2003. évi XC. törvény — mi változott? 2011. január 1.
A 2009. november 18. és 2011. január 1. között hatályba lépett módosítások. 22 sor került be, 45 sor került ki.
⋯ 31 változatlan sor ⋯
(2) A járulék mértéke (a továbbiakban: a járulék éves bruttó összege) az (1) bekezdés szerinti vetítési alap 14. §-ban meghatározott százaléka.
(3) A járulék éves bruttó összegéből – e törvényben meghatározott körben és mértékig – levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeket mind a saját szervezetben végzett, mind a vásárolt kutatás-fejlesztés esetében csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatással.
(3) A járulék éves bruttó összegéből – e törvényben meghatározott körben és mértékig – levonható a gazdasági társaság saját tevékenysége körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 4. pont c) alpontjában meghatározott nonprofit kutatóhelytől a saját tevékenységhez megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeket mind a saját szervezetben végzett, mind a vásárolt kutatás-fejlesztés esetében csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatással.
5. § (1) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság
⋯ 24 változatlan sor ⋯
(10) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget.
6. § A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a befizetett járulékot külön jogszabályban szabályozott módon utalja át az Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára.
6. § A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a befizetett járulékot jogszabályban szabályozott módon utalja át az Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára.
7. § A 2. § b) pontjában meghatározott központi költségvetési támogatás éves mértéke nem lehet kevesebb, mint a járulék megfizetésére kötelezetteknek a tárgyévet két évvel megelőző évre elszámolt befizetéseinek összege.
⋯ 10 változatlan sor ⋯
- g) a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására;
- h) a társadalomtudományi kutatások támogatására.
(2) Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá külön jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen:
(2) Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen:
- a) a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására;
- b) a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektető kockázati tőkealapokban történő részvétel révén;
- c) a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra;
- b) a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektető magvető-, valamint kockázati tőkealapokban történő részvétel révén;
- c) a nemzetközi – ideértve az Európai Unió keretében megvalósuló – tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra;
- d) a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozását szolgáló műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmányok, koncepciók készítésére;
- e) az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggő konferenciák szervezésére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok, szakkönyvek készítésére, információs- és könyvtárak fejlesztésére, innováció-ösztönzési célú díjakhoz történő hozzájárulásra;
- f)
- g)
(3) Az Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el. Pályázaton kívüli támogatás nyújtására, beleértve a (2) bekezdésben más jogszabályból, illetve nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeket és támogatásokat – a fejlesztési célú beruházások kivételével – az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács jóváhagyásával, az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.
(3) Az Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el. Pályázaton kívüli támogatás nyújtására, beleértve a (2) bekezdésben más jogszabályból, illetve nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeket és támogatásokat – a fejlesztési célú beruházások kivételével – az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.
(4) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítani kell a TéT attaséi hálózat, a Tudomány-, Technológiapolitikai és Versenyképességi Tanácsadó Testület, a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium, valamint a Tudomány és Technológiapolitikai Titkárság működésének költségeit, feladataik ellátásához szükséges forrásokat.
(4) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítani kell a TéT attaséi hálózat működésének költségeit, feladatai ellátásához szükséges forrásokat.
(4a) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül
- a) a tudomány-, a kutatás-fejlesztési és az innováció-politika megalapozását szolgáló elemző tudás- és adatbázisok létrehozásához és kezeléséhez,
- b) az országos kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programok – ideértve az Alap – programstratégiájának és tervezésének megalapozását szolgáló elemzések, tanulmányok, módszertanok, értékelések, koncepciók és stratégiák elkészítéséhez, valamint a támogatási programok stratégiai monitoringjához és értékeléséhez és
- c) innovációs szolgáltatás közvetlen biztosításához források biztosíthatók.
(5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések – ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat – társfinanszírozása, hazai – Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális fejlesztések visszatérítendő támogatása, európai uniós együttműködés keretében megvalósuló – Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendő támogatása, az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség.
(6) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül a nemzetközi European X-Ray Free-Electron Laser Facility (XFEL) GmbH-ban (a továbbiakban: GmbH) való tagi hozzájárulás és éves tagdíj a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv részére az Alapból biztosítható. A GmbH-ban a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv 1%-os részesedést szerezhet.
(7) Az Alap kezelése során felmerülő – így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervnél működtetésével kapcsolatos – költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 4,5%-át.
(7) Az Alap kezelése során felmerülő – így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, kapcsolatos – költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 4,5%-át.
(8) Az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 25%-át regionális innovációs célokra kell felhasználni. Ezen pénzeszközöknek az Alap jogcímeivel és a régiók innovációs stratégiájával összhangban lévő felhasználási céljaira a regionális fejlesztési tanácsok tesznek javaslatot, és a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv útján terjesztik a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács elé. A regionális innovációs célokra fordítandó összegből a költségvetési törvényben régiónként meghatározott keretek felhasználásáról – a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsnak a 11. § (3) bekezdés szerinti egyetértésével kialakított decentralizált pályázati rendszerben – a regionális fejlesztési tanácsok döntenek.
(8)
(9) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kutatói tehetséggondozás, kutatói, oktatói továbbképzés, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott jogcímek, feladatok éves támogatására együttesen a 2. § b) pontja szerinti tárgyévi központi költségvetési támogatás 8%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.
(10) Az Alap kiadási előirányzatairól a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik. Az Alap költségvetési címei között az alap felett rendelkező miniszter – amennyiben a felhasználás, illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja – előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.
(10) Az Alap kiadási előirányzatairól a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik. Az Alap költségvetési címei között a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – amennyiben a felhasználás, illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja – előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.
(11) Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről a kedvezményezettel szerződésben kell megállapodni.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
### Az Alap kezelése és ellenőrzése
10. § (1) Az Alap feletti rendelkezési jogot a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felelős annak felhasználásáért.
10. § (1) Az Alap feletti rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja, és felelős annak felhasználásáért.
(2) A miniszter rendelkezési jogát a (3) bekezdésben meghatározott feladatkörben a kutatás-fejlesztésért és innovációért felelős szerv vezetőjére ruházza.
(2) A Kormány az Alap programstratégiáját a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter, az Alap éves felhasználási tervét pedig a miniszter előterjesztésére nyilvános határozatban hagyja jóvá.
(3) Az Alap működtetésével kapcsolatos feladatok körében a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv:
(3)
- a) javaslatot tesz a miniszternek az Alappal kapcsolatos, valamint egyéb, a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatására vonatkozó jogszabályok tartalmára;
- b) elkészíti és jóváhagyásra az e törvény 11. §-ával létrehozott Tanács elé terjeszti az Alap felhasználási tervét, valamint a pályázati stratégiát;
- c) meghatározza az Alapból nyújtott támogatások felhasználása ellenőrzésének, az Alap követelései behajtásának, a pénzügyi garanciák érvényesítésének módját;
- d) dönt az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról;
- e) ellátja az Alap felhasználásával kapcsolatos államháztartási információs feladatokat;
- f) elkészíti az Alap felhasználásáról szóló éves beszámolót;
- g) külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik az Alap pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozataláról;
- h) ellátja az Alap pénzeszközei felhasználásának szakmai értékelésével kapcsolatos feladatokat.
11. §
11. § (1) Az Alapra vonatkozó stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: Tanács).
(2) A Tanács legfeljebb tizenöt tagú testület. A Tanács tagjait a miniszter javaslata alapján a miniszterelnök bízza meg legfeljebb öt évre. A Tanács tagjainak többségét a gazdaság és a tudomány nem kormányzati képviselői alkotják.
(3) A Tanács – a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében az EU által társfinanszírozott intézkedések kivételével – egyetértési jogot gyakorol az Alapra vonatkozó felhasználási terv, valamint a pályázati stratégiák kialakításában, beleértve a pénzügyi támogatások finanszírozási és döntéshozatali módjának és eszközeinek szakmapolitikai célokat érvényesítő meghatározását.
(4) A Tanács előzetes véleményezési joggal rendelkezik a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében az Alapból támogatott és az Európai Unió által társfinanszírozott intézkedések, különösen a felhasználás terv és a pályázati stratégiák tekintetében.
(5) A Tanács előzetes véleményezési joggal rendelkezik az egyes támogatási programok szakmai irányító testületei összetételének meghatározásában.
(6) A Tanács figyelemmel kíséri az Alapból nyújtott támogatások társadalmi és gazdasági hasznosulását, a felhasználás stratégiai céljainak megvalósulását.
(7) A Tanács véleményezi az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról a Kormány részére évente készített beszámolót.
(8) A (3)–(6) bekezdés szerinti előterjesztéseket a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv terjeszti a Tanács elé.
12. § E törvény alkalmazásában
- a) alapkutatás: az általános tudományos és technikai tudásanyag bővítése, amely nem kapcsolódik ipari vagy kereskedelmi célkitűzéshez,
⋯ 21 változatlan sor ⋯
15. §
16. § (1)
16. §
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fejezeti kezelésű Műszaki Fejlesztési Célelőirányzatot, illetve a fejezeti kezelésű Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok előirányzatot megillető követeléseket és az azokat terhelő kötelezettségeket az Alap veszi át.
(3) Ahol jogszabály fejezeti kezelésű Műszaki Fejlesztési Célelőirányzatot, illetve fejezeti kezelésű Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok előirányzatot említ, ott e törvény hatálybalépését követően az Alapot kell érteni.
(4) Ahol jogszabály Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot említ, ott e törvény hatálybalépését követően Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsot kell érteni.
17. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg
- a) az Alap működtetésére és felhasználására, valamint a járulékfizetési kötelezettségre irányuló részletes szabályokat és eljárásokat;
- b) a Tanács létrehozására és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat.
- b)