2003. évi XCII. törvény — mi változott? 2012. június 20.

A 2012. április 15. és 2012. június 20. között hatályba lépett módosítások. 79 sor került be, 37 sor került ki.

← Előző módosítás (2012. április 15.)Következő módosítás (2012. július 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 182 változatlan sor ⋯

11. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter

- a) az állami adó- és vámhatóság felett gyakorolja felügyeleti jogkörét a külön törvényben meghatározottak szerint,

- a) az állami adó- és vámhatóság felett gyakorolja felügyeleti jogkörét e törvényben és külön törvényben meghatározottak szerint,

- b) felügyeli az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóztatás törvényességét, ellenőrzi az önkormányzati adóhatóságok irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását,

- c) előterjeszti a kormányhoz az önkormányzati adóigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó jogszabályok tervezetét, indítványozza a szervezeti változtatásokat, koordinálja a szervezeti rendszer egyes elemeinek együttműködését, kezdeményezi az ezekre vonatkozó jogszabályok megalkotását,

- d) a törvényesség és szakszerűség ellenőrzése érdekében az önkormányzati adóhatóságok vezetőitől jelentéseket, beszámolókat, adatszolgáltatást, továbbá – amennyiben az jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges – bármely adózó ügyéről tájékoztatást kérhet,

⋯ 65 változatlan sor ⋯

(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:

- a) nevét (elnevezését), rövidített cégnevét, a magánszemély adóazonosító jelét, külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát;

- b) címét, székhelyét (székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed), a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit, illetve a cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját), több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helyét;;

- b) címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit, illetve a cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját), több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helyét;;

- c) létesítő okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét, számát, a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját, a képviselő adóazonosító számát, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős;

- d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket, egyéni vállalkozók esetén a fő- és egyéb tevékenységi köröket az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) szerint, az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;

- e) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó, vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényesének cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében azt a tényt, ha a tag (részvényes) szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag (részvényes) minősített többségű befolyással rendelkezik,

- e) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényesének cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében azt a tényt, ha a tag (részvényes) szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag (részvényes) minősített többségű befolyással rendelkezik,

- f) a magánszemély adózó levelezési címét – ha az nem azonos székhelyével, telephelyével –, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);

- g) iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;

- h) jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát;

⋯ 30 változatlan sor ⋯

- a) a munkáltató (iskolaszövetkezet) adószámát,

- b) a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,

- c) a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tag munkavállaló esetében a diákigazolvány azonosító számát. A munkáltató iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén az e § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

- c) A munkáltató iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén az e § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

(12) Az iskolaszövetkezet munkáltató bejelentési kötelezettségét az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével azonos módon

⋯ 350 változatlan sor ⋯

- a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely

- aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt, vagy

- ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony a felszámolás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy

- ab) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző 180. napon, illetve azt követően bármelyik nap fennállt, vagy

- ac) adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző 5 éven belül az adószám 24/A. § szerinti felfüggesztését, követően, vagy a 24/B. § szerint, illetve a 24/D. § (2), illetve a 24/F. § (6) bekezdésében felsorolt okból, az ott meghatározott eljárásban jogerősen törölte feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján, vagy azt követően bármelyik nap fennállt.

- b) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik.

(2a) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és b) pontja alkalmazásában nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adótartozás azon része, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul feltéve, hogy a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le. Ebben az esetben az adóhatósági határozaton alapuló adótartozás a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a bírósági eljárás jogerős lezárását követő naptól tekinthető fennállónak.

(3) A (2) bekezdés ac) pontja alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az adószám törlését kimondó határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le.

(4) Amennyiben az állami adóhatóság az adószám megállapítását a (2) bekezdés szerint megtagadta, az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta, az adószám megállapítását megtagadó határozat adózóval történő közlésétől számított 8 napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(5) Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha az adószám megállapítását a (2) bekezdés aa), ab), vagy b) pontja alapján tagadta meg és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, a (4) bekezdés szerinti kérelmére indult eljárásban bizonyítja, hogy

- a) az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetőleg megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki, és

- b) a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló – illetőleg a felszámolás kezdő időpontjában fennállt –, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetőleg a felszámolás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és

- b) a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló – illetőleg a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában fennállt –, határidőre ki nem egyenlített követelések összege az adótartozás összegét eléri vagy meghaladja, illetőleg a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta, és

- c) az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

(6) Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám megállapítását a (2) bekezdés ac) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, vagy tag, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózó adószámát megtagadta,

⋯ 25 változatlan sor ⋯

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására a 24/C. § (5)–(8) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy amennyiben az állami adóhatóság az adózó kérelmének helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerint kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az állami adóhatóság az (1) és a (3) bekezdésben foglalt igazolás kiállítását határozattal tagadja meg, ha a kiállítás feltételei nem állnak fenn. Az állami adóhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel szemben az igazolás benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerint kiállított igazolás hatósági bizonyítványnak minősül. Az állami adóhatóság az (1) és a (3) bekezdésben foglalt igazolás kiállítását határozattal tagadja meg, ha a kiállítás feltételei nem állnak fenn. Az állami adóhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel szemben a kérelem benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.

(5) Az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott okok alapján nem tagadhatja meg, illetve az adózóval szemben nem járhat el a 24/D. § (2) bekezdése szerint, ha megállapítja, hogy az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, és tagja rendelkezik az (1) bekezdés szerint kiállított 15 napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.

⋯ 301 változatlan sor ⋯

- b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék erejéig, kivéve, ha az ingyenes előnytől neki fel nem róható módon elesett,

- c) az adózó jogutódja,

- d) a 36. §-ban említett kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét külön törvény írja elő,

- e) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében,

- e) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos, valamint költségvetési csalás elkövetésével vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője az azzal összefüggő adó tekintetében,

- f) a gazdasági társaság, a közös név alatt működő polgári jogi társaság adótartozásáért a rájuk vonatkozó szabályok szerint a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő, illetve szervezet, a jogi személy felelősségvállalásával működő vállalkozó esetében a felelősségvállaló, továbbá az a személy, amely (aki) a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel,

- g) a társasház (társasüdülő, társasgarázs), építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak,

- h) a vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében,

⋯ 132 változatlan sor ⋯

(1a) Ha az állami adóhatóság az adószámlán más hatóság határozata alapján tart nyilván valamely kötelezettséget – feltéve ha törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik – a kötelezettséget megállapító hatóság a nyilvántartáshoz szükséges adatokat elektronikus úton adja át az állami adóhatóságnak és a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. Az elektronikus úton átadott adatok helyességéért a határozatot hozó hatóság felel.

(2) Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekményre tekintettel az elkövető által befizetett, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozat alapján előírt összeget az adóhatóság átvezeti azon adózó fizetési számlájára, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett.

(2) Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban elkövetett bűncselekményre tekintettel az elkövető által befizetett, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozat alapján előírt összeget az adóhatóság átvezeti azon adózó fizetési számlájára, amelynek a bűncselekmény következtében fizetési kötelezettsége keletkezett.

(3) Ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.

⋯ 169 változatlan sor ⋯

szükséges,

- b) elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által

- ba) a 31. § (2) bekezdése 1–7., 9–15., 24. és 26–28. pontjai szerinti részletezettséggel bevallott, a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz szükséges, magánszemélyenként összesített (konszolidált) éves adatokat – ide nem értve a Magyar Honvédség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira vonatkozó adatokat – a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig. Amennyiben az önellenőrzés vagy az adóhatósági ellenőrzés a már összesített (konszolidált) éves adatokat kiegészíti, módosítja vagy megváltoztatja, az adóhatósági eljárás lezárását követő hónap utolsó napjáig az e pontban megjelölt összesített (konszolidált) éves adatokat kijavítva kell átadni a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére.

- ba) a 31. § (2) bekezdése 1–7., 9–14., 24. és 26–28. pontjai szerinti részletezettséggel bevallott, a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz szükséges, magánszemélyenként összesített (konszolidált) éves adatokat – ide nem értve a Magyar Honvédség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira vonatkozó adatokat – a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig. Amennyiben az önellenőrzés vagy az adóhatósági ellenőrzés a már összesített (konszolidált) éves adatokat kiegészíti, módosítja vagy megváltoztatja, az adóhatósági eljárás lezárását követő hónap utolsó napjáig az e pontban megjelölt összesített (konszolidált) éves adatokat kijavítva kell átadni a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére.

- bb) a 31. § (2) bekezdése 1–6., 8–10., 12–14., 16., 23–24. és 26–27. pontjaiban meghatározott adatokat az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzése céljára az egészségbiztosítási szerv, rehabilitációs hatóság részére a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,

- bc)

- bd) a 31. § (2) bekezdése 1–5., 7–8., 10., 12–13., 23., 27. és 28. pontjában foglalt adatokat, továbbá a 31. § (2) bekezdésének 6. pontjában felsorolt adatok közül a munkaerő-piaci járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére az álláskeresési támogatások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapításához és ellenőrzéséhez, illetőleg a munkaügyi hatóság részére a munkaügyi ellenőrzés elősegítése céljából a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,

⋯ 39 változatlan sor ⋯

(17) Az adóhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést – a közösségi adószám érvényességéről történő meggyőződés ügytípus kivételével – elektronikusan adathordozóra rögzíti, és annak anyagát az adó megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetőleg a folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az adózó vagy képviselője kérelme alapján az általa folytatott, e bekezdés szerint megőrzött telefonbeszélgetéseit meghallgathatja.

(18)

(18) Az állami adóhatóság kérelemre adatot szolgáltat az európai uniós fejlesztési programok irányításáért felelős szervezet részére

- a) az adózó által a társasági adóbevallásban megjelölt mikro-, kis-, vagy középvállalkozás meghatározására vonatkozó kódról;

- b) az adózó által az egyszerűsített vállalkozói adóbevallásban szereplő statisztikai állományi létszámra vonatkozó adatról az Európai Bizottság felé történő éves beszámolási kötelezettség teljesítése érdekében.

(19)

(20)–(22)

⋯ 41 változatlan sor ⋯

- c) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot;

- d) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervet a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében;

- e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;

- f) az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás külön törvényben, illetve a 11. §-ban meghatározott feladata ellátásához szükséges;

- f) az adópolitikáért felelős minisztert, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges;

- g) a költségvetési fejezetet irányító szervet, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;

- h) a központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervet, ha a tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének megállapításához szükséges.

- i) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervet a helyi önkormányzatokról szóló törvény 33/A. § (2a) bekezdés c) pontjában meghatározott körben.

⋯ 435 változatlan sor ⋯

(3) Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A 36/A. § szerinti, a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát.

(4) A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a külön-adóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho fizetési kötelezettséget. Amennyiben az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, illetőleg soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.

(4) A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, valamint a munkáltatói, az utólagos és a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező személyi jövedelemadó, a különadóalap után a különadó, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózott bevétel összegét és az ekho fizetési kötelezettséget. Arra az adóévre vonatkozóan, amelyben az adózó adónyilatkozatot nyújtott be, a jövedelemigazolás valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét és az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét tartalmazza. Amennyiben az adózó az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, a jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az eva-alanyiság körében megszerzett összes bevételt és az ezután megállapított adót (evát), egyebekben az eva-alapot nem képező jövedelemről (bevételről) az egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki az adóhatóság a jövedelemigazolást. Az adózó adóalapja és adója utólagos, valamint soron kívüli adómegállapítás keretében történt megállapításának kivételével jövedelemigazolás nem adható ki, ha az adózó személyi jövedelemadóról vagy egyszerűsített vállalkozói adóról nem nyújtott be bevallást, nyilatkozatban nem kérte a munkáltatói adómegállapítást.

(5) Az állami adóhatóság a belföldi illetőségről a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű magánszemélyre, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvénynek a belföldi illetőségű adózóra vonatkozó rendelkezései alapján illetőségigazolást állít ki. Az illetőségigazolás tartalmazza a magánszemély nevét, állandó vagy ideiglenes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, adóazonosító jelét, illetve az egyéni vállalkozó, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, jogi személy, egyéb szervezet nevét (elnevezését), székhelyét, valamint adószámát.

⋯ 141 változatlan sor ⋯

(3) Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja.

(4) Amennyiben a felettes szerv, illetőleg a bíróság az ellenőrzés tekintetében új eljárást rendel el, az új eljárás ellenőrzési határidejének kezdő napja az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásának a napja. Az új eljárást az azt elrendelő döntés vagy határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül meg kell kezdeni.

(4) Amennyiben a felettes szerv, illetőleg a bíróság az ellenőrzés tekintetében új eljárást rendel el, az új eljárás ellenőrzési határidejének kezdő napja az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának a napja. Az új eljárást az azt elrendelő döntés vagy határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül meg kell kezdeni.

(5) Csődeljárás esetén a csődeljárás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozó, a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül kell befejezni.

⋯ 7 változatlan sor ⋯

(10) Ha az adóhatóság az ellenőrzés során ügygondnok kirendelését kéri, belföldi jogsegélyt kér, illetőleg szakértőt rendel ki, az ügygondnok kirendelésére irányuló kérelem postára adásának napjától az ügygondnok kirendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, a belföldi jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz megérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig, szakértő kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság a szünetelés kezdő és befejező időpontjáról az adózót értesíti.

(11) Ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), a kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Az adóhatóság a kapcsolódó vizsgálat időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a kapcsolódó vizsgálat kezdő és befejező időpontjáról értesíti. A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az adózónál, vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban lévő ellenőrzés, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges. Ebben az esetben a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.

(12) Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az adózó megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a külföldi adóhatóság megkereséséről és a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséről értesíti. Amennyiben a külföldi adóhatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi adóhatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év utolsó napja.

(12) Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az adózó megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától, a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. Az adóhatóság az adózót a külföldi adóhatóság megkereséséről és a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséről értesíti. Amennyiben a külföldi adóhatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető, ha a tényállás egyébként tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi adóhatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év utolsó napja.

(13) Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott, indokolt kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóügyben a felettes szerv által meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság felettes szerv által jóváhagyott indokolt kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.

⋯ 33 változatlan sor ⋯

95. § (1) Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának, összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások – ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is –, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le.

(2) Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat, továbbá a számlában (egyszerűsített számlában) vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum idegen nyelven – ide nem értve az angol, német és francia nyelvű iratokat – áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak a számla (egyszerűsített számla), illetve bizonylat hiteles magyar nyelvű fordítását, a számlában vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum szakfordítását az adóhatóság részére átadni. Ha az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartást, illetve az azt alátámasztó dokumentációkat nem magyar, angol, német, vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a nyilvántartás (dokumentáció), vagy azok egy része magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt határidőn belül – átadni. A felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat, továbbá a számlában (egyszerűsített számlában) vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum idegen nyelven – ide nem értve az angol, német és francia nyelvű iratokat – áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak a számla (egyszerűsített számla), illetve bizonylat hiteles magyar nyelvű fordítását, a számlában vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum szakfordítását az adóhatóság részére átadni. Ha az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartást, illetve az azt alátámasztó dokumentációkat nem magyar, angol, német, vagy francia nyelven készíti el, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles a nyilvántartás (dokumentáció), vagy azok egy része magyar nyelvű szakfordítását az adóhatóság felhívására – a megjelölt határidőn belül – átadni. A felhívás postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén a felhívás átadásának napjától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő.

(4) Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével kötelezi az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével kötelezi az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe.

⋯ 108 változatlan sor ⋯

(2) Ha az adóhatóság büntetőeljárást kezdeményez, külön jegyzőkönyvet készít. A büntetőeljárást kezdeményező jegyzőkönyvet az adóhatóság az adózónak nem adja át.

(3) Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. Amennyiben az adóhatóság jogszabálysértést nem tárt fel, úgy az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet próbavásárlás esetén az adózó részére postai úton kézbesíti, egyéb adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazott vagy az értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatja. Amennyiben próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, az adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben az adózó részére kézbesíti. Ha az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell.

(3) Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. Amennyiben az adóhatóság jogszabálysértést nem tárt fel, úgy az e tényt rögzítő jegyzőkönyvet adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés esetén a jelen lévő alkalmazott vagy az értékesítésben közreműködő személy részére is átadhatja. Fel nem fedett próbavásárlás esetén – amennyiben az adóellenőr jogsértést nem állapít meg – az ellenőrzés megállapításait a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel az adóhatóság nem ismerteti. Amennyiben próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor, az adóhatóság az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvet minden esetben az adózó részére kézbesíti. Ha az ellenőrzést azért nem lehet befejezni, mert az adózó vagy képviselője az ismertetésen nem vesz részt, vagy a jegyzőkönyvet nem veszi át, azt részére kézbesíteni kell.

(4) Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az adózó észrevételei ezt indokolják (kiegészítő ellenőrzés). Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül, az ok felmerülésétől számított 15 napig akkor is lehet folytatni, ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé (kiegészítő ellenőrzés). Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzésre előírt határidőt az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésre előírt határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.

⋯ 325 változatlan sor ⋯

(3) A feltételhez kötött, határozott időre szóló adómentesség, adókedvezmény feltételeinek megszűnése esetén az adó az eredeti esedékességtől jár.

127/A. § Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat nem emelkedik jogerőre, valamint nem minősül végrehajtható okiratnak. A kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adóhatóság az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével emelkedik jogerőre.

127/A. § Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem emelkedik jogerőre, valamint nem minősül végrehajtható okiratnak. A kedvezmény, mentesség fennállásáról az állami adóhatóság az illeték kiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével emelkedik jogerőre.

### Utólagos adómegállapítás

⋯ 78 változatlan sor ⋯

(10) A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett jogügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltéig, ha a kérelemben feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet az adózó (kérelmező) a kérelem adópolitikáért felelős miniszterhez történő benyújtását követően már megvalósította vagy a kérelemmel érintett jogügylet folyamatos teljesítésű jogügyletnek minősül.

(11) Az adópolitikáért felelős miniszter

(11) Ha a kérelem elbírálásához az állami adóhatóság megkeresése szükséges, az állami adóhatóság a megkeresést 15 napon belül teljesíti. A megkeresés időtartama a feltételes adómegállapítás iránti eljárás határidejébe nem számít bele.

- a) a feltételes adómegállapítás iránti kérelem előzetes eljárásjogi szempontú vizsgálata során a (7) bekezdés f) pontjában foglalt adatokkal összefüggésben megkeresi, illetve

- b) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat kiadmányozását megelőzően, a kérelem tárgyát képező jogügylet vonatkozásában megkeresheti az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság az a) pontban foglalt megkeresést 5 napon belül teljesíti. A megkeresés időtartama a feltételes adómegállapítás iránti eljárás határidejébe nem számít bele.

### A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztése

132/A. § (1) Az adózó a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló kérelmet terjeszthet elő az adópolitikáért felelős miniszternél a feltételes adómegállapításra irányadó eljárási szabályoknak megfelelően, ha a feltételes adómegállapítást érintő jövőbeli jogszabály-, tényállásváltozás:

⋯ 112 változatlan sor ⋯

134. § (1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.

⋯ 81 változatlan sor ⋯

(4) Felügyeleti intézkedés keretében nem hozható olyan döntés, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét az adózó terhére változtatja meg. Amennyiben a felettes adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter megállapítása szerint a felülvizsgált döntés (intézkedés) súlyosításának lenne helye, úgy a jogszabálysértő döntést (intézkedést) megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el.

(5) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti ellenjegyzést nem tartalmazza. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.

(5) A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem az (1) bekezdés szerinti ellenjegyzést nem tartalmazza, vagy ha az adóügyben a NAV elnöke felettes szervként döntést nem hozott. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesíti.

141/A. § (1) A felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első- illetőleg másodfokú határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő az a személy is, akit (amelyet) az adóhatóság a felszámolással megszűnt adózó adótartozásának megfizetésére kötelezett.

⋯ 150 változatlan sor ⋯

(4) Ha az ingatlan-végrehajtásnak az (1) bekezdés alapján nincs helye, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg. Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtó a jelzálogjog bejegyzése végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.

155/A. § (1) A természetes személy állami kezességvállalással biztosított hitelszerződésének felmondásával összefüggésben érvényesített állami kezességre tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása során nincs helye ingatlan-végrehajtásnak, a folyamatban lévő ingatlan-végrehajtás pedig nem folytatható azon lakóingatlan vonatkozásában, amelynek állam által történő megvásárlását kezdeményezték a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény szerint.

(2) Az állami adóhatóság abban az esetben jár el az (1) bekezdés szerint, amennyiben felé az adók módjára behajtandó köztartozás kötelezettje a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezését hitelt érdemlően igazolja.

(3) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás hitelt érdemlőségének ellenőrzése érdekében megkeresheti az állami kezesség érvényesítőjét vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-t.

(4) Az állami adóhatóság a lakóingatlan vonatkozásában az ingatlan-végrehajtást foganatosíthatja vagy folytathatja, amennyiben arról értesül, hogy az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásának kezdeményezéséhez való hozzájárulást elutasította, vagy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. a lakóingatlanra vonatkozó vételi ajánlatot visszautasította.

(5) Az állami kezesség érvényesítője a lakóingatlan állam által történő megvásárlásához való hozzájárulásának elutasításával, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. pedig az állami kezesség érvényesítésére tekintettel keletkezett adók módjára behajtandó köztartozás fennállására tekintettel a lakóingatlan vonatkozásában tett vételi ajánlat visszautasításával, vagy a megvásárlásáról szóló tájékoztatással egyidejűleg köteles erről a tényről az állami adóhatóságot értesíteni.

156. § (1) Amennyiben az adóhatóság egyidejűleg ingófoglalást és ingatlan-végrehajtást foganatosított, az ingatlan értékesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az ingófoglalás eredménytelen volt vagy abból a tartozás előreláthatóan nem egyenlíthető ki. A végrehajtás alá vont ingóságot, illetve ingatlant

- a) rendszerint árverésen, elektronikus árverésen vagy nyilvános pályázat útján (a továbbiakban: árverés), illetve

⋯ 240 változatlan sor ⋯

### A végrehajtás költsége

163. § (1) A végrehajtással kapcsolatban felmerült költség, így különösen az alkalmazott becsüs díjazása, a szállítási, tárolási, értékesítési és egyéb költség az adózót, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezettet terheli.

163. § (1) Az adózó, illetve az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett – külön jogszabályban meghatározottak szerint – köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült költség (készkiadás) és emellett – jogszabályban meghatározott esetek kivételével – végrehajtási költségátalány megfizetésére.

(2) Az adóhatóság a költségekről végzést hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál.

⋯ 228 változatlan sor ⋯

(7) A mulasztás első alkalommal történő elkövetése miatti lezárás alkalmazhatóságnak vizsgálatakor az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott méltányossági szempontokat mérlegeli.

174/A. § (1) Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével a 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó 60 napos határidő tűzésével a 172. § (7a) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

174/A. § (1) Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével a 172. § (1) bekezdés e) pontja szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével a 172. § (7a) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás vagy végelszámolás alatt állt.

⋯ 33 változatlan sor ⋯

- a) a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének,

- b) a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítésének,

- c) az adóhatósági igazolás, a fizetési könnyítés, illetőleg a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek intézése rendjének,

- c) az adóhatósági igazolás, a fizetési könnyítés, adómérséklés, illetőleg a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek intézése rendjének,

- d) az adófizetés teljesítésének,

- e) az állami adóhatóság által a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adózók számára biztosított lekérdezések,

- f) az adóhatóság által nyilvántartott adatok megtekintésének, illetőleg ezen adatok letöltésének,

⋯ 41 változatlan sor ⋯

(25) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a belföldön letelepedett adóalanynak az Európai Közösség más tagállamában érvényesíthető hozzáadottértékadó-visszatéríttetési kérelme, kiigazítási nyilatkozata adattartalmára, formátumára, kitöltésének módjára vonatkozó részletes szabályokat.

(26) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek megállapításának és megfizetésének részletes szabályait.

(26) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályait.

(28) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza az adózással összefüggő elektronikus adatok, információk, nyilvántartások

- a) adóhatóság részére történő rendelkezésre bocsátásnak,

- b) másolásának,

- c) elektronikus úton történő ellenőrzésének módjára és formátumára vonatkozó részletes eljárási és technikai szabályokat.

- c) elektronikus úton történő ellenőrzésének módjára és az adóhatóság rendelkezésére bocsátandó fájlok adatszerkezetére vonatkozó részletes eljárási és technikai szabályokat.

175/A. § (1) Az adótanácsadói, adószakértői vagy az okleveles adószakértői tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az adópolitikáért felelős miniszter részére – annak az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során az adópolitikáért felelős miniszter arra vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy a kérelmező büntetlen előéletű-e, valamint gazdasági, pénzügy-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

⋯ 287 változatlan sor ⋯

(13) E törvénynek a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 59. § (3) bekezdés a) pontjával hatályon kívül helyezett 33/A. §-a alapján megtett bejelentés érvényét veszti, a befizetett díjat az állami adóhatóság hivatalból – a Módtv. hatályba lépésétől számított 30 napon belül – visszatéríti, az adózó által benyújtott jegyzőkönyvet az állami adóhatóság visszaküldi az adózónak.

(14) A munkáltató az 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztés céljából munkavállalójának nyújtott kölcsön, illetve vissza nem térítendő támogatás esetén 2013. március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz az alábbi tartalommal:

(14) A munkáltató az 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztés céljából munkavállalójának nyújtott kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás esetén 2013. március 31-ig adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz az alábbi tartalommal:

- a) munkavállaló neve, adóazonosító jele

- b) jogcím (kölcsön/támogatás)

- a) munkavállaló neve, adóazonosító jele,

- b) jogcím (kölcsön/támogatás),

- c) kölcsön, vissza nem térítendő támogatás összege.

(14) E törvénynek a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet I./Határidők/6.4. pontját 2012. január 1-től és első alkalommal a 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

(14)

(14) E törvénynek a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvénnyel módosított 37. § (4) bekezdését és megállapított 37. § (4a) bekezdését 2012. február 1. napján vagy azt követően benyújtott adó-visszaigénylés esetében kell alkalmazni.

(14)

(15) E törvénynek a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet I./Határidők/6.4. pontját 2012. január 1-től és első alkalommal a 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.

(16) E törvénynek a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvénnyel módosított 37. § (4) bekezdését és megállapított 37. § (4a) bekezdését 2012. február 1. napján vagy azt követően benyújtott adó-visszaigénylés esetében kell alkalmazni.

190. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet I. 2. b) pontját a 2012. január 1-jén folyamatban lévő, vagy ezt követően indult ügyekben is alkalmazni kell.

192. § (1) A 2011. december 31-én hatályos 7. § (3)–(4) bekezdését a 2012. január 1-jét megelőzően elkövetett mulasztásokra alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdést a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi LXIX. törvénnyel (e § alkalmazásában: Mód. törvény) megállapított 24/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontját, 24/C. § (5) bekezdés b) pontját a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) A Mód. törvénnyel megállapított 24/C. § (2a) bekezdését a hatálybalépését követően keletkezett adótartozásokra kell alkalmazni.

(5) A Mód. törvénnyel megállapított 52. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti, 2011. évre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítésére a 2011. december 31-én hatályos szabályok irányadóak.

(6) A Mód. törvénnyel megállapított 92. § (4) bekezdését az annak hatálybalépését követően indult új eljárásokban kell alkalmazni.

(7) A Mód. törvénnyel megállapított 92. § (11) és (12) bekezdését az annak hatálybalépését követően postára adott vagy személyesen átadott értesítések esetén kell alkalmazni.

(8) A Mód. törvénnyel megállapított 95. § (2) és (4) bekezdését az annak hatálybalépését követően postára adott vagy személyesen átadott felhívások esetén kell alkalmazni.

(9) A Mód. törvénnyel megállapított Art. 104. § (3) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ellenőrzések esetén alkalmazni kell.

(10) A Mód. törvénnyel megállapított 127/A. § rendelkezését az annak hatálybalépését követően benyújtott kérelem esetén kell alkalmazni.

(11) A Mód. törvénnyel megállapított 132. § (11) bekezdését a hatálybalépése napján folyamatban lévő és azt követően indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy a 15 napos határidő a hatálybalépést követően kezdeményezett adóhatósági megkeresések teljesítése esetén alkalmazandó.

(12) A Mód. törvénnyel megállapított 141. § (5) bekezdését a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(13) A Mód. törvénnyel megállapított 155/A. §-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagy ezt követően indított végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.

### 1. számú melléklet a 2003. évi XCII. törvényhez

⋯ 602 változatlan sor ⋯

b) a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma, kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása.

7. Az okmányiroda, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal – minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően, elektronikus úton – megküldi az állami adóhatóság részére azon személyek természetes személyazonosító adatait, adóazonosító számát, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu azonosítóját, akik ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg.

7. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala – minden hónap 15. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően, elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával – megküldi az állami adóhatóság részére azon személyek természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, elektronikus levélcímét, ügyfélkapu azonosítóját, akik ügyfélkaput létesítettek vagy szüntettek meg.

8. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv, a közúti közlekedési nyilvántartási szerv a kötvénynyilvántartásból, illetve a közúti járműnyilvántartásból a tárgyévet követő év január 31-ig a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási jogviszony díj nemfizetési okból való megszűnéséről, továbbá ha a biztosító értesítése alapján a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul, az állami adóhatósághoz – elektronikus úton – adatot szolgáltat a következő tartalommal:

⋯ 567 változatlan sor ⋯