# 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról A környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ### I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ### A törvény célja 1. § A törvény célja, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 60. §-ának rendelkezéseivel összhangban elősegítse a környezetbe történő anyag- vagy energiakibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést. ### A törvény hatálya 2. § A törvény hatálya kiterjed: - a) arra a környezethasználóra [Kvt. 2. § (2) bek.], aki (amely) az engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó); - b) azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve környezetterhelést eredményeznek, és amelyek kibocsátott mennyisége érvényes mérési szabvány, anyagmérleg, műszaki számítás segítségével meghatározható (a továbbiakban: környezetterhelő anyag). 3. § A kibocsátó - a) a levegőbe, - b) a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, - c) a talajba juttatott, e törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egysége után környezetterhelési díjat köteles fizetni. ### II. Fejezet — AZ EGYES KÖRNYEZETTERHELÉSI DÍJAK ### Levegőterhelési díj 4. § (1) A levegőterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, akinek a helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint bejelentésköteles. (2) Levegőterhelési díjat e törvény 1. számú mellékletében meghatározott anyag (a továbbiakban: levegőterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni. 5. § Nem terheli díjfizetési kötelezettség - a) a bejelentésre köteles lakossági tüzelőberendezést üzemeltetőt, illetve a tüzelőberendezést üzemeltető költségvetési szervet, - b) a távhőtermelőt és a távhőszolgáltatást végző kibocsátót olyan levegőterhelő anyag után, amelyet a lakosság, illetve költségvetési szervek részére értékesített hőenergia miatt bocsátott ki, valamint - c) a kibocsátót az után a levegőterhelő anyag kibocsátása után, amelyet - ca) a külön jogszabály szerinti kiegyenlítő vagy időszakos fogyasztói szerződés alapján a csökkentett gázfelhasználási lehetőséggel ténylegesen érintett időszak alatt, vagy - cb) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozás miatt, vagy - cc) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben meghatározott villamosenergia-rendszer jelentős zavara, válsághelyzet veszélye vagy válsághelyzete miatt a krízis munkabizottság vezetőjének (rendszerirányító) utasítására a meglévő szerződéseihez képest megnövelt termelése miatt bocsát ki. 6. § (1) A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg. (2) A levegőterhelési díj alapja a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege. (3) A levegőterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 1. számú melléklete állapítja meg. ### Vízterhelési díj 7. § (1) A vízterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. (2) Vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő, e törvény 2. számú mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni. 8. § (1) Nem terheli díjfizetési kötelezettség a kibocsátót: - a) a felhasznált vízben levő vízterhelő anyag kibocsátás után, ha a felhasznált vizet újrahasználja és a használat során nem terheli a befogadót, - b) az általa felhasznált, illetve a vízszolgáltatás alapjául szolgáló nyers vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után, - c) az elvezetett csapadékvíz mennyisége után, - d) a nehézfémek csoportjába tartozó vízterhelő anyag kibocsátása után, amennyiben a kibocsátó által alkalmazott technológiából adódóan az ilyen típusú vízterhelő anyag kibocsátása kizárt, - e) az extenzív módon üzemeltetett halastavak esetén. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti vízterhelő anyagok mennyiségét a vízszolgáltató köteles hiteles mérésekkel igazolt módon a kibocsátó rendelkezésére bocsátani. Ha nem teljesíti fenti kötelezettségét, akkor a vízvédelmi hatóság a méréseket elvégzi vagy elvégezteti, és a mérési díj ötszörösében állapítja meg a vízszolgáltatót ezért terhelő térítési kötelezettséget. 9. § (1) A vízterhelési díj mértékét a vízterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi, valamint az iszapelhelyezési szorzó határozza meg. (2) A vízterhelési díj alapja a vízterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege. (3) A vízterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 2. számú melléklete határozza meg. 10. § A közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. Ha a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató személye különbözik, akkor a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató jogosult a rá áthárított díjat a szolgáltatást igénybe vevőkre továbbhárítani. A gazdálkodó szervezet által kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének meghatározása a szolgáltató feladata. ### Talajterhelési díj 11. § (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. (2) Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát, ammónium, szulfát, klorid tartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot felmérés keretében mért értékeket. (3) A (2) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. 12. § (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj (2) bekezdésben meghatározott alapja, a (3) bekezdésben meghatározott egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg. (2) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. (3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1 200 Ft/m3. (4) A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e törvény 3. számú melléklete határozza meg. 13. § 14. § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. ### III. Fejezet — KÖZÖS SZABÁLYOK ### Díjkedvezmény igénybevétele 15. § (1) 50%-os levegőterhelési díjkedvezménnyel élhet a légszennyező anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházást megvalósító beruházó az ilyen célú beruházás kivitelezési időtartama alatt időarányosan, de legfeljebb 2 évig. (2) 50%-os vízterhelési díjkedvezménnyel élhet a felszíni vizet közvetlenül terhelő vízterhelést csökkentő beruházást megvalósító beruházó a beruházás kivitelezése időtartama alatt évente időarányosan, de legfeljebb öt évig. Önkormányzat esetén a Ktd. 20. §-ában meghatározott bevallással egyidejűleg történhet díjvisszaigénylés. (3) A (2) bekezdésben meghatározott díjkedvezményre a közszolgáltató és az önkormányzat írásos megállapodása alapján a közszolgáltató abban az esetben is jogosult, ha a beruházást nem a közszolgáltató, hanem az önkormányzat valósítja meg. (4) (5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott díjkedvezmény a beruházással érintett környezetterhelő anyag és a beruházással érintett telephely vonatkozásában vehető igénybe. (6) A vízterhelési díjkedvezmény igénybevételének feltétele a beruházásra vonatkozó véglegessé vált elvi vízjogi vagy vízjogi létesítési engedély, illetve a levegőterhelési díj esetében a beruházásra vonatkozó véglegessé vált létesítési engedély megléte. (7) A díjkedvezmény első alkalommal a (6) bekezdésben meghatározott engedély véglegessé válását követő díjelőleg fizetésénél vehető igénybe. ### A levegőterhelési díj, a vízterhelési díj és a vízjogi engedély hatálya alá tartozó tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díj befizetése 16. § (1) A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben. A csatornamű szolgáltató a negyedévi díjelőleget a következő negyedév utolsó napjáig fizeti meg. (2) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja vagy visszaigényli. (3) Ha a kibocsátó folyamatosan működtet kibocsátást mérő rendszert, a mérések alapján a folyó negyedévre irányadó díjelőleget kell megfizetni. 17. § Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-éig fizeti meg. 18. § A kibocsátó a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjat az állami adóhatóság által vezetett számla javára fizeti be. 19. § ### A levegőterhelési díj, a vízterhelési díj és a vízjogi engedély hatálya alá tartozó tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díj fizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás 20. § (1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről, továbbá az önkormányzat a díjvisszaigényléséről évente, a tárgyévet követő év március 31-éig tesz bevallást. (2) A kibocsátó negyedévenként a nettó díjelőleget megállapítja és bevallja. (3) A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke telephelyenként megállapítható. 21. § A díjfizetésre kötelezett kibocsátó köteles a külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatás elvégzésére. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság vagy a vízvédelmi hatóság a kibocsátási adatok ellenőrzése során az adatszolgáltatásban eltérést tapasztal, erről az adóhatóságot tájékoztatja. ### A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos sajátos szabályok 21/A. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig. (2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzat – rendeletben állapítja meg. A kibocsátó a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjat az önkormányzati rendeletben közzétett számla javára fizeti meg. (3) A közszolgáltató helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat – fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzat – rendelkezésére bocsátja. 21/B. § (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzat – környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. (2) A települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzat – a talajterhelési díjból származó bevételt – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel. (3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme. ### Egyes jogkövetkezmények 22. § Amennyiben a kibocsátó a 15. §-ban meghatározott beruházást a kivitelezési engedélyben meghatározott határidőig, illetve legfeljebb a véglegessé vált engedély kiadásától számított öt évig nem helyezi üzembe, úgy a díjkedvezményt a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetnie. 23. § ### Egyes eljárási szabályok 24. § A levegőterhelési díjjal, a vízterhelési díjjal, a vízjogi engedély alapján végzett tevékenységéhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az állami adóhatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az illetékes önkormányzati adóhatóságok látják el. 25. § A környezetterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és a beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, az adózás rendjéről szóló törvény, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. ### Átmeneti és záró rendelkezések 26. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2004. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 11–14. §-a, 19. §-a, valamint a 3. §-ának, 18. §-ának, 21. §-ának és 24. §-ának a talajterhelési díjra vonatkozó rendelkezései 2004. július 1-jén lépnek hatályba. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyes környezetterhelési díjkedvezmények igénybevételére, a díjak díjvisszaigénylésének alkalmazására, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározásának pontos módjára, valamint a díjfizetés áthárítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg. (3a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a vízvédelmi hatóságot. (4) A települési önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatban a 12. §-ban meghatározott általány megállapításának szempontjait, valamint a 21/A. §-ban meghatározottakat. 27. § (1) A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított levegőterhelési díj 40%-át, 2005. évben 40%-át, 2006. évben 75%-át, 2007. évben 90%-át, a 2008. évtől 100%-át köteles megfizetni. A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított vízterhelési díj 30%-át, 2005. évben 30%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 80%-át, 2008. évtől kezdődően 100%-át köteles megfizetni. A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben az e törvény alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át, 2005. évben 20%-át, 2006. évben 50%-át, 2007. évben 75%-át, 2008. évben 90%-át, a 2009. évtől 100%-át köteles megfizetni. (2) A 2004. évben a negyedéves díjelőleg a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy naptári évre számított díj negyedének megfelelő összeg (képzett díjelőleg). Amennyiben a vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátónál a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre, úgy a vízjogi engedélyben meghatározott kibocsátási adatokat kell figyelembe venni. (3) Az a kibocsátó, aki hulladékhasznosítást végez, az új termékbe beépülő hazai hulladék mennyisége arányának megfelelően jogosult a negyedévenként esedékes levegő és vízterhelési díjelőleget csökkenteni. ### 1. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez A levegőterhelési díj mértéke A levegőterhelési díj mértéke: A levegőterhelési díj mértéke: LTD (Ft/év) = (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) | ahol | | | --- | --- | | LTD: | a fizetendő levegőterhelési díj, | | Mi: | az adott (i-edik) levegőterhelő anyag kibocsátott éves mennyisége, | | Pi: | az adott (i-edik) levegőterhelő anyagra érvényes, a következő táblázatban meghatározott egységdíj: | | Levegőterhelő anyag | Egységdíj mértéke Pi (Ft/kg) | | --- | --- | | Kén-dioxid | 50 | | Nitrogén-oxidok | 120 | | Szilárd anyag (nem toxikus) | 30 | ### 2. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez #### A vízterhelési díj mértéke A vízterhelési díj mértéke: VTD (Ft/év) = ∑(Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) x T x I | ahol | | | --- | --- | | VTD: | a fizetendő vízterhelési díj, | | Mi = | az adott i-dik vízterhelő anyag nettó – belépő-kilépő közötti különbség – kibocsátott éves mennyisége (kg/év), illetve | | Mi = | Q × Ci (átlag) ahol a Q = éves kibocsátott szárazidei szennyvíz mennyiség, m3/év Ci(átlag) = az „i” paraméter éves átlag koncentrációja kg/m3 (Ci = 0, ha Ci kisebb, mint a vizsgálati módszer alsó méréshatára) | | T: | az 1. számú táblázatban meghatározott területérzékenységi szorzó, | | I: | a 2. számú táblázatban meghatározott iszapelhelyezési szorzó, melynek értéke 1, amennyiben a vízhasználat során nincs iszapképződés | | Pi: | az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes, a 3. számú táblázatban meghatározott egységdíj. | A területérzékenységi szorzó mértéke - 1. számú táblázat Területi kategóriák: „A” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően a Balaton, valamint vízgyűjtő területe, „B” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az egyéb védett területek (befogadók), „C” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az általánosan védett felszíni vízminőségvédelmi területek (befogadók). Az iszapelhelyezési szorzó mértéke | Területi kategória | Szorzótényező (T) | | --- | --- | | A | 1,4 | | B | 1,0 | | C | 0,7 | - 2. számú táblázat Az egységdíj mértéke Az egységdíj mértéke | | Iszapszorzó (I) | | | | --- | --- | --- | --- | | Az elhelyezés módja | Területi kategória | | | | | A | B | C | | 1. Hasznosítás, égetés | | | | | Mezőgazdasági hasznosítás (felhasználás szántóföldön, fásított területen, pl. nemesnyárültetvényben), engedélyezett rekultiváció, komposztálás | 0,8 | 0,8 | 0,8 | | Égetés | 1 | 1 | 1 | | 2. Egyéb elhelyezés | | | | | átmeneti tárolás | 1,3 | 1,2 | 1,1 | | lerakó (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) | 1,2 | 1,1 | 1,0 | | regionális lerakó (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt) | 1,1 | 1,0 | 1,0 | | | | | | - 3. számú táblázat | Vízterhelő anyag | Egységdíj mértéke Pi (Ft/kg) | | --- | --- | | Dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk) | 90 | | Összes foszfor | 1 500 | | Összes szervetlen nitrogén | 180 | | Összes higany | 220 000 | | Összes kadmium | 44 000 | | Összes króm | 8 800 | | Összes nikkel | 8 800 | | Összes ólom | 8 800 | | Összes réz | 4 400 | ### 3. számú melléklet a 2003. évi LXXXIX. törvényhez #### A talajterhelési díj mértéke A talajterhelési díj mértéke: TTD = E × A × T | ahol | | | --- | --- | | TTD: | a fizetendő éves talajterhelési díj, | | E: | az egységdíj (Ft/m3), | | A: | a díjfizetési alap (m3), | | T: | a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó, az 1. számú táblázatban meghatározva, | A területérzékenységi szorzó mértéke - 1. számú táblázat | Sorszám | Tevékenység megnevezése | Település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó (T) | | | | --- | --- | --- | --- | --- | | Kevésbé érzékeny területen | Érzékeny területen | Fokozottan érzékeny területen | | 1. | Helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás hatálya alá tartózó talajterhelés | 1,0 | 1,5 | 3,0 | | 2. | Vízjogi engedély hatálya alá tartózó talajterhelés | 1,1 | 2,0 | 5,0 |