajtás iránti jogsegélyt a 60. § (1) bekezdés a) és (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az e törvény 4. § (1) bekezdése szerinti adóval, a 60. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti esetben az e törvény szerinti bírsággal, pótlékkal, költséggel kapcsolatban alkalmazza.

(3) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatban behajtási jogsegélyt felettes szerve útján, a magyar megkereső hatóság közvetítésével érvényesít.

(4) Ha az adó – ideértve az illetéket is – visszatérítése egy másik tagállamban letelepedett vagy ott tartózkodási hellyel rendelkező adózót (személyt) érint, a magyar megkereső hatóság tájékoztathatja a letelepedési hely vagy tartózkodási hely szerinti tagállam megkereső hatóságát a várható visszatérítésről (előzetes megkeresés nélküli információcsere). E rendelkezést az általános forgalmi adó visszatérítésével kapcsolatban nem lehet alkalmazni.

(5) A magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy annak nevében tett olyan intézkedést, amely az elévülést a megkeresett tagállam joga és a magyar jogszabályok szerint is megszakítja vagy meghosszabbítja (felfüggeszti), az elévülési idő számítása során a magyar jog szerint elévülést megszakító, meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.

(6) Ha a megkeresett tagállam joga az elévülés megszakítását, meghosszabbítását (felfüggesztését) nem teszi lehetővé, akkor a magyar megkereső hatóság által kezdeményezett behajtási jogsegély teljesítése során a megkeresett hatóság által vagy nevében tett olyan intézkedést, amely a magyar jog szerint elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek minősülne, az elévülési idő számítása során elévülést megszakító vagy meghosszabbító (felfüggesztő) intézkedésnek kell tekinteni.

69/F. § (1) A magyar megkeresett hatóság, a magyar megkereső hatóság a más tagállam megkeresett, illetve megkereső hatóságával megállapodást köthet, amely alapján a megkereső hatóság kijelölt (felhatalmazott) tisztviselője a behajtási jogsegély teljesítésének előmozdítása céljából:

- a) jelen lehet a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságának hivatalában a közigazgatási eljárás során;

- b) jelen lehet a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási eljárásokban (ideértve az adóhatósági ellenőrzéseket is);

- c) segítheti a megkeresett tagállam tisztviselőit a megkeresett tagállamban bírósági eljárás során.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés esetén a megkereső tagállam tisztségviselője Magyarországon, illetve a magyar megkereső hatóság tisztségviselője a megkeresett tagállamban a személyazonosságát a külön jogszabályban meghatározottak szerint, valamint eljárási jogosultságát (megbízólevéllel, vagy más hasonló okirattal) igazolni köteles.

### Értelmező rendelkezések

70. § A 60–69/F. §-ok alkalmazásában:

- 1. behajtási jogsegély: az információkérés, a kézbesítés, a behajtás és a biztosítási intézkedés iránti megkereséssel kapcsolatos, 60–69/F. §-ban szabályozott eljárás;

- 2. megkereső hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amely a behajtási jogsegéllyel érintett követeléssel kapcsolatban segítségnyújtás iránti megkeresést küld;

- 3. megkeresett hatóság: az Európai Unió tagállamának központi kapcsolattartó irodája, kapcsolattartó irodája vagy kapcsolattartó szerve, amelyhez behajtási jogsegély iránti megkereséssel fordulnak;

- 4. magyar illetékes hatóság: az adópolitikáért felelős miniszter;

- 5. magyar megkereső hatóság, magyar megkeresett hatóság: a behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az állami adó- és vámhatóság Kormányrendeletben központi kapcsolattartó irodaként, kapcsolattartó irodaként, vagy kapcsolattartó szervként kijelölt szerve, szervezeti egysége az alábbiak figyelembevételével: 5.1. központi kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén elsődlegesen felelős szerv az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért, valamint külön kifejezett felhatalmazás esetén felelős az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért is; 5.2. kapcsolattartó iroda: a behajtási jogsegély területén belül a 60. §-ban meghatározott egy vagy több adó- vagy díjtípus, vagy kategória vonatkozásában felelős szerv az Európai Unió más tagállamával való kapcsolattartásért; 5.3. kapcsolattartó szerv: a központi kapcsolattartó szervtől és a kapcsolattartó irodától különböző hatóság, amely hatásköréhez kapcsolódóan vesz részt a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos együttműködésben.

- 6. személy:

- a) a természetes személy és a jogi személy;

- b) a magyar jogszabályok alkalmazásában, valamint ha a más tagállam jogszabályai úgy rendelkeznek, a jogi személyiség nélküli jogképes személyegyesülés (társulás); továbbá

- c) a magyar jogszabályok alkalmazásában az adózó, valamint a más tagállam joga szerint egyéb, bármilyen jellegű és formájú, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező jogi konstrukció, amely olyan eszközöket birtokol vagy kezel, amelyekre – beleértve az azokból származó jövedelmet is – a behajtási jogsegély hatálya alá tartozó adók bármelyikét kivetik.

- 7. elektronikus úton: adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása (a digitális tömörítést is beleértve) és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás, optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával.

- 8. CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a megkereső és megkeresett hatóságok közötti a vám- és az adóügy területén a teljes körű elektronikus információtovábbításhoz az Európai Unió által kifejlesztett közös felület.

- 9. formanyomtatvány: az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes szabályoknak megfelelő formanyomtatvány.

- 10. kézbesítés iránti egységes formanyomtatvány: olyan formanyomtatvány, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

- a) a címzett személy neve és címe, valamint az azonosítására szolgáló más lényeges adat;

- b) a kézbesítés célja és a végrehajtására előírt határidő;

- c) a formanyomtatványhoz mellékelt okirat bemutatása, valamint az érintett követelés jellege és összege;

- d) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe, da) amely a formanyomtatványhoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér, db) amelytől a kézbesített okirattal vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető.

- 11. végrehajtást engedélyező eredeti okirat: olyan okirat, amely a végrehajtást a megkereső tagállamban teszi lehetővé.

- 12. végrehajtást engedélyező egységes okirat: olyan okirat, amely a megkereső államtól eltérő tagállamban való behajtási és biztosítási intézkedések kizárólagos alapját képezi. A végrehajtást engedélyező egységes okirat a végrehajtást engedélyező eredeti okirat lényeges tartalmi elemeit, valamint legalább a következő információkat tartalmazza:

- a) az okirat azonosítása szempontjából szükséges információ, a követelés leírása (különösen a követelés jellege; az az időszak, amelyre a követelés vonatkozik; a végrehajtási eljárás szempontjából bármely jelentős időpont; a követelés összege és összetevői, mint a főkövetelés és a kamat);

- b) az adós személy neve, valamint az azonosítását szolgáló más lényeges adat;

- c) annak a hatóságnak a neve (elnevezése), székhelye, egyéb postai vagy elektronikus címe, ca) amely a végrehajtást engedélyező egységes okirathoz mellékelt okirat vonatkozásában illetékes hatóság, valamint ha ettől eltér, cb) amelytől a követeléssel vagy a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan további tájékoztatás kérhető.

(2) Az állami adóhatóság illetékügyekben a végrehajtási eljárást kérelemre felfüggesztheti, ha az illetékfizetési kötelezettség megszűnése várható.

(4) Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.

176/A. § (1) A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án aláírt Egyezmény (Választottbírósági egyezmény) alkalmazása során az e §-ban szabályozott eltérésekkel e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(2) Az illetékes hatóság az adózó kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelmének beérkezésétől számított egy hónapon belül értesíti az adózót, valamint az ügyben érintett szerződő államok illetékes hatóságait a kérelem benyújtásáról. Az illetékes hatóságok értesítéséhez a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát is csatolni kell.

(3) Ha a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem elutasításának nincs helye és a kérelem egyoldalúan nem teljesíthető, az illetékes hatóság kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményez az ügyben érintett szerződő államok illetékes hatóságainak értesítésével. Az értesítésben utalni kell a Választottbírósági egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében, illetve 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidő kezdő időpontjára, betartására és az értesítéshez mellékelni kell a kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem másolatát. Az illetékes hatóságok értesítésével egyidejűleg a kérelmezőt is értesíteni kell a kölcsönös egyeztetési eljárás megindításáról.

(4) A Választottbírósági egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott, kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek azonosító adatait (elnevezés, székhely, adóazonosító szám); az adóügy tényállásának lényeges elemeit (így különösen a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek jogviszonyának leírását, az adómegállapítási időszakot, a kettős adóztatást eredményező adóhatósági döntés, intézkedés azonosításához szükséges adatokat vagy csatolni kell a döntés, illetve az intézkedésről szóló irat másolatát); az adóüggyel kapcsolatban a kérelmező vagy a kérelemmel érintett személyek által kezdeményezett közigazgatási jogorvoslati, illetve polgári peres eljárások adatait, valamint a kérelem előterjesztésének indokát. Ha a kérelem az e bekezdésben foglaltakat csak részben tartalmazza, az illetékes hatóság a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(5) A Választottbírósági egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerint a kölcsönös egyeztetés iránti kérelem abban az időpontban minősül benyújtottnak és a kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a kérelem tartalma a (4) bekezdésben foglaltaknak – további hiánypótlásra felhívás nélkül – megfelel.

(6) Az adóhatóság az adós kérelmére, a felettes szerve rendelkezésére vagy az illetékes hatóság értesítése alapján a határozat (végzés) végrehajtását felfüggeszti, ha a Választottbírósági egyezmény 6. vagy 7. cikke szerinti eljárás alapján a határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése, illetve ezzel azonos hatású intézkedés várható.

181. § (1) E törvény 3. §-ának (3) bekezdése, 9. §-a, 16–23. §-a, 24. §-ának (1)–(4) és (8) bekezdése, 26. §-a, 31. § (1) bekezdése, 33. § (9) bekezdése, 47. §-a, 79. §-a, 88. §-ának (6)–(7) bekezdései, 125. §-ának (1) bekezdése, 175. § (1) és (3) bekezdése, 175. § (12) bekezdése c) pontja, 176. § (2) bekezdése, 181/A. §-a, 1. számú mellékletének I/B/3/a)-f) pontjai, 3. számú mellékletének H) pontja, 8., 9. és 10. számú melléklete – az általános forgalmi adóról szóló törvénnyel, illetve a számvitelről szóló törvénnyel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálják:

(2) E törvény 56–59. §-ai és 11. számú melléklete a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálják:

- a) a Tanács 77/799/EGK irányelve (1977. december 19.) a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adóztatás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról,

- b) a Tanács 79/1070/EGK irányelve (1979. december 6.) a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adóztatás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló 77/799/EGK irányelv módosításáról,

- c) a Tanács 2003/93/EK irányelve (2003. október 7.) a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen és közvetett adóztatás területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló 77/799/EGK tanácsi irányelv módosításáról,

- d) a Tanács 2004/56/EK irányelve (2004. április 21.) a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adózás, a bizonyos jövedéki adók és a biztosítási díjak adózása területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló 77/799/EGK irányelv módosításáról,

- e) a Tanács 2004/106/EK irányelve (2004. november 16.) a tagállamok illetékes hatóságainak a közvetlen adózás, a bizonyos jövedéki adók és a biztosítási díjak adózása területén történő kölcsönös segítségnyújtásáról szóló 77/799/EGK tanácsi irányelv, valamint a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12/EGK irányelv módosításáról, 1. cikk,

- f) a Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről,

- g)

(3) E törvény 60–70. §-ai az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálják és az ezen irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes végrehajtási intézkedésekkel összeegyeztethető szabályozást tartalmaznak.

### Közösségi adatszolgáltatás

181/A. § (1) Ha az állami adóhatóság közösségi jogi aktus rendelkezése – ideértve a közösségi jogi aktust átültető magyar jogszabályt is – alapján az Európai Bizottság vagy az Európai Unió más intézménye, ügynöksége részére személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai célú, illetve a közösségi jogi aktus alkalmazásának eredményeit összegző adatszolgáltatást, információ átadást teljesít, azt egyidejűleg az adópolitikáért felelős miniszter részére is megküldi.

(2) A 70. § 5. és 5.1. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó iroda minden naptári év március 31. napjáig értesíti a 60–70. §-ai szerinti behajtási jogsegéllyel kapcsolatban az Európai Bizottságot:

- a) az értesítést megelőző naptári évben a más tagállam megkeresett hatóságának küldött, és más tagállam megkereső hatóságától a megkereső hatóságától kapott információkérés, kézbesítés, behajtás és biztosítási intézkedés iránti megkeresések számáról, valamint

- b) azon követelések összegéről, amelyre más tagállam megkereső hatósága behajtás iránti megkeresést küldött és az ilyen megkeresések alapján behajtott összegről.

(3) A 70. § 5. és 5.1. pontjában meghatározott központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot:

- a) a 70. § 4. pontja szerinti illetékes hatóság kijelölésének változásáról, valamint a 70. § 5., 5.1., 5.2., 5.3. pont szerinti központi kapcsolattartó iroda, kapcsolattartó szerv, kapcsolattartó iroda kijelöléséről és a kijelölés változásáról,

- b) az olyan magyar két vagy többoldalú nemzetközi szerződésről és egyéb megállapodásról (egyezségről), amely a 60–70. §-ai hatálya alá tartozó kérdéseket érint.

A jövedelem-, nyereség- és vagyonadó, valamint a biztosítási díjakra kiszabott adó fogalma az egyes tagállamokban

A jövedelem-, nyereség- és vagyonadó, valamint a biztosítási díjakra kiszabott adó fogalma az egyes tagállamokban

I. Az e törvény 57. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a „jövedelem-, nyereség- és vagyonadó” kifejezés jelentése az Európai Közösség egyes tagállamaiban különösen a következő:

1. a Belga Királyság esetében: Impôt des personnes physiques/Personenbelasting, Impôt des sociétés/Vennootschapsbelasting, Impôt des personnes morales/Rechtspersonenbelasting Impôt des non-résidents/Belasting der niet-verblijfhouders;

2. a Bolgár Köztársaság esetében: данък върху доходите на физическите лица, корпоративен данък, данъци, удържани при източника, алтернативни данъци на корпоративния данък, окончателен годишен (патентен) данък;

3. Ciprus esetében: Φόρος Εισοδήματος, 'Εκτακτη Εισφορά για την Άμυνα της Δημοκρατίας, Φόρος Κεφαλαιουχικών Κερδών, Φόρος Ακίνητης Ιδιοκτησίας;

4. a Cseh Köztársaság esetében: Daně z příjmů, Daň z nemovitostí, Daň dědická, daň darovací a daň z převodu nemovitostí, Daň z přidané hodnoty, Spotřební daně;

5. a Dán Királyság esetében: Indkomstskat til staten, Selskabsskat, Den kommunale indkomstskat, Den amtskommunale indkomstskat, Folkepensionsbidragene, Sømandsskat Den særlige indkomstskat, Kirkeskat, Formueskat til staten, Bidrag til dagpengefonden;

6. az Egyesült Királyság esetében: Income tax, Corporation tax, Capital gains tax, Petroleum revenue tax, Development land tax;

7. az Észt Köztársaság esetében: Tulumaks, Sotsiaalmaks, Maamaks;

8. a Finn Köztársaság esetében: Valtion tuloverot/de statliga inkomstskatterna, Yhteisöjen tulovero/inkomstskatten för samfund, Kunnallisvero/kommunalskatten, Kirkollisvero/kyrkoskatten, Kansaneläkevakuutusmaksu/folkpensionsförsäkringspremien, Sairausvakuutusmaksu/sjukförsäkringspremien, Korkotulon lähdevero/källskatten på ränteinkomst, Rajoitetusti verovelvollisen lähdevero/källskatten för begränsat skattskyldig,

Valtion varalllisuusvero/den statliga förmögenhetsskatten, Kiinteistövero/fastighetsskatten;

9. a Francia Köztársaság esetében: Impôt sur le revenu, Impôt sur les sociétés, Taxe professionnelle, Taxe foncière sur les propriétés bâties, Taxe foncière sur les propriétés non bâties;

10. a Görög Köztársaság esetében: Φόρος εισοδήματος φυσικών προσώπων , Φόρος εισοδήματος φυμικών προσώπων, Φορος ακινήτου περιοσίας;

11. a Holland Királyság esetében: Inkomstenbelasting, Vennootschapsbelasting, Vermogensbelasting;

12. Írország esetében: Income tax, Corporation tax, Capital gains tax, Wealth tax;

13. a Lengyel Köztársaság esetében: Podatek dochodowy od osób prawnych, Podatek dochodowy od osób fizycznych, Podatek od czynności cywilnopranych;

14. a Lett Köztársaság esetében: Iedzīvotāju ienākuma nodoklis, Nekustamā īpašuma nodoklis, Uzņēmumu ienākuma nodoklis;

15. a Litván Köztársaság esetében: Gyventojų pajamų mokestis, Pelno mokestis, Įmonių ir organizacijų nekilnojamojo turto mokestis, Žemės mokestis, Mokestis už valstybinius gamtos išteklius, Mokestis už aplinkos teršimą, Naftos ir dujų išteklių mokestis, Paveldimo turto mokestis;

16. a Luxemburgi Nagyhercegség esetében: Impôt sur le revenu des personnes physiques, Impôt sur le revenu des collectivités, Impôt commercial communal, Impôt sur la fortune, Impôt foncier;

17. a Máltai Köztársaság esetében: taxxa fuq l-income;

18. a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében: Einkommensteuer, Körperschaftsteuer, Vermögensteuer, Gewerbesteuer, Grundsteuer;

19. az Olasz Köztársaság esetében: Imposta sul reddito delle persone fisiche, Imposta sul reddito delle persone giuridiche, Imposta locale sui redditi;

20. az Osztrák Köztársaság esetében: Einkommensteuer, Körperschaftsteuer, Grundsteuer Bodenwertabgabe, Abgabe von land- und forstwirtschaftlichen Betrieben;

21. a Portugál Köztársaság esetében: Contribuição predial, Imposto sobre a indústria agrícola, Contribuição industrial, Imposto de capitais, Imposto profissional, Imposto complementar, Imposto de mais-valias, Imposto sobre o rendimento do petróleo, Os adicionais devidos sobre os impostos precedentes;

22. Románia esetében: impozitul pe venit, impozitul pe profit, impozitul pe veniturile obtinute din România de nerezidenti, impozitul pe veniturile microîntreprinderilor, impozitul pe clădiri, impozitul pe teren;

23. a Spanyol Királyság esetében: Impuesto sobre la Renta de las Personas Físicas, Impuesto sobre Sociedades, Impuesto Extraordinario sobre el Patrimonio de las personas Físicas;

24. a Svéd Királyság esetében: Den statliga inkomstskatten, Sjömansskatten, Kupongskatten Den särskilda inkomstskatten för utomland bosatta, Den särskilda inkomstskatten för utomland bosatta artister m.ft., Den statliga fastighetsskatten, Den kommunala inskomstskatten, Förmögenhetsskatten;

25. a Szlovák Köztársaság esetében: daň z príjmov fyzických osôb, daň z príjmov právnických osôb, daň z dedičstva, daň z darovania, daň z prevodu a prechodu nehnuteľností,

daň z nehnuteľností, daň z pridanej hodnoty, spotrebné dane;

26. a Szlovén Köztársaság esetében: Dohodnina Davki občanov, Davek od dobička pravnih oseb, Posebni davek na bilančno vsoto bank in hranilnic.

II. Az e törvény 57. § (1) bekezdés d) pontjában a „biztosítási díjakra kiszabott adó” kifejezés jelentése az Európai Közösség egyes tagállamaiban különösen a következő:

1. a Belga Királyság esetében: taxe annuelle sur les contrats d’assurance, jaarlijkse taks op de verzekeringscontracten;

2. a Bolgár Köztársaság esetében: -;

3. Ciprus esetében: -;

4. a Cseh Köztársaság esetében: -;

5. a Dán Királyság esetében: afgift af lystfartøjsforsikringer, afgift af ansvarsforsikringer for motorkøretøjer .v., stempelafgift af forsikringspræmier;

6. az Egyesült Királyság esetében: insurance premium tax (IPT);

7. az Észt Köztársaság esetében: -,

8. a Finn Köztársaság esetében: eräistä vakuutusmaksuista suoritettava vero/skatt på vissa försäkringspremier, palosuojelumaksu/brandskyddsavgift;

9. a Francia Köztársaság esetében: taxe sur les conventions d’assurances;

10. a Görög Köztársaság esetében: Φόρος κύκλου εργασιών (Φ.Κ.Ε), Τέλη Χαρτοσήμου;

11. a Holland Királyság esetében: assurantiebelasting;

12. Írország esetében: levy on insurance premiums;

13. a Lengyel Köztársaság esetében: -;

14. a Lett Köztársaság esetében: -;

15. a Litván Köztársaság esetében: -;

16. a Luxemburgi Nagyhercegség esetében: impôt sur les assurances, impôt dans l’intérêt du service d’incendie;

17. a Máltai Köztársaság esetében: taxxa fuq dokumenti u trasferimenti;

18. a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében: Versicherungssteuer, Feuerschutzsteuer;

19. az Olasz Köztársaság esetében: imposte sulle assicurazioni private ed i contratti vitalizi di cui alla legge 1967.10.29. no 1216;

20. az Osztrák Köztársaság esetében: Versicherungssteuer, Feuerschutzsteuer;

21. a Portugál Köztársaság esetében: imposto de selo sobre os prémios de seguros;

22. Románia esetében: -;

23. a Spanyol Királyság esetében: impuesto sobre las primas de seguros;

24. a Svéd Királyság esetében: -;

25. a Szlovák Köztársaság esetében: -;

26. a Szlovén Köztársaság esetében: davek od prometa zavarovalnih poslov, požarna taksa.